DUNASZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK KÉSZÍTÉSE KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS Város-Teampannon K. 2019.
MEGRENDELŐ: GENERÁLTERVEZŐ: TERVEZŐK: DUNASZENTMIKLÓS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS Dunaszentmiklós Község Önkormányzata 2897 Dunaszentmiklós, Petőfi u. 52. Telefon: 34 / 491-819, 34 / 591-033 Fax: 34 / 491-819 Képviselője: Béger Ákos Polgármester Kiss Zsolt Főépítész Város-Teampannon Kft. 1053 Budapest, Veres Pálné u. 7. Képviselője: Koszorú Lajos Ügyvezető Koszorú Lajos Vezető településtervező Város-Teampannon Kft. TT/1 01-1346 Tábori Attila Településtervező, Város-Teampannon Kft. Vezető területrendező tervező TR 01-0402 Marosi Péter Urbanista építész Város-Teampannon Kft. Szrakity Marianna Településtervező Város-Teampannon Kft. Tokai Gábor Tájépítész Város-Teampannon Kft. Szántó Katalin Vezető Településtervező Város-Teampannon Kft. TT/1 01-2054
TARTALOM 1. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSÁNAK FOLYAMATA 3 2. A TERV KIDOLGOZÁSAKOR VIZSGÁLT VÁLTOZATOK RÖVID BEMUTATÁSA 5 2.1. A VÁLTOZATOK KÖZÖTTI VÁLASZTÁS INDOKAI, ALÁTÁMASZTÁSA 6 2.2. A TERV ÖSSZEFÜGGÉSE AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERVRŐL SZÓLÓ 2003. ÉVI XXVI. TÖRVÉNNYEL (OTRT) ÉS A KOMÁROM ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL (KEMTRT) 9 3. A TERV MEGVALÓSÍTÁSA KÖRNYEZETI HATÁSAINAK, KÖVETKEZMÉNYEINEK FELTÁRÁSA 12 3.1. A TERV CÉLJAINAK ÖSSZEVETÉSE A JELENTŐSEBB KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI CÉLOKKAL 12 3.2. A TERVI TARTALOM KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ KONZISZTENCIÁJA ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL 12 3.3. A JELENLEGI KÖRNYEZETI HELYZET, A TERVVEL ÖSSZEFÜGGÉSBEN LÉVŐ RELEVÁNS ELEMEINEK ISMERTETÉSE; 12 3.4. A TERV MEGVALÓSULÁSÁVAL KÖZVETLEN, VAGY KÖZVETETT KÖRNYEZETI HATÁST KIVÁLTÓ TÉNYEZŐK, OKOK FELTÁRÁSA 13 3.5. A TERV MEGVALÓSÍTÁSA ESETÉN VÁRHATÓ, A KÖRNYEZETET ÉRŐ HATÁSOK, KÖVETKEZMÉNYEK ELŐREJELZÉSE 14 4. A TERVI VÁLTOZTATÁSOK KÖRNYEZETRE KÁROS HATÁSAINAK ELKERÜLÉSÉRE, CSÖKKENTÉSÉRE VAGY ELLENTÉTELEZÉSÉRE VONATKOZÓ, A TERVBEN SZEREPLŐ SZABÁLYOK ÉS INTÉZKEDÉSEK KÖRNYEZETI HATÉKONYSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSE, JAVASLATOK 20 5. JAVASLAT OLYAN KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ INTÉZKEDÉSEKRE, ELŐÍRÁSOKRA, FELTÉTELEKRE, SZEMPONTOKRA, AMELYEKET A TERV ÁLTAL BEFOLYÁSOLT MÁS TERVBEN FIGYELEMBE KELL VENNI 21 6. A TERV, ILLETVE PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA KÖVETKEZTÉBEN VÁRHATÓAN FELLÉPŐ KÖRNYEZETI HATÁSOKRA VONATKOZÓAN A TERVBEN SZEREPLŐ MONITOROZÁSI JAVASLATOK ÉRTÉKELÉSE, JAVASLATOK EGYÉB SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉSEKRE. 21 7. ÖSSZEFOGLALÁS 22 1
2
1. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSÁNAK FOLYAMATA A környezeti vizsgálat tárgya Dunaszentmiklós településrendezési eszközeinek készítése a 2013-tól hatályos országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) és a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet (továbbiakban: TFR Rendelet) alapján. A hatályban lévő településrendezési eszközök a TFR rendelet 45. (1) bekezdésének értelmében csak 2018. december 31-ig alkalmazhatók. Éppen ezért a településrendezési eszközök készítésének elsődleges célja, hogy a tervek a 2012-ben módosított OTÉK településrendezési követelményeivel, valamint a TFR rendelet szerinti tartalmi követelményeivel és jelmagyarázatával összhangba kerüljenek. A környezeti értékelés a településrendezési eszközök kidolgozásával és egyeztetésével párhuzamosan készül. A tematika tartalma a 2/2005. (I. 11.) Kormányrendelet 4. sz. mellékletének figyelembevételével, valamint a 2017 júliusában lefolytatott véleményezési eljárás során beérkezett vélemények figyelembevételével történt. Az érintett véleményezőknek megküldött tematika a mellékletben található. A tematikával kapcsolatban a következő vélemények érkeztek: 1. Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Állami Főépítész 2. Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal, Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztály 3
3. Pest Megyei Kormányhivatal Bányafelügyeleti Főosztály A véleményeket a környezeti értékelés során figyelembe vettük. Az értékeléshez számos adatot figyelembe vettünk, így magához a településrendezési eszközökhöz az államigazgatási szervektől megkapott adatokat (ökológiai hálózat elemei, védett területek stb.), valamint a földhivatali ingatlan-nyilvántartási térkép által jelölt földminősítési osztályokat (lásd korábbi táblázat). A környezeti értékelés készítése során továbbá felhasználtuk a Területi Információs Rendszer (TeIR) adatait (területrendezési tervek szerkezeti tervei, övezeti rendszer), figyelembe vettük a Nemzeti Környezetvédelmi Program 2015-2020-at, továbbá megvizsgáltuk a szomszédos településrendezési eszközöket és tekintettel voltunk a szomszédos települések településrendezési eszközeire. 4
2. A TERV KIDOLGOZÁSAKOR VIZSGÁLT VÁLTOZATOK RÖVID BEMUTATÁSA 1. 1. 3. 1. 14. 16 1. 3. 15. 8. 1. 17. 1. 19. 1. (Részletes leírás az Alátámasztó munkarész 1. 5 fejezetében) A terv környezetvédelmi szempontból jelentős változásai a hatályos településrendezési eszközökhöz képest: Sor A változás rövid leírása 1.,3 Mezőgazdasági területek pontosítása (Általános, kertes mezőgazdasági és erdőterületek korlátozott mezőgazdasági területfelhasználásba sorolása) 8.,17. A Rákóczi Ferenc utcától délnyugatra lévő erdőterület a jelenlegi területfelhasználásnak megfelelően korlátozott használatú mezőgazdasági terület és általános mezőgazdasági terület területfelhasználásba kerül 14. Volt honvédelmi terület (052/2 hrsz.) átsorolása gazdasági területbe Várható környezeti hatás o/x o/x x 15. 16. 19. Rákóczi utcától délre lévő gazdasági terület átsorolása erdőterületbe Lakóterület kijelölés visszasorolása és közpark átsorolása erdőterületbe Lakóterület kijelölés visszasorolása mezőgazdasági területbe x o/x x Jelmagyarázat: o - Jelentős környezeti hatással nem járó módosítás x - jelentős környezeti hatással járó módosítás 5
