Egészségügyi-gyógyszerügyi szervezéstan, magyar egészségügy intézményei Dr. Hankó Balázs Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet 2015. február 16.
Tartalom 1. Általánosságban az egészségügyi ellátórendszerekről 1.1. egészségügyi ellátórendszer kihívásai? 1.2. Elvi megközelítés 1.3. Magyarországi egészségügyi rendszer főbb jellemzői 2. Magyar egészségügy intézményes rendszere 2.1. Irányítás, igazgatás 2.2. Ellátórendszer 2.3. Finanszírozás 3. Magyar gyógyszerügy intézményes rendszere 3.1. Irányítás, igazgatás 3.2. Ellátórendszer 3.3. Finanszírozás
1.1. Milyen kihívások vannak az egészségügyi ellátórendszerrel szemben? Krónikus nem fertőző betegségek aránya jelentősen megnőtt Nőt a várható élettartam, csökkent a csecsemőhalandóság Eü. kiadások növekedés nagyobb, mint a GDP Az Eü. kiadások a lakosság egy szűk csoportjára korlátozódnak Jelentős intra-internacionális eltérések Költségnövekedés nem mutatkozik meg egyértelműen az eredményességben Új eljárások jelentős költségigénnyel járnak
1.1.1. Krónikus betegségek hatása
1.1.2. Mindez milyen kérdéseket vet fel Finanszírozás Morbiditás Demográfia Struktúra
1.1.3. De mit ad hozzá az egészségünkhöz az egészségügyi rendszer? Az egészségi állapotot meghatározó tényezők szerepe (WHO) 43% 11% 19% Egészségügyi ellátás Környezeti hatások Genetikai tényezők 27% Életmód
1.2. Mi alapján kell vizsgálni az egészségügyi rendszert? 1. Értékválasztás 2. Célválasztás 3. Eszközválasztás
1.2.1. Milyen célok közül választhat az egészségpolitika Hatásosság-eredményesség (efficacyeffectiveness) Hatékonyság (efficiency) Igazságosság, méltányosság (equity) Megvalósíthatóság (feasibility) Sokszor trade off kapcsolat! Forrás: Dr. Gaál Péter: SE EMK. Egészségpolitika jegyzet
1.2.2. Az egészségügyi ellátórendszer egészségi állapot pénzügyi védelem megelégedettség végső célok Köztes teljesítményjellemzők, pl: minőség, hatékonyság, méltányosság forrásteremtés szervezeti felépítés hozzáállás (magatartás) beavatkozási pontok finanszírozási technika szabályozás
1.3. Az egészségügy szereplői Egészségügyi személyzet Beteg Állam Vizsgálandó ezek egymáshoz való viszonya Status: alá-fölé rendeltség Contractus: mellérendeltség Kevert rendszerek Forrás: SE EMK: Sinkó Eszter: Egészségügyi rendszerek elemzése
1.3.1. Milyen szempontok szerint vizsgálható az egészségügyi rendszer? 1. Tulajdonviszonyok Köztulajdon - magántulajdon 2. Működési formák For profit non profit 3. Irányítási rendszer Állam szerepe Tulajdonos és menedzsment kapcsolata 4. Finanszírozási csatornák, forrásteremtés Közforrások magán források 5. Forrás allokációs technikák Közvetlenül - közvetetten 6. Finanszírozási technikák HBCS, német pont, fejkvóta stb. 7. Ármegállapítás mechanizmusa Állami ár nincs ár szerződéses ár 8. Betegek helyzete Igénybevételi jogosultság szabad orvos, intézmény választás - betegjogok 9. Szolgáltatók helyzete Belépés szabadsága működési forma megválasztásának szabadsága Forrás: SE EMK: Sinkó Eszter: Egészségügyi rendszerek elemzése
1.3.2. Hazai elemek Tulajdonviszonyok Jellemzően köztulajdon Állami irányba történő elmozdulás GYEMSZI szerepe - ÁEEK (!) Magántulajdon kis hányada Egyházi (Bethesda gyermekkórház, BIK stb) Telki magánkórház (megszünt) Régi kiszervezési történetek (Hospinvest, Medisyst) Köz és magánellátás elválasztásának aktuális kérdései Működési formák Mág.-on non-profit működési forma Irányítási rendszer ÁNTSZ/OTH OEP GYEMSZI/ÁEEK - intézményvezetés Finanszírozási csatornák, forrásteremtés Közkiadás-magánkiadás 70:30 Jellemzően járulék alapú, központi költségvetési hozzájárulás de új elemek Pl.: Népegészségügyi Termékadó
