JOGALKALMAZÁSOK A JÖVEDÉKI ADÓRÓL ÉS A JÖVEDÉKI TERMÉKEK FORGALMAZÁSÁNAK KÜLÖNÖS SZABÁLYAIRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY EGYSÉGES SZERKEZETBEN, MAGYARÁZATOKKAL 2012 Budapest, 2012
Szerzõk: Ágoston Krisztián Bajusz Éva Boros Sándor Lõrincz Csaba Szabó Gábor Szabó József Lektor: Arnold Mihály Attila Szerkesztõ: dr. Esküdt Gábor Sorozatszerkesztõ: dr. Baté Zsuzsanna ISSN 2060-8373 Kiadja a SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. Felelõs kiadó: dr. Bokor Pál a SALDO Zrt. vezérigazgatója A SALDO Kiadó az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztõk Egyesülésének tagja A Saldo Kiadó valamennyi kiadványa szerzõi jogvédelem alatt áll. E kiadvány bármely részének sokszorosítása, bármilyen adatrendszerben való tárolása (papír, elektronikus stb.) a kiadó elõzetes írásbeli engedélye nélkül tilos!
TARTALOMJEGYZÉK 2003. ÉVI CXXVII. TÖRVÉNY A JÖVEDÉKI ADÓRÓL ÉS A JÖVEDÉKI TERMÉKEK FORGALMAZÁSÁNAK KÜLÖNÖS SZABÁLYAIRÓL...7 ELSÕ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK...7 I. Fejezet HATÁLY, ÉRTELMEZÕ RENDELKEZÉSEK...12 Területi hatály...12 Tárgyi hatály...12 Személyi hatály...13 Hatáskör, illetékesség...14 Értelmezõ rendelkezések...17 II. Fejezet ADÓKÖTELEZETTSÉG, ADÓFELFÜGGESZTÉS, ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG 47 Adókötelezettség keletkezése...47 Adómentes jövedéki termék...49 Az adófelfüggesztés esetei...52 Adófelfüggesztéssel történõ szállítás...54 Az adófelfüggesztés megszûnése...60 Végleges mentesülés az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alól...60 Az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség beállta...68 Adófizetési kötelezettség keletkezésének egyéb esetei...70 Az adó fizetésére kötelezett személy...71 III. Fejezet ADÓZÁSI SZABÁLYOK A KÖZÖSSÉGEN BELÜLI TERMÉKFORGALOMBAN...73 Közösségen belüli szállítás közösségi adófelfüggesztési eljárásban...73 Közösségen belüli szállítás belföldi adóraktárból...75 Közösségen belüli szállítás belföldi adóraktárba...86 A vámhatóság különös jogosultsága az adó beszedésére...87 Bejegyzett kereskedõ...88 Bejegyzett feladó...91 Szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék beszerzése más tagállamból gazdasági tevékenység keretében...93 Adózott jövedéki termékek szállítása más tagállamba...95 Szabad forgalomba bocsátott termékek szállítása belföldön keresztül...96 Magáncélú behozatal más tagállamból...97 Csomagküldõ kereskedelem...98 Jövedéki adóügyi együttmûködés...100
IV. Fejezet AZ ADÓRAKTÁR MÛKÖDTETÉSÉNEK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI...101 Adóraktári engedély...101 Jövedéki biztosíték...107 Adóraktári engedély megszûnése...110 Az adóraktár bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási kötelezettsége...111 V. Fejezet A JÖVEDÉKI TERMÉK ADÓMENTES FELHASZNÁLÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI...118 Engedélykérelem, az engedély megadásának feltételei...118 Keretengedély...123 Jövedéki termék adómentes beszerzése, felhasználása, nyilvántartása...126 Elszámolás a jövedéki termék adómentes felhasználásáról...129 VI. Fejezet ADÓ-VISSZAIGÉNYLÉS...130 VII. Fejezet EGYES ADÓZÁSI ÉS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK...139 VIII. Fejezet HATÓSÁGI FELÜGYELET...149 MÁSODIK RÉSZ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK...158 IX. Fejezet ÁSVÁNYOLAJ...158 Adóalap, adómérték...189 Adómentes felhasználás...197 Adó-visszaigénylés...203 Ásványolaj-adóraktár...209 Felhasználói engedélyes tevékenység...219 A felhasználói engedélyes nyilvántartási, jelentési és elszámolási kötelezettsége...225 Az egyéb ellenõrzött ásványolaj és a megfigyelt termék belföldi forgalmazása...227 Egyéb bejelentési kötelezettség...230 X. Fejezet ALKOHOLTERMÉK...231 Fogalmak...231 Adóalap, adómérték...233 A bérfõzött párlat utáni adófizetési kötelezettség és eljárási szabályok...240 A magánfõzésre vonatkozó szabályok...245 Adómentes felhasználás...247 Alkoholtermék teljes denaturálása, a teljesen denaturált alkohol kiszerelése, beszerzése...256