2.1. A VÁLTOZATOK KÖZÖTTI VÁLASZTÁS INDOKAI, ALÁTÁMASZTÁSA 1. Mezőgazdasági területek pontosítása (1, 3,) A mezőgazdasági területek a termőhelyi adottságokhoz illetve a történelmi tájhasználathoz igazodó differenciált szabályozása tekintetében a korlátozott használatú mezőgazdasági területek növelése érdekében nagykiterjedésű általános mezőgazdasági területek kerültek átsorolása, valamint a kertes mezőgazdasági területek csökkentése érdekében korlátozott használatú mezőgazdasági területek kerültek kijelölésre. Az erdőterületek az Országos Erdőállomány Adattár szerint kerültek pontosítása. Natura 2000 területeken a tervezett erdő helyett a jelenlegi gyepterületek megtartása érdekében korlátozott használatú mezőgazdasági területek kerültek kijelölésre, mely a gyepterületek élővilágának megőrzésére irányul. Az erdő és mezőgazdasági területek pontosítása kedvező hatású, hiszen tájvédelmi szempontok kerülnek érvényesítésre. 8., 17. A Rákóczi Ferenc utcától délnyugatra lévő 067/16, 067/17 és 067/3 hrsz.-ú erdőterület a jelenlegi területfelhasználásnak megfelelően korlátozott használatú mezőgazdasági terület, illetve általános mezőgazdasági terület területfelhasználásba kerül át. 14. Volt honvédelmi terület (052/2 hrsz.) átsorolása gazdasági területbe A terület jelenleg használaton kívüli, a korábbi használatból maradt vonalas infrastruktúra, mely fenntartást igényel, alkalmassá teszi a gazdasági hasznosításra. A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület területfelhasználási kategóriában a környezetre káros hatást nem okozó gazdasági tevékenységek folytathatók. A terület egy részén napelempark létesítését tervezi az önkormányzat, mely hozzájárul a fenntartható fejlődéshez és a környezeti állapot védelméhez. Részlet a hatályos településszerkezeti tervből Általános mezőgazdasági terület Tervezett változtatás Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület 6
15. A Rákóczi utcától délre lévő, 077/5-hrszú telket a hatályos terv kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területbe sorolja. A Komárom-Esztergom megyei területrendezési terv kiváló erdőterületként tartja számon, így ez a terület erdő területfelhasználásba sorolandó. A módosítás hatása kedvező, hiszen biológiailag aktív erdőterület kerül kijelölésre a gazdasági terület helyére. Részlet a hatályos településszerkezeti tervből Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület Tervezett változtatás Erdőterület Lakóterület kijelölések megszűntetése 16. A Kenderkert utcától keletre a Tekeresi vízfolyás mentén lévő falusias lakóterületbe, illetve közpark területfelhasználásba sorolt terület domborzati adottságából eredően mélyfekvésű, vizenyős, mely beerdősült. A terület erdőterületbe való sorolása a terepadottságok, valamint a jelenlegi állapot alapján javasolt. A módosítás környezeti hatása kedvező, mert az itt lévő terület terhelése nem fog növekedni, a település klímájára is jótékonyan hat. Hatályos változat Falusias lakóterület Tervezett változtatás Erdőterület 7
19. Tatai út melletti földcsúszásos területet a hatályos terv lakóterületként jelöli, azonban egy részén a földcsúszás miatt építési tilalmat ír elő, és jelzi a csúszás veszélyét. A helyszín bejárás, a közműtervezőkkel és a helyismerettel rendelkező geotechnikussal történő konzultáció alapján megállapítható, hogy a terület adottságai jelentős kockázatokat és előre nem látható, nehezen kezelhető helyzeteket idézhetnek elő, amennyiben itt továbbra is lakóterület kerül kijelölésre. Az új településrendezési eszközök készítése során a hatályos lakóterület kijelöléseket terepadottsági, településképi és önkormányzati szempontok figyelembevételével a tervezők megvizsgálták. A vizsgálatokat és a lakásépítési tendenciákat figyelembe véve, a készülő új településrendezési eszközök hosszútávon elegendő lakóterületet nyújtanak. Az előzőeken túl a közművesítés többletköltségei és a beépítés kötöttségei miatt összességében a tervezők nem javasolták a terület építési övezetben tartását. A képviselő-testület határozatban döntött arról, hogy a területen a felosztott telkek továbbra is lakóterületként jelenjenek meg. A katasztrófa bekövetkezhetősége miatt a területen történő bármilyen építési tevékenység a bányafelügyelet által előírt mérnökgeológiai szakvéleményben foglalt műszaki tartalommal tisztázandó és az abban foglalt feltételeknek megfelelő műszaki követelmények szerint, szaktervezők bevonásával kell a közművesítést, támfalakat, alapozást és a felszerkezeteket megtervezni és megépíteni. Hatályos változat Falusias lakóterület Tervezett változtatás Általános mezőgazdasági terület 8
2.2. A TERV ÖSSZEFÜGGÉSE AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERVRŐL SZÓLÓ 2003. ÉVI XXVI. TÖRVÉNNYEL (OTRT) ÉS A KOMÁROM ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL (KEMTRT) A településrendezési eszközök készítését befolyásolják a területrendezési tervek. Az alátámasztó javaslat részletesen bemutatja a településrendezési eszközök és a területrendezési tervek kapcsolatát. A területrendezési tervekben elhatározott fejlesztéseket, valamint a korlátozásokat messzemenően figyelembe kell venni. Itt röviden bemutatjuk, hogy a környezeti hatásvizsgálat szempontjából mely tervi elemeket kellett érvényesíteni új elemként a településrendezési eszközök készítése során. A két területrendezési tervet szoros egymásra épülése miatt együtt mutatjuk be: Országos Területrendezési Terv (OTrT) Az OTrT a település északi részén földgázszállító vezetéket jelöl. A terven jelölésre került. Megyei Területrendezési Terv (KEMTrT) A megyei rendezési terv a 11136. sz. térségi mellékút nyomvonalát, valamint térségi kerékpárutat jelöl ki. A települési térség övezetébe tartozik Dunaszentmiklós teljes belterülete. 9
