V. ÉVFOlYAM 3: szám 1997. JÚNUS :1947. május 15-én Tldy Zoltán köztársaság elnök avatta fel a Hódmezovásárhey-lúdvár reverzbls szvattyútelepet. Az 50 évvel ezelőtt épült szvattyútelep rászolgált a korszerűstésre. Ennek 1975-tól folyó munkálata dén fejeződtek be, az ünnepélyes üzembe helyezés eljárásra május 15-én került sor.!. Május l5-én a Magyar Hdrológa Társaság Szeged Terület Szervezete és Történet Bzottsága Atvzggel közösen a helyszínen megemlékezést és előadóülést rendezett. Dr. Hajós Béla és dr. Wolfgang Stalzer - az ez dő tájt Szegeden tartott magyarosztrák vízügy műszak vegyesbzottság ülés vezető, a magyar és osztrák vízügy meghatalmazott helyettesek vágták át a nemzet színű szalagot, leplezték le az emléktáblát és ndították be a gépeket. Az ünnepségen dr. Kováts Gábor vízügy gazgató köszöntötte a vendégeket, Török mr~ György az Atvzg műszak; gazgatóhelyettes főmérnöke tartott megemlékező ünnep beszédet, szakma elqadást a létesítmény történetéről és a. különleges. műtárgy funkcójáról. A felújításról Plesovszk Pál mérnök (tervező és fővállalkozó) d~avettéssel fűszerezett előadást tartott. A gépházban a szervezők kállítást rendeztek, amelyen korabel dokumentumokkal mutatták be az egykor építést és érdekes fényképekkel a felújítás munkálatat. Az ünnepséget követően dr. Hajós Béla helyettes államttkár és dr:. Wolfgang Stalzer mnsztérum szekeófőnök sajtótájékoztatót tartott. Végül a társ-vzgektől és a főhatóság tól érkezett vendégek és a helybelek a rég, már nyugdíjas és a ma szakemberek, az építők barát talá1kozón, fehér asztalnál cserélték k szakma tapasztalatakat. A következőkben a Török mre Györgynek, az Alsó-Tsza vdék Vízügy gazgatóság műszak gazgatóhelyettes főmérnökének beszédéből dézünk. "Tsztelt Kollégák, kedves Vendégenk! Egy emléktábla avatással egybekötött 50 éves évfordulón, amely ráadásul egy beruházás ünnepélyes üzembehelyezésének aktus ával párosul, az átvágandó nemzet megállapított 80 mllós hszínű szalag eőtt nehéz az telkeretével hazánkban az emelkedett hangulat hatása első k011szerű tervgazdálkodás.ntézkedésnek tek,nten alól ktérnem és mértéktartó szakma stílust erőltetn ma" dő. A törvény ntézkedk a gamra. Mégs megpróbálok létesítés és működtetés ntézményrendszeréről, a ter mértéktartó és tárg-yszerú lenn. vezés, engedélyezés, építés Örömmel és ném büszkeséggel állok tt most: amkor és üzemeltetés ügymenetéről, beleértve az áuamköl az ország egyk legszebb és legérdekesebb vízgazdálkodás létesftményének megmek elbírálását s. csön ránt benyújtandó kérel újulása alkalmábó) a maga A törvény által elrendelt dejében s gen korszerű és munkálatok sorába két nagy egyben mpozáns műtárgy rendszer, a tszafüred és az létrehozás ának és felújítá- algyő (mely később lett hódsának szakma történetét s- mezővásárhely) került be - mertetem Önökkel. elsősorban és következés- A hódmezővásárhely ön- képpen két nagy szvattyútetözőrendszer - és főműve, a lep építésének beütemezésé Hódmezővásárhely-údvár vel. Ezen törvény fogalmazta szvattyú telep - létesítésének meg a békésszentandrás és közvetlen előzménye az tszalök duzzasztómúvek 1937. év XX. törvényckk, l', 'ak "k', amely a Tszántúlon az ön~ö- e;re.hoza~an szu segessezéses gazdálkodásnak 200 get S, sot erre alapozottan ezer kh-on történő bevezeté-o épültek meg később más tsse érdekében szükséges zántúl öntözőrendszerek, munkálatokat rendelte el. Ez a törvény nagy körültekntéssel 15-20 évre előre többek között a területünkön működő Kurca-rendszer s. (Folytatás a 2. oldalon) Osztrák-magyar ;... vlzugyl bzottság ülés Szegeden Május 12-től 15-g Szegeden tartotta 41. ülését az Osztrák-Magyar Vízügy Bzottság. Az ülések~t a bzottság évente tartja, felváltva a két ország területén. A helyszín de - számunkra gen megtsztelő - kválasztása az osztrák fél kérésére történt. Az ülések naprendjén a határvzek vízgazdálkodás kérdése szerepeltek. Fontos naprend pont volt a közös érdekeltségű vízfolyásokon, vízügy létesítményeken végzett építés munkák elszámolása és a következő év építés program meghatározása. Megvtatták továbbá az egyes határvzekhez kapcsolódó kutatás, tervezés tevékenységet, fejlesztés elképzeléseket s. A m feladatunk az volt, hogy a tárgyalások jó feltételet bztosítsnk és a tárgyaló felek kevés szabaddejét hasznos an és emlékezetesen ktöltsük. A mndennapos tárgyalások helyszíne a Pck Szalá-. mgyár klubja volt, a szabaddőprogramban tekézés, tenszezés és krándulás szerepelt. Bz utóbb keretében a vendégek az Ópusztaszer Nemzet Történet Emlékparkban megtekntették az Atvzg által épített, skanzenbél gátőrházat, a Feszty-körképet és a park egyéb csodát. Baksnál komppal átkeltek a Tszán, Mndszentnél hajóra szálltak és lehajóztak Szegedg. tt a városnéző panoráma buszra ülve megnézhették Szeged város nevezetes~éget, utána pedg a gyála gátőrházban a ktünő szeged halászlével smerkedhettek meg. A zárónapon a delegácó egy része dr. Wolfgang Sta1zerrel, az osztrák Szövetség Mező- és Erdőgazdálkodás Mnsztérum szekcófőnökével és dr. Hajós Bélával, a KHVM v~ügy helyettes államttkárával (a tárgyalások vezetővel) részt vett a Hódmezővásárhelylúdvá:r szvattyútelep korszerűsítés után ünnepélyes üzembe-helyezésén, ahol a két vezető a sajtó részére a tárgyalásokról és az osztrák-magyar kapcsolatokról táj ékoztatót tartott. Szeged jól vzsgázott, a delegácó május l5-én a dokumentumok aláírása után elégedetten távozott, jónéhányan elmondták, hogy magánemberként újra ellátogatnak. Szeretettel vájjuk őket.
; ; 2. VZPART 1997. JUNUS Megúult a Hódmezövásárhely-údvár szvahyútelep /! : (Folytatás az 1. oldalról) A hódmezővásárhely öntözőrendszer főművét eredetleg a mostantól délebbre - ALgyő tér~égébe a vasút híd fölött 3,5 klométernyr6 - tervezték. A víz továbbítását a Körös-Tsza-Maros Árvízmentesftő Társulat belvízvédelm csatornát felhasználva oldottákmeg. A te~v később ~ódosult, a főmű végüls jelenleg helyére, az eredet elgondolás helyszínétől kssé feljebb, mntegy 600.méterrel északra: került, de a rendszer ugyanazokat a társulatj. csatornákat használja, amelyeket az első tanulmány érntett.., Sznte k;;rcsatórna m'/s téljesítményű öntözővíz és 2 m'/s teljesítményű belvíz-átemelés gényét hvatott kelégíten. Az általános tervek már 1939. év folyamán elkészültek, azokkal szemben a Földművelésügy Mnsztérum árvízvédelm