Alkoholtermék-adóraktár...260 Az alkoholtermék palackozása, zárjegy alkalmazása...267 Az alkoholtermék és alkoholtermék alapanyag elõállítása, forgalmazása, birtokolása...278 XI. Fejezet SÖR...281 Termékmeghatározás...281 Adóalap, adómérték...282 Adómentes felhasználás...286 Söradóraktár...288 XII. Fejezet BOR...293 Fogalmak...293 Adóalap, adómérték...295 A bor elõállítása...297 Egyszerûsített adóraktári engedély...298 Az egyszerûsített adóraktár bizonylatolási, nyilvántartási, elszámolási és adóbevallási kötelezettsége...299 Boradóraktár...305 A bor értékesítése, szállítása, adóügyi jelzések alkalmazása, borverseny rendezése...306 A bor elõállítása és a borászati melléktermékek forgalmazása, birtoklása...309 Adómentes felhasználás...310 XII. Fejezet PEZSGÕ...313 Termékmeghatározás...313 Adóalap, adómérték...314 Adómentes felhasználás...316 Pezsgõadóraktár...318 XIV. Fejezet KÖZTES ALKOHOLTERMÉK...323 Termékmeghatározás...323 Adóalap, adómérték...324 Köztes alkoholtermék adóraktár...326 Adómentes felhasználás...328 XV. Fejezet DOHÁNYGYÁRTMÁNY...331 Termékmeghatározás...331 Adóalap, adómérték...334 Adójegy alkalmazása...342 Dohánygyártmány-adóraktár...359
Az adójegyen feltüntetett ár...363 Az adójeggyel ellátott dohánygyártmányok általános forgalmi adóztatásával összefüggõ egyéb szabályok...364 HARMADIK RÉSZ...365 XVI. Fejezet JÖVEDÉKI TERMÉKEK KERESKEDELME, EXPORTJA-IMPORTJA SZABADFORGALOMBAN...365 NEGYEDIK RÉSZ...396 XVII. Fejezet JÖVEDÉKI ELLENÕRZÉS ÉS JOGKÖVETKEZMÉNYEK...396 Jövedéki ellenõrzés...396 Jogkövetkezmények...400 Adóbírság...400 Mulasztási bírság...401 Jövedéki bírság...404 Intézkedések...410 Lefoglalás, elkobzás...412 ÖTÖDIK RÉSZ ZÁRÓ, HATÁLYBA LÉPTETÕ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK...419 XVIII. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉS...419 Hatályba léptetõ rendelkezések...420 Átmeneti rendelkezések...421 Felhatalmazás...426 Termékmeghatározás...428 1. számú melléklet a 2003. évi CXXVII. törvényhez...429 2. számú melléklet a 2003. évi CXXVII. törvényhez...429 3. számú melléklet a 2003. évi CXXVII. törvényhez...429
2003. ÉVI CXXVII. TÖRVÉNY A JÖVEDÉKI ADÓRÓL ÉS A JÖVEDÉKI TERMÉKEK FORGALMAZÁSÁNAK KÜLÖNÖS SZABÁLYAIRÓL A központi költségvetés feladatainak ellátásához szükséges bevételek biztosítása, a jövedéki termékek adóztatásához szükséges feltételek megteremtése érdekében, illetve abból a célból, hogy a jövedéki termékek piacán a versenysemlegesség érvényesülhessen, figyelemmel az Európai Unióhoz való csatlakozásból fakadó követelményekre, az Országgyûlés a következõ törvényt alkotja: ELSÕ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. (1) Jövedéki adóköteles a jövedéki termék belföldi elõállítása és belföldre történõ behozatala. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) hivatkozott szakasza általános szabályként határozza meg a jövedéki termék belföldi elõállításához és belföldre történõ behozatalához kapcsolódó adókötelezettséget. Elsõ olvasatra a Jöt. rendelkezéseinek összefüggésszerû ismerete hiányában vagy azt nem öszszefüggéseiben értelmezve, arra a következtetésre lehet jutni, hogy minden elõállítás és minden behozatal esetén, a gazdálkodó szervezeteknek, a magánszemélyeknek jövedéki adót kell fizetni. Az elõzõekkel összefüggésben e paragrafus további rendelkezéseit áttekintve és a Jöt. egyes rendelkezéseit kiragadva például [Jöt. 103. (2) bekezdés 1. pont e) alpont és, 3. pont], arra a következtetésre lehet jutni, hogy a jövedéki termék elõállítása, behozatala kizárólag a Jöt. rendelkezései szerinti engedély birtokában végezhetõ. Hangsúlyos, hogy az elõzõek szerint nem lehet alkalmazni a Jöt. rendelkezéseit, illetve más jogszabály esetén sem követendõ eljárás, hogy egy-egy rész kiragadásával, az adott szabályozás nem összefüggéseiben történõ alkalmazásával kerüljön sor a végleges szakmai álláspont kialakítása. A napi munkavégzés segítése érdekében, hasznos tanács, hogy az adott jogszabály alkalmazása során, így különösen a Jöt. esetén a helyes következtetés kialakításához elõször is megfelelõ mélységben el kell sajátítani a jogszabályi rendelkezéseket, ismerni kell azok kapcsolódási pontjait. Természetesen vannak a Jöt.-ben olyan rendelkezések, melyek a jövedéki termék belföldi elõállításhoz, belföldre történõ behozatalához kapcsolódóan összefüggéseiben alkalmazva a jogszabály alkalmazó részére egyértelmûvé teszik, melyek azok az esetek, amikor nem keletkezik jövedéki adókötelezettség. Ezen esetek az alábbiak szerint csoportosíthatók. Belföldi elõállításhoz kapcsolódó esetek: a Jöt. 7. meghatározza azon eseteket, amelyek jövedéki szempontból nem minõsülnek termék elõállításnak, így adókötelezettségrõl sem beszélhetünk; a Jöt. például az adómértékes ellenõrzött ásványolajnak [Jöt. 50. (3) bekezdés és 52. (1) bekezdés] vagy az üzemanyag-adaléknak [Jöt. 50. (5) bekezdés] és a bioüzemanyagnak [Jöt. 7. 1. pont p) alpont] nem minõsülõ ásványolaj belföldi elõállításához, kizárólag az üzemanyagkénti, tüzelõanyagkénti, fûtõanyagkénti felhasználás esetén rendel adókötelezettséget.
8 A jövedéki adóról szóló törvény egységes szerkezetben, magyarázatokkal Amennyiben az adómértékes ellenõrzött ásványolajnak vagy az üzemanyag-adaléknak és a bioüzemanyagnak nem minõsülõ ásványolajat, nem üzemanyag, tüzelõanyag, fûtõanyag célra állítják elõ és/vagy használják fel, akkor a belföldi elõállításhoz adókötelezettség nem párosul. a Jöt. szerint alkoholterméknek kell tekinteni a 2207 és 2208 vámtarifaszámú terméket oldott vagy oldatlan állapotban tartalmazó, 1,2 térfogatszázalékot meghaladó alkoholtartalmú, a Jöt. 63. (1) bekezdés a) és b) pontban említett vámtarifaszámok alá nem tartozó terméket [Jöt. 63. (1) bekezdés c) pont]. Amennyiben e termékkör estében teljesülnek a Jöt. 63. (4) bekezdésében foglalt rendelkezések, például az abban lévõ etilalkoholra megfizették a jövedéki adót vagy arra végleges mentesülés következett be, akkor a belföldi elõállításhoz kapcsolódóan nem keletkezik adókötelezettség, a Jöt. meghatározza, hogy a magánfõzés keretében [Jöt. 63. (2) bekezdés 11. pont] a magánfõzõ [Jöt. 63. (2) bekezdés 12. pont] által 50 liter mennyiségig elõállított párlat esetén [Jöt. 9. (3) bekezdés] a belföldi elõállításhoz kapcsolódóan szintén nem keletkezik adókötelezettség. a Jöt. 76. (4) bekezdése szerinti 1000 litert meg nem haladó sör, illetve a Jöt. 80. (3) bekezdése szerinti feltétel teljesülése esetén a szõlõbor vagy az egyéb bor, valamint a Jöt. 89. (3) bekezdése szerinti 1000 litert meg nem haladó pezsgõ elõállításhoz kapcsolódóan nem keletkezik adófizetési kötelezettség, a tevékenység végzéséhez nem szükséges adóraktári engedély, a tevékenység végezhetõ adóraktáron kívül [Jöt. 7. 1. pont q alpont]. Behozatalhoz kapcsolódó esetek: amennyiben a jövedéki terméket harmadik országból [Jöt. 7. 5. pont] és közösségbõl [Jöt. 7. 3.