Pályázat a Sapientia EMTE Műszaki és Társadalomtudományi Kar dékáni megbízatása elnyerésére dr. Szilágyi József 1
Tartalomjegyzék A pályázó adatai 3 A pályázó rátermettségének bizonyítása, motivációja 3 Dékáni tervek, megvalósítási elképzelések 4 I. A kar megerősítése 4 1.1. Együttműködés a kar két szakterülete között 4 1.2. Az oktatói állomány minőségének javítása 5 1.3. A szakgyakorlat megszervezése 5 1.4. A hallgatók felkészültsége 6 1.5. A Kar gazdasági problémái 7 II. A Csíkszeredai Campus két kara közti együttműködés harmonizálása 7 2.1. Együttműködés szakmai területen 7 2.2. Együttműködés gazdasági területen 8 2.3. Együttműködés szociális területen 8 III. A kar nemzetközi téren, és más egyetemekkel történő együttműködésének erősítése 9 3.1. Cserediák program 10 3.2. Oktatói program 10 Összefoglalás 11 2
DÉKÁNI PÁLYÁZAT Dr. Szilágyi József (53) mérnök, egyetemi adjunktus 0749621078, szilagyijozsef@sapientia.siculorum.ro A PÁLYÁZÓ ADATAI Név: Dr. Szilágyi József Munkahely, beosztás: BME Sapientia EMTE, Műszaki és Társadalomtudományi Kar, Élelmiszertudományi Tanszék, egyetemi adjunktus. A PÁLYÁZÓ RÁTERMETTSÉGÉNEK BIZONYÍTÁSA, MOTIVÁCIÓJA Az egyetem indulásának pillanatától (2011. október) az egyetem oktatója vagyok, azonban 1987-1990 között a Brassói Transilvania Egyetem Csíkszeredai kihelyezett almérnöki szakán, illetve 1991-1996 között a Gödöllői Szent István Egyetem Csíkszeredai Távképzési szakán oktattam különböző szaktantárgyakat. Ezzel párhuzamosan, 1987-2001 között a Csíkszeredai Székely Károly Gépipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző szaktanára voltam, ahol a műszaki tevékenység szervezését és működését vezettem. Szakmai felkészültségem szempontjából lényegesnek tartom, hogy a Kolozsvári Politechnikai Intézet elvégzése után, 1985-1987 között a Csíkszeredai Traktorgyár keretében mérnöki tevékenységet folytattam, ugyanis itt az első évemet a termelésben, a másikat pedig a tervezésben végeztem. Ezt az időszakot azért tartom fontosnak, mert itt értettem meg mi az, amit egy jól képzett mérnöknek tudnia kell, és amire az oktatás folyamán fokozottabb hangsúlyt kell fektetni. 3
Az egyetemen 2002-2004 között a Műszaki- és Természettudományi Tanszék tanszékvezető helyettese, míg 2004-2007 között a Műszaki és Társadalomtudományi Kar dékán helyettese voltam. Az első funkcióm teendőinek végzése folyamán megismerkedhettem a tanszék építés- és működés problémáival, míg a következő periódusban ugyanazt élhettem meg kari szinten. Szakmai téren fontosnak találom azt, hogy 2001-től Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) tagja vagyok, és 2011-től az EMT Hargita Fiókszervezetének az elnöke, tehát gyakorlatilag kapcsolatban vagyok a Hargita megyei műszaki szakemberek jelentős részével. Összegezve, a fenti szakmai és vezetői tapasztalataim alapján, képesnek érzem magam a Sapientia EMTE Műszaki és Társadalomtudományi Kar dékáni teendőinek a betöltésére. DÉKÁNI TERVEK, MEGVALÓSÍTÁSI ELKÉPZELÉSEK Dékánná való kinevezésem esetében a következő elképzeléseimet szeretném megvalósítani: - a Műszaki és Társadalomtudományi Kar megerősítése, - a Csíkszeredai Campus két kara közti együttműködés harmonizálása, - a Kar nemzetközi téren, más egyetemekkel történő együttműködésének erősítése. I. A KAR MEGERŐSITÉSE Ezen a területen a következő teendőket látom: 1.1. Együttműködés a kar két szakterülete között 4
