A JÖVEDÉKI ADÓRÓL ÉS A JÖVEDÉKI TERMÉKEK FORGALMAZÁSÁNAK KÜLÖNÖS SZABÁLYAIRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY EGYSÉGES SZERKEZETBEN, MAGYARÁZATOKKAL 2014

Átírás

1 JOGALKALMAZÁSOK A JÖVEDÉKI ADÓRÓL ÉS A JÖVEDÉKI TERMÉKEK FORGALMAZÁSÁNAK KÜLÖNÖS SZABÁLYAIRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY EGYSÉGES SZERKEZETBEN, MAGYARÁZATOKKAL 2014 Budapest, 2014

2 Szerzők: Ágoston Krisztián Bajusz Éva Boros Sándor Lőrincz Csaba Szabó Gábor Szabó József Szerkesztő: dr. Esküdt Gábor Lektor: Kovácsics Iván Sorozatszerkesztő: dr. Baté Zsuzsanna Kiadja a SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. Budapest, XIII. Mór u Felelős kiadó: dr. Bokor Pál, a SALDO Zrt. vezérigazgatója A SALDO Kiadó az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja. A SALDO Kiadó valamennyi kiadványa szerzői jogvédelem alatt áll. E kiadvány bármely részének sokszorosítása, bármilyen adatrendszerben való tárolása (papír, elektronikus stb.) a kiadó előzetes írásbeli engedélye nélkül TILOS!

3 TARTALOM ELŐSZÓ 7 GYAKRABBAN HASZNÁLT RÖVIDÍTÉSEK ÉVI CXXVII. TÖRVÉNY A JÖVEDÉKI ADÓRÓL ÉS A JÖVEDÉKI TERMÉKEK FORGALMAZÁSÁNAK KÜLÖNÖS SZABÁLYAIRÓL 11 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 11 I. Fejezet HATÁLY, ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 15 Területi hatály 15 Tárgyi hatály 15 Személyi hatály 16 Hatáskör, illetékesség 17 Értelmező rendelkezések 20 II. Fejezet ADÓKÖTELEZETTSÉG, ADÓFELFÜGGESZTÉS, ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG 53 Adókötelezettség keletkezése 53 Adómentes jövedéki termék 55 Az adófelfüggesztés esetei 58 Adófelfüggesztéssel történő szállítás 60 Az adófelfüggesztés megszűnése 65 Végleges mentesülés az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alól 66 Az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség beállta 73 Adófizetési kötelezettség keletkezésének egyéb esetei 75 Az adó fizetésére kötelezett személy 76 III. Fejezet ADÓZÁSI SZABÁLYOK A KÖZÖSSÉGEN BELÜLI TERMÉKFORGALOMBAN 78 Közösségen belüli szállítás közösségi adófelfüggesztési eljárásban 78 Közösségen belüli szállítás belföldi adóraktárból 80 Közösségen belüli szállítás belföldi adóraktárba 90 A vámhatóság különös jogosultsága az adó beszedésére 92 Bejegyzett kereskedő 92 Bejegyzett feladó 96 Szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék beszerzése más tagállamból gazdasági tevékenység keretében 98 Adózott jövedéki termékek szállítása más tagállamba 99 Szabad forgalomba bocsátott termékek szállítása belföldön keresztül 100 Magáncélú behozatal más tagállamból 101 Csomagküldő kereskedelem 102 Jövedéki adóügyi együttműködés 103 IV. Fejezet AZ ADÓRAKTÁR MŰKÖDTETÉSÉNEK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI 104 Adóraktári engedély 104 Jövedéki biztosíték 111 Adóraktári engedély megszűnése 113 Az adóraktár bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási kötelezettsége 115

4 V. Fejezet A JÖVEDÉKI TERMÉK ADÓMENTES FELHASZNÁLÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 120 Engedélykérelem, az engedély megadásának feltételei 120 Keretengedély 125 Jövedéki termék adómentes beszerzése, felhasználása, nyilvántartása 128 Elszámolás a jövedéki termék adómentes felhasználásáról 131 VI. Fejezet ADÓ-VISSZAIGÉNYLÉS 132 VII. Fejezet EGYES ADÓZÁSI ÉS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK 140 VIII. Fejezet HATÓSÁGI FELÜGYELET 150 MÁSODIK RÉSZ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK 159 IX. Fejezet ÁSVÁNYOLAJ 159 Termékmeghatározás 160 Adóalap, adómérték 188 Adómentes felhasználás 197 Adó-visszaigénylés 202 Ásványolaj-adóraktár 208 Felhasználói engedélyes tevékenység 218 A felhasználói engedélyes nyilvántartási, jelentési és elszámolási kötelezettsége 225 Az egyéb ellenőrzött ásványolaj és a megfigyelt termék belföldi forgalmazása 227 Az egyéb ellenőrzött ásványolaj és a megfigyelt termék importálása, exportálása, Közösségen belüli beszerzése, értékesítése 228 Egyéb bejelentési, nyilvántartás-vezetési kötelezettség 230 X. Fejezet ALKOHOLTERMÉK 234 Fogalmak 234 Adóalap, adómérték 237 A bérfőzött párlat utáni adófizetési kötelezettség és eljárási szabályok 245 A magánfőzésre vonatkozó szabályok 251 Adómentes felhasználás 252 Alkoholtermék teljes denaturálása, a teljesen denaturált alkohol kiszerelése, beszerzése 262 Alkoholtermék-adóraktár 266 Az alkoholtermék palackozása, zárjegy alkalmazása 276 Az alkoholtermék és alkoholtermék alapanyag előállítása, forgalmazása, birtokolása 289 XI. Fejezet SÖR 292 Termékmeghatározás 292 Adóalap, adómérték 294 Adómentes felhasználás 298 Söradóraktár 300 XII. Fejezet BOR 304 Fogalmak 304 Adóalap, adómérték 307 A bor előállítása 309 Egyszerűsített adóraktári engedély 310 Az egyszerűsített adóraktár bizonylatolási, nyilvántartási, elszámolási és adóbevallási kötelezettsége 312 Boradóraktár 319 A bor értékesítése, szállítása, adóügyi jelzések alkalmazása, borverseny rendezése 320 A bor előállítása és a borászati melléktermékek forgalmazása, birtoklása 322 Adómentes felhasználás 323