és folyamszabályozá és hajózás szempontból észrevételt nem tett. A hódmezővásárhely öntözőrendszer tervenek az érqekelt hatóságokkal való smertetése és megbeszélése céljából augusztus 14-én helyszín szemlét tartottak. A szemle során a bzottság megtekntette a tervezett vízkvétel mű helyét, és bejárta a tervezett fő öntözőcsatornák nyomvonalát.. A helyszín szemle után tartott értekezleten megállapítást nyert az, hogy az 1940. évben jelentkező rendkvül kterjedésű belvzek ellenére fennáll á tervezett öntözőművek. képítése és szükségessége. Nevezetesen a Sártó, az Ökröstó, a Ko- - Endre Béla hódmezővásárhely polgárpáncs-kstsza, a Keselyűs és Szőlőhalm, mester annak a kérdésnek tanulmányozását. valam'nt a Hódtó csatornákat, amelyek kérte, hogy nem lehetne-e a tervezettvízkösszekqtése egy sznte körcsatorna-rendszert vétel mű szvattyúját oly módon megszeralkotott egészen anagyfa holtágg. Ezen a keszten, hogy az ellenkező rányba működfőcsatorna-rendszeren belül csupán mntegy tetve a belvzek elvezetésére s alkalmas le- 6,5 km' hosszon kellett a vzet ellenesésű' gyen. (Az ((zzel járó többletköltséget termécsatorllába kormányozn. A tovább vízto- szetesen az érdekeltség vselné.) vábbításokat és a csatlakozó mellékcsatorná. Az alg fél évtzeden belül egymást követő kat, az,5-600 méter hosszú vízellátó árkokat katasztrófáls aszály és katasztrófáls belvíz a gazdák kötelezettségévé tették. a szakembereket és az érdekelteket egy kü- Az első. tervek csupán öntözővíz kemelé- lönleges mű létrehozására késztette, amely sére a~almas szvattyútelepre vonatkoztak, mndkét természet kár elhárítására alkalazokat :a tszafüred telephez hasonlóan az mas.. Országos Öntözésügy Hívatal készítette A tervező munka a szvattyútelep és a tel- 1939-1,940-ben. A terv először csupán 8000 jes öntözőrendszert llető főművek; tehát a Vágfalv Zoltán vesz át ktüntetés'ét dr. Hajós Bélától ha öntqzővízzel való ellátását rányozta elő, két egyenként 2000 ls teljesítményű.szgernccsatornák vonatkozásában s be- fejeződött és a verseny tárgyalásokat lebo- latra ezen műtárgyrészt s az utókornak, az Ez a fajta burkolat, amt tts látunk, olyan vattyú~al, amelyeket 600 LE szívógázmotor- nyolították.. üzemeltetóknek. dekorácó, amely a táj sajátossága. smert a ral ter~eztek meghajtan. Az 1941. év ka- Az építés munkálatokat végüls a Tsza 1946-47-ben került sor a befejező munká- helvekközött, hogy a térségben a kétszer 'f'l t tr b l' k h t" 'd tak latok evéo"zésére. A ma 50 e'vvel ezelo-ttl'. e'getett burkolo' te'gla alkalmaza'sa a ku asz o a s e Vze.a.a~ar31!ll0 os~. a medrében építendő keszon alapozású szí- - "l ontervek,. a, te}ej?<lt reverzl~lhsse es e~ektlomos vattyúház tekntetében Zsgmond Béla RT üzembehelyezéskor az 1. sz. gépegységet a böző építményeken kvételes esetekben volt " m:ghahas~va alak!tottak.ehhez }gazo,dv~ nyerte el, a nyomócső és csllapító medence köztársaság elnök ndította be. Ma ezt dr. lehetséges. Elsősorban módosabb emberek modo~í~ott~ t~rmeszetese1 az al~pítmenll ~munkát a Prster művek RT-nek, a gé- Hajós Béla helyettes államttkár úr tesz engedhették meg azt, másodsorban a közn~ és fel~p'ítme~y s~,e:.kezeteket~ Ez~~ vált pészet berendezések szállítás és sz«relés majd meg. tézmények épületet, az egyház épületeket ez a letesítmeny kulonleges muszak kalakí- munkát pedg a Ganz és Tsa RT-nek ítélték. Az üzembehelyezés után a három éves díszítették ezzel az eljárással. tása (sz~rkezet és megjelenítés vonatkozás- terv keretében folytatódtak a csatornák és -:- A létesítmény a műtárgy szerkezét kaban) é~ kettős működésű funkcója matt N ' -' --, műtárgyak építkezése, majd az öntöző- lakítása vonatkozásában s különlegesnek hressé,az egyetem tankönyvek témájává és agy,enuu,elte rendszer az új gazdaság és társadalm rend- mondható. A gondosan kválasztdtt folyóa vdék :vízügy szakemberenek büszkeségé-.. szer, mezőgazdaság kollektvzálás a által be- szakaszon, egy egyensúly-közel állapotban vé. A nagyszabású munkálatok 1942-ben be- folyás oltan működött és fejlődött tovább. Az lévő mederben elhelyezett, keszon alapo- NehéZ és fáradságos munka árán - a v- ndultak, l1lajd nagy lendületet vettek. Bár a 1960-as években egy kormányzat beruházás zású, nagyméretű pllér, az abban lévő szívó lághábo'rús égések matt - az elhatározás pl- háborús vszonyok matt a vállalkozóknak keretében elsősorban a rzs termelés vízgé- akna és a ráültetett többszntes gépház és kelanatát~l a megvalóstásg pontosan 10 esz- anyagbeszerzés nehézsége támadtak, júlus nyének bztosítása céljából két új, közbenső zelőtér a maga dejében s és még ma s pártendő el~eltéveljött létre a létesítmény. elején elkezdődött az építkezés. A háborús átemelő (a Kopáncs és Nagyszget) sz- ját rtkító mérnök alkotás. Nem törpül el A körültekntő tervezés több fontos gon- körülmények matt azonban 1944-ben mégs vattyútelep s megépült és korszerűsítették l emellett a 121 fm hosszú monolt vasbeton dolatra alapozódott. Bztosítan kellett a tér- megszakadt. Ekkorra elkészült szívóakna Vajhát szvattútelepet s. A főmű sohasem nyomócső, amelyre a kezelőhíd 1ámaszkodk ség belvízmentesítését, mégpedg gazdasá- és gépház, a transzformátorház, a vasbeton érte el a teljes khasználást, pedg a tervezett a'lejáró aknákkal és a transzformátor házzal. gosan, tnegbízhatóan, a gravtácós és a sz-. kezelő híd és részben a vasbeton nyomócső, 14-16 ezerkhold öntözésére ma s alkalmas. - Elegáns, hangulatos és célszerű a gévattyús 'megoldás lehetőségének garantálásá- valamnt az ahhoz csatlakozó csllapító me- Ezzel szemben az 1984-es - ebből a szem- pésztelep és a komfortos ház, az abban elleval. Ugyanakkor bztosítankellett (a fejlesz- dence. Ez év nyarán már a gép és elektro- pontból rekord- évben s csak mntegy 7000 lyezett szolgálat lakás és a tsztszobák. tés leh~tőségével s számolva) mntegy 15 mos szerelést s meg akarták kezden (a be- khold területet öntöztek, a kszolgáltatott víz ezer kl öntözendő terület vízellátását, bárm- rendezések nagyrésze leszlltásra s került). mennysége 16,8 mlló m' volt. Nncs hozzá lyen vhllás körülmények között s. Erre a Csaknem egy éves szünet telt el 1945 nya- Újabban az öntözés kedv még tovább környékre kellett telepíten a vzszállítás fo- Fág, dea háború befejezését követően sznte csökkent. Ennek elsősorban gazc!aság, a tulyam létesítményet, fogható