1.3.2. Hazai elemek Forrásallokációs technikák Semmelweis Terv -térségi rendszer, új struktúra megyei rendszer előtérbe kerülése Finanszírozási technikák Fejkvóta/kártyapénz Német pontrendszer HBCS -TVK Ármegállapítás mechanizmusa Gyógyszerbefogadás Egyéb esetekben Szolgáltatók helyzete Piacra lépés korlátozott Orvosok, eü. dolgozók szerepe Háziorvosok vállalkozók Szakellátásban dolgozók alkalmazottak, megbízási szerződések Betegek helyzete Korszerű betegjogi jogszabályok A szabad orvos/intézmény választás OBDK
Tartalom 1. Általánosságban az egészségügyi ellátórendszerekről 1.1. egészségügyi ellátórendszer kihívásai? 1.2. Elvi megközelítés 1.3. Magyarországi egészségügyi rendszer főbb jellemzői 2. Magyar egészségügy intézményes rendszere 2.1. Irányítás, igazgatás 2.2. Ellátórendszer 2.3. Finanszírozás 3. Magyar gyógyszerügy intézményes rendszere 3.1. Irányítás, igazgatás 3.2. Ellátórendszer 3.3. Finanszírozás
2. Az egészségügy főbb szereplői Szakmai irányítás tulajdonosok finanszírozó szakmai felügyelet szakmai érdekvédelem szakmai szervezetek Betegjogok ellátottak Emberi Erőforrások Minisztériuma Állam/GYEMSZI/ÁEEK, ((önkormányzat)), egyéb működési költség: OEP OTH MOK, MGyK Egészségügyi Szakmai Kollégium Országos Betegjogi és Dokumentációs Központ Nemzeti Betegfórum
Magyar egészségügy szereplői, kapcsolatrendszerük Kormány KAMARÁK MOK, MGYK EMMI egyéb minisztériumok GYEMSZI OTH/ Kormhiv Helyi önkormányzatok OEP Egészségbiztosítás K ö z i g a z g a t á s NGO intézmények (önkormányzati Intézmények) Egészségügyi szolgáltatók állami intézmények biztosítottak
2.1. Az egészségügy állami irányítása Központi államigazgatás Parlament Kormány Emberi Erőforrások Minisztérium (Egészségügyért Felelős Államtitkárság) GYEMSZI/ÁEEK OTH OEP Egyéb Minisztériumok Kormányhivatalok (Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv) Változó struktúra, főosztályi tagozódás lesz (!) Helyi, önkormányzati közigazgatás
2.1. Az állam szerepe az egészségügyben Feladata: egészségügyi ellátórendszer működtetése állampolgárok egészségügyi ellátáshoz való - hozzáférhetőség - esélyegyenlőség - minőség biztosítása egészségbiztosítási rendszer működtetése egészségpolitika, fejlesztés kidolgozása, végrehajtása népegészségügyi feladatok ellátása az ágazatot érintő tudományos kutató tevékenység
ágazati irányító jogköre 2.1.1. EMMI/EÜÁT szerepe kiterjed minden egészségügyi tevékenységre, minden egészségügyi szolgáltatóra, egészségbiztosítás, ÁNTSZ felügyelete irányítja, összehangolja, szervezi ellátás rendszerét tudományos kutató tevékenységet társadalombiztosítással kapcsolatos egészségpolitikát népegészségügyi program megvalósítását egészségmegőrzéssel kapcsolatos feladatokat szakképzés, továbbképzés szakmai felügyeleti rendszer nemzetközi kapcsolatok nemzetközi szervezetek munkájában való részvétel nemzetközi egyezmények EU tagság ágazati feladati
2.1.2. EMMI közvetlen irányítása alá tartoznak Főbb háttérintézményei GYEMSZI/ÁEEK integrálódott szervezetek/hatóságok Fővárosi, önkormányzati kórházak és országos intézetek OEP ÁNTSZ/OTH OBDK Egészségügyi Szakmai Kollégium Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) egyéb intézmények EEKH új intézmény kibővült feladatkörrel (márc. 1-től ENKK)
