Idősügyi stratégia Rózsaszentmárton 2010 Készítette: Lukácsné Szabó Alexandra Őszirózsa Gondozási Központ Intézményvezető
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 1.1. Az időskor fogalma 1.2. Idősek a WHO szerint 2. Helyzetelemzés 2.1. Demográfiai adatok 2.2. Szociális szolgáltatások 2.3. Egészségi állapot, egészségügyi ellátás 2.4. Szív és érrendszeri betegségek 2.5. Életmódot befolyásoló tényezők 2.6. Dohányzás 2.7. Egészségtelen táplálkozás 2.8. Daganatos betegségek 2.9. Elhízás szerepe a daganatok kialakulásában 2.10. Szekunder prevenció, szűrőprogramok 3. Prioritások az Idősek életminőségének javítása érdekében 3.1. Életminőség mindennapi aktivitása 3.2. Helyi civil szervezetek 3.3. Generációk közötti kapcsolat 4. Javaslatok 4.1. Jövedelem biztonsága 4.2. Egészségfejlesztés 4.2.1. Fizikai egészség megőrzése 4.2.2. Mentális egészség megőrzése 4.3.Szolgáltatások igénybevételének támogatása 4.3.1.Egészségügyi ellátás 4.3.2.Szociális szolgáltatások 4.3.3.Kultúrális szolgáltatások 4.4.Az Idősek biztonságának javítása 4.4.1.Közbiztonság 4.4.2.Érdekképviselet és információáramlás elősegítése 4.5.Idős ember, mint erőforrás 4.6. Idősbarát szemlélet 1
Amikor még kicsik voltunk... http://zsuzso3.freeblog.hu/archives/2009/12/11/amikor_még_kicsik_voltunk/ Amikor még kicsik voltunk, együtt játszottunk a levélbe borult nyári fák alatt; pitypangot szedtünk a mezőn, hogy hazavigyük; egész nap rúgtuk a port az árnyas ösvényeken, dagasztottuk a sarat, élvezettel szórtuk egymásra az őszi leveleket. A kor nem aggasztott bennünket. Az évszakok rendre elhozták ajándékaikat, és nem éreztették velünk, hogy az idő nem múlik nyomtalanul felettünk. Ám a fák közben kidőltek, a mezők és a poros ösvények nyomtalanul eltűntek. És mi lassan elérkeztünk életünk deléhez. Sétálj velem egyet és beszélgessünk el az elveszett időkről, melyek oly élénken élnek emlékeinkben, melyeket szívünk mélyén őrzünk! Az élet most is szép, csak immár más világban élünk, és felismerjük egymás szemében a még mindig bennünk lakozó gyermeket, és elmosolyodunk, mert tudjuk, hogy semmi fontosat nem veszítettünk el útjaink során. Pam Brown 2
1. Bevezetés A XXI. század egyik legpozitívabb eredménye a születéskor várható élettartam meghosszabbodása, ebből következően Magyarországon is szükségessé válik az idős politika kialakítása, az Idősügyi Nemzeti Stratégia elkészítése, melynek hosszú távú célkitűzései 2034-ig kerülnek megfogalmazásra. A célszerűség érdekében az első ütemterv 2010-2022-ig, a második ütemterv pedig 2023-2034-ig tervezhető. Korunkban több idős ember él a Földön, mint bármikor ezelőtt, és arányuk a lakosság egészéhez viszonyítva tovább növekszik. Ezek az idős felnőttek nagymértékben hozzá tudnak járulni a társadalom fejlődéséhez. - fogalmazódott meg az UNESCO 1997-es Hamburgi Nyilatkozatában. Idős korban fokozottan áll a lelki egészség alaptétele: ép testben ép lélek. Minden korban, de az idősek esetében különösen kell ügyelni a testi egészség egyensúlyban tartására. Számos betegség, mely a lelki harmóniát is veszélyezteti, lelkiismeretes ellenőrzéssel kiszűrhető, elhárítható. Az öregkor lelki egészségvédelmében az egyik legfontosabb tényező az aktivitás és a mobilitás és annak megtartása. Az egyéni tevékenység, annak intenzitása és minősége kifejezi, hogy menyire tartja magát az egyén fiatalnak. A lelki egészség alapvető feltétele az örömkészség, aktivitás, szociális beilleszkedés megtartása. Ha az idős ember az adottságainak, és élethelyzetének megfelelően a maximumot képes magából kihozni, vagyis aktuális állapotához képest tevékenykedni, beszélhetünk produktivitásról. A produktív idős embert nem akadályozzák a személyes vagy helyzeti hátrányok, önértékelését károsító hatások, a depresszió vagy a mellőzöttség, sértődöttség érzése. A produktív idős kor, a személyi harmónia társadalom számára is érték. Tehát nem pusztán arról van szó, hogy a közösség eltart egy idős embert, de a társadalomnak továbbra is hasznot hajtó, értékteremtő tagja marad. A társadalmi megbecsülés hozzájárul a tevékenység önértékelést fenntartó emeléséhez. Helyi szinten is foglalkoznunk kell az idősek mindennapi életviteléből adódó problémák megoldásával, mivel az önkormányzatok tehetnek a legtöbbet az idős lakosságtársadalmi aktivitásának megőrzésében. 3
