DÖMSÖD NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA A TELEPÜLÉSKÖZPONTI VEGYES TERÜLETEKRE VONATKOZÓAN EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ AZ EGYSZERŰSÍTETT EGYEZTETÉSI ELJÁRÁSHOZ 2015. június PEST MEGYEI TERÜLET, TELEPÜLÉS, KÖRNYEZET TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ KFT. BUDAPEST 1085, KŐFARAGÓ U. 9. Tel.: 267-0508, 267-7078, Fax: 266-7561 e-mail: pestterv@pestterv.hu
T E R V E Z Ő K N É V S O R A Településrendezés: Zöldfelületek, környezetrendezés: Közlekedés: Varga Eszter Burányi Endre Rhorer Ádám okl. építészmérnök, településrendezési vezető tervező TT/1 01-4863 É 01-4863 TR1 01-5014 TK, TT/K 01-5014 K1d-1-Tell, KÉ-SZ, KÉ-T-Tell, KÖ-T Közműellátás: Dima András MK-01-2130 TE, TH, TV Tervlap szerkesztés, grafika: Ügyvezető igazgató: Vancsóné Jánossy Zsuzsanna Schuchmann Péter TR1-01-5068 Ez a mű szerzői jogvédelem alatt álló alkotás. Ezért a mű részben vagy egészben történő közlése, másolása vagy módosítása kizárólag a PESTTERV Kft. engedélyének birtokában lehetséges. PEST MEGYEI TERÜLET, TELEPÜLÉS, KÖRNYEZET TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ KFT. BUDAPEST 1085, KŐFARAGÓ U. 9. Tel.: 267-0508, 267-7078, Fax: 266-7561 e-mail: pestterv@pestterv.hu 2
TARTALOMJEGYZÉK SZÖVEGES MUNKARÉSZEK: A TERVI MUNKARÉSZEK MŰLEÍRÁSA 4. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA 35. HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA 38. RAJZI MUNKARÉSZEK: KIV-TSZT-M KIV-SZT-1 TSZT-M-1 SZT-1-M Kivonat a hatályos településszerkezeti tervből Kivonat a hatályos szabályozási tervből Településszerkezeti terv módosítása Szabályozási terv módosítása 3
TERVI MUNKARÉSZEK MŰLEÍRÁSA - alátámasztó munkarész - BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK Jelen településrendezési eszköz részleges módosítása Dömsöd nagyközség településszerkezeti terve, Szabályozási terve és Helyi Építési Szabályzata részleges módosítására a településközponti vegyes területek egy részére vonatkozóan Dömsöd nagyközség Önkormányzata megbízásából készül. A megbízás a jóváhagyott tervben szereplő településközponti vegyes területeken belül 3 kisebb területre vonatkozik. A tervezési feladat a hatályos településszerkezeti terv és szabályozási terv részleges módosításának elkészítése volt a településközponti vegyes területeken belüli 3 területrészre, hogy a megváltozott önkormányzati igényeknek megfeleljen a terv. A Képviselőtestület 26/2015. (III. 25.) sz. és a 39/2015. (IV.1.) sz. határozataiban rögzítette Településrendezési terv módosítási igényét a területekre vonatkozóan. A képviselő testület elfogadta, hogy 1. a 715, 714/1, 714,2 és 714/4 hrsz. ingatlanok Vt-1 övezetbe, 2. az 1524/3-4 és 1526/1 hrsz. Vt-1 övezetbe, 3. a 2050 hrsz. és 2051/4 hrsz. ingatlanok pedig Lf-1-ből Vt-2 övezetbe kerüljenek átsorolásra. A területek mindegyike már jelenleg is beépítésre szánt terület, ezért a 314/2012. (I. 8.) Korm. rendelet 32. (4) bekezdése szerint az előzmények és a konkrét módosítási szándékok áttekintése alapján a tervegyeztetésre vonatkozó eljárás a 314/2012. (I. 8.) Korm. rendelet 32. (1) bek. b) pontja szerinti egyszerűsített eljárás lesz. A terv tartalma leegyszerűsíthető, a 314/2012. (I. 8.) Korm. rendeletben előírt kötelező tartalmi elemek többsége elhagyható a konkrét ügy egyedi adottságai alapján: - a TSZT-ben és SZT-ben történő módosítás mindössze három kisebb módosítás, mely a hatályos terveket csak minimálisan érinti; - a konkrét módosítás szakági érdekeket várhatóan nem sért; - a partnerségi egyeztetés során sem várható reálisan érdemi érdekellentét. A tervmódosítási feladatok és településrendezési eszközök a 2013. január 1-től hatályos 314/2012. (I. 8.) kormányrendelet szerinti eljárási követelményeinek megfelelően, és az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési tartalmi követelményeinek megfelelően készülnek. 4
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVELŐZMÉNYEK Eredetileg 2002-ben készült el Dömsöd nagyközség közigazgatási területére vonatkozó Településszerkezeti és Szabályozási terve valamint Helyi Építési Szabályzata. A Településszerkezeti terv a 112/2002.(II. 29.) Kt. határozattal lett jóváhagyva majd később módosítva lett az 202/2013. (II. 19.) Kt. Határozattal. A Helyi Építési Szabályzat és a Szabályozási terv a 20/2013. (II. 31.) Kt. rendelettel lett jóváhagyva. A tervi megoldások kidolgozásában a hatályos településfejlesztési koncepció megfelelő alapot biztosít a tervmódosításhoz, módosítása nem szükséges. Dömsöd hatályos Településszerkezeti terve 5
Dömsöd hatályos belterületi szabályozási terve: Dömsöd hatályos külterületi szabályozási terve: 6
A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA A település területét az alábbi területrendezési tervek érintik: A 2003. évi (2008-ban, majd 2014-ben módosult) VI. törvény az Országos Területrendezési Tervről (továbbiakban: OTrT) Pest megye Területrendezési Terve (PMTrT) A terv készítése során vizsgálni kell a 2013-ban módosított 2003. évi VI. Törvény az Országos Területrendezési Tervről és az 21/2006. (I.8.) Pm. sz. rendelettel jóváhagyott PMTrT előírásai közötti összhangot. A terv készítése során az Országos Területrendezési Tervet és Pest megye Területrendezési Tervét - mint Dömsöd területére is érvényes területrendezési terveket -, egyaránt figyelembe vettük. Az OTrT magasabb rendű jogszabály, ezért a két jogszabály eltérő megállapításainál a magasabb rendű jogszabály előírásai érvényesek a településre. A 2014-ben módosított OTrT a Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról szóló, 1/2014. (I. 3.) OGY határozattal elfogadott koncepcióra épül, így az összhang vizsgálatánál elegendő a hatályos OTrT változat vizsgálata. A magasabb rendű hatályos tervek közül az OTrT kötelező előírásainak lényegesebb elemei a következők: - A nagyközség beépített területe a települési térségbe tartozik. - A nagyközség be nem épített területe a mezőgazdasági és a vízgazdálkodási területfelhasználású térségbe tartozik. - A nagyközség területét érinti az 51. sz. főút nyomvonala. - A nagyközség területét érinti az egyéb országos törzshálózati vasúti pálya. - A nagyközség területét érinti az országos kerékpárút törzshálózat nyomvonala. - A nagyközség területe érintett a földgázszállító vezeték nyomvonalával. - A település megyehatár mentén található. Országos Területrendezési Terv Kivonat az Ország szerkezeti tervéből (OTrT) a tervezési területek feltüntetésével Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi VI. törvény (OTrT) 2. melléklet 7