KEMTrT: Magterület, ökológiai folyosó területe, pufferterület Magterületen és ökológiai folyosó területén az előírások szerint új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. Ennek megfelelően nem történt új beépítésre szánt terület kijelölése ezeken a területeken. Magterület Ökológiai folyosó Pufferterület (KEMTrT) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete (KEMTrT) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetben az előírások alapján új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. Ennek megfelelően nem történt új beépítésre szánt terület kijelölése ezeken a területeken. 10
Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete (OTrT) A tájképvédelmi övezetek által érintett területekre a tájba illeszkedésre és a területhasználatra vonatkozó előírásokat kell megfogalmazni. A település területhasználata a természeti adottságoknak megfelelően került meghatározásra. A tájba illesztés szabályait a készülő településképi rendelet fogja tartalmazni. Országos vízminőség-védelmi terület övezete (OTrT) Az OTrT szerint az övezetekre vonatkozóan kell előírásokat megfogalmazni a vizek védelme érdekében. A település teljes területére olyan környezetvédelmi előírások lettek meghatározva, melyek biztosítják a felszín alatti vizek védelmét. 11
3. A TERV MEGVALÓSÍTÁSA KÖRNYEZETI HATÁSAINAK, KÖVETKEZMÉNYEINEK FELTÁRÁSA 3.1. A TERV CÉLJAINAK ÖSSZEVETÉSE A JELENTŐSEBB KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI CÉLOKKAL NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020 (NKP) CÉLKITŰZÉSEI: Sor Területhasználat-változás NKP célterületek 1. Általános mezőgazdasági és erdőterületek korlátozott mezőgazdasági 1,2,3 területfelhasználásba sorolása 8. A Rákóczi Ferenc utcától délnyugatra lévő erdőterület a jelenlegi 2,3 területfelhasználásnak megfelelően korlátozott mezőgazdasági területfelhasználásba sorolása 14. Volt honvédelmi terület (052/2 hrsz.) átsorolása gazdasági területbe 3 16-1,2,3 Lakóterület kijelölés visszasorolása erdőterületbe 17 19. Lakóterület kijelölés visszasorolása mezőgazdasági területbe 2,3 Összességében megállapítható, hogy a településszerkezeti változások a természeti értékek védelmét és a fenntartható területhasználatot, valamint az életminőség és az emberi egészség környezeti feltételeinek javítását szolgálják. 3.2. A TERVI TARTALOM KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ KONZISZTENCIÁJA ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL A területrendezési tervek és a településrendezési eszközök összhangját a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény, valamint az országos területrendezési tervről szóló 2003. Évi XXVI. törvény írja elő. A 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet alátámasztó javaslat tartalmára vonatkozó 3. melléklete előírja ennek az összhangnak az igazolását. A tervi tartalom országos és megyei területrendezési tervekkel bemutatott konzisztenciáját az alátámasztó vizsgálat tartalmazza, melyet itt nem ismétlünk meg. 3.3. A JELENLEGI KÖRNYEZETI HELYZET, A TERVVEL ÖSSZEFÜGGÉSBEN LÉVŐ RELEVÁNS ELEMEINEK ISMERTETÉSE; A településrendezési eszközök készítését megelőzte Dunaszentmiklós területére a megalapozó vizsgálat készítése, melynek 1.17. számú fejezete foglalkozik Dunaszentmiklós környezeti jellemzőivel, így a föld védelmével, a felszíni és a felszín alatti vizek védelmével, a levegő, a zaj- és rezgésterheléssel, sugárzással és a 12
hulladékkezeléssel, ezért a környezet helyzet nem kerül ismét bemutatásra. A következő táblázat megmutatja, hogy a területhasználati változások mely környezeti elemekre vannak hatással: Környezeti elem megnevezése Módosítás sorszáma Termőföldek mennyisége és minősége 1,8,14,19 Felszíni és felszín alatti vizek 1,16-17 Levegő 15,16-17,19 Élővilág 1,8,15,16-17 3.4. A TERV MEGVALÓSULÁSÁVAL KÖZVETLEN, VAGY KÖZVETETT KÖRNYEZETI HATÁST KIVÁLTÓ TÉNYEZŐK, OKOK FELTÁRÁSA Településrendezési eszközök készítése és módosítása során a közvetlen környezeti hatást kiváltó ok minden esetben magának a területhasználatnak, és a kapcsolódó tevékenységi körnek az adott területen történő megjelenése. A közvetetett környezeti hatás nehezebben megfogható, de elsősorban azok a hatások értendők alatta, mely során az adott tevékenység működéséből adódóan más terület is érintetté válik. A következő fejezetekben részletesen kidolgozásra kerülnek a közvetlen és közvetett hatások, itt csak a jelentősebb hatásokat emeljük ki: Közvetlen hatás: a beépítésre szánt területek visszasorolásával a környezeti tényezők állapota javul különösen földvédelmi vonatkozásban; új beépítésre szánt területek mezőgazdaságból kivett területeken kerültek kijelölésre, így emiatt és az előző pontban felvázolt hatás miatt összességében nem lesz kedvezőtlenebb a termőföldekre gyakorolt hatás; az új beépítésre szánt területeken közvetlen hatást gyakorolhatnak az építések során kibocsátott légszennyező anyagok, de lakott terület csak néhány kisebb területtel szomszédos; volt honvédségi területen kijelölt GKSZ kivett területen valósul meg, ezért valószínűleg nem lesz jelentős környezeti hatása; Közvetett hatás: az új beépítésre szánt területek kijelölésével megnövekszik az odavezető utak forgalma, ezzel a zaj és rezgésszint, a levegőt károsító anyagok szintje is megnövekedhet, a jelentős forgalmat generáló gazdasági területek (pl. major, volt honvédelmi terület) nem okoznak átmenő forgalmat a településen, mivel egyéb burkolt utakon is megközelíthetőek és a belterülettől távolabb helyezkednek el. 13