A sikeres idősödés rendszerszemlélete Dr. Iván László professzor foglalkozott a legtöbbet és a legkörültekintőbben vagyis rendszerszemléletű megközelítésben a sikeres és boldog idősödéssel. Ennek lényege, hogy az emberi életkapacitáson belül az egyén minél hosszasabban éljen kielégítően, fenntartható egészségben és életminőségben. Az idősödés általa felvázolt holisztikus (biológiai, lelki, szociális és spirituális) modelljében az örökletes tényezők mellett fontos szerepet kap a munka, a tevékenység, a mindennapi aktivitások, a kulturális és közösségi tevékenységekben való részvétel. Az életmódnak meghatározó szerepe van az egész élettartamon belüli, egészségben eltöltött időtartam megnövelésében. Egy, az Európai Bizottság által társ finanszírozott projekt az egészséges idősödést a következőképpen határozza meg. A fizikai, szociális és mentális egészségügyi lehetőségek optimalizálásának folyamata, amely lehetővé teszi az aktív, diszkrimináció-mentes társadalmi részvételt és az önálló, jó minőségű életet. A sikeres idősödést elősegítő életmód tényezői. A táplálkozás, a fizikális és szellemi aktivitás, a szerepválasztás, társas és társadalmi kapcsolódás és tevékenység, a valakihez valamihez valahova tartozás megvalósítása, az élethosszig tartó tanulás, a kreativitás, az életöröm, az életet vezérlő célok, stratégiák és adaptációs minták kialakítása, és végül, de nem utolsó sorban az életet stabilizáló Én fejlesztés, az érett személyiség érdekében. Az életmódhoz tartozik szorosan a frusztrációk kerülése épp úgy, mint levezetésük, a konfliktusmegoldó képességfejlesztése, és az áthajlás életszakaszának, nem utolsósorban a nyugdíjazásnak személyes kezelése. /Iván László nyomán/ 1.1. Az időskor fogalma Fontos kérdés, hogy kit tekintünk idősnek? Az időskor fogalomköre különböző dimenziókban eltérően értelmezhető. Az, hogy ki milyen idős, kifejezhető az évek számával (kronológiai életkor), de a biológiai életkor például ettől eltérő lehet, hiszen ez az egészségi állapot függvénye. Beszélhetünk pszichológiai életkorról, arról, hogy ki milyen idősnek érzi saját magát, vagy szociológiai életkorról, amelyen azt értjük, hogy a társadalom milyen idősnek tart valakit. Az idős korról beszélve szükséges a történelmi sajátosságainkról is említést tenni, hiszen a történelmi meghatározottság is 4
fontos szempont, mivel a befutott életpálya erősen befolyásolja az idősek korcsoportjainak helyzetét, még ha az egyének társadalmi helyzete különböző is. Szocializációjuk során az állami szerepvállalás jelentette az ingyenes oktatást, az egészségügyi és szociális ellátást, az olcsó bérű állami lakást, a közszolgáltatást. Ez a korosztály nagy arányban vesztette el munkahelyét a rendszerváltozást követően, sok mai idős ember életpályája megszakadt a kilencvenes évektől és az újrakezdés gondot okozott szinte az egész generációnak. Új feltételeket diktált a piacgazdaság, sokan a középosztályi szintről alacsonyabbra kerültek és a korcsoport egy része mély szegénységbe jutott. Magyarországon jelenleg a nyugdíjrendszer szempontjából 62. életévük betöltésétől számít idősödőnek az ember, míg foglalkoztatáspolitikai oldalról már a 45. életév betöltésétől. 