-1- Üzemeltetői kötelezettségek üzemzavarok, súlyos balesetek kapcsán

-1- Üzemeltetői kötelezettségek üzemzavarok, súlyos balesetek kapcsán

-2- Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, üzemzavar A Kat. 37. d) értelmében: Üzemeltető köteles a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetet követő lehető legrövidebb időn belül tájékoztatást adni a hatóság számára a bekövetkezett veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek közép- és hosszú távú következményeinek elhárítása, illetve a veszélyes anyagokkal kapcsolatos hasonló súlyos balesetek megelőzése érdekében tett intézkedéseiről. A Kat. 42. értelmében: az üzemeltető köteles a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve ügyeleti szolgálata útján távbeszélőn az iparbiztonsági hatóságot haladéktalanul tájékoztatni: a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, üzemzavar körülményeiről. a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetben, üzemzavarban szereplő veszélyes anyagokról, a lakosságra, az anyagi javakra és a környezetre gyakorolt hatások értékeléséhez szükséges adatokról, a megtett intézkedésekről.

Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, üzemzavar -3- Valami esemény történt Üzemzavarnak minősül? nem nincs teendője az üzemeltetőnek igen az üzemeltető a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve ügyeleti szolgálata útján tájékoztatja a hatóságot (Kat. 42. ) adatlap megküldése a hatóság részére 24 órán belül (R. 30. ) a baleset kivizsgálásának lezárását követő 15 megfelel a mellékletben napon belül az üzemeltető szereplő részletes jelentést küld a baleset kritériumoknak) körülményeiről (tartalmi követelményeket a hatóság R. 31. határozza meg az Európai Bizottság előírásai alapján) Kivizsgálás üzemzavar kivizsgálásának lezárását követő 15 napon belül az üzemeltető tájékoztatja a hatóságot a baleset körülményeiről

Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, üzemzavar Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, küszöbérték alatti üzemben valami történt Veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavar Súlyos baleset Veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavar: veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, küszöbérték alatti üzemben a rendeltetésszerű működés során vagy a technológiai folyamatokban bekövetkező olyan nem várt esemény, amely azonnali beavatkozást igényel és az alábbi következmények egyikével jár: a) veszélyes anyaggal kapcsolatos tűz, b) veszélyes anyaggal kapcsolatos robbanás, c) mérgező, rákkeltő tulajdonságú veszélyes anyag kibocsátása, d) oxidáló, tűz- vagy környezetre veszélyes tulajdonságú folyadék halmazállapotú veszélyes anyag kikerülése legalább 1000 kg mennyiségben, e) egyéb veszélyes anyag kikerülése legalább a felső küszöbérték 0,1%-át elérő mennyiségben, Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset: olyan mértékű veszélyes anyag kibocsátásával, tűzzel vagy robbanással járó, veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavar, amely a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, küszöbérték alatti üzem működése során befolyásolhatatlan folyamatként megy végbe, és amely az üzemen belül vagy azon kívül közvetlenül vagy lassan hatóan súlyosan veszélyezteti vagy károsítja az emberi egészséget, illetve a környezetet. -4-

Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, üzemzavar -5- Valami esemény történt Üzemzavarnak minősül? nem nincs teendője az üzemeltetőnek igen az üzemeltető a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve ügyeleti szolgálata útján tájékoztatja a hatóságot (Kat. 42. ) adatlap megküldése a hatóság részére 24 órán belül (R. 30. ) a baleset kivizsgálásának lezárását követő 15 megfelel a mellékletben napon belül az üzemeltető szereplő részletes jelentést küld a baleset kritériumoknak) körülményeiről (tartalmi követelményeket a hatóság R. 31. határozza meg az Európai Bizottság előírásai alapján) Kivizsgálás üzemzavar kivizsgálásának lezárását követő 15 napon belül az üzemeltető tájékoztatja a hatóságot a baleset körülményeiről

Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, üzemzavar -6-

-7- Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, üzemzavar Az üzemeltetőt érintő feladatok üzemzavar esetén: R.30. Az üzemeltető a Kat. 42. -a szerinti azonnali tájékoztatási kötelezettségén túlmenően az üzemzavarról, annak bekövetkezését vagy az arról való tudomásszerzést követő 24 órán belül írásbeli adatszolgáltatást nyújt a hatóság részére (12. melléklet szerint vagy honlapról adatlap). Az adatszolgáltatás a hatóság ügyeleti szolgálata útján elektronikusan (emailben), vagy telefaxon teljesíthető. A hatóság az üzemeltetőtől kapott adatszolgáltatás kézhezvételét követően a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, vagy a küszöbérték alatti üzemben bekövetkezett veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavarról - annak egy másolati példánya megküldésével - a veszélyeztetett település polgármesterét tájékoztatja Az üzemeltető a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, üzemzavar - műszaki, szervezeti és irányítási rendszerrel kapcsolatos - körülményeit kivizsgálja és annak eredményéről a hatóságot a kivizsgálás lezárását követő 15 napon belül tájékoztatja.

Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, üzemzavar Az üzemeltetőt érintő feladatok súlyos baleset esetén: R.31. Az esemény kivizsgálásának lezárását követő 15 napon belül az üzemeltető a 30. -ban meghatározott kötelezettségén túlmenően részletes jelentést küld a hatóság részére, ha a baleset a 11. mellékletben meghatározott feltételek közül legalább egynek megfelel. A jelentési kötelezettség független a hatóság területi vagy helyi szerveinek a védekezésben való részvételétől. Az üzemeltető a hatóság számára kiegészítő jelentést küld, ha új tény vagy körülmény jut tudomására vagy ha a technológia, a berendezések, a biztonsági irányítási rendszer alkalmazásakor vagy a védekezés területén szerzett saját tapasztalatok, a technikai fejlődés kapcsán tudomására jutó ismeretek, a balesetek megelőzése, és az ellenük való védekezés rendszerének áttekintését szükségessé teszik. A hatóság a kézhezvételtől számított 8 napon belül a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben vagy a küszöbérték alatti üzemben bekövetkezett veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetről és a következmények csökkentésére tett intézkedésekről - az üzemeltetőtől kapott jelentés egy másolati példányának megküldésével - a veszélyeztetett település polgármesterét tájékoztatja. (6) A hatóság a bekövetkezett veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetről és a következmények mérséklésére tett intézkedésekről tájékoztatja az érintett személyeket. 31/A. Ha valamely üzemeltető úgy ítéli meg, hogy a veszélyes anyagok vagy keverékek valamelyike a besorolása ellenére nem hordozza magában a súlyos baleset veszélyét, annak egészségi, fizikai és környezeti veszéllyel kapcsolatos tulajdonságainak értékeléséhez a 13. melléklet szerinti információkat megküldi a hatóság részére. -8-

Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, üzemzavar A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetről történő jelentés küldésének feltételei (R. 11. melléklet): Az alábbi feltételek közül legalább egy teljesül: 1. Ha a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetet legalább az 1. melléklet 1. és 2. táblázat 3. oszlopában közölt felső küszöbmennyiség 5%-nak megfelelő tömegű veszélyes anyag okozta. 2. Ha emberi életben és anyagiakban a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset kárt okozott, így: a) egy vagy több ember halálát okozta; b) hat vagy több ember a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem területén belül úgy sérült meg, hogy 24 órát meghaladó kórházi ellátásra szorult; c) egy vagy több ember a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem területén kívül úgy sérült meg, hogy 24 órát meghaladó kórházi ellátásra szorult; d) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem területén kívül egy vagy több lakóház lakhatatlanná vált; e) emberek kimenekítésére vagy két órát meghaladó elzárkóztatására volt szükség; f) közműszolgáltatások (ivóvíz, elektromos áram, gáz, távbeszélő) két órát meghaladó időtartamú szünetelése. -9-

Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, üzemzavar -10- A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetről történő jelentés küldésének feltételei (R. 11. melléklet): 3.1. A szárazföldi élőhelyek végleges vagy tartós károsodása: a) természetvédelmi oltalom alatt álló terület (különösen a védett természeti terület, Natura 2000 terület); b) 0,5 ha vagy ennél nagyobb területű környezet- vagy természetvédelem szempontjából fontos élőhelyek ökológiai folyosók, természeti területek; védett természeti területek, Natura 2000 területek c) 10 ha vagy ennél nagyobb területű élőhelyek, beleértve a mezőgazdasági művelés alatt álló területeket is. 3.2. A felszíni vizek végleges vagy tartós károsodása: a) 10 km-t meghaladó hosszúságú folyó, patak vagy csatorna; b) 1 ha vagy ennél nagyobb területű tó vagy víztározó. 3.3. Felszín alatti vizek számottevő károsodása: 1 ha vagy ennél nagyobb területen. 4. Ha a következő anyagi károk keletkeztek: a) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben bekövetkezett anyagi kár meghaladja a 2 millió EUR-t; b) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem területén kívül bekövetkezett anyagi kár meghaladja a 0,5 millió EUR-t. 5. Ha a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset államhatáron túli hatásokat okozott.

Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, üzemzavar A hatóságot érintő jelentési rendszer: R.32. A hatóság a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekről, illetve küszöbérték alatti üzemekről, a 30 31. -ban foglaltak szerint kapott információkról nyilvántartást vezet. A hatóság központi szerve a nyilvántartásban szereplő adatokról az Európai Bizottság vonatkozó előírásainak figyelembevételével tájékoztatja az Európai Unió illetékes szervét. A hatóság központi szervének vezetője az olyan veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetekről és üzemzavarokról, amelyek a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzése és következményeik csökkentése szempontjából műszakilag különösen fontosak haladéktalanul, de legkésőbb a baleset időpontját követő egy éven belül tájékoztatja az Európai Unió illetékes szervét. Amennyiben a tájékoztatás tartalmát érintően hatósági eljárás folyik, a tájékoztatást az eljárás jogerős befejezését követően kell megküldeni. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek esetében a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos előírások végrehajtásáról az Európai Unió illetékes szervével történő együttműködés és információszolgáltatás céljából először 2019. szeptember 30-ig majd azt követően négyévente a hatóság központi szerve nemzeti jelentést készít, amelyet továbbít az Európai Unió illetékes szervének. A hatóság központi szerve az Európai Unió döntéshozatali tevékenységében történő magyar részvétel szabályainak megfelelően a 31/A. szerint az üzemeltető által megküldött információkat, azok megalapozottsága esetén továbbítja az Európai Bizottság -11-

-12- Üzemzavarok, súlyos balesetek hatósági kivizsgálása I. Káreseti helyszíni szemle célja: A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, üzemzavar, nem jelentés köteles esemény kivizsgálása, az alábbi szempontok szerint: - biztonságos üzemeltetés körülményeinek meglétének vizsgálata; - az üzemeltető által a súlyos balesetek, üzemzavar, nem jelentés köteles esemény következményeinek korlátozása érdekében (mind a veszélyes üzem területén belül és kívül) tett intézkedések felmérése; - üzemeltető a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, üzemzavar, nem jelentés köteles esemény károsító hatásainak csökkentése érdekében megtett (biztonsági dokumentációban foglaltak szerinti) intézkedései megfelelőségének vizsgálata. Az esemény kivizsgálása miatt elrendelt helyszíni szemléről a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) előírása szerinti jegyzőkönyv készül.