5 XIII. Fejezet PEZSGŐ 326 Termékmeghatározás 326 Adóalap, adómérték 327 Adómentes felhasználás 330 Pezsgőadóraktár 332 XIV. Fejezet KÖZTES ALKOHOLTERMÉK 336 Termékmeghatározás 336 Adóalap, adómérték 338 Köztes alkoholtermék adóraktár 339 Adómentes felhasználás 342 XV. Fejezet DOHÁNYGYÁRTMÁNY 344 Termékmeghatározás 344 Adóalap, adómérték 348 Adójegy alkalmazása 356 Dohánygyártmány-adóraktár 372 Az adójegyen feltüntetett ár 376 Az adójeggyel ellátott dohánygyártmányok általános forgalmi adóztatásával összefüggő egyéb szabályok 377 HARMADIK RÉSZ 379 XVI. Fejezet JÖVEDÉKI TERMÉKEK KERESKEDELME, EXPORTJA-IMPORTJA SZABADFORGALOMBAN 379 NEGYEDIK RÉSZ 411 XVII. Fejezet JÖVEDÉKI ELLENŐRZÉS ÉS JOGKÖVETKEZMÉNYEK 411 Jövedéki ellenőrzés 411 Jogkövetkezmények 415 Adóbírság 415 Mulasztási bírság 416 Jövedéki bírság 419 Intézkedések 426 Lefoglalás, elkobzás 428 ÖTÖDIK RÉSZ ZÁRÓ, HATÁLYBA LÉPTETŐ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK 435 XVIII. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉS 435 Hatályba léptető rendelkezések 435 Átmeneti rendelkezések 436 Felhatalmazás 441 Termékmeghatározás 443 8/2004. (III. 10.) PM rendelet a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló évi CXXVII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 445 Módosító jogszabályok záró rendelkezései /1997. (XII. 30.) PM rendelet a jövedéki termékek veszteségnormáiról 599 Módosító jogszabályok záró rendelkezései 603

6 14/1998. (IV. 30.) PM rendelet az adójegy igénylésére, visszavételére, alkalmazására vonatkozó részletes szabályokról 606 Módosító jogszabályok záró rendelkezései /2002. (XII. 6.) PM rendelet a hordós és kannás borra előírt hivatalos zár alkalmazásának, valamint elszámolásának részletes szabályairól 624 Módosító jogszabályok záró rendelkezései /2009. (XII. 29.) PM rendelet a zárjegy alkalmazásának, a zárjeggyel való elszámolásnak a részletes szabályairól 631 Módosító jogszabályok záró rendelkezései /2007. (XII. 15.) Kormány rendelet a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedékiadó-visszatérítés feltételeiről és szabályairól 648 Módosító jogszabályok záró rendelkezései évi CXVII. törvény a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről 653 Módosító jogszabályok záró rendelkezései /2010. (XII. 28.) Korm. rendelet a fenntartható bioüzemanyag-termelés követelményeiről és igazolásáról 662 Módosító jogszabályok záró rendelkezései 676 A közlekedési célú üzemanyagok és bioüzemanyagok energiatartalma 678 Az üzemanyag-forgalmazó jelentésének adattartalma 680 TÁRGYMUTATÓ 683

7 120 A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény V. Fejezet A JÖVEDÉKI TERMÉK ADÓMENTES FELHASZNÁLÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI Az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről szóló, a Tanács október 27-i 2003/96/EK irányelve 6., 14-16, és 21. cikke, valamint az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról szóló, a Tanács október 19-i 92/83/EGK irányelve 6., 10., 14. és 27 cikke alapján a tagállamok meghatározott esetekben menetesítik, illetve más feltételek fennállása esetén mentesíthetik a jövedéki termékeket a jövedéki adó fizetési kötelezettség alól. Ezek a mentesítések egyik válfaja, amikor a jövedéki termék a Jöt. különös rendelkezések fejezeteiben meghatározott célokra, ún. adómentes célra használják fel. Ezekre az esetekre a jogszabály egy olyan lehetőséget biztosít, mely szerint az adómentes célra felhasználásra kerülő jövedéki termékeket adófelfüggesztéssel be lehet szerezni, és az adómentes célra történő igazolt felhasználással a jövedéki termék véglegesen mentesül a felfüggesztésre került adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alól. Engedélykérelem, az engedély megadásának feltételei 42. (1) A jövedéki termék adómentes célokhoz kötődő adómentes beszerzéséhez a jövedéki termék felhasználójának külön engedéllyel (a továbbiakban: keretengedély ) kell rendelkeznie. Jövedéki termékek adómentes célra történő felhasználásának szigorú szabályai vannak, az csak a vámhatóság tudta és felügyelete mellett folytatható. A tevékenység megkezdése előtt, az adómentes felhasználás érvényesítéséhez ún. keretengedélyt kell szerezni. Az engedély neve az adómentes célra felhasználás keretében beszerzendő vagy beszerzett mennyiségből (keretmennyiség ) származtatható. A keretengedély iránti kérelmet a Jöt. egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló, 8/2004. (III. 10.) PM rendelet (továbbiakban: Vhr.) 2. számú melléklete szerinti adattartalmú, a vámhatóság által rendszeresített formanyomtatványon vagy a vámhatóság internetes honlapjáról letöltött és kinyomtatott formátumban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal területileg illetékes Vám- és Pénzügyőri Igazgatóságához (továbbiakban: Igazgatóság) kell benyújtani. (2) Keretengedélyre az a kérelmező jogosult, A (2), (3) és (4) bekezdés a keretengedélyes tevékenység személyi, tárgyi és garanciális feltételeit tartalmazza. A kérelem benyújtásával egyidejűleg szükséges a bent foglalt feltételeknek való megfelelés hiteles igazolása, melyeket a Vhr ban megállapított módon kell benyújtani a vámhatóság részére. a) aki könyvvezetési kötelezettségének a kettős könyvvezetés szabályai, illetve egyéni vállalkozó esetében az Szja törvény rendelkezései szerint tesz eleget, és olyan nyilvántartási, bizonylati rendszert alkalmaz, hogy annak alapján a beszerzett, felhasznált, készleten lévő jövedéki termék menynyisége megállapítható és ellenőrizhető; A kettős könyvvezetési kötelezettség ellenőrzésére abban az esetben van lehetőség az engedélyezési eljárásban, ha a kérelmezővel szemben a vámhatóság már folytatott le adóellenőrzést. Amennyiben a kérelmezőről hivatalból nem áll rendelkezésre adat, úgy a kettős könyvvezetési kötelezettséget az engedély kiadása vonatkozásában teljesítettnek kell tekinteni a kérelmező ez irányú nyilatkozata alapján. A kettős könyvvezetési kötelezettség ellenőrzésére a vámhatóság által lefolytatott adóellenőrzés során kerül majd sor.