1.2. Idősek a WHO szerint Az Idősügyi Nemzeti Stratégiában az Egészségügyi Világszervezet életkor szerinti felosztását használjuk. E felosztásban a 60-74 év közöttiek az idősödők, a 75-89 évesek az idősek és a 90 év fölötti személyek a nagyon idősek - magyar fordításban a nem egészen jól hangzó aggok. A Stratégia szempontjából e három korcsoportot együttesen tekintjük időseknek, bár a hazai munkaerő-piaci sajátosságok okán - e szakterület vonatkozásában már a 45 éven felüliek is szeniorokként kezelendők. A magyarországi népességváltozás lehetséges forgatókönyve Jellemző (1000 fő, %) 2020 2030 2040 2050 Népesség száma 9358,1 8987,3 8512,5 8036,3 65-x évesek száma 1730,3 1803,8 1918,7 2106,2 65-x évesek aránya 18,5 20,1 22,5 26,2 A magyarországi népességváltozás lehetséges forgatókönyve (Hablicsek László) 5
2. Helyzetelemzés Rózsaszentmárton Magyarország északi részén a Mátra délnyugati határán fekvő kis település. A falu szélén emelkedő Somlyó hegy a Mátra utolsó vulkáni kúpja. Rózsaszentmárton, korábbi nevén Fancsal már az őskorban is lakott hely volt. Kőkorszakbeli emlékek kerültek elő a község határából. A falu keletkezésének feltételezett időpontja 1000-től 1050-ig terjedő időszakra esik. Valószínűleg I. István, vagy Aba Sámuel adományozta egy Fanchal nevű vitéznek ezt a részt, aki után évszázadokig viselte a község ezt a nevet. Rózsaszentmárton a hatvani kistérséghez tartozó település, területe: 1630 ha Belterülete: 177 Ha, külterülete: 1414 Ha, és zártkertként 38 Ha föld tartozik hozzá. Lakosságszám: 2040 fő A település elhelyezkedéséből adódik, hogy a fő megélhetési forrást a mezőgazdaság jelentette, ezen belül is a szőlő- és gyümölcstermesztés. A falu déli részén 1917-ben kezdte meg működését a Mátra Vidéki Szénbányász Rt. nagy lignittelepek feltárásával megélhetést biztosított több száz család számára. A lakosság életszínvonala rohamosan emelkedett: közművesített lakótelepek épültek villanyárammal felszerelve. Orvosi rendelő, szolgálati lakások, iskola, óvoda. A bányát 1968-ban zárták be. Jelenleg a községben élők számára, helyben, korlátozott a munkalehetőség. De a környező városok és a főváros közelsége biztosítja a kellő számú munkahelyeket. Ebből adódóan a településünkön alacsony a munkanélküliek száma, körülbelül 4.2%-a a lakosságnak ezzel szemben az országos munkanélküleik száma 10%. 2.1 Demográfiai adatok Az állandó lakosok száma korcsoportokként 2010. évben Korcsoport fő 0-14 éves 251 15-18 éves 75 19-59 éves 1107 60-100 éves 607 Összesen: 2040 6
60 év feletti lakosok korcsoport szerinti megoszlás 2010. évben Kor/nem Nő Férfi Összesen 60-74 év 240 145 385 75-89 év 157 56 213 90 év fölött 7 2 9 Összesen: 404 203 607 Ebből: Özvegy: 253 fő Nőtlen/hajadon:7fő Elvált: 51 fő Házasok száma: 297 fő Munkaképes korú (45 év felettiekről) létszámadatok: hiányzik! A állandó és a 60 év fölötti lakosok számának összehasonlítása az elmúlt 5 évben Év Állandó lakosok száma 60 év fölöttiek száma 2009 2040 620 2008 2053 620 2007 2053 620 2006 2053 616 2005 2078 606 Születések, halálozások száma az elmúlt 5 évben Év Születés Halálozás 2005 17 33 2006 14 33 2007 15 35 2008 17 36 2009 16 47 Megfigyelhető, hogy az elmúlt 5 évben nőtt a hatvan év fölöttiek száma az összlakosságon belül. A demográfiai mutatók szerint a lakosság kormegoszlásában egyre nagyobb részt tesz ki az idős lakosság aránya, ami hosszú távon mind az egészségügyi mind a szociális ellátórendszert új feladatok elé állítja. Az idősek életszínvonala jelentősen csökkent az utóbbi időben. A jelentős részük 7