-4. pont] belföldre behozzák, akkor ebben az esetben is tartoznak az általános szabályhoz (belföldre történõ behozatal esetén adókötelezettség keletkezik) kivételek. A harmadik országból történõ behozatalhoz kapcsolódó kivételt a Jöt. 9. (1)-(2) bekezdés tartalmazza, míg a közösségbõl történõ behozatalhoz kapcsolódó kivételt a Jöt. 27. (1) bekezdése és a Jöt. 29. -a tartalmazza, azaz ezekben az esetekben nem keletkezik adókötelezettség. (2) Az adókötelezettség teljesítése és ellenõrzése érdekében érvényesítendõ követelmény az, hogy a) az adóköteles jövedéki terméket kizárólag adóraktárban állítsák elõ, kivéve a vámfelügyelet melletti elõállítást, Az adóraktár fogalma a Jöt. 7. 12. pontjában található. Az adóraktár, olyan speciális, fizikailag elkülönített hely (például kerítéssel), ahol a vámhatóság által kiadott, az adott tevékenység folytatására jogosító engedély birtokában jövedéki termék elõállítása, tárolása, raktározása végezhetõ. Általános feltétel, hogy kizárólag olyan üzem, raktár esetén engedélyezhetõ az adóraktárként történõ mûködés, amely helyrajzi számmal beazonosítható, egy technológiai egységet képez. Az adóraktárban a jövedéki termék elõállítása, beraktározása során keletkezõ adókötelezettség felfüggesztés alatt áll. Az elõzõ gondolatmenetbõl az is levezethetõ, hogy az adóraktári engedély kizárólag olyan jövedéki termék elõállításához, tárolásához, raktározásához szükséges, amely adóköteles. Kivételként kell megállapítani az egyéb ellenõrzött ásványolaj termékkört [Jöt. 52. (2) bekezdés i) pont], mivel függetlenül attól, hogy felhasználási céljuk alapján válnak adóköteles jövedéki termékké, ennek ellenére elõállításuk a Jöt. 59. (1) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezések figyelembevételével kizárólag adóraktárban végezetõ [Jöt. 34. (3) bekezdés]. A jövedéki termékek elõállítása különbözõ típusú adóraktári engedéllyel végezhetõ. Az erre vonatkozó részlet szabályokat a Jöt. jövedéki termékenként figyelemmel a 3. (2) bekezdése szerinti sorrendre, fejezetcímenként például IX. fejezet ásványolaj vagy X. fejezet alkoholtermék tartalmazza.
A jövedéki adóról szóló törvény egységes szerkezetben, magyarázatokkal 9 A vámfelügyelet melletti elõállításhoz, azért nem szükséges adóraktári engedély, mivel a jövedéki termék nem közösségi áru jellegének fennállásáig, azaz a vámjogi sorsának rendezéséig a Jöt. rendelkezéseivel összefüggésben a vámjogszabályok rendelkezéseit [Jöt. 48. (1) bekezdés] kell irányadónak tekinteni. Ehhez kapcsolódó szabály, hogy a Jöt. szerinti szabadforgalomba bocsátást [Jöt. 7. 22. pont] meg kell elõznie a jövedéki termék vámjogi szabadforgalomba bocsátásának. A jövedéki termék, ezt követõen kerülhet adóraktárba. b) a jövedéki adó (a továbbiakban: adó) megfizetése nélkül belföldre behozott jövedéki termék kivéve a vámfelügyelet alatt álló vagy a bejegyzett kereskedõ részére behozott jövedéki terméket adóraktárba vagy adómentes felhasználó üzemébe, raktárába kerüljön, és A vámfelügyelethez kapcsolódó kivétel az elõzõekben kifejtésre került. A bejegyzett kereskedõ [Jöt. 7. 16. pont], azért kerül szintén kivételként nevesítésre, mivel a bejegyzett kereskedõ kizárólag más tagállamból jövedéki termék közösségi adófelfüggesztéssel történõ fogadására jogosult és a jövedéki termék fogadáshoz kapcsolódóan beáll az adó-megállapítási, adó-bevallási és adófizetési kötelezettsége. c) a jövedéki terméket az adó megfizetése nélkül kivéve, ha a jövedéki termék vámfelügyelet alatt áll csak adóraktárban, adómentes felhasználó üzemében, raktárában tárolják, raktározzák. A jövedéki termék az adó megfizetése nélkül, azért tárolható az adóraktárban és az adómentes felhasználó üzemében, mivel a Jöt. rendelkezései az adóköteles jövedéki termék adófelfüggesztéssel történõ szállítását és tárolását belföldön kizárólag az adóraktári és az adómentes felhasználói [Jöt. 7. 