Csődlátás A Kósa-Szijjártó forintbedöntő akció A kormány eddigi munkájának mérlege Egyre rosszabb kilátások Alig néhány hónapja indult be a fideszes hatalmi gépezet, de máris mérhetetlen károkat okozott az embereknek, a demokráciának, az országnak. 2. oldal 7. oldal Az elnök emberei Kecskére a káposztát? Közpénzügyi botrányhős az ÁSZ élén A fideszes Robin- Hood a szegényektől elvesz, a gazdagoknak ad. Adóváltozások: a kiskeresetűek akár havi 10 ezer forintot is bukhatnak jövőre 3. oldal Orbán feltétlen hívei minden fontos poszton 9. oldal 10. oldal
2 A kormány eddigi munkájának mérlege Egyre rosszabb kilátások Ha az Orbán-kormány eddigi ténykedésére tekintünk vissza, közjogi területen gátlástalan menetelést nézhetünk végig, gazdasági téren viszont tétova, kapkodó ballépések sorozatát látjuk. Alig néhány hónapja indult be a fideszes hatalmi gépezet, de máris mérhetetlen károkat okozott az embereknek, a demokráciának, az országnak. Orbán Viktor saját és kormánya tevékenységét 56 nap után értékelve azt monda, nem híve a számmisztikának. Ami azt illeti, eddigi munkájából ítélve valóban nincs jó barátságban a számokkal. A kormánynak sikerült egy hónapon belül kétszer is bedöntenie a forintot. Összevesztek az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal, sikerült alapos kioktatást (értsd: két jól irányzott pofont) kapni Barroso EUelnöktől és Merkel német kancellártól költségvetési fegyelemből. Sorra szegik meg korábbi ígéreteiket, a beígért csodafegyverről, az adócsökkentésről kiderült, hogy mégsem anynyira hatásos és már nem is nagyon ragaszkodnak hozzá, ami pedig megvalósul belőle, az sokkal inkább kedvez a gazdagoknak, mint az alacsony keresetűeknek. Eközben már Washingtonban megütköztek a magyar kormány antidemokratikus, a hatalmi koncentrációra, a sajtószabadság szűkítésére irányuló lépésein, és arra figyelmeztetnek, hogy korábbi kormányzásához hasonlóan Orbán Viktor újból nemkívánatos személy lehet a nyugati országokban. Mindez nem csoda, hiszen amellett, hogy a közszolgálati média függetlenségét már sikeresen felszámolta a Fidesz, sorban üresítik ki vagy sajátítják ki a kormány hatalmát korlátozni képes demokratikus intézményeket. A Fidesz elnökéhez hű embereket ültetnek a legfontosabb közjogi posztokra az államfői széktől az alkotmánybíróságig. Arra is van gondjuk, hogy fokozatosan felszámolják a közpénzek átláthatóságát szavatoló szabályokat, miközben egy törvénytelen ügyletekbe keveredett fideszes pártkatonát tesznek meg 12 évre a közpénzek ellenőrévé. Trükkös bankadó A végén csak az emberek fizetnek A bankok a rájuk kirótt különadót tovább fogják hárítani az emberekre, ami tovább növeli az ügyfelek terheit, még nehezebben és drágábban lehet majd hitelhez jutni. Sokak fülének cseng jól a mondat: Fizessenek a bankok! Ezzel nem is lenne gond. Csakhogy a bankok éppenséggel az ügyfelek, vagyis az emberek pénzéből gazdálkodnak. Ha pedig többet kér tőlük az állam, akkor ők is többet kérnek majd az ügyfelektől. A kormány a bankadóval tervezi biztosítani a költségvetési hiány fedezetét. Ez a legnagyobb tétel Orbán Viktor 29 pontos akciótervében, amit akkor állítottak össze kutyafuttában,amikor felelőtlen kijelentéseikkel beborították a forint árfolyamát és a tőzsdét. Összesen 200 milliárdot terveznek így beszedni, de a nemzetközi elemzők, az IMF és az EU illetékesei szerint jó, ha az összeg feleharmada befolyik majd a költségvetésbe. Ráadásul a gazdaságot és az embereket érő negatív hatások jóval nagyobbak lesznek. Vagyis elsőre úgy tűnik, jól kifőzte a kormány, hogyan kopassza meg a bankokat, de ennek levét is az emberek isszák meg. Közgazdászok arra figyelmeztetnek, hogy a bankadó valójában visszafelé sülhet el: a bankok előreláthatóan növelik majd a felszámított költségeket, megdrágulnak a hitelek, és általában nehezebb lesz kölcsönhöz jutni, ami visszafogja a gazdaságot is. Még a Fideszhez közel álló intézet, a Századvég Gazdaságkutató szakértői is elismerik, hogy a terhek áthárításával rövidtávon növelhetik a klienseik anyagi terheit. A fideszes Robin-Hood a szegényektől elvesz, a gazdagoknak ad Adóváltozások: a kiskeresetűek akár havi 10 ezer forintot is bukhatnak jövőre Orbán Viktor a választások előtt még azt mondta, azonnali, nagyarányú, radikális adócsökkentésre van szükség, és ő ezt meg is lépi, amint kormányra került. Most azonban új szótárat vezetett be a Fidesz: kiderült, hogy az azonnali valójában pár évet, a nagyarányú alig 2-3 százalékot, a radikális pedig fokozatost jelent. Az pedig már csak hab a tortán, hogy a fideszes adórendszer a leginkább jómódúaknak kedvez az átlagos és alacsonyabb jövedelműek rovására. Orbán Viktor június 25-én úgy nyilatkozott a köztévében: januártól átállunk az egykulcsos adórendszerre. Hogy az átállás hány évet vesz igénybe, az már egy másik kérdés. Ebben a mondatban is tetten érhető, hogy ellenzékben és kormányon mennyire más értelmet nyernek a szavak. És hogy mennyire különböznek a Fidesz ígéretei és tettei. Kamu volt Orbán csodareceptje Orbán Viktor évek óta azzal kampányolt, hogy minél hamarabb, minél nagyobb arányú adócsökkentésre van szükség. Akkor is ezt erőltették, amikor a válságban a világ valamennyi országa megőrizte vagy növelte az adóbevételek szintjét, hogy védje a pénzügyi egyensúlyt. Lényegében azt mondták, miközben visszaesik a gazdaság és csökkennek az