megélhetését alig, sok esetben, pedig egyáltalán nem biztosítja a nyugdíjuk. Az idős emberek helyzet súlyos, kiegészítő jövedelemre, munkavállasra nincs, vagy alig van lehetőségük. Az idősek egyre nagyobb hányada egyedülálló, ami megélhetési gondjaikat súlyosbítja. Egészségi állapotuk rossz, szellemileg, fizikailag leépültek. Szinte az élet minden területén segítségre szorulnak. 2.2 Szociális szolgáltatások SWOT analízis ERŐSSÉGEK Településünkön alacsony szintű a bűnözések aránya A helyi önkormányzat hitelmentes költségvetéssel rendelkezik Kistérségi szociális szolgáltatásokban részvétel Szennyvízcsatorna hálózat folyamatos kiépítése Az Őszirózs Gondozási Központ alapellátás keretén belül szocsiális étkeztetést biztosít. LEHETŐSÉGEK Pályázatok folyamatos figyelemmel kísérése. Jó összefogott civil szervezetek működése. Őszirózsa Gondozási Központ fejlesztése. GYENGESÉGEK Születések számának rohamos csökkenése Az időkorú inaktív lakosság számának növekedése Alacsony számú ipari létesítmények A mezőgazdaságban foglalkoztattak száma alacsony. Nappali ellátás hiánya. VESZÉLYEK Az intézményi rendszer, kötelező fenntartásának finanszírozásának problémái Az idősek életét érintő kötelező ellátások Kötelező feladat megnevezése Házi segítségnyújtás Szociális étkeztetés Feladat ellátási forma és az ellátást nyújtó megnevezése Kistérségi Társulás keretén belül működik a szolgáltatás. A személyes gondoskodás nyújtó ellátások tekintetében, az Őszirózsa Gondozási Központ alapellátás keretén belül szociális étkezést (napi 1x-i meleg étkezés) biztosít azoknak, akik azt Igénybevevők száma (ebből időskorú) 2010.Ápr.-i időszakban 1 fő veszi igénybe. Rendszeresen igénybevevők száma 2009-ben: 29 fő Férfi: (fő) 40-59 év 1fő 60-64 év 1fő 65-69 év 1fő 80-89 év 2fő 8
Orvosi ellátás Családsegítés Oktatás, közművelődés Jelzőrendszeres segítségnyújtás házi önmaguk, vagy eltartottaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. Lehetőség nyílik a Gondozási Központ konyhájáról történő személyes elvitelre, illetve házhoz szállításra is. A községben egy felnőtt háziorvosi és egy fogászati körzet működik. A háziorvosi rendelő helyben a fogorvosi Petőfibányán található. Rózsaszentmárton önkormányzata a Lőrinci Szociális és Gyermekjóléti Intézmény Családsegítő szolgálattal társtelepülésként Családsegítőt működtet. E szolgáltatás működésével segítséget nyújt az idős korosztály számára: - A szociális és családtámogatási, valamint TB ellátások formáiról - Egyéni, csoportos és családi problémák megoldásában -Formanyomtatványok beszerzésében, kitöltésében -Adományok gyűjtésében, közvetítésében - Konfliktuskezelésben - Életviteli tanácsadásban A község kulturális igényeit a helyi Művelődési Ház biztosítja. Az épületben 200 fős nagyterem, könyvtár található. Kistérségi Társulás keretén belül működik a szolgáltatás Nő: (fő) 40-59év 1fő 65-69év 4fő 70-74 év 1fő 75-79év 8fő 80-89év 9fő 90 év felett 1fő Rendszeresen igénybevevők száma 2009-ben: 1909 fő Rendszeresen igénybe vevők száma: 150 fő Ebből az időskorúak száma: 6 fő 2010-ben Rendszeresen igénybe vevő civil szervezetek tagjainak száma 2010-ben: 120 fő 2010-ben 6 fő 9
Az idősek életét érintő önként vállalt feladatok Önként vállalt feladat, programok megnevezése Pénzügyi támogatás civil szervezeteknek Idősek hónapja Akadálymentesített templom és minden közintézmény 70. éven felülieknek Karácsonyi csomag Hagyományőrzés Szakosított ellátás: - általános, - emelt szintű Feladat ellátási forma és az ellátást nyújtó megnevezések Községi Önkormányzat évenként A Községi Önkormányzat a Művelődési Ház és az Őszirózsa Gondozási Központ Köszönti a község legidősebb emberét, - Vetélkedők - Ki Mit Tud? - Egészségügyi előadások - Kulturális műsor - Generációk találkozása Községi Önkormányzat Községi Önkormányzat A Községi Önkormányzat A művelődési Házzal együtt: - Civil Csoportok találkozója - Rózsa Napok - Bányásznap Rózsaszentmárton önkormányzata, önként vállalt feladatkörben, részben önálló ápolástgondozást nyújtó intézményt tart fenn. Az Őszirózsa Gondozási Központ Széchenyi Terv segítségével épült 2003-ban, mely 2004. május 1-jén nyitotta meg kapuit. Az Intézmény 24 órás felügyeletet biztosít, orvosi mozgásterapeuta diabetikus ellátást, ellátást, étkezést, Igénybevevők száma Bányász Nyugdíjas Alapszervezet Nyugdíjasklub Kertbarátok Köre Versbarátok Klubja Kézimunka Szakkör Az előző évben:535 fő Ellátottak kor és nem szerint 2009-ben (38 fő) Férfi: (fő) 60-64 1 65-69 1 70-74 4 75-79 1 80-89 7 Nő: (fő) 40-59 1 65-69 2 75-79 6 80-89 14 10