Figyelembe véve, hogy a Kar két, egymástól nagyon különböző szakterületet ölel fel, a kar működése szempontjából nagyon fontos lenne a két szakterület oktatói közötti együttműködést kiépíteni, egymás munkásságát megismerni, sőt esetenként közös kutatási programokat szervezni. Gyakorlatilag ez az elem jelenleg teljesen hiányzik a kar működéséből. 1.2. Az oktatói állomány minőségének javítása A jelenlegi káderpolitika értelmében, főleg a mérnöki szakok esetében az történik, hogy az új, fiatal oktatói állomány majdnem teljes egészében a szakon végzett hallgatókból kerül ki. Szerintem ez a politika nem rossz, azonban figyelembe kéne venni, hogy a Székelyföldről nagyon sok fiatal, tehetséges szakember végez hazai, sőt külföldi nagyhírű egyetemeken, éppen ezért jó lenne, ha őket is bevonnánk az oktatói és kutatói tevékenységbe. Ezt úgy tudnánk elérni, ha az állások meghirdetésére nagyobb figyelmet szentelnénk, országos olvasottságú sajtóban, illetve rádióban, televíziókban is meghirdetnénk a betöltendő állásokat. Természetesen nem zárnám ki a saját hallgatóinkat sem, de az egyetem jövője szempontjából lényeges elvárás, hogy a legjobban képzett szakemberek dolgozzanak a karunkon. 1.3. A szakgyakorlat megszervezése A végzetteinknek a munkaerő piacon való elhelyezkedése szempontjából nagyon fontos tényező a megfelelő szakmai felkészültség. Ebből a szempontból nagyon fontosnak tartom, hogy a tanterv által előírt szakgyakorlat a lehető legnagyobb hangsúlyt kapjon. Szerintem ebből a szempontból vissza kell állítani az egyetem indulásakor kialakult helyzetet, amikor minden gazdasági egység nagymértékben segítette az egyetemünk ilyen jellegű tevékenységét. 5
Az első lépésben fontos tényezőnek tartom a környék gazdasági egységeivel egy jó együttműködési viszonyt létrehozni. Megjegyzem, ezt csak úgy leszünk képesek elérni, ha az illető gazdasági egységeket érdekeltté tudjuk tenni a hallgatók felkészítési folyamatában. Fontos személyes sikeremnek tartom, hogy közös megegyezéssel az APEMIN TUSNAD vezetőségével, már 2003-ban négy élelmiszeripari mérnök szakos hallgatónk három éven keresztül tanulmányi ösztöndíjat kapott az egységtől, sőt az egyetem befejezése után alkalmazták is őket. Sajnos, sajnálatos félreértések miatt ez a gyakorlat nem folytatódott tovább. Szerintem ezt a gyakorlatot kéne újrakezdeni és folytatni a karunkon. Az új tanügyi törvény szerint minden hallgató részére az egyetem köteles a gazdasági egységekkel szerződést kötni a szakgyakorlat elvégzésére. Szerintem az egység a szakmai felkészítésben csak abban az esetben lesz partnerünk, ha valami módon érdekeltté tudjuk tenni. Egyik ilyen tényező az lenne, ha az egyetem közös kutatásokat végezne ezekkel az egységekkel, főleg olyan szakterületen, amelynek az eredményeit az egység sikerrel tudná alkalmazni a termelésben. Egy másik fontos tényező az egységet bevonni az egyetem mindennapi életébe. Ajánlott lenne olyan államvizsga dolgozat témákat meghirdetni, amelyeket a környék gazdasági egységei javasolnak, és amelyek eredményeit az illető egység sikerrel alkalmazhatná a termelésben. Javasolnám továbbá, hogy az álláskeret által kiutalt szakgyakorlati órák bérezését ne a tanszékek oktatói kapják, hanem a gazdasági egység által kinevezett szakember, aki vezeti és segíti a hallgatók szakmai képzését a gazdasági egység keretében. Ezzel a módszerrel érdekeltté tesszük az egységet a hallgatónk szakmai képzésében. 6
