E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. JÚNIUS 18-I ÜLÉSÉRE. Dr. Hargitai János, a közgyűlés elnöke

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. JÚNIUS 18-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 590-2/2009. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése tevékenységének félidős értékelése (felidos) ELŐTERJESZTŐ: Dr. Hargitai János, a közgyűlés elnöke AZ ELŐTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE: Dr. Babinecz Erzsébet önkormányzati főtanácsadó (Jogi és Szervezési Főosztály) a Hivatal valamennyi főosztályainak beszámolója alapján MEGTÁRGYALTA: A közgyűlés állandó bizottságai VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA: A Jogi és Ügyrendi Bizottság FEJLESZTÉSI ÉS KÖZGAZDASÁGI FŐOSZTÁLLYAL TÖRTÉNT EGYEZTETÉS: 2009.június 4. TÖRVÉNYESSÉGI VÉLEMÉNYEZÉSRE BEMUTATVA: 2009. június 4. FELELŐS TISZTSÉGVISELŐ: Dr. Hargitai János, a Közgyűlés elnöke

2 II. A legutóbbi önkormányzati választások és az új testület felállása óta eltelt több mint két év aktuálissá teszi, hogy összefoglaló értékelés készüljön eddig végzett munkánkról, illetve arról, meddig jutottunk a 2007 márciusában elfogadott Középtávú Munka-és Gazdasági Programunk megvalósításában. Az áttekintés nem öncélú, a pillanatnyi helyzetkép támpontot adhat a súlyponti kérdések, és a még előttünk álló feladatok kijelöléséhez. A stratégia alkotásakor fennállt képlékeny jogi és gazdasági környezet a jelen időszakra is változatlanul érvényes. Nem történt előrelépés az önkormányzati rendszer megreformálásában, továbbra is hiányzik az egyre sürgetőbb strukturális változtatásokhoz szükséges politikai konszenzus. Nincs pozitív elmozdulás a központi finanszírozási rendszerben, az önkormányzatok romló költségvetési kondíciók mellett próbálják ellátni tényleges hatásköri bővítés nélkül a jogszabályváltozások generálta többlet feladataikat. Az időközben begyűrűző pénzügyi és gazdasági válság miatt még a korábbinál is hangsúlyosabb követelmény a nemzetgazdasági realitásokhoz, a változó gazdasági környezethez való kényszerű igazodás. A közgyűlés a megye helyzetét és a rendelkezésére álló eszközeit objektíve felmérve olyan koncepciót alkotott és azon belül ágazati szinten olyan feladatsort szabott, amely lehetőségeinek keretein belül reálisan teljesíthető. Munkaprogramjának célkitűzéseit ehhez igazította, és az intézményfenntartáson, illetve egyéb kötelező feladatokon túlmutató szerepkör betöltésére törekedett. A korlátozott feltételrendszer már a kiinduláskor is behatárolta az önkormányzat mozgásterét, valamint ez nem hagyható figyelmen kívül a végzett munka értékelésénél sem. A helyzetét nehezítő körülmények ellenére amint azt a mellékelt beszámoló részletesen láttatja, az elmúlt két évben a Baranya Megyei Önkormányzatnál célirányos és eredményesnek tekinthető munka folyt. A pénzügyi stabilitás fenntartása mindvégig komoly erőfeszítéseket követelt, és egyúttal arra ösztönözte a közgyűlést, hogy az intézményi-, és hivatali struktúrában a racionális működést és költségmegtakarítást eredményező módosításokat hajtson végre. Az állami források növekedő nagyságrendű önkormányzati kiegészítésével biztosította az intézmények működőképességét, a kötelező feladatok zavartalan ellátását és vállalt kötelezettségeinek teljesítését. A folyamatos beruházási-felújítási tevékenység révén sikerült előrelépni a szolgáltatás színvonalának javításában. A pályázati önerő fokozása az elérhető legtöbb fejlesztési forrás bevonásával mind a megyei, mind a támogatott települési önkormányzatok tekintetében növelte a sikeres pályázatok esélyét. A beszámolási időszakban több uniós társfinanszírozású pályázatot nyújtott be az önkormányzat, ezek egy része sikeresen megvalósult, illetve folyamatban van, néhány elbírálása még nem történt meg. Az Európa Kulturális Fővárosa Pécs-2010 programhoz csatlakozva lehetőség nyílt arra, hogy jelentős fejlesztéseket valósítsunk meg a kultúra területén. A program két megyei projektje a Tudásközpont a korszerű könyvtári szolgáltatásban, míg a Nagy Kiállítótér - Múzeumutca a múzeumi feladatellátásban jelent nagy előrelépést. A szociális ellátást, a foglalkoztatási helyzet javítását és az idegenforgalom fejlesztését célzó pályázataink szintén eredményesek voltak. Az egészségügyi ellátórendszert tekintve a megtett intézkedések ellenére a Baranya Megyei Kórház sajnos továbbra is neuralgikus pont maradt. Megoldást jelenthet a Pécsi Regionális Integrált Egészségügyi Ellátórendszer kialakítása ebben jelenleg is folynak az előkészítő tárgyalások, amely várhatóan magasabb színvonalon, költségkímélő módon, szervezettebben tudná biztosítani a megye lakosságának egészségügyi ellátását. A közgyűlés társadalmi kapcsolatrendszerét bővítette annak érdekében, hogy kötelező és önként vállalt feladatait hatékonyabban tudja ellátni. Együttműködési keret-megállapodást kötött a területi kisebbségi önkormányzatokkal, működésüket infrastrukturális feltételek megteremtésével, jelentős pénzügyi támogatással valamint a hivatali apparátus szakmai közreműködésével segíti.

3 Az önkormányzat felülvizsgálta nemzetközi kapcsolatait, kétoldalú együttműködésében a tapasztalatok szerint jól működő kapcsolatokra helyezte a hangsúlyt. Több nemzetközi szervezetben és vezető grémiumokban való részvételével arra törekedett, hogy aktív, a megye számára hatékony tevékenységet lásson el. A program végrehajtása természetesen nem nélkülözhette a hivatali szervezet és az intézmények felelősségteljes munkáját. A céltudatos munkaerő-kiválasztási politika, a köztisztviselők folyamatos és támogatott továbbképzése, az alkalmazott munkamódszerek a hivatali feladatellátás szakmai színvonalának emelkedését eredményezték. Tisztelt Közgyűlés! Jelen áttekintés alapján megállapítható, hogy eddig végzett munkánknak vannak kétségtelen eredményei, ugyanakkor nyilvánvaló az is, hogy a megyei helyzet jobbítására irányuló szándéknak és törekvéseknek korlátot szabnak az objektív körülmények. Helyesen jelöltük meg tevékenységünk fő irányait és józan célmeghatározással igyekeztünk az önkormányzati erőforrásokat hasznosítani. A jövőben sem tehetünk másként, hiszen programunk kibővítésének főleg a még elvégzendő feladatok, és a gazdasági nehézségek tükrében - nincs reális esélye. A megszabott irányok, prioritások aktuálisak és vállalhatók, a még előttünk álló munkában is érvényesítendők. III. Határozati javaslat: 1. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése megtárgyalta 2007-2010. évekre szóló Középtávú Munka-és Gazdasági Programjának időarányos végrehajtását. Megállapítja, hogy a program fő célkitűzéseit a megyei önkormányzat az általa megfogalmazott irányelveknek megfelelően, gazdasági, pénzügyi lehetőségeinek korlátai között tudta a ciklus első felében megvalósítani. Stabil gazdálkodást folytatott, biztosította a kötelező feladatok zavartalan ellátását, az intézménystruktúrában és a hivatali szervezetben racionális változtatásokat hajtott végre. Sikerrel pályázott külső fejlesztési források bevonására, több ágazatot tekintve eredményes projektek valósultak meg. Beruházási-felújítási tevékenysége révén sikerült előrelépni a szolgáltatás színvonalának javításában. A közgyűlés és szervei működésében, valamint döntéseiben a törvényesség alapvető szempontként érvényesült. A hivatali szervezet és az intézmények felelősségteljes munkát végeztek. A Középtávú Munka-és Gazdasági Program változtatása nem indokolt, azt a továbbiakban is a kijelölt stratégiai célok mentén, a súlyponti területekre koncentrálva, a lehetőségek függvényében kell végrehajtani. 2. A testület felkéri elnökét, hogy a közgyűlés mandátumának lejárta előtt értékelje a középtávú program végrehajtását, és arról adjon számot a testületnek. Határidő: 2010. szeptember 30. Felelős: dr. Hargitai János, a közgyűlés elnöke Pécs, 2009. június 4. Dr. Hargitai János