Üzemzavarok, súlyos balesetek hatósági kivizsgálása II. A szemle során az alábbi feladatokat kell végrehajtani: a) Az esemény helyszínét, a baleseti hatásokkal érintett hatásterületet minden esetben meg kell tekinteni, ahol az esemény körülményeinek felderítésében segítséget nyújtó fényképeket kell készíteni. b) A kivizsgálás során az üzem belső védelmi tervében/súlyos káresemény elhárítási tervében leírtakat össze kell vetni az esemény kezelésével kapcsolatosan végrehajtott intézkedésekkel (erők, eszközök rendelkezésre állása; az érintett személyek, a beavatkozó állomány felkészültsége; az egyes védekezési mozzanatok időszükségletei); c) A szemle során jegyzőkönyvben rögzíteni kell az esemény minősítéséhez szükséges minden információt: A kialakult tűznek, vagy robbanásnak a veszélyes anyaggal kapcsolatos érintettségét; A kikerült veszélyes anyag mennyiségét és halmazállapotát; A kikerült veszélyes anyag tulajdonságát (pl.: mérgező, rákkeltő, oxidáló, tűz- vagy környezetre veszélyes); Amennyiben veszélyes létesítményt (létesítmény egészét) le kellett állítani az esemény kapcsán, akkor a létesítmény megnevezését, leállításának körülményeit; Az emberi életben és anyagiakban, illetve a természeti elemekben (talaj, víz) okozott kár becsült mértékét. -13-

-14- Üzemzavarok, súlyos balesetek hatósági kivizsgálása III. A szemle során az alábbi feladatokat kell végrehajtani: d) A jegyzőkönyvben rögzíteni kell az üzemeltető a veszélyes anyagokkal kapcsolatos esemény felszámolására vonatkozó védekezési, elhárítási és helyreállító intézkedéseket megtette / elmulasztotta. e) A jegyzőkönyvben rögzíteni kell az esemény keletkezésének időpontját és bejelentésének idejét, a bejelentő nevét, valamint a bejelentést fogadó szerv megnevezését.

Üzemzavarok, súlyos balesetek hatósági kivizsgálása IV. A szemle során az alábbi feladatokat kell végrehajtani: f) A jegyzőkönyvben rögzíteni kell az üzemeltetőnek, szemtanuknak, hatósági tanuknak, illetve a társhatóságok képviselőinek nyilatkozatát az esemény bekövetkezésének okairól és körülményeiről, melynek során az esemény értékeléséhez szükséges mértékben ismertetni kell : az eseményben érintett veszélyes létesítmény, üzemi technológia, vagy berendezés kialakítását, működését, technológiai paramétereit (hőmérséklet, nyomás, stb.) és karbantartottságát; az esemény feltételezett kiindulási helyzetét és az esemény kialakulásának folyamatát, az esemény kezelése során tett üzemeltetői intézkedéseket; az eseményt feltételezhetően előidéző okokat, az esemény kialakulását befolyásoló tényezőket, az eseményben érintett veszélyes anyagok fizikai és kémiai jellemzőit; az esemény következményeinek és hatásainak (személyi sérülés/halál, anyagi kár, környezetszennyezés, belső, vagy külső dominóhatás, stb.) részletes leírását; a normál üzemtől való eltérés, illetve esetlegesen az arra való visszaállás tényét, befolyásoló körülményeit; az esemény üzemeltetői kivizsgálásának tervezett/becsült befejezését/lezárását; az üzemeltető további intézkedéseinek leírását az érintett berendezés(ek), létesítmény(ek) vonatkozásában, illetve az érintett veszélyes anyag(ok) kezelésével kapcsolatosan (melyre a részletes kivizsgálás eredménye befolyással bír); a beavatkozó állomány/létesítményi tűzoltóság káresemény elhárításával kapcsolatosan végzett tevékenységét és annak tapasztalatait. -15-

A káreset helyszínén hozható hatósági döntés Az esemény kivizsgálása közben tapasztalt súlyos hiányosságok esetében, a további balesetveszély elhárítása érdekében a helyszínen tartózkodó kiadmányozásra jogosult személy a Kat. 35. (2) bekezdésében foglaltak szerint a veszélyes tevékenység végzését azonnali hatállyal, fellebbezésre tekintet nélkül megtilthatja, a (3) bekezdésben foglaltak szerint a veszélyes anyagokat elszállíttathatja, a veszélyes üzem területére történő belépést megtilthatja, a helyiségeket lezárhatja. Kat. 35. (3) Az iparbiztonsági hatóság elrendelheti az üzemeltető költségére és veszélyére: a) a rendőrség közreműködésével - külön jogszabály szerint - a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben foglalkoztatott vagy annak területén lévő személyeknek a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem területére történő belépésének, illetve az otttartózkodásának megtiltását, a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény helyiségeinek lezárását és ennek hatósági pecséttel történő hitelesítését, b) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény biztonsági őrzését, c) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményben található veszélyes anyagok, eszközök ca) elszállítását, cb) környezetvédelmi szabályok szerinti megsemmisítését, cc) veszélyeztető jellegük megszüntetését. -16-

Szankcionálás, Katasztrófavédelmi bírság -17-

Szankcionálás Ha az üzemeltető nem vagy nem megfelelő módon tesz eleget a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemre vonatkozó biztonsági jelentéssel, biztonsági elemzéssel kapcsolatos hiánypótlási felhívásnak vagy a biztonsági jelentésben vagy biztonsági elemzésben a biztonságos üzemeltetést bizonyítani nem tudja, annak teljesítéséig az iparbiztonsági hatóság a veszélyes tevékenység végzését korlátozhatja vagy felfüggesztheti. Az iparbiztonsági hatóság az üzemeltetőt megfelelő határidő megjelölésével kötelezheti a IV. fejezetben és a végrehajtási rendeletekben meghatározott üzemeltetői kötelezettségek teljesítésére, vagy ha a biztonságos üzemeltetés feltétele bármely okból hiányzik, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset megelőzéséhez és elhárításához szükséges intézkedések megtételére. Az iparbiztonsági hatóság az előírt kötelezettség vagy intézkedés megtételéig a veszélyes tevékenység folytatásának felfüggesztését rendelheti el. -18-

-19- Szankcionálás Ha az üzemeltető a biztonságos működéssel kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti és a biztonságos üzemeltetés feltételeiben súlyos hiányosság jelentkezik, akkor az iparbiztonsági hatóság az engedély visszavonásával a veszélyes tevékenység folytatását megtiltja. Ha az üzemeltető a veszélyes tevékenységet hatósági engedély nélkül kezdi el, akkor az iparbiztonsági hatóság a veszélyes tevékenység folytatását a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben jelen lévő veszélyes anyagok mennyiségének alsó küszöbérték negyede alá csökkentésével korlátozza.