kkötőt és hozzá vezető az első napokban folytatódtak a munkálatok, lajdonvszonyokkal kapcsolatos oka lehet-o utakat. lu elgondolás sznte mndegyk ele- egyelőre az épületeken és a műtárgyakon ke- nek. Szomorú tény, hogy 1996-ban az 1984- me megval6sult bzonyos mértékg. Talán letkezett háborús károk helyreállításával. Az ben kszolgáltatott víznek csupán 10 % -át - Végül a gépészet, a többrányú funkcó kevesen tudják, hogy ezdőtájt a műtárgy kö- anyaghány, valanlnt a gépeket szállító vál- kellett kemeln a Tszából. gaz, hogy az el- mnden lehetséges' változatának teljesíthetőzelében két helyen s folyam kkötő épült. lalat háborús jóvátétel kötelezettsége matt múlt év tenyészdőszakában bőségesen,volt sége érdekében olyan műtárgy kalaktást Sajnos,. a vesztes vlágháboru után ezek va- kezdetben nagyon akadozott a munka. eső, így a csapadékot nem kellett öntözéssel és gépészet szerelvény együttest gényelt, lóságos'használatbavétele nem történt meg. Ugyebár mlyen érdekes, hogy anagy v- helyettesíten. amelyhez foghatót még hazánkban nem volt Lampl Hugó az öntözés elhvatott ve- lágégés nem tette semmssé az építés és sze- Tény azonban' hogy 50 év alatt a sz- módom látn. BZtostan kellett - gravtácós zéralakja 1945-ben 'Az öntözéses termelés relés szerződéseket, bár néhány változtatás vattyútelep sok mlló m' öntözővzet emelt és szvattyús módon - a mndkét rányú vízszerepe az ország újjáépítés'énekmunkájá- történt! Egy érdekes dézet á korabel jelen- k a TszáQól és ugyancsak sok mlló m' vezetést, vagys a reverzbltást. Ehhez aban' cú;nen rövd, röprat jellegű füzetet adott tés ből: 'a több darabból álló vasbeton nyo- belvzet vezetett le, az elmúlt évtzedekben a kalmazkodnak a szvattyúk és csatlakozó k, ebben smételten ndokolja az öntözéses mócsövet az eredetleg tervezett rugalmas valós és erkölcs kopások szükségessé tették' csőcsonkok, valamnt a. tolózárak, számgazdálkodás fontosságát. A hódmezővásár- csőösszeköttetésétől eltérően vasbeton gyű- a műtárgyrendszer javítását és a gépészet szernt 2 szvattyúagregátum és 9 tolózár. A hely r~ndszernek ezügyben ktüntető szere- nkkel kötöttük össze.', berendezések korszerűsítését. Ennek a mo- szívóakna 72,98 maf. legksebb vízre mépet tulájdonított. Hangsúlyozta a reverzbl- Hadd jegyezzem tt meg, hogy jómagam dernzálásának a befejezése alkalmával gyúl- reteztetett, mndkét függőleges tengelyű protást, mnt különlegességet. dézem: 'Meg évtzedek óta rendszeres résztvevője vagyok tünk most egybe. peller csőszvattyú, lármlyen vízállás esekell jegyezn, hogy az tt épülő szvattyú te- többek között ezen műtárgy ml!szak felül- _ tén légtelenítés nélkül ndítható. lep az :eredet elgondolástól eltérően úgy' vzsgálatának és az emltett, ragy kockíízat- v--,--,.., k A tolózárások szvattyúként összesen 5, épül, h~gy magas belvíz esetén a szvattyú tal járó tervmódosftás semmlyen negatív ft.u,on,egesseg.e azaz - a mndkét sz'vattjútfgyelembe véve vsszafelé múködtetve a káros belvzeknek a következményét soha nem tapasztalhattam. - - 10 üzem fázs szernt üzemeltetés t bzto- TszáJa való emelésére s használlató. gya Köszönhető ez az építő, különösképpen pe- Bef~jezésül