KÖRNYEZETTAN SZAKKÉPZÉS 4 Dr. Németh Imre GYÓGYNÖVÉNYISMERET OKTATÁSI SEGÉDANYAG ESZTERHÁZY KÁROLY FİISKOLA KÖRNYEZETTUDOMÁNYI TANSZÉK EGER, 2007.
OKTATÁSI SEGÉDANYAGOK A KÖRNYEZETTAN SZAKKÉPZÉSHEZ Dr. Németh Imre GYÓGYNÖVÉNYISMERET Eszterházy Károly Fıiskola Környezettudományi Tanszék EGER 2007.
Oktatási segédanyag a Környezettan szakképzéshez Írta: DR. NÉMETH IMRE egyetemi docens Lektorálta: Petz Albert mezıgazdasági szakmérnök SZIE Készült a HEFOP -3.3.1-P.-2004-06-0016/1.0 pályázat keretében a HEFOP és a Tőzliliom Környezetvédelmi Oktatóközpont Egyesület anyagi támogatásával az Eszterházy Károly Fıiskola Környezettudományi Tanszékén. Felelıs Kiadó: Sorozatszerkesztı: Dr. Kárász Imre egyetemi tanár Szövegszerkesztı: Simon Edina ISBN 978-963-9417-63-2 Eszterházy Károly Fıiskola Környezettudományi tanszék vezetıje Nyomdai munkák: B.V.B. Nyomda és Kiadó Kft. 3300 Eger, Grónay út 3. Tel./fax: 36/412-688; 36/310-233/130 3
ELİSZÓ A XXI. század elején felgyorsult társadalmi, gazdasági és politikai változások mélyreható változásokat eredményeztek a magyar közoktatási és felsıoktatási rendszerben. A közoktatási és felsıoktatási törvények, a Nemzeti Alaptanterv elfogadása és a közoktatási fejlesztési koncepciójában megfogalmazott célok és elvárások egyaránt szükségessé teszik a környezettani szakképzés tartalmi és formai követelményeinek újragondolását is. E változások eredményeként 2006-tól a környezettani képzés több lépcsıben folyik. A törvényi keretek számottevı változása és a társadalom oktatással és a pedagógusokkal szembeni új elvárásai a jelenleginél többoldalúbban felkészült, szélesebb körben innoválható tudással rendelkezı környezeti szakemberek képzését teszi szükségessé. Intézményünk és annak Környezettudományi Tanszéke a fenti kihívásra különbözı környezeti képzési formák és kurzusok kidolgozásával, szervezésével és lebonyolításával válaszol. Olyan alap- és továbbképzési programokat dolgoztunk ki, amelyek lehetıvé teszik a munka melletti tanulást, biztosítják a korszerő és praktikus ismeretek szervezett, iskolarendszerő formában történı elsajátítását. A környezeti képzés elsı szintje a környezettan BSc szak, amely Egerben az akadémiai (szakirány nélküli) formában és két szakirányon (terepi környész, technika) folyik. A késıbbiekben tanári pályára készülı hallgatók választhatnak tanári felkészítı szakirányt is, amely a környezettan BSc szakosok mellett más természettudományi szakosoknál (kémia, fizika, földrajz, biológia stb.) is választható. A képzés gyakorlatorientált, az ismeretek jelentıs részének megszerzése és gyakorlása terepi viszonyok között történik. Különösen igaz ez a terepi környész (természetkutató) szakirányon, ahol a természetben fellelhetı élılények és élettelen környezeti alkotók szinte valamennyi csoportjával külön tanegységek keretében ismerkednek meg a leendı környészek. Több speciális szakterületen igyekszünk számukra specifikus többlet kompetenciát adni. Ilyen a gombaismeret, a hivatásos túravezetı és a polgári természetır feladatok ellátására való felkészítés. Negyedik ilyen szakismeret a gyógynövények ismerete és alkalmazása, amelyhez ez a jegyzet segíti a tartalmas felkészülést. Bízunk abban, hogy oktatóprogramunk jelentısen segíti a továbbképzések résztvevıinek eredményes munkáját. Eger, 2008. november 4 Dr. Kárász Imre szerkesztı, szakfelelıs
TARTALOM Bevezetés 10 I. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK 11 1. A gyógynövények használatának története 11 2. Okoznak-e rákot a gyógynövények? 14 3. A hatóanyag produkcióra ható tényezık 15 4. A háziszerek elkészítésének mőveletei 17 5. Illatterápia vagy aromaterápia 17 6. A népi gyógyászat növényei 20 7. Homeopátia 21 8. A gyógynövénytermesztés jellemzıi 22 9. Allergia 28 10. Biogazdálkodás és gyógynövények 29 II. A GYÓGYNÖVÉNYEK RÉSZLETES TÁRGYALÁSA 33 1. Nyugtatók, élénkítık 33 Dohány (Nicotiana tabacum) 33 Kakaó (Theobroma cacao) 33 Kávé (Coffea arabica, C. liberica, C. robusta) 33 Komló (Humulus lupulus) 34 Szılı (Vitis vinifera) 35 Tea (Camellia sinensis) 35 2. Gyümölcsfák 36 Alma (Malus domestica) 36 Birs (Cydonia oblonga) 36 Cseresznye (Cerasus avium), meggy (C. vulgaris) 37 Dió (Juglans regia) 37 Mandula, keserő (Amygdalus communis) 37 Málna (Rubus idaeus) Szeder (Rubus caesius, R. fruticosus) 38 Ribizli, fekete (Ribes nigrum) 39 Szamóca, erdei (Fragaria vesca) 39 3. Vadon növı fák 39 Akácfa (Robinia pseudoacacia) 39 Berkenye, madár (Sorbus aucuparia) 39 Bodza, fekete (Sambucus nigra) 40 Boróka, közönséges (Juniperus communis) 40 Cserszömörce (Cotinus coggygria) 41 Csipkerózsa, gyepürózsa (Rosa canina) 41 Erdeifenyı (Pinus sylvestris) 42 Fagyöngy, fehér (Viscum album) 42 Főzfa, fehér (Salix alba) 43 Galagonya, csere v. kétbibés (Crataegus laeregata) 43 Gesztenye, szelíd (Castanea sativa) 44 5
Hársfa fajok (Tilia sp.) 44 Homoktövis (Hippophaë rhamnoides) 44 Japánakác (Sophora japonica) 45 Kökény (Prunus spinosa) 45 Kırisfa, magos (Fraxinus excelsior) 45 Kutyabenge (Frangula alnus) 46 Mogyoró (Corylus avellana) 46 Nyárfa, fekete (Populus nigra) 46 Nyírfa, közönséges (Betula pendula) 47 Olajfőz (Eleagnus angustifolia) 47 Páfrányfenyı (Gingko biloba) 47 Sóskaborbolya (Berberis vulgaris) 48 Szilfa, mezei (Ulmus campestris) 48 Vörös szil (Ulmus rubra) 48 Tölgyfa (kocsányos - Quercus robur, kocsánytalan - Q. petraea) 49 Vadgesztenye, bokrétafa (Aesculus hippocastanum) 49 Varjútövis (Rhamnus catharticus) 50 4. Termesztett szántóföldi növények és zöldségfélék 50 Bab (Phaseolus vulgaris) 50 Burgonya (Solanum tuberosum) 51 Csicsóka (Helianthus tuberosus) 51 Fokhagyma (Allium sativum) 51 Káposzta (Brassica oleracea cv. Capitata) 52 Kukorica (Zea mays) 52 Len (Linum usitatissimum) 52 Paprika (Capsicum annuum) 53 Paradicsom (Lycopersicon esculentum) 53 Petrezselyem (Petroselinum crispum) 53 Pohánka (Fagopyrum esculentum) 54 Retek (Raphanus sativus) 54 Ricinus (Ricinus commumis) 54 Spárga (Asparagus officinalis) 55 Torma (Armoracia lapathifolia) 55 Tök (Cucurbita pepo, Cucurbita pepo var. Styriaca) 55 Uborka (Cucumis sativus) 56 Vöröshagyma (Allium cepa) 56 Zeller (Apium graveolens) 5 5. Főszerek 57 Ánizs (Pimpinella anisum) 57 Bazsalikom (Ocimum basilicum) 57 Borsikafő (Satureja hortensis) 57 Édeskömény (Foeniculum vulgare) 58 Fahéj (Cinnamomum zeylanicum, C. cassia, C. saigonicum) 58 Gyömbér (Zingiber officinale) 58 Kapor (Anethum graveolens) 59 Koriander (Coriandrum sativum) 59 Kömény, konyhakömény (Carum carvi) 59 6
Kurkuma (Curcuma longa) 60 Majoranna (Origanum majorana, Majorana hortensis) 60 Mustár (fehér - Sinapis alba, fekete - Brassica nigra) 60 Rozmaring (Rosmarinus officinalis) 61 Szegfőbors, jamaikai bors (Pimenta officinalis) 61 Tárkony (Artemisia dracunculus) 61 6. Termesztett gyógy- és főszernövények 62 Angyalgyökér, orvosi (Angelica archangelica) 62 Anyarozs (Claviceps purpurea) 62 Benedekfő (Cnicus benedictus) 62 Borágó, kerti (Borago officinalis) 63 Borostyán (Hedera helix) 63 Citromfő (Melissa officinalis) 63 Dalmátvirág (Chrysanthemum - Tanacetum cinerariaefolium) 64 Édesgyökér, igazi (Glycyrrhiza glabra) 64 Győszővirág, gyapjas (Digitalis lanata) 64 Izsóp (Hyssopus officinalis) 64 Körömvirág (Calendula officinalis) 65 Kövirózsa, fali (Sempervivum tectorum) 65 Lestyán (Levisticum officinale) 65 Levendula (Lavandula officinalis) 65 Macskagyökér, orvosi (Valeriana officinalis) 66 Mák (Papaver somniferum) 66 Máriatövis (Silybum marianum) 67 Mentafélék (borsmenta - Mentha piperita, fodormenta - M. crispa) 67 Rebarbara (Rheum palmatum, R. Officinale) 67 Római kamilla (Anthemis nobilis) 68 Ruta (Ruta graveolens) 68 Sárkányfő, moldvai (Dracocephalum moldavica) 68 Szeklice, sáfrányos - kerti pórsáfrány (Carthamus tinctorius) 68 Zsálya, kerti (Salvia officinalis) 69 7. Vadon élı fontosabb növények 69 Ezerjófő (Centauriumerythraea, syn. C. minus) 69 Fecskefő, vérehulló (Chelidonium maius) 70 Kakukkfő (Thymus vulgaris - termesztett, Th. Serpyllum) 70 Kamilla, orvosi (Matricaria chamomilla) 71 Legyezıfő, réti (Filipendula ulmaria) 71 Lóhere (Trifolium pratense), fehérhere (T. repens) 71 Orbáncfő (Hypericum perforatum) 72 Ökörfarkkóró (Verbascum phlomoides, V. thapsus, V. thapsiforme) 72 Pemetefő (Marrubium vulgare, M. peregrinum) 73 Szurokfő (Origanum vulgare) 73 Üröm, fehér (Artemisia absinthium) 73 Vasfő (Verbena officinalis) 74 Ziliz, orvosi (Althaea officinalis) 74 8. Egyéb vadon élı növények 75 Apróbojtorján (Agrimonia eupatoria) 75 7
Árvacsalán, fehér (Lamium album) 75 Fátyolvirág (Gypsophyla paniculata) 75 Földitömjén (Pimpinella saxifraga) 75 Galaj, tejoltó (Galium verum) 75 Gólyaorr, nehézszagú (Geranium robertianum) 75 Gyöngyajak, szúrós (Leonurus cardiaca) 75 Gyöngyvirág (Convallaria majalis) 76 Ibolya, illatos (Viola odorata) 76 Libapimpó (Potentilla anserina) 76 Mályva, festımályva (Althaea rosea) 76 Meténg (Vinca minor) 76 Nadragulya (Atropa belladonna) 76 Nıszirom (Iris sp.) 77 Papsajt (Malva neglecta, M. silvestris) 77 Repkény, kerek (Glechoma hederacea) 77 Salamonpecsét, soktérdő(polygonatum odoratum) 77 Salátaboglárka (Ficaria verna) 77 Sédkender (Eupatorium cannabinum) 77 Szappanfő (Saponaria officinalis) 77 Százszorszép (Bellis perennis) 77 Turbolya, zamatos (Anthriscus cerefolium) 78 Tüdıfő, orvosi (Pulmonaria officinalis) 78 Üröm, sziki (Artemisia maritima) 78 Varjúhájfő (Sedum acre) 78 Veronika, orvosi (Veronica officinalis, ösztürős veronika-v. chamaedrys) 78 Vérfő, ıszi (Sanguisorba officinalis) 78 Vízi menta (Mentha aquatica) 78 9. Fontosabb gyomnövények 79 Aggófő (Senecio vulgaris, Senecio fajok) 79 Aranyvesszıfő, istápfő (Solidago gigantea) 79 Bojtorján (Arctium lappa, A. minus, A. tomentosum) 79 Cickafark, közönséges (Achillea millefolium) 80 Csalán, nagy (Urtica dioica) 80 Csombormenta (Mentha pulegium) 81 Ebszılı, keserő(solanum dulcamara) 82 Farkasalma (Aristolochia clematitis) 82 Gyermekláncfő, pitypang (Taraxacum officinale) 82 Katángkóró (Cichorium intybus) 83 Nadálytı, fekete (Symphytum officinale) 83 Pásztortáska (Capsella bursa pastoris) 84 Útifő (Plantago lanceolata, P. major) 84 Üröm, fekete (Artemisia vulgaris) 85 Vadárvácska (Viola arvensis, V. tricolor) 85 Zsurló, mezei (Equisetum arvense) 85 10. Egyéb gyomnövények 86 Beléndek (Hyoscyamus niger) 86 Búzavirág (Centaurea cyanus) 86 8
Csillagpázsit (Cynodon dactylon) 86 Ebnyelvfő (Cynoglossum officinale) 86 Földitök, fekete (Bryonia alba) 87 Füstikefő (Fumaria officinalis) 87 Galaj, ragadós (Galium aparine) 87 Gémorr, bürök (Erodium cicutarium) 87 Gyöngyköles, mezei (Buglossoides arvensis) 87 Gyujtoványfő,közönséges (Linaria vulgaris) 87 Iglice, tövises (Ononis spinosa) 87 Iringó (mezei - Eryngium campestre, kék - Eryngium planum) 87 Kígyószisz, terjıke (Echium vulgare) 88 Lórom (Rumex sp) 88 Martilapu (Tussilago farfara) 88 Maszlag, csattanó (Datura stramonium) 88 Pipacs (Papaver rhoeas) 88 Porcsinfő (Polygonum aviculare) 88 Somkóró (Melilotus officinalis) 88 Szarkaláb (mezei - Consolida regalis, keleti - Consolida orientalis) 89 Szélfő, egynyári (Mercurialis annua) 89 Szulák, apró (Convolvulus arvensis) 89 Tarackbúza (Agropyron repens) 89 Tisztesfő (Stachys annua) 89 Tyúkhúr (Stellaria media) 89 Varádicskóró (Chrysanthemum vulgare) 90 III. A GYÓGYNÖVÉNYEK BETEGSÉGCSOPORTOK SZERINTI EGYSZERŐ HASZNÁLATÁNAK LEHETİSÉGEI 91 1. A gyomor- és bélmőködéssel kapcsolatos lehetıségek 91 2. A máj- és epebetegségeket befolyásoló növények 93 3. Hólyag- és vesebetegségek 93 4. Reuma és köszvénybetegségek 94 5. Szívelégtelenség, szív- és érrendszeri betegségek 95 6. Az idegrendszeri betegségek kezelése 96 7. A meghőléses betegségek és az influenza gyógynövényei 97 8. A bırbetegségek, hajápolás és a sebzések gyógynövényei 98 9. Idıskori panaszok és tünetek kezelése 100 10. Az immunrendszer erısítése, rák és AIDS ellenes kezelések 102 TÁRGYMUTATÓ (MAGYAR-LATIN) 104 TÁRGYMUTATÓ (LATIN-MAGYAR) 111 FELHASZNÁLT ÉS AJÁNLOTT IRODALOM 117 9
Bevezetés A gyógynövények, illetve a növények gyógyító tulajdonságainak használata évezredes múltra tekint vissza. Sokáig meghatározó szerepük volt, s a módszerek is fejlıdtek, és a tapasztalatok is növekedtek, győltek. A 20. században a kémia és a gyógyszeripar fejlıdése azt a képzetet keltette, hogy a mesterséges anyagokkal minden megoldható. Bebizonyosodott, hogy ez nem így van, s a gyógyító növényekre továbbra is szükség van. Ezeket részben a gyógyszeripar használja, de sokuk fontos házi szer is. Ne feledjük el, hogy a betegség, a tünet idıben való kezelése is fontos, s ezek a növények ezt lehetıvé teszik. Ugyanakkor gyakran olyan hatást biztosítanak, általában mellékhatás nélkül, melyet a modernnek nevezett anyagokkal sem tudnak elérni. A világban való eligazodáshoz ismeretekre van szükség. A gyógynövényekkel is okozhatunk kárt, tehát legalább annyit kell tudni róluk, melyek a veszélytelen, melyek a kockázatos és esetleg veszélyes eljárások. Ha tudásunk arra nem is lesz elég, hogy mindent magunk állítsunk elı, de arra már elég lehet, hogy legalább tudjunk arról, milyen egyéb lehetıségek vannak. Aki valamirıl nem tud, azt ki sem próbálhatja. A Gyógynövényismeret tárgy keretében elsısorban a leendı tanárok szemléletére ható ismereteket kapnak. Ezzel az ismerettel természetesen senki sem lesz e téma szakértıje, még kevésbé annak mővelıje. De olyan ismereteket kap, melyekkel eligazodik e témában, tovább képezheti magát, ha érdeklıdése megmarad. Más lesz a viszonya természethez, a növényekhez. Az is nyilvánvaló, hogy a legegyszerőbb és veszélytelen eljárások tucatjait alkalmazhatja e tárgyra alapozva. A tárgy szemlélet módjában kissé eltér a hagyományos könyvektıl. Nem ismertetünk olyan növényeket, melyekkel sohasem találkozhatunk, mert ritkák, vagy a hazai flórában nem fordulnak elı. Nagyobb hangsúlyt fektetünk viszont arra, hogy a táplálkozásra használt élelmiszereinknek, termesztett növényeinknek, a háztartásban kéznél lévı főszereinknek milyen hatása lehet, s mit kezdhetünk velük. Természetesen, a fákat, a vadon élı növényeket, de a gyomnövényeket is csoportosítottuk. E csoportosítás szubjektív. Az alapja az, hogy valamely növény egyrészt mennyire hatásos, mennyire gyakori, könnyen felismerhetı és begyőjthetı, s könnyen, veszélymentesen használható. Természetesen, tudásunk bıvülésével ezek változhatnak, s amelyik növényrıl többet tudunk, azt szívesebben alkalmazzuk. Fontos tehát a saját és az ismerısök közvetlen tapasztalata, azaz a bevált és hatásos házi receptek terjedése és terjesztése. A tárgy keretében fontos rész a növényismeret is. Ehhez részben irodalmat ajánlunk, részben hozzáférhetıvé tesszük CD-n a legfontosabb növények képét, fotóját. 10
I. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK 1. A gyógynövények használatának története Mottó: Semmit sem találunk a legmodernebb gyógyszerek között, amelynek csíráját meg ne lelnénk az elmúlt idık gyógyszereiben (Maximilien E. P. Littré). A Föld népességének kétharmada ma is elsıdlegesen gyógynövényeket használ a betegségek kezelésénél. Több tömegesen fogyasztott élvezeti cikknek illetve serkentı anyagnak van mellékhatása. Így a kávé, és a tea is serkentı anyagok, élénkítık, de fluorforrást is jelentenek, a gyömbértea ugyanakkor jó a gyomorrontásra. Angliában kedvelt volt a gyömbérsör. A coca-cola kezdetben fejfájás elleni ital volt. Atalantában az 1880-as években találta fel egy gyógyszerész, aki a kóladióról szóló ismereteket hasznosította elıállítása során. A világ különbözı részein ugyanarra használták a gyógynövényeket, s annak ellenére van azonosság közöttük, hogy az indián kultúra a 15. századig el volt zárva az európai, egyiptomi, kínai, indiai hatásoktól. Így a komlót és a mentaféléket mindegyik nép gyomornyugtatónak használta, az angyalfő (Angelica) és az édesgyökér (Glycyrrhiza glabra) egyaránt a légzıszervi betegségek gyógyszere volt, a földiszedret és málnát a hasmenés ellen alkalmazták, a fehér főzfa pedig a gyulladások és fájdalomcsillapítás gyógyszere volt. Az aszpirin név a Spirea, ma Filipendula latin nevébıl származik. Mind a két növény több hatóanyagot is tartalmaz, s a gyógyszer kezdetben a fehér főzbıl és a legyezıfőbıl készült, mely utóbbit egyes könyvek tévesen bakszakállnak neveznek. Úgy vélik, a növények győjtését a kezdetekben segítették az állatok mérgezései, az egyéni tapasztalatok. A vadmenta, bazsalikom, zsálya levelébe csavart vadhús nem romlott meg. Sok régi névtelen herbalista volt. Ide tartoztak a bölcs asszonyok, akiket eltérı korokban és környezetben a bába, vajákos asszony, boszorkány javasasszony, varázslónı elnevezésekkel illettek. A házi gyógytanácsadók 90% - a ma is nı! A brit orvosoknak egy javasasszony tanácsolta a pangásos szívelégtelenségre a győszővirág használatát (Digitalis). Többen úgy vélik, a hivatásos férfi orvosok ellenszenve is közrejátszott a boszorkányüldözésekben, mert képzettebb és eredményesebb vetélytársak voltak, s rontották az orvosok hitelét és csökkentették bevételeiket. Ez napjainkban sincs másképpen, csak a módszerek változnak. Vegyük észre, ha egy felfedezés a hivatalos körökön túlról érkezik, az elsı reakció az orvostársadalom részérıl a merev elutasítás, mely gyakran még a vizsgálatokat is elutasítja. Kína. A legenda szerint i. e. 3400 körül egy mitológiai császár, Sen Nang ismerte fel a gyógyító erejő növényeket. Vizsgálatait saját magán végezte, s végzete is ez lett, mert mérgezésben halt meg. Az elsı könyv, a Pen Cao Csing (Az ismert gyógynövények) szerzıjének is ıt tartják. A könyv több tucat gyógynövény felhasználásával 237 receptet közöl. 1590-ben Li Si Csen 52 kötetes könyvet jelentetett meg. Címe: A gyógyító növények jegyzéke (Pen Cao Kang Mu). 11
A nagy mőben 1094 növényt ismertet és 11. 000 féle felhasználási módot közöl. 1949 óta egyeztetik a nyugati és keleti módszereket. Áttörés Nixon látogatása óta van. Pl. javult az akupunktúra megítélése, mely még a hetvenes években is sarlatánságnak minısült. India. I. e. 1200 körül Punarvasu Atreya által alapított elsı orvosi iskolában Jivaka már hét évig tanult, amikor megkérdezte mesterét, mikor fejezıdnek be tanulmányai. Próbatétele az volt, hogy olyan növényeket keressen a környéken, melyeknek semmilyen haszna nincs. Több nap eltelte után azzal tért vissza nagyon letörten, hogy ilyeneket nem talált. Mestere ekkor elbocsátotta, azzal, hogy most már mindent tud, amit egy orvosnak tudnia kell. Az ajurvédikus (ayur = élet, véda = tudás) tudás alapjai a Védákban, a bölcsesség négy kötetében vannak leírva. A Rig Véda a legısibb, 4500 éves, benne szemmőtétek, amputációk leírása is szerepel, mellettük 67 gyógynövény leírása, mint pl. Rauwolfia serpentina (kígyógyökér), mely hatásos a magas vérnyomás, idegbaj, epilepszia ellen, és csillapító, nyugtató hatású. A trópusokon él, keserő íző. A növények ismerete szorosan össze volt kapcsolva az isteni tanításokkal, mert a gyógyítás legfıbb védnöke maga Buddha volt. Az ismeretek átadása az arabok felé a 6. században megtörtént, akik ennek bizonyos elemeit Európába is behozták. India és Pakisztán lakóinak 70 százaléka ma is az ajurvédikus módszereket és az általa ajánlott gyógynövényeket használja. Egyiptom. 1874-ben, Luxor melletti Tombs-völgyben egy német egyiptológus a Kr. elıtti 1500-ból származó un. Ebers féle 21 m-es papirusztekercset találta meg, rajta orvosi szövegekkel. Több mint 500 féle gyógynövényt sorol fel 876 féle gyógymóddal, s a mai növények harmada már szerepelt ebben az írásban, mely a gyógyászat mintegy ezer évét tekintette át. Az egyiptomiak között kedvelt volt a fokhagyma és vöröshagyma fogyasztása, s a görög történetíró, Hérodotosz csak büdösek néven emlegette a Nílusiakat. Tutenkámen fáraó (Tut-Anch-Amon, i.e. 14. sz.) sírjában hat fokhagymagerezdet találtak. Kr. elıtt 500-ban az egyiptomi herbalistákat tekintették a legjobbaknak, az uralkodók udvari orvosai gyakran közülük kerültek ki, s a tudásra vágyó orvosok is Egyiptomba mentek tanulni. Ezzel jelentısen hatott az egyiptomi orvostudomány az európaira. Európa. 40-ben született Dioszkoridész Törökország területén. Könyve a De Materia Medica 600 növényt tárgyal. A bérgyilkosok között kedvelt volt a mérgek ismerete (Róma). Az egyház szerepe jelentıs volt ezen a területen, a bencések voltak a legkitartóbb herbalisták, lemásolták a régi könyveket, így a régi leírások megmaradtak (likırök feltalálása). Nagy Károly valamennyi kolostorban orvosi kertek létesítését rendelte el. Bencés herbalista volt a bingeni Hildegard apácafınöknı is (1098-1179). Hildegards Medicinae c. könyve ötvözi az ismereteket. Angliában i.sz. után 950-ben Bald fınemes könyvet írt Alfréd király rendelésére, melyben 500 növényt tárgyal, s benne vannak a kelta-druida eredmények is. A középkori boszorkányüldözések oka lehetett a férfiak szakmai féltékenysége is. 1652. Anglia. Nicholas Culpepper Füvészkönyve történelmi érdekesség, de nem alap. Állítása, hogy minden növény mindenre jó, több mint kétséges. 12
Amerika: Az indiánok egészségesek voltak, kevés betegség támadta meg ıket, s gyógyszereik gyorsak és hatékonyak voltak. George Washington 1799. évi halálát az érvágás (két liter vér lecsapolása), a hashajtó szerek alkalmazása és a higanyos kezelés okozta. Samuel Thompson a bábáktól és az indián gyógyítóktól tanulva 1800 körül gyógynövényekkel és forró fürdıkkel megmentette a már gyógyíthatatlannak nyilvánított lánya életét. Ezeket a gyógymódokat tovább fejlesztve orvosnak nevezte ki magát, és évtizedekig sikeresen tevékenykedett, emberek millióihoz juttatva el ezt a gyógymódot. Halála után azonban módszere kiment a divatból, de munkáját követıi folytatták. Az Eklektikus Orvosi Intézet egyesítette az európai, ázsiai, indián és a rabszolgák herbalizmusát, s virágkorát a 19. sz. végén érte el. Napjainkban: az AIDS ellen például a kínai uborka gyökérkivonatát és az orbáncfő fajokat vizsgálják. Magyarország. Az elsı magyar nyelvő gyógynövénykönyvet 1578-ban adták ki Kolozsvárott, Heltai Gáspár Mőhelyében. Címe. Herbárium az fáknak, füveknek nevekrıl, természetekrıl és hasznairól. Magyar nyelvre, és ez rendre hozta az Doktorok Könyveibıl az Horhi Melius Péter. Az elöljáró beszédben írta. A Bölcs Isten megékesítötte a földet nemcsak sziligy (szelid) és vad oktalan állatokkal, hanem Fáknak, Főeknek megmondhatatlan sokféle gyönyörőséges voltával, melyekkel az embereknek nemcsak testek tápláltatnék, hanem szemek is tekintettel gyönyörködnék és ha betegségek történnek, Orvossággal testeket gyógyítanák. Pápai Páriz Ferenc 1690-ben kiadott munkája a Pax corporis, azaz az emberi test nyavalyáinak okiról, fészkeirıl, s azoknak orvoslásának módgyáról való tracta. Ez a könyv olyan nagy siker volt, hogy száz év alatt több kiadást is megért, s népszerő olvasmány volt. Elöljáró beszéde szerint a falusi embereknek szánta ezt a könyvét, s ezek szerint a falusi emberek olvasni is tudtak, s a könyvet vették is. A következıket írja: nem akartam én itt az ebben tudósoknak értelmeket megfogni, nem is azoknak írom, hanem a házi cselédes gazdáknak, s gazdasszonyoknak, és az igyefogyott szegényeknek, kiknek nincsen mindenkor kezek ügyében értelmes orvos. Pápai Páriz Ferenc a gyógyfüvek alkalmazásának és a fitoterápiának volt a híve és képviselıje. Sok növényi gyógymódot ajánlott, de ı is átvett sok mindent, az un. paraszti orvosságokat. E könyvbıl pedig szükségéhez képest olvashat nyavalyájáról a beteg. E sok különb-különbféle orvosságok közül, ha egyiket nem, megszerezheti a másikat, ha maga házánál nem, feltalálja másénál, ha egytıl nem, összeszerezheti többtıl. Nem is igazítok mind Patikára, hanem nagy részén házunknál is található szereket igyekeztem a szegényeknek kedvekért elıszámlálni. Fontos állomás Diószegi Sámuel 1813-ban megjelent könyve, az Orvosi fővész könyv, mint a magyar fővész könyv praktika része. A Fővészek és Nemfővészek számokra készült, és közhasznavehetıvé tétetett Debrecenben. Bevezetıjében érdekes szemléletet boncolgat, melyet talán a mai világban is érdemes megszívlelni. Nintsen is semmi egyéb orvoslója a betegség miatt szenvedı testnek, hanem csak az abban lévı életerı, az orvosló Természet. Akiben az egész erejében van, ha 13
valami kevés baja esik, bízza magát csak erre az orvosra, és hogy annak munkáját ne akadályoztassa, mérsékelje magát az ételben, italban. Meggyógyul. Az orvosságok nem orvosolnak, hanem csak az Életerıt serkentik, annak munkáját megkönynyebbítik, segítik, hogy az a betegség okát elháríthassa. Mikor az Életerı egészen el van csüggedve, haszontalan akkor minden orvosság. Tehát a gyógyszerek mellett igen fontos és hatásukat fokozza a jó érzelmi és lelki állapot. Zelenyák János plébános és természetgyógyász könyve 1908-ban jelent meg, címe A gyógynövények hatása és használata. Az elıszóban írtakra érdemes odafigyelni. Az ideges, könnyővérő, lázas kor embere gyorsan ható szerek után kapkodott és kapkod, elhanyagolván azt a növényt, mely mosolygóan feléje nyújtja kelyhét és gyógyerejét. A kedves, éltetı, hatásos gyógyfüvek az újabb korban a házigyógytárban (ti. falun) húzódtak meg, és lassan-lassan feledésbe is mennének, ha rehabilitálásukat maga az emberi természet nem követelné. A papok és szerzetesek már a legrégebbi idıktıl kezdve ültették a kolostorkertekbe a gyógynövényeket, s használták is azokat. Régebben a gyógyszertárakban is kapható gyógyfüves keverékeket a halimbai gyógyfüves pap, Szalai Miklós állította össze, melyek a Halimbárium feliratot viselik. E jegyzet szerzıje maga is tapasztalta családtagjának javulását, miután írtak a halimbai címre, és kaptak is egy teakeveréket, melyet epekı és epegyulladás ellen javasolt annak összeállítója. A teakúra eredményes volt, az epekı nyom nélkül eltőnt. Ennek már több évtizede, hogy az epe okozta panasz megszőnt, a javulás tehát nem ideiglenes, nem átmeneti jellegő volt. 2. Okozhatnak-e rákot a gyógynövények? Sok gyógynövény tartalmaz rákkeltı anyagot, de az étkezési növények is 5-10% rákkeltı anyagokat tartalmaznak. A búza, a kukorica, a mogyoró, a zeller, a gombák tele vannak ilyen anyagokkal. A lényeg, hogy rákmegelızı anyag is van bennük, mint a C,E vitamin, b karotin, az A vitamin provitaminja. A zsírok a rák felé tolják el az egyensúlyt, ilyenek, pl. a gyorsbüfék ételei, a csirke és halételek kivételével. A rostos tápanyagok rákellenesen hatnak. A gabonafélék, a friss gyümölcs, a zöldségfélék sok rostot és kevés zsírt tartalmaznak. Ahol családi örökletes hajlam van a rákbetegségre, ott legyenek elıvigyázatosak a gyógynövényekkel szemben is. Az angyalfő rákellenes is, de a benne lévı pszoralén tumorkeltı hatású lehet. A fekete nadálytı fogyasztásakor a rák kockázata nem nagyobb, mintha az alábbi élelmiszereket fogyasztották volna. Egy darab mogyoróvajas szendvics, egy harmad gomba, fél pohár szacharinos üdítıital, de egy üveg sörnek vagy bornak már egy százada is veszélyes lehet, s rákkeltı az etilalkohol is! A kísérleti állatokban, miután két évig etették olyan táppal, mely nagy mennyiségben tartalmazott fekete nadálytövet, valóban rákos daganatok fejlıdtek ki. Olyan betegeknél, akik négy hónapig, ill. két évig fogyasztottak rendszeresen nagy adagot, valóban komoly májkárosodást okozott. Emiatt Kanadában be is tiltották. Megjegyezték azonban, hogy az elıírt dózisban és ideig szedve sohasem okozott gondot. 14
A földi szeder (Rubus) teájában sok a csersav, bár a tej ezt semlegesíti. A málna levélben tannin van, ez is-rákkeltı, de tannin fordul elı a medveszılı, ökörfarkkóró, kávé, tea, maté növényekben, s a tannint tartják a gégerák egyik okozójának. A szegfőborsban az eugenol is lehet rákkeltı, s hasonló a szegfőszeg is. A tárkonyban lévı esztragol elvileg káros lehet, de konkrét esetet még sosem jegyeztek fel. Az USA-ban betiltották a martilaput, mert a gyanú szerint májrákot okozhat, ugyanakkor ezt a gyógynövényt Németországban felírják. Valóban okozhat májkárosodást betegség vagy alkoholizmus után. Több élvezeti cikknek, főszernek van kifejezetten elınyös és káros hatása is, mint a kávé, tea, kakaó, kóla, komló, kurkuma, curry, mely utóbbi csökkenti a fogamzó képességet is, s véralvadási gondokat is okozhat. 3. A hatóanyag produkcióra ható tényezık Egy gyógynövény hatóanyagtartalma sok féle tényezıtıl függ, s ezeket a győjtés és felhasználás során figyelembe kell vennünk. A változások a genetikailag rögzített értékhatárok között lehetnek. A fajon belüli eltérések is jelentısek lehetnek. Eltérı a hatóanyagok felhalmozódása a különbözı növényi részekben, ezért csak a hatóanyagokban gazdag részeket győjtsük, mely lehet a gyökér, a levél, a virág, a termés, a kéreg, de az egész növény is. A hatóanyagok mennyiségi változásai az ontogenezis folyamán, sıt napszakonként is változhatnak. Ezért minden egyes növény esetében tudnunk kell, hogy pl. a termését zölden, féléretten, vagy teljes érésben győjtsük e be. A szélsıséges környezeti feltételek a növényekben sokkot okoznak. A külsı tényezık azok, melyek az optimumhoz képest limitálják a hatóanyag képzıdését. A befolyásoló külsı tényezık az alábbiak. Fény: Általában kedvezı a rövid hullámhosszú fény, a kék vagy az UV sugárzás. A nagyobb fényerısség is kedvezı. Hı. A faj hıoptimuma a lényeges, általános jó érték itt nem létezik. Víz. Ez is egyedi esetenként változik, mert néha a szárazság a kedvezıbb. Talaj. A közepes nitrogén szint általában kedvezınek mondható. Elıfordulhat, hogy kedvezı körülmények között megnı a gyógynövény szár és levélprodukciója, mely részek a Solanum fajokban alig tartalmaznak alkaloidákat, ugyanakkor a győjtés szempontjából fontos bogyók tömege csökken. A kapor esetében attól függıen, hogy a levél vagy a termés drogra van szükségünk, a termesztés eltérı tápanyag-ellátottsági szintet javasol. Negatívan hatnak a hatóanyag képzıdésre az egyes herbicidek, a paraziták, a vírusok, de a Vinca minor, a kis télizöld, ha stressz alá kerül, 50-200 %-kal növekszik az alkaloida tartalom. A hatóanyag felhalmozódása gyakran a virágzás környékén, a földben lévı részek esetében a tenyészidı végén történik. 15
A Hold hatásai. A Hold változásai, fázisai a Földön minden élılényre hatnak, az emberekre, az állatokra és a növényekre egyaránt. Ezt a tényt lehet szeretni, elvetni, figyelmen kívül is hagyható, de attól még érvényesül. A gyógynövényekre is természetesen hatással van, mert a különbözı holdfázisokban a hatóanyag más részekben koncentrálódik. Természetesen, nem arról van szó, hogy a rossz idıben győjtött növény hatástalan lenne. Azt kell hangsúlyoznunk, hogy hatásosabb a megfelelı idıben győjtött növényi rész. A gyökérrészeket teliholdnál, újholdnál és fogyó holdnál érdemes győjteni, tavasszal vagy ısszel napkelte elıtt, vagy napnyugta után. Mivel a gyökérnövények eleme a föld, ezért a föld napok, azaz a Bak, Szőz vagy a Bika jegyének napjai megfelelıek a szedésükre. A virágrészek győjtése növı holdnál és teliholdnál a legalkalmasabb, kevéssel dél elıtt, napsütéses napon, amikor a harmat már felszáradt. A virágnövényeknek a levegı elem felel meg, ezért az Ikrek, a Mérleg és a Vízöntı jegy napjai a legalkalmasabbak a növénygyőjtésre. A levelek szedésére növı holdnál kerüljön sor. A harmatmentes fiatal levelek a legmegfelelıbbek. A levélnövényeknek a víz elem felel meg, ezért a Hold a Skorpió, a Halak vagy a Rák jegyében legyen a győjtésük idején. A termések betakarítására a növı hold a legjobb, ha olyan terméseket és magvakat szedünk, melyeket rögtön felhasználunk. Ha a terméseket el akarjuk tenni, akkor fogyó holdnál győjtsük azokat. A déli hıségben terméseket nem szabad győjteni. A terméseknek a tőz elem felel meg, holdnapjai ezért a Nyilas, az Oroszlán vagy a Kos jegyére essenek. Győjtés. A virágot általában kinyílva, de a fészkeseket elıbb győjtik, pl. az aranyvesszıfüvet, mert leszedve is tovább fejlıdnek a virágok és termést képeznek. A bodzát kocsánnyal, az akácot kocsány nélkül győjtjük. Az ökörfarkkóró és árvacsalán esetében csak a szirmokat kell leszedni, rövid kocsánnyal győjthetı a kamilla és a lóhere. A következıkre kell még ügyelni. - A levél kifejlett, fiatal, egészséges legyen. - A virágos szár esetében általában a felsı 30-50 cm-es részt kell levágni, ahol még vékony és nem fás a szár. A félcserjéknél, így a kakukkfőnél az éves hajtást győjtik. - A gyökér és a gyökértörzs ısztıl tavaszig győjthetı, októbertıl áprilisig. Szárítás. A meleg levegıvel óvatosan kell bánni, hogy a győjtött részek meg ne pörkölıdjenek. A természetes szárítás a jobb, de nagy a területigénye. Egy kilogramm száraz drog lesz a mintegy 5-8 kg virágból, a 4-5 kg leveles, virágos szárból, a 3-4 kg nyers gyökérbıl, az 1,2-1,5 kg termésbıl. Helytelen szárításnál a hatóanyag tönkre is mehet. Szárítás után fontos a válogatás, tisztítás, morzsolás, ırlés, tárolás. Lepárlást, sajtolást alkalmaznak az illóolajok kinyerésére a citrus féléknél, melyek hıre érzékenyek. 16
4. A házi szerek elkészítésének mőveletei Forrázat. 15-30 g szárított fő szükséges a mintegy 0,5 liter vízbe, vagy 1,5 kanál száraz növény egy csészébe. A forrásban lévı vízbe kell tenni a virág, levél, szár drogot, majd azonnal levenni a tőzrıl, s 10-20 percig állni hagyni. Hosszabb áztatáskor a tea töményebb lesz. Egyes könyvekben a forrázat készítésekor a szárított, ritkábban a friss növényi részeket egy csészébe tesszük, s a forró vizet ráöntjük. Az áztatás pár percig, de 10-20 percig is tarthat, majd szőrni kell a teát. Néha a gyógynövényt szőrıre teszik, s elég a forró vízzel leönteni. Amíg a tea hől, a meleg gız belélegzése is gyógyító hatású. A forrázatok gyakran keserő, vagy kellemetlen ízőek, ezért édesítésük, ízesítésük megengedett, de gyakran javasolják azok elhagyását. Megjegyzik, hogy a természet a keserő íző anyagokkal akadályozza meg azok túlfogyasztását. A fızet. Hasonló a forrázathoz, de 10-20 percig alacsony lángon forrni hagyjuk a fızetet, fıleg a gyökér és kéreg drogokat. Áztatás. A hıre érzékeny hatóanyagok miatt a gyógynövény részeket hideg vagy langyos vízben kell legalább 6-8 óra hosszat, de gyakran tovább áztatnunk, pl. orvosi ziliz, csipkebogyó esetében. Általános szabály, hogy három deciliter vízhez egy kanál növényt tegyünk, de borogatáshoz, öblítéshez két-háromszor annyit. Fürdı. Fenyı, zabszalma, zsurló, kamilla, cserfa kéreg felhasználásával készülhet. Tinktúra. A gyógynövény alkoholos kivonata, mely tömény. Az áztatás 10-30 C-on történjen, hat-nyolc nap alatt. Könnyebben szállítható. 5. Illatterápia vagy aromaterápia Az aromaterápia nevet 1928 óta használják. Tudatosan használja fel azt a tényt, hogy az illatok jelentısen befolyásolják testi mőködésünket. Fı eszköztárába az illóolajok tartoznak. A szaglás rendkívül fontos tényezı, mert a látással és a hallással ellentétben az ingerek közvetlenül jutnak el az agyba, mert a szagló nyálkahártya sejtjei agyidegsejtek. A szagingerekkel kapcsolatban védtelenek vagyunk, mert amíg a látás és hallás ingerületei egy szőrın keresztül jutnak el rendeltetési helyükre, addig a szagingerek közvetlenül agyunk legısibb részébe, a limbikus rendszerbe jutnak, s gyakorolnak jelentıs befolyást. Ezen alapszik az illatok gyógyító hatása is. Furcsa dolog, de a színekkel és a hangokkal ellentétben a szagok jelölésére szavaink sincsenek. Gyakorlatilag három győjtıfogalmat használunk. Az egyértelmően negatív hatást kiváltó, vészhelyzetet jelzı, riasztó szagérzékeket bőznek nevezzük. Az elviselhetı mértékő, pozitív és negatív hatást egyaránt kiváltó érzeteket szagnak, míg a számunkra csak pozitív hatásúakat illatnak nevezzük. Az árnyalatok megjelölésére a szagokat keltı tárgy vagy folyamat megnevezésével, vagy hasonlatokkal élünk. 17
Az illatok közvetlen a limbikus rendszerre való hatásukkal befolyást gyakorolnak a közérzetünkre is, de hatnak az egész szervezetre, illetve egy illóolaj gyakran csak egy szervrendszer mőködését szabályozza, de sohasem okoznak diszharmóniát a mőködésben. Az illóolajok hatásai Antibiotikus hatás. Minden illóolaj valamilyen mértékben antiszeptikus és dezinficiens, azaz megakadályozzák a fertızést, vagy ha már bekövetkezett, akkor felszámolják. Gátló hatást gyakorolnak a baktériumokra és gombákra, ezáltal alkalmasak szerves anyagok tartósítására is. A citrom, borsmenta, kakukkfő, levendula, narancshéj, eukaliptusz, csillagos ánizs és rozmaring illóolajának a gızei a leghatékonyabb baktériumölı anyagok. Míg egy köbméter erdei levegıben csak öt kórokozó van, addig egy lakásban már húszezer lehet, egy munkahelyen ez a szám elérheti az öt milliót, egy zsúfolt bevásárlóközpontban a kilenc milliót (a franciaországi felmérés adatai 1980 körül készültek, az eredmények az eltelt idıszakban sokkal rosszabbak is lehetnek). Az ókori Egyiptomban a múmiák tartósítására illóolajokat és balzsamokat használtak. Régen a húsok tartósítására is használták ezeket a növényeket, sıt sebkezelésre és bélféregőzésre is. A kísérletekben a timol, karvakrol, cineol a baktériumok fejlıdését 1: 5.000-tıl 1: 30.000-ig terjedı hígításban is gátolta. A légzıszervekre gyakorolt hatás. Több illóolaj is elsısorban a tüdın keresztül választódik ki. Könnyítik a kóros váladék kiürülését a hörgıcskékbıl, a hörgıkbıl és a légcsıbıl. Vagy a váladékot teszik hígabban folyóssá, vagy a légutakat bélelı hám csillóinak a mozgását fokozzák. Természetesen az antibakteriális hatás itt is mőködik. A légúti megbetegedésekben a készítményeket nem csak szájon át adva használják, hanem inhalálás és aeroszol formájában is. Az illóolajakat tartalmazó kenıcsök a mellkas bırén át is bejutnak a szervezetbe. A légzıszervek esetében légzéskönnyítı, nyálkaoldó és bevonó hatásuk egyaránt jelentıs. Idegrendszeri hatásaik: nyugtató, izgató, agymőködést serkentı, szív- és gyomoridegességet szüntetı. Az idegesség okozta gyomor- és bélgörcsök, izzadás, viszketegség, allergiák ellen is kiválóak. A keringési rendszerre vérnyomás és szívmőködés szabályozóként hatnak. A hormonháztartást is befolyásolják. Ennek köszönhetıen vannak hatásai az anyatej kiválasztására, a menstruációs zavarokra, és mőködnek afrodiziákumként, azaz az erotikus késztetést növelve megszüntetik a frigiditást és az impotenciát. Egyes esetekben (pl. majoránna) éppen ellenkezıleg, csökkentik a szexuális túlfőtöttséget. Gyógyászati célra csak kellı körültekintéssel használhatók, s hígítatlanul is csak ritkán használják ıket. Belsı használatban az adagot betegenként, nagy körültekintéssel kell megállapítani. Csecsemıknél és kisgyermekeknél öt-hét éves korig használatuk, elsısorban orrcseppek esetében ellenjavallt, mert súlyos baleseteket okozhatnak. A menta illóolaja, pl. hirtelen beköszönı légzésbénulást, szívmegállást okozhat. Szélhajtó, karminatív hatás. Lényegében görcsoldó hatásról van szó, mely a tápcsatornában is megnyilvánul. Csökkenti a görcskészséget, vagy a már görcsös 18
állapotot oldja. Látszólag ellenkezı hatással is rendelkeznek, mert fokozhatják a bélfal tónusát. Az ellazító és az összehúzódást is fokozó tulajdonságuk révén biztosítják az emésztıcsatorna kiegyensúlyozott mőködését. Gyomorerısítı, étvágyjavító hatás. Egyes aromás keserőanyagok enyhén izgatják a gyomor falát, és ez által fokozzák a gyomornedv termelését, s ezzel együtt reflexesen javul az étvágy is. Ezt a célt szolgálják a főszerek, és az un. aperitív italok is. A máj és epe tevékenységének javítása. Hatnak a máj parenchimára is, serkentik a máj mőködését, ezáltal fokozódik az epe termelése, mely így hígabb lesz, és könnyebben ürül ki, de növelik az epehólyag összehúzódását is, s ez úton is szabályozzák a kiürülést. Ezen a területen is fontos az érvényesülı antibakteriális és görcsoldó hatásuk. Gátolják az epekövek képzıdését, de mindezeken túlmenıen a már kialakult kövek állományát lágyítják, feldarabolódásukra hatnak, s így a kövek könnyebben kiürülnek. A borsos menta szinte minden kívánalomnak megfelel. Vízhajtó hatás. A vizelet-kiválasztás szabályozását, a vesemőködést serkentı hatásuk révén érik el. A boróka illóolaja erıs vizelethajtó, vesegyulladásnál ellenjavallt, de a gyermeket várók sem szedhetik huzamosabb ideig. Enyhébb hatású az ánizs és az édeskömény. A vizelet kiválasztásának fokozása mellett szintén fontos az antibakteriális és görcsoldó hatás. Ezeken kívül fokozzák a vizelet védıkolloidjainak termelését, s ez által csökken a vesehomok, vesekı képzıdésének az esélye. Külsıleg is használatosak, a bırben helyi vérbıséget idéznek elı, fokozzák a bır vérellátását, ami kivörösödéshez vezet melegérzet kíséretében. A szövetekben nagyobb adag hisztamin szabadul fel, s csökkennek a reumás izomfájások, izületi panaszok. A bırben lévı idegvégzıdések izgatása által hatnak a légzési és keringési központokra is. Sokféle hatásuk azzal magyarázható, hogy nem egységes anyagok, hanem nagyszámú vegyületek elegyei. A változatos kémiai összetétel részben magyarázza a hatástani sokoldalúságot. Másrészt a hatás attól is függ, hogy az illóolaj a szervezetben hol választódik ki, mert lényegében véve hatásuk hasonló jellegő, de mindenütt más módon nyilvánul meg. Aki e témában jobban el akar mélyedni, annak már önállóan kell a szakkönyvekben kutatnia. Ebben a témakörben 1990-ben megjelent Biegelbauer Pál. Gyógyító illatok c. könyve. Benne csak azokat az illóolajokat és alkalmazási lehetıségeit és feltételeit sorolja fel, melyek hozzáférhetıek és megfizethetıek. A túlzottan drága, vagy beszerezhetetlen kuriózumokat nem említi. Az általa ajánlott növények és illóolajaik az alábbiak. Ánizs, borókafa, borsmenta, cajaputi, citrom, citronellafő, csillagos ánizs, édeskömény, erdei fenyı, eukaliptusz, fahéj, fahéjlevél, fenyıgyanta-olaj, fenyıtoboz-olaj, fodormenta, hegyi fenyı, kakukkfő, kapor, keserőnarancs-héj, kopaiva, kömény, kubebabors, levendula, majoránna, mandarin, mirtusz, narancs, niaouli, pacsuli, petit-grain, rozmaring, rózsafa, szegfőszeg, szerecsendió-virág, tuja, zsálya. 19
Az illóolajokat az illatszeripar, kozmetikai ipar és a szappangyártás is használja, mert a mesterségesen elıállított illékony vegyületek gyakrabban okoznak túlérzékenységi, allergiás reakciókat, mint a természetes illóolajok. A zsíros olajoktól való megkülönböztetés céljából a gyógyászatban az illóolajokat az Aetheroleum névvel jelölik, a zsíros olajok neve simán Oleum. 6. A népi gyógyászat növényei A hivatalos egészségügyi ellátáson kívül alkalmazott gyógyeljárások összessége. Azok az ismeretek a legértékesebbek, melyek évezredes, vagy legalább bizonyíthatóan évszázados múlttal rendelkeznek. A nemzedékrıl nemzedékre szálló tudásban csak az eredményes eljárások, a bevált módszerek maradtak meg, az eredménytelenek, vagy a kevésbé megfelelık feledésbe merültek. Az orvosok által is felírt gyógynövényekhez való viszony alapján a népi gyógyászatban használt növényeket az alábbi csoportokba sorolhatjuk. 1. Olyan növények, melyeket mindkét gyógyászat azonos célból használ. Ezek rendszerint évezredek óta használt növények, melyek hatásosságuknak köszönhetıen a hivatalos gyógyászatban is elismerésre kerültek, mint pl. az orbáncfő (Hypericum perforatum), a cickafark (Achillea millefolium), a fekete bodza (Sambucus nigra) és a hársfa (Tilia sp.). 2. Olyan régi gyógynövények, melyek a hivatalos gyógyászatból kimaradtak, de a népi gyógyászat továbbra is számon tartja ıket. Pl. ilyenek a fodros lórom (Rumex crispus), vagy a mocsári fehérmájvirág (Parnassia palustris), mely azért nem túl gyakori növényünk. 3. Olyan növények is vannak, melyeket mindkét gyógyászat használ, de különbözı célokra. A patika párlófüvet (Agrimonia eupatoria) a népi gyógyászatban a tüdıtuberkulózis kezelésére használják, a gyári gyógyszerkészítményt az epeúti bántalmakra javasolják. Az orbáncfő a máj- és epeúti megbetegedések szere, a gyógyszergyári készítmény pedig elsısorban a búskomorság, depresszió ellen javasolt szer. 4. Olyan növényfajok, melyeket a népi gyógyászat használ, a hivatalos gyógyászatban pedig a vele rokon fajt, vagy fajokat tartják számon. 5. A népi gyógyászat használ olyan növényeket, melyeket hivatalosan még nem vizsgáltak, kísérleti adatok nem állnak rendelkezésre. Az érvényben lévı gyógyszerkönyvben 71 drog és 16 illóolaj, valamint 8 zsírosolaj, zsír- és viaszféle szerepel hivatalosan. Közülük 8 erıs hatású (forte), 63 pedig mérsékelt hatású (mite). A Kereskedelmi Miniszter 6/1990 (IV.5.) KeM rendelet 3. sz. melléklete 214 szabadon forgalmazható drogot és 51 illóolajat sorol fel. A gyógyszerkönyvben ezen kívül szerepel még 3 teakeverék, 3 spiritusz, 4 szirup és 18 tinktúra. Ezek az un. Galenusi gyógyszerek (galenikumok). Elnevezésüket Claudius Galenus római orvos-gyógyszerészrıl kapták, aki elıször állított elı 20