CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A TELEPÜLÉSEKEN

Hasonló dokumentumok
TELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZGAZDÁLKODÁS: Érdekek, lehetőségek, akadályok

TELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZGAZDÁLKODÁS: Tervezési szempontok módszerek a jövőben

TELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZGAZDÁLKODÁS: Tervezési szempontok módszerek a jövőben

VÁROSI CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A jelenlegi tervezési gyakorlat alkalmazhatóságának korlátozottsága az éghajlat változó körülményei között

Tát Tokod matematikai modelljének további hasznosítása

Városi csapadékvíz, csapadékvíz gazdálkodás a városokban Szakmai (vízgazdálkodási) továbbképzés

Prof. Emerita Dulovics Dezsőné dr. SZIE YMÉK

A jövő éghajlatának kutatása

Városi hidrológia, éghajlatváltozás

A XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN

Meteorológiai információk szerepe a vízgazdálkodásban

A ZÖLDINFRASTRUKTÚRA SZEREPE A FENNTARTHATÓ VÁROSI CSAPADÉKVÍZ-GAZDÁLKODÁSBAN

Osztott paraméterű éghajlat-lefolyás modell építése a Zala vízgyűjtőjén

A Tisza és mellékfolyóinak árvízjárta területei és árvízi kitörései a szabályozások előtt (Ihrig D.) 1816, 1830

A klímaváltozás hatása a csapadékmaximum függvényekre

Csapadékmaximum-függvények változása

A klímaváltozás várható hatásai a vízgazdálkodás területén

Globális változások lokális veszélyek

és várunk az újabb elöntésekre? A városok klímaváltozáshoz való alkalmazkodásának módszerei és technológiái

AZ ÉS A ÉVI VÍZKÁROK ÖSSZEHASONLÍTÁSA FEJÉR MEGYÉBEN

Benyhe Balázs. Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság

MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIV. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉSE DEBRECEN

Városon belüli csapadékvíz elvezetés üzemeltetői tapasztalatok

A zöldtetők szerepe a csapadékvíz felhasználásban és átmeneti tározásában a városi területeken. Mrekva László okleveles építőmérnök

A felszíni vízháztartás elemeinek vizsgálata intenzív csapadékok esetében

Confederación Hidrográfica del Ebro AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN

Vízminőségvédelem km18

A magyarországi aszályhelyzet és mérhetősége. Szalai Sándor Szent István Egyetem

A klímaváltozás árvízi lefolyásra gyakorolt hatásának integrált modellalapú elemzése a Felső-Tisza vízgyűjtőjére

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Aszálykezelés a vízügyi szolgálat védelmi rendszerében LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG

A vízgyűjtő, mint a hidrogeográfiai vizsgálatok alapegysége Jellemző paraméterek. Az esésgörbe

Az Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatásai a klímatudatos önkormányzatok számára

Prágai szakmai kirándulás

Műanyag-Csőgyártók Szövetsége Csapadékvíz elvezetés, kezelés, szikkasztás

műszaki főigazgató helyettes Dátum: június 15. Helyszín: Országos Vízügyi Főigazgatóság

Villámárvíz modellezés a Feketevíz vízgyűjtőjén

A napsugárzás mérések szerepe a napenergia előrejelzésében

Gondolatok a Balaton vízjárásáról, vízháztartásáról és vízszint-szabályozásáról

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS CSAPADÉKVÍZ KEZELÉSI STRATÉGIÁJA, A FENNTARTHATÓ VÁROS

A METEOROLÓGIA SZEREPE AZ ÁRVÍZ OKOZTA PROBLÉMÁK ELKERÜLÉSÉBEN

Szenzorkommunikációs lehetőségek az IoT világában. Dr. Fehér Gábor BME Távközlési és Médiainformatikai Egyetem

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Képviselő-testületének

Előadó: Fekete Csaba, alpolgármester Bátya Dátum: NWRM pilot projekt Bátya

Új regionális éghajlati projekciók a klímaváltozás magyarországi hatásainak vizsgálatára

Új klímamodell-szimulációk és megoldások a hatásvizsgálatok támogatására

A HÓBAN TÁROLT VÍZKÉSZLET MEGHATÁROZÁSA AZ ORSZÁGOS VÍZJELZŐ SZOLGÁLATNÁL február 21.

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban

A légkör mint erőforrás és kockázat

Amikor szakad az ég... Csapadékvíz elvezetési problémák a Fővárosban. Gerőfi-Gerhardt András FCsM Zrt. Hálózatüzemeltetési Osztály

Önkormányzatok lehetőségei a klímaalkalmazkodás vizekkel kapcsolatos területén című konferencia november 22.

