ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. A Nemzeti köznevelésről szóló törvény koncepciójáról (munkaanyag)

1 NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTER 100546-28/2011. Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2011. augusztus 30-án. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére A Nemzeti köznevelésről szóló törvény koncepciójáról (munkaanyag) (A 2011. augusztus 29-i közigazgatási államtitkári értekezlet döntésének megfelelően egyeztetett, módosított változat.) Budapest, 2011. augusztus

2 Az előterjesztést készítő munkacsoport felelős tagjai: - Dr. Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár - Dr. Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár - Dr. Varga Zoltán közoktatás fejlesztési főosztályvezető - Brassói Sándor közoktatás irányítási főosztályvezető - Varga Mária oktatáspolitikai tanácsadó - Dr. Madarász Hedvig főosztályvezető-helyettes - Dr. Madarász Sándor szakképzésért felelős politikai főtanácsadó - Dr. Kaposi József OFI főigazgató

3 EGYEZTETÉSI LAP 1. Az egyeztetés alapadatai, ütemterve közigazgatási egyeztetésre bocsátás: 2011. február 14. közigazgatási egyeztetés lezárása: közigazgatási államtitkári értekezlet időpontja: kormányülés időpontja 2011. február 25. 2011. augusztus 29. 2011. augusztus 31. 2. Az egyeztetésben részt vevők Az intézményi kört a közigazgatási értekezletet megelőzően, a véleményt a közigazgatási értekezlet után kell kitölteni (egy sorba egy X) 2.1. A Kormány ügyrendje/jogszabály alapján egyetértésre vagy véleményezésre jogosultak intézmény Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Honvédelmi Minisztérium Vidékfejlesztési Minisztérium Belügyminisztérium Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Nemzetgazdasági Minisztérium Külügyminisztérium Gazdasági Versenyhivatal Legfőbb Ügyészség Állampolgári Jogok Ogy. Bizt. Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Ogy. Bizt. Jövő Nemzedékek Ogy. Bizt. egyetért nem ért egyet nem adott észrevételt X X X X X X X X X X X X észrevétele maradt fenn

4 2.2. Egyéb állami szervek (Legfelsőbb Bíróság, Legfőbb Ügyészség, Alkotmánybíróság stb.) egyéb állami szerv egyetért nem ért egyet Magyar Tudományos Akadémia nem adott véleményt észrevétele maradt fenn X 2.3. Társadalmi szervezetek társadalmi szervezet Arany János Tehetséggondozó Program Intézményeinek Egyesülete Arany János Kollégiumi Program Intézményeinek Egyesülete Alapítványi és Magániskolák Egyesülete Magyar Pedagógiai Társaság Osztályfőnökök Szakmai Egyesülete Szülők Egyesülete a Gyermekekért Magyar Tehetséggondozó Társaság Gimnáziumok Országos Szövetsége Magyar Szakképzési Társaság Nagycsaládosok Országos Egyesülete Országos Szülői Szervezetek Egyeztető Fóruma Magyarországi Szülők Országos Egyesülete Pedagógusok Szakszervezete Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Független Pedagógus Fórum Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége Általános Iskolai Igazgatók Országos Szövetsége Tanárképzők Szövetsége Gyakorlóiskolák Iskolaszövetsége egyetért nem ért egyet nem adott véleményt észrevétele maradt fenn

5 Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet Hit Gyülekezete Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség Magyar Önkormányzatok Szövetsége Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége Magyar Faluszövetség Jegyzők Országos Szövetsége Magyar Rektori Konferencia Budapesti Kerületek Szövetsége Ifjúságért Önkormányzati Szövetség Diákközéletért Alapítvány Bolgár Országos Önkormányzat Országos Cigány Önkormányzat Görög Országos Önkormányzat Országos Horvát Önkormányzat Országos Lengyel Önkormányzat Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Országos Örmény Önkormányzat Magyarországi Románok Országos Önkormányzata Országos Ruszin Önkormányzat Szerb Országos Önkormányzat Országos Szlovák Önkormányzat Országos Szlovén Önkormányzat Országos Ukrán Önkormányzat Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodája Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája Magyar Zsidó Hitközségek Szövetsége Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete

6 Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet Megyei Önkormányzatok Szövetsége Művészeti Szakközépiskolák Szövetsége Pozitív Országos Szakmai Egyesület a nehezen kezelhető gyermekek megsegítésére Gyógypedagógiai Szaktanácsadók Országos Egyesülete Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete Könyvtárostanárok Egyesülete Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete Magyar Diáksport Szövetség Sportiskolák Országos Szövetsége Tanító- Óvóképzők Főiskolák Főigazgatói Kollégiuma SzakÉrtelem Egyesület Magyar Alapítványi, Egyesületi és Magánoktatási Intézmények Egyesülete Művészeti Szakközépiskolák Szövetsége Megyei jogú Városok Szövetsége Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége

7 Magyar Művészetoktatásért Országos Szakmai Szervezet Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége ESHA Hungary Magyar Tehetséggondozó Társaság

