ECSERI CSERFA KUCKÓ ÓVODA

ECSERI CSERFA KUCKÓ ÓVODA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Telefon: 06-29- 335-165 Honlap: www.ecser.hu E-mail: ovoda1sz@gmail.com Az SZMSZ-t készítette: Kéri Tiborné intézményvezető Hatályba lépés: 2018.08.31

Az intézmény OM azonosítója: 033013 Nevelőtestületi elfogadás határozatszám: 3/2018. Nevelőtestület képviselője: A dokumentum jellege: nyilvános Készítette: Kéri Tiborné Legitimációs eljárás óvodavezető Szülői közösség véleményezésének időpontja: A szülők közösségének képviselője: Megtalálható: irattár, köznevelési intézmények közzétételi listája (KIR), szülők faliújsága Hatályos: a kihirdetés napjától 2018.09.03 Verziószám: Érvényes: A kihirdetés napjától visszavonásig Készült: 2 példányban Az SZMSZ-e tartalmazza az intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket, a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. (1) bekezdése alapján. 1

Tartalomjegyzék 1.ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 4 1.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat jogszabályi alapja... 4 1.2. A Szervezeti és Működési Szabályzat céja... 7 1.3. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálybalépése... 7 1.4. A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése... 8 2. AZ INTÉZMÉNYI ALAPADATOK... 8 2.1.AZ INTÉZMÉNYI AZONOSÍTÓK... 8 2.2.AZ INTÉZMÉNY VEZETŐJÉNEK MEGBÍZÁSI RENDJE... 8 3. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI ALAPDOKUMENTUMAI... 12 3.1. Az alapító okirat... 12 3.2. Vezetői program... 12 3.3. Az óvoda Pedagógiai Programja... 12 3.4.Az óvoda éves pedagógiai munkaterve... 13 3.5.A szervezeti és működési szabályzat... 13 3.6. Házirend... 13 3.7.Kompetencia és teljesítményalapú értékelési szabályzat... 14 3.8.Az intézményi önértékelés... 14 4. AZ ÓVODA SZERVEZETI RENDJE... 14 4.1.AZ ÓVODA SZERVEZETI EGYSÉGEI... 14 4.1.1. Az óvoda szervezeti felépítése... 15 4.2. AZ ÓVODAVEZETŐ ÉS FELADATKÖRE... 16 4.2.1. Az óvodavezető felelőssége... 16 4.2.2. Az óvodavezető feladata... 16 4.2.3. Az óvodavezető pedagógus életpályamodellel kapcsolatos feladatai... 18 4.2.4.Az óvodavezető feladatainak, hatáskörének átruházása...18 4.3.AZ ÓVODAVEZETŐ KÖZVETLEN MUNKATÁRSAI... 19 4.4.A VEZETŐK HELYETTESÍTÉSI RENDJE... 20 4.5.AZ ÓVODA DOLGOZÓI... 20 5. VAGYONNYILATKOZATTÉTELI KÖTELEZETTSÉG... 21 6.AZ ÓVODA KÖZÖSSÉGEI, KAPCSOLATAIK EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL... 22 6.1.AZ ÓVODAKÖZÖSSÉG... 22 6.1.1.A Szülői szervezet... 22 6.1.2.Az óvodai alkalmazottak közössége... 23 6.1.2.1.A nevelőtestület... 24 6.1.2.2. Őnértékelési csoport... 27 6.1.2.3. Gyermekvédelmi felelős... 28 6.1.2.4. A nem pedagógus munkakörben alkalmazottak... 28 6.1.2.5. A vezetőség és a nevelőtestület kapcsolattartása... 28 6.1.3. A pedagógusok és a gyermekek, szülők... 29 6.1.4. A vezetőség és a szülői közösség kapcspolattartásának rendje... 30 7.KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA, MÓDJA... 32 7.1.FENNTARTÓ ÉS ÓVODA KAPCSOLATA... 33 2

7.2. MÁS ÓVODÁKKAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS... 33 7.3. LAKY ILONKA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA KAPCSOLATA... 34 7.4.EGYÉB, A KÖZNEVELÉSI IGAZGATÁSSALÖSSZEFÜGGŐ SZERVEKKEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS... 34 7.5.PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATT A KAPCSOLATTARTÁS... 34 7.6.A PEDAGÓGIAI OKATATÁSI KÖZPONT (POK-APEDAGÓGISI SZAKMAI SZOLGÁLTATÓKKAL) A KAPCSOLATTARTÁS... 35 7.7.CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT ÉS AZ ÓVODA KAPCSOLATA... 35 7.8.EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÓ ÉS ÓVODA KAPCSOLATA... 37 7.9.EGYHÁZAK ÉS ÓVODA KAPCSOLATA... 37 7.10. AZ INTÉZMÉNY EGYÉB KÖZÖSSÉGEKKEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁSA... 38 8.AZ ÓVODA MŰKÖDÉSÉNEK RENDJE... 39 8.1.A GYERMEKEK FOGADÁSA (NYITVA TARTÁS)... 39 8.2.A KÖZALKALMAZOTTAK NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYBEN VALÓ BENNTARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE... 41 8.3.A VEZETŐK BENNTARTÓZKODÁSI RENDJE... 42 8.4.EGYÉB, A MŰKÖDÉS RENDJÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 44 8.5.BELÉPÉS ÉS BENNTARTÓZKODÁS RENDJE AZ ÓVODÁVAL JOGVISZONYBAN NEM ÁLLÓKNAK... 45 8.6.AZ INTÉZMÉNY ÉS A HELYISÉGEK HASZNÁLATÁNAK RENDJE... 47 8.7. A NEVELŐMUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSE... 48 9.GYERMEKVÉDELMI MUNKA MEGSZERVEZÉSE, ELLÁTÁSA... 52 10.RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE... 53 11.AZ ÓVODA DOLGOZÓINAK FELADATAI A GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN... 54 11.1. GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSE... 54 12.LOBOGÓZÁS SZABÁLYOZÁSI RENDJE... 60 13.MUNKA ÉS TŰZVÉDELEM... 61 14.RENDKÍVÜLI ESEMÉNY, BOMBARIADÓ ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK... 61 15. A NEVELŐ- OKTATÓ MUNKA BIZTONSÁGOS FELTÉTELEINEK MEGTEREMTÉSE... 66 16.AZ ALKALMAZOTTAK MUNKAVÉGZÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK... 67 17.A TÉRÍTÉSI DÍJ BEFIZETÉSÉRE, VISSZAFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 68 18.ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA... 68 19. REKLÁMTEVÉKENYSÉG... 72 20. KARBANTARTÁS ÉS KÁRTÉRÍTÉS... 72 21. NYILATKOZAT TÖMEGTÁJÉKOZTATÓ SZERVEK RÉSZÉRE... 73 22. A DOHÁNYZÁSSAL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK... 74 23. EGYÉB SZABÁLYOK... 74 24. GAZDÁLKODÁSSAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÁS... 76 25.AZ INTÉZMÉNY DOKUMENTUMAINAK NYILVÁNOSSÁGA... 76 26.ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK... 77 AZ SZMSZ KÖTELEZŐ MELLÉKLETEI 3

