BEBESI GYÖRGY. A Raszputyingyilkosság A CSO DA TE VÃ CÁ RI KE GYENC ÉLE TE ÉS HA LÁ LA

BEBESI GYÖRGY A Raszputyingyilkosság A CSO DA TE VÃ CÁ RI KE GYENC ÉLE TE ÉS HA LÁ LA

Grigorij Raszputyin a 20. század eleji Oroszország egyik legkülönösebb, leg - többet vitatott, legellent - mondásosabb, legendák - kal övezett figurája. A szegény paraszti sorból származó és a cári család bizalmasává váló, okkult képességekkel rendelkezœ szent em ber, aki egye - düliként volt képes a gyermek cárevics súlyos betegségének gyógyítására, akit hírbe hoztak a cárnéval, akinek botrá - nyos életvitele egy ország beszédtémája volt, s aki - nek élete brutális gyilkos - ság ré vén ért vé get, film - rendezœk és regényírók fantáziáját ihlette meg. A csodatevœ sztarec sorsában egyszerre van benne a felemelkedœ és elbukó népi hœs legendá - ja, a cá ri csa lád sú lyos tra - gédiája és az összeomlás elœtt álló Orosz Birodalom agóniája. Raszputyin Szentpétervártól 2700 kilométerre, a Pokrovszkoje nevű, kis szi bé riai fa lu ban szü le - tett, amely egy pi ci vel ked ve - zőbb hely zet ben volt, mint a ko ra be li fal vak több sé ge, mi vel út és folyó mel - lett fe küdt. Grigorij a má so dik fiú volt a csa lád ban, előt te már hat leány test - vére szü le tett, de egyik sem ér te meg a fel nőtt kort. Ap ja, Jefim fu va ro zás sal és föld mű ve lés sel fog lal ko zott, ép pen ezért valamivel jómódúbb volt a legtöbb falusi családnál, ami például abban mutatkozott meg, hogy kifeszített marhahólyag helyett valódi üveget tehetett há - za ablakaiba. Hogy mikor született, azt nehéz megmondani, mert ta lán mí to sza erő - sí té se céljából kü lön - bö ző al kal mak kor kü - lön bö ző ko rú nak val - lot ta ma gát. Élet rajz - írói az 1860-as évek től az 1870-es éve kig szá - mos dátumot közölnek. And rew Cook, az egyik leg fris sebb an gol mo nog - ráfia szerzője a tyumeni levéltár ada tai alap ján 1869. ja nuár 10- re te szi ezt a na pot. Gyer mek ko rá val kap cso lat ban két alapvető verziót tudunk elkülöníteni: az egyik alapja a csa lád ta gok és ba rá tok emlékei, akik Grigorijt már gyermekkorában csodálatos képességűnek tartották, a má si ké az Ideig le nes Kor mány vizs gá ló bi zott sá gá nak 1917-es jegy - zőkönyvei, amelyek őt a hely be liek val - lo má sai alap ján ré sze ges, nap lo pó, tol - vaj emberként írták le, akit elkergettek a faluból. Mindkét koncepció rendkívül elfogult, az igazság nyilván valahol a ket - tő között van. Rendkívüli képességei közül több he lyütt em lí tik, hogy suttogott az ál la tok kal, így meg nyug tat ta, sőt meggyógyította őket. Má sik ok kult ké - pessége a jóslás volt, állítólag képes volt megjósolni a falusiak halálának napját, illetve meg tudta adni az eltűnt tárgyak le lő he lyeit. A má sik ol dal ren de zet len külsejű, részeges embernek írja le, akit a fa lu siak csak ta kony póc nak ne vez - tek, olyan em ber nek, aki gyak ran ki von - ja ma gát a kö zös mun ka alól, mert csak néz és el mél ke dik. Ezenkívül fa- és prémlopással is megvádolták. SZENT EMBER Egy véletlen esemény fordulatot hozott Raszputyin életében. Egy teológushallgatót fuvarozott a verhoturjei kolostorba, s a ve le va ló be szél ge tés, majd az ezt követő, három hónapos kolostorbeli tar - tóz ko dás olyan ha tást tett rá, amely alapvetően megváltoztatta az életét. Vé - get ért az if jú kor vad, korai és féktelen idő sza ka, és a he lyét lel ki leg mé lyen megélt misz ti ciz mus vet te át, ami nem volt ritka a korabeli Oroszországban. Innen től kezd ve nem fo gyasz tott húst, cukrot és alkoholt, rengeteget meditált, s időnként izgatottsággal, nyugtalansággal vegyes rohamok törtek rá. Harmincéves kora körül abban találta meg éle te ér tel mét, hogy jár ta a vi dé - ket, és ön kén tes pré di ká tor ként az Oroszországban eretnekségnek számí - tó óhi tet, a szent orosz ke resz tény kul - tú rát pro pa gál ta, af fé le ön je lölt mes siás lett. Ilyesfajta ku ruzs - lók ból, va rázs lók ból szin - tén akadt bő ven ak ko ri - ban. Szent Simeon hívének szá mí tott ez a 17. szá za di, ké sőbb szent - té ava tott szer ze tes a böj tö lés be halt be le, majd egy hír hedt szek - tához, a hlisztekhez csatlakozott. Ha hin ni le het a kor ban el - ter jedt plety ká nak, Raszputyin Pokrovszkoje fa lu ban, egy is tál ló alatt titkos, speciális gyóntatóhelyiséget alakí tott ki, ahol a hoz zá for du ló, fő ként nőnemű híveket, akik elsősorban házasságtörést vallottak be neki, a bűn