8 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1. A nemzeti köznevelésről szóló törvény megújulást szolgáló elemei koncepciójának stratégiai A rendszerváltozás óta eltelt húsz év a magyar iskolarendszer frissülése, szakmai megújulása, korszerűsödése mellett az oktatási rendszer, a fenntartás, finanszírozás szétzilálódását, áttekinthetetlenségét hozta magával. Miközben a köznevelésben való részvétel állampolgári kötelesség maradt, egyre kevesebb hangsúly került az állam feladatellátó szerepére. Ezzel megszűnt az oktatás egységes tartalmi és szakmai minőségének elvárása, biztosítása és ellenőrzése, a rendszer működésének tervezhetősége, az országos érdekek munkaerő piaci szempontok, felzárkóztatás, tehetséggondozás figyelembe vételének lehetősége, és jelentős mértékben romlott az oktatás eredményessége. Mindezt a jelenleg hatályos, Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény száznál többször módosított, szövevényes, a felhasználók iránti szakmai és erkölcsi bizalmatlanságon alapuló, a jogok és kötelességek rendjét felborító szövege keretezte, melynek helyébe az Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért felelős államtitkársága az alábbi koncepció alapján készülő törvény szükségét látja. Szükséget, nem csupán a köznevelés rendjének megteremtése és eredményességének jelentős javítása érdekében, de a történelmi és nemzetközi tapasztalat alapján az egész nemzet felemelkedése, a biztos gazdasági, morális alapokon nyugvó jövő érdekében. Ahogy az elmúlt évek gazdasági válságában Európa és a világ államai ráébredtek, hogy a fenntartható fejlődés egyetlen érdemes befektetési pontja az oktatás, ugyanúgy ismerjük saját történelmi példánkat, gr. Klebelsberg Kunónak a Trianon utáni építkezés alapjául szolgáló oktatáspolitikáját. Mindkét példa arra hívja fel figyelmünket: az ország drámai állapotában az oktatás az egyetlen biztos alap, amelyre jövő épülhet. Az emberek tudatában, tudásában és értékrendjében is szükséges nemzeti megújulást elősegítő olyan új oktatási rendszer, mely alkalmas arra, hogy nemzeti érdekeket szolgálhasson. A Széll Kálmán terv a köznevelésre nézve nem ütemezett elő forrás megtakarítást. Jogosan, hiszen 2002-2010 között mintegy 100 milliárd forinttal csökkent a költségvetési támogatása, aminek következtében a köznevelési befektetések tekintetében minden nemzetközi rangsorban az utolsó helyeken áll Magyarország. A cél tehát az, hogy a ráfordítások fokozatos és a költségvetési lehetőségekhez szabott növelésével, amelyhez egyidejűleg társul az erős központi szakmai irányítás és ellenőrzés, a köznevelés eredményei gyors javulásnak induljanak. A Széll Kálmán terv oktatásról szóló fejezete a közneveléssel kapcsolatos tennivalókat a következőkben összegzi: Az államnak vissza kell térnie az oktatás világába. Nem függhet az oktatás színvonala az önkormányzatok helyzetétől és eseti döntéseitől, az állam ezen a téren egységes rendet tud tenni. A Tervben megfogalmazott cél jelen koncepcióban rögzített legfontosabb elemei: 1. Egységes és áttekinthető állami közszolgáltatás és finanszírozási rendszer kialakítása, melynek végrehajtása a kormányhivatalok kiépülő rendszerén alapul

9 2. Állami kontroll az oktatás egységes tartalmi szabályozásában, egységes, országos szakmai minőségi ellenőrzésének kialakításában 3. A KIM Társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkárságával és a NEFMI szociális ügyekért felelős államtitkárságával közös koncepcionális megközelítés a leszakadó területek és társadalmi csoportok visszavezetésére a minőségi oktatásba. 4. A munka világa, a munkaerőpiac fokozott figyelembe vétele a köznevelés elsősorban kimeneti lehetőségeit tekintve Ennek megfelelően koncepciónk a következő alapelvben és stratégiai pontokon kívánja megújítani a köznevelés rendszerét. A jelenlegi, széttagolt, helyi érdekeken és lehetőségeken alapuló, tartalmilag és követelményeit tekintve meghatározatlan oktatási rendszer helyett országos érdekek mentén, államilag irányított, tervezett, finanszírozott és ellenőrzött intézményhálózat, tananyag és minőségbiztosítás. Az intézményrendszer irányítása és fenntartás fő szabály szerint a kormányhivatalokon keresztül az állam feladata: Valamennyi települési önkormányzat joga és feladata az óvodai ellátásról való gondoskodás. A kormányhivatal által készített megyei/fővárosi köznevelési fejlesztési tervben foglaltakkal összhangban fő szabályként a 2000 főt meghaladó lakosságú települési önkormányzat törvényben meghatározott feltételek alapján átvállalhatja a fenntartást, azt szerződéssel veheti át az államtól az alábbi feladatot ellátó intézmények esetében: - általános iskola, - középiskola, - alapfokú művészeti iskola, - kollégium - többcélú intézmény - gyógypedagógiai intézmény, - felnőttoktatás. 1. Intézményi oldal - A köznevelés struktúrájának (hány intézmény, hol, milyen feladatellátással) megyei kormányhivatalokon keresztül történő központi tervezése és ellenőrzése A pedagógiai ellátórendszer (nevelési tanácsadás, szakszolgálatok, pedagógiai intézetek) kormányhivatalok alatti szakigazgatási szervvé alakítása, egységes és állami működés biztosításával Az állami alkalmazottként szereplő pedagógusok bérének Kincstáron keresztül történő közvetlen kifizetése, kormányhivatalokon belüli nyilvántartása, ill. a létszám ellenőrzése A kistelepülési iskolák (1-4. osztály) költséghatékonyságtól független állami finanszírozása A magasabb iskolák kötött és finanszírozható osztálylétszám szerinti körzetesítése, csoportosítása, ezzel a működtetés és finanszírozás racionalizálása 2. Munkaerő piaci oldal