AZ ORSZÁGOS TERÜLETFELHASZNÁLÁSI KATEGÓRIÁKRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK: TELEPÜLÉSI TÉRSÉG A területfelhasználási kategóriára vonatkozó OTrT előírások: (a 2014. január 1-én hatályba lépett módosítások szerint) 2. E törvény alkalmazásában: 33. települési térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a település belterülete, valamint a belterületen kívüli beépített és beépítésre szánt területek tartoznak, 6. (1) Az országos területfelhasználási kategóriákon belül a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: d) a települési térséget legalább 75%-ban települési térség kategóriába kell sorolni; (2) A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: d) a települési térség bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható; VEGYES TERÜLETFELHASZNÁLÁSÚ TÉRSÉG A területfelhasználási kategóriára vonatkozó OTrT előírások: (a 2014. január 1-én hatályba lépett módosítások szerint) 2. E törvény alkalmazásában: 39. vegyes területfelhasználású térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, ahol a mezőgazdaságnak és erdőgazdaságnak egyaránt meghatározó szerepe van, és a mezőgazdasági területek és erdőterületek mozaikossága jellemző, 6. (1) Az országos területfelhasználási kategóriákon belül a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: c) a vegyes területfelhasználású térséget legalább 75%-ban mezőgazdasági, erdőgazdálkodási vagy vegyes területfelhasználású térség kategóriába kell sorolni; (2) A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: c) a vegyes területfelhasználású térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület, erdőterület vagy természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen nagyvárosias lakóterület kivételével bármely települési területfelhasználási egység kijelölhető ÉPÍTMÉNYEK ÁLTAL IGÉNYBE VETT TÉRSÉG A területfelhasználási kategóriára vonatkozó OTrT előírások: (a 2014. január 1-én hatályba lépett módosítások szerint) 2. E törvény alkalmazásában: 4. építmények által igénybe vett térség: az országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények tartoznak, 6. (1) Az országos területfelhasználási kategóriákon belül a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: f) az építmények által igénybe vett térség más térségi területfelhasználási kategóriába nem sorolható. (2) A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: f) az építmények által igénybe vett térséget az adott építmény jellege szerinti települési területfelhasználási egységbe kell sorolni. ERDŐGAZDÁLKODÁSI TÉRSÉG A területfelhasználási kategóriára vonatkozó OTrT előírások: (a 2014. január 1-én hatályba lépett módosítások szerint) 2. E törvény alkalmazásában: 6. erdőgazdálkodási térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe olyan meglévő erdőterületek és erdőtelepítésre alkalmas területek tartoznak, amelyeknek erdőgazdálkodásra való alkalmassága termőhelyi viszonyaik alapján kedvező és az erdőtelepítés környezetvédelmi szempontból is szükséges vagy indokolt, 6. (1) Az országos területfelhasználási kategóriákon belül a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 75%-ban erdőgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni; (2) A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni; 7. (1) Az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő területet a településrendezési eszközökben legalább 95%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni. (2) A közlekedési, az elektronikus hírközlési, továbbá az energetikai vonalas infrastruktúra-hálózatok erdőterületen áthaladó szakaszai mellett csak a forgalom lebonyolítását és biztonságát, az elektronikus hírközlés működését, illetve a villamos energia és más energiahordozók továbbítását közvetlenül szolgáló építmények helyezhetők el. MEZŐGAZDASÁGI TÉRSÉG A területfelhasználási kategóriára vonatkozó OTrT előírások: (a 2014. január 1-én hatályba lépett módosítások szerint) 2. E törvény alkalmazásában: 18. mezőgazdasági térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelyben elsősorban mezőgazdasági művelés alatt álló területek találhatók, 6. (1) Az országos területfelhasználási kategóriákon belül a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: b) a mezőgazdasági térséget legalább 75%-ban mezőgazdasági térség kategóriába kell sorolni; (2) A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: b) a mezőgazdasági térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület, beépítésre szánt különleges honvédelmi terület, beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület vagy természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység nem jelölhető ki; 8. (1) Borvidéki település szőlő termőhelyi katasztere I II. osztályú területeihez tartozó földrészlet a különleges mezőgazdasági üzemi terület kivételével beépítésre szánt területté nem minősíthető. (2) Az Országos Gyümölcs Termőhely Kataszter I. és II. osztályú területeihez tartozó földrészlet a különleges mezőgazdasági üzemi terület kivételével beépítésre szánt területté nem minősíthető. 8