Melléklet A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése tevékenységének félidős értékelése I. A megyei önkormányzat, mint közjogi-politikai szervezet A 2006. évi önkormányzati választások eredményeként a közgyűlést alkotó politikai pártok képviseleti arányában, ennél fogva a testület irányításában is változás következett be. A 40 fős közgyűlésben a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Magyar Szocialista Párt, a Magyar Demokrata Fórum, és egy társadalmi szervezet, a Baranyai Emberekért Szövetség képviselői foglalnak helyet, a megyei önkormányzatot a Fidesz-KDNP pártszövetség irányítja. A közgyűlés főállású tisztségviselői elnöke és alelnöke a Fidesz-KDNP képviselője, munkájukat a Szervezeti- és Működési Szabályzatban foglalt ágazati munkamegosztás szerint látják el. A közgyűlés megalakulását követően a korábbinál egyszerűbb 6 bizottságból álló bizottsági struktúra kialakításáról, és egyidejűleg a tanácsnoki rendszer megszűntetéséről döntött. A bizottságok munkáját szakmailag segítő és a társadalmi részvételt erősítő külső tagok 2007 szeptemberétől tevékenykednek a bizottságokban (jelenleg összesen 13 fő). 2008 tavaszán a közgyűlés frakcióinak száma és összetétele módosult, jelenleg a következő képviselőcsoportok működnek: Fidesz-KDNP (19 fő), MSZP (16 fő), Baranyai Emberekért Szövetség (2 fő), Független Polgári Frakció (2 fő) és 1 fő (MDF) képviselő csoportba nem tartozó képviselő. A közgyűlés ezt követően átalakította bizottsági struktúráját is, valamint egyes feladatok felügyeletére idegenforgalmi, kulturális örökség, önkormányzati koordinációs, és társadalmi kapcsolatok tanácsnokokat választott (3 fő a Fidesz-KDNP, 1 fő az MSZP frakció képviselője). A közgyűlés állandó bizottságai 2008 áprilisától: Egészségügyi Bizottság; Jogi és Ügyrendi Bizottság; Gazdasági és Foglalkoztatási Bizottság; Költségvetési Bizottság; Nemzeti- és Etnikai Kisebbségi, Ifjúsági és Sport Bizottság; Oktatási és Kulturális Bizottság; Pénzügyi Bizottság; Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság; Területfejlesztési, Idegenforgalmi és Informatikai Bizottság. A közös feladatokban való együttműködést előkészítő, a megyei jogú város és a megyei önkormányzat közgyűlésének Egyeztető Bizottsága mindkét részről 5-5 fő képviselő részvételével éves munkaterv alapján működik. Jelenleg az Európa Kulturális Fővárosa Pécs 2010 program kapcsán az együttműködés más fórumokon zajlik intenzívebben, ezért az Egyeztető Bizottság a beszámolási időszakban összesen 4 ülést tartott. A testületen belüli konszenzus elősegítése érdekében a közgyűlés 2009-ben ideiglenes bizottságként 3 fős Koordinációs Tanácsot hozott létre, amely a közgyűlés elnökének átruházott hatáskörben hozott döntéseit előzetesen véleményezi. A közgyűlés a beszámolási időszakban munkaterv szerinti 15 soros ülése mellett 7 alkalommal soron kívüli ülést tartott, rendkívüli ülés összehívására nem került sor. A kiegyensúlyozott és zavartalan testületi munkát a konstansan magas, 36-38 fő közötti képviselői megjelenési arány garantálta.

2 A nyilvánosság biztosítására vonatkozó jogszabályi és társadalmi elvárásoknak eleget téve mindössze 5 esetben egyes személyi és vagyoni tárgyú napirendek tárgyalása során rendelt el zárt ülést a testület. A testületi munka volumenét jellemzi a megalkotott 49 rendelet és a hozott 357 határozat. Az évente egy alkalommal tartott közmeghallgatásokon olyan, szélesebb társadalmi közérdeklődésre számot tartó témákat tárgyalt, mint Baranya megye környezeti állapota (2007), illetve Az ifjúság helyzete Baranyában, az önkormányzatok ifjúsági feladatai és a feladatellátás Baranya megyében (2008). A közgyűlés a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezésének megfelelően felülvizsgálta a szervezeti és működési szabályokat tartalmazó rendeletét, amelynek eredményeként 2007 márciusában új szervezeti- és működési szabályzatot alkotott. A testület 3 alkalommal élt felterjesztési jogával a kormány felé, a roma lakosság munkaerőpiaci helyzete ügyében, a horvát-magyar határszakasz aknamentesítésének tárgyában, és az M6-M60-as gyorsforgalmi út fejlesztéséhez kapcsolódóan a Mohács-Bóly bekötőszakasz megépítése, az M6-os gyorsforgalmi út folytatása Bóly-Ivándárda (országhatár) között, továbbá a Pécs-Kacsóta közötti elkerülő szakasz megépítése érdekében. II. Társadalmi kapcsolatok A helyi társadalommal való kapcsolattartás és párbeszéd egyik formája a civil szervezetekkel kialakított együttműködés, amelynek kereteit a 2004-ben elfogadott Civil Stratégia határozza meg. A szakmai ágazatonként megalakított Megyei Civil Kerekasztalok delegáltjainak részvételével működő Baranya Megyei Civil Tanács és a megkötött Civil Megállapodás a közfeladatok hatékonyabb ellátását eredményezi. Kiemelendő az együttműködés a gyermekvédelem területén, a Bezerédj Kastélyterápia Alapítvány és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület ellátási szerződés alapján biztosítja a gyermekvédelmi szakellátás keretébe tartozó különleges ellátást, továbbá az önkormányzat szoros szakmai kapcsolatot tart fenn a Faág Baráti Kör Egyesülettel is. Az önkormányzat 2007. és 2008. évben is jelentős összeggel támogatta egyéb civil szervezetek kulturális-, oktatási-, sport- és más programjait. A szervezetek támogatására fordított összegek nagyságrendje Egy éb támogatások Kisebbségek támogatása Területejlesztés, turisztika támogatása Sport támogatása Oktatás, kultúra támogatása 2006 2007 2008 2009 Egészségügy, szociális ellátás, gyermekvédelem támogatása Közhasznú Társaságok, Alapítványok támogatása 0 50.000 100.000 150.000 200.000 250.000 ezer Ft A dél-dunántúli régió lakosainak a területi önkormányzati közszolgáltatásokhoz minél teljesebb körben való hozzájutása, a magasabb szintű ellátás és szolgáltatás biztosítása, a

3 rendelkezésre álló források minél teljesebb, célszerűbb és optimálisabb felhasználása érdekében a régió megyei önkormányzatai és megyei jogú városainak önkormányzatai 2005. évben, modellkísérlet keretében a Belügyminisztérium kezdeményezésére társulást alapítottak, amelyhez 2007. július 1-én új tagként Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata is csatlakozott. A társulás felügyeleti szerve a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése, székhelye a Hivatal épülete, gazdálkodását a hivatalunk végzi. A társulás működésének rövid ideje alatt sikerült erősítenie a gyermekvédelmi szakellátás keretében biztosítandó speciális ellátás intézményi feltételeit. Egyrészt a Bezerédj Kastélyterápia Alapítvány által működtetett, szenvedélybetegeket ellátó szedresi speciális gyermekotthon költségeinek támogatásával, másrészt a társulás működéséhez biztosított belügyminisztériumi támogatás és pályázaton elnyert egyéb támogatás felhasználásával. A szigetvári súlyos pszichés tüneteket mutató gyermekek gondozását végző gyermekotthon 2008. október 1-től kezdte meg működését a társulás keretein belül. Elkészült továbbá a 16 fős, súlyos disszociális tüneteket mutató gyermekek ellátására alkalmas kaposvári speciális gyermekotthon engedélyezési terve is. A Baranya Megyei Önkormányzati Érdekegyeztető Tanács a munkaügyi kapcsolatok rendszerének megyei szintű intézménye, a megyei önkormányzatnak, mint a költségvetési intézmények fenntartójának és a megyei önkormányzat területén reprezentativitással rendelkező szakszervezetek képviselőinek érdekegyeztető fóruma. A beszámolási időszakban az ÉT összesen 9 ülést tartott és 12 napirendet tárgyalt. Az aktuális évi költségvetési koncepción és költségvetési rendelet-tervezeten kívül véleményt nyilvánított az új kórház-struktúra kialakításával és a szociális intézményekkel kapcsolatos pályázatok benyújtásáról, a Baranya Megyei Kórház alapító okiratának módosításáról, a gyermekszakellátás átadásához kapcsolódó szerződésekről, továbbá új szervezeti és működési szabályzatot alkotott. 2008. évben került sor az önkormányzat által fenntartott munkáltatóknál működő szakszervezetek megyei szintű reprezentativitásának 3 évenkénti ismételt megállapítására az időközben módosított szabályozás szerint, amelynek eredményeként az ÉT tagjainak száma eggyel növekedett, így jelenleg 6 reprezentatív szakszervezet képviselteti magát. Az első alkalommal tartott területi kisebbségi önkormányzati választások során, 2007. március 4-én Baranya megyében megalakultak a cigány, a horvát és a német kisebbség 9-9 fős területi kisebbségi önkormányzatai. Törekvésünk kezdettől fogva arra irányult, hogy szakmai és infrastrukturális forrásaink felajánlásával országosan is példaértékű együttműködést alakítsunk ki a területi kisebbségi önkormányzatokkal. Ezen cél megvalósítása érdekében 2007. június 27-én Együttműködési keret-megállapodást kötöttünk mindhárom önkormányzattal, amely rögzíti a megyei önkormányzat által nyújtott pénzügyi és infrastrukturális támogatások körét, a közgyűlés és bizottságai döntéshozatalában való részvételi jogosítványokat, tevékenységük szakmai segítését, valamint intézményeink bevonásával a tartalmi együttműködés területeit. A területi kisebbségi önkormányzatoknak évente az önkormányzat által nyújtott, országosan a második nagyságrendű pénzügyi támogatás minimum 40 %-át 2008. évtől kötelezően pályáztatásra kell fordítaniuk, ennek eredményeként 2007-ben, és növekvő tendenciával 2008-ban több száz kisebbségi szervezet kapott támogatást nemzetiségi kultúrájuk ápolására. Megyei Támogatott kisebbségi pályázatok (db) Összeg (eft) önkormányzat 2007. 2008. 2007. 2008. Cigány 25 36 1.150 1.650 Horvát 32 40 915 1.330 Német 60 119 1.570 2.795 Összesen: 117 195 3.635 5.775 A Hivatal részéről referens munkatársak, valamint kisebbségi tanácsadó segíti a Jogi és Szervezési Főosztály keretein belül a testületi ülések megszervezését és lebonyolítását (teremfoglalás, meghívó elküldése, hangfelvétel, jegyzőkönyvek törvényességi ellenőrzése,