3.5. A TERV MEGVALÓSÍTÁSA ESETÉN VÁRHATÓ, A KÖRNYEZETET ÉRŐ HATÁSOK, KÖVETKEZMÉNYEK ELŐREJELZÉSE A terv a területfelhasználás rendszerét, a helyi építési szabályzatot és a szabályozási tervet úgy alakította ki, hogy a község környezetminőségére az új terv kedvezőtlen környezeti hatásokat ne okozhasson illetve kedvezőbb állapotot teremtsen. A területfelhasználás rendszerének kialakítása során a meghatározó környezetvédelmi irányelvek a következők voltak: - Kompakt településszerkezet kialakítása, mely egyben a termőfölddel, mint természeti erőforrással való takarékos gazdálkodást is jelenti; - A településen nem került kijelölésre olyan területfelhasználási egység, melyen a környezetre jelentős negatív hatást gyakorló tevékenység végezhető; - A település zöldfelületeinek, ökológiai rendszerének, védett természeti értékeinek védelme, az erdőterületek megtartása a levegő kondicionálása, a légszennyező anyagok megkötése és a klimatikus hatások javítása érdekében; - A mezőgazdasági területek termőhelyi adottságokhoz, a történeti tájhasználathoz (szőlészet, borászat) igazodó és a termőföldek környezeti érzékenységéhez alkalmazkodó differenciált szabályozásának fenntartása. A környezetvédelmi feltételeket a környezeti elemekre vonatkozó jogszabályok tartalmazzák. A településrendezéshez kapcsolódóan meghatározó törvény a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény. Az egyes környezeti elemek védelmére vonatkozó jogszabályokat a törvény szerinti bontásban ismertetjük. A föld védelme A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban Kvt.) 14..(1) bekezdése szerint a föld védelme kiterjed a föld felszínére és a felszín alatti rétegeire, a talajra, a kőzetekre és az ásványokra, ezek természetes és átmeneti formáira és folyamataira. A föld védelme szempontjából meghatározó jogszabályok: - 2007. évi CXXIX. törvény a termőföld védelméről, - 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról, - 153/2009.(XI.13.) FVM rendelet az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló - 2009. Évi XXXVII. törvény végrehajtásáról, - 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról, - 239/2000.(XII.23.) Korm. rendelet a bányatavak hasznosításával kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről, - 2003 évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről A vizek védelme A Kvt. 18..(1) bekezdése szerint a vizek védelme kiterjed a felszíni és felszín alatti vizekre, azok készleteire, minőségére (beleértve a hőmérsékleti viszonyaikat is) és mennyiségére, a felszíni vizek medrére és partjára, a víztartó képződményekre és azok fedőrétegeire, valamint a vízzel kapcsolatosan jogszabályban vagy hatósági határozatban kijelölt megkülönböztetett védelem alatt álló (védett) területekre. A vizek védelmével összefüggő meghatározó jogszabályok: - 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról, - 2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről, - 123/1997.(VII.18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről, - 220/2004.(VII.21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól, - 219/2004.(VII.21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről, - 221/2004.(VII.21.) Korm. rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól, -240/2000.(XII.23.) Korm. rendelet a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük kijelöléséről, - 27/2004.(XII.25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról, 14
- 28/2004.(XII.25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól, - 6/2009.(IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti vizek szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről, - 147/2010.(IV.29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról, - 201/2001.(X.25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről, - 27/2006.(II.7.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről, - 59/2008.(IV.29.) FVM rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, - 239/2000.(XII.23.) Korm. rendelet a bányatavak hasznosításával kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről. -83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról. A levegőtisztaság védelme A Kvt. 22..(2) bekezdése szerint a levegőt védeni kell minden olyan mesterséges hatástól, amely azt, vagy közvetítésével más környezeti elemet sugárzó, folyékony, légnemű, szilárd anyaggal minőségét veszélyeztető, vagy egészséget károsító módon terheli. A levegő védelme szempontjából meghatározó jogszabályok: - 306/2010.(XII.23.) Korm. rendelet a levegő védelméről, - 4/2002.(X.7.) KvVM rendelet a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről, - 4/2011.(I.14.) VM rendelet a levegőterhelési szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről, Zaj- és rezgés elleni védelem A Kvt. 31..(1) bekezdése szerint a környezeti zaj és rezgés elleni védelem kiterjed mindazon mesterségesen keltett energia-kibocsátásokra, amelyek kellemetlen, zavaró, veszélyeztető vagy károsító hang-, illetve rezgésterhelést okoznak. A zaj- és rezgés elleni védelem szempontjából meghatározó jogszabályok: - 284/2007.(X.29.) Korm. rendelet a környezeti zaj- és rezgés elleni védelem egyes szabályairól, - 27/2008.(XII.3.) KvVM EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról, Az élővilág védelme A Kvt. 23..