Tutor Alapítvány A lakosság biztonságérzetének és tájékozottsági szintjének vizsgálata Heves Megyében Közvélemény kutatás a Tutor Alapítvány TÁMOP-5.6.1.C-11/-011-009 Együtt az áldozatvédelemben projektének keretében 014.01.31.
1
Tartalomjegyzék Kutatásmódszertan... 3 A háztartások jellemzői... 5 Iskolázottság és gazdasági aktivitás... 8 Megélhetés... 10 A válaszadók kiegészítő jövedelemforrásai... 17 Adósságok, hitelek... 18 Gazdálkodási jellemzők... 19 Lakáskörülmények... 8 Elégedettség különös tekintettel a közbiztonságra... 30 A települések problémái... 3 Intézmények, bizalom... 35 A hevesi áldozatvédők ismertsége... 43 Jogbiztonság... 48 Kriminalitás, fertőzöttség... 54 Biztonságérzet... 69 Kinek a felelőssége?... 79 Hova fordulna segítségért?... 80
Kutatásmódszertan Az ismertetésre kerülő kutatásra az Együtt az áldozatvédelemben - TÁMOP-5.6.1.C- 11/-011-009 projekt keretében került sor. A projekt elsődleges célja Heves megyében az áldozatvédelem területén a jelzőrendszer hatékony működésének előmozdítása, és az információáramlás biztosítása a jelzőrendszer tagjai számára. Főként azért, hogy az áldozatok megfelelő információhoz, tájékoztatáshoz jussanak, a bűncselekményeket előidéző okok hatásai mérséklődjenek, csökkenjen a sértetté válás veszélye, növekedjen az egész közösség biztonsága, javuljon az élet minősége, erősödjön a társadalom összetartozása és egyben erősödjön az emberi jogok érvényesítése. A projekt megvalósítása során cél a bűncselekmények áldozataival kapcsolatba kerülő minél többféle szakmacsoport szakembereinek bevonása a közös munkába, és a különböző áldozati csoportok számára speciálisan a helyzetüknek megfelelő szolgáltatások biztosítsa. Külön hangsúly helyeződik a prevenció minden szintjére. Az elsődleges prevenciót tekintve a fő cél, hogy csökkenjen a lakosság körében az áldozattá válás esélye, csökkenjen az új esetek előfordulási aránya, a másodlagos prevenció kapcsán a már sértetté vált személyeknél az esetek gyors, hatékony megoldása, a harmadlagos prevenció során pedig a károsító hatások, következmények kiküszöbölése, az ártalomcsökkentés és a rehabilitáció. A hatások mérése, illetve a célok elérésének támogatása érdekében a projekt része két felmérés is. Az első felmérésre a projekt induláskor (013-ban) került sor, és a jelen tanulmányban e felmérés eredményeit ismertetjük. A második felmérésre a projekt végén kerül sor, és majd e felmérés alapján lehet empirikus adatokon alapuló képet alkotni a projekt eredményességéről. Az Együtt az áldozatvédelemben projekt egész Heves megyére kiterjed, ugyanakkor a kutatásban a hevei kistérség kitüntetett szerepet kapott, mivel a Tutor Alapítvány a Máltai Szeretetszolgálattal korábban közösen indított programjai révén e kistérségben már régóta jelen van, így a projekt indulásakor a tárgyi és személyi feltételek is itt koncentrálódtak leginkább. A kutatásban is kiemelt helyszínek a következő települések: 1.,., 3., 4. és végül 5. (Gyöngyös leginkább hátrányos helyzetű településrésze). Kutatási célunk volt, hogy ezeket a településeket esettanulmány-jelleggel is vizsgálni tudjuk, ezért a kutatási terv alakítása során szem előtt tartottuk, hogy a megyei reprezentatív felmérés eredményeit egybe tudjuk vetni a helyi eredményekkel. Egy pusztán reprezentatív mintavétellel zajló kutatásba a kisebb településekről csak nagyon kevés háztartás kerülhetett volna be, így a kiemelt településeken nem tudtunk volna település specifikus információkat gyűjteni. 3