Bevezető Az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása, valamint az, hogy a törvényben foglalt jogi magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek az intézményben. Az intézmény alapdokumentumai (Alapító Okirat, SZ.M.SZ, PP, Házirend, Önértékelési program tartalmában koherensek). Az nevelőtestülete a nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC törvény 70. (2) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következő (továbbiakban SZMSZ-t) fogadta el. 1. Általános rendelkezések Szervezeti és Működési Szabályzatot 1.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat jogszabályi alapja 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 229/2012 (VII.28.) kormány rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 363/2012. (XII. 17.) Kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 15/2013. (II.26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről 48/2012. (XII.12.) EMMI rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiaiszakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről 368/2011. (XII.31.) Kormányrendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (Ámr.) Az emberi erőforrások minisztere 22/2013. (III.22.) EMMI rendelete egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendelet módosításáról 2011. évi CXCV. Törvény az államháztartásról (Áht.) 368/2011. (XII.31.) kormányrendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (Ámr.) 4

68/2013. (XII.29.) NGM rendelet a kormányzati funkciók, államháztartási szakfeladatok és szakágazatok osztályozási rendjéről 370/2011. (XII.31.) Kor. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről (Ber.) 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény A 138/1992. (X.8.) kormányrendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 2012. évi II törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről 2011. évi CXII. Törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2011. évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról 1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről 335/2005. (XII.29.) kormányrendelet a közfeladatokat ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről 1995. évi LXVI. Törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről 44/2007. OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól 1999. évi XLII. Törvény a nemdohányzók védelméről Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) 2007. évi CLII. Törvény az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről 2000. évi XXXVIII. Törvény a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek használatáról Az 1999. évi LXVIII. Törvény 122. (12.) reklámtevékenységek szabályozása Az Pedagógiai Programja a közoktatásról szóló LXXIIX. Törvény végrehajtásáról rendelkező 20/1997. (II.13.) kormányrendelet 11-12- -a közoktatás információs rendszerébe történő bejelentkezés szabálya 137/1996. (VIII.28.) kormányrendelet az Óvodai Nevelés Országos alapprogramja 132/2000. (VII.14.) kormányrendelet a középületek fellobogózásának egyes kérdésiről 308/2004. (XI.13.) kormányrendelet Az európai zászló és az európai lobogó használatának részletes szabályiról 305/2005. (XII.25.) kormányrendelet Az iskolai, kollégiumi honlap archiválási kötelezettségéről A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXX. Törvény 22/2005. (VI.24.) EÜM rendelet A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 18/2005. (XII.27.) IHM rendelet a közzétételi listákon szereplő adatok közzétételéhez szükséges közzétételi mintákról 5

2005. évi XC. törvény az elektronikus információszabadságról A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI.24.) NM rendelet Az intézmény hatályos alapító okirata Nevelőtestületi határozatok Vezetői utasítások a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló 62/2011.(XII.29.) BM rendelet a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény az iskolaügyi ellátásról szóló 296/1997. (XI.3) NM rendelet 6

1.2. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, hogy megállapítsa az működésének szabályait, a jogszabályok által biztosított keretek között. A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény, valamint a végrehajtási rendeletében foglaltak érvényre juttatása. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg az szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél-és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. Az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése. A szülők, a gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása. 1.3. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálybalépése A szervezeti és működési szabályzat területi hatálya kiterjed: az óvoda épületére, az óvoda udvarára, az óvoda által szervezett- a Pedagógiai Program végrehajtásához kapcsolódónevelési időben történő óvodán kívüli foglalkozásokra, az intézmény képviselete szerinti és külső kapcsolati alkalmaira. A szervezeti és működési szabályzat személyi hatálya kiterjed: az óvodába járó gyermekek közösségére, a gyermekek szülei, törvényes képviselőire, az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban állókra, valamint a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állókra, az intézménnyel jogviszonyban nem álló, de az intézmény területén munkát végzőkre, illetve azokra, akik részt vesznek az óvoda feladatainak megvalósításában, a nevelési időben, illetve időn túl nyújtott szolgáltatókra. A szervezeti és működési szabályzat időbeli hatálya: Az elfogadott szervezeti és működési szabályzat a kihirdetés napján lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg az ezt megelőző SZMSZ hatályon kívül kerül. Kihirdetés napja: 2018. 09. 03. Az SZMSZ felülvizsgálata: évente, valamint az SZMSZ-t érintő jogszabályváltozásnak megfelelően. Felelős: óvodavezető Módosítása: az óvodavezető hatásköre 7