10 - Az általános iskolai oktatás-nevelés színvonalának jelentős javítása A hároméves, duális rendszerű szakképzés bevezetése A tankötelezettség korhatárának leszállítása A szakiskolai kötelező beiskolázás megszűntetése A képzettség nélküli lemorzsolódás megakadályozása a szakképzésbe vezető ún. hídprogramokkal A szakközépiskolák szakképzési vetületének megerősítése A gimnáziumba történő belépés minőségi követelményekhez és keretszámhoz történő kötése 3. Oktatási oldal - - Egységes Nemzeti Alaptanterv, az eddigivel szemben meghatározott tananyaggal kiegészítve. Ennek alapján kötelező kerettantervek alkalmazása A NAT és a kerettantervek alapján egységes és áttekinthető tankönyvpiac, állami irányítású terjesztéssel, az alternatív engedélyezett (finanszírozott) tankönyvek számának minimalizálásával, tartós tankönyvvé és az általános iskolában ingyenessé tételével (ez utóbbiból a bevezetést követő második évtől kezdődően jelentős költségvetési megtakarítás várható) Korszerű és eddig elhanyagolt oktatási tartalmak kötelező megjelentetése (többlet testnevelés, művészet, honvédelmi nevelés, KRESZ, egészségnevelés, családi életre nevelés, pénzügyi-fogyasztóvédelmi ismeretek, hon-és népismeret stb.) Az idegen nyelvek tanulásának minőségi és mennyiségi mutatókkal mérhető jelentős javulása Egységes szakmai intézményellenőrzési rendszer bevezetése Az érettségi vizsga súlyának és követelményeinek emelése A pedagógus életpálya 2013 őszén történő bevezetésével a pedagógusok ellenőrzésének és minősítésének színvonalemelő jelentősége 4. Társadalompolitikai, nevelési oldal - Tényleges esélyek teremtése mind a felzárkóztatás, mind a tehetségfejlesztés oldalán Kiszámítható, követelményeken alapuló iskolarendszer Az átjárás lehetőségeinek valódi megteremtése a zsákutcás életutak elkerülése érdekében A jelenlegi értéksemleges törvény és közoktatás helyett értékeken alapuló köznevelési rendszer Az egyéni jogok hangsúlyozása helyett közösségi érdekek és értékek A fegyelmi ügyek szigorú szabályozása Kötelező közösségi szolgálat Az óvodáztatás megerősítése, ezzel a későbbi szocializációs és tanulmányi különbségek kialakulásának megelőzése Nagyobb iskolacentrumok szerveződésével, a kollégiumi hálózat erősítésével a vidéki Magyarország szellemi és gazdasági potenciáljának növelése