Mindezt és a kutatás büdzséjét is figyelembe véve egy viszonylag bonyolult kutatási tervet állítottunk össze. Egyrészt mind az 5 kiemelt helyszínen felkerestünk 100-100 háztartást, és interjút készíttettünk a véletlenszerűen kiválasztott háztartások valamelyik szintén véletlenszerűen kiválasztott nagykorú (18 évnél idősebb) tagjával. Másrészt rétegzett véletlen mintavételi módszerrel 500 fős reprezentatív felmérést készítettünk Heves megyében. A Heves megyei reprezentatív minta rétegzését a 011-es népszámlálás település szintű adatai alapján késztettük el, így a különböző méretű településeken élők olyan arányban szerepelnek a mintában, amilyen arányban a megye lakossága megoszlik a településnagyság szerinti kategóriákban. Az adatok tisztítása és a megkérdezések ellenőrzése után összesen 1.001 használható interjúnk maradt fent a rostán. Ezek megoszlása az 1 táblázatban látható. 1. táblázat: A teljes minta megoszlása települések szerint részminta kistérségi minták összesen Heves megyei város 1 Heves megyei kisebb település Heves megyei reprezentatív minta interjú 98 db 104 db 101 db 98 db 95 db 496 db 05 db 300 db 505 db 1 A rétegezésnél (és az elemzésben is) a településméretet vettük figyelembe, nem pedig a közigazgatási besorolást, és csak az 5.000 lakosnál nagyobb településeket tekintjük városnak, az ennél kisebbeket közigazgatási besorolásuktól függetlenül a kisebb települések közé soroltuk. A mintarétegezésnél 4 nagyság kategória szerint csoportosítottuk a településeket, de az elemzésekben csak ezt a két kategóriát használtuk. 4
Négy kiemelt településen 013. május 9. és június 18. között készült el az adatfelvétel. A megyei reprezentatív kutatás, illetve a gyöngyösi Durandán készült felmérés adatfelvételi munkáira pedig 013 szeptembere és novembere közt került sor. Az interjúkat a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, illetve a Tutor Alapítvány Együtt az áldozatvédelemben projekt munkatársai és önkéntesei készítették. Az alapadatokat a jelen tanulmányban mindig az 1. táblázat szerinti bontásokban ismertetjük. A szignifikáns eltéréseket mindig kiemeléssel jelöljük, de csak akkor terheljük a tanulmányt a hipotézisvizsgálatok részleteinek ismertetésével, ha ez nagyon indokolt. Néhány esetben a jelzésértékű különbségeket is kiemeljük. Jelzésértékűnek akkor tekintünk egy eltérést, ha 10 százaléknál kisebb, de 5 százaléknál magasabb a valószínűsége annak, hogy az eltérés a mintavételi véletlen számlájára írható. Ahol ez lehetséges és értelmes, -100 ponttól +100 pontig terjedő mérleg-indexekre, illetve 100 fokú skálákra vetítettük a nyers válaszeloszlásokat. Ez egyrészt szemléletessé teszi az adatok ismertetését, másrészt leegyszerűsíti az összefüggések feltárását. Ahol csak lehetett, igyekeztünk többváltozós matematikai-statisztikai eljárások (elsősorban faktor-analízisek) segítségével magas mérési szintű integrált skálákat képezni. A háztartások jellemzői Heves megye városaiban,9 fő az átlagos háztartásméret, és gyakorlatilag ugyanekkora (3,0 fő) a kisebb települések átlaga is. Ugyanakkor on, en és Durandán 4 fő fölött van az átlag. Az átányi és a tarnazsadányi átlag viszont nem tér el szignifikánsan a megyei átlagtól. Az egyszemélyes háztartások aránya Heves megye kisebb településein a legmagasabb (0%), és természetesen en, on és Durandán a legalacsonyabb. Másrész az öt- vagy többszemélyes nagycsaládok aránya Durandán és on 40 százalék fölött van, miközben a megye kisebb településein csak 15% ez az arány (. táblázat).. táblázat: A háztartások mérete méret hevesi város kisebb település 1 fő 9% 7% 15% 14% 10% 15% 0% fő % 19% 30% 3% 3% 9% 4% 3 fő 1% 14% 1% 1% 11% 6% 1% 4 fő 14% % 18% 16% 1% 18% 0% 5
5+ fő 43% 38% 5% 6% 44% 1% 15% átlag 4, fő 4, fő 3,4 fő 3,5 fő 4,1 fő,9 fő 3,0 fő A kérdőívek 87 százalékán a kérdezőbiztosok jelölték, hogy megítélésük szerint az a válaszadó, akivel a gyakran több mint egyórás, szigorúan anonim interjút elkészítették, roma vagy nem roma. A kutatás utolsó szakaszában sajnos nem történtek meg ezek a jelölések, mert az egyik önkéntes munkatárs nagyon aggályosnak tartotta ezt a jelölést, és a többi önkéntest is rávette arra, hogy ne jelöljön semmit ennél a kérdésnél. Ezzel együtt egyértelmű, hogy a családméret-átlagok eltéréseinek hátterében alapvetően az húzódik meg, hogy a romák sokkal nagyobb valószínűséggel élnek nagyméretű háztartásokban, mint a nem romák (1. ábra). 1. ábra: Háztartásméret a kérdezőbiztosok etnikai besorolásai szerint 1 fő fő 3 fő 4 fő 5+ fő roma 1 13 1 5 nem roma 3 9 1 18 9 6