Kezdeményezheti: a nevelőtestület, az közalkalmazotti tanács, szülői közösség írásos előterjesztés formában. A módosítást indokolhatja: jogszabályváltozás, fenntartó által meghatározott feladatváltozás, érdekegyeztető fórum javaslata. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése, megtartása feladata és kötelessége az óvoda vezetőjének, minden pedagógusának, egyéb alkalmazottjának. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése, megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával, valamint részt vesznek feladataink megvalósításában, (pl. gyerekek, szülők, logopédus stb.). A szervezeti és működési szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén a közalkalmazottakkal szemben az óvodavezető munkáltatói jogkörében eljárva hozhat intézkedést. A szülőt vagy más nem az intézményben dolgozó személyt, az óvodavezető, vagy az óvoda más dolgozója tájékoztatja a szabályzatban foglaltakról, kérve annak megtartását, és ha ez nem vezet eredményre, az óvoda vezetőjét kell értesíteni, aki a rendbontót felszólítja az intézmény elhagyására. 1.4. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése A szabályzat elfogadására vonatkozó döntés meghozatalára a Nevelőtestület jogosult. A jelen szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatban véleménynyilvánítási jog gyakorlása biztosított volt: az alkalmazotti közösség, az óvodai szülői közösség számára. Az SZMSZ a nevelőtestületi elfogadást követően az óvodavezető jóváhagyásával a kihirdetés napján lép hatályba és határozatlan időre szól. 2. Intézményi alapadatok 2.1. Az intézmény azonosítók Az intézmény adatai az Országos statisztikai adatgyűjtési programban, illetve a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott adatok szerint a következőek: Az intézmény OM azonosítója: Az intézmény neve: Az intézmény 033013 Ecser Nagyközség Önkormányzata 8

alapítója: Az intézmény Ecser Nagyközség Önkormányzata fenntartója: Az alapító okirat 363-7/2016 száma: Jogállása: Részben önállóan gazdálkodó szervezet Az intézmény címe: 2233 Ecser Grassalkovich tér 4 Felügyeleti szerve: Ecser Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete Az intézmény típusa: Köznevelési intézmény - Óvoda Az alapító megnevezése, címe: Ecser Nagyközség Önkormányzata 2233 Ecser, Széchenyi utca 1. Az intézmény 652083 törzsszáma: Az intézmény 65100022-11361268 bankszámlaszáma: Az intézmény alapító okirat szerinti tevékenységei: Csoportok száma: 2 Az engedélyezett 50 fő gyermekek létszáma: A(köz)alkalmazottak 7 fő létszáma: Engedélyezett 4 fő pedagógus létszám: Az intézmény képviseletére jogosult: 851020 Óvodai nevelés 013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodási feladatok 091110 Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai 091140 Óvodai nevelés, ellátás működési feladatai 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben 096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben a mindenkori megbízott óvodavezető, illetve annak távolléte esetén az SZMSZ-ben meghatározott helyettesítési rend az irányadó Pénzügyi gazdálkodási feladatokat ellátó önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv: A költségvetési szerv alaptevékenysége: A költségvetési szerv illetékessége, működési területe: Ecser Nagyközség Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala köznevelési feladat, óvodai nevelés Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Alapító okirat alapján nem lát el sajátos nevelési igényű gyermekeket. Az óvoda feladat ellátási kötelezettsége, az Ecser területén lakó, vagy tartózkodó óvodáskorú gyermekek óvodai nevelésére, iskolai életmódra való felkészítésére terjed ki. 9

A költségvetési szerv vezetőjének megbízási rendje: A költségvetési szervnél alkalmazásban álló személyek jogviszonya: A költségvetési szerv vezetője magasabb vezető beosztású közalkalmazott, akit pályázat útján Ecser Nagyközség Önkormányzatának Képviselő- Testülete bíz meg határozott időre. Az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. évi 67. (1) bekezdés g) pontja értelmében. közalkalmazott, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. a nemzeti köznevelésről szóló, 2011. évi CXC. tv. alapján Intézményi bélyegzők Felirata Adószám: 16795815-2-13 Pátria Takarékszövetkezet 65100022-11361268 Lenyomata 10

3. Az intézmény működési alapdokumentumai A törvényes működést az alábbi, - hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: alapító okirat vezetői program Pedagógiai Programja az óvoda éves pedagógiai munkaterve jelen SZMSZ és mellékletei az óvoda Házirendje Kompetencia és teljesítményalapú értékelési szabályzat Intézményi önértékelési program A törvényi előírások alapján közérdekű adatnak minősül: a Pedagógiai Program a Házirend a Szervezeti és Működési Szabályzat Kompetencia és teljesítményalapú értékelési szabályzat vezetői program Nyilvánosságra hozataluk módja: Papír alapú példányai: Házirend csoportok faliújságján, Pedagógiai program és az SZMSZ a központi faliújságon történő elhelyezése. Elektronikus úton: fenntartói, KIR honlapon történő publikáció. Az óvodavezető minden óvodapedagógust kötelez arra, hogy a nevelési évindító szülői értekezleten, a szülők részére tájékoztatást adjon az alapdokumentumok tartamáról és elérhetőségéről. Beiratkozáskor a Házirend egy példányát minden szülő kézhez kapja, melynek tényét aláírásával kell igazolnia. Az alapdokumentumok megváltoztatásának módját a dokumentumok végén található érvényességi rendelkezések szabályozzák. Az alapdokumentumok megváltozásáról az intézmény vezetője köteles tájékoztatni az érintetteket aktuálisan összehívott értekezleten, illetve a helyben szokásos módon. A szülők az óvodavezetőtől és a csoportos óvodapedagógusoktól is kérhetnek szóbeli tájékoztatást az év során bármikor, egyeztetett időpontban. 11