8 A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény 121 b) akinek a vámhatóság, az adóhatóság felé nincs meg nem fizetett vám- vagy adótartozása, társadalombiztosítási járulék tartozása, kivéve, ha arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek, továbbá aki nyilatkozik arról, hogy egyéb köztartozása sem áll fenn; Az Igazgatóság az adó- és vámtartozás ellenőrzése érdekében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal illetékes adóigazgatási szerve felé megkereséssel él, illetve az Egységes Folyószámlakezelő és Vezérlő Rendszerben tartozásvizsgálatot végez. c) aki nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt; A csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás tekintetében a vámhatóság az ellenőrzést a cégtár adatainak felhasználásával végzi. d) aki a (6) bekezdésben foglaltak szerint a keretengedély kiadását megelőzően jövedéki biztosítékot nyújtott; Az adózatlan jövedéki termékek engedélyezett célra történő, jogszerű felhasználásának biztosítására, illetve a visszaélések elleni megfelelő garanciaként az adómentes felhasználók jövedéki biztosítékot kötelesek nyújtani. e) aki az e törvényben meghatározott egyéb feltételekkel is rendelkezik; f) aki jövedéki ügyintéző, illetve aki jövedéki ügyintézőt foglalkoztat. Mind az már az eddigiekből is látható, az adómentes felhasználói tevékenység korrekt ellátásához elengedhetetlen, hogy annak koordinálását megfelelő szakismerettel rendelkező személy végezze. Ez érdeke mind a gazdálkodónak, mind a vámhatóságnak, így a működési feltételek közé is be lett foglalva. (3) Nem adható keretengedély, ha a kérelmező természetes személyt vagy a kérelmező szervezet vezetőjét, vezető tisztségviselőjét gazdasági bűncselekmény vagy a közélet tisztasága elleni bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélték, és a kérelem benyújtásakor még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól. A Jöt. 48/D. alapján Keretengedélyt kérelmező természetes személy, kérelmező szervezet vezetője vagy vezető tisztségviselője az engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a vámhatóság részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy gazdasági bűncselekmény vagy a közélet tisztasága elleni bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen nem ítélték el, vagy jogerősen elítélték, de az engedély iránti kérelem benyújtásakor már mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a vámhatóság részére annak az e törvény szerinti engedély birtokában folytatható tevékenység engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján továbbítsa. A vámhatóság hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy az engedélyes természetes személlyel, az engedélyes szervezet vezetőjével vagy vezető tisztségviselőjével szemben az e törvény szerint kiadott engedély birtokában folytatott tevékenység gyakorlásának időtartama alatt fennállnak-e a fent meghatározott tények. A hatósági ellenőrzés céljából a vámhatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy az engedélyes természetes személlyel, az engedélyes szervezet vezetőjével vagy vezető tisztségviselőjével szemben a fent meghatározott tények fennállnak-e. A vámhatóság a megismert személyes adatokat az engedélyezési eljárás jogerős befejezéséig vagy a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy az engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig kezeli. (4) A kérelmező a (2) (3) bekezdésben foglalt feltételek fennállása mellett is csak akkor kaphat keretengedélyt, ha