. ábra: A háztartásban élő gyerekek aránya városok 40 kistelepülések 45 45 46 48 55 6 0 10 0 30 40 50 60 70 A tarnabodi háztartásokban élők 6 százaléka a válaszadó gyereke, míg a megye városiban csak 40 százalék ez az arány. A háztartásban élők rokonsági fokait nézve ezen túlmenően egyetlen figyelemre méltó adatot találtunk: Durandán a háztartásokban élők 18 százaléka távolabbi rokon (tehát nem házastárs/élettárs, szülő, nagyszülő vagy gyerek, unoka). A többi mintavételi körzetben viszont 10 százalék alatt van ugyanez az arány. A megkérdezett háztartásokban a rokonsági fokot tekintve gyerekek jelentős hányada azonban már felnőtt korú, vagy legalábbis már kinőtt az iskoláskorból. Ezért érdemes megnézni a még nem iskoláskorú és a most iskolába járó gyerekek arányait is. Itt azt látjuk, hogy az óvódás korú gyerek aránya a ban igen alacsony, en kiugró, míg on és Durandán inkább az iskolába járóké az (3. táblázat). 3. táblázat: A még nem iskoláskorú és az iskolába járó háztartástagok arányai még nem iskolás hevesi város kisebb település 14 16 10 10 10 5 7 iskolába jár 9 15 18 13 3 18 18 7
Iskolázottság és gazdasági aktivitás A felnőtt családtagok iskolázottságait nézve az találtuk, hogy on és Durandán lényegesen alacsonyabb a legalább szakképzettek aránya, mint a többi mintavételi körzetben. Durandán és ban viszont azok aránya is kiugróan magas, akik a 8 általánost sem végezték el (4. táblázat). 4. táblázat: A felnőtt családtagok iskolázottsági aranyai kevesebb mint 8.o. hevesi város kisebb település 17 10 10 9 3 5 8 osztály 61 43 40 39 48 10 6 szakképzett 14 6 6 8 16 31 érettségi 6 15 14 10 4 38 6 diplomás 1 6 10 3 7 11 Heves megye városaiban a felnőttek többsége eljut az érettségiig és jelentős a diplomások aránya is. A megye kisebb településein a szakképzettség vagy az érettségi megszerzéséig tartanak a tipikus iskolai karrierek. A leginkább hátrányos helyzetű településeken viszont a 8. általános elvégzése sem garantált, így annak azért lehet örülni, hogy on legalább eddig eljut a többség. A válaszadók körében nagyon szoros összefüggést találtunk az iskolázottság és a gazdasági aktivitás között. A diplomások 76 százaléka dolgozik, aktív pénzkereső tevékenységet folytat. Ugyanakkor a kevesebb mint 8 osztályt végzettek körében mindössze 7 százalék ez az arány (3. ábra). Ennek fényében viszont kicsit sem meglepő, hogy a háztartástagok gazdasági aktivitására vonatkozó adatok eloszlása drámain eltérő a hét mintavételei körzetben. Heves megye városaiban a háztartástagok 47 százaléka aktív pénzkereső, míg on mindössze 1% ez az arány (5. táblázat). A táblázat adataiban érdemes arra is felfigyelni, hogy a munkanélküliek aránya korántsem annyira eltérő, mint a foglalkoztatottak aránya. Ez viszont azt jelzi, hogy a hivatalos munkanélkülinyilvántartások Heves megyében sem tükrözik a valós helyzetet. 8
3. ábra: Az iskolázottság és gazdasági aktivitás összefüggése pézkereső GYES, htb. nyugdíj munkanélküli közmunkás egyéb inaktív tanul diplomás 76 18 1 érettségi 61 19 8 5 3 szakképzett 45 6 6 8 8 7 8 osztály 1 15 6 11 1 14 1 nincs 8 o. 7 10 36 13 0 14 4. táblázat: A családtagok gazdasági aktivitás aranyai hevesi város kisebb település pénzkereső 1 8 4 5 0 47 39 GYES, htb. 8 9 7 7 7 3 nyugdíj 7 11 19 10 15 18 munkanélküli 8 8 8 7 8 8 5 közmunka 1 1 4 4 10 1 4 egyéb inaktív 3 0 15 17 0 7 11 tanul 30 3 1 1 6 0 0 Az igazán drámai adat azonban az, hogy a leghátrányosabb helyzetű mintavételi körzetekben a háztartások többségében egyetlen dolgozó, aktív pénzkereső családtag sem él (4. ábra). 9