11 Céljaink eléréséhez legfőbb politikai partnerünk a mintegy 153 000 főt számláló pedagógus társadalom, akik reformjaink elé érezhető várakozással tekintenek. Készek arra, hogy munkájukat szigorúbb feltételek között, komolyabb tervezés és ellenőrzés mellett végezzék. Mindehhez természetesen az állam súlyos kötelessége idővel megfelelő társadalmi presztízsnövekedést és anyagi megbecsülést biztosítani. Az alábbi három táblázat Magyarország köznevelési rendszerének finanszírozási helyzetét mutatja be nemzetközi összehasonlításban. Költségvetési oktatási kiadások (1995, 2000, 2007) Az oktatási intézményeknek nyújtott közvetlen állami kiadások, valamint a háztartásoknak és egyéb magánszemélyeknek nyújtott állami támogatások a GDP százalékában és az összes állami kiadás százalékában, oktatási szintenként A költségvetés oktatási kiadásai az összes állami kiadás százalékában 2007 Közoktatás OECD országok Ausztrália Ausztria Belgium Kanada Chile Cseh Köztársaság Dánia Finnország Franciaország Németország Görögország Magyarország Izland Írország Olaszország Japán Korea Luxemburg Mexikó Hollandia Új-Zéland Norvégia Lengyelország Portugália Szlovákia Spanyolország Svédország Svájc Törökország Egyesült Királyság Amerikai Egyesült Államok OECD-átlag EU19-átlag Felsőoktatás Összes oktatási szint 2000 1995 Összes oktatási szint Összes oktatási szint A költségvetés oktatási kiadásai a GDP százalékában 2007 Közoktatás Felsőoktatás Összes oktatási szint 2000 1995 Összes oktatási szint Összes oktatási szint 10,3 7,2 8,3 7,8 13,3 6,1 9,2 7,9 7,1 6,6 6,6 11,6 10,4 6,4 6,8 11,0 8,7 14,6 7,7 11,7 9,9 8,2 7,8 6,9 7,0 8,2 8,3 8,9 9,9 3,2 3,1 2,7 4,5 2,6 2,5 4,5 3,9 2,3 2,6 2,1 3,3 3,2 1,6 1,7 2,1 4,1 3,2 5,2 5,3 2,2 2,6 2,3 2,5 3,4 3,1 2,0 3,3 13,7 11,1 12,4 12,3 17,9 9,9 15,4 12,5 10,7 10,3 10,4 17,4 13,5 9,0 9,4 14,8 21,7 11,7 18,1 16,4 11,6 11,6 10,5 11,1 12,7 12,2 11,7 14,1 13,8 10,7 12,1 12,4 17,5 9,5 15,3 12,5 11,6 9,8 7,3 14,1 15,9 13,6 9,8 9,5 16,3 23,4 11,2 14,5 12,7 12,6 14,7 10,9 13,4 15,6 11,0 14,4 13,8 10,8 12,7 14,5 8,7 12,2 11,0 11,5 8,5 5,6 12,9 12,2 9,0 22,2 9,1 16,5 15,5 11,9 11,7 14,1 10,3 10,7 13,5 11,4 12,6 3,2 3,5 4,0 3,1 3,0 2,6 4,7 3,7 3,7 2,9 3,3 4,9 3,8 3,1 2,5 3,1 3,1 3,3 3,5 3,8 4,0 3,5 3,6 2,4 2,8 4,3 3,5 4,1 3,7 1,0 1,5 1,3 1,8 0,6 1,1 2,3 1,9 1,2 1,1 1,0 1,4 1,1 0,8 0,6 0,6 0,9 1,4 1,7 2,2 0,9 1,2 0,8 1,0 1,8 1,3 0,9 1,2 4,3 5,4 6,0 4,9 4,0 4,2 7,8 5,9 5,6 4,5 5,2 7,4 4,9 4,3 3,4 4,2 4,8 5,3 5,8 6,7 4,9 5,3 3,6 4,3 6,7 5,2 5,4 5,3 4,5 5,6 5,9 5,1 3,9 4,0 8,3 6,0 6,0 4,4 3,4 4,9 6,7 4,3 4,5 3,6 3,7 4,4 5,0 6,8 5,9 5,0 5,4 3,9 4,3 7,2 5,4 4,3 4,9 4,9 6,1 6,2 3,0 4,8 7,3 6,8 6,3 4,6 2,6 5,2 5,0 4,7 3,6 4,2 5,1 5,6 7,9 5,2 5,1 4,6 4,6 7,1 5,7 5,0 4,7 8,8 7,7 3,0 2,7 13,0 11,5 13,0 13,1 12,1 10,7 3,5 3,5 1,2 1,3 5,2 5,3 5,1 5,1 5,2 5,3

12 Partnerországok Brazília Kína Észtország India Indonézia Izrael Oroszország Szlovénia 12,2 9,7 8,8 10,5 8,1 2,6 3,1 2,4 2,9 2,9 16,1 16,3 13,9 13,4 18,8 12,2 10,4 14,9 13,8 10,6 11,2 13,9 13,3 4,0 3,4 2,6 3,2 3,9 3,4 3,4 0,8 1,1 0,7 0,3 1,0 1,0 1,2 5,2 3,3 4,8 3,3 3,5 5,9 6,1 5,2 3,8 5,4 6,5 2,9 Pedagógus fizetések Tanítói kezdőfizetés Tanítók 15 év gyakorlat után Kezdőfizetés a Felső tagozat felső 15 év gyakorlat tagozatban után Középiskola, kezdőfizetés Középiskola, 15 év gyakorlat után Australia Austria Belgium (Fl.) Belgium (Fr.) Chile Czech Republic Denmark England Finland France Germany Greece Hungary Iceland Ireland Italy Japan Korea Luxembourg Mexico Netherlands New Zealand Norway 33 153 28 622 29 223 28 115 m 16 013 37 449 30 534 29 386 23 735 43 524 25 974 12 175 24 266 32 657 26 074 27 545 31 532 48 793 14 552 35 428 25 964 29 635 46 096 37 914 41 093 39 430 m 21 652 42 308 44 630 38 217 31 927 54 184 31 946 15 049 27 226 54 100 31 520 48 655 54 569 67 723 19 072 45 916 38 412 37 023 33 336 29 928 29 223 28 115 m 15 976 37 449 30 534 32 513 26 123 48 004 25 974 12 175 24 266 32 657 28 098 27 545 31 407 71 508 18 620 36 403 25 964 29 635 46 908 40 993 41 093 39 430 m 22 084 42 308 44 630 40 953 34 316 59 156 31 946 15 049 27 226 54 100 34 331 48 655 54 444 98 849 24 261 50 227 38 412 37 023 33 336 30 353 36 360 34 885 m 16 587 39 085 30 534 32 731 26 400 51 722 25 974 13 226 25 503 32 657 28 098 27 545 31 407 71 508 m 36 762 25 964 31 652 46 908 42 177 52 667 50 541 m 23 540 51 034 44 630 44 919 34 593 63 634 31 946 18 079 31 983 54 100 35 290 48 655 54 444 98 849 m 67 105 38 412 39 016 Poland Portugal Scotland Slovak Republic 7 127 21 677 30 475 m 14 094 35 486 48 611 m 8 076 21 677 30 475 m 16 137 35 486 48 611 m 9 173 21 677 30 475 m 18 548 35 486 48 611 m Spain Sweden Switzerland Turkey 37 172 28 409 44 308 m 42 796 33 055 56 493 m 40 729 28 984 50 427 m 46 794 33 885 64 580 m 42 440 30 533 58 781 m 48 945 36 163 76 207 m United States 35 999 44 172 35 915 44 000 36 398 47 317 OECD átlag EU19 átlag 28 949 28 628 39 426 38 582 30 750 30 731 41 927 41 519 32 563 32 059 45 850 45 043 3,9 5,8 6,9