mentálhigiénés ellátást, különböző foglalkoztatásokat szervez. A személyes gondoskodás nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátás, az igénybe vevő kérelmére történik. Az intézmény 40 férőhellyel rendelkezik, amelyből 28 fő részére emelt szintű, 12 fő részére szociális ellátást biztosít. 90 1 2.3. Egészségi állapot, egészségügyi ellátás A településen élő krónikus betegségekkel küzdők szám szerinti megoszlása Krónikus betegségben szenvedők száma (fő) 2010. Március 52 14 11 87 10 127 163 532 magasvérnyomás cukorbetegség koszorúér betegség csontritkulás pajzsmirigy tüdő betegség agyi infarktus veseelégtelenség Daganatos betegségek: jellemzően vastagbél és tüdő rosszindulatú daganata A lakosság elöregedését, az általános életszínvonalának csökkenését, a fokozódó környezetszennyezés, a fokozódó pszichés terheltség, alkoholizmus, nikotinfüggőség egyre nagyobb mértékű elterjedését, a mozgásszegény életmódot figyelembe véve a lakosság egészségi állapotának romlásával kell számolni. Községünkben az idősek életminőségének fokozott romlására lehet számítani. 11
2.4. Szív-érrendszeri betegségek A szív-érrendszeri betegség ma Magyarországon (a világban) a leggyakoribb megbetegedési és halálozási ok. Az Európai Unió ezen betegek kezelésére 169 billió Eurót költ. Megállapításra került, hogy a betegek ellátására fordított költség és az eredményesség között nincs közvetlen kapcsolat. Ez mindenféleképpen a prevenció, megelőzés, illetve komplementer kezelés jelentőségét emeli ki. Folyamatosan figyelik a különböző gyógyszeres prevenciós programok eredményeit, költségeit. Korábban nagy költségen elterjesztett statin terápia hatásossága ma már megkérdőjeleződik. A betegség kialakulásában döntő a helytelen életmód szerepe, ezért fogyás, dohányzás elhagyása, rendszeres testmozgás, rendszeres zöldség, és gyümölcsfogyasztás, diéta. A betegség kezelésében első lépés az életmód változtatása, rizikó csoportok esetében kell csak gyógyszeres prevenciót alkalmazni. Fontos a rendszeres szűrővizsgálat, prevenciós szemlélet terjesztése. Az egészséges táplálkozás, a rendszeres testmozgás nagymértékben ellensúlyozhatja a kockázati tényezők károsító hatását a nem megfelelő minőségű táplálkozás és a mozgásszegény életmód elősegíti az érelmeszesedés kialakulását és a bekövetkezett állapot folyamatos rosszabbodását. A terhes anyát érő, sőt, már a fogamzáskorú nő szív és érrendszeri károsodása is jelentős befolyással van a magzatra és az újszülöttre, ezzel a jövő generáció egészségére. A kockázat növekedésével (dohányzás, elhízás, szív és érrendszeri betegségek) megnő az esélye a normálisnál kisebb súlyú újszülött születésére. A kis súlyú újszülöttek sokkal gyakrabban lesznek elhízott, cukorbeteg és magasvérnyomásbetegségben szenvedő fiatal felnőttek. Fontos az iskolai nevelés, oktatás, keretén belül az egészségnevelő, egészség prevenciós információ átadása, céges bemutatók szervezése. A környezeti hatások okozta tartós idegfeszültség, a krónikus stressz (az egyén szociális és gazdasági helyzete, a családi állapot, a munkahelyi körülmények) ugyanolyan kockázatot jelentenek és kiváltó okai az érkárosodásnak és a bekövetkező szív és érrendszeri betegségeknek, mint akár az elhízás, akár a dohányzás. 12