3.1. Az alapító okirat Tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. 3.2. Vezetői program Az óvoda stratégiai dokumentuma, a vezető intézményi működésre vonatkozó rövid, közép és hosszú távú céljait, a kapcsolódó feladatokat tartalmazza az ONOAP és PP ra, valamint a vonatkozó jogszabályi környezetre épülve. 3.3. Az óvoda Pedagógiai Programja az óvoda helyi nevelési alapelveit, értékeit, célkitűzéseit, az óvodai élet megszervezését (a gyerekek napirendjét a csoportnaplók is tartalmazzák) azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztését, fejlődésének segítését, a gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet, az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket, a gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket, a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket. a gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységét a szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit a nevelési program végrehajtásához szükséges, a nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét A pedagógiai programmal összefüggő tájékoztatás A tájékoztatás kérhető szóban és írásban. A tájékoztatást: lehetőség szerint azonnal meg kell adni akkor, ha a kérdés jellege megengedi, legkésőbb a feltett kérdéstől számított 15 napon belül meg kell adni akkor, ha a kérdés összetett. (Minél előbb tájékoztatást kell adni akkor, ha a kérdés valamely jogvesztő határidővel kapcsolatban érkezik, s a késedelmes tájékoztatás a szülő jogát, jogos érdekét sértené.). A tájékoztatást írásba kell adni akkor, ha az érintett ragaszkodik az írásbeliséghez. A tájékoztatásra jelen szabályzaton kívül alkalmazni kell az intézmény Adatvédelmi szabályzatát. 12

3.4. Az óvoda éves pedagógiai munkaterve Az intézmény hivatalos feladatsora, amely az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési terve a felelősök megjelölésével. Az óvodapedagógusok kötelesek a gyermekek folyamatos nyomon követése érdekében az értelmi, beszéd-hallás, látás, mozgásfejődésének eredményét rögzíteni. A fenti feladat folyamatos szükség szerint végzendő, a helyi nevelési programhoz kidolgozott megfigyelési rendszer alapján. Az éves pedagógiai munkatervet az óvodavezető készíti el. A nevelőtestület véleményezi, megvitatja, kiegészíti és a nevelési évet nyitó nevelőtestületi értekezleten, fogadja el. Az éves pedagógiai munkaterv tartalmazza: a kiinduló helyzetképet a pedagógiai munka hangsúlyos területeit, az adott nevelési évben stratégiai tervet, mely az alábbi pontokra terjed ki: - szakmai programok - rendezvények, - kapcsolattartási formák, - feladatelosztás a nevelőtestületben - gazdálkodást, fejlesztést, az ellenőrző, értékelő tevékenységek ütemezését 3.5. A szervezeti és működési szabályzat SZMSZ Az a helyi dokumentum, amely a magasabb jogszabályok előírásainak figyelembevételével meghatározza egy adott intézmény szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, valamint a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó rendelkezéseket. 3.6. Házirend A házirend célja, hogy megállapítsa: a gyermeki jogok és kötelességek gyakorlásának módját, a gyermek óvodai életrendjével kapcsolatos rendelkezéseket, a szülőkkel való kiegyensúlyozott partneri kapcsolatok kialakítása érdekében, az óvodai munkarendet, a tevékenységek -foglalkozások- rendjét, az óvoda és helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az óvodához tartozó területek használatának rendjét, a törvénybe foglalt jogi-, magatartási szabályok hatékony érvényesülését. 13

3.7. Kompetencia és teljesítményalapú értékelési szabályzat Az óvoda Kompetencia és teljesítményalapú értékelési rendszerét foglalja magába, amely az illetménypótlékok differenciált megállapításának alapja. célja: A pedagógus és a köznevelési intézménynél foglalkoztatott egyéb közalkalmazotti munkakörökhöz kapcsolódó illetményemelés és az illetménypótlékok teljesítményalapú differenciálásának megállapításával kapcsolatos szakmailag megalapozott munkáltatói döntés elősegítése az intézményi és fenntartói elvárásoknak megfelelően. Az óvodapedagógusok és a munkájukat támogató munkatársak teljesítmény vizsgálatának legáltalánosabb célja az, hogy - mint egy hidat képezve az óvoda pedagógiai programjában megfogalmazott intézményi szintű célok és az óvodában dolgozó egyes óvodapedagógusok és egyéb alkalmazottak munkateljesítménye között - hozzájáruljon az óvodai munka színvonalának emeléséhez, és motiváló erővel bírjon. 3.8. Az intézményi önértékelés a belső önértékelési munkacsoport megalakulását az Intézményi Belső Önértékelési programja tartalmazza. az óvoda hosszú távú önértékelési programja és az éves terve meghatározza az önértékelés folyamatát és rendszerét. mindenki számára kötelező 2 évenként elkészíteni az önértékelési tervet, amely lehetőséget ad az önfejlesztésre és a tudatosan tervezett munka minőségének javítására. 4. A óvoda szervezeti rendje Ecser Nagyközség Önkormányzat Képviselő testülete, mint irányítószerv által meghatározott közvetlen követelmények és feltételek megfelelő ellátásáért az óvodavezetője felelős. Az intézmény jogszerű működtetése során jogkövető magatartással, korszerű vezetési, menedzselési és szakmai ismeretekkel tervezi, szervezi, koordinálja és irányítja az óvoda életét, belső és külső kapcsolatait. 4.1. Az óvoda szervezeti egységei vezető beosztásúak alkalmazotti közösség nevelőtestület Belső értékelési csoport 14

4.1.1. Az óvoda szervezeti felépítése A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. A munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembe vételével alakítottuk ki a szervezeti egységeket. A munkáltatói jogok gyakorlása, az egyes munkakörökhöz tartozó feladatok és hatáskörök: Az egyes munkakörökhöz tartozó feladat - és hatásköröket, a hatáskörök gyakorlásának módját, a kapcsolódó felelősségi szabályokat az egyes munkakörök általános munkaköri leírásait a személyre szóló munkaköri leírások tartalmazzák. A helyettesítés rendjét a vezető munkakörökre jelen szabályzat, míg más munkakörök esetében a részletes helyettesítés rendjét a munkaköri leírások tartalmazzák. A szervezeten belül megtalálható: az alá-és fölérendeltség: Óvodavezető Nevelőtestület Nevelőmunkát segítő munkatársak Az intézmény engedélyezett álláshelyeinek száma 7 fő felhasználása kötött: 4 fő óvodapedagógus -ebből: 1 fő óvodavezető 3 fő dajka 15