9 122 A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény a) a jövedéki terméket az e törvény szerinti adómentes célra felhasználó üzem, illetve a jövedéki termék raktározására, tárolására szolgáló raktár kialakítása, berendezése a beszerzett jövedéki termék biztonságos tárolására és a felhasználás, valamint a készlet pontos megállapítására alkalmas; Az egy helyrajzi számmal meghatározott helyen a keretengedélyes tevékenység mellett adóraktári engedélyes, felhasználói engedélyes és jövedéki engedélyes tevékenység egyaránt folytatható, illetve a tevékenységekre engedély adható, ha azon belül az egyes tevékenységek végzésének helye a tevékenységek folytatásához jogszabályban előírt feltételek fennállása esetén egyértelműen elkülönített. b) nyilvántartási és bizonylati rendje a felhasznált és a jövedéki termék felhasználásával előállított termék pontos számbavételét lehetővé teszi; c) rendelkezik az üzemre, a raktárra, illetve az ott folytatott tevékenységre jogszabályban külön megkövetelt hatósági engedélyekkel; d) a hatósági felügyelet ellátásához, az ellenőrzések folytatásához szükséges tárgyi feltételek adottak. (5) A vámhatóság a keretengedély megadása előtt vizsgálja a felhasználási célt és a kérelemben az e törvény szerint megadott igény megalapozottságát, továbbá a kérelmező üzemében, raktárában előzetesen helyszíni szemlét tart. A helyszíni szemle keretében sor kerül a benyújtott nyilvántartási-, bizonylati rend, illetve a közvetlen számítógépes kapcsolati rendszer kialakítására vonatkozó dokumentáció ellenőrzésére, a kérelemhez csatolt és az eljárás során bemutatott a tevékenység folytatásához jogszabályban előírt engedélyek; előállító adóraktár esetében tároló- és mérőberendezésekre vonatkozó hitelesítési bizonylatok, a berendezések technológiai rajza, műszaki leírása, technológia folyamatábra; a telephelyenként működtetni kívánt üzem / raktár, üzemi berendezések és az ezekkel összeköttetésben lévő helyiségek használati jogcímének megállapítására alkalmas okirat felülvizsgálatára. A felhasználási arányszám tényleges ellenőrzésére szükség szerint, az Igazgatóság járőreinek felügyelete mellett megtartott próbagyártással, szintén a helyszíni szemle keretében kerül sor. Felhasználási arányszám az a hányados, ami az adott termék egységnyi mennyiségének előállításához szükséges jövedéki termék beleértve az előállítással összefüggő gyártási veszteséget is mennyiségi arányát mutatja a belőle (is) előállított termékre előírt szabványoknak megfelelően. A jövedéki termék felhasználási arányszámát a Jöt.-ben meghatározott adó alapjául szolgáló mértékegységben kell megadni. A keretengedély iránti kérelemben a várható felhasználási arányszám az alapanyag minőség és/vagy a technológia által indokolt esetben és mértékben tűréshatárokkal is megadható. Az engedélyezési eljárás során az Igazgatóság az adómentes üzem üzemi berendezéseiről, tárolótartályairól és az alkalmazott hivatalos zárakról műszaki leírást készít. A műszaki leírásnak tartalmazza többek között az adómentes üzem üzemi helyiségeinek alaprajzát, feltüntetve benne az üzemi berendezések felülnézeti vázrajzát és jelzését (indokolt esetben folyamatábrát), az üzemi berendezések, tartályok és edények jegyzékét (azonosító jelét, méretét és űrtartalmát), az alkalmazott hivatalos zárak* jegyzékét (a sorszám, a berendezés számjele, megnevezése, az alkalmazott zárak feltüntetésével) és a zá radékot. A műszaki leírás záradékában szerepeltetni kell az adómentes felhasználó nyilatkozatát annak tudomásulvételéről, hogy az üzemi berendezést a műszaki leírásban rögzí tett állapotban tartja, azon változtatást csak az Igazgatóság engedélyével végezhet, továbbá, hogy a hivatalos zá rak épségben tartásáért felelősséggel tartozik, és az ellenőrzési iratokat megőrzi. A Hivatal járőrének az engedélyezési eljárás keretében a jövedéki termék t árolására szolgáló üzemi eszközre, mérőberendezésre, cs ővezetékre, tárolótartályra, egyéb berendezésre hivatalos zárat kell felhelyezni. Hivatalos zárként egyedi azonosító jellel ellátott biztonsági plomba, ólomplomba vagy pecsétzár alkalmazható. A felhasználási cél vizsgálata az engedélyezési eljárás egyik kiemelten fontos mozzananta. E tekintetben a Jöt. minden termékkörnél egyértelműen meghatározza azon eseteket, melyek során a jövedéki

10 A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény 123 termék az adó megfizetése nélkül felhasználható. Mégis több esetben előfordul, hogy egy adott felhasználási cél megfelel-e a jogszabályban meghatározott adómententes célnak vagy sem. Egy gazdálkodó például 2207 vámtarifaszámú 80 térfogatszázalékos alkoholtartalmú oldószer előállítását, és gyógyszertermék-készletként (injekciós szettként) történő kiszerelését tervezte. Az oldószer semmi egyéb, mint vízzel hígított tiszta etilalkohol lett volna. A Jöt. 68. (1) bekezdés a) pontja egyértelműen rendelkezik arról, hogy a 2207 vámtarifaszámú alkoholtermék és a víz keverékének előállítása, kiszerelése nem minősül adómentes felhasználási célnak. Amennyiben azonban e termék egy 3004 vámtarifaszám alá tartozó készlet részeként kerül forgalomba, a Jöt. 68. (1) bekezdés a) pontja alapján keretengedély birtokában előállítható, illetve csomagolható. Fenti esetpéldával kapcsolatosan fontosnak tartom megemlíteni, hogy az adómentes felhasználási céloknak többfajta módozata különböztethető meg. Van olyan cél, mely során nem történik konkrét termékelőállítás. Ilyen például a Jöt. 53. (1) bekezdés b) pontja, mely szerint az adómentes felhasználás ásványolajnak villamos energia vagy kapcsolt hő- és villamos energia előállításához történő felhasználásával valósul meg. Ismeretes továbbá több olyan adómentes felhasználási cél, melyel öszszefüggésben termékelőállítás, sőt, jövedéki termékelőállítás történik. Ilyen például az alkoholtermék adómentes felhasználási céljainak többsége. Például: aromák készítése, alkoholos meggy előállítása, illetve a Jöt. 68. (1) bekezdés d) pontja szerinti (részlegesen) denaturált vagy meghatározott esetekben- nem denaturált alkohol vegyipari és kozmetikai termékek, illetve más, nem emberi fogyasztásra szolgáló termék előállításához történő felhasználása. Tekintettel arra, hogy a 63. (1) bekezdés c) pontja alapján alkoholterméknek minősül minden, a 2207 és 2208 vámtarifaszámú terméket oldott vagy oldatlan állapotban tartalmazó, 1,2 térfogatszázalékot meghaladó alkoholtartalmú, a Jöt. 63. (1) bekezdés a) és b) pontban említett vámtarifaszámok alá nem tartozó termék, az alkoholtermék adómentes felhasználása keretében előállításra kerülő termékek alkoholtartalmuktól függően- jövedéki termékek is lehetnek. Mivel a Jöt. 1. (2) bekezdés a) pontja értelmében az adókötelezettség teljesítése és ellenőrzése érdekében érvényesítendő követelmény az, hogy az adóköteles jövedéki terméket kizárólag adóraktárban állítsák elő, szükségessé egy olyan szabályozó bevezetése, miszerint nem minősül jövedéki termékelőállításnak jövedéki terméknek az adómentes felhasználás keretében történő előállítása (Jöt. 7. (1) bekezdés n) pont). (6) Az adómentes felhasználási cél megvalósulásának kockázatára, valamint a jövedéki termék adófelfüggesztéssel belföldön történő szállításával járó adókockázatra a keretengedély megadásához jövedéki biztosítékot kell előzetesen felajánlani, és annak vámhatósági elfogadása után teljesíteni a tárgyidőszakra [43. (2) bekezdés] engedélyezett keretmennyiség havi időarányos mennyisége és a hatályos adómérték alapján számított adóösszeg erejéig, de legfeljebb a különös rendelkezésekben meghatározott mértékig. A jövedéki biztosítéknak a keretengedély érvényességét követő 90 napig a vámhatóság által még érvényesíthetőnek kell lennie. A jövedéki biztosítékot a kérelmezőnek kell a fenti szabályok figyelembe vételével kiszámítania és felajánlania a vámhatóság részére. A Jöt-ben az egyes termékkörökre vonatkozó speciális szabályoknál került meghatározásra a gazdálkodók által felajánlh ató jövedéki biztosíték maximális összege. Keretengedélyes tevékenység esetén a jövedéki biztosítéknak a Jöt.-ben meghatározott felső korlátot meghaladó összegben történő megállapítására nincs lehetőség. A jövedéki biztosítéknak az engedély érvényességen túli érvényesíthetősége az esetleges visszaélések esetén is biztosítja a felfüggesztett adó behajthatóságát. A megfelelő jövedéki biztosíték feltétele, hogy a kérelmező tisztában legyen a biztosíték alapjául szolgáló termék adómértékével, mely döntően vámtarifaszámhoz köthető. A helyes vámtarifaszám megállapítása érdekében a keretengedélyt kérelmező vagy a keretengedéllyel rendelkező adóalany a vegyvizsgáló szervtől kérheti, illetve a vámhatóság az engedélyes egyidejű értesítése mellett a vegyvizsgáló szervnél kezdeményezheti a keretengedélyes által beszerzett, felhasznált jövedéki termékre és