újbóli elkövetésével kúrálta, kiűzte belőlük az ördögöt, majd természetesen feloldo zást adott. Tet te mindezt an nak el le - nére, hogy semmiféle hivatalos teológiai kép zett sé ge nem volt, és pap pá sem szentelték fel. Mai orvosi szemmel nézve Raszputyin feltehetőleg nimfomániás volt, azaz a nemi kielégíthetetlenség betegségében szenvedett, amelynek a val - lá sos ra jon gás és a hliszt szek ta el vei re - mek kiélési terepet biztosítottak. A tit - kos vallási közösség másik fő tevékenysé gé ben, a jö ven dö lés ben is erős nek mu tat ko zott, leg töb bet han goz ta tott jóslata szerint katasztrófa lebeg a birodalom felett. Ekkoriban kezdték sztarecnek, öregnek nevezni, holott még csak har minc kö rül volt, ám en nek a szó nak a je len té se az orosz ban jó val több: szent em bert je lent, aki előtt megnyílnak az ég csatornái. A TÁRSADALMI FELEMELKEDÉS: A FÃVÁROS, A CÁRI CSALÁD Raszputyin felemel ke dé se vá rat lan és na gyon gyors volt. Hí re ment, hogy az általa tartott titkos szeánszok során ké - pes a hallgatóság tagjainak jellemét és cél jait ki ta lál ni. Ez az in for má ció el ju - RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 21

tott a ka za nyi ar chi mand - Raszputyin ri tá hoz, aki aján ló le ve let gyermekeivel adott neki egy szentpétervá ri püs pök höz, hogy ké - 1910 körül (balra) Raszputyin pes sé geit a fő vá ros ban is Péterváron megismerhessék. Új patrónu sa nem sok kal a főváros- 1909-ben (középen) Raszputyin ba érkezése után bemutatta őt Feofan püspöknek, a hódolói körében 1910-ben (jobbra) cár né gyón ta tó já nak. Fe o - fan meg hív ta, hogy lak jon nála, innentől kezdve rövid idő alatt megismerte a pétervári társaság krém jét s szá mos fon tos ud va ri em - bert is, köz tük Mi li cát, az egyik mon te - negrói nőt, aki a királyné bizalmasa volt. A cá ri ud var ban ek ko ri ban ural ko dó misz ti kus lég kör na gyon is ked ve zett Raszputyinnak. Az orosz udvar ko ráb ban is hí res volt ok kul tiz mus ra va ló fo gé kony sá gá ról, számos palotában rendeztek éjszakán - ként asztaltáncoltató, halottlátó szeánszo kat. Mindez csak felerősödött, amikor Hesseni Alexandra német hercegnő lett az új cárné a pravoszláviára való átté ré se után Ale xand ra Fjo do rov na né - ven. Az őt kiskorától jól ismerő Georgina Buchanan, a pétervári angol követ fele sé ge sze rint nai van együgyű volt, s mindeh hez még hajt ha tat lan és fenn - héjázó magabiztosság is tár sult. Az új cár né a jobb tár sa ság meg ve té sét már ak kor ki vív ta, ami kor fér je beik ta tá sa után, a hí res Ho din ka me zei tra gé dia nap ján, 1896. má jus 18-án, ami kor is a ke nyér osz tás ra vá ró tö meg ben pá nik tört ki, s kö zel 1400 em bert ta pos tak agyon, es te mo so lyog va ke rin gő zött a fran cia nagy kö vet ség bál ján. A cár né nem sokat törődött Pétervár értékeivel és kin csei vel, alig moz dult ki a pa lo tá - ból, vi szont jö vő be lá tók kal, gyó gyí tók - kal, sar la tá nok kal vet te kö rül ma gát, s legfontosabb célja volt, hogy jó feleségként fiú utó dot szül jön a bi ro da lom és férje számára. 1904 nya rán a cár né vé gül négy lány után fiú utód nak adott éle tet, de ha mar elterjedt, hogy a kisfiú valamiféle titokza tos be teg ség ben szen ved. A he mo fí - liát, a vérzékenységet még alig ismerte a kor orvostudománya, s nagyon nehezen si ke rült a kórt a cá re vics nél diag - nosztizálni. Állapotát államtitokká nyilvánították. A cá ri csa lád a szta re cet 1905. ok tó - ber 20-án ismerte meg személyesen, miközben javában zajlott az első orosz for - ra da lom, és II. Mik lós ép pen há rom nap - pal korábban írta alá Oroszország első al kot má nyát. Ek kor Raszputyin még csak a cár né ra tett mély be nyo mást, az uralkodó kegyét elsőre nem sikerült elnyernie, de a cár feljegyezte naplójába: Ma együtt teáz tunk Sztan ká val és Mi li - cával [a montenegrói nőkkel], és megis - merkedtünk Grigorijjal a Tobolszki kormányzóságból, Isten balgájával. A PETROGRÁDI BOTRÁNYHÃS, A CÁREVICS GYÓGYÍTÓJA, A CÁRNÉ KEGYENCE Raszputyin ked vét nem vet te el a ku - darc, úgy gon dol ta, hogy in teg rá ló dik Szent pé ter vár éle té be, s majd új ból megpróbál az uralkodópár közelébe jutni. Mi vel sze mé lye kö rül megér ke zé se óta óriá si hisz té ria ala kult ki, nem volt ne héz új szál lást ke res nie és új kap cso - latokat építenie. A magas termetű, hul - PA RÁZ NA SÁG ÉS ÖN KÍN ZÁS A bınben fogant szekta A hliszt szek ta a 19. szá zad ele jén ter