Témák órákra bontása Nyelvtan-helyesírás 2. tanmenet Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag 1. Így szólunk egymáshoz kifejezőkészség fejlesztése. A köszönés, megszólítás, bemutatkozás nyelvi és nem nyelvi eszközei (szituációs gyakorlatok). Nyelvi és nem nyelvi jelenségek fölismerése, gyakorlati alkalmazása. Fgy. 4. oldal, 12 13. oldal A köszönés, a köszönés fontossága, különböző köszönési formák, bemutatkozás, a nyelvi kommunikáció, a kapcsolatteremtés alapjai; a szociális kompetencia fejlesztése.
2. Állatvásár kifejezőkészség fejlesztése. A köszönés, megszólítás, bemutatkozás nyelvi és nem nyelvi eszközei (szituációs gyakorlatok) A szöveg és mondat (mondat- és szövegfonetikai eszközök; szituációs gyakorlatok) a mondat fölismerése a szövegben: a beszélt és az írott nyelvben; intonációs gyakorlatok. Nyelvi és nem nyelvi jelenségek fölismerése, gyakorlati alkalmazása; a szöveg grammatikai alapjainak fölfedeztetése különböző közlési helyzetekben. Fgy. 4. oldal, 14 15.oldal Eseménykép, megszólítás, bemutatkozás, mondat, szöveg. Kooperációs készség fejlesztése csoportmunkában végzett feladaton keresztül.
3. Kirándul a család kifejezőkészség fejlesztése. Szavak a mondatban. A mondat szavakra tagolása; mondatkezdő nagybetűk, mondat végi írásjelek intonációs gyakorlatok. A mondat grammatikai alapjainak fölfedeztetése különböző közlési helyzetekben. Fgy. 4.oldal, 16.oldal 4. Halló!... Viszonthallásra! kifejezőkészség fejlesztése. Telefonálás, üzenetközvetítés (mondat- és szövegfonetikai eszközök; szituációs gyakorlatok a kulturált nyelvi viselkedés gyakorlására). Hétköznapi szöveggyakorlatok. Nyelvi és nem nyelvi jelenségek fölismerése, gyakorlati alkalmazása; a szöveg grammatikai Szó, mondat, kezdőbetű, mondat végi írásjel. Telefonbeszélgetés, udvarias viselkedés, családtag, telefonszám, hívó fél, hívott fél. A szociális kompetencia fejlesztése.
alapjainak fölfedeztetése különböző közlési helyzetekben. Fgy. 4. oldal, 18 19. oldal 5. Értsünk szót! kifejezőkészség fejlesztése. A szó jelentése. A szó hangalakja és jelentése a szövegben. (Mit jelentenek a szavak? azonos alak, más jelentés.) Az aktív szókincs gazdagítása; a kommunikációs kompetencia fejlesztése. Fgy. 4. oldal, 20 21. oldal 6. Rokonság a szavak között kifejezőkészség fejlesztése. A szó hangalakja és jelentése a szövegben (Rokon értelmű szavak egy dolog, több név vagy nyelvi megjelenítési forma.) Az aktív szókincs gazdagítása; a kommunikációs kompetencia fejlesztése. Azonos alakú szavak, különböző jelentéstartalom, szó, mondat. Rokon értelmű szavak. A szószintű gondolkodás fejlesztése, szófajfüggetlen megközelítés. A mondatok szavakra bontása, a szavak kicserélhetősége, jelentéstani kapcsolata egymással az aktuális mondaton belül és két mondat között. A szavak láncolatából álló mondat által kijelölhető szójelentés felfedezése. A kontextusban való nyelvi gondolkodás fejlesztése.
Fgy. 4. oldal, 22 23. oldal 7. Ellentét a szavak között kifejezőkészség fejlesztése. A szó hangalakja és jelentése a szövegben. (Ellentétes jelentésű szavak, a szavak ellentétes jelentésbe állíthatósága.) Az aktív szókincs gazdagítása; a kommunikációs kompetencia fejlesztése. Fgy. 5. oldal, 24. oldal 8. Látszatra ugyanaz kifejezőkészség fejlesztése. A szó jelentése a szövegben. (Azonos alakú szavak. Névadási szempontok: ember, állat, tárgy stb. elnevezése.) Az aktív szókincs gazdagítása; a kommunikációs kompetencia fejlesztése. Fgy. 5. oldal, 25. oldal Ellentétes értelmű szavak. A szószintű gondolkodás fejlesztése. A mondatok szavakra bontása, aktuális jelentése, jelentéstani kapcsolata egymással. A szavak láncolatából álló mondat által kijelölhető szójelentés felfedezése. A kontextusban való nyelvi gondolkodás fejlesztése. Azonos alakú szavak, különböző jelentéstartalom, szó, mondat. A szavak láncolatából álló mondat által kijelölhető szójelentés felfedezése. A kontextusban való nyelvi gondolkodás fejlesztése.