11 150 A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény VIII. Fejezet HATÓSÁGI FELÜGYELET 49. (1) A vámhatóság felügyelete alatt végezhető a) a jövedéki termék előállítása, az adózatlan jövedéki termék raktározása, adófelfüggesztés alatt történő szállítása, az adómentesen beszerzett jövedéki termék felhasználása, b) az adóraktári engedély megszűnése után az adóraktár engedélyese, illetve a keretengedély érvényességének megszűnése után az adómentes felhasználó jövedéki termékkel kapcsolatos tevékenysége, a készleten maradt jövedéki termék utáni adófizetési kötelezettség rendezéséig. A jövedéki termék előállítása, az adófelfüggesztés alatt álló jövedéki termék raktározása, szállítása, felhasználása (például nem jövedéki termék előállításához), valamint a megszűnt adóraktár, adómentes felhasználó készletén található adófelfüggesztés alatt álló jövedéki termék adójogi sorsának végleges rendezéséig (például betárolás másik adóraktárba) kiemelt kockázatot jelent, mely miatt a felsorolt tevékenységek a vámhatóság felügyelete alatt végezhetők. A hatósági felügyelet ellátásához az adóraktár-engedélyes, az adómentes felhasználó a jövedéki termékek mennyiségi megállapításához szükséges hitelesített mérőműszerekről, eszközökről, edényekről, táblázatokról, a mintavételhez szükséges edényzetről, a vett minták biztonságos tárolásáról gondoskodik, és ezeket az ellenőrzéssel megbízottak részére bocsátja; az adóraktár vagy adómentes üzem műszaki berendezéseinek és felszerelésének megvizsgálásához, valamint az üzemi berendezések hivatalos zárral történő biztosításához szükséges eszközöket és segítő személyzetet az ellenőrzéssel megbízottak rendelkezésére bocsátja; együttműködik az ellenőrzéssel megbízottakkal és részükre a szükséges felvilágosítást megadja. (2) A hatósági felügyelet gyakorolható folyamatos jelenléttel és vizsgálattal vagy helyszíni, eseti vizsgálattal. Az adóraktárban vagy az adómentes felhasználó üzemében a folyamatos jelenléttel és vizsgálattal való hatósági felügyelet gyakorlása ideértve technikai eszközök vámhatóság általi telepítését és működtetését akkor rendelhető el, ha olyan körülmény merül fel, amely a jövedéki adó befolyásának veszélyeztetettségét valószínűsíti. Az engedélyező vámszerv a folyamatos jelenléttel és vizsgálattal való hatósági felügyeletet az adóraktári engedélyben, illetve a keretengedélyben vagy az engedély kiadását követően rendeli el. Az engedélyező vámszerv a keretengedélyben vagy az engedély kiadását követően hozott döntésben a jövedéki termék felhasználásával előállított termékekre vevőnyilvántartás-vezetési kötelezettséget is előírhat. Az előző bekezdésben ismertetett hatósági felügyelet gyakorolható folyamatos jelenléttel és vizsgálattal, valamint helyszíni, eseti vizsgálattal. A folyamatos jelenléttel gyakorolt hatósági felügyelet során az adóraktár engedélyes, adómentes felhasználó hatósági felügyeletét ellátó vámszerv az engedélyes telephelyén üzemi időben felügyeli, ellenőrzi a termelési folyamatokat, alkoholtermékek esetében a zárjegy, dohánygyártmány esetében az adójegy felhelyezést, a jövedéki termékek be és kitárolását a kísérő okmányokat, az azokon feltüntetett mennyiségek szállítmánnyal való egyezését. A folyamatos jelenléttel gyakorolt állandó felügyelet alkalmával üzemi időn kívül a vámszerv az adóraktár engedélyes, adómentes felhasználó üzemi berendezéseit, tárolótartályait a termelés megakadályozása céljából hivatalos zárral biztosíthatja. A hatósági felügyelet folyamatos jelenléttel és vizsgálattal való ellátása esetén az adóraktár engedélyese, az adómentes felhasználó gondoskodik az ellenőrzéssel megbízottak részére az adóraktár, az adómentes üzem területén megfelelő irodahelyiség és pihenőszoba rendelkezésre bocsátásáról és azok fűtéséről, világításáról, takarításáról, valamint a vámhatóság által telepített technikai eszközök biztonságos tárolásáról, az azok üzemeltetéséhez szükséges feltételekről.