jedt el Oroszor szág ban, kihasználva I. Sándor vallási liberalizációs törvényeit. Egy megfeszített és általuk feltámadottnak vélt szerzetes, Danyiil Filip - po vics hí vei vol tak. Legin kább a nyu - gat-európai flagellánsokhoz hasonlít ha tók, akik ön kín zás sal, önos to - ro zás sal fi gyel mez tet ték ma gu kat a föl di lét szen ve dés jel le gé re. Kü - lönböztek tœlük ugyanakkor abban, hogy úgy gon dol ták, a bınt elœször meg kell él ni, hogy le gyen mit meg - A fék te len ség a szek ta el vei nek lé nye gé hez tarto zott, nyil vá nos ren dez vé nyei ken pap jaik dervisekhez hasonló módon forogtak és hajszolták ma gu kat ré vü let be, hogy az tán bın bá na tot gya ko rol ja nak, gyón tas sa nak és jö ven döl je nek. bán ni, meg gyón ni. Eb bœl fa kad nak or gi asz ti kus meg nyil vá nu - lásaik, amelyek során a paráznaság bı nét él ték meg, s kortársaik szerint nyilvánosan bınös módon viselkedtek a társaságukban lévœ asszony nép pel. Az irány zat leg - szél sœ sé ge sebb vál to za ta a szkopc szek ta, amely nek kö ve tœi már ma - gá nak a bınnek a forrását kívánták meg szün tet ni, s mi vel úgy gon dol - ták, hogy a ni szép ség el zár ja az Istenhez vezet utat, kasztráltatták magukat. 22 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

lámos, vállig érő hajú, szakállas, hipnotikus tekintetű, parasztruhás sztarec el - képesztően népszerű lett a fővárosi dámák kö ré ben, több for rás is em lí ti, hogy bi zo nyos höl gyek a le vá gott kö röm da - rab jait gyűj töt ték, és azt be varr ták az alsóneműjükbe. Raszputyin el köl tö zött Fe o fan püs - pök től, és Ol ga Lah tyi ná nál ka pott la - kosztályt, aki hírhedt volt társasági körökben ( Petrográd nőstényoroszlánjának ne vez ték), mi köz ben fér je ma gas hi va talt töl tött be a cá ri ud var ban. A botrányos, szadomazo-jellegű kapcso - latukról szóló pletykákkal tele volt a fő - vá ros, mégis en nek a ké tes hí rű, ám rend kí vül jól in for mált hölgy nek kö - szön het te a szta rec, hogy ér te sült a cá - revics államtitokként őrzött állapotáról, és meglátta ebben a lehetőséget. Mi vel tud ta, hogy a cá ri pár nagy hí - ve Szent Szerafim püspöknek akinek teteme nem bomlott el, hozzá imádkoztak fiúgyermekért, s Szerafim ikonja ott lóg a la kosz tá lyuk ban, egy év vel ké - sőbb olyan ürüggyel je lent ke zett a cá ri párnál, hogy rendelkezik egy csodatevő erek lyé vel, ver ho tur jei Szent Si mon ikonjával. A Lah tyi na ál tal írt aján lás ra az ural - kodó és hitvese fogadta, és a sztarecnek ezút tal sze ren csé je volt: a cá re vics nek éppen rohama volt, Raszputyin énekelt ne ki, imád ko zott ér te, et től a kis fiú meg nyu go dott és elaludt. Így Rasz - putyin im má ron az egész udvar előtt bi - zony sá gát ad ta, hogy cso dák ra ké pes. Ettől kezdve nélkülözhetetlenné vált a cár né szá má ra, sőt miu tán 1909-ben meg halt Jo hann atya, a cá ri csa lád val lá - si vezetője, átvette a cárné gyóntatójának szerepét, annak ellenére, hogy erre teológiai képesítése nem volt. Élete a továbbiakban a háború kitöré - séig sajátos kettősséget mutat: a cári csa - lád ban cso dá la tos gyó gyí tó ké pes sé ge révén megbecsült emberré vált, ugyan - ak kor so ro za tos fő vá ro si bot rá nyai az or szág egyik leg hír hed tebb fi gu rá já vá tették. Hamarosan új szerető je lett, Ol - ga Vi ru bo va, a cár né új bi zal ma sa, aki - hez né hány ko ra be li visszaem lé ke zés sze rint az ural ko dói hit vest több mint baráti viszony fűzte. Rajta kívül Raszputyinnak számos más szerető je volt. Ké - sőbb sa ját la kás ra tett szert, ahol szin - tén több hölggyel élt együtt. Ren ge te - get járt für dőkbe, ahová mindig elkísérte valamelyik barátnő je, ha ép pen nem értek rá, néhány prostituált. Po krovsz ko jé ben szép eme le tes há - zat építettek, hogy méltó módon tudja fo gad ni a Pet ro grád ból ér ke ző hölgy - MON TE NEG RÓI HER CEG NÃK ÉS A LYO NI MÁ GUS Raszputyinnak a cári udvarban más sar la tá nok már jó - val az Œ felbukkanása elœtt elœkészítették a talajt. Az el - sœk az ún. mon te neg rói her - cegnœk, Milica és Anasztazija voltak, akik fiatalkorukban ke rül tek az ud var ba, és a cárné gyomorbetegsége ide - jén hálátlan feladatot vállaltak mel let te, így ha mar a bi - zal ma sai let tek. Az ud var - ban boszorkányoknak, fekete nœknek tartották Œket. A leghíresebb elœd azonban Philippe volt, a lyoni mágus, aki or vos nak mond ta ma - gát, de dip lo má val nem ren - del ke zett, és ép pen a mon - tenegrói hölgyek mutatták be az ud var ban. A cár né ugyanis há rom lány után min denáron fiú utó dot sze - retett volna, s úgy gondolta, a fran cia sar la tán hi te és tu - dása ehhez hozzásegítheti. Kizárólag neki engedte meg, hogy megvizsgálja, sœt még egy dip lo mát is kiutal ta - tott ne ki. Ami kor a ne gye - dik gye rek is lány lett, majd egy ál ter hes ség kö vet ke - zett, a fran cia szél há most ha za küld ték. Egy év vel ké - sœbb meg halt, ha lá la elœtt azonban közölte, hogy más alak ban vissza fog tér ni. So - kan Philippe reinkarnációját látták Raszputyinban. RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 23