VÍZGAZDÁLKODÁSI TÉRSÉG A területfelhasználási kategóriára vonatkozó OTrT előírások: (a 2014. január 1-én hatályba lépett módosítások szerint) 31/A. (1) E törvénynek az egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCI. törvénnyel (a továbbiakban: MTv.) megállapított rendelkezéseivel a megyei területrendezési terveket 2015. december 31-ig összhangba kell hozni. c) a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LIV. törvényben (a továbbiakban: BATrT.) megállapított cb) térségi területfelhasználási kategóriákon belül a vízgazdálkodási térség vonatkozásában az e törvénynek az MTv.-vel megállapított 6. (2) bekezdés e) pontjának előírását kell alkalmazni, 2. E törvény alkalmazásában: 43. vízgazdálkodási térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe Magyarország felszíni vízrajzi hálózata (vízfolyások és tavak) és parti sávja tartozik. 6. (1) Az országos területfelhasználási kategóriákon belül a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: e) a vízgazdálkodási térséget legalább 90%-ban vízgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni; (2) A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: e) a vízgazdálkodási térséget legalább 85%-ban vízgazdálkodási terület vagy természetközeli területfelhasználási egységbe kell sorolni; Országos Területrendezési Terv övezeti érintettségei és a vonatkozó előírások 1. Országos ökológiai hálózat övezete Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi VI. törvény (OTrT) 3/1. melléklet A 2014. január 1-én hatályba lépett OTrT módosítás alapján a tervezési terület nem érinti az országos övezetet: Országos ökológiai hálózat övezete Az övezetre vonatkozó OTrT előírások: (a 2014. január 1-én hatályba lépett módosítások szerint) 2. E törvény alkalmazásában: 24. országos ökológiai hálózat: országos területrendezési tervben megállapított övezet, amelybe az országos jelentőségű természetes és természetközeli területek, valamint az azok között kapcsolatot teremtő ökológiai folyosók egységes, összefüggő rendszere tartozik, és amelynek részei a magterületek, az ökológiai folyosók és a pufferterületek, 13. (1) Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. (2) Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet. (3) Az országos ökológiai hálózat övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben magterület, ökológiai folyosó, valamint pufferterület övezetbe kell sorolni. Az övezetre vonatkozó OTrT előírások: (a 2014. január 1-én hatályba lépett módosítások szerint) 2. E törvény alkalmazásában: 17. magterület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan természetes vagy természetközeli élőhelyek tartoznak, amelyek az adott területre jellemző természetes élővilág fennmaradását és életkörülményeit hosszú távon biztosítani képesek és számos védett vagy közösségi jelentőségű fajnak adnak otthont, 17. (1) Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha: a) a települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e a magterület, a magterület és az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. 9
(4) Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala, az erőművek és kiserőművek a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhetők el. (6) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. 13. (2) Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet. ökológiai folyosó övezete Az övezetre vonatkozó OTrT előírások: (a 2014. január 1-én hatályba lépett módosítások szerint) 2. E törvény alkalmazásában: 26. ökológiai folyosó: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan területek többnyire lineáris kiterjedésű, folytonos vagy megszakított élőhelyek, élőhelysávok, élőhelymozaikok, élőhelytöredékek, élőhelyláncolatok tartoznak, amelyek döntő részben természetes eredetűek, és amelyek alkalmasak az ökológiai hálózathoz tartozó egyéb élőhelyek (magterületek, pufferterületek) közötti biológiai kapcsolatok biztosítására, 18. (1) Az ökológiai folyosó övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha: a) a települési területet az ökológiai folyosó vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (4) Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala, az erőművek és kiserőművek az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. (5) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. 13. (2) Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet. puffer terület övezete Az övezetre vonatkozó OTrT előírások: (a 2014. január 1-én hatályba lépett módosítások szerint) 2. E törvény alkalmazásában: 27. pufferterület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan rendeltetésű területek tartoznak, amelyek megakadályozzák vagy mérséklik azoknak a tevékenységeknek a negatív hatását, amelyek a magterületek és az ökológiai folyosók állapotát kedvezőtlenül befolyásolhatják vagy rendeltetésükkel ellentétesek, 19. Pufferterületen a településszerkezeti terv beépítésre szánt területet csak abban az esetben jelölhet ki, ha az a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint táji értékeit nem veszélyezteti. 13. (2) Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet. 2. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi VI. törvény (OTrT) 3/2. melléklet A 2014. január 1-én hatályba lépett OTrT módosítás alapján a tervezési terület nem érinti az országos övezetet: kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete Az övezetre vonatkozó OTrT előírások: (a 2014. január 1-én hatályba lépett módosítások szerint) 2. E törvény alkalmazásában: 16. kiváló termőhelyi adottságú szántóterület: az országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe kiváló növénytermesztési feltételekkel rendelkező szántóterületek tartoznak, 13/A. (1) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. (2) Az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet. 3. Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi VI. törvény (OTrT) 3/3. melléklet A 2014. január 1-én hatályba lépett OTrT módosítás alapján a tervezési terület nem érinti az országos övezetet: 10
jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete Az övezetre vonatkozó OTrT előírások: (a 2014. január 1-én hatályba lépett módosítások szerint) 2. E törvény alkalmazásában: 11. jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete: az országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe jó növénytermesztési feltételekkel rendelkező szántóterületek tartoznak, 13/B. A településrendezési eszközökben a jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetét a mezőgazdasági terület területfelhasználási egység kijelölésénél figyelembe kell venni. 4. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi VI. törvény (OTrT) 3/4. melléklet A 2014. január 1-én hatályba lépett OTrT módosítás alapján a tervezési terület nem érinti az országos övezetet: kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete Az övezetre vonatkozó OTrT előírások: (a 2014. január 1-én hatályba lépett módosítások szerint) 2. E törvény alkalmazásában: 15. kiváló termőhelyi adottságú erdőterület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe az őshonos fafajokból álló erdőtársulások fenntartására leginkább alkalmas és az erdő hármas rendeltetését védelmi, gazdasági, közjóléti egymással összhangban a legmagasabb szinten biztosítani képes erdőterületek tartoznak, 14. (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. (2) Az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet. 5. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi VI. törvény (OTrT) 3/3. melléklet A 2014. január 1-én hatályba lépett OTrT módosítás alapján a tervezési terület nem érinti az országos övezetet: 11
tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület Az övezetre vonatkozó OTrT előírások:(a 2015. január 1-én hatályba lépő módosítások szerint) 2. E törvény alkalmazásában: 32a.tájképi egység: tájban előforduló és vizuálisan összetartozónak tekinthető természetes és antropogén tájelemek együttese, amely a látvány szempontjából meghatározott karakterrel jellemezhető, 32b.tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe a természeti adottságok, rendszerek, valamint az emberi tevékenység kölcsönhatása, változása következtében kialakult olyan területek tartoznak, amelyek a táj látványa szempontjából sajátos és megkülönböztetett fontosságú, megőrzésre érdemes esztétikai jellemzőkkel bírnak, 14/A. (1) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete területét a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv és annak alapján a településszerkezeti terv pontosítja. (2) Az övezet (1) bekezdés szerint pontosított lehatárolása által érintett területre a területi tervben, valamint a településrendezési eszköz alátámasztó javaslata keretében meg kell határozni a tájjelleg megőrzendő elemeit, elemegyütteseit, valamint a tájképi egység és a természeti adottságokhoz igazodó hagyományos tájhasználat helyi jellemzőit. (3) Az övezet (1) bekezdés szerint pontosított lehatárolása által érintett területre a tájképi egység és a hagyományos tájhasználat fennmaradása érdekében a helyi építési szabályzatnak meg kell határozni a területhasználatra és az építmények tájba illeszkedésére vonatkozó szabályokat. (4) A helyi építési szabályzat az építmények tájba illeszkedésének bemutatására látványterv készítését írhatja elő és a készítésre vonatkozó követelményeket határozhat meg. (5) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. (6) Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatokat, erőműveket és kiserőműveket a tájképi egység megőrzését és a hagyományos tájhasználat fennmaradását nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazásával kell elhelyezni. 6. Világörökségi és világörökségi-várományos terület övezete Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi VI. törvény (OTrT) 3/3. melléklet A 2014. január 1-én hatályba lépett OTrT módosítás alapján a település területét nem érinti az országos övezet: Megjegyzés: A 2014. január 1-én hatályba lépett OTrT módosítás alapján a kiemelt térségi és megyei övezetek közé sorolt "világörökség és világörökség-várományos terület" megszűnt és helyébe az 12
országos övezetek közé tartozó "világörökségi és világörökségi várományos terület" övezete lépett. 7. Országos vízminőség-védelmi terület övezete Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi VI. törvény (OTrT) 3/3. melléklet A 2014. január 1-én hatályba lépett OTrT módosítás alapján a tervezési terület részben érinti az országos övezetet: országos vízminőség-védelmi terület övezete Az övezetre vonatkozó OTrT előírások: (a 2014. január 1-én hatályba lépett módosítások szerint) 2. E törvény alkalmazásában: 25. országos vízminőség-védelmi terület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe a felszíni és felszín alatti vizek, az emberi fogyasztásra, használatra szánt vizek és a vízkivételi művek, továbbá a halak életfeltételeinek biztosítása érdekében kijelölt vizek megóvását szolgáló védelem alatt álló területek tartoznak, 15. (1) Az országos vízminőség-védelmi terület övezetében keletkezett szennyvíz övezetből történő kivezetéséről és az övezeten kívül keletkezett szennyvizek övezetbe történő bevezetéséről a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében rendelkezni kell. (2) Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, és a helyi építési szabályzatban az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó szabályokat kell megállapítani. megfelel (3) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. - megfelel 8. Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezete Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi VI. törvény (OTrT) 3/3. melléklet A 2014. január 1-én hatályba lépett OTrT módosítás alapján a település területét nem érinti az országos övezet:. nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezete Az övezetre vonatkozó OTrT előírások: (a 2014. január 1-én hatályba lépett módosítások szerint) 16. A nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. 13
9. Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi VI. törvény (OTrT) 3/3. melléklet A 2014. január 1-én hatályba lépett OTrT módosítás alapján a település területét nem érinti az országos övezet:. kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete Az övezetre vonatkozó OTrT előírások: (a 2014. január 1-én hatályba lépett módosítások szerint) 2. E törvény alkalmazásában: 12. kiemelt fontosságú honvédelmi terület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelyben a Magyarország védelmi képességeit alapvetően meghatározó vagy a NATO-tagságból eredő, valamint a nemzetközi szerződéseiben vállalt kötelességei teljesítéséhez szükséges építmények elhelyezésére vagy ilyen tevékenységek végzésére szolgáló területek találhatók, 16/C. A kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni, és a településszerkezeti tervben beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület vagy erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni. 14
Kiemelt térségi terv (PMTrT) Kivonat Pest Megye Területrendezési Terve Megyei Szerkezeti Tervéből 15
A Megyei Szerkezeti terv kivonata a tervezési területekkel, amelyek a hagyományosan vidéki települési térségen belül találhatók A Térségi Szerkezeti Terv szerint meghatározott megyei területfelhasználási kategóriák Térségi terület-felhasználási kategória területnagyság (ha) területi megoszlás (%) Hagyományosan vidéki települési térség 717,19 9,91 Vegyes térség 17,60 0,24 Erdőgazdálkodási térség 1347,85 18,63 Mezőgazdasági térség 4952,41 68,46 Vízgazdálkodási térség 216,08 2,99 Számított terület összesen 7233,50 100 A PMTrT-ben meghatározott, a települést érintő megyei területfelhasználási kategóriák A PMTrT Szerkezeti Terv területi mérlege Dömsödöt érintően: A PMTrT-ben meghatározott, Területnagyságok (ha) PMTrT alapján beépítésre nem szánt területek igénybe vehető területei (ha) 2013-as tervmódosítás során igénybevett új beépítésre szánt területek (ha) Jelen tervmódosítás során igénybevett új beépítésre szánt területek (ha) További igénybe vehető területek (ha) Hagyományosan 717,19 - +24,3 - vidéki települési térség Építmények által 17,60 - - - igénybe vett térség Erdőgazdálkodási 1347,85 202,2 0-202,2 térség* Mezőgazdasági térség 4952,41 742,8-24,3-718,5 Vízgazdálkodási 216,08 0 0-0 térség Igazgatási terület 7233,50-7233,50 7233,50 összesen: */- pusztán elméleti számok, mivel Dömsöd nyilvántartás szerinti valóságos erdőterülete mindössze ~ 165 ha, tehát alig több mint 1/10-e a térségként meghatározott területnek; - ezért értelemszerűen a jelen részleges tervmódosítás során kerültük az erdőterületek igénybevételét, **ennek értéke: 0 ha./ 16
A térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó előírások 5. A Térségi Szerkezeti Terv szerint meghatározott megyei területfelhasználási kategóriák a) erdőgazdálkodási térség b) mezőgazdasági térség c) vegyes területfelhasználású térség d) városias települési térség e) hagyományosan vidéki települési térség f) vízgazdálkodási térség g) építmények által igénybe vett térség. 5. (2)9 Kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák a következő, a) legalább 50 ha területű térségek: aa) erdőgazdálkodási térség, ab) mezőgazdasági térség, ac) vegyes területfelhasználású térség, b) legalább 10 ha területű térségek: ba) városias települési térség, bb) hagyományosan vidéki települési térség, c) területi korlát nélkül ábrázolt térségek: ca) vízgazdálkodási térség, cb) építmények által igénybe vett térség. 6. (2) A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni; b) a mezőgazdasági térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység nem jelölhető ki; c) a vegyes területfelhasználású térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület vagy erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület kivételével lakóterület kijelölhető; d) a városias települési térség bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható; e) a hagyományosan vidéki települési térség a nagyvárosias lakóterület kivételével bármely területfelhasználási egységbe sorolható; - megfelel ennek a tervmódosítás. f) a vízgazdálkodási térséget legalább 90%-ban vízgazdálkodási terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen beépítésre szánt terület nem jelölhető ki; g) az építmények által igénybe vett térséget az adott építmény jellege szerinti települési területfelhasználási egységbe kell sorolni. A PMTrT övezetei és az övezetekre vonatkozó előírások Magterület, ökológiai folyosó, pufferterület övezete Az 5/2012. (V. 10.) önkormányzati rendelet 3.1. sz. melléklete A tervezési terület nem érinti az övezetek területét: 17
Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete Az 5/2012. (V. 10.) önkormányzati rendelet 3.2. sz. melléklete A tervezési terület nem érinti az övezet területét: Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete, erdőtelepítésre alkalmas terület övezete Az 5/2012. (V. 10.) önkormányzati rendelet 3.3. sz. melléklete A tervezési terület nem érinti az övezetek területét: 18
Országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete, Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete Az 5/2012. (V. 10.) önkormányzati rendelet 3.4. sz. melléklete Az övezet nem érinti a település területét: Megjegyzés: A 2014. január 1-én hatályba lépett OTrT módosítás az "országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület" övezetet és a "térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület" övezetet megszüntette és a vonatkozó korábbi előírásokat nem kell alkalmazni. Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete, térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Az 5/2012. (V. 10.) önkormányzati rendelet 3.5. sz. melléklete A tervezési terület nem érinti az övezetek területét: Megjegyzés: A 2014. január 1-én hatályba lépett OTrT módosítás alapján az " Országos jelentőségű tájképvédelmi terület " övezete és a " Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület " övezete 2014. december 31-ig hatályos. 2015. január 1-től ezek helyébe új lehatárolással és előírásokkal a "tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület" övezete lép. 19
Világörökség és világörökség-várományos terület övezete Az 5/2012. (V. 10.) önkormányzati rendelet 3.6. sz. melléklete Az övezet nem érinti a település területét: Megjegyzés: A 2014. január 1-én hatályba lépett OTrT módosítás a kiemelt térségi és megyei övezetek közé sorolt "világörökség és világörökség-várományos terület" övezetet megszüntette és helyébe az országos övezetek közé tartozó "világörökségi és világörökségi várományos terület" övezete lépett. Történeti települési terület övezete Az 5/2012. (V. 10.) önkormányzati rendelet 3.7. sz. melléklete Az övezet nem érinti a település területét:: Megjegyzés: A 2014. január 1-én hatályba lépett OTrT módosítás a kiemelt térségi és megyei övezetek közé sorolt "történeti települési terület" övezetet megszüntette és a vonatkozó korábbi előírásokat nem kell alkalmazni. 20
Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete Az 5/2012. (V. 10.) önkormányzati rendelet 3.8. sz. melléklete A tervezési terület érinti az övezet területét: Megjegyzés: A 2014. január 1-én hatályba lépett OTrT módosítás az országos övezetek közé sorolt "kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület" övezetet megszüntette és a vonatkozó korábbi előírásokat nem kell alkalmazni. Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő terület övezete Az 5/2012. (V. 10.) önkormányzati rendelet 3.9. sz. melléklete Az övezet érinti a település területét: Megjegyzés: A 2014. január 1-én hatályba lépett OTrT módosítás az országos övezetek közé sorolt "felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe" övezetet megszüntette és a vonatkozó korábbi előírásokat nem kell alkalmazni. 21
Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete Az 5/2012. (V. 10.) önkormányzati rendelet 3.10. sz. melléklete Az övezet nem érinti a település területét: Megjegyzés: A 2014. január 1-én hatályba lépett OTrT módosítás az országos övezetek közé sorolt "ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület" övezetet megszüntette és a vonatkozó korábbi előírásokat nem kell alkalmazni. Az új kiemelt térségi és megyei övezetek közé sorolt "ásványi nyersanyagvagyon-terület" övezetet a kiemelt térségi és megyei tervek felülvizsgálata során kell majd kijelölni. Rendszeresen belvízjárta terület övezete, Nagyvízi meder övezete Az 5/2012. (V. 10.) önkormányzati rendelet 3.11. sz. melléklete A tervezési terület érinti az övezetek területét: Megjegyzés: A 2014. január 1-én hatályba lépett OTrT módosítás a kiemelt térségi és megyei övezetek közé sorolt "nagyvízi meder" övezetet megszüntette és a vonatkozó korábbi előírásokat nem kell alkalmazni. Az új országos övezetek között került kijelölésre a "nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területe" övezete és ennek előírásait kell alkalmazni. 22
Földtani veszélyforrás területének övezete Az 5/2012. (V. 10.) önkormányzati rendelet 3.12. sz. melléklete Az övezet nem érinti a település területét: Vízeróziónak kitett terület övezete Az 5/2012. (V. 10.) önkormányzati rendelet 3.13. sz. melléklete Az övezet nem érinti a település területét: Megjegyzés: A 2014. január 1-én hatályba lépett OTrT módosítás a kiemelt térségi és megyei övezetek közé sorolt "vízeróziónak kitett terület" övezetet megszüntette és a vonatkozó korábbi előírásokat nem kell alkalmazni. 23
Széleróziónak kitett terület övezete Az 5/2012. (V. 10.) önkormányzati rendelet 3.14. sz. melléklete Az övezet területe az egész települést érinti: Megjegyzés: A 2014. január 1-én hatályba lépett OTrT módosítás a kiemelt térségi és megyei övezetek közé sorolt "széleróziónak kitett terület" övezetet megszüntette és a vonatkozó korábbi előírásokat nem kell alkalmazni. Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete Honvédelmi terület övezete Az 5/2012. (V. 10.) önkormányzati rendelet 3.15. sz. melléklete Az övezetek nem érintik a település területét Megjegyzés: A 2014. január 1-én hatályba lépett OTrT módosítás a "kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület" övezet helyett a "kiemelt fontosságú honvédelmi terület" övezet elnevezést hozta létre. 24