-20- Szankcionálás Az iparbiztonsági hatóság elrendelheti az üzemeltető költségére és veszélyére: - a rendőrség közreműködésével - külön jogszabály szerint - a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben foglalkoztatott vagy annak területén lévő személyeknek a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem területére történő belépésének, illetve az ott-tartózkodásának megtiltását, a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény helyiségeinek lezárását és ennek hatósági pecséttel történő hitelesítését, - a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény biztonsági őrzését, - a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményben található veszélyes anyagok, eszközök - elszállítását, - környezetvédelmi szabályok szerinti megsemmisítését, - veszélyeztető jellegük megszüntetését.

Szankcionálás Amennyiben az üzemeltető a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesettel vagy üzemzavarral összefüggésben a megelőző, elhárító, helyreállító intézkedésekre, valamint a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset körülményeinek kivizsgálására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, az iparbiztonsági hatóság ezek megtételére kötelezi. Az iparbiztonsági hatóság katasztrófavédelmi bírság kiszabására jogosult -21-

-22- Katasztrófavédelmi bírság Jogszabályi alapok a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 36. (5) (9) bekezdései és a a katasztrófavédelmi bírság részletes szabályairól, a katasztrófavédelmi hozzájárulás befizetéséről és visszatérítéséről szóló 208/2011. (X. 12.) Korm. rendelet

-23- Katasztrófavédelmi bírság Kat. törvény rendelkezései Az iparbiztonsági hatóság katasztrófavédelmi bírság kiszabására jogosult: 1. katasztrófavédelmi engedély nélkül végzett engedélyköteles tevékenység végzése esetén, 2. a IV. fejezetben és a végrehajtási rendeletekben, vagy az azok alapján meghozott hatósági döntésben foglalt előírások elmulasztása esetén, 3. a veszélyes tevékenységgel kapcsolatos súlyos balesettel, vagy üzemzavarral összefüggésben megelőző, elhárító és helyreállító intézkedésekre vonatkozó kötelezettség be nem tartása esetén.

Katasztrófavédelmi bírság Kat. törvény rendelkezései A katasztrófavédelmi bírság legkisebb összege 300 000 forint, legmagasabb összege 3 000 000 forint. A bírság összegét a törvényi keretek között a jogsértésnek az emberi életre és egészségre, az anyagi javakra és a környezetre való veszélyességével arányos mértékben, igazodva a jogsértés súlyához és ismétlődéséhez kell meghatározni. A bírság egy eljárásban ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más kötelezettségszegés esetén ismételten is kiszabható. -24-

-25- Katasztrófavédelmi bírság Kat. törvény rendelkezései A bírság megfizetése nem mentesít a büntetőjogi, illetve a polgári jogi felelősség, valamint az elmulasztott kötelezettség teljesítése alól. A jogerősen kiszabott és be nem fizetett bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. A katasztrófavédelmi bírság a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

-26- Katasztrófavédelmi bírság Korm. rendelet rendelkezései A hatóság a Kat. törvény IV. fejezete hatálya alá tartozó eljárásban a 2. mellékletben szereplő szabálytalanságok esetén az ott meghatározott összegű katasztrófavédelmi bírság kiszabására jogosult. Több különböző szabálytalanság megállapítása esetén a katasztrófavédelmi bírság összege az egyes bírságtételek egyesített összege, amely legfeljebb 5 000 000 forint lehet.

Katasztrófavédelmi bírság Korm. rendelet rendelkezései A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 94. (1) bekezdés a) pontja nem alkalmazható a 2. melléklet táblázatának 1-2., 4-5., 9., 11., 13., 17-18., 20-21. pontjaiban rögzített szabálytalanságok esetében. -27-

-28- Katasztrófavédelmi bírság Korm. rendelet rendelkezései A katasztrófavédelmi bírság kiszabására irányuló eljárás a hatóságnak a szabálytalanságról való tudomásszerzéstől számított 3 hónapon belül, de legkésőbb a jogsértés bekövetkezését követő egy éven belül indítható meg. Az ügyintézési határidő 21 nap.

Katasztrófavédelmi bírság Korm. rendelet rendelkezései A katasztrófavédelmi bírság kiszabásáról rendelkező határozatnak a Ket.-ben meghatározottakon túl tartalmaznia kell annak a pénzforgalmi számlának a számát, amelyre a fizetést teljesíteni kell. A katasztrófavédelmi bírság összegét a katasztrófavédelmi bírság kiszabásáról rendelkező határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell megfizetni. A befizetés során a közlemény rovatban fel kell tüntetni a katasztrófavédelmi bírság szöveget, a határozat számát és a bírságfizetésre kötelezett nevét. -29-

-30- Katasztrófavédelmi bírság Korm. rendelet rendelkezései A katasztrófavédelmi bírság megfizetésére a hatóság a teljesítési határidő lejárta előtt előterjesztett kérelemre legfeljebb 12 havi részletfizetést engedélyezhet, amennyiben a katasztrófavédelmi bírság megfizetésére kötelezett hitelt érdemlően igazolja, hogy számára a teljesítés aránytalan nehézséget jelent. Egy részlet megfizetésének elmaradása esetén a teljes összeg megfizetése azonnal esedékessé válik.