állami bevételek, az adókat, vagyis az állami bevételeket tovább kell csökkenteni, és így magától, szinte azonnal beindul a gazdaság, és máris több lesz a bevétel. Érdekes módon a világon sehol nem alkalmazták ezt a sajátos receptet, ehelyett keményen küzdenek azon, hogy serkentsék a növekedést és védjék az egyensúlyt. Betartatlanok maradnak az ígéretek Az ellenzéket persze nem köti sem a költségvetési fegyelem, sem a gazdasági realitások. De kormányra kerülve már veszített lendületéből és radikalizmusából a Fidesz, és szépen kihátrált korábbi ígéretei mögül. Csak jó fél év múlva kezdik meg az áttérést az egykulcsos, 16 százalékos személyi jövedelemadóra, azt is fokozatosan, több év alatt, apró lépésekkel. Az egy kulcs első hallásra talán kecsegtetően hangzik, de az ördög ez esetben is a részletekben rejlik. Az egy kulcs azt jelenti, hogy ugyanannyival adózik a milliárdos bankvezető, mint a gyári munkás. A jelenlegi rendszer igazságosabb és arányosabb: akinek kevesebb a jövedelme, kevesebbet adózik, akinek pedig több van, többet is ad a közösbe. A mostani szabályok szerint az átlagos adóterhelés 18 százalék körül van. Vagyis a legtöbb adófizető ilyen arányú terhet visel, az átlag és az alatt keresők terhei tehát arányosak. A Fidesz a gazdagok pártján Ezt az elvet rúgja most fel a Fidesz azzal, hogy a minimálbéren foglalkoztatott, jelenleg 0 kulccsal adózó dolgozókat is terheli majd az SZJA. Ez éppen a legkisebb keresetűeket hozza még nehezebb helyzetbe, miközben már a kormány kapkodása miatt a forint gyengülése is elviselhetetlen terhet ró rájuk. Eközben a tehetősebbek nettó jövedelmei jelentősen, akár 34-40 százalékkal növekednek a Fidesz döntésének hatására. (Lásd a táblázatot!) Sőt, a módosabbaknak kedvez az az intézkedés is, hogy a szocialisták által korábban megszabott 20 milliós határ fölött se kelljen örökösödési adót fizetni. Hiszen a tanárok vagy gyári munkások családjában kevesen vannak, akik 20 millió fölötti, vagy netán 100 milliós vagyont örökölnének. Annál több tehetős vállalkozó, bankár vagy üzletember lehet hálásezért a lépésért. 3 Szakértői számítások egyértelműen igazolják, hogy a jómódúak terheit összesen mintegy 400 milliárd forinttal csökkenti, az alsó jövedelmi kategóriákba tartozó adózók terheit pedig ugyanilyen arányban növeli a jobboldali kormány. Vagyis a Fidesz igazi adópolitikája úgy szól: vegyél el a szegényektől és add a gazdagoknak!
4 Az Orbán-kormány hibái sok 100 milliárdos kárt okoztak Magyarországnak A Fidesz kicsinálta a forintot Orbán Viktor összerúgta a port a hazánk számára pénzügyi segítséget nyújtó Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió képviselőivel. Aminek a magyar emberek isszák a levét: a külföldi befektetők elbizonytalanodtak, drasztikusan gyengült a forint, egekben a hitelek törlesztőrészletei, leminősítési megfigyelő listára tették Magyarországot, nőtt az államadósság. Az egyre erősödő nemzetközi bizalmat és a forint árfolyamát alaposan megingatta a Fidesz-kormány eddigi ténykedése, vagy inkább tehetetlenkedése. Júniusban Kósa Lajos döntötte be a forintot azzal, hogy a súlyos gondban lévő Görögországhoz hasonlította hazánkat és államcsődöt vizionált, amire és a devizahitelesek vállát nyomó terhekre Szijjártó Péter még rátett egy lapáttal, amikor azt mondta, nem túlzás államcsődről beszélni. (A Kósa- Szijjártó akció részleteiről lásd Csődlátás című írásunkat!) A forint azóta sem tért magához, vagyis a korábbi elviselhető, 260-270 forintos euró körüli szintre. Orbán Viktor azonban tovább borzolta a pénzügyi kedélyeket és a devizahitelesek idegeit; a kormány hibájából megszakadtak a tárgyalások a hazánknak hitelező IMFfel és EU-val, aminek következtébenazonnal több mint 1 milliárd forinttal nőtt a hazai devizahiteleseket nyomó teher. Hazugság és sunnyogás a tárgyalások körül A magyar kormány egészen mostanáig nem volt képes meggyőzni az IMF-et és az EU-t arról, hogy Magyarország gazdasága és a befektetők pénze továbbra is biztonságban van. Ennek az lett a következménye, hogy a két intézmény tárgyalói felálltak az asztaltól. Eddig 800 milliárd felett az okozott kár A kormány eddigi ténykedése sok százmilliárd forintjába került az országnak: 150 milliárddalnőtt ugyanis éves szinten a magyar államadóságra rakódó kockázati felár, a forint árfolyamgyengülése miatt pedig 640 milliárddal ugrott meg a devizaadósság értéke. Vagyis ennyivel többet kell törlesztenie az államnak. De pusztán a lakosság devizaterhei is komoly mértékben, 600 milliárd forinttal nőttek a gyenge forint miatt. Csak hogy érzékelhetőek legyenek az arányok: idén mintegy 730 milliárd forint van a költségvetésben az egész magyar egészségügy fenntartására. Hibát hibára halmoz a kormány A kifogások között első helyen szerepel, hogy a kormány által hozott eddigi intézkedések a jelenlegi helyzetben elégtelenek az idei és főleg a jövő évi hiány féken tartásához. Ehhez további lépések szükségesek, de a Valutaalap és az EU szakértői nem látták sem az elkötelezettséget, sem a konkrét eszközöket a célok teljesítéséhez. (A csodaszerként beharangozott orbáni 29 pontról tehát hamar bebizonyosodott, hogy érdemben nem segít a helyzeten.) Orbán asztalt borított Minderre válaszul a kormány ahelyett, hogy igyekezne összeszedni magát és reális, hiteles gazdasági tervet dolgozott volna ki, Orbán Viktor megmakacsolta magát