13 Brazil China Estonia India Indonesia Israel Russian Federation Slovenia m m 11 981 m 1 617 18 199 m m 12 687 m 2 046 19 868 m m 11 981 m 1 723 18 199 m m 12 687 m 2 331 22 410 m m 11 981 m 1 995 18 199 m m 12 687 m 2 582 22 410 m 27 470 m 32 075 m 27 470 m 32 075 m 27 470 m 32 075 A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat 2009. évi adatai mutatják a különböző foglalkozási ágak kereseteiben mutatkozó jelentős eltéréseket. alapbér (Ft/fő/hó) FEOR szám és megnevezés 21-30 31-40 41-50 51-55 2421 középiskolai tanár, oktató 136 758 159 179 190 577 215 622 2422 Középfokú oktatási intézmény szakoktatója, gyakorlati oktatója 119 843 137 007 154 545 183 618 2429 Egyéb középfokú tanintézeti oktatók 135 688 137 870 170 133 197 517 2431 Általános iskolai tanár, tanító 129 636 147 033 169 426 188 669 2432 Óvónő 125 312 145 566 167 488 185 459 2439 Egyéb alapfokú tanintézeti oktatók 127 517 143 135 164 118 185 457 2441 Gyógypedagógus 130 005 148 782 172 126 193 239 2511 Közgazdász 2512 Adószakértő 2515 Ügyvitelszervező 2517 Kereskedelmi szervező 2529 Egyéb gazdasági foglalkozások forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, 2009. www.afsz.hu 329 671 394 503 318 569 268 604 500 869 459 288 312 454 385 224 483 571 381 872 341 163 369 776 494 152 179 119 344 488 366 988 56 összesen 227 050 183 660 kereset (Ft/fő/hó) 21-30 31-40 41-50 51-55 56 összesen 172 250 204 424 248 232 281 169 292 197 237 244 182 566 160 858 155 931 172 982 205 783 230 837 234 562 206 973 208 608 164 648 167 438 165 770 221 875 248 710 261 503 206 149 200 130 166 548 194 102 163 753 152 007 175 532 204 418 225 582 238 830 199 450 136 725 160 314 184 151 202 508 212 079 179 654 200 979 159 021 202 691 168 812 145 386 164 542 188 340 218 212 233 467 183 511 160 471 183 716 211 907 238 865 249 010 208 126 378 497 210 001 225 530 594 362 368 071 432 899 349 803 306 349 429 210 361 628 319 408 349 013 289 696 425 547 385 985 344 477 455 108 373 326 581 394 644 805 361 916 443 803 575 888 443 794 380 887 421 154 680 664 202 668 404 095 387 720 445 128 285 975 237 453 653 278 500 803 429 582 360 995 398 525 334 195 512 360 481 071 429 364 564 222 450 986 2. Kormányprogramhoz való viszony A nemzeti köznevelésről szóló törvényt megalapozó koncepció értékrendje, céljai és feladatai összhangban állnak a Nemzeti Együttműködés Programjával, az abban nevesített két köznevelési céllal: a mindennapos testnevelés bevezetésével és a duális rendszerű szakképzés bevezetésével, illetve a Széll Kálmán tervvel. 3. Előzmények, kapcsolódások Előzmény: a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény és végrehajtási rendeletei, illetőleg a kormányzó pártok oktatási programjai Kapcsolódás: A felsőoktatásról készülő új törvény és a szakképzésről szóló készülő törvény 4. Európai uniós kapcsolódások Magyarország oktatáspolitikája nemzeti oktatáspolitika, célkitűzései összhangban vannak az Európai Oktatási Térség oktatásfejlesztési céljaival (pl. az egész életen át tartó tanulás európai