2.1.2.1. Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőségés Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) Állami Egészségügyi Ellátóközpont (ÁEEK) alapítva: 2011. május 1. Története, főigazgatóságai Új struktúra 2015. március 1-től Fő funkció: tulajdonos és intézményfenntartó és ehhez kapcsolódó szolgáltatások Változó funkciók Ellátásszervezés és kapacitástervezés, informatika OEP-be kerül OGYI és technológiai érékelés új OGYÉI (Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet) Minőségügyi szakfőorvosi rendszer OBDK-ba Egészségügyi Továbbképzési Intézet új EEKH-valösszeolvadó ENKK (Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ) Országos Vérellátó Szolgálat ÁEEK irányítása alá kerül
2.1.2.2. Országos Egészségbiztosítási Pénztár Központi hivatali szervként a biztosítási ág vonatkozásában: Végzi az Egészségbiztosítási Alap kezelésével, a nyilvántartások vezetésével, a pénzügyi elszámolásokkal és az adatszolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatos feladatokat. Külön jogszabályokban meghatározottak szerint irányítja és működteti a biztosítási ág felügyeleti, költségvetési, szakmai és belső ellenőrzési rendszerét. Közreműködik az egészségbiztosítási ellátásokkal, az egészségügyi ellátások finanszírozásával, a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, gyógyfürdők árához nyújtott támogatással, valamint a járulékfizetéssel kapcsolatos jogszabályok előkészítésében A gyógyszer, a gyógyászati segédeszköz és a gyógyfürdő támogatások elszámolásával kapcsolatos feladatokat. Új funkció 2015. március 1-től ellátásszervezés, kapacitás elosztás
2.1.2.2. Országos Egészségbiztosítási Pénztár Az OEP -az igazgatási szervek vonatkozásában -irányítja, szervezi és ellenőrzi: megállapítja az E. alap részletes előirányzatait jogorvoslati, méltányossági eljárások lefolyatása A tervezési, gazdálkodási, beszámolási, valamint az adatszolgáltatási feladatok ellátását, mind az ellátás, mind a működés területén. gyógyszer, gyógyászati segédeszköz támogatások elszámolásával kapcsolatos feladatok A munkaképesség változásával és a keresőképtelenség megállapításával kapcsolatos orvosszakértői tevékenységet
2.1.2.3. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) szervezetrendszere az Országos Tisztifőorvosi Hivatalból (OTH) és az irányítása alatt álló országos intézetekből áll. Az OTH-t az egészségügyért felelős miniszter irányítja. Az OTH központi hivatal, önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv, vezetője az országos tisztifőorvos. Az országos intézetek önálló költségvetési szervként működnek, A népegészségügyi feladatok ellátására a fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveként népegészségügyi szakigazgatási szervek működnek. A megyei népegészségügyi szakigazgatási szervek önálló feladat-és hatáskörrel rendelkező, népegészségügyi feladatokat ellátó szervezeti egységeként kistérségi illetve fővárosi kerületi (kistérségi népegészségügyi intézetek) működnek. Az országos tiszifőorvos a jogszabályokban és az alapító okiratban foglaltakkal összhangban szakmai irányítást gyakorol az ÁNTSZ és a népegészségügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervek felett.