A szív és érrendszeri megbetegedések és az általuk okozott halálozás kockázati tényezői a magasvérnyomás-betegség, a cukorbetegség, a zsíranyagcsere-betegség, az elhízás, a dohányzás és az alkoholizmus, valamint az egészségtelen táplálkozás, és a mozgásszegény életmód. A szív és érrendszeri betegségek a szívben (koszorúérbetegség, szívinfarktus, szívelégtelenség), az agyban (átmeneti agyi keringési zavar, szélütés, stroke), a perifériás érrendszerben (érszűkületek) és a vesében (krónikus vesebetegség, veseelégtelenség) okoznak elsősorban károsodást. 2.5. Életmódot befolyásoló tényezők Ebben a fejezetben elsősorban a deviáns magatartási formák kerülnek előtérbe. 2.6. Dohányzás A dohányzás a legfontosabb magatartással összefüggő halálok Magyarországon. A dohányfüst rákkeltő tényezők tárháza, mivel kb. 4.000 vegyi anyagából 438 rákkeltő, s jelentős nikotin, kátrány, szénmonoxid és ún. poliaromás szénhidrogén és nitrozo vegyület összetevői közvetlen módon és a véráram útján jutnak el a tüdőbe és egyéb szervekbe. A rákkeltő hatás a passzív dohányosokat sem kerüli el, jelentősen veszélyeztetettek, és munkahelyi, vagy családi kapcsolat révén 20-30%-kal nagyobb tüdőrák kockázatnak vannak kitéve. A volt dohányos kockázata még 10 év múlva is nagyobb! A magyarországi dohányzási helyzetkép 1. táblázat A hazai cigarettaforgalom alakulása 1960-2003 Kiemelt évek Összforgalom (Md db) Ebből filteres % 1960 15.3 14 1970 22.4 37 1980 27.4 79 1991 26.5 92.6 2000 21.2* ~ 100 13
2002 20.8* ~ 100 2003 20.1* ~ 100 * a feketepiaci részesedés nélkül Ország 2. táblázat Dohányzási prevalencia értékek a 27 EU-s tagállam 15 év feletti lakosainak körében (2009) Rendszeres dohányzó (%) Alkalmi dohányos (%) Egykor dohányos (%) Nemdohányzó (%) 1. Görögország 35 7 19 39 2. Bulgária 31 8 17 44 3. Lettország 30 7 16 47 4. Románia 28 8 17 47 5. MAGYARORSZÁG 31 5 19 45 6. Litvánia 28 8 16 48 3. táblázat A hazai dohányzók arányait jelző vizsgálati eredmények A dohányzási magatartás Az érintettek köre Dohányzási prevalencia Középiskolások (gimnázium, szakközépiskola, 1995 1999 szakmunkásképző) 15 évesek 26.5 % 37.2 % 16 évesek 35.5 % 43.0 % 17 évesek 39.4 % 49.4 % 18 évesek 47.9 % 51.8 % 15-18 évesek 37.3 % 45.3 % Fiúk (15-18 évesek) 36.7 % 44.9 % Lányok (15-18 évesek) 35.2 % 46.9 % A naponta dohányzók aránya a felnőttek körében (2007. április) Férfiak 42 % 14
Nők 25 % Összesen 33 % Felnőtt dohányzók aránya korcsoportok szerint (2007. április) Életkori csoport % 18-24 39 25-29 41 30-39 40 40-49 41 50-59 46 60-69 21 70-79 6 Évente 28 000 ember hal meg a dohányzás következtében hazánkban, ez okozza a legtöbb halálesetet az összes elkerülhető kockázati tényező közül. Az Országos Lakossági Egészségfelmérés (OLEF) adatai szerint 2003-ban a férfiak 38%-a, a nőknek pedig 25%-a dohányzott naponta. Cél: Lehetséges beavatkozási területek: - Terhes nők dohányzásról leszoktatása - Demonstratív előadások tartása a dohányzás hatásáról az iskolákban (önmagában elégtelen) - Leszoktató kezelés (biorezonancia) Dohányzásellenes Alapítvány segítségével mind terhesek, mind iskolások, felnőttek számára - Nem dohányzó minták felmutatása az ifjúság számára - Személyiségfejlesztő programok bevezetése, jóga, célirányos meditáció - Helyzetfelmérő kapcsolat keretén belül, felvenni a községben élő célcsoportal a kontaktust és felhívni a figyelmüket a dohányzás súlyos következményeire. 15
2.7. Egészségtelen táplálkozás Az elmúlt 20 év alatt Magyarországon elvégzett három táplálkozási vizsgálat szerint a zsír- és koleszterin bevitel jelentősen meghaladja a nemzetközi és hazai ajánlásokat. Az élelmiszerek nagy sótartalma és az ételek túlsózása (napi 6 gramm felett) a férfiak esetében 4 és félszeres, a nők esetében 3 és félszeres többletnátrium-bevitelt eredményez. Elégtelen a zöldség- és gyümölcsfogyasztás; kevés tejet iszunk, és kevés tejtermék, valamint kevés teljes őrlésű gabonából készült élelmiszer kerül az asztalra. Az egészségtelen táplálkozás nemcsak bizonyítékokkal alátámasztott kockázati tényezője számos betegségnek, de a vitaminokban és bizonyos ásványi anyagokban szegény étrend csökkenti a szervezet ellenálló képességét, ily módon is elősegítve a rosszindulatú daganatos betegségek és a szívkoszorúér-betegség kialakulását. Cél: Mozgás