12 A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény 151 Az előzőekben ismertetett feltételeket az adóraktár engedélyesének, adómentes felhasználónak ellenszolgáltatás nélkül, saját költségére és veszélyére kell az ellenőrzéssel megbízottak rendelkezésére bocsátania. Az engedélyező vámszerv az adóraktár helyi körülményeinek figyelembevételével az adó megfizetésének biztosítása érdekében a hatósági felügyelet folyamatos jelenléttel és vizsgálattal való gyakorlásához részletes előírásokat határozhat meg, melyeket az engedélyben annak kiadása vagy módosítása során kell rögzíteni. A folyamatos jelenléttel és vizsgálattal gyakorolt hatósági felügyelettel egy tekintet alá esik, ha az adóraktár engedélyese, az adómentes felhasználó a tevékenységét meghatározott jelentési kötelezettség mellett végezheti, a hatósági felügyeletet ellátó vám- és pénzügyőri hivatalhoz 3 nappal korábban tett bejelentés alapján folytathatja, a hatósági felügyeletet ellátó vám- és pénzügyőri hivatalhoz 3 nappal korábban bejelentett időpontban, és jelenlétében végezheti. A folyamatos jelenléttel és vizsgálattal gyakorolt hatósági felügyelet alól felmentést kérelemre az adó befolyásának veszélyeztetettségével összefüggő körülményekben beállt változás mérlegelése alapján az engedélyezéssel kapcsolatos ügyben másodfokon eljáró vámhatóság ad, amelyhez címzett kérelmet az adóraktári engedélyt, illetve a keretengedélyt kiadó vámszervnél kell benyújtani. A hatósági felügyelet a fentieken túlmenően megvalósulhat helyszíni eseti vizsgálattal, mely során például a vámszerv megállapítja az adóraktár engedélyes, adómentes felhasználó által készletezett jövedéki termék mennyiségét, ellenőrzi a jövedéki szabályokban előírt nyilvántartások vezetését, az adófelfüggesztés alatt álló jövedéki termékek felhasználását, megállapítja a keletkezett veszteségeket, többletet. Az eseti vizsgálattal megvalósuló hatósági felügyeletet a vámszerv vezetője rendeli el. (3) Az adóraktár engedélyese és az adómentes felhasználó a) évente, a tárgyév utolsó napjával, illetve a számviteli törvény hatálya alá tartozó adóraktárengedélyes és adómentes felhasználó esetében az üzleti év mérlegfordulónapjával, b) az adóraktári vagy a kerete ngedély megszűnésének napjával, c) a vámhatóság által kezdeményezett készletfelvétel esetén az ellenőrzés napjával a vámhatóság jelenlétében és ellenőrzése mellett készletfelvétellel megállapítja a tényleges készletet. Az adóraktár enge délyese és az adómentes felhasználó a vámhatóság ellenőrzése esetén a készletfelvételhez készletbevallást ad. Az adóraktár engedélyesének és az adómentes felhasználónak a készletbevallásban az adóraktárban, illetve a telephelyen tárolt minden adózott és adózatlan jövedéki terméket tárolóegységenként részletezve fel kell tüntetnie. A készletbevallásnak tartalmaznia kell a tárolóhely megnevezését, a táro lóegységek (tárolótartály, hordó, palack, gyűjtőcsomag, bála, karton stb.) tételszámát, megnevezését és számjelét, a tárolóegységekben lév ő jövedéki termék fajtáját, vámtarifaszámát, mennyiségét (az adó alapjául szolgáló mértékegységben), a készletbevallás átadásának időpontját, a felel ős üzemvezető aláírását és nyilatkozatát arról, hogy a készletbevallásban feltüntetett helyeken kívül nem tárolnak máshol jövedéki terméket. A készletbevallást a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv által előzetese n jóváhagyott formában számítógépes nyilvántartáson keresztül is be lehet nyújtani. A fentiek szerinti készletfelvétel ellenőrzése történhet tételes vagy egyszerűsített eljárásban. Az egyszerűsített eljárás lehet szúrópróbaszerű vagy adminisztratív. Az ellenőrzést a készletfelvétel céljából adott készletbevallás adatainak alapulvételével kell elvégezni.