4 határozatok megszövegezése és végrehajtásának segítése). A Hivatal hatékonyan közreműködött a kisebbségi önkormányzatoknak a 2008. és 2009. évi feladatalapú támogatáshoz benyújtott kérelem kidolgozásában, összeállításában, amelynek eredményeképpen mindkét évben országos összehasonlításban is magas összegű támogatást nyertek el a baranyai területi kisebbségi önkormányzatok. A Baranya Megyei Cigány Önkormányzat munkatervi javaslatát befogadva a Közgyűlés több hónapos előkészítő és adatgyűjtő munka után 2008 novemberi ülésén tekintette át a cigány tanulók továbbtanulási esélyeiről szóló tájékoztató anyagot. A közgyűlés 2007-ben és 2008-ban is átfogóan megvizsgálta a különböző szervezetekben gazdasági társaságokban, nemzetközi-, országos-, regionális- és megyei szervezetekben, érdekképviseleti fórumokban, stb., valamint az önkormányzat által alapított alapítványok kuratóriumaiban történő képviseletét. A felülvizsgálatok során a delegálandó személyek kiválasztásának alapvető szempontjaként az adott szervezet tevékenységéhez legjobban igazodó szakmaiságot érvényesítettük. Együttműködési megállapodás alapján intenzív kapcsolatot tart fenn az önkormányzat a Baranya Megyei Rendőr-főkapitánysággal és a Pécsi Tudományegyetemmel. A rendőrséggel kötött megállapodás keretei között hoztuk létre a Baranya Megyei Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Bizottságot, amelynek tagjai a Baranya Megyei Önkormányzat és a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság mellett többek között a Vagyonvédelmi és Bűnmegelőzési Közalapítvány, a Vám- és Pénzügyőrség Dél-dunántúli Parancsnoksága, a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a Pécsi Határőr Igazgatóság, a Baranya Megyei Drogambulancia és a Baranya Megyei Polgárőr Egyesületek Szövetsége is. A Bizottság évente 2 ülést tart, melyeken a megye közbiztonságát, a lakosság biztonságérzetét érintő kérdésekben foglal állást. A Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Kara Közigazgatási Jogi Tanszékével egyrészről a Közgyűlés és szervei tevékenységének minőségi fejlesztése és a közigazgatási rendszer továbbfejlesztéséhez való hozzájárulás, másrészről az egyetemi oktatás gyakorlatias szemléletének erősítése érdekében kötöttünk megállapodást. Az együttműködés keretében a Tanszék többek között részt vesz a megyei képviselők és a Hivatal dolgozóinak szakmai képzésében, továbbképzésében, illetve a szakmai kompetenciáit érintő közgyűlési és bizottsági előterjesztéseket ideértve a közigazgatási reform dokumentumait is véleményezi, ugyanakkor az önkormányzat biztosítja az érdeklődő hallgatóknak, hogy a helyszínen megismerhessék a közgyűlés és annak szervei tevékenységét, a Hivatal munkatársai pedig segítséget nyújtanak szemináriumi- és szakdolgozatok készítéséhez. Önkormányzatunk tagja a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének, amely érdekképviseleti szervezeten keresztül rendszeres résztvevői vagyunk a különböző, a megyei önkormányzatok működését érintő szakmai fórumoknak és szakmapolitikai vitáknak. Az együttműködés leglátványosabb eleme az évente közösen megrendezett ún. Megyekonferencia. Az Európában a megye nemzetközi tudományos konferenciát 2007-ben A megye és a középszint jövőképei, 2008-ban pedig A megye és a települések alcímmel, a hagyományoknak megfelelően Pécsett rendeztük meg. Mindkét tanácskozáson előadóként szerepelt a politikai és a tudományos élet a témában érintett jó néhány kiválósága és mind a résztvevők számát, mind a kialakult szakmai vitát tekintve sikeres közös rendezvényeket tudhatunk magunk mögött. A 2009 évi konferencián egy, az MTA RKK munkatársaival közösen készített, a megyei önkormányzatok jelenlegi helyzetét és lehetséges fejlődési irányait taglaló vitaanyag sokoldalú megtárgyalására várjuk az érdeklődő szakembereket. Kommunikációs tevékenység Az önkormányzat vezetése nagy súlyt fektet a hatékony kommunikációra, a megye lakosságának folyamatos és hiteles tájékoztatására a megyei önkormányzat munkájáról, a lakosság érdekében meghozott döntésekről és intézkedésekről.

5 Ennek érdekében a megyében működő, illetve kihelyezett stábbal rendelkező elektronikus és írott sajtóorgánumokat rendszeresen tájékoztatjuk az eseményekről sajtótájékoztatók tartásával, sajtóközlemények kiadásával, egyéni interjúkészítési lehetőség biztosításával. A testületi ülések időpontjáról, napirendjéről előzetes tájékoztatást kapnak a médiumok, a közgyűlés üléseit webkamerán keresztül kísérhetik figyelemmel az érdeklődők. A korábbi évekhez hasonlóan 2009-ben is több sajtóorgánummal kötöttünk együttműködési megállapodást. A Dunántúli Naplóban kéthetente szombaton egy ún. Megyei oldalt jelentetünk meg, amelynek témáit az önkormányzat állítja össze. Rendszeres felületet biztosít nekünk a Pécsett működő két online újság, a Pécsi Napilap és a Pécsi Est. A Pannon Tv-vel szintén nagyon jó kapcsolatot ápol az önkormányzat. Sajtónyilvános eseményeinken általában valamennyi médium képviselteti magát, a hiteles és pontos beszámolókat indokolt esetben sajtóanyag rendelkezésre bocsátásával segítjük elő. Hagyományos sajtópályázatunkon évről-évre többen vesznek részt, amelyen megyei témájú anyagokkal lehet indulni. Örömmel tapasztaltuk, hogy idén minden terület (tv, rádió, online és írott sajtó) képviseltette magát, és igen színvonalas anyagok közül kellett a nyertest kiválasztani a független zsűrinek. Újdonság volt az idei sajtópályázaton, hogy új elemként a sajtófotó kategóriát vezettük be, amelyet nagy örömmel fogadtak a fotós kollégák. Az információs társadalom, a modern kommunikáció fejlődésének, valamint a törvényi előírásoknak megfelelve alakítottuk ki az önkormányzat honlapját (www.baranya.hu). A honlapot a kapott jelzések, kritikák, megfogalmazott igények szerint folyamatosan fejlesztjük, bővítjük, megjelenítve rajta minden aktuális információt (közérdekű közlemények, pályázati felhívások, híradások a BMÖ munkájáról), eseményeink fotódokumentációjával illusztráltan. Az önkormányzat és a Hivatal működésével összefüggő közérdekű adatokat honlapunkon tesszük közzé, az ezzel kapcsolatos feladatokat, felelősségi szinteket, az adatok feltöltésének, ellenőrzésének, frissítésének belső eljárásrendjét Közzétételi Szabályzatban rögzítettük. A társadalmi kapcsolattartás fontos fórumát jelentő honlap látogatottsága az utóbbi időben növekvő tendenciát mutat, statisztikája lehetőséget ad az érdeklődés mérésére, és egyben a fejlesztésére irányuló törekvéseink visszacsatolását is jelenti. A közérdekű adatok honlapon történő közzétételével kapcsolatban kedvező visszajelzésként a jogalkotas.hu projekt, valamint az Eötvös Károly Intézet valamennyi megyei önkormányzat honlapjának összehasonlító vizsgálata alapján honlapunkat több szempontból is pozitív példaként emelte ki. III. Testületi munkát segítő hivatali szervezet A megfogalmazott stratégiai célokkal összhangban a testület a ciklus elején belső szervezeti egységek számának csökkentésével korszerűbb és hatékonyabb hivatali munkaszervezetet alakított ki. A Hivatal jelenleg 3 főosztályból és 2 közvetlen irányítású csoportból áll, továbbá a szervezethez kapcsolódik a közgyűlés elnökének közvetlen irányítása alatt álló Védelmi Iroda. A beszámolási időszakban jelentkező új feladatok miatt (projektek gondozása, kisebbségi önkormányzatok működésének segítése stb.) a 69 fős önkormányzati munkaszervezet összetételében némi szakmai átrendeződés történt: a pénzügyi szakterületen foglalkoztatott köztisztviselők Hivatalon belüli aránya nőtt, az ügyviteli feladatot ellátó ügykezelők száma folyamatosan csökkent, jelenleg 2 fő lát el kizárólag adminisztratív feladatot. A céltudatos munkaerő-kiválasztási politika a szakmai színvonal növekedésével járt együtt, hiszen a korábban középfokú végzettséggel betöltött megüresedő álláshelyekre egyre inkább diplomás munkaerőt alkalmazunk. A köztisztviselők képzése, továbbképzése a hatékonyan működő szakértői hivatali szervezet fenntartása érdekében - kiemelt szerepet játszott a beszámolási időszakban. A

6 köztisztviselők növekvő számban vettek részt a változó feladatokhoz igazodó új ismeretanyag elsajátítását szolgáló továbbképzésekben. 2008-ban 2 fő fejezte szakjogász posztgraduális tanulmányait, két fő pedig közbeszerzési referens szakképesítést szerzett. Jelenleg 4 fő vesz részt posztgraduális képzésben önkormányzati támogatással. A Hivatal vezetése ösztönözte a munkatársak informatikai ismereteinek bővítését, 5 fő ECDL vizsgát tett, 1 fő pedig rendszer-informatikus szakképesítést szerzett. Jelenleg a köztisztviselők 33 %-a rendelkezik informatikai képesítéssel, amely egyértelműen javítja az ügyintézői munka hatékonyságát. A jogszabályi előírásoknak megfelelően valamennyi érintett köztisztviselő a törvényben előírt határidőre teljesítette közigazgatási vizsgakötelezettségét (sikeres közigazgatási alapvizsgát 7 fő, közigazgatási szakvizsgát pedig 8 fő tett). A köztisztviselők továbbképzési törekvéseit a közgyűlés a Ktv. előírásainak megfelelően anyagi elismeréssel is ösztönözte, ennek megfelelően tovább bővült az un. képzettségi pótlékban részesülők köre. Jelenleg a kiemelt nyelvekből (angol, francia, német) 25 köztisztviselőnek van államilag elismert nyelvvizsgája, nem ritka a két idegen-nyelv középfokú (felsőfokú) ismerete sem. Az E-learning alapú idegen-nyelvi tanulmányokat folytató köztisztviselők sikeres záróvizsgát tettek. A képzéseknek is köszönhetően a Hivatal személyi állományának szakmai felkészültsége folyamatosan javul. A diplomások aránya jelenleg 90 %-os, némiképp emelkedett is a beszámolási időszakban. A középtávú munkaprogramban kitűzött célnak megfelelően egyre gyakoribb munkamódszerré vált a különböző szervezeti egységek szakembereiből adott feladatokra (költségvetés, intézményi átszervezés, pályázatok előkészítése, menedzselése stb.), eseti jelleggel megvalósuló team-munka. A döntések szakmai előkészítése ezáltal megalapozottabbá, összehangoltabbá vált, a kívánatos szakmai egyeztetések az előkészítés folyamatába épültek be. Ennek tényét több nagyobb szabású napirend tárgyalása során a képviselő-testület is visszaigazolta. Az európai uniós pályázatok gondozása újszerű szemléletet és munkamódszert követel meg a köztisztviselőktől, amely a klasszikus hivatali munka mellett egyúttal többletterheket is ró az ezzel foglalkozó ügyintézőkre. A Hivatal vezetése támogatott és támogat minden olyan képzésben való részvételt akár iskolarendszerű, akár továbbképzés keretében melynek révén sikeres pályázatok születhetnek. A szakmai színvonal emelkedését jelzi az elismerések számának alakulása is, hiszen 3 fő részesült a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Elnökének Kitüntető Díjában, 1 fő megkapta a Baranya Megyei Önkormányzat Közszolgálati Díját. Kiemelkedő szakmai életútja elismeréseként 2 fő a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt kitűntetést vehette át. A beszámolási időszakban a Hivatalban, illetve a jogelőd szervezeteknél hosszabb időn át színvonalas munkát végző 37 dolgozó vehette át a Közigazgatás Szolgálatáért Emlékplakett különböző (16 fő arany, 8 fő ezüst,13 fő bronz) fokozatait. A közgyűlés a Hivatal minőségpolitikájában megfogalmazott célok elérése érdekében először 2000 szeptemberében az MSZ EN ISO 9001:1996, majd annak lejártával MSZ EN ISO 9001:2001 minőségirányítási rendszerszabvány előírásainak megfelelő a Hivatal összes főfolyamatát átfogó minőségirányítási rendszert vezetett be és működtet. Az MSZ EN ISO 9001:2000 minőségirányítási rendszer megújító auditja 2007 júniusában sikeresen megtörtént, így a Hivatal 2010-ig megkapta a minőségirányítási szabványnak megfelelő működést igazoló tanúsítványt. A hivatali tevékenység továbbfejlesztési területeinek, illetve irányainak meghatározása érdekében működésünk objektív áttekintésével, a már elért eredmények felmérésével és értékelésével 2007-től került sor az Európai Unió tagállamaiban kidolgozott és elfogadott Általános Értékelési Keretrendszer (CAF) modell folyamatos alkalmazására, amelynek eredményeit felhasználjuk a hivatali munka színvonalának folyamatos emelésére a minőségpolitikában is megfogalmazott stratégiai célkitűzések elérése érdekében. A hivatali munkatársak majdnem felét érintő önértékelésen felül kérdőíves felméréseket végeztünk a közgyűlési tagok, hatósági területen a nem önkormányzati fenntartású oktatási