4.2. Az óvodavezető és feladatköre Az óvoda élén az óvodavezető áll a Ktv. 54 -a alapján, aki az intézmény egyszemélyi felelős vezetője. Az óvoda vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért. Az óvodavezető jogkörét, felelősségét, feladatait a közoktatási törvény, az óvoda belső szabályzatai, valamint a fenntartó határozza meg. a) Az elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumokat a 229/2012. (VIII.28) Kormány rendelet szerint kell végezni. b) A kiadványozási jog az óvodavezetőt illeti meg, amit átruházhat és visszavonhat. 4.2.1. Az óvodavezető felelőssége az intézmény szakszerű és törvényes működése, a takarékos gazdálkodás, az óvoda gazdálkodási feladatainak megszervezése, szabályszerűsége, a tervezési, beszámolási, információ szolgáltatási kötelezettség teljesítése, a számviteli rend betartása, az óvoda gazdasági eseményeinek szabályossága, a pedagógiai feladatok ellátása, színvonalának ellenőrzése, a gyermekvédelmi feladatok megszervezése és ellátása, a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése, a gyermekbalesetek megelőzése, a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése, középtávú továbbképzési program, valamint az éves beiskolázási terv elkészítése, a pedagógusok továbbképzésének megszervezése, pedagógiai középtávú program elkészítése, valamint az éves beiskolázási terv elkészítése, mely szorosan illeszkedik az intézmény Pedagógiai Programjához és az Intézményi önértékelési rendszeréhez, az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének működése, munkáltatói jogok gyakorlása, a közoktatási információs rendszerrel (KIR) kapcsolatos tájékoztatási feladatok ellátása, és az óvoda ügyintézésének, irat és adatkezelésének, adattovábbításának szabályozása. 4.2.2. Az óvodavezető feladata a nevelőtestület vezetése, a nevelőtestületi értekezlet és az alkalmazotti közösség értekezletének előkészítése, vezetése, a döntések (állásfoglalások) végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése, a nevelőmunka irányítása és ellenőrzése, a nemzeti és óvodai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megünneplése, a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, a munkavállaló érdekképviseleti szervekkel, a szülői szervezetekkel való együttműködés, a kötelezettségvállalási, munkáltatói és kiadmányozási jogkör gyakorlása, az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben való döntés, 16

amelyet jogszabály vagy közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörbe, a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség betartása a közalkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdésekben, az intézmény külső szervek előtti teljes képviselete, azon lehetőség figyelembevételével, hogy a képviseletre meghatározott ügyekben eseti, vagy állandó megbízást adhat, a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt és át nem ruházott feladatok ellátása, ésszerű, takarékos gazdálkodás megszervezése, fenntartó előtti képviselet, a vezetői teendők ellátása az óvoda, alapító okiratában megfogalmazott mód és időtartam szerint, az óvoda külső szervek előtti teljes képviselete, illetve annak megszervezése, a gyermekek felügyeletének megszervezése a nevelés nélküli munkanapokon, ha a szülők igénylik, a szülők írásbeli nyilatkozatának bekérése minden olyan döntéshez, amelyből a szülőre fizetési kötelezettség hárul, az óvodai jelentkezés idejének és módjának nyilvánosságra hozatala, a fenntartó által meghatározottak szerint, az óvoda különös közzétételi listájának elkészítése a jogszabályokban előírtak szerint, ( A nevelési-oktatási intézmények tevékenységükhöz kapcsolódóan az e rendelet 10. számú mellékletében meghatározott adatokat (különös közzétételi lista) közzéteszik. E bekezdés alkalmazásában közzététel a meghatározott adatoknak internetes honlapon, digitális formában, bárki számára, személyazonosításra alkalmatlan formában, korlátozásoktól mentesen, kinyomtatható és részleteiben is kimásolható módon, a betekintés, a letöltés, a nyomtatás, a kimásolás és a hálózati adatátvitel szempontjából is díjmentesen történő hozzáférhetővé tétele. Ha a nevelési-oktatási intézmény nem rendelkezik internetes honlappal, az adatokat helyben, a szokásos módon is közzéteszi. A különös közzétételi listát szükség szerint, de legalább nevelési évenként, illetve tanévenként felül kell vizsgálni. ) intézkedés, óvodáztatási támogatás ügyben (HHH) ( Ha a gyermek szülője óvodáztatási támogatásra jogosult a) a gyermeknek egy óvodai nyitvatartási napon legalább hat órát az óvodában kell tartózkodnia b) az óvoda vezetője ba) az első nap után írásban tájékoztatja a szülőt a mulasztás következményeiről, bb) a kifizetés esedékességét megelőzően a jegyző által meghatározott időpontban tájékoztatja a jegyzőt azoknak a napoknak a számáról, amelyről a gyermek igazoltan és igazolatlanul az óvodából mulasztott, feltéve, hogy a január-június, illetve július-december időszakokban a mulasztott napok száma együttesen meghaladja az óvodai nevelési napok huszonöt százalékát, illetve arról, hogy a mulasztott napok száma nem érte el a fenti mértéket. ) az intézménybe felvett gyermekek nyilvántartása, az illetékes jegyző értesítése, ha 17