Összefoglaló táblázatok ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV ORSZÁGOS TERÜLETFELHASZNÁLÁSI/ÖVEZETI ÉRINTETTSÉG a közigazgatási területet az alábbiak érintik (), illetve nem érintik (-) országos területfelhasználási kategóriák települési térség erdőgazdálkodási térség - mezőgazdasági térség vegyes területfelhasználású térség - vízgazdálkodási térség építmények által igénybe vett térség - országos övezetek országos ökológiai hálózat kiváló termőhelyi adottságú szántóterület - jó termőhelyi adottságú szántóterület kiváló termőhelyi adottságú erdőterület tájképi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete világörökségi és világörökségi várományos terület övezete - országos vízminőség-védelmi területövezete nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkárelhárítási - célú szükségtározók területe kiemelt fontosságú honvédelmi terület - PEST MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERV KIEMELT TÉRSÉGI TERÜLETFELHASZNÁLÁSI / ÖVEZETI ÉRINTETTSÉG a közigazgatási területet az alábbiak érintik (), illetve nem érintik (-) kiemelt térségi területfelhasználási kategóriák városias települési térség - hagyományosan vidéki települési térség építmények által igénybe vett térség - vegyes területfelhasználású térség - erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség vízgazdálkodási térség térségi övezetek magterület övezete ökológiai folyosó övezete puffer terület övezete kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete erdőtelepítésre alkalmas terület övezete (névváltozás: Erdőtelepítésre javasolt terület övezete) országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete - térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete rendszeresen belvízjárta terület övezete földtani veszélyforrás területének övezete - kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete (névváltozás: kiemelt fontosságú - honvédelmi terület) honvédelmi terület övezete - megszüntetett térségi övezetek 2014. január 1-től nem kell alkalmazni! országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete - térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete világörökség és világörökség-várományos terület övezete - történeti települési terület övezete - kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete - nagyvízi meder övezete - vízeróziónak kitett terület övezete - széleróziónak kitett terület övezete 2015. január 1-től nem kell alkalmazni térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete 25
TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK, TELEPÜLÉSSZERKEZET Dömsöd Budapesttől délre, a Ráckevei (Soroksári) Duna mellett, a Budapest-Baja útvonal (51. sz. főút) mentén helyezkedik el, a főváros határától mintegy 50 km-re. Budapestről az 51. sz. főúton, Dunaharaszti és Taksony elkerülésével és Kiskunlacháza érintésével közelíthető meg. A területén áthaladó 51. sz. főút belterületi szakasza a Kossuth Lajos utca. A település a Soroksári Duna-ág bal partján fekszik, az 51. sz. főút mentén, Pest és Bács-Kiskun megye határán. A község Duna-parti üdülőhely, a Kiskunsági Nemzeti Park szomszédságában. A nagyközség elhelyezkedése a megyén belüli határmenti fekvés ellenére nem tekinthető periférikusnak, mivel a település az 51. számú főút, a Budapest - Kelebiai nemzetközi fővonal, valamint az ország legjelentősebb vízi útvonala, a Duna mellett fekszik. A település 7242 hektáros közigazgatási területtel rendelkezik. Dömsödön a lakónépesség döntően a központi belterületen koncentrálódik, a belterület a közigazgatási terület közepén helyezkedik el, a Duna mentén. A településszerkezet gerincét a településen áthaladó 51. sz. főút (Kossuth Lajos u.) és az ezt keresztező utcák (Dózsa Gy. út és Rákóczi F. út) alkotják. A régi térképek szerint Dömsöd fő utcája először a Szabadság út volt, mely a településközpontot szeli át, mivel a Dunához közelebb helyezkedik el, mint a Kossuth Lajos utca. A 30-as években jött létre a Kossuth Lajos utca (az 51. sz. főút településen áthaladó szakasza), mely először a központot elkerülő útként épült. A település központját jelenleg is ez a két út zárja közbe, ezek elágazása a község északi részén található. A település halmazos település, sugarasan szerteágazó utcákkal, szabálytalan utcavonalakkal, a település széle felé fellazuló beépítéssel, és sok zsákutcával. A település külső zónái lazán beépült területek, nagy lakótelkekkel és sok zsákutcával, ahol nagy feltáratlan tömbbelsők találhatók. Dömsöd központja a Kossuth Lajos utca és a Szabadság út közötti területen helyezkedik el, de néhány kisebb tömb a Kossuth Lajos utcától keletre is hozzátartozik. Ez a terület melynek beépítése a század elején alakult ki -, nagyon sűrűn beépült terület sok kis utcával, kis lakótelkekkel és intézményekkel. A község intézményei főleg ezen a területen találhatók: a Polgármesteri Hivatal, a rendőrség, iskolák, óvodák, piac és egyéb kiskereskedelmi egységek. A település lakóterületeihez csatlakoznak üdülőterületek, mivel Dömsöd a korábbi évtizedek kedvelt üdülőhelye volt a Duna közelsége miatt, és kialakult egy, a lakóterületekhez képest igen nagy területű üdülőövezet. Ez a területhasználat ma már nem annyira jellemző, hanem megfigyelhető az üdülők lakóházként való használata. A Felső-sziget - a Duna és a holtág által közrezárt sziget - a központtól nyugatra helyezkedik el, melynek központhoz való csatlakozását a Petőfi utca biztosítja. A településhez dél-keletről csatlakozik a Dabi-sziget, mely szintén üdülőterület, utcái hosszirányban haladnak, a Dunával párhuzamosan. A Dabi-sziget partmenti sávja sűrűbben beépült üdülőterület, mint a sziget belső részei. A külterületi szakaszokon a part mentén Kiskunlacháza felé és Tass felé is egy-egy sor üdülőtelek helyezkedik el. Ezek ma már belterületen helyezkednek el, mindkettő esetében jellemző a kis telkes, hétvégiházas beépítés. Dömsöd közigazgatási területe építési szempontból beépítésre szánt (már beépített illetve további beépítésre kijelölt), illetve beépítésre nem szánt területre osztható. A beépítésre szánt területek jellemzően a település belterületi, a beépítésre nem szánt területek pedig jellemzően a település külterületi részei. Dömsöd beépített területének (jellemzően a jelenlegi belterület területe) meghatározó szerkezeti elemei: - A település belterületét nyugatról szegélyező Ráckevei (Soroksári) Duna - A település belterületét É-D-i irányban átszelő 51. sz. főút és a közigazgatási terület keleti szélén haladó Budapest - Kelebiai nemzetközi vasút fővonal nyomvonala, - Jellemzően lakóterületi funkciójú központi belterület, - Szolgáltatási és intézményi funkciót befogadó településközponti vegyes területek, - Ipari és kereskedelmi funkciójú gazdasági területek, - Sajátos funkció befogadására alkalmas különleges területek, 26