4. ábra: A munkával pénzt kereső családtagok száma nincs aktív pénzkereső 1 kereső van több kereső van város 4 30 46 kisebb település 36 6 38 39 30 31 50 9 1 51 3 17 54 5 1 64 5 11 Megélhetés Régi kutatási tapasztalat, hogy Magyarországon sokan nem szívesen válaszolnak a jövedelmeik nagyságát firtató kérdésekre. Ennek nem minden esetben a gyanakvás és a félelem az oka, hanem sokszor az, hogy nem is tartják pontosan számon a háztartások a bevételeiket. Különösen gyakori ez azokban a háztartásokban, melyek életében jelentős szerepe van az alkalmi jövedelmeknek a megélhetésben. Márpedig a nyomorgazdálkodásnak éppen ez az egyik tipikus velejárója. A jelen felmérés során is azt tapasztaltuk, hogy sokan nem válaszoltak a jövedelmekre vonatkozó kérdésblokkra, és a nehezen hihető, irreális válaszok aránya se elhanyagolhatóan kicsi. Ezzel együtt azért érdemes áttekinteni a válaszok megoszlását. Először is azt találtuk, hogy a megkérdezettek 3 százaléka egyáltalán nem volt hajlandó nyilatkozni a család jövedelmeiről, noha kérdezőbiztos munkatársainkat arra kértük, e kérdés előtt ismételten is biztosítsák a felkeresett háztartásokat arról, hogy a felmérés teljesen anonim, soha senki se fogja megnézni az egyedi válaszokat. A legnagyobb ellenállást Durandán váltotta ki a jövedelmeket firtató kérdésblokk. Itt a megkérdezettek 43 százaléka utasította vissza a válaszadást, és ez aligha magyarázható mással, mint a településrész speciális helyzetével. 10
ban, ban és on viszont alig volt vagy egyáltalán nem volt kategorikus válaszmegtagadás. Ebben nyilvánvalóan szerepe van annak is, hogy ezeken a helyeken olyan önkéntesek voltak a kérdezőbiztosok, akiket jól ismernek a helyiek, és így nem volt nehéz számukra olyan bizalmi légkört teremteni, melyben a szenzitív kérdések is feltehetőek. Azt, hogy tényleg erről van szó, jól bizonyítja, hogy Heves megye kistelepülésein, ahova gyakorlatilag ismeretlen kívülállóként csöngettek be a háztartásokba munkatársaink, 37 százalék volt a válaszmegtagadók aránya, a megye városaiban pedig 30 százalék. en viszont 14 százalék volt a válaszmegtagadási arány. Ez határozottan kisebb érték, mint a megyei átlag, ám egy picivel nagyobb ellenérzésről tanúskodik, mint amekkorával on, ban és ban szembesültek munkatársaink. A megkérdezettek további 8 százaléka nem utasította vissza kategorikusan a válaszadást, ám nem tudott érdemi válaszokat adni, illetve a kerek-perec válaszmegtagadásnál udvariasabban tért ki a kérdés elől. Mindez azt jelenti, hogy mindössze a megkérdezettek 69 százalékától kaptunk többé-kevésbé hihető jövedelembevallást. A válaszokat fő elemzési szempontunk szerint, mintavételi körzetenként külön-külön táblázatokban ismertetjük. Ez egyrészt áttekintő, másrészt kiemeli az egyes jövedelemforrások jelentőségét az adott mintavételi körzetben. 5.1 táblázat i válaszadók, n=80 fő van % átlag (eft) szórás (eft) hivatalos munkajövedelem 64% 116 60 családi pótlék 46% 46 30 nyugdíj, rokkantnyugdíj 9% 84 55 szociális segélyek 6% 7 9 GYES, GYED 5% 3 rokoni segítség 11% 14 16 munkanélküli járadék 10% 30 9 egyéb jövedelem 7% 4 3 nem hivatalos, nem teljesen legális jövedelem 4% 4 alkalmi munkából származó jövedelem 0% * * jövedelem összesen 100% 116 60 11
A tarnabodi válaszok szerint a munkajövedelem a legfontosabb megélhetési forrás a faluban. Érdekesség, hogy alkalmi munkából származó jövedelemről senki sem számolt be, ugyanakkor néhányan említettek nem teljesen legális jövedelmet. Könnyen lehet, hogy itt feketén végzett alkalmi munkákról van szó. 5. táblázat i válaszadók, n=51 fő van % átlag (eft) szórás (eft) családi pótlék 73% 46 30 hivatalos munkajövedelem 61% 140 83 nyugdíj, rokkantnyugdíj 45% 84 55 szociális segélyek 41% 7 9 GYES, GYED 31% 31 18 egyéb jövedelem 18% 58 59 alkalmi munkából származó jövedelem 1% 65 38 munkanélküli járadék 8% 5 7 rokoni segítség % 10 * nem hivatalos, nem teljesen legális jövedelem % 10 * jövedelem összesen 100% 17 115 en több család megélhetésében játszik szerepet a családi pótlék, mint a hivatalos munkajövedelem, a nyugdíjak jelentősége is nagyobb, mint on. Az is figyelemreméltó, hogy számottevő az alkalmi jövedelmet (is) említők aránya. ban a nyugdíj a leggyakoribb jövedelemforrás. Továbbá a munkanélküli járadékot említők aránya is viszonylag magas. 1