RASZPUTYIN CSODÁI Az 1910 -es évek ele jén tör tént, hogy a cár né te le fo nált Raszputyin lakására, hogy a kisfiú rosszul van, fáj a füle, nem tud aludni. A sztarec kérte, hogy adja át a telefont a cárevicsnek, s II. Miklós naplója szerint a következœket mondta. Mi van Aljosenyka, virrasztasz? Nem fáj neked semmid, nem fáj a vendégeket. Önként vállalt absztinenciájával már rég felha gyott, gyakran járt mulatni a legelőkelőbb éttermekbe, például az Astoriába vagy a Villa Rhodba, ahol gyakran okozott botrányt viselkedésével, nemegyszer ki is kellett dobni. Ha már a jobb éttermekből kihajították, a város határába, a szigetekre járt, a cigányokhoz, akiknek zenéjét nagyon szerette, s ott foly tat ta a ti vor nyá zást. Különösen az édes bort imádta. Jövendőmondással, gyógyítással és korrupcióval keresett komoly öszszegeket, javaslatára neveztek ki fontos tisztségekbe embereket, aminek mindig megkérte az árát. Kaotikus életvitele szerint éjjel általában fenn volt, napközben kérvényezőket fogadott, legtöbbször már délben részeg volt. Nagy kérdés s erre már számos elmélet született, hogy hogyan hajtotta végre csodáit, hogyan volt képes egy hemofíliás kisfiút gyógyítani. Ebben a betegségben nem elsősorban a külső sérülés veszélyes, mert azt el lehet szorítani szélt hozzá, a fiú megnyugodott, így valószínűleg csökkent az erekben a nyomás, oldódott a stressz, olyan anyagok szabadultak fel, amelyek segítették a vérzés megszűnését, s így véget ért a roham. Amire a tudomány nem tud magyarázatot adni, s ahol mai kifejezéssel átcsúszunk a paranormális jelenségek területére, az az a tény, hogy Raszputyin a cárevics vérzését táviratilag, illetve telefonon is el tudta állítani, meg tudta gyógyítani. ÁLLÍTSÁTOK MEG RASZPUTYINT! A cárné: Alekszandra Fjodorovna vagy össze lehet varrni, a belső vérömlenyekbe azonban a beteg belehalhat. Raszputyin feltehetően rendelkezett hipnotikus képességekkel, személyiségének minden forrás szerint óriási kisugárzása volt, s amikor énekelt a cárevicsnek, be- Ha Raszputyin csak egy csodálatos képességű gyógyító lett volna, békében élhette volna az életét, ám a cárnéhoz fűződő zavaros kapcsolata, botrányos életvitele és korrupciós ügyei hamar ellene hangolták a közvéleményt. A monarchista politikusok attól tartottak, hogy a szibériai paraszt óriási befolyása a cári udvarban lejáratja a Romanov-házat, magát a cári párt, s lerombolja az amúgy is súlyos válsággal küzdő monarchia tekintélyét. A CÁRNÉ SZERELMETES SZAVAI Talán a legkényesebb kérdés a sztarecnek a cárnéhoz fızœdœ vi szo nya. Bár már a har mincas évek Amerikájában filmet forgattak Raszputyin és a cár né cím mel, ké sœbb pop együttesek írtak ilyen dalokat, ám a számtalan lejegyzett korabeli pletyka ellenére semmiféle bizonyítéka nincs annak, hogy az uralkodónœt a sztarec- 24 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN hez fizikai kapcsolat fızte volna. Viszonyuk a gyóntatás intimitása s a cárevics gyógyítása miatt is meghitt és bensœséges volt, idœnként kifejezetten gyengédnek mondható, de a Rubicont nem lépték át. Kritika talán azért illetheti a cárnét, mert kötœdése miatt Raszputyint minden bajból kihúzta és minden botrányát el- simította egészen a halála pillanatáig. Egy szerzetes, Iliodor, akivel Raszputyin eleinte baráti vi szony ban volt, elemel te a sztarec pokrovszkojei házából a cár né né hány le ve lét. Ké sœbb megál la pí tot ták, hogy ezek hitelesek, valóban a cárné kézírásával íródtak. Idézet az egyik bœl: HŒn sze re tett, so ha el nem felejt he tœ ta ní tóm, megmentœm, mesterem! Olyan nyomorultul érzem magam nélküled! Lelkem csak akkor nyugszik meg, amikor te a [ ] közelemben vagy. Kezedet csókolom, fejemet áldott válladra hajtom. Olyankor boldog vagyok. Olyankor csak aludni akarok [ ] a te válladon, a te ölelésedben.