ÁNTSZ új struktúra 2015. március 1-től Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Közegészségügyi Központ (OKK) az OSSKI, az OKBIés az OKIszervezeti integrációjából -négy feladatcsoport mentén szerveződik meg, ezek a környezet-és településegészségügy, a sugáregészségügy és a kémiai biztonság Országos Epidemiológiai Központ(OEK) jelenlegi Országos Epidemiológiai Központ bázisán továbbra is a fertőző betegek felügyeletével, járványügyi és klinikai mikrobiológiai vizsgálatokkal, valamint az immunbiológiai készítmények és diagnosztikumok ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat látja el. Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet (NEFI): OEFI, OALI, OGYEI összeolvadásával Változó funkciók OÉTI átkerül az új szervezetbe OGYÉI Tisztigyógyszerészt átkerül az új szervezetbe OGYÉI Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet az ÁNTSZ-be integrálódik Szakigazgatási szervek Kormányhivatali főosztályként dolgoznak tovább
2.1.2.3.1. OTH feladatai Az OTH az országos intézetek szakmai irányító szerve. részt vesz az országos népegészségügyi programok kidolgozásában és irányítja, szervezi, koordinálja a programok végrehajtásának területi és helyi feladatait. Koordinálja az egészségügyi ellátás feletti szakfelügyeletet, az országos szakfelügyeleti hálózat működtetésével a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervekkel és a kistérségi népegészségügyi intézetek közreműködésével ellátja az egészségügyi szolgáltatók szakfelügyeletét.
2.1.2.4. Egészségügy Szakmai Kollégium Új szakmai kollégiumi rendszer kialakítása (2011.04.01.) A szakmai kollégium az egészségügyért felelős miniszter javaslattevő, véleményező és tanácsadó szakmai testületeként működik. A kollégium tagozatokból áll, munkájának szakmai támogatását a szakmai kollégiumi tanácsok végzik. Egy szakmai kollégium 60 tagozat 3-3 fővel Gyógyszerellátási gyógyszerészeti Kórházi Klinikai gyógyszerészeti Ipari gyógyszerészeti Továbbá szakmai kollégiumi tanácsok 10-15 tag 12/2011. (III. 30.) NEFMI rendelet Az egészségügyi szakmai kollégium működéséről
2.1.2.5. Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) Egészségügyi Miniszter javaslattevő, véleményező, tanácsadó és döntés előkészítő testülete (34/2003 ESzCsM rendelet) feladatköre állásfoglalások egészégpolitikai, orvostudományi, gyógyszerésztudományi kérdésekben koordinálja kormányzati felelősségi körbe tartozó kutatásokat elősegíti a kutatási eredmények betegellátási gyakorlatba történő átültetését klinikai vizsgálatok szabályrendszerére történő javaslattétel etikai véleményt alkot a kutatásokról felépítése Elnök elnökség bizottságok - Tudományos és Kutatásetikai Bizottság (ETT TUKEB) - Klinikai Farmakológiai Etikai Bizottság (ETT KFEB) - Humán reprodukciós Bizottság (ETT HRB) - Kutatási és Fejlesztési Bizottság - Igazságügyi Bizottság
2.1.3. Kormányhivatal felépítése A kormánymegbízott közvetlen vezetése alatt álló ágazati szakigazgatási szervek Szociális és Gyámhivatal Építésügyi Hivatal Igazságügyi Szolgálat Földhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerv Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Munkaügyi Központ Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv Fogyasztóvédelmi Felügyelőség Kulturális Örökségvédelmi Iroda Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság Közlekedési Felügyelőség Új főosztályi struktúra kerül kialakításra
2.2. Betegellátás intézményrendszere alapellátás: háziorvos gyermek háziorvos szakellátás: járóbeteg ellátás fekvőbeteg ellátás Egyéb ellátások ügyeleti ellátás mentés betegszállítás ápolás hospice rehabilitáció orvostechnikai eszközellátás gyógyszerellátás pszichoterápiás és klinikai szakpszichológia nem konvencionális eljárások
2.2. Betegellátás intézményrendszere Alapellátás cél: a beteg lakóhelyének közelében szabad orvosválasztás alapján, tartós orvos-beteg kapcsolat feladatok: beteg eü. állapotának figyelemmel kísérése, egészséges életmódra nevelés, tájékoztatás orvosi kompetenciának, diagnosztikus, terápiás felszereltségnek megfelelő akut orvosi ellátás, gyógykezelés, gondozás, szakellátáshoz irányítás beteg otthoni ellátása házi ápolás, rehabilitáció megszervezése, ellenőrzése adatok