(1) bekezdése szerint az élővilág védelme az ökológiai rendszer természetes folyamatainak, arányainak megtartása és működőképességének biztosítása figyelembevételével valamennyi élő szervezetre, azok életközösségeire és élőhelyeire terjed ki. Az élővilág védelmével összefüggő meghatározó jogszabályok: - 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről, - 2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről - 275/2004.(X.8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről, - 269/2007.(X.18.) Korm. rendelet a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól, - 346/2008.(XII.30.) Korm. rendelet a fás szárú növények védelméről. Az épített környezet védelme A Kvt 24. -a szerint az épített környezet védelme kiterjed a településekre, az egyedi építményekre és műszaki létesítményekre. Az épített környezet védelme szempontjából meghatározó jogszabályok: - 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről, - 2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről - 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről, - 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről, - 9/2007.(IV.3.) ÖTM rendelet a területek biológiai aktivitás értékének számításáról. 15
- 2016.évi LXXIV. törvény a településkép védelméről VÁLTOZÁSOK HATÁSA A KÖRNYEZETI ELEMEKRE: A környezeti hatásokkal az Alátámasztó munkarész 6.2-es fejezete foglalkozik részletesebben, itt csak a fontosabb szempontok kerülnek bemutatásra. Változtatások hatása a levegő védelmére Dunaszentmiklós a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet alapján a 3. számú légszennyezettségi osztályba tartozik. A település területének szennyező anyagok szerinti típusát a KvVM rendelet 1. számú melléklete rögzíti: Kéndioxid Nitrogéndioxid Szénmo noxid PM10 Benzol Talaj közeli ózon PM10 Arzén PM10 Kadmium PM10 Nikkel PM10 Ólom E C F D E O-I D E F F B szennyező anyagok szerinti zónatípusai (Forrás: KvVM rend. 1. melléklet) PM10 Benz (a) pirén A zónák típusait a levegőterhelési szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I.14.) VM rendelet 5. melléklete határozza meg: B csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szintre vonatkozó határértéket és a tűréshatárt, az 1. melléklet 1.1.4.1. pontjában foglalt táblázat 3 6. sorában szereplő anyagok esetén a célértéket meghaladja. Ha valamely légszennyező anyagra tűréshatár nincs megállapítva, de a területen e légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szint meghaladja a határértéket, illetve az 1. melléklet 1.1.4.1. pontjában foglalt táblázat 3 6. sorában szereplő anyagok esetén a célértéket, a területet ebbe a csoportba kell sorolni. C csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték és a tűréshatár között van. D csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték, az 1. melléklet 1.1.4.1. pontjában foglalt táblázat 3 6. sorában szereplő anyagok esetében a célérték között van. E csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. F csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. O I csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a célértéket. A falu levegőminőségére a közlekedésből eredő légszennyezés van meghatározó hatással. A település főútja a rajta keresztül haladó 11136. sz. út, mely a 10-es és 1-es számú főutakat köti össze. Változtatások hatása a zaj-és rezgésvédelemre Dunaszentmiklóson a zaj- és rezgésterhelés a közlekedési eredetű terhelés mellett a Szomód területén lévő honvédelmi Gyakorló és Lőtér használatából ered. A településen elsősorban a helyiek, környékbeliek generálnak forgalmat, így a terhelés mértéke nem jelentős. A lőtér védőzónáján belül új lakó illetve beépítésre szánt terület nem került kijelölésre. Új beépítésre szánt terület a lakóterületektől távolabb kerültek kijelölésre, így azok zajhatása nem számottevő. Változtatások hatása a föld védelmére A Környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. Törvény (a továbbiakban Kvt.) 14. (1) bekezdése szerint a föld védelme kiterjed a föld felszínére és a felszín alatti rétegeire, a talajra, a kőzetekre és az ásványokra, ezek természetes és átmeneti formáira és folyamataira. A föld védelme szempontjából meghatározó a termőföldek mennyiségi és minőségi védelme. Az új OTrT a település igazgatási területén nem jelölt ki kiváló termőhelyi adottságú és jó termőhelyi adottságú szántóterületeket, ennek ellenére a felülvizsgálat kiemelt hangsúlyt fordít a föld védelmére. 16
A felülvizsgálat során több olyan változás történt a településszerkezetben, mely termőföldet is érint: A 2. sz. módosítás általános mezőgazdasági területet különleges beépítésre szánt borászati üzemi területté minősít át, amely 0,42 ha termőföld igénybevételével jár. A termőföld szerkezeti tervi csökkenése: 0,42 Az 5. sz. módosítás 1,47 ha nagyságú általános mezőgazdasági területet minősít át erdőterületbe, amely termőföld igénybevétel szempontjából nem kedvezőtlen változás A 7. sz. módosítás általános mezőgazdasági területből üzemi-gazdasági területté történő átminősítése 0, 4 ha, termőföld igénybevételével nem jár, ugyanis már meglévő major kivett területen. A 8. sz. módosítás 18,7 ha tervezett erdőterületből korlátozott használatú mezőgazdasági területbe történő átminősítést jelent. A 9. sz. módosítás korlátozott mezőgazdasági területet minősít át különleges beépítésre nem szánt honvédelmi területté, ezáltal a termőföld 0,97 ha-ral csökken. A 13. sz. módosítás a hatályos terv szerinti 1 ha nagyságú korlátozott használatú mezőgazdasági területet különleges beépítésre nem szánt rekreációs területté sorol át, mely kivett terület sorol át, így termőföld igénybevételével nem jár. A 14. sz. módosítás 13,6 ha nagyságú általános mezőgazdasági területet minősít át kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területté. A földhivatali nyilvántartás alapján kivett terület átminősítése termőföld