7 intézmények, a területi kisebbségi önkormányzati testületek, az ágazati feladatellátásban résztvevő intézmények munkavállalói és (és részben ellátottjai), valamint az állami feladataink ellátását illetően az okmányirodai székhelyű helyi választási irodák körében. Nagy örömünkre szolgál, hogy a megkérdezettek körének mindegyikétől az értékek magas voltára figyelemmel egyértelműen pozitív visszajelzést kaptunk a hivatali működés színvonalát illetően. IV. A megyei önkormányzat gazdálkodása Az önkormányzatok gazdálkodásának negatív determinációja, hogy a növekvő feladatellátás nincs összhangban a financiális feltételekkel, a folyamatosan csökkenő reálértékű állami támogatásokkal, ezáltal pénzügyi egyensúlyuk folyamatosan romlik. Ez különösen igaz a megyei önkormányzatokra, kiadásaik alakulásában a reálgazdasági folyamatok hatásai érvényesülnek, ugyanakkor saját bevételszerzési lehetőségük erősen korlátos, gazdálkodásuk szabadságfoka igen alacsony. A Baranya Megyei Önkormányzat ezen feltételek mellett folyamatosan igyekszik szembenézni a változó környezettel és ahhoz alapvető célkitűzések megtartása mellett, a lehetőségek maximális kihasználásával alkalmazkodni. A változó gazdasági környezetben is alapvető fontosságúnak tartotta és tartja a kötelező feladatok zavartalan, folyamatos ellátásának, az intézmények működőképességének biztosítását, vállalt kötelezettségeinek teljesítését, kiemelt fejlesztéseinek (köztük az európai uniós támogatással bíró projektjeinek) megvalósítását. Törekedett a feladatellátás célszerű, hatékony átalakítására, ehhez külső források bevonására, valamint a működési hiány lehetőség szerinti csökkentésére. További jelentős kockázatot hordoz azonban a pénzügyi és gazdasági válság, a válságkezelés önkormányzatokat közvetlenül érintő és a reálgazdaságon keresztül érvényesülő, pontosan még nem prognosztizálható hatása. Ma még a korábbiaknál is hangsúlyosabb követelménnyé válik a nemzetgazdasági realitásokhoz, a módosult környezeti feltételekhez való kényszerű igazodás, a szűkülő feltételrendszerben a kötelező feladatok és az adósságszolgálat finanszírozási lehetőségeinek megteremtése. Költségvetési célkitűzések megvalósulása Az önkormányzat az eltelt kétéves időszak alatt a középtávú munka- és gazdasági programban foglalt célkitűzések maximális teljesítésére törekedett. Lehetőségeinek függvényében valamennyi alapvető célját sikerült megvalósítania. Kötelező feladatainak ellátása, az intézmények működőképessége biztosított volt, a gazdálkodást likviditási gondok nem zavarták. Az önkormányzat korábbi években vállalt fejlesztési, beruházási kötelezettségeinek költségvetési kereteit megteremtette, ezekhez a lehető legtöbb külső forrás bevonására törekedett. Jelentős fejlesztési célú bevételének köszönhetően mind 2006-ban, mind 2007-ben és 2008- ban a költségvetési mérleg egyenlege pozitív volt. Fejlesztési kiadások fedezetére felhalmozási célú bevételek szolgáltak, működési célú vagyonfelélés nem történt. Működési hiányát nem sikerült ugyan csökkenteni, de a nehezedő helyzet ellenére jelentős újratermelődő hiány nem keletkezett. A feladatellátás szerkezetében a vizsgált 2 évben jelentős változások következtek be: 2007. január 1-jétől 2 szociális intézmény szűnt meg, a Baranya Megyei Önkormányzat Időskorúak Otthona Szederkény és a Baranya Megyei Önkormányzat Időskorúak Otthona Mecsekjánosi-puszta feladatellátása Kht. (illetve már non-profit Kft.) formában folytatódik. Szintén 2007. január 1-jétől szűntek meg a megyei illetékhivatalok, a feladatot a továbbiakban az APEH Regionális Igazgatóságai látják el. 2007. július 1-jétől a Baranya Megyei Önkormányzat részben önálló költségvetési szerveként működik a Dél-Dunántúli Önkormányzati Regionális Társulás. Szintén július 1-jétől vette át önkormányzatunk a mohácsi dr. Marek József Szakközépiskolát és a Petőfi Sándor Középiskolai Kollégiumot, és integrálta a Baranya Megyei Önkormányzat Radnóti Miklós Szakközép-és Szakiskolája, Kollégiuma Mohács intézménybe.

8 Az önkormányzat bevételeinek és kiadásainak alakulása Összességében a Baranya Megyei Önkormányzat (hitel nélkül számított) bevételei nominális értéken és reálértéken is csökkentek a vizsgált időszakban. Az önkormányzati forrásszabályozás, illetve a korlátozott saját bevételi lehetőségek következtében a központi költségvetési kapcsolatokból származó bevételek alakulása, tendenciái nagyban meghatározták, meghatározzák a gazdálkodás lehetőségeit. 2007-ben az állami hozzájárulás az összes költségvetési bevétel 27 %-át, a egészségügy működési támogatását jelentő OEP finanszírozás a 25 %-át, együtt a központi források 52 %-át tették ki. 2008-ban ezek az arányok 32 %, 24 % és 56 % % voltak. A megyei önkormányzatok működési célú finanszírozásában az állami szerepvállalás az utóbbi években folyamatosan csökkent, főként 2007-ben voltak jelentős restrikciós intézkedések. A legnagyobb változás az átengedett SZJA jogcímen következett be, 2007- ben a megyék részesedését 45 %-kal csökkentették. Továbbá jelentősen erősödött az a tendencia, hogy a felhasználási kötöttség nélküli működési célú állami támogatások csökkentek az elszámolási kötöttségű központosított támogatások javára. 2006-hoz képest a (szervezeti változásokkal korrigált) szabad felhasználású állami támogatások (normatív hozzájárulások és SZJA részesedés) 557 millió forinttal csökkentek. Ez a feladatellátás finanszírozásában komoly nehézséget jelent, hiszen a finanszírozás nem követi a bérintézkedések következtében felmerülő költségeket, illetve az inflációs növekményeket. Az intézményi kötelező feladatellátásban az állami hozzájárulás részaránya 2007-ben 67,9%, 2008-ban 65,7 % volt. Az állami forrásokat az önkormányzatnak saját forrásából 2007-ben 1.648 millió forinttal, míg 2008-ban 1.935.591 ezer forinttal kellett kiegészítenie, hogy az intézmények működési feltételeit biztosítsa. 2009-ben a központi források csökkenésére az önkormányzat feladatellátásával úgy próbált úgy reagálni, hogy (pl. új bölcsődei csoport indításával, a demens ellátásban részesülők körének bővítésével) növeli azokat a tevékenységeket, ahol magasabb támogatás igényelhető. A címzett támogatások kifutó rendszerével 2008-ra jelentősen (33,9 millió forintra) lecsökkent a fejlesztési célú központi források mértéke és aránya (nagysága 2006-ban 453.107 ezer forint, 2007-ben 196.303 ezer forint volt). 2007-ben címzett támogatás kapcsolódott a Baranya Megyei Kórház A épület rekonstrukcióhoz, a Baranya Megyei Önkormányzat Radnóti Miklós Szakközép-és Szakiskolája, Kollégiuma Mohács malomépület átalakításához. Továbbá címzett támogatással valósult meg a Zsolnay Múzeum rekonstrukciója, amely 2008-ban fejeződött be. Az OEP finanszírozás elsősorban az egészségügyi rendszer átalakításának következtében a vizsgált évek alatt (2006-ról 2008-ra) 1.219 millió forinttal csökkent. A megyei önkormányzatok általános problémája, hogy nincsenek olyan típusú saját bevételi lehetőségeik, amelyekkel a csökkenő állami szerepvállalást érdemben kompenzálni tudnák. A legnagyobb saját bevétel, a Baranya Megyei Önkormányzat összes működési célú saját költségvetési bevételének 2007-ben 57,8 %-át, 2008-ban 57,9 %-át kitevő illetékbevétel is csökkenő tendenciát mutat. A 2007. évi előirányzat kialakítása bizonytalan volt az illetékhivatalok átszervezéséhez kapcsolódó, nehezen prognosztizálható hatások miatt. Abban az évben a tervhez képest 423,5 millió forintos volt a kiesés, 80,6 %-os teljesítési arány mellett. A 2006. évi teljesítés 2.316,7 millió forint, a 2007. évi 1.758,5 millió forint, a 2008. évi 2.028,6 millió forint volt. 2009-ben e téren is romló helyzettel állunk szemben. Az ingatlanpiacot érintő recessziós kilátásokkal és az örökösödési illetékek szabályozás változásából adódó csökkenésekre kell számítanunk. Az önkormányzat saját bevételeinek másik jelentős részét a vagyonelemek értékesítéséből származó felhalmozási és tőke jellegű bevételek jelentik, bár ezek forrásbővítési lehetősége az önkormányzatiság évei alatt jelentősen csökkent. A megyei önkormányzat