-31- Katasztrófavédelmi bírság Korm. rendelet rendelkezései A katasztrófavédelmi bírság befizetési határidejének elmulasztását követő 8 napon belül a hatóság a végrehajtás érdekében megkeresi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatóságot. Ha a bírságfizetésre kötelezett a végrehajtás elrendelését követően a katasztrófavédelmi bírság befizetését hitelt érdemlően igazolja, a hatóság 8 napon belül intézkedik a végrehajtás megszüntetéséről.

-32- Katasztrófavédelmi bírság Katasztrófavédelmi bírság (208/2011. (X. 12.) Korm. rend.: Ssz. Bírságolással érintett szabálytalanság A bírság összege forintban 1. Engedélyköteles tevékenység engedély nélküli végzése, folytatása 3.000.000,- 2. Üzemazonosítási kötelezettség elmulasztása 2.000.000,- 4. Biztonsági jelentésben, biztonsági elemzésben, belső védelmi tervben, súlyos káresemény elhárítási tervben valótlan adatok feltüntetése 3. Üzemazonosítás nem megfelelő adattartalommal történő benyújtása 500.000,- 2.000.000,- 6. A hatósági döntésben foglalt egyéb, külön nem nevesített (adminisztratív, dokumentációs stb.) előírás elmulasztása 5. A hatósági döntésben foglalt műszaki, technológiai, beruházási, karbantartási előírás elmulasztása 2.000.000,- 500.000,- 7. Biztonsági jelentés, biztonsági elemzés határidőre történő benyújtásának elmulasztása 1.000.000,- 8. Súlyos káresemény elhárítási terv határidőre történő benyújtásának elmulasztása 500.000,- 10. Védendő adatokat nem tartalmazó biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés benyújtásnak elmulasztása 9. Biztonsági jelentés, biztonsági elemzés soros felülvizsgálatának elmulasztása 800.000,- 300.000,- 11. Biztonsági jelentés, biztonsági elemzés soron kívüli felülvizsgálatának elmulasztása 1.000.000,- 12. Súlyos káresemény elhárítási terv soros vagy soron kívüli felülvizsgálatának elmulasztása 500.000,-

-33- Katasztrófavédelmi bírság Katasztrófavédelmi bírság (R. 2. melléklet): 13. Belső védelmi terv soros vagy soron kívüli felülvizsgálatának elmulasztása 500.000,- 15. Üzemben, veszélyes létesítményben, tároló berendezésben, technológiai eljárásban vagy a védekezés belső (létesítményi) rendszerében jelentős változtatás bejelentésének, engedélyezésének elmulasztása 16. Üzemben jelenlévő veszélyes anyagok mennyiségének jelentős növekedése, illetve a veszélyes anyag jellegének, fizikai tulajdonságának jelentős változása bejelentésének elmulasztása 14. Üzem vagy veszélyes létesítmény bezárása bejelentésének elmulasztása 500.000,- 1.000.000,- 800.000,- 18. Veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavarról, súlyos balesetről szóló adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása 19. Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetről szóló baleseti jelentés határidőre történő benyújtásának elmulasztása 20. Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesettel kapcsolatos védekezési, elhárítási és helyreállító intézkedések elmulasztása 17. Veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavar, súlyos baleset azonnali bejelentésének elmulasztása 1.000.000,- 500.000,- 500.000,- 3.000.000,- 21. Belső védelmi terv gyakorlat végrehajtásának elmulasztása 1.500.000,- 22. Belső védelmi terv gyakorlat időpontjáról szóló értesítés megküldésének elmulasztása 300.000,- 23. Belső védelmi terv gyakorlat jegyzőkönyve megküldésének elmulasztása 300.000,- 24. Dominóhatásban érintett üzem adatszolgáltatási kötelezettségének elmulasztása 500.000,-

Igazgatási szolgáltatási díj -34-

Igazgatási szolgáltatási díj Igazgatási szolgáltatási díj 51/2011. (XII. 21.) BM rendelet Tevékenység Hivatkozás Szolgáltatási díj összege 1. Katasztrófavédelmi engedélyezési eljárás új veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemépítéshez Kat. 25. (1); 1.1 felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem R. 10. (1) 285 000 Ft 1.2 alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem 240 000 Ft 2. Katasztrófavédelmi engedélyezési eljárás veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény építéséhez Kat. 25. (1); R. 10. (1) 240 000 Ft 3. Katasztrófavédelmi engedélyezési eljárás veszélyes tevékenység végzéséhez Kat. 25. (1); 3.1 felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem Kat. 28. (1)-(2); 335 000 Ft 3.2 alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem R. 10. (1) 285 000 Ft 3.3 küszöbérték alatti üzem Kat. 40. (1)-(3); Kat. 27. (3) b); Kat. 27. (4), R. 35. (1) 135 000 Ft 4.1 Katasztrófavédelmi engedélyezési eljárás felső küszöbértékű üzem jelentős változtatásához Kat. 27. (3) b), c), d) 285 000 Ft 4.2 Katasztrófavédelmi engedélyezési eljárás alsó küszöbértékű üzem jelentős változtatásához Kat. 27. (3) b), c), d) 285 000 Ft 4.3 Katasztrófavédelmi engedélyezési eljárás küszöbérték alatti üzem jelentős változtatásához Kat. 27. (3) b), c), d) 135 000 Ft -35-

