MUNKABALESETEK ÉS FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK 4.2 5.6 A traktorvezetéssel töltött munkaórák hatása a hát alsó részén és a csípőben jelentkező megbetegedések kialakulására Tárgyszavak: traktorvezetés; csípőfájdalom; hátfájdalom. A farmerek körében nagy gyakorisággal fordulnak elő csont- és izomrendszeri megbetegedések. A hát alsó részében kialakuló panaszok kockázata többtényezős. Összefüggést állapítottak meg a hátpanaszok és a test hajlítása, csavarása, a nehéz fizikai munka és a teljes testet érő vibrációs hatás között. Egy traktoros hosszú ideig ül egy helyben, miközben a testét vibrációs és csavaró hatás éri, ami megnöveli a hát alsó részének fájdalma, az isiászos fájdalom és a csípőfájdalom kialakulásának kockázatát. Az elmúlt évtizedekben több vizsgálatban kimutatták, hogy sok farmer szenved csípőizületi gyulladásban, amely kialakulásának kockázatát növelte a nehéz fizikai munka. Több évig tehenészetben dolgozóknál megnőtt a csípőmegbetegedések száma. Azoknál a traktorosoknál, akik 16 éves koruk előtt kezdtek el traktort vezetni, tehenészetben dolgozni vagy nehéz fizikai munkát végezni, idősebb korukra jelentősen megnőtt a csípőizületi gyulladások száma. Kevés információ áll rendelkezésre az egy év alatt traktorvezetéssel töltött órák számáról. Törökországban egy traktor éves átlagos használati ideje 600 óra, ez azonban különbözik attól az értéktől, hogy egy farmer évente valójában hány órát vezet traktort. A törzs csavart helyzete különösen nagymértékű a szántás során (statikus tevékenység), ugyanakkor valamivel kisebb az aratás során. Az évente traktorvezetéssel töltött idő ismerete fontos a törzset érő csavaró hatás időtartamának a megállapításához, ami növeli a csípőmegbetegedések kialakulásának a kockázatát. Az ezirányú vizsgálatok célja: az évente traktorvezetéssel eltöltött idő meghatározása a svéd farmerek körében és a traktorvezetés aránya a többi munkaművelethez képest, valamint
annak meghatározása, hogy a traktorvezetés növeli-e a hát alsó része és a csípőmegbetegedések kialakulásának a kockázatát. Anyagok és módszerek Kérdőívet küldtek ki Uppsala megye (Svédország) minden farmjára (n = 2579). A farmok 60%-ától érkezett vissza kitöltött kérdőív. Csak azon farmerek kérdőívét értékelték, akik 1995-ben a mező- vagy az erdőgazdaságban dolgoztak. A kérdőív demográfiai tényezőkre (nem, életkor), expozíciós tényezőkre (munkavégzés a farmon és traktorvezetés) és az egészségre vonatkozó kérdéseket tartalmazott. A munkavégzéssel kapcsolatos kérdések között szerepelt a mezőgazdaságban végzett munka ideje; hetente 30 óránál több vagy kevesebb ideig dolgozott-e a megkérdezett a mező- vagy erdőgazdaságban, illetve a farmon kívül máshol dolgozott-e. A farmereknek meg kellett határozniuk azt a három munkaműveletet, amelyet a leggyakrabban végeztek a farmon. Meg kellett adniuk továbbá, hogy az előző évben hány órát töltöttek traktorvezetéssel és el kellett osztaniuk a munkaidejüket a különböző munkatevékenységek között (szántás, vetés, trágyázás, permetezés, takarmánybegyűjtés, silózás, szalmabetakarítás, szállítás, burgonyatermesztés, rakodógéppel végzett munka, hóeltakarítás, fakitermelés és szállítás). Megadták továbbá az elmúlt 10 évben átlagosan traktorvezetéssel töltött időt és azon évek számát, amikor rendszeresen vezettek traktort. Az egészségügyi kérdések a farmerek egészségi állapotára, a dohányzási szokásaikra, korábbi baleseteikre és esetlegesen meglévő tüdőbetegségeikre vonatkoztak. A csont- és izomrendszeri megbetegedéseik felmérése szabványosított kérdőív alapján történt. Jelezniük kellett továbbá a farmereknek minden fájdalmat, amelyet a testükön és a végtagjaikon az elmúlt 12 hónapban tapasztaltak. Az évente traktorvezetéssel töltött időt 100 órás skálán ábrázolták. Az évente traktorvezetéssel töltött idő átlagát, a szórást (SD) és az átlagok szórását a női farmerekre, férfi farmerekre és a teljes csoportra meghatározták. A válasz szerint, hogy mit dolgoznak leggyakrabban a farmon, a személyeket az alábbi csoportokba sorolták: terménnyel, tejjel és terménnyel, hússal és terménnyel, sertéssel és terménnyel dolgozók, illetve egyéb tevékenységet végzők (ide sorolták többek között a burgonyatermesztést is). Az adatok értékelése statisztikai szoftverrel, az átlagok közötti különbség az eltérés elemzésével (ANOVA) történt. A Chi-négyzetes elemzést használták az abszolút változók közötti szignifikáns eltérések (p < 0,05) vizsgálatára. A hát alsó részén és a csípőn észlelt tünetek kockázatának elemzése során először egyváltozós logikai regressziós elemzést hajtottak végre a MINITAB statisztikai szoftver alkalmazásával. Ezután a nem, a kor és minden változó (ahol p < 0,15 volt) felhasználásával többváltozós logikai modellt alkalmaztak. A regressziós elem
zést a teljes csoportra elvégezték. A csípő esetében az elemzés csak arra korlátozódott, hogy tünetek jelentkeztek-e vagy sem, arra nem, hogy melyik oldali csípőben. Egy új, traktorvezetési expozíció változót hoztak létre az elmúlt 10 évben évente átlagosan traktorvezetéssel eltöltött idő és azon évek száma alapján, amit a farmerek ténylegesen traktorvezetéssel töltöttek. Az expozíciót személyévben fejezték ki, azaz a traktorvezetési expozíció függött a traktorvezetéssel évente eltöltött órák számától. Ez azonban nem jelentette azt, hogy az expozíciót követően a tünetek valóban jelentkeztek. A korrelációs együtthatókat szintén a MINITAB statisztikai szoftverrel határozták meg. Ha az együtthatók 0,5-nél kisebbek vagy 0,5-nél nagyobbak voltak, az együtthatók korreláltak, míg 0,5 és 0,5 között nem. Eredmények Az évente traktorvezetéssel eltöltött időt 1075 farmer adta meg (n = 1075). Ezt az időt nőkre, férfiakra és a különböző mezőgazdasági termelést végző csoportokra az 1. táblázatban, a különböző munkaműveleteken belül traktorvezetéssel eltöltött időt a 2. táblázatban foglalták össze. A különböző termelési csoportokban a különböző munkaműveletekkel eltöltött idő százalékos megoszlása az 1. ábrán látható. 1. táblázat Az évente traktorvezetéssel eltöltött idő, az átlagok és az átlagok standard hibája (zárójelben) a különböző termelési csoportokra, a nőkre, a férfiakra és a teljes csoportra Termelési csoport Nők (óra) n Férfiak (óra) n Összes (óra) n Növénytermesztés Tejgazdaság és növénytermesztés Hústermelés és növénytermesztés Sertésnevelés és növénytermesztés Összesen 137 (142,0) 73 ( 73,6) 122 (138,6) 113 ( 82,0) 129 ( 32,4 6 20 8 9 111 456 (25,8) 556 (31,1) 585 (34,5) 466 (32,3) 508 (10,7) 181 112 128 58 960 445 (26,6) 483 (31,7) 565 (31,1) 429 (44,5) 472 (SD 352,5) 187 132 136 67 1075 A változók korrelációját elemezve nem tapasztaltak összefüggést a traktorvezetés expozíciója és az évente traktorvezetéssel eltöltött idő az évente traktorvezetéssel töltött idő és az egyes munkafolyamatokon belül traktorvezetéssel eltöltött idő a farmerek életkora és a farmon a munkakezdés életkora között. Korrelációt állapítottak meg ugyanakkor a szántás és egyéb talajművelési tevékenység (beleértve a vetést is) a betakarítás és a silózás a tehenészetben és a tejgazdaságban eltöltött idő között.