9. Szóból mondat kifejezőkészség fejlesztése. Hogyan lesz a szavakból mondat? Az egyszerű szavak. fölismerése, gyakorlati alkalmazása. Fgy. 5. oldal, 26 27. oldal 10. Több szóból egy szó kifejezőkészség fejlesztése. Az összetett szavak felfedeztetése, szabályszerűségei. fölismerése, gyakorlati alkalmazása. Fgy. 5. oldal, 28 29. oldal 11. Megálló Ismétlés, gyakorlás Szavak, toldalékos szavak, mondatok, szótő, toldalékolás, egyszerű szavak. Összetett szavak, elválasztás, összetétel határa. Az elválasztási szabály kiszélesítése. tudáspróba
12. A szavak, a hangok és a betűk 13. Az ábécé és a betűrend kifejezőkészség fejlesztése. A hang és a betű megkülönböztetése. fölismerése, gyakorlati alkalmazása. Fgy. 5. oldal, 30 31. oldal kifejezőkészség fejlesztése. Az ábécé sorrendje és a betűrendbe helyezés szabályai. Hol és miért használjuk a betűrendet? fölismerése, gyakorlati alkalmazása; a problémamegoldó képesség fejlesztése. Fgy. 5. oldal, 32 33. oldal Hang, betű, egyjegyű betűk, kétjegyű betűk. Magyar ábécé, betűrend, ábécérend.
14. Akadállyal vagy anélkül? kifejezőkészség fejlesztése. A magánhangzók és a mássalhangzók megkülönböztetése. (A képzések közti különbségek fölismertetése.) Nyelvi és nyelvtani jelenségek fölismerése, gyakorlati alkalmazása; a problémamegoldó képesség fejlesztése. Fgy. 6. oldal, 34 35. oldal 15. Csíkos csikó kifejezőkészség fejlesztése. Rövid és hosszú magánhangzók (jelentésmegkülönböztetés a közlésben). fölismerése, gyakorlati alkalmazása; a problémamegoldó képesség és a nyelvhasználati tudatosság fejlesztése. Fgy. 6. oldal, 36 37. oldal Hang, beszédhang, betű, magánhangzók, mássalhangzók. Rövid és hosszú magánhangzók, szórács, helyes ejtés.
16. Nono, hógolyó! kifejezőkészség fejlesztése. Az o, ó a szavakban és a szavak végén. Nyelvi és nyelvtani jelenségek fölismerése; a helyesejtési és helyesírási készség fejlesztése; az aktív szókincs gazdagítása. Fgy. 6. oldal, 38. oldal 17. Vödör, kendő, fedő, sütő kifejezőkészség fejlesztése. Az ö, ő a szavakban és a szavak végén. Nyelvi és nyelvtani jelenségek fölismerése; a helyesejtési és helyesírási készség fejlesztése; az aktív szókincs gazdagítása. Fgy. 6. oldal, 39. oldal Rövid és hosszú magánhangzók: o, ó a szavakban és a szavak végén. Rövid és hosszú magánhangzók: ö, ő a szavakban és a szavak végén.
18. Falu és falú, hús és huss kifejezőkészség fejlesztése. Az u, ú a szavakban és a szavak végén. A hang hosszúságának jelentésmegkülönböztető szerepe. fölismerése; a helyesejtési és helyesírási készség fejlesztése; az aktív szókincs gazdagítása. Fgy. 6. oldal, 40 41. oldal 19. Ürge az űrben kifejezőkészség fejlesztése. Az ü, ű a szavakban és a szavak végén. fölismerése; a helyesejtési és helyesírási készség fejlesztése; az aktív szókincs gazdagítása. Fgy. 6. oldal, 42 43. oldal Rövid és hosszú magánhangzók: u, ú a szavakban és a szavak végén. Rövid és hosszú magánhangzók: ü, ű a szavakban és a szavak végén.