-36- Igazgatási szolgáltatási díj Igazgatási szolgáltatási díj 51/2011. (XII. 21.) BM rendelet Tevékenység Hivatkozás Szolgáltatási díj összege 5. Katasztrófavédelmi engedélyezési eljárás veszélyes tevékenység ismételt folytatásához Kat. 27. (3) a); Kat. 27. (4) 145 000 Ft 6. Biztonsági jelentés üzemeltető által kezdeményezett felülvizsgálata Kat. 27. (3) a); 28. (4); R. 11. (3) 115 000 Ft 7. Biztonsági elemzés üzemeltető által kezdeményezett felülvizsgálata Kat. 27. (3) a); 28. (4); R. 11. (3) 115 000 Ft 8. Belső védelmi terv üzemeltető által kezdeményezett felülvizsgálata Kat. 38. ; R. 20. (3) 75 000 Ft 9. Súlyos káresemény elhárítási terv üzemeltető által kezdeményezett felülvizsgálata, Kat. 27. (3) a); 41. d); R. 38. 75 000 Ft 10. Veszélyes tevékenység azonosítása, Kat. 40. (1), R. 7. ; R. 33. (1) 100 000 Ft

-37- Nukleárisbaleset-elhárítási szakterület

-38- Jogszabályok, belső szabályozók Nukleárisbaleset-elhárítási szakterület szakhatósági eljárásai A szakhatósági eljárások az alábbiakban részletezett jogszabályokban foglaltaknak megfelelően a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben (Ket.) foglaltak szerint kerülnek végrehajtásra. 112/2011. (VII. 4.) Korm. rendelet az Országos Atomenergia Hivatal nukleáris energiával kapcsolatos európai uniós, valamint nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő feladatköréről, az Országos Atomenergia Hivatal hatósági eljárásaiban közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, a kiszabható bírság mértékéről, valamint az Országos Atomenergia Hivatal munkáját segítő tudományos tanácsról 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről

-39-2012. április 1-je óta az iparbiztonsági szakterület része Radiológiai Távmérő Hálózat adatainak értékelése, nemzetközi radiológiai monitoring adatcsere, lakossági nukleárisbaleset-elhárítási tájékoztatás, KKB nukleárisbaleset-elhárítási tevékenységének támogatása, sugárzó anyag terjedésmodellezése, nukleárisbaleset-elhárítási szakhatósági állásfoglalások készítése, nukleárisbaleset-elhárítási gyakorlatok (döntéstámogatás), Mobil Sugárfelderítő Egységek működtetése és szakmai irányítása, Katasztrófavédelmi Mobil Laborok szakmai felügyelete, Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Intézkedési Terv rendszeres felülvizsgálatában való közreműködés.

-40- Feladataink I. Vegyi, biológiai, radiológiai felderítés káreseményeknél KML és KSE járművek A lakosságra és a beavatkozó állományra vonatkozó védelmi intézkedések előkészítése Hatósági ellenőrzések végzése veszélyes üzemekben Veszélyes áru szállítás és azok telephelyeinek ellenőrzése Éves szinten közel 1000 alkalmazás Kiemelt események biztosítása (diplomáciai látogatások, kiégett nukleáris fűtőelemek szállítása)

-41- Feladataink II. Országos Sugárfigyelő, Jelző, Ellenőrző Rendszer üzemeltetése háttérsugárzás mérésére (131 mérőállomás) EURDEP rendszer üzemeltetése (European Radiological Data Exchange Platform) Paksi Atomerőmű által telepített mérőállomások adatainak gyűjtése RODOS online döntéstámogató rendszer üzemeltetése Lakossági tájékoztatás a radiológiai mérőállomások adatairól

SEVESO irányelv és változásai -42-

-43- Seveso II. Irányelv módosítás okai 1. A hatály hozzáigazítása a CLP Rendelethez, (az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1272/2008/EK RENDELETE). 2. Az irányelvnek a végrehajtásra vonatkozó részletesebb szabályozási igénye. 3. Továbbá az irányelv bizonyos részeinek bővítése, pontosítása. Fogalmak, hatály Biztonsági dokumentációk felülvizsgálata Hatósági ellenőrzés Nyilvánosság tájékoztatása, részvétel a döntéshozatalban

-44- Seveso III. Irányelv (2012/18/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv) Első olvasati megállapodás 2012. március 27. Elfogadva 2012. július 4. Kihirdetve 2012. július 24. ) (OJ L 197/1) Letölthető magyarul is: http://ipsc.jrc.ec.europa.eu/?id=503 Jogerőre emelkedett 2012. augusztus 13. Hazai jogrendbe történő illesztés 2015. május 31. Végrehajtás 2015. június 1-től

Seveso III. Irányelv hazai jogrendbe ültetését szolgáló jogszabályok: A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (hatályos: 2012. január 1.) A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet (hatályos: 2012. január 1.) A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet módosításáról szóló 476/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet (hatályos: 2013. december 25.) (nehéz fűtőolaj, 2014. február 14.) Az egyes törvényeknek a katasztrófák elleni védekezés hatékonyságának növelésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CXCII. törvény (kihirdetve: 2013. november 29., hatályos: 2015. június 1.) A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet módosításáról, valamint az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszerrel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 34/2015. (II. 27.) Korm. rendeletet (kihirdetve: 2015. február 27., hatályos: 2015. június 1.) -45-

Jogszabály változásai 2015. évben -46-

-47- A Kat. törvény módosításai: Módosuló és új fogalmak: 3. 23. Üzemeltető: bármely természetes vagy jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemet, létesítményt vagy küszöbérték alatti üzemet működtet, irányít, vagy alapszabály, alapító okirat, illetve szerződés alapján meghatározó gazdasági vagy döntéshozatali befolyással rendelkezik a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, létesítmény, küszöbérték alatti üzem műszaki üzemeltetése felett. 3. 26. Veszélyes anyag: e törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletben meghatározott ismérveknek megfelelő anyag, keverék vagy készítmény, akár nyersanyag, termék, melléktermék, maradék, köztes termék, vagy hulladék formájában.