9 2006-ban értékesítette legnagyobb vagyonelemét, a Harkányi Gyógyfürdő Zrt-ben lévő üzletrészét 1.650 millió forintért. Ennek nagy részét, 1.022 millió forintot azonban az Európa Kulturális Fővárosa 2010 projektjeinek önrészére, illetve elsősorban pályázati lehetőségek maximális kiaknázásával megvalósítható stratégiai fejlesztési, intézményfejlesztési, struktúraátalakítási programok megvalósítására céltartalékba helyezte. Az önkormányzat elsősorban kiemelt fejlesztési céljainak megvalósításához 2007-ben 20 millió CHF alapú kötvényt bocsátott ki, amelyet teljes egészében (3.048,4 millió forintban) tartalékba helyezett. E tartalékok egy része önrészként került elkülönítésre, a tervezett beruházások megvalósítása döntően 2009-ben és 2010-ben további külső források bevonásával történik. A kötvény cél szerinti felhasználásáig a hasznosításából származó egyszeri bevételek kedvező hatással voltak a 2008. évi költségvetésre és várhatóan még kedvező hatással lesznek a 2009. évi lehetőségekre is. A csökkenő bevételekhez igazodóan a kiadások is csökkenő tendenciát mutatnak. A működési kiadások növekedési üteme 2007-ben a bevételekével közel azonos volt, a korábbi években jellemző, a forrásokénál dinamikusabb kiadásnövekedés megállt. A feladatellátás szervezeti változásai, valamint a takarékossági intézkedések eredményeként az intézményi költségvetések a vizsgált 2 év alatt (2006-ról 2008-ra) 1.417,5 millió forinttal, a Hivatalé 1.691,4 millió forinttal csökkent. Az önkormányzati összes létszám 2006-ban 3129 fő, 2007-ben 2677 fő, 2008-ban 2567 fő volt. A személyi juttatások és járulékainak előirányzata ezzel összefüggésben, illetve egyéb juttatáselemekhez kapcsolódó takarékossági intézkedések következtében 1.068,9 millió forinttal csökkent. A feladatellátás determináltsága nagy, a személyi juttatások és járulékainak aránya az összes költségvetési működési kiadások között 2007-ben 57,3%, 2008-ban 60,2 %, a dologi kiadásoké 2007-ben 36,3 %, 2008-ban 31,3 % volt. A kötvény kibocsátás következtében nőtt az önkormányzat adósságállománya: 2006-ban 1.402,5 millió forint, 2007-ben 4.082,1 millió forint, 2008-ban 3.814,3 millió forint volt. A kötvény kibocsátás (továbbá a mértéktartó gazdálkodás) kedvező hatásaként azonban a korábbi évekhez képest jelentősen csökkent a folyószámla hitelállomány. A ténylegesen felvett folyószámlahitel átlagos állománya 2006-ban 716,1 millió forint, 2007-ben 598,6 millió forint, 2008-ban pedig 166,2 millió forint volt. 2008. december 31-én nem volt fennálló folyószámla hitele az önkormányzatnak. A kötvényből származó bevétel szolgált a korábbi években (2004-ben és 2005-ben) felvett 547,5 millió forint összegű fejlesztési hitelek kiváltására is. Az önkormányzat a kötvény kibocsátáshoz kapcsolódóan (bevétel és kiadás különbözeteként számított) kamatból, illetve határidős deviza adásvétellel 246,8 millió forint bevételre tett szert 2008. december 31-ig. Az önkormányzat gazdálkodásában neuralgikus pont a Baranya Megyei Kórház működése, amelynek tartozásállománya 2008. december 31-én (a Baranya Megyei Önkormányzattal szemben fennálló tartozásai nélkül) 1.745 millió forint volt, amely 295 millió forinttal haladta meg a 2007. évi záró állományt. A közgyűlés az önkormányzat 2009. évi költségvetésének elfogadásával egyidejűleg meghatározta a Baranya Megyei Kórházzal kapcsolatos feladatokat, nevezetesen az intézmény működőképességét a pécsi telephelyű egészségügyi intézmények integrációjával, ennek felgyorsításával kívánja megoldani, az adósságállomány csökkentéséhez a Tüdőszanatórium megüresedett épületének értékesítéséből befolyó bevételét kívánja felhasználni, továbbá elrendelte az intézmény lehető legtakarékosabb működését és a létszámok felülvizsgálatát. Az önkormányzat vagyoni helyzetének alakulása A vagyonmérleg főösszege 2008. december 31-én 16.338,1 millió forint volt, 2006. december 31-éhez képest összességében 410,7 millió forinttal csökkent. Az önkormányzat vagyoni helyzetére legnagyobb hatással a szervezeti átalakulások, ezek közül az Illetékhivatal kiválásához kapcsolódó követelések csökkenése, a részvényértékesítés, illetve a kötvény kibocsátás volt.

10 Forrásoldalon nőttek az önkormányzat tartalékai (2006-ról 2008-ra) 2.043,9 millió forinttal, nőttek a kötelezettségek 2.299,9 millió forinttal, és csökkent a saját tőke 4.673,9 millió forinttal. Az eszközök használhatósági foka összességében lényegesen nem változott, 2006-2008 közötti időszakban romlása mindössze évente 1-1 % volt, összességében 2008-ra 72 %-ra változott. Beruházási tevékenység A ciklus eddig eltelt időszakában két jelentős területen értünk el eredményeket: intézményi támogatásokkal szinten tartottuk ingatlanállományunk műszaki állapotát, segítettük az energiaracionalizálási és akadálymentesítési törekvéseiket, a racionálisabb és hatékonyabb intézményi szerkezet kialakítása érdekében amely középtávú stratégiánk legfőbb célkitűzése volt, sikerrel pályáztunk kiemelt építési, illetve rekonstrukciós projekteket. 2007. évben az intézményi felújítások összege 37.104 ezer forint, 2008-ban 58.614 ezer forint, az intézményi beruházásoké 2007-ben 113.390 ezer forint, tavaly pedig 337.602 ezer forint volt, mely jól mutatja a növekvő tendenciát és az elért eredményeket. Pályázatok, kiemelt projektek, EKF Az Európa Kulturális Fővárosa Pécs-2010 programhoz csatlakozva lehetőségünk nyílott arra, hogy jelentős fejlesztéseket valósítsunk meg a kultúra területén. A program két megyei projektje a Tudásközpont a könyvtári szolgáltatás, míg a Nagy Kiállítótér - Múzeumutca a korszerű múzeumi feladatellátás területén jelent nagy előrelépést. A Baranya Megyei Önkormányzat, mint gesztor 2008 júniusában a Pécsi Tudományegyetemmel, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatával, valamint a Pécs 2010 Menedzsment Központ Kht-val közösen sikeres pályázatot nyújtott be a Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont projekt megvalósítására, amely így 4.624.731.887 Ft összegű támogatásban részesül. A beruházás eredményeként létrejövő DDRKTK a megyei, a városi és az egyetemi könyvtárak anyagának elhelyezését, korszerű kezelését, előadó, oktató, kutató helyiségek kialakítását biztosítja. A kivitelező kiválasztására kiírt közbeszerzési eljárás folyamatban van. A Nagy Kiállítótér Múzeumutca pályázatot a Közreműködő Szervezet 2009. február 3-án befogadta. A Bíráló Bizottság ülése 2009 áprilisában lezajlott, jelenleg a döntésről szóló, támogató levélre vár az önkormányzat, illetve a kivitelezésre kiírt közbeszerzési eljárás zajlik. A kulcsprojekt előkészítése során a projekt műszaki tartalma változott. A megvalósításra kerülő változat lényegében a jelenlegi épületállományra alapuló fejlesztést fogalmaz meg, amelynek egyik sarokpontja Papnövelde utcai épületegyüttes rekonstrukciója. Pályázatot nyújtottunk be a rendkívül korszerű és költségtakarékos geotermikus energia hasznosítására, ennek eredménye még nem ismert. A kulturális ágazat további jelentős beruházása lesz a Régészeti Múzeum rekonstrukció, amely a Norvég Finanszírozási Mechanizmusok program keretében valósulhat meg 2010- ben, amely pályázat támogatásáról szóló döntés az önkormányzathoz megérkezett. A program a Régészeti Múzeum (Pécs Széchenyi tér 12.) épületének rekonstrukciójával, bővítésével, az ott folyó szakmai munka átalakításával lényegében egy új kulturális funkció létrehozását célozza meg Pécs belvárosában. Jelentős kiállítótér növeléssel új, modern, interaktív állandó és időszakos múzeumi kiállítások létrehozása a cél. Az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusoktól, mint a pályázat kiírójától kért pályázati támogatás 693 025 480 Ft. Az előző ciklusban indult, címzett támogatásból megvalósuló kulturális projekt a Zsolnay Múzeum rekonstrukciója. A beruházás 372 426 e Ft támogatást kapott, a felhasználásra kerülő 42 819 e Ft saját forrással 415 245 e Ft teljes költségkereten belül valósult meg. A Káptalan utcai főépület rekonstrukciója mellett az épület tetőtéri bővítéssel egészült ki a nagy mennyiségű műtárgy kulturált raktározási feltételeinek javítása és a kutatási lehetőségek