olyan gyermeket vett fel, vett át, akinek lakóhelye nem az intézmény székhelyén van, a gyámhatóság értesítése, ha a felvételt a gyámhatóság kezdeményezte, a tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatos igazolások kiadása, jogszabály szerinti javaslatok megtétele, a szülők értesítése az intézmény nyári zárva tartásáról, a nevelés nélküli munkanapokról, a felvétellel, átvétellel, az óvodai elhelyezés megszűnésével kapcsolatos döntésekről, az igazolatlan mulasztás következményeiről, a nyilvántartásból való törlésről, továbbá minden olyan intézkedésről, amire az értesítést a jogszabály előírja. 4.2.3. Óvodavezető pedagógus életpályamodellel kapcsolatos feladatai nevelőtestület (pedagógus) folyamatos tájékoztatása az előmeneteli rendszer tudnivalóiról (feladatok, lehetőségek, időpontok, jogszabályi változások), KIR és OH informatikai felületen való feltöltési kötelezettség, tájékozódás, naprakész követés (minősítés, szakmai ellenőrzés, önértékelés), rögzíti az informatikai rendszerbe a minősítő vizsga, a kötelező minősítési eljárás esedékességét, valamint a nem kötelező minősítési eljárást kezdeményező pedagógus jelentkezését, amennyiben ezt a minősítés évét megelőző év március 31-ig írásban - jelentkezési lapon- kezdeményezi az intézményvezetőjénél, külső szakmai ellenőrzések, minősítések előkészítésében együttműködés, személyi és tárgyi feltételek biztosítása, belső szervezéssel az érintettek munkaidejének biztosítása, bizottsági tagként /intézményi delegáltként részvétel az értékelésekben, együttműködés a szakértőkkel, önértékelést támogató munkacsoport megbízása, munkájuk követése, segítése feltételek megteremtésével, rendszeres tájékozódás a belső ellenőrzés folyamatáról. A Köznevelési intézmény vezetője a pedagógiai munkáért való felelőssége körében szakmai ellenőrzést indíthat az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelés céljából. A nevelési-oktatási intézményvezető munkáját a nevelőtestület a vezetői megbízásának második és negyedik évében személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves felmérés alapján értékeli. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés az intézményvezető munkájának ellenőrzése és értékelése során a kérdőíves felmérés eredményét is figyelembe veszi. 4.2.4.Az óvodavezető feladatainak, hatáskörének átruházása megbízás alapján óvodapedagógusra (munkaköri leírás tartalmazza) az egyeztetési kötelezettség az alkalmazottak foglalkoztatására, az élet-, és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében a nemzeti és óvodai ünnepek koordinálása, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések végrehajtásának ellenőrzése a hiányzó munkatársak helyettesítésének megtervezése, megszervezése 18

Az intézményvezető át nem ruházható hatáskörei: gyakorolja a munkáltatói jogokat, kizárólagos hatásköre a kötelezettségvállalási és utalványozási jogkör, dönt az intézmény működésével kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe. 4.3.Az óvodavezető közvetlen munkatársai Az óvodavezető közvetlen munkatársai közé az alábbi vezető beosztású dolgozók tartoznak: a belső értékelési csoport vezetője (BECS). Az intézmény vezetőjének munkáját (irányító, tervező szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) segíti meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. Az óvoda vezetősége óvodai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, és közreműködik mindazon ügyekben, amelyekben az óvodavezető azt szükségesnek látja. A vezetőségnek a célja, hogy a szervezet működéséhez a feltételeket biztosítsa, meghatározza feladatait a kifelé irányuló funkciók megvalósításában, és érje el a belső szervezettsége, hatékonysága révén a szervezettre bízott feladatok eredményes ellátását. Az óvoda vezetősége rendszeresen havonta egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az óvodavezetőség megbeszéléseit az óvodavezető készíti elő és vezeti. A vezetők értekezleteken beszámolnak a szervezeti egységek működéséről, a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáró, illetve továbbítják az információkat az értekezleteken született döntésekről az irányításuk alatt lévő szervezeti egységnek, továbbá a szervezeti egységektől a vezető felé. A vezetőség a munkatervben rögzített vezetői értekezleteket tart, melyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. A megbeszélések időpontjának kijelölésénél tekintettel kell lenni a gyermekek szakszerű ellátásának kötelezettségére. Az óvoda vezetőségének tagjai az éves munkatervben foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is elláthatnak. Megbízásának módja: az intézményvezető bízza meg a nevelőtestület véleményének kikérésével, határozott időre, megbízása egy nevelési évre szól, de legfeljebb öt évre. Megbízásának elvei az intézményben: óvodában eltöltött legalább 5 éves szakmai gyakorlat, legalább 3 éves kiemelkedő szakmai tevékenység, a nevelőtestület általi elfogadottság, elismertség, kiemelkedő önképzés, továbbképzés, jó szervező, irányító és kommunikációs vezetői kompetenciákkal rendelkezés az intézményvezető szakmai, módszertani vezetője legyen. 19

4.4. A vezető helyettesítési rendje Az óvodavezető távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlását a BECS vezetője látja el. Az intézmény nyári nyitva tartását úgy kell megszervezni, hogy a vezető beosztású dolgozók valamelyike az intézményben tartózkodjon. A reggeli és délutáni ügyeleti időben, illetve a vezető helyettesítésének ellátásában közreműködnek a munkarend szerint ez időben munkát végző óvodapedagógusok. Intézkedési jogkörük kiterjed a halasztást nem tűrő ügyekre, az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő feladatokra. Az óvodavezető a vezető beosztású munkatársaival havonta, illetve szükség szerint megbeszélést tart. A megbeszélést az óvodavezető hívja össze. A megbeszélésről feljegyzés készül. Az óvoda vezetőségének tagjai az óvodavezető a BECS vezetője szülők közösségének képviselője Az önértékelési csoportvezető (BECS vezető) jogai és feladatai: pedagógus, vezetői, intézményi önértékelés feladatinak ellátásában részt vesz. az óvodavezető megbízására a pedagógus teljesítményértékelés rendszerében szakmai ellenőrző munkát, csoportlátogatást végez, tapasztalatairól beszámol az intézményvezetésének, Felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre. Írásbeli beszámolási kötelezettsége nevelési évente kétszer kiterjed: az éves munkatervben átruházott ellenőrzési feladatok elvégzésére. Képviseleti joga: Az önértékelési csoport vezetője képviseli az önértékelési folyamatokat, feladatokat az óvodavezető és a munkatársak felé. A BECS vezetőjének részletes feladatait a munkaköri leírás határozza meg. Az óvoda vezetősége az óvodai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. 4.5.Az óvoda dolgozói Az óvoda dolgozóit a köznevelési törvény előírásai alapján megállapított munkakörökre a fenntartó által engedélyezett létszámban az óvodavezetője alkalmazza. Az óvoda dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. Az óvodában alkalmazottak köre: óvodavezető, óvodapedagógusok, dajkák. 20

