Ókori Egyiptom Oktatási segédanyag 9. osztályos diákoknak
Témakörök 1. Földrajzi viszonyok 2. Gazdaság 3. Társadalom Súgó 3.1. Fáraó 3.2. Katonai és Hivatalnoki réteg 3.3. Közrendű szabadok és Rabszolgák 4. Hitvilág 5. Korszakolás 5.1. Óbirodalom 5.1.1. Piramisok 5.2. Középbirodalom 5.3. Újbirodalom 6. Feladatok JÓ TANULÁST!
Súgó Az általad választott téma megtekintéséhez kattints a fejezet címére! A Témakörökhöz vagy Fejezetekhez való visszatéréshez kattints a képernyő bal alsó sarkában elhelyezkedő nyílra! A témákhoz kapcsolódó képekhez kattint erre:
1. Földrajzi viszonyok Egyiptom a Nílus ajándéka Hérodotosz ÉK-Afrikában hosszú, keskeny, szalagszerű ország. Mivel minden irányból sivatag és tenger határolja, ezért csak a Nílus mentén biztosítottak az élet feltételei zárt világ. -Földközi-tenger -Núbiai-sivatag -Vörös-tenger - Líbiai-sivatag 2 részből áll: Alsó- és Felső-Egyiptom NÍLUS: nehezen hajózható a zuhatagok (katarakta) miatt
2. Gazdaság A élelemtermelés csak a Nílus 25 km széles sávjában biztosított. A gazdaság alapja a mezőgazdaság. Öntözéses-árasztásos földművelés. A termelést a Nílus évenkénti áradása határozza meg. jún.-júl. áradás (termékeny iszap = kemet) okt.-nov. visszahúzódás (terméketlen vörös iszap = deseret) Begyűjtés, majd újraelosztás (redisztribúció).
A képek megtekintéséhez nyomd le a Space billentyűt!
3. Társadalom HIERARCHIKUS = alá-fölé rendelt viszony
3.1. Fáraó Teljhatalmú = despotikus Isteni = szakrális Feladatai: - képviseli a társadalmat a túlvilágon - irányít - hadvezér A Fáraó helyettese a Vezír.
A képek megtekintéséhez nyomd le a Space billentyűt!
3.2. Katonai és Hivatalnoki réteg Katonai vezetők = a Vezír alatt helyezkednek el Egyiptom kerületekre (nomosz) van felosztva. Ezek vezetői a Vezírek = Nomarchoszok Papság Feladatai: - istentisztelet - tudomány, írás (hieroglif) - az állam gyakorlati vezetése Érdekesség Írnokok = világi értelmiség, nem papi Feladatai: - a Fáraó parancsait közvetíti a nép felé - ők végzik az újraelosztást
A képek megtekintéséhez nyomd le a Space billentyűt!
A hieroglif írás megfejtése A Rosette-i kő 1799-ben Napóleon egyiptomi hadjárata során előkerült követ a megtalálási helyéről rosette-i kőnek nevezték el. A kőre i.e. 196-ban két nyelven és háromféle írásrendszerrel rávésett szöveg Ptolemaios Epiphanés király tiszteletére hozott határozatokat rögzítette. A kövön a szöveg hieroglifákkal (szent véset), démotikus ( népi ) írással és görögül is szerepel, ami alapján 1822-ben J. F. Champollion megfejtette a hieroglifákat. Jean-Francois-Champollion
3.3. Közrendű szabadok és Rabszolgák Közrendű szabadok: ők vannak a legtöbben a társadalom 90%. Feladatai: DOLGOZNAK: - a földeken - kézművesek - építik a piramisokat - ők alkotják a hadsereget. A rabszolgák száma az Óbirodalomban jelentéktelen. Az Újbirodalomban, a hódítások következtében már többen vannak. Nincsen semmilyen joguk = beszélő szerszámok NEM ŐK ÉPÍTIK A PIRAMISOKAT!
A képek megtekintéséhez nyomd le a Space billentyűt!
Sok istenhívő = Politeista 4. Hitvilág Mivel az éghajlat meleg, száraz, a Nap meghatározza az egyiptomiak életét. Napkultusz. Napisten = Ré Sólyomisten = Hórusz (maga a Fáraó = szakrális) (állatistenek = totemizmus) Osiris és Isis a világ teremtői (emberszerű istenek) Az egész evilági életük középpontjában a túlvilág áll! Mumifikálás = tartósítás a túlvilági életre. a túlvilági életre tartósít (Fáraókat)
Osiris Holtak Könyve
5. Korszakolás A ma is használt ókori Egyiptom korszakolását Manetontól vettük át, aki i.e. 3. században papi tisztségben dolgozott és beosztotta az egyiptomi uralkodó családokat = dinasztiákat. Archaikus kor: i.e. 3000 2700. Óbirodalom: i.e. 2700 2200. III.-VI. dinasztia 1. Átmeneti kor: i.e. 2200 2100. Középbirodalom: i.e. 2100 1800. XI.-XIV. din. 2. Átmeneti kor: i.e. 1800 1500. Újbirodalom: i.e. 1500 1100. XVIII.-XX. din. Késői kor: i.e. 1100 525.