A rendszeres testmozgás alapvetően hozzájárul a fizikai- szellemi-lelki jóllét eléréséhez azzal, hogy csökkenti számos megbetegedés (a magas vérnyomás, cukorbetegség, szív és érrendszeri betegségek) és az idő előtti halálozás kockázatát. Hazai felmérések szerint 2000-ben a nők fele és a férfiak kétharmada végzett hetente többször testmozgást, a férfiak minden életkorban aktívabbnak bizonyultak a nőknél. Az életkor előre haladtával mind a férfiak, mind a nők esetében jelentősen kisebb volt a rendszeres testmozgás gyakorisága. A nők több mint 40%-a, a férfiak harmada soha vagy heti rendszerességnél ritkábban végzett testmozgást az ezredfordulón. A nők minden életkorban kevesebbet mozognak, mint a férfiak, és az életkor előre haladtával a rendszeresen aktívak aránya tovább csökken. De ez a trend már gyerekkorban is megfigyelhető: a 11 éves lányok 27%-a teljesíti a preventív célú testmozgás kritériumait, míg 15 éves életkorra ez az arány 16%-ra csökken. A WHO 2003-as adatai szerint a világon a fizikai inaktivitás önmagában évente 2 millió halálesetért felelős. Az említett betegségeken túlmenően a mozgásszervi betegségek, valamint a 16
pszichiátriai kórképek évrõl-évre növekvő gyakorisága figyelhető meg a felnőtt lakosság körében, melyek részben összefüggésbe hozhatók az inaktív életmóddal. A rendszeres fizikai aktivitás csökkenti a szív és érrendszeri betegségeket, kedvezően befolyásolva azok kockázati tényezőit. Csökkenti egyes daganatos és mozgásszervi betegségek előfordulását, késlelteti a csontritkulás. Nem elhanyagolható a szerepe a lelki egészség megőrzésében sem, hiszen véd a depresszióval, a szorongással és az alvászavarokkal szemben. 2.8. Daganatos betegségek Jelenleg Magyarországon körülbelül 300 ezer fő szenved daganatos megbetegedésben, 2003-ban 33 530 fő halt meg daganatos betegség következtében. A szív és érrendszeri betegségek mögött a daganat a második leggyakoribb haláloki tényező. A daganat biológiai természetéből fakadóan az ellene folytatott küzdelem nehéz és sokrétű. A daganatos halálozás nagy gyakorisága miatt e betegség megelőzése, korszerű kezelése, visszaszorítása népegészségügyi probléma. Európában Magyarországon a legmagasabb a daganatos megbetegedések miatti halálozás. Az elsődleges megelőzés a daganatos betegségek kialakulásában szerepet játszó oki, vagy kockázati tényezőnek ismert vagy feltételezett hatások kiiktatását jelenti az egyes emberek mesterséges, illetve természetes környezetéből vagy életmódjából. Az elsődleges megelőzés komplex, össztársadalmi feladat, amelynek eredményei hosszú távon, akár évtizedek múlva jelentkeznek, és amely a társadalom forrásainak teljességét igénybe veszi, értelemszerűen meghaladja az egészségügy, még inkább az onkológia lehetőségeit. A daganatos betegségek okait pontosan nem ismerjük, de kialakulásában szerepet játszik mindazon civilizációs ártalom, amelyekről eddig értekeztünk. Szerepe van a környezetszennyezésnek, a személyiség probléma-feldolgozó képességének, a szervezettisztító, immunmechanizmusai kimerülésének. Ezért a tumorok megelőzése, a kezelés támogatása komplex feladat, de nem tér el az eddigi tervektől. A WHO 2002-es ajánlása a rák meg előzés kulcselemei, kockázati tényezői közül az alábbiakat emeli ki: 17
a dohányzás elleni küzdelem; az egészséges étrend; az elhízás megakadályozása, sportolás és szabadidős testmozgás; az alkoholfogyasztás csökkentése; a hepatitis B vírus elleni oltás; a tartós napsütés hatásának elkerülése. Az Európai Rákkódex prevenciós programjának alappillére a dohányzás visszaszorítása. 