20. Mitől hízik tíz csíz, tíz pinty? 21. Megálló Ismétlés, gyakorlás Fgy. 46 47. oldal kifejezőkészség fejlesztése. Az i, í a szavakban és a szavak végén. Nyelvi és nyelvtani jelenségek fölismerése; műveletek végzése nyelvi jelekkel; a helyesírási készség fejlesztése. Fgy. 7. oldal, 44 45. oldal 22. Állatolimpia kifejezőkészség fejlesztése. A mássalhangzókat jelölő betűk csoportosítása (egy-, két- és háromjegyű). fölismerése; műveletek végzése nyelvi jelekkel; a helyesírási készség fejlesztése. Fgy. 7. oldal, 48 49. oldal Rövid és hosszú magánhangzók: i, í a szavakban és a szavak végén. Tudáspróba A mássalhangzók: egyjegyű, kétjegyű és háromjegyű mássalhangzók.
23. Száll vagy szál? Megy vagy meggy? 24. Ál-la-tok or-vosnál kifejezőkészség fejlesztése. A mássalhangzók csoportosítása időtartam szerint jelentésmegkülönböztetés a közlésben. fölismerése; műveletek végzése nyelvi jelekkel; a helyesejtési és a helyesírási készség fejlesztése. Fgy. 7. oldal, 50 51. oldal kifejezőkészség fejlesztése. Nyelvi és nyelvtani jelenségek fölismerése; műveletek végzése nyelvi jelekkel; a helyesejtési és a helyesírási készség fejlesztése. Fgy. 7. oldal, 52. oldal Mássalhangzók időtartama: hosszú mássalhangzók, rövid mássalhangzók. Szótagolás, szótag, szótagszám, elválasztás. A szótő és az elválasztás egybeesése, illetve megkülönböztetése.
25. Pi-a-con kifejezőkészség fejlesztése. Elválasztás a magánhangzók között. Nyelvi és nyelvtani jelenségek fölismerése; műveletek végzése nyelvi jelekkel. Fgy. 7. oldal, 53. oldal 26. Macs-ka,ol-ló,dinynye, ping-vin kifejezőkészség fejlesztése. A mássalhangzók elválasztása. Nyelvi és nyelvtani jelenségek fölismerése; műveletek végzése nyelvi jelekkel. Fgy. 7. oldal, 54 55.oldal Szavak, szótagok, elválasztás magánhangzók között. Mássalhangzók, elválasztás.
27. Vas-út, rend-őr, szem-üveg 28. Megálló Ismétlés, gyakorlás Fgy. 58 59. oldal 29. Nem szorítja a kabátja kifejezőkészség fejlesztése. Az összetett szavak elválasztása (a szótagolást felülíró szabály megismerése). Nyelvi és nyelvtani jelenségek fölismerése; műveletek végzése nyelvi jelekkel; a helyesírási és elválasztási készség fejlesztése. Fgy. 8. oldal, 56 57. oldal kifejezőkészség fejlesztése. A hangkapcsolatok ejtése és írása (tj, tyj). fölismerése; műveletek végzése nyelvi jelekkel; a helyesejtési és a helyesírási készség fejlesztése. Fgy. 8. oldal, 60 61. oldal Összetett szavak elválasztása. Az előtag és az utótag, valamint az elválasztás egybeesése, illetve megkülönböztetése, eltérései. A szóösszetételi határ ereje. Tudáspróba A hangkapcsolatok ejtése és írása (tj, tyj).
30. Ne adjuk fel! kifejezőkészség fejlesztése. A hangkapcsolatok ejtése és írása (dj, gyj). fölismerése; műveletek végzése nyelvi jelekkel; a helyesejtési és a helyesírási készség fejlesztése. Fgy. 8. oldal, 62 63. oldal 31. A banánja bánja kifejezőkészség fejlesztése. A hangkapcsolatok ejtése és írása (nj, nyj). fölismerése; műveletek végzése nyelvi jelekkel; a helyesejtési és a helyesírási készség fejlesztése. Fgy. 8. oldal, 64 65. oldal A hangkapcsolatok ejtése és írása (dj, gyj). A hangkapcsolatok ejtése és írása (nj, nyj).