5.3 táblázat i válaszadók, n=85 fő van % átlag (eft) szórás (eft) nyugdíj, rokkantnyugdíj 48% 88 40 hivatalos munkajövedelem 45% 94 63 családi pótlék 8% 3 0 GYES, GYED 19% 5 munkanélküli járadék 16% 39 5 szociális segélyek 11% 7 1 alkalmi munkából származó jövedelem 7% 31 35 egyéb jövedelem 5% 17 10 rokoni segítség % 3 5 nem hivatalos, nem teljesen legális jövedelem 0% * * jövedelem összesen 100% 111 68 5.4 táblázat i válaszadók, n=90 fő van % átlag (eft) szórás (eft) hivatalos munkajövedelem 53 110 81 családi pótlék 4 35 6 nyugdíj, rokkantnyugdíj 41 11 47 szociális segélyek 8 7 1 GYES, GYED 19 5 4 munkanélküli járadék 4 33 egyéb jövedelem 4 38 7 alkalmi munkából származó jövedelem 1 55 * rokoni segítség 0 * * nem hivatalos, nem teljesen legális jövedelem 0 * * jövedelem összesen 100 135 85 13
ban több családnak van hivatalos munkajövedelme, mint nyugdíjból, rokkantnyugdíjból származó. Ugyanakkor a nyugdíjjövedelmek átlaga kicsit magasabb, mint a munkajövedelmeké. Továbbá a családi pótlék és a szociális segély szerepe is jelentős a faluban. 5.5 táblázat i válaszadók, n=56 fő van % átlag (eft) szórás (eft) hivatalos munkajövedelem 64% 169 106 nyugdíj, rokkantnyugdíj 43% 108 47 családi pótlék 7% 9 4 alkalmi munkából származó jövedelem 13% 19 9 szociális segélyek 11% 30 0 GYES, GYED 9% 4 7 rokoni segítség 5% 4 51 nem hivatalos, nem teljesen legális jövedelem 5% 59 40 munkanélküli járadék 4% 4 1 egyéb jövedelem 0% * * jövedelem összesen 100% 177 99 Durandán magas volt azok aránya, akik nem kívántak válaszolni a jövedelmi kérdésekre. A többiek válaszaiból pedig az derült ki, hogy összességében számottevő a bizonytalan eredetű jövedelmek szerepe (nem teljesen legális forrás, alkalmi munka, rokoni segítség). Valószínűleg ennek is szerepe lehet a magas válaszmegtagadási arányban. A hátrányos helyzetű körzetekben egyértelműen alacsonyabb a hivatalos munkajövedelmek átlaga, mint Heves megye városaiban. Ráadásul itt a szórás is nagyobb. Ez azt is jelenti, hogy a városokban azért szép számmal vannak magas jövedelmű családok is, míg a hátrányos helyzetű körzetekben, illetve a megye kisebb településein csak ritkán. Figyelemre méltó, hogy az alkalmi munkákból származó jövedelmek szerepe is a városokban a legnagyobb. Ez azt jelenti, hogy alkalmi munkához is ott lehet könnyebben hozzájutni, ahol a rendes munkához is. 14
5.6 táblázat Heves megyei városok, n=139 fő van % átlag (eft) szórás (eft) hivatalos munkajövedelem 78% 189 103 nyugdíj, rokkantnyugdíj 30% 135 7 családi pótlék 3% 7 38 alkalmi munkából származó jövedelem 16% 31 9 szociális segélyek 5% 11 GYES, GYED 7% 39 6 rokoni segítség 5% 8 3 nem hivatalos, nem teljesen legális jövedelem 3% 43 39 munkanélküli járadék 4% 39 17 egyéb jövedelem 9% 58 39 jövedelem összesen 100% 14 117 5.7 táblázat Heves megyei kisebb települések, n=186 fő van % átlag (eft) szórás (eft) hivatalos munkajövedelem 70% 154 108 nyugdíj, rokkantnyugdíj 35% 107 49 családi pótlék 6% 8 0 alkalmi munkából származó jövedelem 11% 17 10 szociális segélyek 10% 31 15 egyéb jövedelem 8% 61 89 munkanélküli járadék 6% 33 16 GYES, GYED 4% 33 3 nem hivatalos, nem teljesen legális jövedelem 3% 38 35 rokoni segítség 1 fő 0 * jövedelem összesen 100% 167 96 15