14 programja, a lisszaboni ajánlások, az Európai Képesítési Keretrendszer adaptálása), és az Európai Unió által vallott közös értékekkel. 5. Társadalmi egyeztetés Az előterjesztést a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 96. (1) bekezdése alapján az Országos Köznevelési Tanács, 97. -a alapján a Közoktatás-politikai Tanács, 98. -a alapján az Országos Kisebbségi Tanács, továbbá az Országos Diákjogi Tanács, az Országos Szülőiérdekképviseleti Tanács és a Közoktatási Érdekegyeztető Tanács véleményezi. Az előterjesztés egyeztetése során indokoltnak tartjuk a legszélesebb körben bevonni az ágazatban érintett, alábbi partnereket: a köznevelési intézményt fenntartó történelmi egyházakat és az Alapítványi és Magániskolák Egyesületét, valamint az előterjesztés 2.3. pontjában foglalt társadalmi (civil) szervezeteket és a nemzeti konzultáció keretei között a széles szakmai nyilvánosságot. A társadalmi konzultáció első fázisának eredményei: A társadalmi egyeztetés során határidőn belül mintegy 500 levél, javaslat, vélemény érkezett, több mint 5000 oldal terjedelemben. A hozzászólások nagy része kifejezetten támogató hangvételű, ami nem jelenti azt, hogy ezekben nem tettek javaslatokat, sőt, kifogásokat is. A koncepció támogatottsága főbb tematikus vitapontjaira koncentrálva - eredeti formájában is 65-70 százalékos. A levelek jelentéktelen része aprólékos hibakereső, és vannak természetesen olyan vélemények is, melyek egy más értékválasztásból adódóan, vitatják a koncepció szellemiségét, újítási irányait, kitörési terveit. A véleményeket, a konstruktív ötletek döntő részét beépítettük a koncepcióba, melynek szövege ezáltal mintegy 20 százalékban változott. Kiemelten nagy siker a Híd-program. Nagy a támogatása a maximum három javítóvizsgának. A szakképzésben többen támogatják a 3 éves szakiskolai képzést, mint ahányan nem, (van azonban olyan vélemény is, amely a korai iskolaelhagyást valószínűsíti, a végleges leszakadás veszélyét látja, mivel nehéz innen továbbtanulni). A felvételi vizsgánál van helyi írásbelit pártoló vélemény is, de többségben vannak a központi dolgozat támogatói. A tartalmi szabályozásban a kerettanterven felüli szabad 10%-ot 1520, sőt 30%-ra is megemelnék. Az 60 óra közösségi munka a többségnek elviekben tetszik, kötelezővé nem mindenki tenné, többen kevesebb időt írnának elő (50-re módosítottuk), és sok tanár tart a vállára nehezedő újabb tehertől. Sok hozzászólást kaptunk több olyan témában, amelyek természetesen a törvényben szerepelni fognak, de a koncepció szintjén részletek csupán, pl. az iskolai egészségnevelési rendszer illetve a környezeti nevelés részletezése, fenntartói, oktatásszervezési problémák. A külső ellenőrzést elviekben szinte mindenki üdvözölte. A diákönkormányzati vezetők választásával kapcsolatban sok vélemény tartja fontosnak a jobb tanulmányi eredményt, (sőt, a magatartást is), néhányan azonban abszolút elvetik ezt. A közigazgatási egyeztetés fázisa A közigazgatási egyeztetés során a társadalmi, szakmai partnerszervezetek részben örömmel üdvözölték a javaslataikra a koncepcióban megváltozó elemeket, illetve megerősítették azokat a pontokat, melyekben a közigazgatási egyeztetés során változtatott a tervezet. Két számottevő ilyen elem a közösségi szolgálat 50 órára csökkentése illetve az érettségi kötelező vizsgatárgyainak 6-ról 5-re csökkentése. A minisztériumok közül a Honvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium az ágazati irányításukba tartozó oktatással kapcsolatban tett észrevételt, melyet, további konzultációs

15 lehetőséget is igénybe véve, feldolgoztunk. A Vidékfejlesztési Minisztérium szakmai hatáskörén túl is értékes javaslatokkal gazdagította a koncepciót. A vélemény alapján szintén lefolytattuk az egyeztetést és az anyagba történő átvezetést. Több szintűnek mondható a Nemzetgazdasági Minisztériummal és a KIM-mel folytatott egyeztetéssorozat. Mindkét társminisztérium esetében az általános (költségvetési illetve jogi természetű) kérdéseken túlmenő érintkezési felület is adódott, hiszen a Foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkársággal a szakképzés, a Társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkársággal pedig a felzárkóztatás témájában igényeltünk kölcsönösen többszöri egyeztetést. Utóbbiakat erősítette meg a Széll Kálmán terv megvalósításáért felelős tematikus munkacsoportban való közös részvétel is. 6. Vitás kérdések Nem maradtak fenn.

16 HATÁSVIZSGÁLATI LAP I. A végrehajtás feltételei Az új törvénnyel összhangban közel húsz témakörben szükséges további rendeleti szintű újraszabályozás. A tervezett változások költségvetési vonzata, az esetleges többletigény 2012 szeptemberétől várható. A végrehajtás feltételeinek a kialakításához az elfogadást követő egy év áll majd rendelkezésre, a kockázatok széles körű társadalmi egyeztetési folyamattal elkerülhetők. II. A társadalmi hatások összefoglalása 1. Elsődleges, célzott hatások Elsődlegesen a mintegy 153 ezer pedagógust és további köznevelési alkalmazottakat, valamint 1,2 millió gyermeket, tanulót és szüleiket, gondviselőiket érintenek a változások. A finanszírozás változása (a normatív finanszírozás megszüntetése) valamint a személyi, tartalmi kritériumok általános emelése, a szakmai ellenőrzési rendszer bevezetése, szigorítása az iskolafenntartók (önkormányzatok, alapítványok, egyházak) körében elsődleges, közvetlen hatásként érvényesül. 2. Másodlagos hatások Évente a köznevelési intézményekben nevelkedő, tanuló korosztályt (kb. évfolyamonként 100 ezer fő) és a szülői társadalmat érinti közvetlenül a változás. A minőségi köznevelés a társadalom és a gazdaság hosszú távú érdekeit, fejlődését szolgálja. A pedagógus társadalom életkörülményeinek pozitív változásával és ennek következményeként a köznevelés színvonalának emelkedésével számolunk. III. Társadalmi költségek a) A vállalkozások pénzügyi terhei A vállalkozások pénzügyi terhei nem növekszenek. b) A háztartások pénzügyi terhei A háztartásokra nem ró nagyobb terhet, sőt, például a tankönyv-támogatási rendszer bevezetése, a kistelepülési iskolák újraindítása révén kiadások csökkenése várható. c) Az előterjesztéssel érintett valamely konkrét társadalmi csoport terhei Egyetlen csoportot sem ér nagyobb teher. d) Hatékonysági és versenyképességi költségek Az új szabályozás nevelési-oktatási értékrendjével, céljaival a munkaerő-piacra való alkalmasságot segíti. A magas színvonalú értékalapú nevelés és oktatás a gazdasági alkalmazkodóképességet fokozza. e) Az előterjesztés adminisztratív terhei