és sértődötten kijelentette: kész elvágni Magyarországot attól az esélytől, hogy baj esetén vésztartalékhoz jusson. Úgy nyilatkozott, nem hosszabbítja meg az együttműködést az IMF-fel, szerinte kizárólag az Unióval kell tárgyalni. Csakhogy az EU illetékesei újból, többször is egyértelművé tették, senkitől nem tűrik el a költségvetési lazítást. Mindeközben nemzetközi gazdasági szakértők úgy vélik, szinte kizárt, hogy az IMF közreműködése nélkül pénzhez jussunk az Európai Uniótól. Márpedig a jelenlegi bizonytalan világgazdasági helyzetben ilyen segítségre nem egy országnak bármikor szüksége lehet, főként akkor, ha a piacról jóval drágábban lehet hitelhez jutni. Ami nem fáj Orbánnak, az súlyosan árt az országnak Egy korábbi nyilatkozata szerint maga Orbán Viktor is tisztában van azzal, hogy ellenállása, a tárgyalások megszakadása és a kormányzati gazdaságpolitika hiteltelensége hatására a forint további jelentős gyengülést szenved el, ami még inkább növeli a devizahitelek már amúgy is egekbe szökött törlesztőrészleteit. A miniszterelnök szerint azonban ez csak átmeneti, kisebb probléma. Arról azonban úgy látszik, megfeledkezett, hogy a hiteleiket törlesztő családoknak egyetlen havi pluszkiadás is végzetes lehet. A Fidesz és a reális hiányszám Belegabalyodtak saját hazugságaikba Mára egyértelműen bebizonyosodott: a Fidesz hazudott a költségvetési hiányról. Minden azakember és független intézmény állítja: az előző kormány rendben lévő büdzsét hagyott hátra. Orbán Viktor és a Fidesz nagyotmondásáról pedig egyértelműen kiderült, egy sunyi taktika része volt az egész. De nem jött be a számításuk. A Fidesz a választási kampányban azt állította, hogy a magyarországi hiány valódi mértékét nem lehet ismerni, de az bizonyosan jóval magasabb lesz a Bajnai-kabinet által meghatározott és vállalt 3,8 százalékos szintnél. A Fidesz elnöke és gazdaságpolitikusai kormányra kerülve is még több alkalommal úgy nyilatkoztak, hogy a hiány jóval meghaladhatja akár a 7 százalékot is. Matolcsy György még hivatalba lépése után is jóval 6 százalék fölé lőtte be a várható hiányt. Ezt az állítást cáfolta nemcsak az előző kabinet, de a független Költségvetési Tanács, a nemzetközi pénzügyi elemzők, és maga az IMF és az EU is. Elemzők szerint egyértelműen arra játszott a Fidesz, hogy bővítsék a mozgásterüket, vagyis a hiány elengedésével, a kiadások növelésével biztosítsák felelőtlen ígéreteik fedezetét, illetve valahogy megússzák, hogy korábbi felelőtlen állításaiknak és irreális terveiknek ellentmondó, szigorú gazdaságpolitikát kelljen folytatniuk. Orbán Viktor elsőként Brüsszelben próbált puhatolózni, mit szólna az EU a hiány lazításához. Mi lehet a kormány célja? Vannak olyan szakértői vélemények, hogy a Fidesz kormányon ugyanazt a játékot játszsza, mint ellenzékben, a tavaszi választások előtt. Vagyis most, az önkormányzati voksolás előtt a minél nagyobb arányú szavazatszerzés reményében mélyen hallgatnak jövőbeni terveikről, és semmit nem árulnak el arról, mit fognak tenni a költségvetés halmozódó gondjaival. Ezt egyértelműsíti egy új törvénymódosítás, amivel elérte a kormány, hogy választási évben szeptember helyett egy hónappal később, azaz csak az októberi önkormányzati választások után kelljen benyújtani a következő évi költségvetést. Vagyis valódi gazdaságpolitikai szándékaik addig homályban maradnak, de immár törvényesen titkolóznak. Súlyos megszorítások előtt az ország? Piaci elemzők szerint a közeljövőben további jelentős, közel 100 milliárdos megszorításra Helyre tették a nagyotmondókat Elég gyorsan és elég keményen jött a válasz: José Manuel Barroso bizottsági elnök azonnal helyre tette a magyar kormányfőt mondván, az EU nem tűri el, hogy bármely tagállam lazítson a költségvetésén, folytatni kell a pénzügyi stabilizációt és reformokat kell indítani. Hasonló figyelmezte- van,szükség ahhoz, hogy tartani lehessen a kitűzött és vállalt 3,8 százalékos hiánycélt, a jövő évi 3 százalékos szinthez pedig öszszességében 300-400 milliárd forintot kellene húzni a büdzsén. Arról,azonban, hogy mindezt hogyan képzeli el, mélyen hallgat a kormány. Ahogy az IMF vagy a befektetők, ;úgy a magyar választók sem tudhatják, mire számíthatnak. Forintárfolyam alakulása, CDS felár növekedése Impresszum Felelős kiadó: MSZP Felelős szerkesztő: Szigetvári Viktor Az MSZP nem csak beszél a környezetvédelemről: az újság újrahasznosított papírból készült, így fák százait óvtuk meg a kivágástól. 5 tést adott Angela Merkel német kancellár is, amikor azt mondta: hazánknak jövőre igenis 3 százalék alá kell vinnie hiányát. Ezeknek az iránymutatásoknak köszönhetően végre a magyar kormányfő is megtalálta a helyes irányt. Nyilatkozataiban ma már nyoma sincs a korábbi borúlátásnak és a 7 százalék feletti hiánynak. Sőt, most már ugyanazt a szófordulatot használja, mint maga az előző miniszterelnök: Berlinben azt mondta, hogy Magyarország világbajnok teljesítményt tud felmutatni a hiány lefaragásában