32. Egyszer, ötször, hatszor, hétszer 33. A szomszédság mulatsága kifejezőkészség fejlesztése. A hangkapcsolatok ejtése és írása (tsz, dsz, gysz). fölismerése; műveletek végzése nyelvi jelekkel; a helyesejtési és a helyesírási készség fejlesztése. Fgy. 8. oldal, 66 67. oldal kifejezőkészség fejlesztése. A hangkapcsolatok ejtése és írása (ts, ds, gys). fölismerése; műveletek végzése nyelvi jelekkel; a helyesejtési és a helyesírási készség fejlesztése. Fgy. 8. oldal, 68 69. oldal A hangkapcsolatok ejtése és írása (tsz, dsz, gysz). A hangkapcsolatok ejtése és írása (ts, ds, gys).
34. Lúdtoll a lúdtól kifejezőkészség fejlesztése. A hangkapcsolatok ejtése és írása (dt). fölismerése; műveletek végzése nyelvi jelekkel; a helyesejtési és a helyesírási készség fejlesztése. Fgy. 9. oldal, 70 71. oldal 35. Gólyák gólyabálja kifejezőkészség fejlesztése. A hangkapcsolatok ejtése és írása (lj, llj). fölismerése; műveletek végzése nyelvi jelekkel; a helyesejtési és a helyesírási készség fejlesztése. Fgy. 9. oldal, 72. oldal A hangkapcsolatok ejtése és írása (dt). A helyesírás jelentés-megkülönböztető szerepe. A hangkapcsolatok ejtése és írása (lj, llj).
36. Varjú, bagoly, gólyaláb kifejezőkészség fejlesztése. Nyelvi jelenségek fölismerése; műveletek végzése nyelvi jelekkel; a helyesírási készség fejlesztése. A j hang jelölése (a j és az ly a szótövekben). Fgy. 9. oldal, 73. oldal 37. Szablya és szabja kifejezőkészség fejlesztése. A j hang jelölése (a j a toldalékokban). Nyelvi jelenségek fölismerése; műveletek végzése nyelvi jelekkel; a helyesírási készség fejlesztése. Fgy. 9. oldal, 74 75. oldal A j hang jelölése (a j és az ly a szavakban). A j hang jelölése (a j a toldalékokban). A helyesírás jelentés-megkülönböztető szerepe.
38. Álla-tok és állat+ok kifejezőkészség fejlesztése. Az egyszerű toldalékos szavak a szövegben és a mondatban. A toldalékok funkciója. A szótő. A szótő és az elválasztás megkülönböztetése. fölismerése; a problémamegoldó képesség fejlesztése; a kommunikatív kompetencia fejlesztése. Fgy. 9. oldal, 76 77. oldal 39. Fát, vizet, vödröt kifejezőkészség fejlesztése. A Kit?, Mit? stb. kérdésre felelő, -t toldalékos szavak. A tőváltozatok viselkedése toldalékolás esetén. Nyelvi jelenségek fölismerése; műveletek végzése nyelvi jelekkel; a helyesírási készség Egyszerű szavak, toldalékos szavak, szótő, toldalék. A Kit?, Mit? (és a Kiket?, Miket?, Mennyit?, Milyet?, Melyiket? stb.) kérdések, -t toldalékos szavak, tőváltozatok, toldalékolás.
fejlesztése. Fgy. 9. oldal, 78 79. oldal 40. Húst a tűzbe! Hús a tűzben kifejezőkészség fejlesztése. A -ba, -be, -ban, -ben használata. fölismerése; műveletek végzése nyelvi jelekkel; a helyesejtési és a helyesírási készség fejlesztése. Fgy. 10. oldal, 80. oldal A -ba, -be, -ban, -ben használata, jelentésmegkülönböztető szerepe.
41. Miből? Miről? Mitől? 42. Varázsoljunk bájitallal! kifejezőkészség fejlesztése. A -ból, -ből, -ról, -ről, -tól, -től helyesírása. fölismerése; műveletek végzése nyelvi jelekkel; a helyesejtési és a helyesírási készség fejlesztése. Fgy. 10. oldal, 82 83. oldal kifejezőkészség fejlesztése. A -val, -vel, -vá, -vé helyesírása. fölismerése; műveletek végzése nyelvi jelekkel; a helyesejtési és a helyesírási készség fejlesztése. Fgy. 10. oldal, 84 85. oldal A -ból, -ből, -ról, -ről, -tól, - től helyesírása. A -val, -vel, -vá, -vé helyesírása.