2.2. Betegellátás intézményrendszer-járóbeteg szakellátás típusai: szakorvosi rendelőintézetekben működő fekvőbeteg intézetek szakambulanciáin működő elérhetőség: beteg lakóhelyétől könnyen tömegközlekedéssel elérhetőek beteg érkezhet: spontán vagy háziorvosi beutalóval feladat: különleges szakmai tudást, diagnosztikus vagy terápiás hátteret igénylő betegek ellátása szakosított szakellátás járó betegeit látják el, rövidítve a fekvőbeteg osztályon töltött időt
2.2. Betegellátás intézményrendszer-járóbeteg szakellátás beteg továbbítás: meggyógyul további gondozásra visszakerül a háziorvoshoz fekvőbeteg ellátó intézménybe utalják betegellátó osztályokhoz kapcsolt szakambulanciák: adatok: egy betegre átlagosan 7,8 perc jut
2.2. Betegellátás intézményrendszer- fekvőbeteg szakellátás I. típusai: kórház: -diagnosztikus és terápiás beavatkozások és legalább a négy alapszakma: belgyógyászati, sebészeti, csecsemő- gyermekgyógyászati, szülészetnőgyógyászati osztály működik. súlyponti kórház definíció megszűnt!, helyette progresszív térségi rendszer tulajdonos: EMMI-GYEMSZI teljes kör egyéb (egyházi, magán stb.) minimális arány beteg érkezhet: családorvosi beutaló, szakorvosi beutaló, mentő, saját kezdeményezésére sürgős esetben
2.2. Progresszivitás szintjei (aktív fekvő ellátás): P1: Rutin jellegű, gyakran végzett beavatkozás/ellátás, egyszerűbb felszerelés, társszakmák részéről alapszakmák jelenléte P2: Nagyobb szakmai felkészültséget igénylő és/vagy magas technikai-felszereltségi szintet igénylő ellátásformák, sokszakmás akut kórházi háttérrel P3: Kimagasló szaktudást és/vagy kiemelt technikai felszereltségi szintet igénylő ellátásformák, kiemelt akut kórházi környezetben P4: Országosan kiemelt, ritka ellátások
A kialakításra kerülő új struktúra jellemzően megyei területre alapoz lakosságarányos finanszírozás A, B, C, D, E szakmák elosztása
2.3. A magyar egészségügy forrásai Egészségbiztosítás gyógyító szolgálatok működési költségei Állam népegészségügyi feladatok, (kiemelt) fejlesztések, beruházások, állampolgári jogon járó egészségügyi ellátások Tulajdonos invesztíció (létesítés, pótlás) VIS maior keret Állampolgár járulékfizetés, önrész-vállalás biztosítási szolgáltatásoknál, Népegészségügyi Termékadó készpénzfizetés a biztosításon kívül eső szolgáltatásokért Munkáltató járulékfizetés, foglalkozás egészségügy költségei Uniós pályázati források (300 Mrd Ft)
2.3. A magyar egészségügyi szolgáltatások finanszírozási rendszere alapellátás (háziorvosi rendszer) korkorrigált fejkvóta kiegészítések - területi pótlék, az orvos szakképesítése, kiegészítő tevékenységek - Indikátorrendszer -egyéb járóbeteg szakellátás tételes elszámolás (pontrendszer alapú tevékenység-finanszírozás) alapja: - WHO (ICPM - OENO) klasszifikáció, német pontrendszer adaptált értékei fekvőbeteg ellátás aktív ágyak - homogén betegségcsoportok krónikus ágyak - differenciált ápolási nap
Tartalom 1. Általánosságban az egészségügyi ellátórendszerekről 1.1. egészségügyi ellátórendszer kihívásai? 1.2. Elvi megközelítés 1.3. Magyarországi egészségügyi rendszer főbb jellemzői 2. Magyar egészségügy intézményes rendszere 2.1. Irányítás, igazgatás 2.2. Ellátórendszer 2.3. Finanszírozás 3. Magyar gyógyszerügy intézményes rendszere 3.1. Irányítás, igazgatás 3.2. Ellátórendszer 3.3. Finanszírozás
ágazati irányító jogköre 3.1.1. EMMI/EÜÁT szerepe kiterjed minden egészségügyi tevékenységre, minden egészségügyi szolgáltatóra, egészségbiztosítás, ÁNTSZ felügyelete irányítja, összehangolja, szervezi ellátás rendszerét tudományos kutató tevékenységet társadalombiztosítással kapcsolatos egészségpolitikát népegészségügyi program megvalósítását egészségmegőrzéssel kapcsolatos feladatokat szakképzés, továbbképzés szakmai felügyeleti rendszer gyógyszerügyeket nemzetközi kapcsolatok nemzetközi szervezetek munkájában való részvétel nemzetközi egyezmények EU tagság ágazati feladati
3.1.2. Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség-és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) alapítva: 2011. május 1. egészségügy strukturális átalakítását elindító szakmapolitikai koncepció része Feladatai Integrált szervezetek tevékenysége Struktúra átalakításból adódó feladatok Főigazgatóságok Országos Gyógyszerészeti Intézet..