6 A kormánypárt közgazdasági holdudvara mentesül a bankadó alól Barátok közt Miközben a bankok és biztosítók megregulázásával büszkélkedik a kormány, alaposan ügyeltek arra, hogy védjék a Fideszhez és annak elnökéhez közel álló gazdasági körök érdekeit. Senki sincs biztonságban Eddig a közszolgálati dolgozók viszonylagos biztonságban tudhatták magukat a politikai változásokkal szemben. Törvényi garanciák védték a munkavállalókat, hogy a mindenkori politikai vezetés kényétől-kedvétől függetlenül végezhessék munkájukat, és a hatalom ne veszélyeztethesse megélhetésüket. A Fidesz-kormány egyik első dolga volt, hogy ezeket a garanciákat eltörölje. A kormányváltás óta sok ezer közalkalmazott került az utcára csak azért, mert az új politikai garnitúra nem bízott benne, vagy egyszerűen csak az útjukban állt. A kormánypárti többség az alkotmánnyal, az európai normákkal és a munkavállalók jogait védő nemzetközi egyezményekkel is ütköző törvénymódosítással tette lehetővé, hogy bárkit akadálytalanul kirúghassanak. Az új politikai vezetés nincs tekintettel se korábbi A Fidesz elnöke olyan nagyon nem lehet haragban a bankárokkal, ha a legnagyobb hazai bank, az OTP vezérével, az ország egyik leggazdagabb emberével, Csányi Sándorral utazott Dél-Afrikába a focivébé döntőjére. A kormány úgy fogadtatta el a pénzügyi szektort terhelő adószabályt, hogy a három évnél rövidebb ideje működő biztosítókat mentesítette a fizetési kötelezettség alól. Ez a kedvezmény egyértelmű előnyt biztosít az éppen a mentességi körbe illő, nemrég alakult CIG Pannónia Életbiztosító számára. E cég tulajdonosai között olyan személyeket találunk, mint Járai Zsigmond, az előző Orbán-kormány volt pénzügyminisztere, Martonyi János jelenlegi külügyminiszter, Szapáry György, Orbán Viktor személyes gazdaságpolitikai tanácsadója. Számítások szerint a testre szabott szabályozással így a kormány legkevesebb 400 millió forintot spórolt a Fidesz közeli gazdasági szakemberek cégének. Nyilván jobb hasznát veszik a pénznek az ő zsebükben, mint a költségvetésben. Tömeges politikai leszámolás a közszolgák között A Fidesz hatalomra kerülve példátlan mértékű személycserét hajtott végre a közigazgatásban. Nemhogy a vezetők, de még alacsony beosztású dolgozok, titkárnők, ügyintézők sincsenek biztonságban: több ezer közszolgát tettek utcára, akiknek a helyét az új hatalom emberei foglalták el, és további tömegek retteghetnek a kirúgástól. 15 százalékos leépítés várható mindenütt A kormány az egész közszférára érvényes az általuk elrendelt 15 százalékos bértömegcsökkentés. Ez azt jelenti, hogy ennyivel kevesebb pénzt ad a kormány a közszolgálati dolgozók fizetésére. Ezt pedig vagy fizetéscsökkentéssel, vagy elbocsátásokkal lehet csak kigazdálkodni. Vagyis mostantól a nővérek, tanárok, postások is okkal félhetnek attól, hogy egyik napról a másikra az utcára kerülnek. érdemekre, se korra vagy gyakorlatra: válogatás nélkül lapátra teszik azt, aki az útjukban áll. A betegállományban lévőket vagy gyesen lévő anyákat is akadálytalanul elcsaphatja a hatalom, ha úgy tartja kedve. Hírek szerint tömegesen fordulnak bírósághoz azok a köztisztviselők, akiknek sárba tiporták a jogaikat. A szakszervezetek is hevesen tiltakoztak az eljárások és a törvénymódosítás ellen, de a kormány nem volt hajlandó egyeztetni a munkavállalói érdekképviseletekkel. Nyilván a nemzeti együttműködés jegyében erővel átvitték szándékukat. Így semmi nem garantálja, hogy egy közszolgálatban dolgozó ember biztonságban tudhassa állását. Mostantól egyetlen párt foglalhatja el az egész közigazgatást, saját embereit ültetve a sokéves tapasztalattal rendelkező szakemberek helyére, így növelve tovább saját hatalmát. Az önkormányzati választások után pedig akár minden olyan településen ugyanígy járhatnak el, ahol sikerül megszerezniük a hatalmat: vagyis hasonló körülmények között távolíthatják el a falvak és városok hivatali dolgozóit is. A Kósa-Szijjártó forintbedöntő akció Csődlátás Aki egy 50 000 forintos hitelt törleszt, meglepve tapasztalhatta júniusban, hogy a már amúgy is megnőtt törlesztőrészlete további ezresekkel ugrott meg. Az ok: Kósa Lajos és Szijjártó Péter csődhelyzetet vizionált, amivel pillanatok alatt bedöntötték a forintot. Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke június 3-án egy gazdasági konferencián szó szerint azt mondta: Úgy tűnik az átadás-átvétel alapján, hogy a közvetlen államcsőd elkerülése a cél jelenleg, szűk esélyünk van arra, hogy elkerüljük Görögország helyzetét, a helyzet ugyanis sokkal rosszabb, mint hittük. E szavak hatására pillanatok alatt bedőlt a forint, a devizahitelesek törlesztőrészletei pedig percről-percre újabb csúcsokat döntöttek meg. Ezt követően Szijjártó Péter erősített rá Kósa kijelentésére: azt mondta, egyáltalán nem túlzás államcsődről beszélni. Ekkor elszabadult a pokol, és a forint újabb mélypontra zuhant. Lejáratta magát a kormány Orbánéktól az Európai Unió védte meg Magyarországot. Leszögezték: Magyarország helyzete stabil, nem reális az államcsőd veszélye. Orbán pofonért utazott Brüsszelbe Index, 2010. június 3. Nincs helye megelégedettségnek a jövőt illetően. ( ) A piacok azonnal büntetnék azt az országot, amely nem teljesíti költségvetési hiánycélját José Manuel Barroso, az Európai,Bizottság elnöke június 3-án, Brüsszelben, Orbán Viktorral folyatott megbeszélése után. Az uniós stabilitási egyezményben foglalt előírások, vagyis a maastrichti kritériumok Szombaton már Varga Mihály vette át a mikrofont, de egészen más hangot ütött meg. Tűzoltásba kezdett, kimondta, amit addig minden fideszes tagadott: azt, hogy a hiány tartható, és a kormány tartani is fogja. Vagyis három nap alatt az államcsődtől eljutottak Európa egyik legstabilabb költségvetéséig. De