A családok megélhetéséhez azonban jelentősen hozzájárul az is, hogy az összes megkérdezett 64 százaléka azt mondta: van a családja tulajdonában termőföld, erdő, rét vagy gyümölcsös, 61 százalékuk pedig azt: termelnek családi fogyasztásra zöldséget, gyümölcsöket. A saját földjén az összese megkérdezett fele gazdálkodik, más földjén (is) pedig 7 százalékuk. Ez utóbbi arány nem tér el számottevően a 7 mintavételi körzetben, az összes többi viszont nagyon is. A legjelentősebb ilyen eltérésnek azt tekinthetjük, hogy az erki válaszadók 53 százalékával szemben más Heves megyei kistelepüléseken csak a megkérdezettek harmada tart haszonállatokat. 5. ábra: A különböző agrártevékenységek arányai 90 80 70 60 50 40 30 0 10 0 van saját föld saját fogyasztásra termelnek gazdálkodnak van haszonállat 84 84 79 81 80 7 73 70 71 67 68 70 60 56 53 47 414 33 34 37 31 34 30 15 17 1 8 Az 5. ábra legfontosabb tanulsága az, hogy az erkiek körében sokkal inkább meghonosodott a haszonállattartás, mint a megye más településein. Másrészt a durandai válaszok is érdekesek. Itt azt látjuk, hogy a földtulajdonlás, illetve földhasználat tekintetében elmaradnak a városok átlagától is, ugyanakkor haszonállat-tartás tekintetében hozzák a kisebb települések átlagát, noha egy nagyváros településrésze, nem pedig egy hagyományos falu. Könnyen elképzelhető, hogy a nagyvárosi állattartás bizonyos konfliktusok forrása lehet a telepen élők és a város többsége között. 16
A válaszadók kiegészítő jövedelemforrásai Mint az előző fejezetben láttuk: a megkérdezettek jelentős része nem szívesen válaszolt arra a kérdésre, hogy mennyi bevétele van a családjának különböző forrásokból. Amikor viszont azt kérdeztük, hogy maga a válaszadó szokott-e pénzt keresni 1 különböző tevékenységgel, mindössze 1 százalék volt azok aránya, akik kitértek a válaszadás elől. Legtöbben persze azt mondták, hogy nem foglalkoznak a kérdőíven szereplő pénzkereső tevékenységekkel. Az viszont nagyon is figyelemreméltó, hogy a legtöbb pénzszerző tevékenységnél on a legmagasabbak az igennel válaszolók arányai. Ez biztosan összefüggésben van azzal, hogy a bevezetőben említett projekteknek köszönhetően a településen élők megélhetési lehetőségei is jelentősen javultak. A hevesi kistérségben most leginkább ban lenne szükség a jövedelemforrások bővítésére. 6. táblázat: Szokott-e Ön pénzt keresni a következő tevékenységekkel? alkalmi mezőgazdasági munka T.zsadány hevesi város hevesi falu 4 9 15 3 1 9 17 közmunka 38 1 11 5 10 3 13 háztartási munka 17 14 14 1 8 5 6 fémgyűjtés 16 8 10 3 5 3 3 nevelőszülőként 1 15 1 1 0 1 0 gyógynövény/ gombagyűjtés 13 5 1 3 1 4 lomizás 7 3 1 3 1 3 zöldség/ gyümölcstermelés piacra 6 1 1 4 3 különóra adás 1 3 1 1 3 3 1 ápolás, idősgondozás 0 1 4 0 3 gyerekfelügyelet 0 1 1 1 1 0 lakáskiadás 0 0 0 1 1 1 17
Adósságok, hitelek Arra kérdésblokkra, melyben azt firtattuk: van-e a családoknak különböző hitelük, tartozásuk, a megkérdezettek 97 százaléka érdemi válaszokat adott, és ezekből az derült ki, hogy Heves megyében kevés az eladósodott család, a Hevesi kistérségben pedig még a megyei átlagnál is kisebb mértékű az eladósodottság. A jövedelmekre vonatkozó kérdésekre tehát sokkal kevesebben adtak válaszokat, mint az adósságokra vonatkozó kérdésekre. Heves megye tehát nem Amerika, ahol ez pont fordítva lenne. A gyakorlatilag teljes körű válaszadási hajlandóság persze annak is köszönhető, hogy a családok döntő többsége nincs eladósodva. 6. táblázat: Van-e Önöknek olyan hitelük, tartozásuk, amit rendszeres havi részletekkel kell törleszteni? van % hevesi város áruhitel 7 7 7 7 4 8 4 deviza lakáshitel forint lakáshitel autóvásárlási hitel egyéb banki hitel hevesi falu 10 8 3 11 11 14 13 1 9 10 11 13 10 4 7 8 10 6 11 15 6 14 18 14 14 15 magánhitel 1 10 3 3 6 5 5 Az azonban nem tekinthető egyértelműen jó hírnek, hogy a hátrányos helyzetű körzetekben élő családok többsége nincs eladósodva. Ez ugyanis döntően azért van így, mert az érintettek a szegénységük miatt nem is gondolnak hosszú távú hitelek felvételére. A napi megélhetéshez viszont gyakran szorulnak kölcsönökre, mint azt a következő fejezetben látni fogjuk. 18