3.1.2. OGYÉI Országos Gyógyszerészeti és Élelemzés-egészségügyi Intézet Főbb funkciók - OGYI tevékenységi és feladatköre - OTH volt országos tisztigyógyszerészet feladatköre - OÉTI feladatköre - TEI feladatköre
3.1.2.1. OGYI feladatköre Hatósági, szakhatósági, ellenőrzési feladatok ellátása jogszabályok által meghatározott esetekben Megkeresésre részt vesz a feladatkörét érintő jogszabályok előkészítésében Megkeresésre közreműködik az Európai Közösségi jogharmonizációból fakadó feladatokban Kialakítja és működteti a feladatkörével kapcsolatos adatokra vonatkozó bejelentési, nyilvántartási, információs, tájékoztatási rendszereket, Nemzetközi szakmai kapcsolatokat létesít és tart fenn a feladatai ellátásával összefüggésben, együttműködik a tagállami társhatóságokkal, Együttműködik az Európa Tanács Gyógyszerminőségi és Egészségügyi Főigazgatóságával (EDQM) Együttműködik az Egészségügyi Világszervezettel, A gyógyszerészet területén az Egészségügyi Minisztérium szervezési-módszertani, továbbképző és tudományos-kutató alapintézménye Szerkeszti és rendszeresen kiadja a Magyar GyógyszerkönyvetSzabványos vénymintákat (Formulae normales) Rendszeresen elemzi a gyógyszerfelhasználást a gyógyszerterápia korszerűsítésének előmozdítása érdekében Fejleszti a gyógyszerészeti módszertant, módszertani leveleket ad ki,
3.1.2.2. Tisztigyógyszerészet feladatai gyógyszerügyek területén Feladatkör Hatáskör GYÓGYSZERELLÁTÁS FELÜGYELETE gyógyszerforgalmazás, engedélyez gyógyszerészeti tevékenység, ellenõriz, kábítószerforgalmazás felügyelete, nyilvántart, engedélyezése, külsõ intézkedik, Minõségellenõrzése felügyel Személyi jog Gyógyszertár létesítési, működés Gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazás engedélyez engedélyez engedélyez
3.1.4. Országos Egészségbiztosítási Pénztár Központi hivatali szervként a biztosítási ág vonatkozásában: Végzi az Egészségbiztosítási Alap kezelésével, a nyilvántartások vezetésével, a pénzügyi elszámolásokkal és az adatszolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatos feladatokat. Külön jogszabályokban meghatározottak szerint irányítja és működteti a biztosítási ág felügyeleti, költségvetési, szakmai és belső ellenőrzési rendszerét. Közreműködik az egészségbiztosítási ellátásokkal, az egészségügyi ellátások finanszírozásával, a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, gyógyfürdők árához nyújtott támogatással, valamint a járulékfizetéssel kapcsolatos jogszabályok előkészítésében A gyógyszer, a gyógyászati segédeszköz és a gyógyfürdő támogatások elszámolásával kapcsolatos feladatokat.