igénybevételével nem jár. A 15. sz. módosítás 1,25 ha nagyságú kereskedelmi-szolgáltató területet minősít át erdőterületté A termőföld szerkezeti tervi növekedése: 1,25 ha A 19. sz. módosítás a korábbi tervezett falusias lakóterületből általános mezőgazdasági területté minősíti a 6,14 ha nagyságú területet. A termőföld szerkezeti tervi növekedése: 6,14 ha A 23. sz. módosítás az 1,04 ha-os, korábbi általános mezőgazdasági (legelő) területet különleges lovasturisztikai területté minősíti. A termőföld szerkezeti tervi csökkenése: 1,04 Változtatások hatása a vizek védelmére A Kvt. 18. (1) bekezdése szerint a víz védelme kiterjed a felszíni és felszín alatti vizekre, azok készleteire, minőségére (beleértve a hőmérsékleti viszonyait is) és mennyiségére, a felszíni vizek medrére és partjára, a víztartó képződményekre és azok fedőrétegeire, valamint a vízzel kapcsolatosan - jogszabályban vagy hatósági határozatban - kijelölt megkülönböztetett védelem alatt álló (védett) területekre. Komárom-Esztergom Megye Területrendezési terve kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi övezetbe sorolta Dunaszentmiklós összefüggő erdős térségét, továbbá a nyugati határrészeken három kisebb területet. Az OTrT a település déli részén országos vízminőség-védelmi terület övezetet jelöl. A felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete nem érinti a falu területét. A felszín alatti vizek védelme biztosított azzal, hogy a szennyvízcsatorna hálózat kiépített. A szennyvíz a szomódi szennyvíztisztítóba kerül elvezetésre. Meghatározó cél a csatornahálózatra a 100%-hoz közelítő bekötések elérése. A faluban nincs olyan gazdasági tevékenység, amelyek technológiai eredetű szennyvize veszélyeztetné a felszíni és felszín alatti vizeket. A technológiai eredetű szennyvizek a vonatkozó jogszabályok szerinti előtisztítást követően a közcsatornába vezethetők. A felülvizsgálat nem jelöl ki olyan új területfelhasználásokat, amelyek a felszíni és felszín alatti vizeket veszélyeztethetnék. Változtatások hatása a tájra, klímára és a természeti (ökológiai) rendszerekre 17
Dunaszentmiklós tájképét a Gerecse erdőségei uralják, melyben dombok-völgyek között bújik ki az aprócska település. Az összefüggő erdőség egyben kedvező klimatikus és ökológiai viszonyokat jelent. A kedvezőtlen adottságú tervezett lakóterületek erdő-, zöld-, és mezőgazdasági területbe történő visszasorolásával a falu klímája tovább javul, valamint a termőföld védelme szempontjából is kedvezőbb. Változtatások hatása a Natura 2000 területek állapotára Dunaszentmiklós területét a következő Natura 2000 területek érintik: Kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület: Szomódi gyepek (HUDI 20048) Különleges madárvédelmi terület: Gerecse (HUDI 10003) Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészleteket a 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet sorolja fel. Érintett helyrajzi számok: Gerecse (HUDI10003): 02/4, 02/5, 02/6, 02/7, 02/12, 05/1, 07, 09/1, 010, 013, 014/1, 014/2, 014/4, 014/9, 015, 016, 017, 018, 019/25, 019/26, 019/27, 019/28, 025/1, 025/2, 025/3, 026, 027/5, 033/2, 033/3, 033/10, 033/18, 033/19, 033/20, 033/23, 088/2, 091/2, 092/21, 092/22, 092/23, 092/24, 092/25, 092/26, 092/27, 092/28, 092/29, 092/30, 095/5, 095/7, 0111, 0112/13, 0113, 0114, 0115, 0116, 0117, 0118, 0119 Szomódi gyepek (HUDI20048): 049, 050/1, 050/2, 050/3, 050/4, 050/5, 050/6, 050/7, 050/8, 050/9, 050/10, 050/11, 050/12, 050/13, 050/14, 050/15, 050/16, 050/17, 050/18, 050/19, 050/20, 051, 052/8, 060, 061/6, 061/7, 061/9, 061/10, 061/11, 061/12, 061/13, 061/14, 062/1, 062/2, 062/3, 063/1, 063/2, 063/3, 063/4, 063/5, 063/6, 065, 066, 067/10, 067/16, 068 A Natura 2000 területen történő szerkezeti tervi változások pozitívan befolyásolják a különleges madárvédelmi, valamint a különleges és kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területeket: 1. A tervezett erdőterületek visszaminősítése az eredeti tájhasználathoz alkalmazkodó korlátozott használatú mezőgazdasági területekbe a gyepterületek élővilágának megőrzésére irányul. 2. A hatályos terv szerint általános mezőgazdasági területbe sorolt területek korlátozott használatú mezőgazdasági területbe történő átminősítésével a történeti tájhasználathoz igazodó területfelhasználás, valamint a mezőgazdasági területek termőhelyi adottságokhoz történő alkalmazkodást részesíti előnyben a felülvizsgálat. 3. A Horgász-tó vízgazdálkodási területét nem jelöli a hatályos terv, azonban a felülvizsgálat az élővilág és a rekreáció szempontjából értékes területeket hangsúlyozza, ezáltal a vízfelületeket vízgazdálkodási területbe sorolta, valamint a tavak-környéki területeket közjóléti erdőterületté minősítette át. Változtatások hatása az érintett emberek egészségi állapotára, valamint társadalmi, gazdasági helyzetére Egészségi állapot A változások közül a sportterület övezetének bővítése, a horgász tó körüli zöldterület fejlesztése, valamint a meglévő (jelen terv által mezőgazdasági és lakóterületből visszasorolt erdők) erdőterületek vannak hatással a lakosság egészségére. A fejlesztésekkel a lakosság rekreációs és szabadidős lehetőségei bővülnek, melyek hozzájárulnak az egészséges életviteléhez. Ezen kívül a falu zöldterületi rendszerének fejlesztésével, a szűkebb utcák szabályozási szélességének növelésével, fasorok elhelyezésének biztosításával vonzó, egészséges lakókörnyezet alakítható ki. Társadalmi helyzetben fellépő változások A közösségi terek biztosítása lehetőséget teremt a hagyományok őrzésére, gyakorlására. A borászathoz, borturisztikához köthető fejlesztések növelik a közösségi identitást. A településközpont területének növelésével az önkormányzatnak lehetősége van a közösségi épületek fejlesztésére, bővítésére. Gazdasági helyzetben fellépő változások 18