1.4. A hallgatók felkészültsége A mérnökszakos hallgatóink nagy része a Székelyföldi szakközépiskolák diákjai közül kerül ki. Ismert tény, hogy ezek a diákok jóval kevesebb órában tanulják a matematika, fizika, biológia és kémia órákat, mint azok a társaik, akik elméleti líceumban végeznek, és ezért alacsonyabb a felkészültségi szintjük is. A felsorolt négy tantárgy a mérnöki képzés alapjai, éppen ezért a hallgatók hiányosságai komoly gondot jelentenek a további felkészülésük során. Éppen ezért nagyon fontosnak tartanám bevezetni az első félév első honapjában egy külön felkészítést tartani a fenti négy tantárgyból, a ciklus végén pedig egy vizsgával lemérni az elért eredményeket. 1.5. A Kar gazdasági problémái A Campus gazdasági problémáiról részletesebben a következő fejezetben szeretnék tárgyalni. Ebben a részben csak a Karunk gazdasági helyzetére szeretnék kitérni. Kinevezésem esetében már a tanév elején leosztanám a rendelkezésre álló pénzügyi alapokat a Kar két szakterülete között, illetve a tanszékek között is. A leosztást az érvényben lévő normatívák szerint kell végezni. Figyelemmel kell követni, hogy egyik tanszék se gazdálkodhasson a másik tanszék pénzügyi alapjából, kivéve természetesen azt az esetet, ha a két tanszék között erre előzetes megállapodás születik. Követni kell, hogy a tanszékek a rendelkezésükre álló alapot csak arra a célra használhassák, amire az ki volt utalva. II. A CSIKSZEREDAI CAMPUS KÉT KARA KÖZTI EGYÜTTMŰKÖDÉS HARMONIZÁLÁSA 2.1. Együttműködés szakmai területen 7
11 évvel az Egyetem alapítása óta kimondható, hogy sajnos szakmai területen minimális az együttműködés az egyetem két csíkszeredai kara között. Terveim szerint, akárcsak a karunk két szakterülete között, az egyetem két kara között is az együttműködés a közös kutatások szintjén jöhetne létre. Ezek a kutatások létrehozhatók oktatók és hallgatók szintjén is. Az együttműködés egyik fontos eleme a Könyvtári Bizottság, amelynek tagjai a két kar oktatói közül kerülnek ki. A Bizottságnak én is tagja vagyok. A Bizottság fontos szerepe abban áll, hogy eldönti, hogy a könyvtár rendelkezésére álló pénzügyi alapjai miként kerülnek elosztásra, és hogy milyen szakkönyvek, szaklapok enciklopédiák kerülnek megvásárlásra, ezáltal meghatározván a Könyvtár fejlődési vonalát. 2.2. Együttműködés gazdasági területen A két kar együttműködését a karok által létrehozott Helyszíni Koordinációs tanács szabályozza. A testület szabályos időközökben gyűlésezik, de ha a helyzet úgy kívánja, különleges esetekben is összeül. A Bizottság munkáját megfelelőnek találom, és jó lenne, ha a bizottság nagyobb döntési hatalmat kapna a jövőben, és a tagjait továbbra is a legjobb szakemberekből választanák, egy jól meghatározott időszakra. A két karnak közös gazdasági osztálya van, az osztály jól ismeri mindkét kar anyagi helyzetét. Az osztály sikeres működése feltétele a két kar megfelelő működésének. 2.3. Együttműködés szociális területen Az együttműködés ezen a szakterületen a két kar közös Szakszervezete, illetve esetenként az Egyetemi lelkészség segítségével történik. Sikeres rendezvényeket és ünnepélyeket tartunk preszilveszterkor, karácsonykor, nőnapkor, illetve koszorúzásokat különböző történelmi események, megemlékezések alkalmával. 8
A Szakszervezet illetve az Egyetemi Lelkészség tevékenysége szerintem nagyon jó ezen a területen, továbbra is sikerrel elláthatják ezt a feladatukat. Egy másik lényeges szociális gondja az egyetemnek az oktatók számára a lakás biztosítása olyan esetekben, amikor az oktató nem Csíkszeredai illetőségű és nincs, ahol lakjon. Fontos tényezőnek tartom azt is, hogy az Egyetem rendelkezik néhány szolgálati lakással. Ezek a lakások nagy szerepet kaphatnának jól képzett tanerő bevonására az egyetem munkájába, hisz ismert tényező, hogy nagyon sok szakember azért nem jön oktatónak egyetemünkre, mert lakásgondjai lennének Csíkszeredában. A rendelkezésre álló lakásalap helyes és jól megtervezett kihasználásával segíteni lehetne ezen a problémán. A két kar együttműködésére mintaként állítanám a HÖK szervezetét, ugyanis a két karnak egy közös HÖK szervezete működik, és a hallgatók esetében a választásokkor nem feltétel az egyik vagy másik karhoz való tartozás, önszerveződés alapján jön létre a szervezet. III. A KAR NEMZETKÖZI TÉREN, ÉS MÁS EGYETEMEKKEL TŐRTÉNŐ EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK ERŐSITÉSE Az egyetemünk az ország legfiatalabb egyeteme, de már 11 évvel a megalakulása után sikerült elérnie az akkreditálást. Ezt fontos sikernek tartom, és mindent el kell követni annak az érdekében, hogy ezt a jövőben is megőrizze. Ennek érdekében fontosnak tarom az együttműködést más hazai és külföldi egyetemekkel is. Az együttműködést a következő szinteken tartom fontosnak: 9
3.1. Cserediák program A program célja a hallgatókat megismertetni más egyetemek hangulatával, munkájával, és egyben az egyetemünket is megismertetni más egyetemek hallgatóival. Ez a terv főleg az ERASMUS program segítségével valósítható meg. Természetesen más programokban való részvétel is ajánlott a hallgatóink számára. Fontos tényezőnek tartom, hogy a cserediák programban csak a legjobban képzett hallgatók vehessenek részt a karunkról, ezáltal emelve az egyetem hírnevét. 3.2. Oktatói program Ez a program az oktatókat célozza, és már több szinten valósítható meg. Fontos lenne, hogy az oktatóink más egyetemek oktatóival együtt vegyenek részt nagyobb kutatási programokban. Ez segítené az egyetemünket megismertetni a külföldi akadémiai körökben. Ugyanakkor, az oktató részvétele ilyen programokban segítené az oktató szakmai fejlődését és előhaladását. Másik fontos tevékenység lenne a vendégoktatói rendszer kiépítése. Oktatóink is tarthatnának előadásokat külföldi egyetemeken, ugyanakkor neves oktatók, kutatók is tarthatnának előadásokat az egyetemünkön. Ez a tevékenység ugyanazzal a szereppel bírna, mint az előbbi. Harmadik lehetőségként említeném az oktatóink szakmai továbbképzését. Ide sorolnám a posztdoktori képzéseket. Szerepük ebben az esetben is az oktatók szakmai felkészültségének a növelése lenne. ÖSSZEFOGLALÁS A pályázatom elején ismertetett a szakmai és vezetői tapasztalataim alapján, képesnek érzem magam a Sapientia EMTE Műszaki és Társadalomtudományi Kar dékáni teendőinek a betöltésére. 10
Amennyiben megkapnám a dékáni kinevezést, a pályázatomban ismertetett elképzeléseket és terveket akarom gyakorlatba ültetni, megvalósításukkal hozzájárulnék a kar és egyben az egyetem sikeres működéséhez. Kinevezése esetében fontos teendőimnek tekinteném a következőket: - kiemelt stratégiai fontosságú feladat a karhoz tartozó szakok hosszútávon történő stabilizálása, - pedagógus továbbképzések (pl. metodikai napok szervezése az egyetemen), - egyetemi PR tevékenység fejlesztése, - hatékony kampány tevékenységek szervezése, - a Kari honlap fejlesztése, - a dékáni hivatal hatékony működése, - jó kapcsolat kialakítása a Hallgatói Önkormányzattal, - tudományos és szakmai konferenciák szervezése, - az államvizsgák szervezésének koordinálása, - mesterszakok indításának kezdeményezése. Szaktudásomat, tapasztalatomat szeretném a Kar fejlődésének a szolgálatába állítani, ugyanakkor szeretném, hogy az oktatók, hallgatók és az egyetemi segédszemélyzet jól érezze magát a karon. 11