a kései felébredés kevés volt ahhoz, hogy megállítsa a bajt, hétfőn tovább zuhantak az árfolyamok. Nem sok jóra számíthatnak a devizahitelesek A legnagyobb károkat persze itthon okozták a felelőtlen kijelentések: azonnal rég nem látott szintre, 290 forint fölé nőtt az euró, 220 forint körüli szintre jutott a svájci frank, a Budapesti Értéktőzsde egy nap alatt közel akkorát zuhant, mint a válság kirobbanásakor. A Bloomberg gazdasági hírügynökség számításai szerint a világ 170 valutája közül a forint szenvedte el a legnagyobb esést Kósa Lajos és Szijjártó Péter szavai után. Ebből talán tanult a fideszes kommunikációs gépezet. Ha mást nem, azt, hogy ellenzékben korlátlanul mondhattak bármit. Kormányon viszont köti őket a felelősség és mondandójuknak bizony közelítenie kell a valósághoz. Csak az a gond, hogy a tanulópénzt nem ők, hanem a magyar családok fizették meg. És törlesztik azóta is: a megnőtt hitelrészletekben. BESZÉDES MONDATOK minden tagállamra, így Magyarországra is vonatkoznak Angela Merkel német kancellár az Orbán Viktorral július 21-én folytatott megbeszélést követően. A mozgásterünk beszűkült azzal, hogy a kormány és az IMF közötti tárgyalások megszakadtak Századvég Gazdaságkutató A magyar kormány újabb ballépése a szakítás az IMF-fel Financial Times 7 Bennfentesek nyerhettek a forint bukásán Kik nyertek a forint zuhanásán? Ha valaki előre tudta, hogy mit fog mondani Kósa vagy Szijjártó, az a forint esésére játszva százmilliós, vagy akár milliárdos haszonra lehet így szert tehetett. Így sokakban felmerül a kérdés, hogy kik tudtak a dologról, Befektetői körökben és közgazdászok között közkeletű vélekedés, hogy az államcsőd kockázatát emlegető nyilatkozatok hatását akár egy közgazdasági szakközépiskolás vagy egy átlagos kisbefektető is képes lehet megbecsülni. Márpedig Kósa Lajos és Szijjártó Péter akármilyen felületes gazdasági ismeretekkel bír, nem magánvéleményének adott hangot: hivatalos fórumokon, magas rangú kormányzati vagy kormánypárti tisztviselők vizionáltak államcsődöt. Azt pedig szakértők biztosra veszik, hogy ilyen súlyos kijelentéseket csak úgy nem tesz valaki alapos egyeztetés és előkészítés nélkül. Eszerint Kósa és Szijjártó nem magánakciót hajtott végre, hanem előre megfontolt szándékkal, pontosan megszabott rend szerint tették a dolgukat. A kérdés az, hogy mi lehetett az igazi céljuk. Ki nyerészkedett az emberek kárára? Miközben a devizahitelesek vagy éppen a külföldön nyaralók komoly veszteséget kellett, hogy elkönyveljenek a forint drasztikus gyengülése miatt, a történések egyegy jól informált szereplője akár jelentős hasznot húzhatott mindebből. Sokan okkal és joggal szeretnék hát tudni,hogy a forint bedöntését megelőzően a bennfentes körökből kik tudtak az akcióról, és mihez kezdtek a bennfentes információ birtokában, és vajon kötöttek-e hasonló ügyleteket. -ts- 53 ezerrel többet kell fizetnünk havonta Egyre nagyobb bajban a hitelesek: az Orbán-kormány két hónap alatt kétszer is bedöntötte a forintot, így összesen 800 milliárd forinttal nőttek a devizahitelesek terhei. Minden devizahitelesre átlagosan 53 ezer forint pluszteher jut havonta.
8 9 A Fidesz minden településen teljhatalomra tör Narancsuralom A Fidesz kétharmados erőfölényével visszaélve súlyosan korlátozza a vele szemben indulók választási esélyeit. Saját hatalmi érdekeik szerint írták át a választási törvényt, megnehezítik a független jelöltek indulását, önkényes szavazatszerzés reményében átszabják a választókörzeteket. Ennek eredménye, hogy még tovább növelhetik szavazataikat és hatalmukat. A Fidesz ugyan csökkentette a megválasztható önkormányzati képviselők számát, és léptennyomon ezt hirdeti, de arról már mélyen hallgat, hogy ennek örve alatt úgy módosította a választási törvényt, hogy az minden korábbinál jobban kedvez a hatalmon lévő pártnak, és rontja mindenki más választási esélyeit. Súlyos fideszes erőfölény Rövidebb lett ugyan a kampány, amit lehet helyeselni, de ezzel együtt közel negyedére csökkentették a jelöltállításra és a kopogtatók összeszedésére jutó időt, miközben a jelölteknek az eddiginél sokkal több cédulát kell begyűjteniük. Ez azt eredményezi, hogy egy független, tehát kevés pénzből kampányoló jelölt, főleg vidéki civil ember nagy eséllyel elesik az indulástól, mert a túl rövid idő alatt képtelenség összeszedni a megfelelő számú ajánlószelvényt. Bezzeg a Fidesz az elhíresült Kubatovgépezet beindításával és a tikos adatbázisok felhasználásával könnyedén elhappolhatja mások elől a kopogtató cédulákat, így ütve el másokat a megmérettetéstől, az embereket meg attól, hogy érdemben több jelült közül választhassanak. Kétharmadot akarnak mindenütt Kiszerelték a választásokból az eddigi arányos elemeket is: mostantól a győztes mindent visz elve érvényesül a településeken. Aki alig 40 százaléknyi szavazatot szerez, elviheti a képviselői helyek kétharmadát. Az ellenfelek esélyeit rontó többi intézkedéssel pedig nincs kétség, hogy ez a politikai erő leginkább a Fidesz lehet. Fideszes kiskirályok Átvitték a parlamenten azt a tervüket is, hogy akár olyan alpolgármestereket is kinevezhessenek, akikre senki soha nem szavazott. Ráadásul megszüntették az alpolgármesterek számának korlátozását is. Ha kedvük tartja, pesti pártkatonákat ültethetnek bármelyik vidéki város alpolgármesteri székébe, így juttatva zsíros