13 152 A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény A tételes el lenőrzés külső és belső termékvizsgálatból áll. A külső termékvizsgálat a termékek darabszámának, azonosságának megálla pításából, továbbá az alkalmazott azonossági jelek vizsgálatából áll. A belső termékvizsgálat kiterjed a termék minőségének, mennyiségének, megnevezésének, vámtarifaszámának, származási helyének ellenőrzésére, továbbá azoknak az adatoknak és okmányoknak, illetőleg iratoknak a megvizsgálására, amelyek a készletfelvételhez, illetőleg az adóbevalláshoz szükségesek. Az egyszerűsített ellenőrzés lehet: szúrópróbaszerű, amely teljes körű külső termékvizsgálatból áll, és a kiválasztott jövedéki termékekre kiterjedő tételes ellenőrzésből, vagy adminisztratív, amely a ter mékmérleg és a készletbevallás vizsgálat ából áll. Egyszerűsített ellenőrzés a megbízható adósnál (AEO tanúsítvánnyal rendelkező engedélyesnél) és a megbízható adómentes felhasználónál (AEO tanúsítvánnyal re ndelkező engedélyesnél), valamint a vasúti tartálykocsiban tároló adóraktárban végzett készletfelvétel alkalmával tartható, egyéb esetben akkor, ha a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv értékelése alapján az egyszerűsített ellenőrzés nem jár az adó beszedésének, befolyásának veszélyeztetésével. Tételes ellenőrzést kell végezni, ha jogszabályt sértő cselekmény elkövetésére alapos gyanú merül fel, továbbá, ha az adóraktár-engedélyes vagy az adómentes felhasználó ellen csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárás indul. Amennyiben az egyszerűsített ellenőrzés alkalmazása során a készletbevallás és a te rmékmérleg adatai között bármilyen eltérés tapasztalható, tételes ellenőrzést kell tartani. Az ellenőrzés tényét és módját, annak eredményét így különösen a termékvizsgálat alá vont termékek mennyiségét, azonosító adatát és a vizsgálatot végző megállapításai t a készletfelvételi jegyzőkönyvön fel kell jegyezni. Az adóraktár-engedélyes, több időpontban is végezhet tételes leltárkészítéssel készletfelvételt, ha annak időpontját évente, a tárgyévet m egelőző évben előzetesen a vámhatósághoz bejelenti. Az engedélyes az elszámolt időszakra a vámhatóság helyszíni ellenőrzése nélkül is jegyzőkönyv felvételével megállapíthatja a tényleges és a nyilvántartás szerinti készlet különbözetét, a külön jogszabály szerint elszámolható veszteséget, az azt meghaladó készlethiányt, illetve a készlettöbbletet, amelyeket az elszámolt időszak zárókészletébe beszámít. Amennyiben a vámhatóság a bejelentett időpontra vonatkozó készletfelvételt a helyszínen ellenőrzi, a jövedéki adótörvény 49. (4) bekezdése szerint kell eljárni. (4) A vámhatóság a (3) bekezdés szerinti esetekben, az ott megjelölt időpontra vonatkozóan jegyzőkönyvvel megállapítja a készleten lévő jövedéki termék tényleges mennyiségének és nyilvántartás szerinti készletének különbözetét, a külön jogszabály szerint elszámolható veszteséget és az azt meghaladó készlethiányt, illetve a készlettöbbletet (együtt: különbözet). A különbözettel az elszámolási időszak zárókészletét módosítani kell. A jövedéki termékek tekintetében elszámolható veszteségeket a jövedéki termékek veszteségnormáiról 43/1997. (XII. 30.) PM rendelet (a továbbiakban V. Rendelet) tartalmazza az alábbiak szerint. Veszteséget csak a jövedéki termék készletében ténylegesen keletkezett hiány mértékéig lehet elszámolni. A veszteség a jövedéki adótörvény 13. (3) bekezdés g) és (5) bekezdés f) pontja szerinti elszámolására, illetve a jövedéki adótörvény 22. -a és 25. -a szerinti szállítás esetén a szállítási veszteségre, valamint a jövedéki adótörvény 40. (11) bekezdése, 60. (3) bekezdése és 71. (2) bekezdése szerinti elszámolásra a V Rendeletben meghatározott veszteségnormákat kell alkalmazni. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal engedély kiadó vámszerve kérelemre, illetve hivat alból előírhatja a V rendeletben meghatározott veszteségnormától eltérő mértékek alkalmazását, amennyiben azt a műszaki-technológiai feltételek indokolják, a helyszíni mérések adatai, valamint szakértői vélemény

14 A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény 231 Amennyiben a gazdálkodó a nyilvántartásaiban nem a kenőolajra meghatározott, január 1-jén hatályos vámtarifaszámot alkalmazza, úgy első lépésben ennek átváltását kell elvégezni a Jötben megjelölt vámtarifaszámok alkalmazásáról szóló 13/2004. (III. 25.) PM rendelet figyelembevételével a fenti időállapotnak megfelelően, majd ennek ismeretében kell eldönteni, hogy a szóban forgó termékkel végzett tevékenység engedélykötelesnek minősül-e. Mit nevezünk jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységnek a kenőolaj tekintetében? A Jöt. értelmében kenőolajjal szabadforgalomban kereskedni, kenőolajat exportálni, importálni, szabadforgalomba bocsátott kenőolajat a Közösségen belüli forgalomban értékesíteni vagy onnan beszerezni csak a vámhatóság által kiadott engedély birtokában lehet. A jövedéki engedély kiadásának feltétele, meghatározott összegben jövedéki biztosíték nyújtása, illetve telephelyenként legalább 50 nm alapterületű, szilárd térelemekkel körülhatárolt raktárhelyiség megléte. Amennyiben a jövedéki engedélyes kereskedő tevékenységét kizárólag kenőolajjal folytatja, úgy könnyítésként 5 millió forint jövedéki biztosítékot kell nyújtania. Nem vonatkozik a könnyítés azokra a gazdálkodókra, akik kenőolajon kívül más ásványolaj termékkel, illetve egyéb jövedéki termékkel is végeznek tevékenységet, előbbi esetben a jövedéki biztosíték összege 120 millió forint, utóbbi esetben 22 millió forint, illetve 142 millió forint, ha mindkét eset fennáll. A jövedéki biztosíték készpénzben vagy pénzügyi biztosíték formájában (ilyen a bankgarancia) adható. Készpénzben nyújtott jövedéki biztosítéknak minősül a vámhatóság által megadott jövedéki biztosíték számlára, jövedéki biztosíték céljára történő átutalás. A készpénzben nyújtott jövedéki biztosíték után a vámhatóságnak kamatfizetési kötelezettsége nincs. Pénzügyi biztosítéknak az Európai Unió tagállamában, illetőleg az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban székhellyel rendelkező hitelintézet által nyújtott bankgarancia és a biztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvény (biztosítói kötelezvény) minősül. Pénzügyi biztosítékként a visszavonhatatlan vagy a kizárólag olyan visszavonható pénzügyi biztosíték fogadható el, amely a visszavonás lehetőségét a vámhatóság jóváhagyásához is köti. A jövedéki engedélyes kereskedőnek a beszerzéseiről és értékesítéséről, valamint a napi zárókészletéről folyamatosan mennyiségi nyilvántartást (jövedéki nyilvántartás ) kell vezetnie, ezen kívül a belföldön értékesített jövedéki termékekről vevőnyilvántartást, a közösségi kereskedelmi tevékenységet folytató jövedéki engedélyes kereskedő e tevékenységéről külön is köteles nyilvántartást vezetni. Fontos megemlíteni, hogy jövedéki engedélyes tevékenységnek minősül a szabadforgalomba bocsátott kenőolaj bértárolása is. Milyen rendelkezések vonatkoznak a kenőolajjal jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó raktárhelyiségére? A jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységre szóló jövedéki engedély feltétele, hogy a kérelmező kenőolaj esetében telephelyenként legalább 50 m 2 alapterületű, szilárd térelemekkel körülhatárolt raktárhelyiséggel is kell rendelkeznie. A raktárhelyiség lehet saját tulajdon, illetve bérlemény is, mindkét esetben a jogszerű használatot igazolni kell a vámhatóság felé az engedélyezési eljárás során. Hogyan végezheti tevékenységét, aki december 31-ig nem nyújtotta be az engedély kiadása iránti kérelmét? Az a személy, aki a kenőolajjal folytatott jövedéki engedélyes kereskedelmi, export- és importtevékenység engedélyezése iránti kérelmét december 31-ig benyújtotta, az engedélyezni kért tevékenységet december 31-ét követően a kérelemről történő döntésig végezheti. Azon gazdálkodók, akik december 31-e után nyújtottak be engedély iránti kérelmet, január 1-jét követően csak a jövedéki engedély megszerzését követően végezhetik az említett tevékenységet/tevékenységeket.