Dunaszentmiklós településfejlesztési koncepciója a szőlő- és borkultúra fenntartását és fejlesztését, valamint a térségi turisztikai rendszerébe való bekapcsolódását tűzi ki célul. A rendezési terv ezzel összhangban biztosítja a borászathoz kapcsolódó fejlesztési területeket, fogadópontok létesítését a turistaútvonalak mentén. Továbbá a horgász tó környezetében is pihenőhely, piknikpark kialakítását teszi lehetővé rekreáció céljára. Szintén a turisztikai célokat segíti a külterületi utak fejlesztése (útszélesítés, burkolás, vegyesforgalmú út). Gazdasági célú területhasználat került kijelölésre a korábbi 13,6 ha-os honvédelmi területen, mely a település gazdasági helyzetének erősítését szolgálja. Kulturális örökségre gyakorolt hatások A terv kulturális örökségre gyakorolt hatásait részletesen a tervhez készült örökségvédelmi hatástanulmány mutatja be. 19
KÖZVETETT MÓDON HATÁST KIVÁLTÓ TÉNYEZŐK Új környezeti konfliktusok, problémák megjelenése, meglévők felerősödése A felülvizsgálat során jelentős hatással bíró tervi változást az előző fejezetek részletesen leírják. Új környezeti konfliktus abban az esetben jelentkezhet, ha az új beépítésre szánt területek kialakítása során az új létesítmények nem tartják be az alapvető környezetvédelmi előírásokat, határértékeket. Helyi adottságoknak megfelelő optimális térszerkezettől, területfelhasználási módtól való eltérés A tervi módosítások a meglévő településszerkezethez igazodnak, azokhoz szervesen kapcsolódnak. Új beépítésre szánt területek többségében a már kialakult állapotnak megfelelően kerültek kijelölésre. A gazdasági terület jól megközelíthető, lakóterülettől távolabb, barnamezős volt honvédségi területen került kijelölésre. A táj eltartóképességéhez kapcsolódó helyi társadalmi-kulturális, gazdasági-gazdálkodási hagyományok Az általános mezőgazdasági területeken korlátozottan (HÉSZ 27.) építhető lakóépületekkel kis mértékben megváltozhat a tájhasználat a település körüli szántók területén. Természeti erőforrások megújulásának korlátozása Dunaszentmiklós közigazgatási területén lévő ásványi nyersanyag gazdálkodási terület az adatszolgáltatás szerint törlésre került. Vízbázist és erdőterületet veszélyeztető tervi módosítás nincs. 4. A TERVI VÁLTOZTATÁSOK KÖRNYEZETRE KÁROS HATÁSAINAK ELKERÜLÉSÉRE, CSÖKKENTÉSÉRE VAGY ELLENTÉTELEZÉSÉRE VONATKOZÓ, A TERVBEN SZEREPLŐ SZABÁLYOK ÉS INTÉZKEDÉSEK KÖRNYEZETI HATÉKONYSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSE, JAVASLATOK A tervi változtatások közül környezetre káros hatást az újonnan kijelölt beépítésre szánt területek okozhatnak. A beépítés feltételeit általános szabályok rögzítik, melyek a szennyvíz elvezetését, kezelését, és a csapadékvíz elvezetést szabályozzák. Közművesítésről szóló 13. előírásai: (3) A közművezetéket új vezeték építése, illetve meglévő vezetékek rekonstrukciója, átépítése, felújítása, korszerűsítése, hálózati kapacitás bővítése esetén minden esetben föld alatti elhelyezéssel kell megépíteni részletes szabályozásban foglalt eltérések figyelembevételével. (6)A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében a) a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy biztosított legyen az az előírások szerinti fasorok telepítése. 7) Az építés feltétele közművesítettség szempontjából: a) beépítésre szánt területen, a földgáz bevezetése kivételével a teljes közművesítettség, b) beépítésre nem szánt területen, a részleges közművesítettség. Szennyvízelvezetésről szóló 14. előírásai: (1) Teljes közműellátást igénylő beépítésre szánt területen új vízhálózat fogyasztói csatlakozás nem helyezhető üzembe a szennyvíz közcsatorna hálózatra való csatlakozás üzembe helyezését megelőzően. (2)Új szennyvízelvezető hálózatot elválasztott rendszerrel kell építeni. A kereskedelmi szolgáltató területről szóló 25. előírásai: (1) A Gksz jellel szabályozott kereskedelmi szolgáltató terület elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi szolgáltató és ipari tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. A kereskedelmi, szolgáltató területen önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el, de a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás kialakítható. Az építési övezetben a meghatározott építménymagasságoktól, csak a technológiai okokból indokolt helyen és mértékben lehet eltérni. Az építési övezet telkein a telekhatár mentén fa és cserjesor telepítendő. A Környezetvédelmi előírásokat a HÉSZ 11. -a határozza meg. 20
5. JAVASLAT OLYAN KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ INTÉZKEDÉSEKRE, ELŐÍRÁSOKRA, FELTÉTELEKRE, SZEMPONTOKRA, AMELYEKET A TERV ÁLTAL BEFOLYÁSOLT MÁS TERVBEN FIGYELEMBE KELL VENNI Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK) 1. (1) bekezdése szerint: Területet használni, építmény elhelyezésére felhasználni, telket alakítani, építés alapjául szolgáló tervet elkészíteni, építményt építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, elmozdítani vagy lebontani, továbbá az építmény rendeltetését megváltoztatni e rendelet, valamint a helyi építési szabályzat rendelkezései szerint szabad. A 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet (továbbiakban: TFR) 11. (1) bekezdése szerint a helyi építési szabályzat a településszerkezeti tervvel összhangban, a településképi követelmények kivételével, megállapítja - a táj, az épített- és a természeti környezet, valamint a környezeti elemek védelmével kapcsolatos területhasználati korlátozásokkal, továbbá az egyes területek felhasználásával, az azokon való építés rendjével és intenzitásával kapcsolatos előírásokkal - a helyi építési követelményeket, jogokat