fülecskéd, én mondom neked. Aludj. Ne gyedóra múl va újabb te - lefon jött Carszkoje Szelóból (a cári rezidenciából): közölték, hogy a kis fiú al szik, nem fáj a füle. A má sik tör té net ta lán még hí re sebb. 1912-ben a cá ri csa lád len gyelor szá gi va dász kas té lyá ban töl töt te az Œszt. A kis fiú könnyebb sé rü lést szen ve dett, nagy seb lett a lá gyé kán, s fé lœ volt, hogy vér mér ge zést fog kap ni. Az or vo sok nem mer ték megope rál ni, mert fél tek, hogy a be teg sé ge miatt el vér zik. Raszputyin 1600 ki lo mé ter re tar tóz ko dott on nan, ép pen Pok - rovszkoje fa lu ban. Ami kor ér te sült az eset rœl, táv ira tot kül dött, eközben az Œt megfigyelœ Ohrana-tiszt szerint elszürkült az arca az erlködéstl, imádkozott, és patakzott róla a verejték. A táv - irat a következœ szöveget tartalmazta: Ne hagy ják, hogy az or - vo sok ki fá rasszák a fiút, Is ten se gí te ni fog, meg fog gyó gyul ni! A cá re vics pe dig a tu do mány szá má ra meg ma gya ráz ha tat lan módon meggyógyult. II. Miklós cár Elő ször a rend kí vül jó képességű miniszterelnök, Szto li pin for dult el le ne, majd 1910-ben a Szent Szi - nódus elnöke, Szabler. Míg korábban Raszputyin nevét tilos volt leírni a sajtóban, és min den rá vo nat ko zó anyagot kicenzúráztak, ezt most feloldották, sőt Szto - lipin az orosz politikai rendőrség, az Ohrana megfigyelése alá helyezte a sztarecet. Az el ké szült, nem ép pen hí - zelgő jelentést bemutatták az uralkodónak, aki felesége nyomására nem száműz - te a csodatevőt, de Raszpu - tyin min den kép pen jobb - nak lát ta, ha tá vo zik az udvar ból, s Je ru zsá lem be za rán do kolt. Egy év vel ké - sőbb Sztolipint meggyilkolták, s meg je len tek olyan el - mé le tek, hogy a po zí ció ja vissza szer zé sén ügy kö dő sztarecnek köze lehetett a merénylethez. Mindenesetre befolyásos ellensége halála után visz - szatért Petrográdra. Ezután a klé rus pró bált lép ni. Rasz - putyin korábbi támogatói közül Hermogen püspök és Iliodor szerzetespap szá - má ra is nyil ván va ló vá vált, hogy a szta - rec tevékenysége az egyház tekintélyét is sú lyo san aláás sa, ezért egy há zi bí ró - ság elé idéz ték. 1911-ben el csal ták a ja - roszlavi templomba, ott tárgyalást tartot tak, s miu tán Grigorij atya ta gad ta a vádakat, alaposan megverték, megfenyegették, hogy ha tevékenységét nem fe je zi be, megölik. Raszputyin bosszút állt: be pa na szol ta az ural ko dó ház nál bán tal ma zóit, ami nek ered mé nye kép - pen Hermogen püspököt leváltották, Iliodort pedig száműzték. Nyil ván va ló vá vált, hogy a cár né áll - hatatos támogatása miatt bármiféle fel - lé pés Raszputyin el len ku darc ra van ítél - ve, ezért 1914-ben a rend ből időközben kiugrott egykori barátja, Iliodor aki ismét polgári nevét, a Trufanovot viselte merényletet szervezett ellene. Számos olyan nő élt Oroszor szág ban, akit Rasz - putyin meg becs te le ní tett, aki nek visz - szaélt a naivitásával, vallásos hitével. Közülük az egyik, Feonija Guszeva vállalta, hogy meg öli a szta re cet. 1914 nya rán a szifiliszben szenvedő nő felkereste meg - rontóját pokrovszkojei házában, s a múltra hivatkozva pénzt kért tő le, majd meg - kísérelte szíven szúrni. A döfés azonban lecsúszott, s bár Raszputyin életveszélye - sen megsebesült, a tyumeni kórházban, aho vá sze ké ren, hat órás zöty kö lő dés után jutott el, megmentették az életét. LELÖVÖM, MINT EGY KUTYÁT 1914-ben ki tört az el ső vi lág há bo rú, amely be Orosz or szág be kap cso ló dá sát az alap ve tően pa ci fis ta és né met ba rát Raszputyin ellenezte, bár mivel akkoriban a merénylet utáni lábadozása miatt nem tartózkodott Petrográdon, a hadba lé pést nem tud ta megaka - dályozni. A sztarec véleménye, ta ná csai, ame lyek a cárnén keresztül nyomatékosított formában jutottak el az uralkodóhoz, azonban lényegesen befolyásolták a ha di ese mé nye ket, a ha di - terveket, az egyes táborno - kok személyes sorsát, 1915- ben pél dául Raszputyin taná csá ra vál tot ták le Nyi - kolaj Nyikolajevics nagyherceget a hadsereg főparancsno ki poszt já ról, s vet te át II. Miklós