főbb elemek 3.1.4. Gyógyszerügy-finanszírozás beteg támogatására alkalmazható módszerek beteg közvetlen támogatása a biztosítótól gyógyszertárral áll elszámolásban az egészségbiztosító A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény, és a végrehajtásáról szóló 217/1997.(XII.1.) Korm. rendelet szerint végzi a gyógyszer, a gyógyászati segédeszköz és a gyógyfürdo támogatások elszámolásával kapcsolatos feladatokat meghatározott feltételek alapján szerződéskötés a gyógyszertárat működtetővel utófinaszírozás (1-2 hét) gyógyszerár támogatási rendszer közgyógyellátás
3.1.5. Szakmai kollégiumok Új szakmai kollégiumi rendszer kialakítása (2011.04.01.) A szakmai kollégium az egészségügyért felelős miniszter javaslattevő, véleményező és tanácsadó szakmai testületeként működik. A kollégium tagozatokból áll, munkájának szakmai támogatását a szakmai kollégiumi tanácsok végzik. Egy szakmai kollégium 60 tagozat 3-3 fővel Gyógyszerellátási gyógyszerészeti Kórházi Klinikai gyógyszerészeti Ipari gyógyszerészeti Továbbá szakmai kollégiumi tanácsok 10-15 tag 12/2011. (III. 30.) NEFMI rendelet Az egészségügyi szakmai kollégium működéséről
3.2. Betegellátás intézményrendszere alapellátás: háziorvos gyermek háziorvos szakellátás: járóbeteg ellátás fekvőbeteg ellátás Egyéb ellátások ügyeleti ellátás mentés betegszállítás ápolás hospice rehabilitáció orvostechnikai eszközellátás gyógyszerellátás pszichoterápiás és klinikai szakpszichológia nem konvencionális eljárások
3.2.1. Gyógyszerellátás Gyógyszergyárak, és szervezetek MAGYOSZ IGY Generikus Egyesület VÉFE Gyógyszernagykereskedők gyógyszernagykereskedelem: -azon gyógyszerellátási tevékenységek összessége, amely eredményeként a gyógyszer az előállítótól a közvetlen lakossági gyógyszerellátóhoz jut külön OGYI engedéllyel végezhető feladat: -beszerzés, átvétel, készletezés, (szétmérés), rendelésfelvétel, összeszedés, csomagolás, kiszállítás, számlázás folyamatos minőségbiztosítás gyógyszernagykereskedők: - Hungaropharma, Phoenix, Humantrade stb. Gyógyszertárak egészségügyi szolgáltató intézmény
3.2.2. Gyógyszerellátás-Gyógyszertárak közforgalmú gyógyszertár 2330 közforgalmú gyógyszertár 5030 gyógyszerész, 6850 gyógyszertári asszisztens, 2900 egyéb beosztású alkalmazott fiók gyógyszertár nincsenek meg a közf. gytár. létesítésének feltételei, legközelebbi közf.gytár. gyógyszertár vezetőjének irányítása alá tartozik (600 gytár) egész évben, vagy meghatározott időszakban működik kézi gyógyszertár ahol nincs közforgalmú gytár. háziorvos, állatorvos működtetheti gyógyszerek beszerzése a legközelebbi gyógyszertárból intézeti gyógyszertár cc. 110 intézeti gyógyszertár, 70 zártforgalmú gyógyszertár Fekvőbeteg gyógyintézet, ill. állateüi intézmény kérelme Minimum 200 ágy
3.3. Finanszírozás Közfinanszírozott készítmények Árrés alapú finanszírozás (46,2 Mrd Ft/2013 év) (5/2007 EüM rendelet) Generikus ösztönző (3,6 Mrd Ft/év) (Költségvetési törvény és 364/2010 Korm. rendelet) Gyógyszertári szolgáltatási díj (4,5 Mrd Ft/év) (Költségvetési törvény és 364/2010 Korm. rendelet) Működési célú támogatás (700 M Ft/év) (Költségvetési törvény és 134/1999 Korm. rendelet) Nem közfinanszírozott gyógyszerek, egyéb termékek Szabad ármegállapítás Egyéb kedvezmények
Ráadás dia, közvetlen lakossági gyógyszerellátás modellkorrekciója és eredményei Gyógyszertár integrálása az egészségügyi ellátórendszerbe Szükségleti elv érvényesítése a gyógyszertár létesítés működtetés során Gyógyszerészi szakmai kompetenciák Gyógyszertár vezetés és tulajdonlás szakmai felelősség elve
Köszönöm a figyelmet!