Traktorvezetéssel eltöltött idő %-os megoszlása a különböző munkaműveletek között 2. táblázat Munkaművelet Nők Férfiak Összes Szántás Egyéb talajmunkálatok (a vetést is beleértve) Trágyázás, permetezés Takarmánybegyűjtés a silózás kivételével Silózás Szalmabetakarítás Szállítás trailerrel Munkavégzés rakodógéppel Hóeltakarítás, a kitermelt fa elszállítása, egyéb Összesen 10 27 3 19 1 9 7 11 13 100 17 23 9 11 1 5 7 10 17 100 16 23 9 12 1 5 7 10 17 100 növénytermesztés hústermelés+növénytermesztés tejgazdaság+növénytermesztés sertéstenyésztés+növénytermesztés 35 30 25 20 15 10 5 0 szántás egyéb talajmunkálatok trágyázás, talajfertőtlenítés, permetezés takarmánybegyűjtés takarmányaprítás szalmabetakarítás szállítás trailerrel munkavégzés rakodógéppel hóeltakarítás, a kitermelt fa elszállítása, egyebek évente traktorvezetéssel eltöltött idő (%) 1. ábra A különböző termelési csoportokban a különböző munkaműveletekkel eltöltött idő százalékos megoszlása
A hát alsó részén vagy a csípőn jelentkező tünetek gyakorisága a 3. táblázatban, az évente traktorvezetéssel töltött idő, az elmúlt 10 évben évente átlagosan traktorvezetéssel eltöltött idő és azon évek száma, amikor traktort vezettek a hát alsó részén, illetve a csípőn tünetek jelentkezése során, illetve anélkül a 4. és 5. táblázatokban, a többváltozós regressziós modell alkalmazása során kapott eredmények a háton és a csípőn jelentkező tünetek vonatkozásában a 6. és 7. táblázatokban találhatók. 3. táblázat A farmerek száma (n), akik hátának alsó részén vagy a csípőjében a vizsgálat előtti 12 hónapban tünetek jelentkeztek és az összes farmer száma az adott csoporton belül (N) A hát alsó része Csípő jobboldali baloldali mindkettő Nők Férfiak Összes % n N % n N % n N 73 a 75 103 59 a 517 874 61 595 977 33 32 97 33 278 843 33 311 940 15 15 97 11 91 843 11 106 940 6 6 97 8 69 843 8 76 940 11 11 97 14 118 843 14 129 940 a Statisztikailag jelentős eltérések az eredmények között 4. táblázat A traktorvezetéssel töltött idő hatása a hát alsó részén jelentkező megbetegedések alakulására (zárójelben a szórás) Évente traktorvezetéssel töltött idő a megelőző évben a vizsgálatot megelőző 10 év átlagában Traktorvezetéssel töltött évek száma A hát alsó részén jelentkező tünetek 135 (30,2) 130 (30,6) 21 ( 1,5) Nők A hát alsó részén tünetmentes 120 (48,4) 132 (48,7) 22 ( 2,3) A hát alsó részén jelentkező tünetek 507 (14,9) 507 (14,9) 31 ( 0,5) Férfiak A hát alsó részén tünetmentes 524 (18,0) 526 (17,7) 31 ( 0,6) A traktorvezetéssel töltött idő hatása a csípőn jelentkező megbetegedések alakulására (zárójelben a szórás) 5. táblázat Évente traktorvezetéssel töltött idő a megelőző évben a vizsgálatot megelőző 10 év átlagában Traktorvezetéssel töltött évek száma Nők A csípőn jelentkező tünetek 130 (36,8) 129 (36,3) 21 ( 2,2) A csípőn tünetmentes 105 (26,9) 102 (25,4) 20 ( 1,5) Férfiak A csípőn jelentkező tünetek 515 (20,3) 540 (20,1) 34 ( 0,7) A csípőn tünetmentes 514 (14,4) 507 (14,1) 30 ( 0,5)
6. táblázat A hát alsó részén jelentkező megbetegedések kockázata a többváltozós logikai regressziós modell alapján meghatározva Változó Összes (n) OR 95% CI Nem férfiak nők 977 137 1,35 0,78 2,33 Kor/év 1112 0,99 0,98 Dohányzás nem dohányzó volt dohányos dohányzó 721 278 105 1,59 1,39 1,13 2,23 0,84 2,29 A farmon kívül máshol is dolgozik-e? nem igen 505 585 1,38 1,03 1,84 A traktorvezetési expozíció/személyév 908 0,92 0,82 1,03 Silózás (100 óra) 981 2,55 1,13 5,79 Nem férfi nő 7. táblázat A csípőben jelentkező megbetegedések kockázata a többváltozós logikai regressziós modell alapján meghatározva Változó A csípő megbetegedése Összes (n) OR 95% CI 950 129 0,97 0,52 1,81 Kor (/év) 1077 1,02 1,03 A farmon történő munkavégzés kezdetének életkora 1032 0,98 0,96 Növénytermesztés nem igen Sertéstenyésztés nem igen 54 1025 926 153 0,52 0,23 1,21 0,58 0,36 0,95 Traktorvezetés expozíciója/személyév 880 1,20 1,03 1,40 Egyéb talajművelés (per 100 óra) 943 0,80 0,65 0,99 Takarmánybegyűjtés a silózás kivételével (per 100 óra) 943 1,23 0,96 1,57 Eredmények értékelése A vizsgálatok szerint az évente átlagosan traktorvezetéssel töltött idő 472 óra volt. A férfiak négyszer hosszabb ideig (508 óra) vezettek traktort, mint a nők (129 óra). Az egyes termelési csoportokon belül az állattenyésztéssel és a