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS AZ OMSZ-NÁL. Magyar Tudományos Akadémia szeptember 15. 1

Smart city vagy Fenntartható települések a mi mérnöki szemünkkel

ÚJ CSALÁDTAG A KLÍMAMODELLEZÉSBEN: a felszíni modellek, mint a városi éghajlati hatásvizsgálatok eszközei

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B A projekt támogatás tartalma: Ft

Miskolci Egyetem, Hidrogeológiai Mérnökgeológiai Tanszék. X. Ipari Környezetvédelem Konferencia és Szakkiállítás Siófok, október

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Költséghatékonysági szempontok a decentralizált szennyvíztisztításban

Az árvízvédelmi biztonság változása az elmúlt 10 évben, jövőbeli feladatok

Az éghajlati modellek eredményeinek alkalmazhatósága hatásvizsgálatokban

HAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA

Korlátok és lehetőségek igények, eszközök, módszerek a kárenyhítésben

Az UHI projekt eredményei. Dr. Ba ra n ka Györgyi

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés

AZ ASZÁLY GON. Dr. Clement Adrienne BUDAPESTI MŰSZAKI M GTUDOMÁNYI EGEYTEM

Javaslat. támogatási kérelem benyújtására a Földművelésügyi Minisztérium által kiírt felhívásra

A települési vízgazdálkodás hidrológiai folyamatai szekció november 14.

Tájékoztató. Ezen időszak alatt az alábbi értékelési határnapokig benyújtásra került projektek kerülnek együttesen elbírálásra:

Ivóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben. Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál

SOPRON MASTER PLAN, AZAZ A KÖZÉP ÉS HOSSZÚ TÁVÚ CSATORNAHÁLÓZAT KONCEPCIÓ MEGALAPOZÁSA

ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2.

Korszerű, számítógépes modelleken alapuló vízkészlet-gazdálkodási döntéstámogató rendszer fejlesztése a Sió vízgyűjtőjére

lat klímamodellez Szépszó Gabriella Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály

OMIT Közlemény Jelenleg 149,2 km-en I. fokú, 56,4 km-en II. fokú, 13,3 km-en III. fokú árvízvédelmi készültség van elrendelve az országban.

Az idıjárás-elırejelzések szerepe a változó éghajlati viszonyok között

Ismerje meg a GSM hálózaton keresztül működő hőszivattyú távfelügyelet!

(Püspökszilágy 051, 050 hrsz.) Szilágyi-patak BAL partján LIFE-MICACC projekt keretében oldaltározós vízvisszatartó vízi létesítmények létesítése

Meteorológia a vízügyi ágazatban. Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság október 26.

Az UHI projekt bemutatása, célkitűzései és főbb jellemzői. Dr. Ba ra n ka Györgyi

LIFE16 CCA/HU/ AZ ÖNKORMÁNYZATOK INTEGRÁTORI ÉS KOORDINÁTORI SZEREPE AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSHOZ VALÓ ALKALMAZKODÁSBAN

A domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások


Nagy pontosságú rövidtávú ivóvíz fogyasztás előrejelzés Készítette: Bibok Attila PhD Hallgató MHT XXXIV. Vándorgyűlés

Green Dawn Kft. Bemutatkozunk

METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Vízvédelem KM011_1. Vízkészlet-gazdálkodás. Vízkészletek. Vízkészletek

Amit az aszálymonitoring rendszerről tudni kell. Területi vízgazdálkodási kérdések és megoldásuk. Lucza Zoltán, osztályvezető FETIVIZIG

Helyi vízkárelhárításkisvízfolyásaink árvizei a dombvidéki. Vízügyi Igazgatóságok működési területein

BIG DATA ELEMZÉSEK LEHETŐSÉGEI

A projekt bemutatása és jelentősége a célvárosok számára. Unger János SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék

SÜMEG város csapadékvíz elvezetés

AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT.

Mélyártéri tározás értékelése szélsőséges európai és hazai jövőképek, valamint a történelmi árvizek tükrében (SCENES)

A légkördinamikai modellek klimatológiai adatigénye Szentimrey Tamás

Miért kellettek VTT projektek?

A Víz Keretirányelv végrehajtása

Földi radaradattal támogatott csapadékmező-rekonstrukció és vízgazdálkodási alkalmazásai

OMSZ klímaszolgáltatások, rácsponti adatbázisok kialakítása az éghajlati monitoringhoz

A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok

Átírás:

CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A TELEPÜLÉSEKEN Dr. Buzás Kálmán c. egyetemi tanár BME, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék LIFE-MICACC projekt LIFE 16 CCA/HU/000115 Lajosmizse, 2019. június 19.

Csapadékvíz elvezetés vs. Csapadékvíz gazdálkodás A 80-as évektől paradigmaváltás zajlott le a településekcsapadékvíz kapcsolatban világszerte, melynek lényegi jellemzői: A csapadékvíz megújuló természeti erőforrás. Az elvezetés mellett a hasznosítás és/vagy a hasznosulás egyenrangú cél. A csapadékvíz elvezető rendszerek tervezésében megjelenik a városi vízgyűjtő átalakítása is.