18. pont] státuszhoz kapcsolódóan teszik lehetõvé. (3) Az a jövedéki termék, a) amelyet adómentesen szereztek be, csak az adómentesség alapjául szolgáló célra használható fel; A Jöt. szerint különbséget kell tenni a nem adóköteles és az adóköteles jövedéki termékhez kapcsolódó eljárás jogi rendelkezések esetén. Ebbõl következik, hogy az adómentes beszerzés és az adómentes felhasználási cél kizárólag, olyan jövedéki termékek esetén alkalmazható, amelyek adókötelesek. Az adóköteles jövedéki termék a jövedéki adó megfizetése nélkül az adófizetési kötelezettség felfüggesztésével, adómentes felhasználóként (keretengedélyes gazdálkodóként) az engedélyben meghatározott Jöt. szerinti adómentes célra szerezhetõ be [Jöt. 7. 18. pont]. Ilyen adómentes felhasználási cél például: az adómentesen beszerzett ásványolajnak nagyolvasztókban kémiai redukciós eljárás keretében, a koksz adalékanyagaként való felhasználása [Jöt. 53. (1) bekezdés c) pont], vagy az adómentesen beszerzett alkoholterméknek külön jogszabályban meghatározott hatóság által forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerek, továbbá a gyógyszeranyagok, gyógyszeripari intermedierek külön jogszabály szerinti engedéllyel végzett ipari elõállításához történõ felhasználása [Jöt. 68. (1) bekezdés a) pont]. Amennyiben például a keretengedélyes gazdálkodó, az adómentesen beszerzett jövedéki terméket nem az adómentesség alapjául szolgáló célra használtja fel, akkor a Jöt. szigorúbb szankció rendszert alkalmaz, mint az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art). Ebben az esetben az Art. 170. -a szerint megállapított adóbírság mértéke a jövedéki termékkel kapcsolatos adóhiány 100%-a [Jöt. 112. ].
10 A jövedéki adóról szóló törvény egységes szerkezetben, magyarázatokkal Az adómentes beszerzés és az adómentesség alapjául szolgáló célra történõ felhasználással öszszefüggésben meg kell említeni továbbá a Jöt. 9. -át és a Jöt. 29. -át is, azaz amit például a magánszemély adómentesen szerez be (a vámmentesen harmadik országból behozott jövedéki termék vagy más tagállamból saját felhasználásra behozott jövedéki termék) szintén csak a mentességnek megfelelõen használható fel. b) amelyre adó-visszaigénylést (adólevonást) érvényesítettek, csak olyan célra használható fel, amely után e törvény rendelkezései szerint e jog érvényesíthetõ. Adó-visszaigénylés: A Jöt. meghatározza, amennyiben az adóköteles jövedéki terméket nem adómentes felhasználó vásárolja meg, hanem az szabadforgalomba kerül a jövedéki adó megfizetésével és azt adómentes célra igazoltan felhasználták, a megfizetett jövedéki adó visszaigényelhetõ [Jöt. 47. (1) bekezdés d) pont]. Továbbá a Jöt. általánosan meghatároz olyan tevékenységeket, melyek nem tartoznak az adómentes célok közé, de ezekben az esetekben például a magyar vagy külföldi hajólajstromban nyilvántartott, áru- vagy személyszállítást gazdasági tevékenység keretében végzõ hajóban (ideértve a kompot is) a ténylegesen felhasznált gázolajnak a beszerzéskor megfizetett jövedéki adóját, a belvízi személyszállítási vagy belvízi áruszállítási tevékenységet végzõ visszaigényelheti [Jöt. 55. (2) bekezdés]. Az elõzõ két példa esetén a felhasznált gázolaj teljes adótartalma visszaigényelhetõ. A Jöt. szabályozó rendszere alapján meghatározott tevékenységek esetén, a tevékenységhez felhasznált jövedéki termék adótartalmának csak egy részét lehet visszaigényelni. Például ilyen eset Jöt. 57/C. (1) bekezdése alapján a közúti