3. 31a. Veszélyes anyagok jelenléte: veszélyes anyagok tényleges vagy várható jelenléte a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, küszöbérték alatti üzemben, valamint azoknak az anyagoknak a jelenléte, amelyekről reálisan feltételezhető, hogy akkor keletkezhetnek, amikor a folyamatok beleértve a tároló tevékenységet is az üzemen belül bármely létesítményből kikerülnek az ellenőrzés alól, amennyiben e veszélyes anyagok mennyisége eléri vagy meghaladja az e törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletben meghatározott alsó küszöbérték negyedét. -48-

-49-3. 27. Veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény: olyan, a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem területén lévő föld alatti vagy föld feletti technológiai vagy termelésszervezési okokból elkülönülő műszaki egység, ahol egy vagy több berendezésben (technológiai rendszerben) veszélyes anyagok előállítása, felhasználása, szállítása vagy tárolása történik, magában foglal minden olyan felszerelést, szerkezetet, csővezetéket, gépi berendezést, eszközt, iparvágányt, kikötőt, a létesítményt szolgáló rakpartot, kikötőgátat, raktárt vagy hasonló úszó vagy egyéb felépítményt, amely a létesítmény működéséhez szükséges. 3. 28. Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem: egy adott üzemeltető irányítása alatt álló azon terület egésze, ahol egy vagy több veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményben ideértve a közös vagy kapcsolódó infrastruktúrát is veszélyes anyagok vannak jelen a törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott küszöbértéket elérő mennyiségben, és ennek alapján alsó vagy felső küszöbértékűnek minősül.

-50- A törvény IV. fejezetének hatálya nem terjed ki: 4. (3) a) az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 1. (1) bekezdésében az atomenergia alkalmazásával összefüggésben meghatározott tevékenységekre, jogosultságokra és kötelezettségekre, b) a veszélyes anyagoknak a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemen és küszöbérték alatti üzemen kívüli közúti, vasúti, légi vagy vízi szállítására, c) az ásványi anyagok bányákban és kőbányákban többek között fúrólyukakon át történő kinyerésére, azaz feltárására, kitermelésére és feldolgozására, d) a hulladéklerakó telepre, ideértve a föld alatti hulladéktárolást is, e) a katonai létesítményekre, berendezésekre vagy tárolókra. A Kat. 4. -a a következő (3a) bekezdéssel egészült ki: (3a) A Kat. IV. fejezetének hatálya kiterjed a szárazföldi föld alatti, természetes rétegekben, víztartó rétegekben, sóüregekben és használaton kívüli bányákban végzett gáztárolásra, a vegyi és termikus feldolgozási műveletekre és a veszélyes anyagokkal végzett ilyen műveletekkel kapcsolatos tárolásra, valamint a működő meddő ártalmatlanítására szolgáló létesítményekre, a veszélyes anyagokat tartalmazó derítő-, illetve ülepítőmedencét is beleértve.

-51- Módosuló üzemeltetői kötelezettségek: 27. (2) Az üzemeltető az iparbiztonsági hatóság számára köteles haladéktalanul bejelenteni a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény, küszöbérték alatti üzem ideiglenes leállítását, végleges bezárását. 27. (3) c) Az üzemeltető köteles az e törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletben meghatározott felülvizsgálati eljárást kezdeményezni az iparbiztonsági hatóságnál a jelen lévő veszélyes anyagok mennyiségének jelentős növekedése vagy csökkenése; a veszélyes anyag jellegének vagy fizikai tulajdonságának, vagy felhasználási folyamatának jelentős változása esetén. 27. (3) d) Az üzemeltető köteles az e törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletben meghatározott felülvizsgálati eljárást kezdeményezni az iparbiztonsági hatóságnál) az üzem besorolásának megváltozása esetén.

-52- Módosuló hatósági feladatok: 29. Az iparbiztonsági hatóság a hozzá benyújtott biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés vizsgálata, illetve a hatósági ellenőrzésen tapasztaltak alapján állapítja meg a dominóhatásban érintett veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek körét. Az iparbiztonsági hatóság a dominóhatásban érintett üzemek irányába intézkedik a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset-megelőzési célkitűzéseinek, biztonsági irányítási rendszerének, belső védelmi terveinek összehangolására a biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés soron kívüli felülvizsgálatának kezdeményezésével. Az iparbiztonsági hatóság az intézkedéseiről tájékoztatja a külső védelmi tervek és a lakossági tájékoztatók elkészítésében érintetteket. 36. Az iparbiztonsági hatóság a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek és üzemzavarok megelőzése, kivizsgálása, valamint a jogszabályban, illetve hatósági határozatban foglalt kötelezettségek teljesülése érdekében az e törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletben meghatározott gyakorisággal hatósági ellenőrzést tart.

-53- Rendeleti módosítások: Új fogalmak bevezetése: Keverék Érintett nyilvánosság Nyilvánosság biztosítása érdekében a BJ/BE kivonatának szükséges tartalmi elemeinek meghatározása. BJ/BE soron kívüli felülvizsgálati kötelezettség megállapítása veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset bekövetkezése esetére. Dominóhatásban érintettek szélesebb körű vizsgálatára vonatkozó eljárási szabályok megalkotása. Hatósági ellenőrzés rendszerének pontosítása Településrendezési tervezéssel kapcsolatos változások átvezetése. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos felmentésre vonatkozó rendelkezések megalkotása. Mellékletek aktualizálása. Hatálybalépés és dokumentáció módosítási kötelezettség megállapítása.