5.1. Óbirodalom i.e. 2700 2200. Az archaikus korban még elkülönült egymástól a két birodalom: Alsó- és Felső-Egyiptom, majd i.e. 2900 körül Aha Menesz fáraó egyesíti a területet. Főváros: Memphis Az Óbirodalomban időszakában a legerősebb a fáraó hatalma piramis építések kora! A legjelentősebb fáraók: Dzsószer Kheopsz (Hufu) Khefrén (Hafru) Mükerinosz (Menkauré) Priramisok
5.1.1. Piramisok Dzsószer i.e. 2700 körül építtette az elsőt, amit Imhotep tervezett. Ez a ma is látható szakkarai lépcsős piramis. Az Óbir. IV. dinasztiájában uralkodó fáraókat nevezzük a nagy piramisépítőknek Kheopsz, Khefrén. A későbbi korokban nem is épültek piramisok, mert nem volt elég erős az uralkodó hatalma. A piramis alakja: - azért nagy, hogy mutassa a fáraó hatalmát - felfele mutat: út az égbe. Nem rabszolgák, hanem szabadok építik. Lelkesek, mert, ha részt vesznek az építésben, akkor a fáraóval az égbe juthatnak. A piramis = uralkodói síremlék. Szarkofág = koporsó Masztaba = sírkamra
Dzsószer szakkarai lépcsős piramisa A Gízai-fennsíkon Kheopsz, Khefrén és Mükarinosz piramisai
5.2. Középbirodalom i.e. 2100-1800. Az Óbir. Bukásának oka: a kormányzók zavargása. A Középbir.-ban már nem elég erős Fáraó hatalma, így piramisok sem épülnek. Főváros: Théba A társadalomban megjelennek a kereskedők és nő a rabszolgák száma Külpolitika: hódítóbb, már nem olyan zárt (pl: Núbia felé) A legjelentősebb fáraók: I. Mentuhotep Amenemhat Szenuszert A Bir. bukásához a Hükszosz nép támadása vezetett. (ny-sémi nécsoport)
5.3. Újbirodalom i.e. 1500-1100. Ebben az időszakban teljesedett ki területileg hódítások Palesztína, Szíria felé. A legjelentősebb fáraók: III. Thotmesz: a Megiddói csatában szétveri a szíriai csapatok egyesített seregét. IV. Amenhotep: Amarna-reform a történelem első ismert vallási reformja Tutanhamon Howard Carter épet megtalálta sírját II. Ramszesz i.e. 1295. Kadesi csata összecsapás a hettitákkal II. Ramszesz után a papság veszi át a hatalmat Herihor (thébai főpap) vezetésével, majd az ókori Egyiptom végleges bukása i.e. 525-ben következik be a párzsák (Kambüszész) elleni harcban.
És ha ne tudom a megoldást? 6. Feladatok Akkor csak nyomd meg a Space billentyűt! 1. Mi a legfőbb oka annak, hogy a Nílus nem hajózható? Zuhatagok = katarakták 2. Hogyan nevezzük az Egyiptomban alkalmazott termelési formát? Öntözéses-árasztásos földművelés 3. Mit jelent az, hogy a fáraó despotikus és szakrális hatalommal bír? Teljhatalmú és isteni, tehát kizárólagos uralkodó világi és egyházi dolgok felett. 4. Kik építették a piramisokat és miért? Szabadok, hogy a fáraóval az égbe juthassanak munkájukért cserébe. 5. Milyen a politeista vallás? Milyen más népeknél jelenik még meg az ókorban? Többistenhívő. Ilyen például még az ókori görög és római vallás is.
6. Ki jegyezte le az egyiptomi dinasztiákat, mely a korszakolás alapja napjainkban is? Maneton 7. Mely évszámhoz kötődik Egyiptom végleges bukása? i.e. 525. 8. Az alábbiak közül melyek egyiptomi istenek? Vénusz, Osiris, Zeusz, Isis, Ré, Mars, Hórusz, Jupiter Megoldás: Osiris, Isis, Ré, Hórusz 9. Milyen lényeges dolgot lehet velük kapcsolatban kiemelni? IV. Amenhotep Dzsószer II. Ramszesz Mükerinosz Kefrén Thotmesz Tutenhamon Amarna-reform Szakkarai lépcsős piramis Kadesi csata a hettitákkal A legkisebb piramis a Gízai-fennsíkon A legnagyobb piramis a Gízai-fennsíkon Megiddói csata a szíriai csapatok ellen Épen maradt a síremléke
Köszönöm a munkádat! Készítette: Szücs Brigitta