árufuvarozási, személyszállítási tevékenységhez felhasznált gázolaj jövedéki adójából, literenként 17 forint jövedéki adó-visszaigénylése. Adólevonás: Adólevonást a Jöt. szerinti olyan engedélyes gazdálkodó érvényesíthet, akik adó-megállapítási, adóbevallási és adómegfizetési kötelezettségének önadózás keretében tesz eleget. Ilyen adóalanyi státusszal rendelkezik az adóraktár engedélyes. Amennyiben az adóraktár engedélyes gazdálkodó a jövedéki terméket a szabadforgalomból igazoltan adóval növelt áron megvásárolja és azt jövedéki termék elõállításához felhasználta a kettõs adóztatás elkerülése érdekében levonásba helyezheti a megvásárolt jövedéki termék adótartalmát [Jöt. 47. (1) bekezdés a) pont]. Amennyiben adó-visszaigénylést (adólevonást) érvényesítettek és a jövedéki terméket olyan célra használták fel, amely után a Jöt. rendelkezései szerint adó-visszaigénylés (adólevonás) nem érvényesíthetõ, akkor a Jöt. szigorúbb szankció rendszert alkalmaz, mint az Art. Ilyenkor az Art. 170. - a szerint megállapított adóbírság mértéke a jövedéki termékkel kapcsolatos adóhiány 100%-a [Jöt. 112. ]. (4) Szabadforgalomban csak olyan jövedéki termék szerezhetõ be, tartható birtokban, használható fel, értékesíthetõ, szállítható, amely után az adót megfizették. A Jöt. alapján szabad forgalomba bocsátás kifejezés általánosan a következõk szerint fogalmazható meg. A jövedéki terméknek a harmadik országból, valamint a más tagállamból történõ behozatala a jövedéki adó megfizetésével történt, illetve a jövedéki termék az adóraktárt a jövedéki adó megfizetésével hagyta el és a jövedéki termék bekerül a kereskedelmi csatornába, azaz nagykeres-
A jövedéki adóról szóló törvény egységes szerkezetben, magyarázatokkal 11 kedõhöz (jövedéki engedélyes kereskedõhöz), vagy kiskereskedõhöz (nem jövedéki engedélyes kereskedõhöz, azaz mûködési engedélyes kereskedõhöz) vagy végfelhasználóhoz vagy fogyasztóhoz került. Az elõzõ megfogalmazással összefüggésben hangsúlyozni szükséges, hogy az értékesítési pontokhoz (átadáshoz-átvételhez) kapcsolódóan olyan okmánnyal, bizonylattal kell rendelkezni, amely igazolja a jövedéki termék adózott voltát. Egyébként a jövedéki termék, adózás alól elvontnak minõsül [Jöt. 114. ] és az ilyen termék értékesítését, szállítását, birtoklását, felhasználását a Jöt. szigorúan szankcionálja. Természetesen a szabadforgalomba bocsátáshoz kapcsolódó adófizetési kötelezettséget érintõen is vannak kivételek, azaz amikor a jövedéki termék az adómegfizetése nélkül legálisan, a Jöt. vonatkozó rendelkezéseivel összhangban kerülhet a szabadforgalomba. Ilyen eset például a Jöt.-ben az adóraktári engedélyes tevékenységhez kapcsolódó végleges mentesülés jogintézménye. A végleges mentesülés jogintézményére példaként említhetõ meg, ha az adóraktárban az alkoholterméket a Jöt. egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 8/2004. (III.10.) PM rendelet (a továbbiakban: PM rendelet) 60. -ában foglaltak alapján teljesen denaturálják, azaz az alkoholterméket emberi fogyasztásra véglegesen alkalmatlanná teszik [Jöt. 63. (2) bekezdés 3. pont]. Ebben az esetben a denaturálási eljárás során felhasznált alkoholtermék adótartalma tekintetében, az adóraktár engedélyes véglegesen mentsül a felfüggesztett adó-megállapítási és adófizetési kötelezettsége alól [Jöt. 13. (3) bekezdés h) pont] és a jövedéki adó megfizetése nélkül hozható a teljesen denaturált alkoholtermék szabadforgalomba. Ilyenkor a végleges mentesüléshez kapcsolódóan kiállított okmány (például denaturálási jegyzõkönyv, egyszerûsített kísérõ okmány), a termék összetétele igazolja, hogy a jövedéki termék nem minõsül adózás alól elvontnak.