43. Le a hajóroncshoz! Le a kincsekig! 44. Egy pórázon a gazdival kifejezőkészség fejlesztése. A -hoz, -hez, -höz és a -szor, -szer, -ször helyesírása. fölismerése; műveletek végzése nyelvi jelekkel; a helyesejtési és a helyesírási készség fejlesztése. Fgy. 10. oldal, 86 87. oldal kifejezőkészség fejlesztése. Helyesírási gyakorlatok a toldalékos szavak köréből. A problémamegoldó képesség és a kommunikatív kompetencia fejlesztése. Fgy. 10. oldal, 88 89. oldal 45. Megálló Ismétlés, gyakorlás Fgy. 90 91.oldal 46. Alma? Alma! A -hoz, -hez, -höz és a -szor, -szer, -ször helyesírása. Megálló, gyakorlás Tudáspróba Beszéd, írás, mondat, szöveg, nagy kezdőbetű, mondat végi
kifejezőkészség fejlesztése. A mondat és a szöveg (a mondat fölismerése a szövegben: a beszélt és az írott nyelvben; a beszéddallam; intonációs gyakorlatok).nyelvi és nem nyelvi jelenségek fölismerése, gyakorlati alkalmazása; a szöveg grammatikai elemeinek a fölismertetése különböző közlési helyzetekben. Fgy. 10. oldal, 92 93. oldal 47. Jósaink jelentik kifejezőkészség fejlesztése. A kijelentő mondat (szóban és írásban); a kijelentő mondat dallama, a mondat végi írásjel. Nyelvi és nem nyelvi jelenségek fölismerése, gyakorlati alkalmazása; a szöveg grammatikai elemeinek a fölismertetése; a kommunikatív kompetencia. írásjel. A kijelentő mondat. Mondat végi írásjel.
Fgy. 11. oldal, 94. oldal 48. Kérdeztél? Felelek! kifejezőkészség fejlesztése. A kérdő mondat (kiegészítendő kérdés). Nyelvi és nem nyelvi jelenségek fölismerése, gyakorlati alkalmazása; a szöveg grammatikai elemeinek a fölismertetése; a kommunikatív kompetencia. Fgy. 11. oldal, 95. oldal 49. Illik, nem illik A kérdő mondat. Mondat végi írásjel. Megálló. Szövegalkotási gyakorlatok a tanult mondatfajtákkal.
kifejezőkészség fejlesztése. zövegalkotási gyakorlatok a tanult mondatfajtákkal (kommunikációs gyakorlatok). Nyelvi és nem nyelvi jelenségek fölismerése, gyakorlati alkalmazása; a szöveg grammatikai elemeinek a fölismertetése; a kommunikatív kompetencia. Fgy. 11. oldal, 96 97. oldal 50. A részvétel a fontos kifejezőkészség fejlesztése. Év végi ismétlés 1. A szöveg és mondat (mondat- és szövegfonetikai eszközök). A hang, a szó és a mondat a szövegben. Nyelvi és nem nyelvi jelenségek fölismerése, gyakorlati alkalmazása; a problémamegoldó képesség fejlesztése. Fgy. 11. oldal, 98 99. oldal 51. Hóban, fagyban, verőfényben A hang, a szó és a mondat a szövegben. A szó hangalakja és jelentése a szövegben.
kifejezőkészség fejlesztése. Év végi ismétlés 2. A szó hangalakja és jelentése a szövegben. A megismert nyelvi és nyelvtani jelenségek gyakorlati alkalmazása; a problémamegoldó képesség fejlesztése. Fgy. 11. oldal, 100 101. oldal 52. Év végi felmérés. 53. Az év végi felmérés javítása. 54. Játsszunk a nyelvvel! 55. Játsszunk a nyelvvel! Nyelvi játékok. A nyelvi kreativitás fejlesztése. Fgy. 11. oldal, 102. oldal Nyelvi játékok. A nyelvi kreativitás fejlesztése. Fgy. 11. oldal, 103. oldal Tudáspróba Tudáspróba Nyelvi játék. Nyelvi játék.