11 megteremtése érdekében. 2008 őszén engedélyt kaptunk a minisztériumtól, hogy a déli homlokzat fényfestés megoldással kerüljön kivitelezésre, amely fedezetéül a beruházás maradvány összegét használhattuk fel. Így megvalósulhatott a szakmai zsűri által elfogadott, festőrestaurátorok által készített, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által jóváhagyott kétváltozatú kép, amelyet digitális technika alkalmazásával, számítógépes vezérléssel vetítünk ki. A Nemzeti Fejlesztési Terv célkitűzéseihez, pályázati lehetőségeihez igazodva az idegenforgalom területén is eredményt értünk el: a 2008. január 14-én kötött együttműködési megállapodás alapján a megyei önkormányzat mint gesztor vezetésével, Baranyai Élménykörút címmel több projektgazda együttesen pályázatot nyújtott be a Dél- Dunántúli Operatív Program által meghirdetett DDOP-2007/2.1.1/A Komplex turisztikai termékcsomagok kialakítása c. pályázati felhívásra. A program keretében az orfűi strand és az orfűi sporttábor területén nyílik lehetőség kiemelt fejlesztésekre. A pályázati kiírás II. fordulójára - az időközben változott konzorciumi partnerekkel (Baranya Megyei Önkormányzat, Mecseknádasd Önkormányzata, WCSP Borkereskedés Kft, Indivinum Bortermelő, Forgalmazó és Szolgáltató Kft, Hella 91 Kft, Orfű Pécsi-Tó Kht.) benyújtott pályázat sikeres volt, ezért a konzorciumi tagok 2009. április 23-án újabb megállapodást kötöttek, már a támogatásban részesített projekt megvalósítására. Az Orfűi Aquapark és az Orfűi Aktív Vízi Turisztikai Központ projektelemek önrésze 676.831 245 Ft, amelyhez 719 417 876 Ft támogatást nyertünk, tehát a teljes projekt költség 1.396 249 121 Ft. A szociális ellátás területén a hajléktalanok ellátórendszere új épülettel gazdagodott. A megyei önkormányzat az előző ciklusban, 2004 júniusában nyújtotta be pályázatát A társadalmi befogadást támogató szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése című HEFOP/2004/4.2 felhívásra. A hajléktalanok nappali ellátó rendszerének felépítését célzó projekt 213 millió Ft támogatást nyert, a teljes projektköltség 227 millió Ft volt. A Támaszpont hajléktalan személyek nappali ellátó épületét 2008. január 21-én ünnepélyes keretek között avattuk fel. Az Európai Unió támogatásával (49.992.400.- Ft, ebből BMÖ 27.987.200.- Ft) sikerült megvalósítani a Baranya Paktum Partnerség a baranyai foglalkoztatási helyzet javításáért projektet, amely, mint "legjobb gyakorlat" uniós programként a foglalkoztatási helyzet javítását célozza. A projekt zárásaként 2007. május 30-án, az együttműködési megállapodás aláírásával alakult meg a Baranya Paktum. A jelenleg 86 tagot számláló Baranya Paktum átfogó célkitűzése Baranya megye foglalkoztatási szintjének növelése és a munkanélküliség mérséklése, ezen belül a Paktum partneri hálózata működési feltételeinek a biztosítása. Lehetőséget kíván biztosítani a térségi szereplők gazdasági és humánerőforrás fejlesztési elképzeléseinek összehangolására, konkrét programok szervezésére a munkaerő-piaci problémák megoldása érdekében, valamint széles körű partnerségi együttműködéssel próbálja elősegíteni a munkaerő általános helyzetének és képzettségének javítását. A Baranya Foglalkoztatási Paktum további működésére 2008 tavaszán 9.994.742.- Ft támogatást nyertünk el az Országos Foglalkoztatási Közalapítványtól. A Társadalmi Változás = Esély projektet megvalósító Fejlesztési Partnerség a UWYTA Kht. kezdeményezésére jött létre az önkormányzat mellett további 2 tag a Dél- Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ és a Baranya Vállalkozói Központ, részvételével. A projekt átfogó célja a megváltozott munkaképességű személyek, fogyatékos emberek munkaerőpiaci szerepvállalásának, mobilitásának előmozdítása a Dél-dunántúli régióban. A partnerségi feladatmegosztáson belül a megyei önkormányzat a projekt kommunikációs feladatait látta el, a társadalom, illetve a munkaadói oldal befogadói szemléletének fejlesztését célozták (esélyegyenlőségi kampányfilm, plakátkampány megvalósítása, valamint az esélyegyenlőségi díj bevezetése, amely szimbolikus ösztönzőket alkalmaz a cél elérésére, s az elismertség előnyével hat a befogadó gyakorlatok erősödésére). Az elnyert támogatás 244.995.831. Ft, ebből a megyei önkormányzat

12 támogatása 12.989.680.- Ft. A projekt megvalósítása 2005. július 1-jével kezdődött, és 2008. november 28-án fejeződött be. Az Access: az információs társadalom fejlesztési stratégiaalkotási projektje, a Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program keretében a Pécsi Tudományegyetemmel, a Pécs Többcélú Kistérségi Társulással az Ifjú Közgazdászokért Alapítvánnyal, az Eszék-Baranya Zsupánsággal, az Erdut Kistérségi Társulással, illetve az Eszéki Strossmayer Egyetemmel közös program 2007 augusztusában fejeződött be. A projekt magában foglalta a kommunikációs és információtechnológiai infrastruktúra teljes körű felmérését a hazai partnerek körében, továbbá részletes stratégiák megalkotását. A felmérések és stratégiák három tematikus blokkra bontva kerültek megvalósításra, amelynek célcsoportjai a gazdasági társaságok, lakosság, és közfeladatot ellátó szervezetek. Kérdőíves felmérés alapján elkészült Baranya megye informatikai állapotát bemutató tanulmány, majd ennek alapján a célcsoportokhoz kötődő konkrét informatikai stratégiák. Az együttműködés révén több hazai és határon átnyúló projekt ötlet került kidolgozásra (határon átnyúló Horvát- Magyar foglakoztatási paktum). A projekt teljesített kiadásának összege 47.307.597.Ft volt. V. Területrendezés, területfejlesztés, idegenforgalom A 2005-ben elfogadott területrendezési terv meghatározó dokumentum a megyét érintő fejlesztési és területrendezési kérdésekben, gondozásával kapcsolatos kötelező önkormányzati feladatokat a megyei főépítész látja el. A területfejlesztés területén jelentős eredménynek tekinthető a több megyét és több települést érintő Mecsek Gyöngyszemei a Jakab-hegytől a Völgység patakig és Dráva medence komplex ökoturisztikai fejlesztése projektek sikeres befejezése. A Pécsi Püspökségnek Az ezeréves Pécsi Püspökség kulturális és történelmi örökségének megőrzése elnevezésű projektje a Norvég Finanszírozási Mechanizmusok program keretében valósul meg, amelyben az önkormányzat támogató partnerként vesz részt. Várakozásaink szerint a Baranya Megyei Területfejlesztési Tanács munkaszervezetének befogadása és feladatainak hivatali keretben történő jövőbeni ellátása területfejlesztési tevékenységünk hatékonyságát növelheti. Az erre vonatkozó megállapodás a közgyűlés júniusi ülésének napirendjén szerepel. A megyei önkormányzat fontosnak tartja a megye településeinek, különösen a kistelepülések fejlesztését, és súlyos problémaként kezeli a kevés fejlesztési forrással bíró önkormányzatok helyzetét. 2009-ben 75 millió forint pályázati alapot hozott létre, kiemelten a hátrányos helyzetű kistelepülések hazai és közösségi pályázataihoz kapcsolódó önerő biztosítására. Az Alaphoz olyan, Baranya megye területén működő települési önkormányzatok nyújthatnak be pályázatot, ahol a település lakónépessége az 1 500 főt nem éri el, vagy az 1 500 főt eléri, illetve meghaladja, de a települési önkormányzat mikrotérséget szolgáló fejlesztés megvalósításához igényli a támogatást, feltéve, hogy a térségi fejlesztésről az érintett települések fejlesztési megállapodást kötöttek. Baranya megye és a Dél-dunántúli régió fejlesztési programjainak, területfejlesztési terveinek meghatározó elemét képezte a régió, azon belül a megye közúti közlekedési zártságának oldása. Az V/C korridor nyomvonalán a szaktárca fejlesztési tervében már a 1990-es évek végén is szerepelt egy 2x2 sávos gyorsforgalmi összeköttetés a fővárossal, illetve Eszék irányába. A megvalósításnak a Pécs Kulturális Főváros cím elnyerését követően nyílt meg a reális lehetősége. A közgyűlés folyamatosan tájékozódott az M6-M60 gyorsforgalmi út megyei szakaszainak építéséről, legutóbb áprilisi ülésén a kivitelező részéről láthatott és hallhatott részletes beszámolót az építés előrehaladásáról. A beruházás várhatóan határidőre, 2010 tavaszára elkészül. Annak érdekében, hogy az M6/M60-as gyorsforgalmi út biztosítsa a térségünk