-54- Jogalkalmazást segítő útmutatók, módszertani kiadványok: Ideiglenes tárolás (szállítókonténerek) Veszélyes anyagok naprakész nyilvántartó rendszere BIR elemei (nyomon követési dokumentumok, folyamatos tökéletesítés) Hatósági ellenőrzés: Ellenőrző vizsgálati program Éves ellenőrzési terv Dominóhatás: Rendelkezésre álló információk átadásának módja A nem sorolt területek, fejlesztések figyelembe vétele Belső védelmi terv (védekezéshez szükséges megfelelő eszközök) Nyilvánosság biztosítása: Engedélyezés során az érintett települések vonatkozásában Veszélyességi övezeten belüli fejlesztés kapcsán Honlapok Súlyos baleset esetén az érintett személyek tájékoztatása Mezőgazdasági tevékenységet végző üzemek körének meghatározása Külső és természeti okok meghatározása Felhasználható dokumentumok körének meghatározása

-55- A 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet módosuló rendelkezéseinek hatályba lépése, átmeneti rendelkezések: E rendelet hatálya alá kerülő üzemeltetők 2015. szeptember 1-ig a 7. és a 33. szerinti üzemazonosítási eljárást folytatnak le. A Módr. hatálybalépésekor már működő besorolását megváltoztató veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, vagy küszöbérték alatti üzem üzemeltetője a biztonsági elemzés, vagy biztonsági jelentés 11., vagy a súlyos káresemény elhárítási terv 38. szerinti soron kívüli felülvizsgálati jegyzőkönyvét 2015. szeptember 1-ig, majd a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetője a biztonsági elemzést, vagy biztonsági jelentést 2016. június 1-ig benyújtja. A küszöbérték alatti üzemek esetében a hatóság dönt a súlyos káresemény elhárítási terv 2015. december 31-ig történő benyújtásáról.

A 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet módosuló rendelkezéseinek hatályba lépése, átmeneti rendelkezések: A Módr. hatálybalépésekor már működő besorolását nem megváltoztató veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetője részére a hatóság előírja a biztonsági elemzésnek, vagy biztonsági jelentésnek az e rendelet előírásai szerinti módosítással érintett részének, vagy jelentős tartalmi módosítás esetében a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt biztonsági elemzésnek, vagy biztonsági jelentésnek 2016. június 1-ig történő benyújtását. Nem jelentős tartalmi módosítás esetében az egységes szerkezetbe foglalt biztonsági elemzés vagy biztonsági jelentés benyújtására a 11. szerinti felülvizsgálatkor kerül sor. A már működő besorolását nem megváltoztató küszöbérték alatti üzem üzemeltetője a SKET-et a soron következő, 38. szerinti felülvizsgálat során módosítja. -56-

-57- A 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet módosuló rendelkezéseinek hatályba lépése, átmeneti rendelkezések: A már működő besorolását nem megváltoztató üzem üzemeltetőjének nem kell átdolgoznia a biztonsági dokumentációját, ha az üzemeltető a Módr. rendelkezéseinek megfelelő biztonsági elemzést, biztonsági jelentést vagy súlyos káresemény elhárítási tervet nyújtott be a hatósághoz a Módr. hatálybalépését megelőzően.

Folyamatábra: -58-

Jogszabály változásai 2016. évben -59-

-60- Aktualitások Jogszabályváltozások I. a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 2011. évi CXXVIII. törvény módosulása a az egyes belügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi CXVI. törvény szerint Hatályát veszti a Kat. 3. 30. pont f) alpontja ennek megfelelően az olyan esemény, mely csak önmagában a veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény leállításával jár, már nem minősül veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavarnak. A Kat. 41. d) pontjában a háromévenként szövegrész helyébe az ötévenként szöveg lép. Így a küszöbérték alatti üzem üzemeltetőjének a súlyos káresemény elhárítási tervet három év helyett csak ötévente kell felülvizsgálni a biztonsági jelentéssel és a biztonsági elemzéssel összhangban.

Aktualitások Jogszabályváltozások II. 219/2011. Korm. R. módosulása a 441/2016. Korm. R. szerint: 1. (3) b alpontjában a 2. táblázatában szövegrész helyébe az 1. táblázatában ; 11. (3) Az ötévenkénti szövegrész helyébe az A biztonsági jelentés vagy a biztonsági elemzés elfogadásától számított öt éven belül, azt követően ötévente végrehajtandó ; 20. (2) bekezdésében a legalább háromévenként szövegrész helyébe az a biztonsági jelentés vagy a biztonsági elemzés elfogadásától számított három éven belül, azt követően háromévenként ; 7. melléklet 6.1. pont b) alpontjában a hatóság által szövegrész helyébe a hatóság központi szerve által szöveg lép.; -61-

Aktualitások Jogszabályváltozások III. 219/2011 Korm. R. módosulása a 477/2016. Korm. R. szerint: Kiegészül a: 47/A. Ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e rendelet 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. Hatályát veszti: 10. (3) bekezdés a) pontjában a két-két példányban, 35. (1b) bekezdés a) és b) pontjában a két példányban szövegrész. 3. melléklet a 4. melléklet szerint módosul. (A BJ-t, BE-t írásban kell elkészíteni és a hatóság részére elektronikus úton kell benyújtani.) -62-

-63- Veszélyes ipari védelmi ügyintézők feladatai

-64- A veszélyes ipari védelmi ügyintéző a) a hatósággal folyamatos kapcsolatot tart, b) követi a vonatkozó jogszabályok változását, c) veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, üzemzavar esetében a bekövetkező eseményről jelentést, tájékoztatást készít, gondoskodik továbbá azok hatóság részére történő megküldéséről, d) szervezi és értékeli a belső védelmi tervben foglaltak gyakoroltatását, e) a belső védelmi terv pontosításáról, felülvizsgálatáról és gyakoroltatásáról jegyzőkönyvet készít, amelyet megküld a hatóság részére, és f) részt vesz a hatósági ellenőrzéseken és a helyszíni szemléken.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet! -65-