- A Duna-parton elterülő jelentős méretű üdülőterületek - A külterületek meghatározó területhasználatai: mezőgazdasági és erdőterületek, - Vízgazdálkodási területek (helyi vízfolyások), - Táji jellegzetességet hordozó természeti-természetvédelmi területek. Dömsöd nagyközség elhelyezkedését a Google-maps lépték nélküli kivonatán mutatjuk be: TERÜLETFELHASZNÁLÁS Területfelhasználás Területfelhasználását tekintve a település területének nagy része lakóterület, kevés intézménnyel és zöldterülettel, valamint üdülőterület a Duna-parti sávban. Az intézmények a település központi területén, a Szabadság út és a Kossuth Lajos utca közötti és melletti területeken helyezkednek el. Lakóterületek A település egész területén jellemző a falusias lakóterület, de a különböző területeken ez eltérő módon alakult ki. A település központjában található a legrégebbi lakóterület nagy kiterjedésű aprótelkes tömbökkel a Szabadság út és a Kossuth Lajos utca közötti területen. Ezek valószínűleg egy időben alakultak ki nagyobb méretű telkek megosztásával, a régi térképek szerint a század elején. A terület minőségét nagymértékben csökkenti és értéktelenné teszi ez a sűrű aprótelkes, és ezért sokszor új építésre használhatatlan telekállapot. A telkek mérete átlagosan 400-700 m 2 között változik, de nagyon sok az ennél kisebb telek is. Ezeken a területeken az épületek állaga is nagyrészt elavult, az épületek felújításra, bontásra szorulnak. 27
Az ősi településmagtól kifelé haladva a beépítés egyre ritkább. A Kossuth Lajos utcától keletre eső területeken már inkább nagyobb telkes lakóterületek helyezkednek el. Az utcavonalak nagyrészt szabálytalanok, szabályos utcavonalak és telekalakítás csak a később kialakult területeken látható. A település külső zónái lazán beépült területek, nagy lakótelkekkel és sok zsákutcával, ahol nagy feltáratlan tömbbelsők találhatók. A település szélei felé haladva egyre több a nagyobb és kihasználatlan telek és terület, sok helyen a tömbbelsők teljesen beépítetlenek, jelenleg mezőgazdasági művelés alatt állnak. Intézményterületek, intézmények A település intézményekkel jól ellátott, ezek az intézmények főleg a központi területeken helyezkednek el, a Szabadság u. és a Kossuth Lajos u. közötti területen és közvetlen környezetében, de az intézményterület nem teljesen összefüggő a település központjában. Iparterületek A település területén, a kis és középvállalkozások megtelepedése nem számottevő. A település belterületén jelentősebb méretű iparterület nem található, csak elszórtan helyezkednek el kisebb üzemek. A település északi szélén, az 51. út bevezető szakasza mellett a temetőtől északra található egy nagyobb összefüggő iparterület, 8-10 ha-os területtel, ma még külterületen, itt több vállalkozás működik jelenleg. Délen szintén az 51. sz. főút mellett egy nagyobb iparterület helyezkedik el, szintén ma még külterületen. A település keleti szélén a Vasút utca mentén, az utca két oldalán található még egy nagyobb összefüggő iparterület. Üdülőterületek Dömsöd meghatározó eleme a Ráckevei Duna-ág, amelynek partján fekszik. A part menti sávon, és a Duna és a holtág által közrezárt szigeten húzódik a nagyközség üdülőterülete, de a part mentén Kiskunlacháza felé és Tass felé is egy-egy sor üdülőtelek helyezkedik el. Ezek már belterületen helyezkednek el, jellemző a kis telkes, hétvégiházas beépítés. Az üdülőterületek: Felső-sziget: belterület, nagyrészt beépítettnek tekinthető és viszonylag rendezett. Dabi-sziget: belterület, területe kevésbé beépített, nagy összefüggő zöldterületekkel. Tókert: külterületen helyezkedik el, elszórtan hétvégiházas beépítéssel. Öreghegyi szőlők: külterületen található. Különleges területek Dömsöd különleges területei közé a sportpályák, a temetők, a sport-rekreációs terület, és a hulladéklerakó tartozik. 28
A TERVEZÉSI TERÜLETEK BEMUTATÁSA A módosítással érintett területek Dömsöd belterületén a településközpontban találhatók 3 területen, a 715, 714/1, 714/2 és a 714/4 hrsz., az 1524/3-4 és 1526/1 hrsz., valamint a 2050 hrsz. és 2051/4 hrsz. ingatlanok. 1. 715, 714/1, 714,2 és a 714/4 hrsz. ingatlanok 2. 1524/3-4 és 1526/1 hrsz., 3. 2050 hrsz. és 2051/4 hrsz. ingatlanok. A területek elhelyezkedését az alábbi légifotón mutatjuk be, melyen a körülhatárolt tervezési területeken belüli sraffozott területek a módosítással érintett területek: 1. A 715, 714/1, 714/2 és a 714/4 hrsz. ingatlanok területe a településközpontban található, a Szabadság út mentén. A területen jelenleg családi házak állnak, ezzel szemben a terület jelenleg a Vt-2 övezetbe tartozik, amely Dömsödön jellemzően az intézmények területe. Az érintett tömb a Szabadság Bajcsy-Zs. Táncsics Fürst S. utcák között helyezkedik el. Ezen belül a 715, 714/1, 714/2 és a 714/4 hrsz. ingatlanok területét a Vt-2 övezetbe sorolja a hatályos szabályozási terv, viszont ezen telkek kisebb mérete és az itt már kialakult beépítés miatt ez nem indokolt, hanem a Vt-1 övezet, melyen kisebb méretű telkek is kialakíthatók. 29