személyesen az irányí tást. Szin tén eb ben az év ben a cár né a szta rec ta - nácsára megpróbálta elérni a du ma mű kö dé sé nek fel - függesztését, ami átmenetileg sikerült is neki. Ugyanakkor mágikus, jö - vőbe látó képessége mintha a há bo rús hely zet ben cser ben hagy ta vol na. Míg korábban jóslatai nagy szá - zalékban teljesültek, most számos esetben nyilvánvalóvá vált a tévedése, így a misztikus képességeibe ve - tett hit már az ud var ban is kez dett meginog ni. Mi vel be fo lyá sá nak té nye nyilvánvaló volt, s tévedéseiért háborús kö rül mé nyek kö zött sok kal sú lyo sabb árat kel lett fi zet ni, a sze mé lye irán ti gyűlölet egyre növekedett, ezért az Oh - ra na meg fi gye lé se-vé del me alá he lyez - ték, s kor lá toz ták moz gá si kör ze tét. A szta rec, ta lán nem vé let le nül, olyan jóslatokat kezdett terjeszteni, hogy személyes sorsa összefügg a birodalom sor - sá val, s ha ő meghal, akkor nemsokára a cárizmus is elbukik. Raszputyin sorsát a személyét övező általános gyűlöleten túl az ország háborús szenvedései, a cári pár mélypontra süllyedt megbecsülése pecsételték meg, de a me rény let konk rét ki vál tó oka az lehetett, hogy elterjedt: rá akarja venni az uralkodót a németekkel való különbéke megkötésére. RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 25

Félix és Irina Juszupov 1910 körül A merénylet szellemi atyja A merénylet szellemi atyja, Juszupov her ceg a fœváros egyik leghírhedtebb, leg bot rá nyo sabb éle tı fi gu rá ja volt. Nemcsak tatár származása tette különlegessé, hanem közismert transzvesztita volta és nyíltan vállalt homo - sze xua li tá sa is. 13 éves ko ráig nœi ruhában járt, és gyermekkórusokban, ká vé há zak ban szop rán han gon éne - kelt, amíg le nem bu kott sa ját csa lád - ja elœtt. Ek kor el tá vo lí tot ták Pet ro - grád ból. Báty já val Pá rizs ba ke rült, ahol megis mer te az éj sza ka vi lá gát, és ópiumfüggœ lett. Báty ját a fran cia fœ vá ros ban egy kur ti zán miat ti pár - baj ban lœt ték le. Ezután Ox ford ba küld ték ta nul ni, de itt is fes lett, ki csa - pon gó élet vi te lé vel tınt ki. Ha za tér - ve a forma kedvéért megházasodott: mindenki óriási megrökönyödésére a cár unokahúgát, a világszép Irina nagyher ceg nœt vet te fe le sé gül. 1915-ben belépett a testœrgárdába egyéves ki - kép zés re, de csak azért, mert ez volt az elvárás a háborúban vele szemben, a vizsgáin viszont mindig szándékosan meg bu kott, hogy ne hogy tény le ges szolgálatra vezényeljék. Társai megve - tet ték, de a ke gyenc sar la tán megölése hœssé tette volna szemükben. A Juszupov-palota, ahol a gyilkosság megtörtént A LEGÚJABB TEÓ RIA A merénylettel kapcsolatban a legutóbbi idœk ben egy újabb el mé let is fel me rült. And rew Cook, a kér dés mai an gol ku ta tó - ja felveti a brit titkosszolgálat szerepét a merényletben, sœt odáig megy, hogy a ha - lá los lö vé se ket a hely szí nen tar tóz ko dó, egyenruhás szolgának álcázott angol titkos ügy nö kök ad ták le. Meg is ne ve zi az el kö ve tœ ket Ste phen Al ley szá za dos és Os wald Ra i ner, a brit tit kos szol gá lat, az MIIC Szentpétervárott szolgálatot teljesí - tœ tisztjei személyében. Cook szerint rajtuk kí vül még John Sca le tit kos ügy nök is részt vett a merénylet kitervelésében, de Œ a me rény let nap ján nem tar tóz ko dott Mo nar chis ta kö rök ben már régóta szorgalmazták a befolyásos sarlatán eltávolítását az udvarból, ám mint láttuk, bárkinek, aki ezzel próbálkozott, kegyvesztettség lett a sorsa. 