növénytermesztéssel foglalkozók vezettek legtöbbet évente traktort. A szántás volt a legidőigényesebb munka, bár nem befolyásolta a hát alsó részén vagy a csípőben jelentkező fájdalom kialakulásának kockázatát. A hát alsó részén jelentkező tünetek gyakorisága 61%, a csípőben jelentkezőké 33% volt. A silózás növelte a hát alsó részén jelentkező tünetek kialakulásának kockázatát, a többi, traktoron végzett tevékenység ugyanakkor nem növelte. A traktorvezetés expozíciója növelte a csípőben jelentkező tünetek kockázatát. A farmtulajdonosok 60%-a válaszolt a kérdésekre, de miután nem ismert a farmon élők száma, az eredmények nem voltak exaktak. A kérdőívre kevés nő válaszolt. A kérdőívre nem válaszolók véletlenszerűen kiválasztott 10%-át telefonon megkérdezték. A nem válaszolók között lényegesen kevesebb volt a teljes munkaidőben a farmon dolgozó személy. A traktorvezetéssel eltöltött idő sem különbözött jelentősen a két csoport között. A nem válaszolók között kevesebben voltak, akiknél a hát alsó szakaszán vagy a csípőn tünetek jelentkeztek. Évente legtöbbet vezettek traktort az állattenyésztésben és növénytermesztésben dolgozók, őket követték a tejgazdaságban és a növénytermesztésben, a növénytermesztésben, majd a sertéstenyésztésben és a növénytermesztésben dolgozók. A növénytermesztésben dolgozók fele heti 30 óránál kevesebbet dolgozott a farmon. A szántás volt a domináns munkaművelet, a traktoron eltöltött munkaidő 20%-a szántással telt. Az egyetlen munkatevékenység, amely befolyásolta a hát alsó szakaszán jelentkező tünetek kialakulását, a silózás volt. A darabológép vezetése fárasztó, mert a vezetőnek a vezetéssel töltött idő 48%-ában 130 150 o -os szögben hátra kell hajtania a fejét, 40 50 o -os szögben a törzsét és 50 70 o -os szögben a nyakát. A szántás jellemzően passzív tevékenység, a vezetők a munkaidő 70%-ában a törzsüket több, mint 30 o -os szögben elfordítva ülnek a traktoron, ugyanakkor a szántás nem befolyásolta a hát alsó részén kialakuló megbetegedések kockázatát. A két munkaművelet között az egész testet érő vibrációt tekintve adódik eltérés, mert amikor a silózás során alkalmazott darabolót az áram kikapcsolása nélkül vezetik, rezgés keletkezik. Ezek a rezgések átadódnak a traktor kabinjába. A hát alsó részén jelentkező panaszok megnövekedett kockázatát mutatták ki azon farmerek körében, akik a farmon kívül is dolgoztak (a kérdőívre adott válaszok szerint a farmerek több, mint 50%-a). A farmerként eltöltött évek száma, illetve a heti munkaórák száma növelte a hát alsó részén jelentkező tünetek kialakulásának kockázatát. A traktorvezetés növelte a csípőmegbetegedések kialakulásának kockázatát. A szántáson kívüli talajmegmunkálási tevékenység hozzájárult a csípőtünetek kockázatának csökkenéséhez. Ennek oka, hogy ezen könnyűnek tekinthető, traktorral végzett munka során a farmer nem ül csavart helyzetben a traktoron ugyanannyi ideig, mint a szántás vagy a silózó vezetése során. A csavart testhelyzet tehát növeli a csípőmegbetegedések kockázatát. A ser
téstenyésztésben dolgozóknál is csökkent a csípőben jelentkező megbetegedések kockázata. A nehéz fizikai munka növelte a csípőizületi gyulladás kialakulásának kockázatát. A sertéstenyésztés kevésbé nehéz fizikai munkának tekinthető, mint a többi munkafolyamat. Néhány változót, amelyek szintén befolyásolhatják a vizsgálatok eredményét (pl. a hát alsó részét vagy a csípőt ért balesetek), nem vették figyelembe. (Regősné Knoska Judit) Torén, A.; Öberg, K. stb.: Tractor-driving hours and their relation to self-reported low-back and hip symptoms. = Applied Ergonomics, 33. k. 2. sz. 2002. márc. p. 139 146. Stiernström, E. E.; Holmberg, S. stb.: Reported health status among farmers and nonfarmers in nine rural districts. = Journal of Occupational and Environmental Medicine, 40. k. 10. sz. 1998. p. 917 924.