Munkavégzésükhöz a feladat és hatáskör meghatározást a részletes munkaköri leírás tartalmazza. Az óvodapedagógus az intézmény Pedagógiai Programjában meghatározott nevelő-oktató munkát végzi. Csoportja irányítása mellett nyomon követi a gyermekek egyéni fejlődését, erről egyénileg (fogadóóra keretében) tájékoztatja a szülőket. Ellátja a csoporttal kapcsolatos adminisztratív feladatokat. A csoportos dajka az óvodapedagógus közvetlen irányításával együttműködik az intézmény Pedagógiai programjának megvalósításában és a gyermekek fejlesztésében. Felel saját csoportja és az óvoda tisztaságáért, felel a konyha és az edények tisztaságáért az ételek megfelelő tálalásáért és tárolásáért, valamint a létszám szerinti kiosztásáért. A HCCP szerint dolgozik, dokumentumait vezeti. Az óvoda dolgozóinak munkarendje: Óvodavezető: 8-16-ig, valamint változó munkarend alapján, keddenként szakértői nap Óvodapedagógusok: délelőtt: 7.00 13.30 - délután: 10.30 17.00 Ügyelet: 6. 00 7. 00 valamint 17. 00 18. 00 évenkénti felmérés alapján igény szerint Dajkák: Délelőtt: 6.00 14.00 - délután: 9.30 17 Az intézményvezető a munkarendet a működés eredményessége érdekében egyéni eljárásrend szerint változtathatja, aminek betartása mindenki számára kötelező! Ellenkező esetben a KJT. vonatkozó -i érvényesülnek. 5. Vagyonnyilatkozattételei kötelezettség Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről szóló 2007. évi CLII. tv. 4-ának figyelembevételével az intézménynél közszolgálatban álló személyek vagyonnyilatkozat megtételre kötelezettek: intézményvezető, intézményvezető-helyettes. A vagyonnyilatkozat őrzésért felelős személy a munkáltató, aki köteles az érintett személyt a vagyonnyilatkozat - tételi kötelezettség fennállásáról és esedékességének időpontjáról az esedékességet - vagyonnyilatkozat - tételi kötelezettséggel járó jogviszony, beosztás létesítése, munka - vagy feladatkör betöltése kivételével legalább 30 nappal - megelőzően tájékoztatni. Annak, aki vagyonnyilatkozat - tételi kötelezettsége teljesítését megtagadja, a vagyonnyilatkozat - tételi kötelezettséget megalapozó megbízását vagy jogviszonyát - az arra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott megszüntetési okból függetlenül - meg kell szüntetni, és a jogviszony megszűnésétől számított három évig közszolgálati jogviszonyt nem létesíthet, valamint az e törvény szerinti vagyonnyilatkozat - tételi kötelezettséget megalapozó munkakört, feladatkört, tevékenységet vagy beosztást nem láthat el. 21

Ha a kötelezett nem tesz vagyonnyilatkozatot, az őrzésért felelős személy köteles az érintettet írásban felszólítani arra, hogy e kötelezettségét a felszólítás kézhezvételétől számított nyolc napon belül teljesítse. Ha a határidő eredménytelenül telik el, azt a vagyonnyilatkozat - tételi kötelezettség megtagadásának kell tekinteni, kivéve, ha az érintett a kötelezettségének önhibáján kívül nem tudott eleget tenni. Amennyiben önhibája miatt nem tudott eleget tenni kötelezettségének a kötelezett a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségének az akadály megszűnésétől számított nyolc napon belül köteles eleget tenni, ennek elmulasztását a vagyonnyilatkozat tétel megtagadásának kell tekinteni. 6. Az óvoda közösségei, kapcsolataik egymással és az intézmény vezetésével A jogszabályoknak, szakmai előírásoknak megfelelően az intézményen belül elkülönült feladatuk alapján részleges önállósággal, illetve sajátos feladatokkal rendelkezik: a vezetőség az alkalmazotti közösség, nevelőtestület, pedagógus munkát közvetlenül segítő munkatársak szülők közössége Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartás formái: értekezletek, megbeszélések, fórumok, elektronikus levelezés. A kapcsolattartás általános szabálya, hogy a különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi, alkalmazott értekezletre a vonatkozó napirendi ponthoz döntési, egyetértési, véleményezési jogot gyakorló közösséget, illetve az általuk delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Az egyes munkakörökhöz tartozó feladat-és hatásköröket, a hatáskörök módját, a kapcsolódó felelősségi szabályokat a személyre szóló munkaköri leírások tartalmazzák. A vezetőség tagjai között a kapcsolattartás folyamatos, és a szükségleteknek megfelelő. A vezetők irányítják, tervezik, szervezik és ellenőrzik a saját területükhöz tartozó munkát. Írásban és értekezleteken beszámolnak területük működéséről, a kiemelkedő teljesítményekről, hiányosságokról, problémákról, valamint javaslatokat tesznek a fejlesztésekre. 6.1. Az óvodaközösség Az óvoda közösségét az óvoda dolgozói, a szülők és a gyermekek alkotják. 6.1.1. A szülői szervezet Az óvodában a szülők jogaik érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői szervezetet működtetnek. Az a szülői szervezet működését 11/1994.(VI.8) MKM rendelet 4. -a, 22

szabályozza. A szülői szervezet vezetőjével az óvodavezető tartja a kapcsolatot. Az óvodavezető akadályoztatása esetén a BECS vezetője. A szülői szervezet akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az óvoda vezetőjének az óvodai szülői szervezet választmányát (vezetőségét) nevelési évenként egy alkalommal, illetve szükség szerint össze kell hívnia, és ezen, tájékoztatást kell adnia az óvoda feladatairól, tevékenységéről. A szülői szervezet döntési, egyetértési és véleményezési jogot gyakorol: az óvodai szervezeti és működési szabályzatnak a gyermekek fogadásának, valamint a vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás módjáról, az ünnepélyek, megemlékezések, rendjét szabályozó részeiben, a házirend összeállításában, a szülőket anyagilag is érintő ügyekben, a szülői értekezlet napirendjének meghatározásában, az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában és a gyermekvédelmi feladatoknak meghatározásában, a munkatervnek a szülőket is érintő részében, megválasztja a saját tisztségviselőit, megválasztja a szülők képviselőit a szülői szervezetbe, kialakítja saját működési rendjét, az óvodai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét, képviseli a szülőket és a gyermekeket a köznevelési törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítéséhez, figyelemmel kíséri a nevelőmunka eredményességét. megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót, a gyermekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestületi értekezleten, az óvodavezetői pályázatról véleményt nyilvánít, melyet írásba foglal és az előkészítő bizottság elnökének átad. A szülői szervezet elnökét meg kell hívni a nevelőtestületi értekezlet azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amely ügyekben jogszabály, vagy az óvoda szervezeti és működési szabályzata, a szülői szervezet részére véleményezési jogot biztosított. A meghívás a napirendi pont írásos anyagának, 8 nappal korábbi átadásával történik. 6.1.2. Az óvodai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége Az alkalmazotti közösséget az óvoda nevelőtestülete és az óvodánál közalkalmazotti 23

jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. Az óvodai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az óvodán belüli érdekképviseleti lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a Köznevelési törvény, (illetve az ehhez kapcsoló rendeletek) rögzítik. A teljes alkalmazotti közösséget az óvodavezető hívja össze minden esetben, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az óvoda egész működését érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az éves munkatervben rögzítettek alapján a nevelési év folyamán rendszeresen két alkalommal az óvodavezető alkalmazotti értekezletet hív össze. Az értekezleteken az óvodavezető tájékoztatja az óvoda dolgozóit az óvodai munkáról és ismerteti a soron következő feladatokat. Az értekezletről jegyzőkönyv készül, melyet az értekezleten megbízott személy vezet. Az alkalmazotti közösség értekezlete biztosítja a szakmai munkát végző óvodapedagógusok, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő dajkák, ügyintéző és időszaki kisegítő dolgozók együttműködését. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben - testületi jogkör esetén a testület egyszerű többség (50%+1fő) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van. A jogszabályoknak, szakmai előírásoknak megfelelően az intézményen belül elkülönült feladatuk alapján részleges önállósággal, illetve sajátos feladatokkal rendelkezik. Az alkalmazotti közösség, ezen belül: a nevelőtestület- óvodapedagógusok, a nevelőmunkát segítő dajka dolgozók közössége. A kapcsolattartás általános szabálya, hogy a különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi - alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi ponthoz a döntési, egyetértési és véleményezési, javaslattételi jogot gyakorló közösséget, illetve az általuk delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni, melyet az óvodavezető vezet. 6.1.2.1. A nevelőtestület A nevelőtestület tagja az óvoda valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja. Az óvoda nevelőtestülete a nevelési kérdésekben, az óvodai intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a közoktatási törvényben és más jogszabályban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. (Ktv. 56 1-3 bekezdés). 24

A nevelőtestület döntési jogköre A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a 2011. évi CXC. törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület dönt: - a Pedagógiai Program elfogadásáról, - az SZMSZ elfogadásáról, - a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról, - a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról, - a továbbképzési program elfogadásáról, - a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, - a Házirend elfogadásáról, - Honvédelmi Intézkedési Terv elfogadásáról - Kompetencia és teljesítményalapú értékelési rendszer elfogadásáról - az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról, - saját működéséről, - döntéshozatalának rendjéről, - az átruházott hatáskörökről, A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet : a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a külön jogszabályban meghatározott ügyekben. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések: A nevelőtestület meghatározott időre, vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja. Az éves munkatervében rögzíti a nevelési évben az átruházott feladatokkal működő bizottságot, a bizottságok vezetőjének, tagjainak nevét, meghatározott esetben az eljárásrendet. A megbízásnak tartalmaznia kell: - a bizottság feladatát, - a bizottság hatáskörét, - a nevelőtestület elvárását, - a beszámolás formáját, - a bizottság vezetőjének, tagjainak megbízását. Az átruházott hatáskörrel kapcsolatos jogok és kötelezettségek átruházó - nevelőtestület-joga és kötelezettsége: 25

- az átruházható jogaiból döntése szerint, a köznevelési intézmény hatékonyabb, partnereket jobban kiszolgáló, az igényekhez jobban igazodó működése céljából egyes jogait az óvodában működő szervezetekre ruházza, - megszabja az átruházott hatáskör gyakorlásával kapcsolatos elvárásait, és a döntési határidőt, - az átruházott jogkörgyakorlásra vonatkozóan meghatározza a beszámoltatás módját és határidejét, - a nevelőtestület bármikor visszavonhatja az átruházott hatáskört. Az átruházó kötelezettsége, hogy - a hatáskör átruházáshoz a szükséges tájékoztatást, információt megfelelő időben rendelkezésre bocsássa. Átruházott az átruházás hatáskör alapján jogosult jogai és kötelezettségei: Az érintett szervezet joga, hogy - az átruházott jogkörrel éljen, - a hatáskör gyakorláshoz szükséges információt, tájékoztatást megkapja. Az érintett szervezet kötelessége, hogy - az átruházott hatáskört a legjobb tudása alapján, az általa képviseltek érdekét szem előtt tartva gyakorolja, - a hatáskör gyakorlásáról az előre meghatározott módon beszámoljon a hatáskör átadója felé. A beszámolásra vonatkozó szabályok Az önértékelési csoport vezetője a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A beszámolás módja jellemzően következő lehet: - szóbeli tájékoztatás, - a döntésről szóló határozat kivonat megküldése, - határozat kivonat megküldése és szóbeli tájékoztatás. - A beszámoltatás idejeként meg lehet határozni - időközöket (heti, havi stb.), - pontos időpontokat (döntést követő 3. nap), - naptári határnapokat (minden hónap 30-ig). A nevelőtestület nem ruházhatja át következő jogköreit: Pedagógiai Program elfogadása Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása Házirend elfogadása A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület a nevelési év során rendes és rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület rendes értekezleteit az óvoda éves munkatervében meghatározott napirenddel és időpontokban az óvoda vezetője hívja össze. Az óvodavezető a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásánál a napirend három nappal előbb 26