17 A törvény végrehajtása során az intézmények adminisztrációs terhei a bevezetés időszakában átmenetileg nőhetnek: az intézmények dokumentumait aktualizálni kell. A bevezetést követően lényegesen csökkenni fog az adminisztrációs teher. IV. Költségvetési hatások A Nemzetgazdasági Minisztériummal történt egyeztetések és szakmai konzultáció nyomán a Nemzeti Erőforrás Minisztériumban korábban nem létező adatfeldolgozási program kialakítása zajlott le, mely A magyar közoktatás térképe valamennyi hazai lakosság-statisztikai adat, önkormányzati és nem állami, nem önkormányzati, település szintű költségvetési és feladat ellátási számadat, közoktatás-statisztikai adat összesítése, egymásra vetítése és az így kialakított komplex tervező-szűrő rendszer. E táblázatkezelő rendszer formai és terjedelmi korlátai nem teszik lehetővé, hogy a jelen előterjesztés része lehessen. A következőkben a modellből adódó költségvetési irányokat és tájékoztató sarokszámokat tüntetjük fel. 1. A pedagógus munkabér központi finanszírozására A köznevelési törvény koncepció a köznevelés finanszírozásának olyan átalakítását tartalmazza, amely alapján az állam viselné a pedagógusok és a pedagógusok munkáját közvetlenül segítők teljes bérköltségét. 2009-ben a pedagógusok létszáma 152.706 fő, a pedagógusok munkáját közvetlenül segítők számított létszáma 20.289 fő volt, akiknek társadalombiztosítási járulékkal (27%-os) növelt összes bérköltsége 527,7 milliárd forint volt. 2009-ben az önkormányzati oktatás szabad felhasználású normatív és központosított támogatása 446, 2 millió forint volt. Következésképpen a támogatás 18,26%-os az önkormányzatoktól a központi költségvetésbe való átcsoportosítással már biztosítható lenne a pedagógusbér és a segítő alkalmazottak központi finanszírozása, tehát ez államháztartási szempontból többletköltséggel nem jár. 2. A pedagógus életpályamodell bevezetése 2009. évben az éves pedagógus átlagkereset 2.422.000 forint (a munkaadókat terhelő járulékokkal növelten: 3.075.940 ezer forint) volt. A pedagógus életpályamodell szerinti alapilletmény várható éves átlaga 3.154.352 forint (járulékkal: 4.006.027 forint), ami átlagosan 30%-os bértömeg növekedést jelent. A különböző illetménypótlékok megszüntetésén és helyettük a minősítő vizsga, illetve minősítés bevezetésén keresztül az új rendszer az egyes pedagógusok közötti differenciálást új alapokra helyezi. A pedagógusok minősítése 2013-ban kezdődik el, így valamennyi pedagógus ebben az évben automatikusan besorolásra kerül a szolgálati jogviszony hosszától függően a Gyakornok, illetve a Pedagógus I. kategóriákba. A pedagógusok bér- és járulékköltsége a pedagógus életpályamodell bevezetésével az jelenlegi önkormányzati és nem állami fenntartású intézményeknél várhatóan 164,7 milliárd Ft-tal emelkedne. Ennek egy adott költségvetési év kezdődő tanévre vetített része 54,9 milliárd Ft. 3. A mindennapos testnevelés bevezetésének tervezett többlet kiadásai A mindennapos testmozgás biztosítása már 2012. szeptembertől felmenő rendszerben - alsó tagozat 1. évfolyamtól 2, az 5. évfolyamtól 2,5 órával nőne a tanulók kötelező óraszáma, magával vonva a nem kötelező tanórai foglalkozások és egyéb pedagógia feladatok órakeretének növekedését is. A