Gazdálkodási jellemzők A megkérdezettek 39 százalékánál előfordul valamilyen gyakorisággal, hogy: a napi kiadásaik kifizetéséhez, a napi megélhetéshez kölcsönre (hitelre) szorulnak. Ebből a 39 százalékból 1 százalék minden hónapban ilyen helyzetbe kerül, 4 százalék pedig minden héten. Ha a válaszokat 100 fokú skálára vetítjük (nem fordul elő=0 pont, hetente előfordul=100 pont), akkor 4 pontnak adódik a főátlag. Ez persze nagyon erősen különbözik a hét mintavételi körzetben. A tarnabodi átlag=44 pont, =37 pont, =9 pont, =6 pont, =18 pont, Heves megyei városok=16 pont, Heves megyei kisebb települések=16 pont. Tehát on és ban a legsúlyosabb a helyzet. A durandai átlag viszont nem különbözik számottevően a megyei átlagtól. A felkeresett háztartások 35 százalékánál az elmúlt 1 hónapban előfordult, hogy: valamilyen közüzemi (áram-, gáz-, vízdíj- stb.) számlájukat nem tudták befizetni. Ebből 8 százalék körében ez minden hónapban előfordult. Ha a válaszokat 100 fokú skálára vetítjük (havonta=100 pont, nem fordult elő=0 pont), akkor 1 pontnak adódik a főátlag. A kölcsönökre szorulás mutató r=0,61, szinten korrelál a számlabefizetés-elmaradás mutatóval, és a számlabefizetés-elmaradás tekintetében on a legrosszabb a helyzet: átlag=36 pont. =33 pont, =6 pont, =3 pont, =16 pont, Heves megyei városok=17 pont, Heves megyei kisebb települések=14 pont. Azaz itt is azt találtuk, hogy a számlabefizetések terén se rosszabb a helyzet Durandán, mint a megyei átlag. A következő kérdésblokkban az firtattuk, hogy jellemző vagy nem jellemző 1 dolog a megkérdezettek háztartására. A szemléletesség és az elemzések megkönnyítése érdekében a válaszokat mérleg-indexre vetítettük (jellemző=+100 pont, nem jellemző=- 100 pont). A kérdésblokkra a megkérdezettek 99 százaléka adott értékelhető válaszokat. Körükben a nem tudom válaszokhoz a 0 pontértéket rendeltük. Először is az találtuk, hogy mind a 1 jellemző esetében szignifikáns eltérések vannak a 7 mintavételi körzet között, azaz jelentős eltérések vannak a háztartások gazdálkodásában. A legnagyobb eltéréseket a nyomorgazdálkodásra jellemző mutatóknál találtuk. Ugyanakkor némileg meglepő módon a Durandán élők mondták azt a leggyakrabban: az ő háztartásukra nem jellemző, hogy nem jut elég pénz a gyerekek megfelelő ellátására. Ez viszont valószínűleg azt is jelenti, hogy nemcsak a reális anyagi helyzet, hanem az értékrend is hat a válaszokra. 19
6. ábra: Előfordul, hogy nem jut pénz a gyerekek megfelelő ellátására. -100-80 -60-40 -0 0-90 -78-77 -59-44 -36-8 7. ábra: Hónap elején nem tudják pontosan, mennyi pénzt költhetnek el. -100-80 -60-40 -0 0-63 -6-56 -48-40 -1 7 0
8. ábra: Előfordul, hogy nem jut pénz a legszükségesebb ruházati cikkekre. -100-80 -60-40 -0 0-6 -55-5 -5-31 -30 5 9. ábra: Előfordul, hogy nem jut pénz ennivalóra. -100-80 -60-40 -0 0-90 -83-81 -70-59 -51-46 1
10. ábra: A legtöbb háztartási eszközüket, gépüket cserélni kellene. -80-60 -40-0 0 0-48 -41-37 -37-9 1 11. ábra: Alapvető dolgok is hiányoznak a háztartásból. -100-80 -60-40 -0 0-90 -89-79 -76-67 -55-49
1. ábra: Vannak tartalékaik váratlan kiadásokra és helyzetekre. -100-80 -60-40 -0 0-70 -47-46 -36-34 -1-15 13. ábra: Van a családban olyan felnőtt családtag, akinek nincs jövedelme. -100-80 -60-40 -0 0-74 -70-6 -54-47 -45-43 3
14. ábra: Jövedelmük havonta változik a munkalehetőségektől függően. -100-80 -60-40 -0 0-67 -66-65 -61-58 -45-38 15. ábra: Félre tudnak tenni pénzt valamilyen nagyobb vásárlásra. -100-80 -60-40 -0 0-64 -5-50 -39-9 -9-9 4