13 gazdasági felzárkózását és a gyorsforgalmi út hatását optimálisan ki tudjuk használni, még további fejlesztések szükségesek. Baranya megye környezeti állapotáról a közgyűlés közmeghallgatást tartott. Együttműködve a civil szervezetekkel, felhívta a figyelmet a Tubesre tervezett radar ügyére, valamint a Budapesti Vegyiművek megyében lévő veszélyes hulladékainak ártalmatlanítására. A Baranya Megyei Önkormányzat a garéi és hidasi veszélyes hulladéklerakó felszámolása érdekében felterjesztési jogával élve kérte a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztert, hogy a Budapesti Vegyiművek Zrt. garéi és hidasi hulladéklerakója kármentesítésének befejezését gyorsítsa fel. A közgyűlés a természeti környezet védelmével kapcsolatos kötelező önkormányzati feladatok ellátása, Baranya megye vonzerejének megőrzése, illetve növelése érdekében rendszeresen él a pályázatok kiírásának lehetőségével, amelyek a sokéves tapasztalatok ismeretében hatékonyan segítik a megye- és településkép kedvező alakítását, a lakosság életminőségének javítását, a turizmus fejlődését. A Virágos Baranyáért megyei környezet-egészségügyi, környezetszépítő verseny népszerűsége, megyei, országos és nemzetközi elismertsége egyre nő. Célja a kulturált, környezetbarát, vendégváró megye- és településkép kialakításának előmozdítása, a településeken az életminőség javítása, a hagyományos magyar virág- és kertkultúra felélesztése és kiteljesítése, környezetszépítésre való nevelés, környezet- és természetvédelemi akciók serkentése, a gyomnövények kiemelten a parlagfű elleni küzdelem. A lebonyolítására és díjazására a közgyűlés évente 4 millió forintot biztosított. A szintén évente meghirdetett Építészeti pályázatok az önkormányzatok és a helyi közösségek magas színvonalú településfejlesztési aktivitását, a lakó és természeti környezet minőségének jobbítását, a települések arculatának fejlesztését ösztönözik, egyúttal lehetővé teszik a korszerű építészet követelményeit magas színvonalon kielégítő épületek alkotóinak elismerését, továbbá azt, hogy anyagi hozzájárulást biztosítson a települések olyan megújulásához, fejlesztéséhez, amely a még meglévő építészeti értékek hagyományos formában való megőrzését és korszerű használatát biztosítja. Az idegenforgalom, a kulturális turizmus fejlesztése érdekében a megyei önkormányzat társtulajdonosként aktívan részt vesz a pécsi világörökség kezelését felvállaló Pécs/Sopianae Örökség Kht. munkájában. VI. Humánszolgáltatási tevékenység, az önkormányzati intézményrendszer működése Szociális ágazat A megyei önkormányzat kötelező feladatellátását a fenntartásában működő szociális intézményein keresztül, illetve ellátási szerződés alapján más fenntartók intézményeinek szolgáltatásaival biztosítja. A férőhelyek folyamatosan telítettek, az intézmények várakozói listákat működtetnek. A szociális intézmények feladatellátásának feltételei biztosítottak, ugyanakkor továbbra is probléma a zsúfoltság, a teljes körű akadálymentesítettség hiánya, valamint az intézmények elégtelen szakdolgozói létszámellátottsága. Ezzel összefüggésben a szociális intézmények működési engedélyeztetésének újabb szakasza kezdődött meg 2008-ban. A Dél-Dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal a 2012-ig szóló ideiglenes működési engedélyeiben konkrétan előírja az elvégzendő feladatokat, és a fenntartót intézményenkénti intézkedési tervek elkészítésére kötelezi. Intézményeink további működtetése és jogszabályi megfeleltetése érdekében szükséges a jogszabályban és a működési engedélyekben előírt személyi és tárgyi feltételek biztosítása, azok pótlásának ütemezése 2012. december 31-ig. Fontos kiemelni az intézmények hiányzó szakdolgozói létszámának fokozatos visszapótlását, és az ehhez szükséges források tervezését. A szociális ágazat fejlesztési céljainak és programjaink alapdokumentuma Baranya Megye Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója. Kétéves felülvizsgálatára széleskörű

14 szakmai egyeztetést követően a közgyűlés 2008 júniusi ülésén került sor. Az ebben foglalt szakmai irányok szerint a közgyűlés több települési és kistérségi szociális szolgáltatástervezési koncepciót is véleményezett, hozzájárulva ezzel a szolgáltatási struktúra fejlődéséhez, a megyei lefedettség javításához. A szakma szereplői közötti folyamatos párbeszéd fórumaként működtettük a Baranya Megyei Szociálpolitikai Kerekasztalt, illetve a szépkorúak érdekképviseleti szerveként a Baranya Megyei és Pécs Megyei Jogú Városi Idősügyi Tanácsot. A módszertani feladatellátás területén 2008. július 1-től jelentős változást hozott a korábban megyei szintű és addig saját szociális intézményünk által szervezett feladatellátás regionális szintre történő átszervezése. A kaposvári székhelyű SzocioNet Dél-Dunántúli Regionális Módszertani Humán Szolgáltató Központtal szociális intézményeink jó szakmai kapcsolatot ápolnak. Gyermekvédelmi ágazat A gyermekvédelmi szakellátást biztosító ellátó rendszerét a megyei önkormányzat az egyre nagyobb forráshiány ellenére a törvényi előírásoknak megfelelő színvonalon működtette. A férőhelyek fenntartási költsége éves szinten együttesen és átlagosan folyamatosan növekedett, a működési költségeket a fenntartónak a normatív támogatáson felül évente egyre nagyobb összeggel kellett kiegészítenie. A gyermekvédelmi rendszer átalakítása során az önkormányzat a szükséglet közeli ellátás feltételeit igyekezett megteremteni. Ezt a célt szolgálta a regionális, illetve kistérségi összefogás, amelynek révén bővültek a szolgáltatások, elérésük könnyebbé vált, az ellátások színvonala javult. A hatékony családgondozás segítette, hogy a gondozott gyermekek mielőbb visszakerüljenek saját családjukba. Tovább bővült a megyei önkormányzat koordináló szerepe a települési gyermekjóléti szolgálatok és a saját fenntartásában működő gyermekvédelmi intézmények között. Az alap- és szakellátás közötti együttműködést segítő koordinátori tevékenység eredményesnek bizonyult, az érintett intézmények között 2008-ban együttműködési megállapodás aláírására került sor. A megfelelő és hatékony ellátás érdekében országosan is egyedülálló módon regionális szinten sikerült kialakítani a speciális szükségletű gyermekek ellátásának biztosító intézményrendszert. A Dél-dunántúli Önkormányzatok Regionális Társulása keretében Szigetváron 2008 szeptemberétől működik a 16 férőhelyes súlyos pszichés tüneteket mutató gondozottak speciális gyermekotthona. A Társulás finanszírozásában alapítvány működteti a Tolna megyei Szedresen lévő speciális gyermekotthont is. Mohácson 2008 májusában került átadásra a 20 férőhelyes, európai színvonalú gyermekotthon. A 65 millió forintos beruházás részben pályázati támogatásból, nagyobb részt pedig a megyei önkormányzat saját forrásából valósult meg. A szociálisan hátrányos helyzetben lévő, a gyermekvédelem rendszerében felnőtt, de otthonteremtési támogatásra nem jogosult fiatalok életkörülményeinek javítására, lakáshoz jutásuk megoldásának elősegítésére a megyei önkormányzat országos viszonylatban is példaértékűen évente 10 millió forintot biztosított ingatlanvásárlásra, lakásfelújításra, illetve hiteltörlesztésre. A fiatal felnőttek utógondozói ellátásának pozitívuma, hogy növekedett esélyük az otthonteremtésre és nagyobb mértékben váltak alkalmassá a munkavállalásra. A civil és egyházi szervezetekkel kialakított együttműködés keretében a megyei önkormányzat ellátási szerződés megkötésével biztosítja a feladatellátást a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal, a Bezerédj Kastélyterápia Alapítvánnyal és a Faág Baráti Kör Egyesülettel. Az otthont nyújtó ellátás legjelentősebb formája változatlanul a nevelőszülőknél történő elhelyezés. Ma már a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülők 65 %-a nevelőszülői családban él.

15 A középtávú fejlesztési tervek közül a 40 fős, súlyos disszociális tüneteket mutató gyermekek ellátását biztosító gyermekotthont eredménytelen pályázat miatt nem sikerült létrehozni, azonban a projektben tervezett ellátások regionális és kistérségi programok keretében megvalósultak. A Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ pályázati támogatásokkal javította az ellátás színvonalát. Öt évre elnyerte a nevelőszülői hálózat országos hatáskörű módszertani szakmai intézmény címet és a feladatellátásához évente 6,4 millió Ft támogatást kap. A lakásotthonok korszerűsítésére, felújítására, nyílászárók cseréjére, fűtéskorszerűsítésre 112 millió forintot nyert, a nevelőszülői hálózatban elhelyezett gyermekek neveléséhez, gondozásához szükséges tárgyi feltételek színvonalának javítására 5 millió Ft, a nevelőszülői hálózat képzésére 2,1 millió Ft támogatást kapott. Egészségügyi ágazat Az egészségügyi ellátórendszer átalakítására vonatkozó kormányzati döntések az elmúlt két évben jelentősen éreztették hatásukat az ellátórendszer működésében. Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2008. évi CVI. törvény, valamint a végrehajtására kiadott 337/2008.(XII. 30.) Kormányrendeletnek megfelelően kellett a Baranya Megyei Kórháznál kialakítani az ágy-struktúrát és az ahhoz szervesen tartozó elhelyezés feltételeit is. A 2008-ban hozott közgyűlési döntéseknek megfelelően a 275 krónikus ágyból ma összesen 40 ágy működik a kórház központi telephelyén, 75 ágy feladatellátással a Betegápoló Irgalmasrend Pécsi Házának, 70 ágy a Zsigmondy Vilmos Harkányi Gyógyfürdőkórház Kht-nak került átadásra, a fennmaradó ágyak szüneteltetése mellett. A krónikus ágyak ilyen módon való kiszervezése lehetővé tette a kórház Tüdőszanatórium megnevezésű telephelyének megszüntetését 2009. január 31-vel, csökkentve körülbelül 100 millió forinttal az intézmény működési költségeit. A kórház finanszírozási helyzete az elmúlt 2 évben tovább romlott, ma a szállítói tartozások mértéke 1,7-1,8 milliárd Ft, továbbá a fenntartó önkormányzatnak is 540 millió forinttal tartozik. A kialakult helyzet indokolttá tette, hogy a fenntartó kiemelt figyelmet fordítson legnagyobb intézményére, 2008 év áprilisától valamennyi közgyűlési ülésre előterjesztés készült a pénzügyi helyzetről, valamint a kórházvezetés által meghozott takarékossági intézkedésekről. Sajnálatos tény, hogy a tett intézkedések és a közel 100 fős létszámleépítés ellenére a kórház likviditási helyzete tovább romlik. A Nemzeti Fejlesztési Terv II.-ben tervezett Pécsi Regionális Integrált Egészségügyi Ellátórendszer Kialakítása projekt 2008-ban nem kapott kormányzati támogatást, és az arra több változatban kidolgozott szakmai és pénzügyi tervek sem valósultak meg. Jelen beszámoló készítésének időpontjában azonban előrelépés történt a Pécsi Tudományegyetem és a Baranya Megyei Önkormányzat közötti egyeztetésekben, amelynek célja az Egyetem Klinikai Központjának és a Baranya Megyei Kórház egészségügyi szakellátó rendszerének közös működtetése. Jelenleg folynak azok az előkészítő tárgyalások, amelyek az együttműködés szakmai tartalmának összeállítására, valamint az integrációs folyamat pénzügyi jogi előkészítésére irányulnak. A létrehozandó, pécsi integrált egészségügyi ellátórendszer várhatóan hatékonyabban, magasabb színvonalon, költségkímélő módon, szervezettebben tudná biztosítani a megye lakosságának egészségügyi ellátását, és nem utolsó sorban megállítaná annak a költségspirálnak a további kialakulását a Baranya Megyei Kórháznál, amelynek kezelése a fenntartóra már elviselhetetlen terheket ró. A Zsigmondy Vilmos Harkányi Gyógyfürdőkórház Kht. 60 %-ban a Baranya Megyei Önkormányzat tulajdona. A 2007 év elején átadott - több mint egy milliárd forint központi támogatással megvalósuló - beruházáson túl, 2008-ban 350 millió Ft saját erőből osztályokat alakították át, újítottak fel. Jelentősen megújultak a fiziotherápiás részlegek, közösségi helységek, javultak a betegellátás feltételei. A megyei önkormányzat 2008-ban 70 krónikus ágyat adott át a Baranya Megyei Kórháztól működtetésre a Kht-nak, ezáltal körülbelül 10 millió Ft/év OEP finanszírozást biztosított számára.