18 mindennapos testmozgás felmenő rendszerű bevezetése minden tanévben egy újabb évfolyam bekapcsolódásával valósulna meg az alap és középfokú oktatás intézményeiben, azaz a 12., nyelvi előkészítő évfolyam esetén a 13. évfolyamon végződve. Az 1. és 5. évfolyamokon történő indítás 2012. évi többlet támogatási igénye 2.350.000 forintos fajlagos támogatás mellett 1,745 milliárd Ft. A tanév/tanév növekmény 5.235 milliárd Ft. 4. A hídprogram keretében 8-15 fős létszámmal működtetendő nulladik évfolyamok indítása a szakképzéshez, a szakközépiskolai és a gimnáziumi képzéshez kapcsolódik. Az új program többlet költségvetési igénye nem várható, hisz a szakképzésben csökken az évfolyamok száma. A bevezetés első évében megyénként 6 osztállyal, országosan 120 osztállyal számolunk, amelyhez 240 fő pedagóguslétszám kapcsolódik, amely országos szinten kiegyenlítődik a szakképzési évfolyamok csökkenésével járó pedagógus létszámcsökkenéssel. 5. A kistelepüléseken működtetett iskolák 1-4. évfolyamán akár 8 fős tanulói létszám mellett is indíthatóak a kis létszámú összevont osztályok. A rendszer bevezetése a 2011. évi költségvetésben előirányzott kisiskolák újraindítása program eredménye alapján költségvetési többletigénnyel nem jár. 6. A fejlesztő pedagógiai osztályok 7 fő tanuló esetében indíthatóak. A gyógypedagógiai és SNI tanulók ellátása ma is benne van az oktatási rendszerben, várhatóan többletigénnyel nem jár, hisz a három éves korban kötelező óvodáztatás évek alatt csökkentheti a fejlesztő pedagógiai osztályok iránti igényeket. 7. A 3 éves korban kezdődő kötelező óvodáztatás többletköltségét a gyermekek száma alapján becsüljük. A 3-6 évesek száma a KSH 2009.évi adatai alapján 388.611 fő, az óvodába járó gyermekek száma 328.545 fő, tehát óvodáskorú gyermekek 84%-a jár óvodába. A 3 éves korosztály mintegy 72%-a 3 éves korában kezdi el az óvodát. Az óvodai férőhelyek száma 363.024, tehát a férőhely kihasználtság 90%-os. A többletigény felét a férőhely kihasználtság növelésével lehetne kielégíteni, a további férőhely biztosítás központi költségvetési kiadásait 9 milliárd forintra becsüljük évente. Az óvodai ellátás területileg hiányos megoszlása miatti fejlesztéseket EU-s forrásból lehet finanszírozni. 8. Megtakarítási lehetőségek a. A felső tagozatok tényleges létszámhoz kötött, iskolaközpontokba történő összevonásából adódó megtakarítás lehetősége az 5-8. évfolyamon jelentkezik. A jelenleg önkormányzati fenntartású intézmények csoportszámait a koncepció szerint finanszírozható csoportlétszámokra vetítjük, a csoportokhoz rendelhető pedagóguslétszám megállapításának alapjaként, az így keletkező lehetséges bérmegtakarítás nagyságrendileg 6 milliárd Ft. b. Ingyenes, tartós tankönyv bevezetésének költségtakarékossági háttérszámítása Ingyenes tankönyv bevezetése az általános iskolai 1-8. évfolyamokon, 1. évfolyamon kezdve felmenő rendszerben történne, amellyel egyidejűleg tartós tankönyveket használnának a tanulók, amit 4 évente kellene cserélni. Ha a bevezetés kezdő időpontja: 2013. szeptember 1. Az ingyenes, tartós tankönyv bevezetésével átalakulna a finanszírozás szerkezete.

19 Ingyenesség: évente plusz állami ráfordítást jelentene 2013-tól egy-egy újabb évfolyam tankönyveinek teljes állami támogatása (100% támogatás az eddigi 65-50% támogatás helyett). A Többlet kiadás oszlopban az adott évfolyam összes tankönyvének árából levonásra került az eddigi támogatás mértéke, így adódik a plusz állami ráfordítás mértéke. Tartós tankönyv: egy-egy évfolyam tankönyvei 4 évig használatban lennének, így a 4 év alatt csak a bevezető évben jelentenek állami költséget, a következő három évben nincs ezekkel kapcsolatos kiadás. Az 5. évben viszont újra költségként szerepelnek. Ezért az Ingyenes évfolyamok oszlopban pirossal jelöltük azon évfolyamok számát, amelyik állami ráfordítást jelent. A többi évfolyam tankönyvára viszont teljes egészében megtakarítást jelent, hiszen az eddigi támogatást nem kell kifizetni érte. A Megtakarítás oszlopban az adott évfolyamokra fordított eddigi állami támogatást összegeztük. Az Egyenleg oszlop a tényleges állami megtakarítást jelzi, de emellett a szülők megtakarítása is jelentős évente. Ezt a Szülők költsége oszlop tételeinek összeadásával kapjuk meg egy-egy évre vonatkozólag a megtakarítást 2020-ban, a teljes ingyenesség létrejöttével összesen 3,3 milliárd Ft. c. A gyermeklétszám fogyását követő pedagóguslétszám csökkenése évente átlagosan 2000 fő, így 2012-ben a bérmegtakarítás várható összege 2,25 milliárd forint. Az összes megtakarítási lehetőség kalkulált mértéke megközelítőleg 10 milliárd forint. V. Egészségügyi hatások A javaslat a pedagógiai intézkedések, továbbá új szervezeti megoldások okán a tanulók javuló életkörülményeit és az egészségesebb életmód alakítását szolgálja. Különös jelentőséggel bír mindebben a mindennapos testnevelés bevezetése. VI. Környezeti hatások A koncepció megerősíti a fenntartható fejlődés elveit és a környezettudatos nevelés szolgálatában áll.

20 HATÁROZATI JAVASLAT A Kormány megtárgyalta és elfogadta A nemzeti köznevelésről szóló törvény koncepciójáról szóló előterjesztést, és elrendeli az előterjesztés 1. számú mellékletében szereplő tervezetnek a Kormány határozataként a Magyar Közlönyben való közzétételét.