és kötelezettségeket. Az OTÉK alapján tehát az építési tevékenységekhez kapcsolódik közvetlenül tervkészítési kötelezettség. Az építésügyi hatósági eljárások során építészeti-műszaki dokumentációt kell készíteni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásokról szóló 312/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 72. (1) bekezdése szerint, az ott meghatározott esetekben és tartalommal. A helyi építési szabályzat és a szabályozási terv már tartalmazza azokat a területhasználati korlátozásokat, amelyeket a táj, a természeti környezet, valamint a környezeti elemek védelmével kapcsolatosan figyelembe kell venni az építési tevékenység során. A településrendezési eszközök ábrázolják többek között az országos ökológiai hálózat (magterület, pufferterület, ökológiai folyosó), a NATURA 2000 területeket, az ex lege területeket, a védőterületeket (pl. védelmi sávok), valamint a régészeti lelőhelyeket. Ezek a lehatárolások tájékoztató elemként szerepelnek a településrendezési eszközökben, mivel más jogszabályok határozzák meg területi kiterjedésüket, ezért az építési tevékenység megkezdése előtt célszerű tájékozódni a vonatkozó jogszabályok hatályos állapotának tanulmányozásával. A vonatkozó előírásokat azért is célszerű megismerni, mert az árnyalhatja, befolyásolhatja az építmények elhelyezésének követelményeit. Amennyiben a létesítendő építmény, a tervezett tevékenység a 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet alá tartozik, úgy a hatásvizsgálati dokumentáció elkészítése a megadott tartalmi követelmények figyelembe vételével kötelező, mely tisztázza a tervezett tevékenység várható környezeti hatásait, valamint a szükséges intézkedéseket. A hatóság által kiadott egységes környezethasználati engedélyben foglalt feltételeket, követelményeket minden esetben figyelembe kell venni. Ezen felül számos, környezet védelmével kapcsolatos jogszabályt kell figyelembe venni az építési tevékenységek (zaj, hulladékelhelyezés, vízvédelem stb.), valamint a konkrét tevékenység működése során. 6. A TERV, ILLETVE PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA KÖVETKEZTÉBEN VÁRHATÓAN FELLÉPŐ KÖRNYEZETI HATÁSOKRA VONATKOZÓAN A TERVBEN SZEREPLŐ MONITOROZÁSI JAVASLATOK ÉRTÉKELÉSE, JAVASLATOK EGYÉB SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉSEKRE. A fejlesztési szándékok monitorozásának célja a környezeti elemek és rendszereik állapotában történő időbeni változások kimutatása. A változásokat az alábbi adatok és arányszámaik figyelemmel kísérése mellett javasolt értékelni: Forgalom-összetétel, forgalomszámlálási adatok változása (db, %) A közmű-hálózatokra történő rákötések mértékének változása (db, %) Zöldterületek nagyságának változása (ha, %) Művelés alól kivett területek mértéke, változása (ha, %) 21
A terv felülvizsgálata során a létesítést követő mérési eredményekkel (keletkező szennyvíz és hulladék), forgalomszámlálási adatokkal összevethetők. Gazdasági épületek számának változása is lehet indikátor. A monitorozás tárgya a környezetei vizsgálat tárgyát képező terv elfogadása után épült épületek funkciójának és számának alakulása. A településen található kondicionáló célú felületek változásárnak követésére szolgál a biológiai aktivitásérték (BAÉ). Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 2006. évi törvény előírása alapján, újonnan beépítésre szánt területek kijelölése, csak úgy lehetséges, hogy az adott település közigazgatási területének biológiai aktivitás értéke nem csökken. Jelen terv új beépítésre szánt területeket jelöl, ezért az alátámasztó munkarészben kiszámításra került a BAÉ, mely a módosítások során nem csökkent. A biológiai aktivitás érték szinten tartása az előírt zöldfelületek megvalósításával érhető el, melyre így fokozott gondolt kell fordítani. 7. ÖSSZEFOGLALÁS A környezeti értékelés megvizsgálta a településszerkezeti változásokat, mely alapján hat változtatásnak lehet jelentősebb környezeti hatása. A hatásvizsgálat ezen változtatások figyelembevételével készült. Összességében megállapítható, hogy a módosítások nem változtatják meg kedvezőtlenül a falu környezetminőségét, több esetben elősegítik Dunaszentmiklós környezetállapotának javulását: A beépítésre szánt területek kijelölései már a kialakult állapothoz igazodnak, vagy kiterjedésük nem jelentős Lakóterületek visszasorolása biztosítja a természeti értékek megőrzését, kedvezően hat a környezeti elemekre. A mezőgazdasági területek differenciálása segíti a tájhasználatnak megfelelő területfelhasználást, az ökológiai hálózat elemeinek, valamint a talaj védelmét. A gazdasági területkijelölés barnamezős célterület korábbi használatából már tartalmaz vonalas infrastruktúrát, (burkolt utak, villamosenergia hálózat) ezáltal csökken a környezetre gyakorolt negatív hatása és az újrahasznosítás révén felértékelődik, gondozottá válik az évek óta elhanyagolt külterületi ingatlan. A HÉSZ-ben megfogalmazott előírások és a javasolt intézkedések betartása esetén a település környezeti állapota megőrizhető, illetve kismértékben javítható is. A terv összességében biztosítja a fenntartható fejlődés települési, társadalmi és infrastrukturális feltételeit, miközben a tervezett változások nem hordoznak jelentős környezeti kockázatot. A terv kiemelt figyelemmel kezeli a természeti, környezeti elemek védelmét, védett természeti területek megőrzését, a Natura 2000 területek védelmét, így feltételezhető, hogy erősödik a környezettudatos szemléletmód, amely a fenntartható fejlődés megvalósulása szempontjából sorsdöntő fontosságú. E szemléleti változás nélkül a tervben megfogalmazott, a környezet jobbítására vonatkozó szándékok, előírások kevésbé érvényesülhetnek. Dunaszentmiklós, 2019. 22