álláshoz saját embereiket. Eddig még csak a választási törvény önkormányzati voksolásra vonatkozó részét szabták át saját igényeik szerint. Ennek eredménye az lett, hogy fideszes kiskirályok uralhatják azokat a településeket is, ahol eddig helyben népszerű, de független emberek voltak a polgármesterek, alpolgármesterek és önkormányzati képviselők. Mi lesz az országgyűlési választásokkal? A Fidesz egyértelművé tette, hogy még ebben a ciklusban alaposan átdolgozzák az országgyűlési választás szabályait is. Az eddigiek alapján nem kétséges, hogy azzal is a hatalmon lévők fognak jól járni. Abban meg csak bízni lehet, hogy nem 10 évente lesznek választások. Önkényes körzetváltoztatások Ha valakinek ősszel nem abba a szavazókörbe kell mennie, mint eddig, ne csodálkozzon. A Fidesz érdeke ezt diktálta. Az általuk kinevezett, vagy a hozzájuk hű jegyzők ugyanis sorra rajzolják át a választási körzeteket, és egyáltalán nem meglepő, hogy minden egyes módosítás a Fidesznek kedvez. Az eddigi választási eredmények tapasztalatai szerint vannak olyan körzetek, ahol eddig soha, vagy csak nagyon kevés szavazattal tudott nyerni a Fidesz. Nem egy esetben ezeket a körzeteket olvasztották be részben vagy egészében olyan körzetekkel, ahol hagyományosan jól szerepelnek a jobboldali jelöltek. Van olyan körzet, ahol egy több kilométeres utca lakói kerültek át másik körzetbe, de olyan is akad, hogy egyetlen háztömböt ragadtak ki és raktak át máshová, így csökkentve az ellenfelek, és növelve a Fidesz esélyeit. 20 év múlva ígér jólétet Orbán Lopták a Széchenyi Tervet Őrbán Viktor és miniszteri helytartói büszkén, nagy mellénnyel mutatták be legújabb alkotásukat, az Új Széchenyi Tervet; mint mondták, 20 év után jöhet a jó élet. Ezzel csak két probléma van. Egyrészt Orbán Viktor ellenzékben még azonnali és érezhető változást ígért az embereknek, amely rövid időn belül mindannyiunk számára elhozza a Kánaánt. Miniszterelnökként innen már visszatáncolt márpedig az emberek nem a 20 év múlva bekövetkező jóéletre szavaztak. De még ennél is nagyobb arcátlanság, hogy az Orbánék által csodafegyvernek tartott Új Széchenyi Tervet egyszerűen lopták: a szerzőként megjelenő szakemberek egy része nem is tudott róla, hogy munkájukat felhasználják a kormány gazdaságfejlesztési programjában (Blikk, 2010. július 30.), és az érdeklődő újságíróktól értesültek róla, hogy részt vettek a program elkészítésében. Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke, elismert közgazdász is meglepetten értesült róla, hogy neve a szerzők között szerepet, pedig mint mondta nem is látta az anyagot. A szerzők között szerepet Győrffy Villám András huszár hagyományőrző is, aki mint mondta, még 2003-ban, a Medgyessy-kormány részére készített el egy jelentést, valószínűleg ezt használták fel. A Blikknek nyilatkozó Litkai Gergely humorista sem tudott róla, hogy részt vett volna az Új Széchenyi terv kidolgozásában, Orbán Viktorék a tudta nélkül építették be a programba az elképzeléseit. Közpénzügyi botrányhős az ÁSZ élén Kecskére a káposztát? Olyan ember felügyeli majd a közpénzek tiszta és törvényes elköltését a következő 12 évben, aki kiugróan magas politikusi jövedelméről a törvényi előírás ellenére sem volt hajlandó számot adni, és akinek vezetésével a békési önkormányzat kötvénykibocsátása során megszegte az államháztartási, az önkormányzati és a számviteli törvényt. Az adófizetők pénzére és az ország jövőbeni állapotára nézve különösen aggasztó, hogy a kormány gazdálkodását és a közpénzek elköltését ellenőrző, a törvénytelenségeket feltárni hivatott Állami Számvevőszék elnöki tisztségét Orbán Viktor egyik hűséges pártkatonájára, Domokos Lászlóra bízták. A pártosság mellett gond az is, hogy Domokos eddigi pályáján igen sajátosan viszonyult a közpénzekhez és az abból folyó üzelmek feltárásához. Jutalom a semmiért Még 2002-ben robbant a botrány, hogy a Békés Megyei közgyűlés elnökeként negyedévente 4,5 millió forint jutalmat osztott magának csak azért, mert a megye pénzügyi helyzete stabil maradt. Ez az extrafizetés egyetlen ciklus alatt 72 millió forintot tett ki, elnöki tiszteletdíjával együtt pedig négy év alatt csaknem 110 millió forintot kaszált! Ehhez jön még az országgyűlési képviselőségért járó tiszteletdíj, a különböző bizottsági tagságok után járó díjazás, és persze a Miközben az MSZP vezette XIII. kerület büszkélkedhet a legkisebb adósságállománnyal, addig a fideszes irányítás alatt álló városok szinte kivétel nélkül súlyos pénzügyi gondokkal küzdenek. Több szakértő figyelmeztet arra, hogy számos nagyobb település is bedőlhet a nagy terhek alatt. A Progresszív Intézet elemzői az önkormányzati választások előtt megvizsgálták, hogy az egyes városok közül ki hogyan teljesített a pénzügyek terén. A 23 budapesti kerületre és a 23 megyei jogú városra kiterjedő kutatásból jól le lehet mérni a fideszes vezetők teljesítményét: komoly adósságot halmoztak fel, amivel nagyon nehéz helyzetbe sodorták az álaluk irányított településeket és megyéket. [Fotó megvételre: http://mancs.hu/ index.php?gcpage=/public/hirek/hir. php&id=7299] Domokos László: Kiből lesz a legjobb pandúr? költségtérítések, az utazási hozzájárulás és a lakbértámogatás. Ez utóbbit egyébként Domokos az előírásokat kijátszva vette fel, hiszen Budapesten és választókörzetében is van lakása, így nem járt volna neki lakhatási