2.9. Elhízás szerepe a daganatok kialakulásában Az elhízás lényeges szerepet játszik mind a cardiovasculáris, mind a daganatos betegségek kialakulásában. A testtömeg index (BMI) növekedésével (23 kg/m2 30 kg/m2) fokozatosan növekszik a vastagbél-, emlő, endometrium-, vese-, nyelőcső daganatok kialakulásának kockázata. Az elhízás növeli a daganat-kialakulás esélyét. A statisztikai adatok szerint a vastagbél-daganatos betegek 11%-a, az emlő daganatos betegek 9%-a, az endometriális daganatokban szenvedő betegek 37%-a rendelkezett emelkedett testtömeg index-el. Ezért az elsődleges megelőzés egyik fő feladata az elhízás elkerülésének hangsúlyozása, ami egészséges táplálkozással és megfelelő testmozgással érhető el. Alacsony zsírtartalmú, rostban, gyümölcsben, zöldségben, és teljes értékű gabonafélékben gazdag táplálkozás sok ráktípus kialakulásának kockázatát csökkenti. Az antioxidánsok semlegesítik a szabad gyököket. A szabad gyökök a normális sejtfolyamatoknak is természetes melléktermékei, a szervezet hatékony védekező rendszerrel rendelkezik velük szemben. Túlzott mennyiségben a szabad gyökök károsíthatják a szervezet molekuláit, többek között a DNS-t is. Megelőzési stratégia Daganat típus Dohányzá s elkerülése Fizikai aktivitá s fokozás Túlsúly elkerülés e Egészsége s táplálkozá s Korlátozott alkoholfogyaszt ás Túlzott napsugárzá s elleni védekezés 18
a Emlő Vastagbél Tüdő Szájüreg Nyelőcső Méh Prosztata Hasnyálmirig y Hólyag Vese Gyomor Bőr 2.10. Szekunder prevenció, szűrőprogramok A szekunder prevenció alatt az egészséges populáció szűrővizsgálatát értjük. A szűrővizsgálat elengedhetetlen a népbetegségek kiszűrésében, korai stádiumban való felismerésében. A szűrővizsgálatoknak vannak kötelező elemei: tüdőszűrő cytológia mammográfia Nem kötelező (nem finanszírozott) elemei: testindex számítás vérnyomásmérés vércukor ellenőrzés fittségi teszt légzésfunkciós vizsgálat 19
A szűrővizsgálatot végzik: iskola egészségügy védőnő háziorvos tüdőszűrő állomás (Hatvan) 3. PRIORITÁSOK az Idősek életminőségének javítása érdekében: Legfontosabb prioritásunk, hogy felkutassuk, valójában mit szeretnének az idősödő emberek, az ő szemszögükből hogyan is néz ki az aktív-produktív ember! Véleményük alapján meg kell határozni a különböző dimenziókat, mely építő köve lesz a cselekvési terv pontos meghatározásának. A tájékoztatás és érdekképviselet javítása Idős ellátó centrum működtetése Idős ügyi referens megbízása Pénzügyi alap az idős ügyi szervezetek tevékenységének támogatására Médiamunka, kiadványok Közösségi terek biztosítása Társas kapcsolatok lehetőségének biztosítása Mentális gondozás Egészségmegőrző programok Az idősek otthonaikban maradását elősegítő szociális szolgáltatások fejlesztése Házi segítségnyújtás fejlesztése Demensek nappali ellátása A biztonság javítása Lakóhelyi szolgáltatások 20
Tájékoztatás Médiamunka Az idős emberek erőforrásként való alkalmazása Közösségi munkába való bevonásuk Beszélgető hálózat kiépítése (együtt-egymásért) Nagyon fontos odafigyelnünk a mentális egészség prevenciójára. Községünkben különösen oda kell figyelnünk a rizikó csoportokra, melyek a következők: - 80 év felettiek - kórházból frissen elbocsátottak - létminimum jövedelemmel vagy alatta élők - egyedül élő frusztráltak - elszigetelten, magányosan élők - elváltak, különélők, - frissen megözvegyültek - elköltözők - gyermektelenek - rokkantak, fogyatékosak - dependensek Célok, jövőkép Az Idős ügyi Nemzeti Stratégia vonatkozó prioritása :Élethosszig tartó fejlődés, törekvés az életöröm, az autonómia megőrzésére és az önmegvalósításra A harmadik életszakaszban a szubjektív jólét összetevői között a meghosszabbodott szabadidő minőségének kiemelkedő szerepe van. Az élet-minőség dimenziói között foglalkozni szükséges a jólléttel (wellbeing), melyhez hozzátartoznak az anyagiak mellett a nem anyagi értékekhez kapcsolódó életminőség elemek, például az idősödő generáció tudásának elismerése és hasznosítása, az emberi kapcsolatok, a belső és külső békesség és az életcélok megtalálása. A fizikai és szellemi aktivitással elősegíthető a sikeres öregedés, befolyásolható az 21