15 232 A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény Kenőolaj forgalmazójának közösségi, illetve belföldi kereskedelemben kell-e egyszerűsített kísérő okmányt kiállítania? Kenőolajok közösségen belüli forgalmazáskor, így tagállamba történő kiszállításkor közösségi kereskedői tevékenységet végzőnek EKO -t nem kell kiállítania. Belföldön jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységet folytató számára sem írja elő a Jöt. EKO kiállítását, belföldi szállítás, értékesítés esetén a jövedéki engedélyes kereskedőnek elegendő a számla és szállítólevél kiállítása. Az új előírások be nem tartása esetén milyen szankciókra lehet számítani? Az a gazdálkodó szervezet, aki rendelkezik jövedéki engedéllyel, viszont a Jöt-ben meghatározott nyilvántartást nem vezeti, nyilvántartás-vezetési kötelezettségét valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti, vagy abban az adatokat az előírásoktól eltérően vagy eltérő rendszerességgel rögzíti, az ömlesztetten beszerzett kenőolaj bejelentési, nyilvántartás-vezetési kötelezettségét elmulasztja, úgy 600 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. A Jöt-ben és a végrehajtási rendeleteiben előírt egyéb kötelezettség megsértése, elmulasztása miatt a gazdálkodó szervezet, 300 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható (jelenleg de tartozik az is, aki jövedéki engedélyköteles tevékenységét engedély nélkül végzi). Mi minősül nem jövedéki engedélyes tevékenységnek a kenőolajok vonatkozásában? A nem jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység a kenőolajnak végső fogyasztók részére, szabadforgalomban történő értékesítését (kiskereskedelmi tevékenység) foglalja magába. Fontos megemlíteni, hogy a nem jövedéki engedélyes kereskedőre a Jöt. határoz meg előírásokat, például kenőolajat többek között adóraktárból, jövedéki engedélyes kereskedőtől és importálótól szerezhet be. A nem jövedéki engedélyes kereskedő köteles a beszerzett, az értékesített és a készleten lévő jövedéki termék eredetét, származását hitelt érdemlően igazolni. A kiskereskedelmi tevékenység a gazdálkodó székhelye szerint illetékes jegyzőhöz történt bejelentés alapján folytatható. Milyen előírások vonatkoznak az autószerelő műhelyek tevékenységére? Amennyiben az autószerelő műhelyben a szervizszolgáltatás mellett, attól elkülönítetten kenőolaj értékesítés is folyik és az a számlázásban is elkülönül, abban az esetben nem jövedéki engedélyes kereskedelemnek minősül a tevékenység. Álláspontom szerint a kenőolaj szolgáltatás nyújtás keretében történő felhasználása nem minősül nem jövedéki engedélyes tevékenységnek, függetlenül attól, hogy a számlán javításhoz, szervizhez felhasznált anyagok között értékkel szerepel. Ezen felül a vállalkozásokra, végső felhasználókra is vonatkozik az az általános érvényű szabály, hogy a (jövedéki) termék eredetét, származását tudni kell igazolni, amit a NAV rendszeresen ellenőriz. Van különleges előírás a kenőolaj értékesítése során kiállított számla adattartalmára? Különleges előírás nincs a kenőolaj értékesítése során, azonban a jövedéki szabályozás a jövedéki engedélyes kereskedő részére előírja, hogy jövedéki terméket kizárólag olyan számla kibocsátásával értékesíthet, amely az áfatörvényben meghatározott adatokon kívül tartalmazza a jövedéki termék vámtarifaszámát, a jövedéki engedélyes kereskedő jövedéki engedélye számát, a vevő adóigazgatási azonosító számát. A nem jövedéki engedélyes kereskedőnek a számlát az áfatörvényben foglalt adattartalommal kell kiállítani, azonban bizonyos esetben a továbbértékesítés esetén a jövedéki termék származásának igazolására nem alkalmas záradékot kell feltüntetnie. A záradékot a nem jövedéki engedélyes kereskedő abban az esetben tünteti fel a számlán vagy egyszerűsített számlán az áfatörvény szerinti adattartalmon túl, amennyiben a Jöt-ben meghatározott kereskedelmi mennyiséget elérő mennyiségű jövedéki terméket értékesít és a vevő azt kéri.