1916 novemberében és decemberében már szenvedélyes szónoklatok hangzottak el az újra en ge dé lye zett du má ban a kor is mert politikusa, Maklakov és az orosz szélső - jobboldal vezéralakja, Puriskevics szájá - ból, akik már min den til tás sal szem be - szegülve nevén nevezték a sztarecet, és eltávolítását, felelősségre vonását követelték. Puriskevics tette az elhíresült kije len tést, ami kor du ma bé li in ter pel lá - ciója is meddőnek bizonyult: Akkor lelö vöm, mint egy ku tyát. Ugyanebben az évben kezdett formálód ni egy arisz tok ra ták ból és ka to na - tisz tek ből ál ló cso port, amely megelé - gelve az eredménytelen fellépéseket, kifejezetten a sztarec fizikai megsemmisíté sé re tö re ke dett. A cso port ala pí tó ja Ju szu pov her ceg volt. A 29 éves, ta tár szár ma zá sú fő úr nak sze mé lyes oka is volt a leszámolásra: apját, aki Moszkva főkormányzója volt, Raszputyin nyomásá ra tá vo lí tot ták el tisz té ből. Ju szu pov könnyen megnyerte magának a feketeszá zas szél ső jobb ala pí tó aty ját, Pu ris - kevicset, aki később át is vet te a cso port irányítását, valamint Dimitrij Pavlovics nagy her ce get, a cár má sod-u no ka test - vé rét, aki szin tén gyűlölte Raszputyint, és személye immunitást biztosíthatott a cso port nak. (Ro ma nov- csa lád tag nem áll hat ki vég ző osz tag elé!) Raj tuk kí vül bevették még a kicsiny összeesküvő cso - portba Szuhotyin főhadnagyot a nagyher ceg kör nye ze té ből a na pi felada tok ellátására, valamint Puriskevics javaslatára Lazavert doktort, akinek orvosi tudására mivel mérgezésben gondolkodtak nagy szük ség volt. A GYILKOSSÁG A merénylet napját december 16-ra tűz - ték ki, ek kor tar tóz kod tak va la meny - nyien egyidejű leg a fővárosban. A sztarecet csendben szerették volna eltenni láb alól, lehető leg bot rány nél kül, hogy az - tán legyen idejük a menekülésre. Raszputyint nagyon nehéz volt kimozdítani jól őrzött, Gorohovaja utca 64. szám alatti lakásából, hiszen Protapopov belügyminiszter Ohrana-jelentésekre támaszkodva személyesen figyelmeztette, hogy merénylet készül ellene. Ezért csaléteknek használták Juszupov csodaszép feleségét, Irinát. A sztarec csillapíthatatlan nemi étvágyára építve azt üzenték neki, hogy a hercegnő éjszaka fogadni kívánja a Mojka utcai Juszupov-palotában. A me - rénylők nagyon gondosan felkészültek. Lazavert doktor beszerezte a ciánkálit, Pu ris ke vics a fel esé gé vel az Ale xand ra piacon bevásárolt, láncokat, vasgolyó - kat vet tek, hogy a te te met ezek se gít sé - gé vel süllyesszék a Né vá ba. A fegyvere - ket és a kellékeket a merénylet napjáig Pu ris ke vics hí res kór ház vo na tá ban rej - tet ték el, amellyel más kor a fron tot jár - ta. Juszupov palotájából néhány beavatott szolga kivételével mindenkit eltávolítottak. A merénylet öt résztvevője közül hárman is megír ták élet raj zu kat, s mind - hár man kiemelt he lyen szá mol nak be a gyil kos ság ról. Ezek a be szá mo lók ap - róbb rész le teik ben el tér nek egy más tól, de az ese mé nyek a kö vet ke ző kép pen re konst ruál ha tók. Az omi nó zus éj sza - kán Ju szu pov sze mé lye sen ment autó - já val Rasz pu tyi nért, aki, is mer ve a her - A brit titkosszolgálat mıve Szent pé ter vá rott. Ezek az em be rek mind Juszupov belsœ köreihez tartoztak és kiválóan beszéltek oroszul. Cook nem minden logikát nélkülözœ ok - fejtése szerint Angliának eminens érdeke fızœdött Oroszország háborúban tartásá - hoz, s Raszputyin kö zel járt ah hoz, hogy te tœ alá hoz zá a kü lön bé két a né me tek - kel. A konkrét merénylettel kapcsolatosan pe dig azt a meg gyœzœ bizonyítékot hozza fel, hogy az azon na li ha lált oko zó lö vést egy olyan, ab ban a kor ban til tott dumdum golyókat kilövœ, Webley típusú fegyverbœl ad ták le, amelyet ak kor és ott csak a brit titkosszolgálat használt. 26 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

ceg haj la mait, ezen egyál ta lán nem cso - dálkozott. A sofőr Lazavert doktor volt. Megér ke zé se után a szta re cet a Moj ka ut ca 94. szám alat ti Ju szu pov- pa lo ta átépí tett alag so rá ban fo gad ták. Ju szu - pov sü te ménnyel és bor ral kí nál ta, bi - zo nyos szí nű sü te mé nyek meg vol tak je löl ve, ezek tar tal maz ták a cián ká lit, va la mint különféle bor okkal itat ták, amelyek közül kedvencébe, az édes Madei rá ba tet ték a mér get. Az alag sor fö löt ti ré szen a töb bi me - rény lő gra mo font hall ga tott, hogy az lentről egy társasági összejövetel hangjá nak tűn jön, Rasz pu tyint pe dig meg - nyugtatták, hogy a Juszupova rögtön érkezik. (Irina hercegnő a me rény let nap - ján a Krímben tartózkodott). A társaság számára hamarosan világossá vált, hogy baj van, mert