16. ábra:jól felszerelt a háztartásuk, megvan szinte mindenük. -10 10 30 50 70 90 53 38 37 36 34 4 6 Az adatok első áttekintése után azt mondhatjuk: a nyomorgazdálkodás egyáltalán nem jellemző a Heves megyei családokra, még a Hevesi kistérségben sem. A hiánygazdálkodás viszont igen. Azaz a családok nagy többsége nem küzd nagyon súlyos anyagi gondokkal, ám ugyancsak nagy többségük nem tud tartalékokat képezni, illetve gyarapodni sem. Meglepetést tán az jelent, hogy a durandai családok (legalábbis másokhoz viszonyítva) kifejezetten jónak érzik a gazdálkodásukat. Az adósságok miatti (feltehetően uzsorások által elkövetett) zaklatásokra is e kérdésblokkban kérdeztünk rá. A válaszok tanúsága szerint nincs szó tömegjelenségről, de előfordul ilyen eset megyeszerte, a vizsgált körzetek közül pedig és a leginkább érintett település (17. ábra). 5
17. ábra: Zaklatták, fenyegették Önöket adósságtörlesztés miatt. jellemző nt/nv nem jellemző 5 95 7 1 9 7 93 7 91 8 9 1 4 84 13 1 86 Egyszerre nézve a családok gazdálkodására vonatkozó 14 választ, a mintázatok alapján klaszteranalízis segítségével három csoportba sorolhatjuk a felkeresett háztartásokat. A családok 35 százalékában konszolidáltnak tekinthető a gazdálkodás, 46 százalékukra a szegényes hiánygazdálkodás jellemző, 19 százalékuk viszont nyomorog (8. táblázat). Ezek az arányok persze nagyon mások a hét mintavételi körzetben (18. ábra). A tarnabodi és átányi családok harmadát a nyomorgó klaszterbe sorolta az algoritmus, miközben a megyei átlag csak 13 százalék. A meglepetés itt is, ahol kifejezetten kedvezőnek látszik a kép, noha a telepen sétálva ennek feltétlenül az ellenkezőjét kell gondolnunk. Ez viszont azt is jelezi: nem mindenütt válaszolták meg ugyanolyan objektíven a kérdéseket. 6
8. táblázat: A gazdálkodási jellemzők alapján képzett klaszterek középértékei nyomorgó szegény konszolidált kölcsönre szorulás 61 4 számla be nem fizetés 5 1 5 adósság, kölcsön miatt zaklatták, fenyegették -49-89 -96 van olyan felnőtt, akinek nincs jövedelme + -69-83 alapvető dolgok hiányoznak a háztartásból +1-90 -97 cserélni kellene a háztartási eszközöket +70-3 -75 nem jut pénz szükséges ruhákra +73-58 -91 nem jut pénz a gyerekekre +40-89 -88 nem jut pénz ennivalóra +3-9 -98 megvan szinte mindenük -55 +30 +85 félre tudnak tenni pénzt nagyobb vásárlásra -84-91 +51 nem tudják előre, mennyit költhetnek el -16-44 -66 havonta változik a jövedelmük -3-74 -73 vannak tartalékaik váratlan kiadásokra -87-86 +59 18. ábra: A gazdasági helyzet klaszterek arányai nyomorgó szegény konszolidált 7 50 43 13 4 45 13 49 38 43 35 9 41 30 33 44 3 37 51 14 7
Lakáskörülmények A lakóházak külső megjelenését nézve Durandán a legrosszabb a helyzet. Az interjúkat készítő munkatársaink itt a nekik szóló lakóház típusa kérdésnél az esetek ötödében a lepusztult, romos ház, viskó, putri válaszlehetőséget jelölték be. Miközben a hevesi városokban és kisebb településeken csak a felkeresett lakóházak százalékánál jelölték ezt a lehetőséget. A legtöbb heves megyei család családi házakban lakik, és a megyében a hagyományos parasztházak (gazdasági épületekkel) is viszonylag ritkák. A hevesi kistérség górcső alá vett településein viszont egyáltalán nem ritka ez a lakóház típus. Az emeletes társasházakat és a lakótelepi házakat a 19. ábrán az egyéb kategóriába soroltuk, így nem meglepő, hogy a ban a legnagyobb e kategória aránya. 19. ábra: A lakóház típusa családi ház parasztház egyéb lepusztult 6 7 11 0 6 19 8 11 64 31 4 1 66 0 10 4 79 8 9 4 Hevesi falvak 83 9 6 4 4 5 Munkatársainkat arra is megkértük, hogy vegyék szemügyre a felkeresett lakásokat, és jelöljék, ha észlelik az elhanyagoltság hét jellemzőjét. Az elhanyagoltság jellemzők mindegyikének előfordulása szignifikánsan pozitívan korrelál az többi jellemző előfordulásával, és a lakások lepusztultságának mértékét jól méri, hogy a hétből hány jellemző igaz a lakásra. Az így képzett mutató átlaga on 1,83, míg a hevesi városokban csak 0,9. 8