támogatás. Megtagadta a nyilvánosságot A Magyar Narancs több alkalommal is igyekezett utána járni, pontosan mi után, menynyi jövedelemre tesz szert így a politikus. Az általa vezetett megyei önkormányzat Számos települést fenyeget csődveszély A felelőtlenség ára: fejenként 400 ezres tartozás Az egy főre jutó legnagyobb adósságállományt tekintve Hódmezővásárhely, a budapesti V. kerület és Kaposvár van a legrosszabb helyzetben. A Fidesz frakcióvezetője által vezetett Hódmezővásárhely minden lakójára közel 420 ezer forint adósság jut, az V. kerület lakóinak vállát egyenként 375 ezer forintos teher nyomja. Az egy főre jutó adósságát nézve a legjobb helyzetben az MSZP-s irányítás alatt álló XIII. kerület van, amit a szintén baloldali vezetésű XIX. kerület követ. Tehát elsősorban a Fidesz-KDNP vezette önkormányzatok küzdenek hatalmas tartozással, így a legingatagabb pénzügyi helyzettel. A fideszes adóssághegyek mögött pedig egyszerre látszik kirajzolódni a hozzá nem értés és a felelőtlenség. Gyanús kötvénykibocsátások sok százmilliós sikerdíjért Az elmúlt években a Fidesz irányította önkormányzatok több százmilliárd forint értékben bocsátottak ki kötvényeket, amivel nagyon nehéz anyagi helyzetbe sodortak olyan településeket, mint Szolnok, Mezőtúr, Tata, Békéscsaba. A sajtóban korábban megjelent információk szerint ráadásul ezeket az ügyleteket nem egy esetben gyanús körülmények között folytatták a fideszes településvezetők. Úgy adósították el saját polgáraikat, hogy közben óriási összegű, nem ritkán sok tíz és százmilliós sikerdíjat fizetnek ugyanannak a azonban megtagadta a részletes információk kiadását, először arra hivatkoztak, hogy ez sértené Domokos személyiségi jogát, majd azt mondták, nincs ilyen kimutatás. Vagyis megtagadták az információk kiadását. Az adatvédelmi biztos akkor vizsgálatot is elrendelt az ügyben, és megállapította, hogy a törvény értelmében ki kellett volna adni az adatokat. Törvénysértés után a törvényesség őre Domokos neve felmerült abban a gyanús kötvénykibocsátási akcióban is, amelyben közel 30 fideszes vezetésű önkormányzat ugyanazt a vagyonkezelő céget bízta meg az üzletek lebonyolításával, súlyos sikerdíjak fejében. Békés Megye közel 10 milliárd forintnyi értékpapírt bocsátott ki. Az Állami Számvevőszék ellenőrizte a megye gazdálkodását és elmarasztalta az önkormányzatot, mert az ügylettel megsértették az államháztartási, az önkormányzati,és a számviteli törvényt. Adóságban úsznak a fideszes települések cégnek. Több tucat fideszes önkormányzat ugyanazt a céget, egy bizonyos Priv-Invest Kft-t bízott meg a kötvénykibocsátással, amin busás hasznot húzott a cég, miközben a városokat sokmilliárdos tartozások terhelik.
10 Orbán feltétlen hívei minden fontos poszton Az elnök emberei Új alkotmánybírók a Fidesz igényei szerint Stumpfot törvénytelenül választották meg 11 Az Alkotmánybírákat eddig mindig egyetértésben választották meg a parlamenti pártok, így biztosítva a bírák pártatlanságát és a bíróság kiegyensúlyozottságát. Ezt törvény írta elő egészen mostanáig. A Fidesz nemrég úgy változtatta meg a szabályokat, hogy biztosítsa a saját igényei szerinti jelöltek megválasztását. Orbán Viktor az elmúlt hónapokban igen nagy lendülettel rombolta le a rendszerváltáskor kialakított demokratikus rendszer tartóoszlopait, és helyette egy új, neki testhezálló rendszert kezdett építeni: a Nemzeti Egyenműködés Rendszerét. Kormányfőhöz hűségesen igazodó államfő a Sándor-palotában, Orbán hívők az Alkotmánybíróságban és egy sor durvábbnál durvább lépés más posztokon ezek a Fidesz korlátlan hatalmi törekvéseinek eddigi állomásai. Orbán Viktor szerint ez a választók akarata, hiszen a tavaszi voksolás szerinte forradalom volt. De azt elfelejti hozzátenni, hogy ezt csak ő gondolja így, hiszen egyetlen demokráciaellenes törekvéséről sem kérdezte meg előzetesen az embereket. Mert ha megtette volna, biztosan nem szerzi meg hozzá a többséget. Kinek az érdekét képviseli? Schmitt Pál pártkatona: Orbán Viktor hívta meg a pártba, és az ő javaslatára választották meg minden fontosabb tisztségre. Így vált a Fidesz alelnökévé, EP-képviselőjévé, és ugyanígy lett átmenetileg az országgyűlés, majd a köztársaság elnöke is. Orbán Viktor úgy nyilatkozott, a következő évek kormányzati elképzeléseihez leginkább illeszkedő személyt választott. Államfővé választását követően Schmitt azonnal egyértelművé tette, hogy szerinte a köztársasági elnöknek nem ellensúlyoznia, hanem minél inkább támogatnia kell a kormányt minden elképzelését. Szerinte a pártatlanság, ami egy elnökkel szemben alapkövetelmény, egy idő után bekövetkezik majd az ő esetében. Ameddig ez nem történne meg, igencsak rá lesz szorulva párttársai tanácsaira. Azt mindenesetre nem tudta, hogy elnökként fel kell-e függesztenie párttagságát. Úgy nyilatkozott: majd megmondják a tanácsadói, mit kell tennie. Hiányos képességek A fentiekből is látható, hogy Schmitt alkalmatlanságát nemcsak Orbánhoz való feltétlen hűsége támasztja alá, hanem igen hiányos jogi ismeretei is. Sőt sokan egyéb képességeit is megkérdőjelezik. Az MSZP-frakció előtti meghallgatásának egyik legkínosabb jelenete volt, amikor nem emlékezett rá, hogy ő is megaszavazta a köztisztviselők indoklás nélküli kirúgását lehetővé tevő törvénymódosítást. Ezt az előző, a Fidesznek túl kemény elnök dobta vissza a parlamentnek, és