a mér gek va la miért nem hatottak. Raszputyin énekelt, kissé habzott a szá ja, na gyo kat csuk lott, és egy - re türelmetlenebb lett. Ekkor a merénylők a B terv hez nyúl tak. Ju szu pov re vol - ver rel tért vissza a szo bá ba, és az ek kor már a hely ze tet felis me rő, me ne kül ni pró bá ló szta re cet le lőt te. Majd meg - könnyebbülten felmentek az emeletre. Juszupov sugárban hányt az idegességtől, La za vert dok tor szin tén rosszul lett, ki ment a ház ból, és ki fe küdt a hó ra. Mintegy fél óra el tel té vel zajt hal lot - tak lentről, s amikor lementek, döbben - ten lát ták, hogy a szta rec élet ben van, és ki me ne kül az ud var ra. Ek kor Pu ris - kevics vette kézbe a dolgokat, utánafutott, és sa ját pisz to lyá val újabb két lö - vést eresz tett a sar la tán ba, aki ezút tal va ló ban meg halt. Ju szu pov köz ben ro - ha mot ka pott, le ro hant, és egy ko ráb - ban Mak la kov tól ka pott gu mi bot tal péppé verte a halott fejét. Miután a likvidálás minden volt, csak nem csen des, a lö vé sek za já ra a szom - szédok kihívták a rendőrséget, de Juszupovék azzal hárították el az érdeklődést, hogy egy meg va dult ku tyát lőttek le. A MERÉNYLET UTÓÉLETE Hajnalban a merénylők a te te met pok - rócba csavarták, autóba tették, és a Petrovszkij híd közelében a Névába vágott lékbe dobták. Raszputyin eltűnése nyomán za jos bot rány rob bant ki a fővárosban, s egy nap alatt ki de rült, hogy a ke - gyen cet meg gyil kol ták. A rend őr ség A MERÉNYLÃK ÉS AZ ORSZÁG SORSA Furcsa módon a gyilkosság elköve tœit nem von ták fe le lœs ség re, annak ellenére, hogy szinte vala - mennyi részt ve vœ ne ve na po kon belül ismertté vált. Juszupov her - ceget a családi birtokára, Dimitrij Pavlovicsot pedig Perzsiába számız te a cár, a töb biek nek még ennyi bán tó dá suk sem esett. Nem is na gyon ma radt. idœ a felelœsségre vo nás ra, mert már cius ele jén a cá ri rend szer meg dœlt, a Ro ma - nov- di nasz tia ural ma vé get ért. Kerenszkij miniszterelnök még októ be rig tud ta há bo rú ban tar ta ni az országot, aztán bekövetkezett a forradalom. Raszputyin jóslata vé gül is va ló ra vált, ha lá la után összedœlt a bi ro da lom, s a cárt és családját a bolsevikok 1918. július 16-án éj jel a je ka tye rin bur gi Ipa - tyev-házban kivégezték. nagy erőkkel kereste a tete - met. A merényletre péntekről A meggyilkolt szombatra virradó éjjel került Raszputyin sor, a bú vá rok hét fő haj nal - (balra) ban hoz ták a fel szín re a szta - Raszputyin és rec maradvá nyait. A jégbe fagyott te te met te her au tó ra (rekonstrukció) gyilkosai rak ták, és elin dul tak ve le a vi - (jobbra) borgi katonai kórházba azono sí tás cél já ból. Idő köz ben azon ban Pro ta po pov belügy mi nisz ter uta sí tást adott, hogy a cor pust vi gyék a Csesztminszkij menhelyre, és a boncolást azonnal hajtsák végre, mert félő, hogy a Viborgi kerületben a hírre kitör a lázadás. A bon co lást egy seb ti ben oda pa ran - csolt sebész, Koszorotov professzor végez te. Megál la pí tot ta, hogy a te te men három lőtt seb van, az egyik a há ton, a másik kettő a fe jen ha tolt be, mindegyi - ket nagyon közelről ad ták le, s az or vos sze rint mind há rom kü lön-kü lön is ha - lá los volt. A bon co lás be fe je zé se után két hölgy je lent ke zett a te te mért, azt azon ban belügy mi nisz te ri pa rancs ra nem ad hat ták ki, csak a ru háit. A vizsgá - lat lezárását követően a holt tes tet gyor - san Carszkoje Szelóba szállították, a vas - útállomásról közvetlenül a templomba vit ték, ahol a cá ri csa lád papja, Izi dor püspök által celebrált gyors gyászmise után azonnal eltemették. Raszputyin föl di ma rad vá nyai azon - ban nem so káig pi hen het tek bé ké ben. Az egyik is mert ver zió sze rint 1917 már - ciu sá ban ka to nák ás ták ki a szent ör - dög tetemét, és a közeli erdőben elégették, hogy so ha vissza ne tér jen. Más fel - jegyzések szerint a testet Kerenszkij, az Ideiglenes Kormány miniszterelnöke ex - humáltatta, majd elégették és titkos he - lyen szétszórták a maradványokat. RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 27