Csapadékvíz elvezetés vs. Csapadékvíz gazdálkodás A települési csapadékvíz gazdálkodás rendszere Városi vízgyűjtő + csatornahálózat + befogadó Felszíni és hálózati lefolyás Beszivárgás, párolgás, felszíni lefolyás Szennyezőanyag transzport

Települési csapadékvíz gazdálkodás Alkalmazkodás a változó éghajlathoz A városi vízgyűjtő csapadékra adott hidrológiai válaszának a lehető legnagyobb mértékű közelítése a természetes vízgyűjtőjéhez.

A feladat, de egyben a lehetőség is annál nagyobb, minél nagyobb mértékű a felszín átalakítása, a vízzáróan burkolt felületek aránya

A városi vízgyűjtő felület csapadékra adott hidrológiai válaszának módosítása Vízmérleg /a lefolyó hányad csökkentése/ Árhullám csúcsok mérséklése A lokális beavatkozások célszerűen megelőzik a hálózat kapacitás bővítését

A vízgyűjtő átalakítása ingatlan szinten A lokális beavatkozások technikája = Szabályozó elemek beépítése a felszíni lefolyás folyamatába /tározás/. Hatás: A lefolyó víztömegre. Az árhullámok csúcs értékeire. A szennyezőanyag áramokra.

A vízgyűjtő átalakítása

Települési csapadékvíz gazdálkodás A vízgyűjtő átalakítása: Lokális beavatkozások A csatornahálózat ki/át/alakítása Szabályozó (szabályozható) elemek beépítése az elvezető rendszerbe

A települési csapadékvíz gazdálkodás stratégiai megközelítése 3 szintű tervezés és menedzsment cél Lokális beavatkozás H mm csapadék ingatlanon tartása érdekében. H (15, 20, 25 mm) döntési paraméter. Technikai megoldások: hasznosítás, beszivárogtatás, LID Csatornahálózati lefolyás szabályozás. H 20-40 mm. Technikai megoldások: tározóterek, beszivárogtatás. Extrém csapadékok kezelése H > 40 mm. Technikai megoldások: alternatív felszíni lefolyási útvonalak, ideiglenes elöntési területek

A vízgyűjtő átalakítása Szükségszerű a különböző szakterületek együttműködése: Vízépítőmérnök Urbanista Tájépítész Kertészmérnök Green City szinergikus hatások

ÉGHAJLATVÁLTOZÁS

ÉGHAJLATVÁLTOZÁS 1880-2016 MELEGEDÉS 2018

A CSAPDA HELYZET A MÚLT EGYRE KEVÉSBÉ AD INFORMÁCIÓT A JÖVŐRE Csapadékmaximum függvények

A szolgáltatás biztonsága A szolgáltatás biztonságát a mértékadó csapadék előfordulási gyakoriságával azonosítjuk. Ezt a biztonság értelmezést azonban mára elveszítettük és a jövőben sem kaphatjuk vissza.

Idősor kiértékelés Csapadékmaximum függvények Az állandóság 30-35 éve megszűnt, alapvető feltételezésünk hibássá vált, és ezzel a függvények információ tartalma csökkent, ha ugyan teljesen meg nem szűnt

ÉGHAJLATVÁLTOZÁS A SZÉLSŐSÉGES CSAPADÉKESEMÉNYEK ELŐFORDULÁSI GYAKORISÁGA NÖVEKSZIK KIEGYENLÍTŐ TÁROZÁSRA VAN SZÜKSÉG

A TÁROZÁS AZONBAN NÖVELI A VÍZGYŰJTŐ HIDROLÓGIAI MEMÓRIÁJÁT

A vízgyűjtő hidrológiai memóriája Ugyanaz a csapadék, ugyanazon a vízgyűjtőn különböző lefolyásokat eredményez attól függően, hogy mi történt a csapadék előtt, milyen állapotban vannak a vízgyűjtőn található/tervezett tározók: Talaj (a talaj telítettsége), A tározók töltöttségi állapota Mi legyen a rendszer mértékadó állapota? Együttes előfordulási valószínűség!

Összegezve: A tervezési biztonság (előfordulási gyakoriság) megállapíthatósága napjainkra végleg elveszett: A csapadékmaximum függvények érvénytelenek Az együttes előfordulási valószínűség nem ismert

Hogyan és merre tovább? Szabályozható csapadékvíz gazdálkodási rendszerek Az ilyen rendszert ÜZEMELTETNI kell Az ároktisztítás ehhez NEM elegendő

Hogyan és merre tovább? Szabályozható csapadékvíz gazdálkodási rendszerek tervezése, kiépítése és működtetése Érzékelőkkel felszerelt hálózat (IoT Internet of Things: a dolgok internetje) (AI Artificial Intelligence: mesterséges intelligencia

Hogyan és merre tovább? Térben pontosabb és gyorsabb előrejelzés a beavatkozások megindításához

Hogyan és merre tovább? Hálózatba telepített érzékelők adatátvitel AI-n alapuló real-time szabályozás Green City Blue - Green City Smart City

Hogyan és merre tovább? Városi környezetre épített meteorológiai radar (Local low cost X band radar) Felbontás: 50-100 m. Mérési távolság 30 km, Lekérdezés: 1 percenként

KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET