Klímaváltozás á és mezőgazdaság: tettes és áldozat, vagy nyertes? Dr. Kiss Judit MTA Világgazdasági Kutatóintézet 2009. november 17. 1
1) A tettes Az üvegházhatású gázok (széndioxid, metán, fluor, klórvegyületek) kibocsátás 23-26%-áért amezőgazdaság a felelős (3. legfőbb okozó) + élelmiszeripar a 20-30%-áért Hogyan: erdőirtás évente 13 millió hektár = Görögország területe, Afrikában és Dél- Amerikában, trópusi erdők csökkenő széndioxid megkötés, sivatagosodás 2
biomassza elégetése (tarlóégetés, slash-and-burn and technika) növekvő CO2 koncentráció állattartás (kérődzők + trágya) metánkibocsátás (cow tax) árasztásos rizstermelés talajbaktériumok metánkibocsátása az antropogén metántermelés 54%-a agrár eredetű 3
a mezőgazdasági termelés intenzifikálása (fokozott kemikália, műtrágya-használat) dinitrogén-oxid oxid kibocsátás intenzív szántóföldi talajhasználat (gyakori szántás, multicropping) széndioxid id koncentrátum növekedése 4
2) A klímaváltozás mezőgazdaságra g ható tényezői A mezőgazdaság számára a klíma termelési tényező, erőteljes az éghajlatnak való kitettsége annak gyors és kiszámíthatatlan változásával sérülékenyebbé válik. Mely klímaváltozási tényezők hatnak az agrártermelés ökológiai viszonyaira? a) hőmérséklet-emelkedés, felmelegedés (vagy mégsem?) 5
elmúlt 10 év éves középhőmérséklet 0,3-0,6 fokos emelkedése 2050-ig 1,5-4,5 fok (IFPRI), 50-100 év alatt 3-5 fok (FAO-OECD) növekvő kipárolgás, emelkedő csapadékszint b) szélsőséges ő é időjárás á klímamegbolondulás szárazodás, gyakori aszályok, vízhiány vs. árvíz, belvíz, özönvíz-szerű esőzések, a monszun megváltozása á hőségnapok 6
c) vízhiány felmelegedés, jégsapkák olvadása, nyári vízlefolyás csökkenése (Himalája), folyók vízszintjének csökkenése, kiszáradása az összes víz 44%-át a mezőgazdaság használja fel, a víz termelési tényező d) a széndioxid- koncentráció emelkedése XIX. század eleje 270 ppm (parts per million) 7
ezredforduló 370 ppm, évi15 1,5 ppm-mel való növekedés XXI. század ~ 600 ppm A gyors és kiszámíthatatlan klímaváltozás a legrosszabb Nehéz, illetve lehetetlen alkalmazkodni 8
3) Az áldozat Hogyan hat a klímaváltozás á a mezőgazdasági termőalapokra? a) a termőterület alakulása növekszik északabbra lévő területek is művelés alá vonhatók (pl. Szibéria), bár alacsonyabb termelékenységgel a tengerszint emelkedése (2100-re egy méterrel) termőföldeket önt el (Délkelet- Ázsia India, Banglades, Vietnam (rizs) 9
szárazodás, vízhiány, illetve a talajerózió egyes területeken lehetetlenné teszik a mezőgazdasági művelést a talaj termőerejének, minőségének romlása savasodás, erózió b) a terméshozamok alakulása vegyes kép a kevésbé fejlett országokban trópusi és szubtrópusi övezetben, öntözött területeken (Afrika, Dél-Ázsia, Latin-Amerika) csökken 10
a legtöbb termék (rizs, búza, kukorica, szója) esetében, akár 30%-kal is a XXI. században csökkenő vízkészletek, növekvő párolgás, változó csapadékeloszlás, a növények növekvő vízigénye, a növényi és állati kártevő elszaporodása, a vetés és aratás közötti idő lerövidülése 11
fejlett országokban is csökkenhet megváltozott agro-technika, kevesebb kemikália-használat, gyakori hőhullámok például a Mediterrán-térségben de akár nőhet is a hozam: hőmérséklet emelkedés növelheti a jelenleg hőmérséklet határon termelt termények hozamát (Kína) a termőidő növelésével; é l 12
c) Az (élelmiszer)termelés csökkenése 2000-2050 között Fekete-Afrikában tényleges termelés- csökkenés: rizs 10%, búza 34%, kukorica 10% Dél-Ázsiában a klímaváltozás á nélküli scenarióhoz képest: rizs 14%, búza 44-49%, kukorica 9-19% 13
d) Az élelmiszer-fogyasztás l változása á a fejlődő országokban klímaváltozás á nélkül: csökkenő ő gabonafogyasztás, növekvő húsfogyasztás növekvő kalória-bevitel, javuló táplálkozási szint klímaváltozás: 7%-os fogyasztás csökkenés 2050-ben 2000-hez képest főleg gabona, csökkenő kalória-bevitel bevitel, elégtelenül tápláltak számának növekedése (gyerekek - 20%-kal magasabb) 14
4) Világgazdasági hatás El tudja-e a mezőgazdaság ő látni feladatkörét (food, feed, fuel, fibre + jövedelem)? a ) klímaváltozás növeli az agrártermelés költségét (víz, energia, olaj) + bizonytalanságát + kockázatát befektetők vagy elkerülik vagy magas profitért teszik emelkedő árak 15
Az áremelkedés alakulása 2000 és 2050 között (IFPRI) búza +39% (klímaváltozással további 94-111%) rizs +62% (további 32-37%) kukorica +63% (további 52-55%) szója +72% (további 11-19%) marhahús +33% (további 60%) Összességében: 10-40%-os élelmiszeráremelkedés 16
b) akár lesz klímaváltozás, akár nem, az élelmiszer-árak legalábbis az ezredfordulóhoz képest nőni fognak a globális kereslet növekedése okán (népszaporulat, jövedelemnövekedés, urbanizáció, bioenergia + minél drasztikusabb a klímaváltozás, annál nagyobb mértékben nyertes lehet a mezőgazdaság!? 17
c) A jó agro-potenciállal potenciállal, termékeny földekkel és megfelelő vízkészletekkel rendelkező országok, területek felértékelődése agrárjövedelem-növekedés, exportbevételek emelkedése, GDP emelkedése, fizetési mérleg javulása, de megfelelő beruházások kellenek 18
d) Az élelmezés biztonság: a megfelelő élelem rendelkezésre állása (termelés + import) az élelemhez való hozzájutás (jövedelem) az élelmiszerellátás stabilitása, és az élelmiszer táplálkozástani hatása A legkevésbé fejlett országokban és a szegények körében tovább romlik, éhezők, elégtelenül 19 tápláltak száma nő.
5) Megoldás Tudatosság (klímavédő célzatú élelmiszerjelölés), biztonságérzet fokozása Megelőzés (például l erdősítéssel) Alkalmazkodás: agrárkutatás, biotechnológia meleg- és szárazságtűrő fajták vízgazdálkodás, hatékony vízhasználat, öntözés 20
infrastruktúra-fejlesztés a termelékenység növelését célzó beruházások (IFPRI: évi 7,1-7,3 7 mrd dollárnyi a fejlődő világban, hogy ne nőjön az alultápláltság a gyermekek körében) 21
Köszönöm a figyelmet! 22