másodjára is Schmitt parlamenti elnöklete alatt terjesztettek be. Ki tudja, az új elnök talán nem is szereti olvasni a jogszabályokat? Mindenesetre az alkotmányozás kapcsán azt mondta: januárra-februárra föl fogok nőni a feladathoz. Az biztos, van mit behoznia.. A Fidesz úgy módosította az Alkotmányt, hogy az alkotmánybírákat jelölő parlamenti bizottságban biztos többsége legyen a kormánynak. Így garantálható, hogy csak a Fidesznek tetsző, és hozzájuk hűséges jelölteket ajánljanak és válasszanak meg az AB tagjainak. Így egy idő múlva csak olyan tagja lesz az Alkotmánybíróságnak, akit a Fidesz és annak elnöke látni szeretne, ezzel kiszerelhetik a rendszerből a legerősebb demokratikus biztosítékot, ami az útjukban áll. Botrányos és törvénytelen bíróválasztás Két új alkotmánybírót máris a kormánytöbbség erőfölényével választottak meg. Egyikük Stumpf István, Orbán Viktor egyik legbensőbb bizalmasa és tanácsadója, a korábbi Fidesz-kormány kancelláriaminisztere. Pártatlanságról tehát az ő esetében szó sem lehet. Az igazi Orbán Viktor azt ígérte, Pintér Sándor belügyminiszter két hét alatt mindent megváltoztat Magyarország közbiztonsági helyzetében. Kivételesen igaza lett: bár a közbiztonság nem javult két hónap alatt sem, Pintér Sándor volt vagyonvédelmi cége sorra nyeri a sokmilliós állami megrendeléseket. Az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank Zrt. után újabb, szintén állami cég, a Magyar Villamos Művek (MVM) őrzését nyerte el Pintér Sándor belügyminiszter volt vagyonvédelmi botrány az, hogy törvénytelenül választották meg őt, hiszen a törvény legalább 20 évnyi jogtudományi munkásságot ír elő, ami az ő esetében sehogyan sem jön ki, hiszen eddigi pályája során politológusként vagy politikusként dolgozott. Szépségtapasznak használják a volt AB-elnököt A másik megválasztott alkotmánybíró Bihari Mihály, aki ugyan korábban volt szocialista képviselő, de azóta szembefordult pártjával. Azóta volt már az Alkotmánybíróság tagja, sőt elnökeke is, és évek alatt bebizonyosodott, hogy túlzottan nagy ellenállást nem tanúsít a Fidesszel szemben. Nem utolsó sorban részben neki is köszönhető, hogy az Alkotmánybíróság átengedte a Fidesz reformellenes népszavazási tervét, ami jócskán hozzájárult idei választási győzelmükhöz. Nem maradt korlát a Fidesz előtt Sokakban jogos aggodalmat kelt, amit a Fidesz művel az alkotmányos renddel, hiszen lassan semmi garancia nem marad arra, hogy valaha meg lehet állítani hatalmi törekvéseiket. Okkal merül fel a kérdés, hogy ha az eddigi szabályokat ennyire semmibe veszi a Fidesz, akkor vajon milyen jogokat és mekkora hatalmat ad majd nekik az új alkotmány, amit Orbán Viktor rendelt tanácsadóitól, és aminek elfogadását immár semmi nem akadályozza. Jövedelmező a belügyminiszterség Egyre több állami megrendelés Pintér volt cégének vállalkozása, a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. Az MVM nem árulta el, mennyiért vállalta a Pintér Sándor érdekeltségébe tartozó cég a társaság székházának és egyéb ingatlanjainak az őrzés-védelmét. A cég megbízása azért is problémás, mert nem közbeszerzési pályázat, hanem zárt tendereztetés keretében választották ki, és kérdéses, hogy a munka elvégzéséhez elegendő embere van-e a CBSZ-nek.
12 Médiairányítás Fidesz-módra Újra pártos TV-k Magyarországon Orbán Viktor a teljes kontrollt megszerezte az összes közszolgálati adó és az MTI felett: a következő 9 évben Orbán Viktor személyes kinevezettje, Szalai Annamária lesz a teljhatalmú vezetője a média szabályozásának, felügyeletének és a közszolgálati tévék és rádiók működtetésének. Így oda a közmédiumok pártatlansága, olyan műsorokat közvetítenek és főleg olyan híreket mondanak, amit elvárnak tőlük a felettesek, azt neveznek ki egy-egy intézmény élére, akit csak akarnak. Demokráciákban szokatlan módon immár nem a parlament választja a médiafelügyelet vezetőjét, hanem a miniszterelnök. Orbán Viktor már meg is találta a neki ideális jelöltet a Fidesz médiapolitikusa, Szalai Annamária személyében. Kilenc évig (!) ő lesz a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság elnöke, és szintén ő vezeti majd az ORTT helyébe lépő Médiatanácsot is. A törvény értelmében megszűnnek a közmédiumok kuratóriumai, ezeket egyetlen új testület váltja fel, aminek tagjai szintén kilenc évig maradnak hivatalban. Vagyis egyetlen, szintén 9 évre megválasztott testület felügyelete alá kerül az MTV, a Duna TV, a Magyar Rádió és az MTI. Washington Post: Orbán gyengíti a demokráciát Az egyik legtekintélyesebb amerikai lap, a Washington Post súlyos kritikát fogalmazott meg Orbán Viktorral szemben. Az újság szerkesztőségis cikke szerint Orbán előző kormányzása idején nemkívánatos személlyé tette magát Washingtonban, mert a Bush-kormányzat rossz néven vette, hogy Orbán kiszolgálja a nacionalista és antiszemita szélsőjobbot. A lap szerint mostani kormányzása során tovább folytatja megosztó politikáját a Fidesz elnöke, aminek legkirívóbb példái a média függetlenségének és szabadságának felszámolására törekvő lépések. Ezekhez hasonlót a lap egyik legkeményebb állítása szerint a kommunizmus öszszeomlása óta nem láttak Közép-Európában. A Washington Post azt írja, hogy ha Orbán kétharmados hatalma birtokában a demokratikus intézményeket gyengíti, azzal csak azt éri el, hogy újra nemkívánatos személlyé válik a nyugati fővárosokban.