16 Oktatási ágazat Az önkormányzat fenntartásában nyolc közoktatási intézmény működik: ebből három középfokú szakközép-szakképző, speciális szakközépiskola (Komlón, Mohácson, Pécsváradon), négy alapfokú gyógypedagógiai intézmény (Komlón, Mohácson, Pécsváradon és Oldon), továbbá egy pedagógiai szakszolgálatokat és szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmény Pécsett. A legnagyobb változás az utóbbi két évben a Baranya Megyei Önkormányzat Nagy László Gimnáziuma, Szakközép-és Szakiskolája, Speciális Szakiskolája, Kollégiuma intézményben történt. Fontos stratégiai cél volt az intézmény több tízmilliós nagyságrendű fenntartói támogatásának mérséklése a pedagógiai- és gazdasági hatékonyság racionalizálásával egyidejűleg. E cél elérésének érdekében a megyei önkormányzat konzorciumi tagként csatlakozott a Dél-Dunántúli Operatív Program Integrált kis-és mikrotérségi oktatási hálózatok és központjaik fejlesztése című pályázathoz. Támogatás esetén a komlói középfokú intézményekben a nevelés oktatás feltételei lényegesen javulnak, jelentős beruházások, műszaki fejlesztések, valamint oktatási programcsomagok, módszertani szakmai fejlesztések realizálására nyílik lehetőség. A tervek szerint a gimnázium intézményegység átköltözik a szakközépiskolai intézményegység kollégiumának épületébe. A 19 tanterem kialakítását a pályázati támogatás felhasználásával meg lehet oldani. A pályázat kötelező kritériumaként létrejött a Kökönyösi Közoktatási Intézményfenntartó Társulás, amely fenntartója lesz a Nagy László Gimnázium, Szakközép-és Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégiumnak. A Társulás tagjai (a megyei és több települési önkormányzat) vállalták, hogy az óvodai, általános iskolai, alapfokú művészetoktatási, középiskolai és szakiskolai, speciális szakiskolai, valamint kollégiumi nevelés oktatás biztosítását közös fenntartású intézményfenntartó társulás keretében valósítják meg. A TÁMOP pedagógiai tartalmi fejlesztésre benyújtott pályázat alapvető célja a sikeres munkaerőpiaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése és a kompetencia alapú oktatás elterjesztése. További cél a regionális operatív programok keretében megvalósuló infrastrukturális fejlesztéseket összekapcsoló szakmai fejlesztések realizálása. A két pályázat együttesen Komlón és térségében az utóbbi évtizedek legnagyobb közoktatási szakmai, és infrastrukturális beruházása lehet. A Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja volt a gesztora a Humán erőforrás fejlesztés HEFOP 3.1.4.-es pályázatnak, amelyben a megyei önkormányzat közoktatási intézményei is részt vettek csatlakozó partnerként. Ennek keretében jelentős fejlesztések történtek a kompetencia alapú oktatás bevezetése, népszerűsítése terén a 2007-2008-as években. Az alap- és kulcskompetenciák, írás, olvasás, számolás, gyakorlat orientált tudás megalapozásában nélkülözhetetlen a kompetenciafejlesztés, amely új módszertani kultúrát és pedagógiai gyakorlatot követel minden résztvevőtől. Az így megvalósult tartalmi fejlesztések reményeink szerint megalapozhatják a hosszú távú eredményeket, tanulóink későbbi helytállását a szakképzésben és a gyakorlatban, azaz a munka világában is. Átalakult a PANNON Szakképzés Szervezési Társulás, amelynek tagja a megyei önkormányzat mindhárom középfokú intézményével. A Társulás és a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság segítségével sikerült néhány területen stabilizálni a hiányszakmák tekintetében a beiskolázást, és optimalizálni a tanulói jelentkezéseket. Elkészült egy Baranya megyére vonatkozó Pályaválasztási koncepció is, amely a pályára irányítás és pályaválasztás pedagógiai munkájában jelöl ki középtávú fejlesztési feladatokat. A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nevelése, oktatása terén a komlói középiskolánk kollégiuma átvette a megszűnt Collégium Martineum feladatát és vállalta, hogy a tanulókat érettségiig eljuttatva segíti későbbi beilleszkedésüket, felzárkóztatásukat is. Speciális szakiskoláink a 9-10. osztályokban széleskörű pályaorientációs gyakorlati képzést vezettek be, amelyben a célcsoport számára elérhető és

17 reális szakmák bemutatása, orientációja történik. Felkészültek a jövőben egyre szélesebb körben terjedő rész-szakképesítések oktatására, és a modul rendszerű szakképzés bevezetésére, és az egyes szakmákat teljes körűen elsajátítani nem képes tanulók szaktudásának optimális mértékű fejlesztésére. A nem önkormányzati fenntartású intézmények szerepvállalása az oktatásban erősödik. Az állami, illetve egyetemi fenntartású, továbbá az egyházi, alapítványi és gazdasági szervezetként működő intézmények a szülők szabad iskolaválasztási jogát teszik teljesebbé. A megyében a nem önkormányzati oktatási intézmények száma jelenleg 56. Sport ágazat A megyei önkormányzat 2007-ben kétoldalú megállapodásokat kötött a sportszervezetekkel, amelyekben vállalta a feladatok ellátáshoz szükséges feltételek biztosítását, a működési költségek finanszírozását, a helyiségek ingyenes használatba adását és egyben azok közműköltségeit, valamint szabad kapacitás esetén tárgyalóterem(ek) térítésmentes használatát, valamint az élősport támogatását. Az önkormányzat anyagilag is segíti a Fogyatékkal élők Baranya megyei Sportszövetségét, különös tekintettel versenyeik, sporttáboroztatásaik megszervezésére. A megyei sportfeladatok teljes körű ellátása 2008-ban visszakerült a megyei önkormányzat Hivatalába. A sportszervezetek pénzügyi támogatása közvetlenül a megyei sportági szakszövetségeken, valamint a körzeti diáksport bizottságokon keresztül pályázat útján valósult meg. A versenysport helyett inkább a mindenki által végezhető sportolás élvez prioritást, továbbá a megyei sportfinanszírozási rendszer egyszerűbbé és átláthatóbbá tétele, a programfinanszírozás, a települések sportfeladatainak megvalósításában való hatékony közreműködés. Előrelépés volt a Tárt kapus sportlétesítmények akcióban való megyei önkormányzati részvétel, az Orfüi Sporttábor állapotának javítása, fejlesztési lehetőségeinek kihasználása. A Baranya Megyei Sportszövetségek Szövetsége a megyei önkormányzat tulajdonában lévő Pécs, Tímár utca 21. szám alatti irodaházban nyert elhelyezést. A közgyűlés 2008-ban fogadta el a megyei testnevelési- és sportkoncepciót, amely segíti a többcélú kistérségi társulások, a megyei sportszervezetek és a települési önkormányzatok sportfeladatainak ellátását. Ifjúsági ágazat A közgyűlés stratégiai elemként határozta meg a komplex megyei-városi ifjúsági feladatellátási rendszer működtetését a Baranya Ifjúságáért Közhasznú Társaságon keresztül. Az időközben nonprofit Kft-vé átalakult szervezet szolgáltatási tevékenységet végez: ifjúsági tanácsadás, információs adattár (Tetthely Ifjúsági Információs és Tanácsadó Hálózat), ifjúsági szakmai koordináció, ifjúsági képzésszervezés, ifjúsági programszervezés és táboroztatás, és érdekegyeztető fórum működtetése (Baranyai Gyermek és Ifjúsági Érdekegyeztető Fórum). Az önkormányzat pénzügyi támogatást nyújtott a szervezet számára, továbbá biztosította a térítésmentes székhely és irodahelység használatot. A Kft. a Tett-Hely Ifjúsági Információs és Tanácsadó Hálózatot elsősorban új végpontok csatlakozásával fejlesztette, Komló, Alsómocsolád, Sásd, Sellye, Mohács IC Ultra Cafe ifjúsági szervezeteit vonta be a rendszerbe, a hálózat tevékenységét kiterjesztette szinte a megye egész területére. A Kft. több szervezettel együttműködve kiemelten foglalkozik közösségfejlesztő tevékenységgel és szervezi a megyei és Pécs városi érdekegyeztetés fórumait. A Baranyai Gyermek és Ifjúsági Érdekegyeztető Fórum a baranyai fiatalok helyzetéről szóló megyei közgyűlési közmeghallgatásban is, mint az egyik kezdeményező vett részt, valamint segítette az ifjúsági szervezetek erre való felkészülését. A nemzetközi Europe Direct Információs Hálózat Baranya Megyei Európai Információs Pontja (EIP) korábban a Pécs2010 Menedzsment Központ Kht., 2009. január 1. napjától a Baranya Ifjúságáért Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság szervezeti keretei között működik. Az elmúlt években az iroda önálló, célcsoport-orientált EU-kommunikációs tevékenységet folytatott, alapvető feladatai közé tartozik a közvélemény teljes körű,