engedjék meg, hogy összefog- sítanak, attól függően, hogy öntözővz-átbelvzek eltávolítását meggyorsítva, a te- dg néha Bartsch Lajos kollégánk lelksme- laljam, mért olyan különleges létestmény. emelés vagy belvízlevezetés céljából dolgoznyészqő számottevően meghosszabbodk, retes munkájának. ez a telep, ez a műtárgy. nak és hogy gravtácós, vagy szvattyús am az;öntözőgazdaságban külörösen nagy A mostan javításokkal és az előrelátott, - Elegáns építészet kalakítása ma.tt el- üzemmódban, lletve teljes vagy fél terb,elésjelentő~égú.' gondos karbantartásokkal nyugodt szívvel sősorban gazán e~ztétkus megjelenésű, sel működnek. A fő,\nú tervezésénél kezdettől fogva 2x2 ajánhatom még tovább 5 évtzedes haszná- mértéktartóan dekoratív, mégs stílusos. (Folytatás a 3. oldalon) --------------'---'-._-------~ --------'-----~--
;. ; 1997. JUNUS VZPART 3 Megújult a Jút/vár szvattyútelep (Folytatás a 2. oldalról) Az 'dő tájt, amkor főleg gőzüzem, esetleg szívógáz-motoros szvattyú telepek működtek a térségben, az elektromos meghajtás egészen kölönleges volt. Számos műszak részlettel fúszerezhetném, bővfthetném még mondandómat, most befejezésképpen az egykor tervezés és építés sok-sok kváló szereplőjének felsorolása helyett csupán két jeles kollega nevét emlftené~ meg" és kérem, hogyemléküknek hajtsunk fejet. A kváló képességű, elhvatott, ltrlkes szervező mérnöknek, Lampl Hugónak, a magyarország öntözésfejlesztés nagy szellem vezér~nek és szűkebb hazánkbílll, az Alsó-Tsza vdéken több évtzeden keresztül az öntözés b en meghatározó tevékenységet folytató Bartsch Lajos mérnöknek gazgatóságunk egykor osztályvezetőjének, ezen szvattyú telep építőjének, akvel a jelenlévők közül néhányan - közöttük jómagam s - voltunk szerencsések együtt dolgo~n." A n}a építők közül Plesovszk Pál mérnök, l rekonstrukcó főépftésvezetője és Vágfalv Zoltán tanácsos, a korszerűsítés műszak ellenőre dr. Hajós Béla helyettes államttkártól a "Szécheny stván emlékérem" mnszter ktüntetést vehette át. Ples,ovslk Pál 1968. szeptember l-vel került az Alsó-Tsza vdék Vízügy gazgatóságra. Közel három évtzedes vízügy pályafutása során mérnök munkájában elévülhetetlen érdeme vannak. Különösen kemelkedő munkát végzett az gazgatóság által bevezetett előre gyártott belvíz, lletve drén átemelő szvattyútelepek népszerűsítésében és elterjesztésében. A P&P Mérnök Szolgáltató Kft. vezetőjeként nemzetközleg s kemelkedőt alkotott a megvalósított belvízvédelm szvattyú telepek felújítása során, valamnt az öntözőtelepek kalakításánál. Saját szadadalma alkalmazásával valósult meg az Algyő és Szentes belvízvédelm szvattyútelepek korszel'úsítése, számos öntöző fővízkvétel mű létesítése és most a Hódmezővásárhely-lúdvár reverzbls szvattyú telep korszerűsítése. V ágfalv Zoltán vízügy tanácsos a Dér Mksa Általános Géppar Technkum elvégzése után 1966. júlus l-vel került az Alsó-Tsza vdék Vízügy gazgatósághoz. Több mnt három évtzedes vízügy pályafutása során mnden munkaterületm kemelkedőt nyújtott. Ma ő az gazgatóság főenergetkusa. Beosztásában jelentős szerepet vállalt a belvízvédelm szvattyútelepek felújításában, különösen az Algyő és Szentes belvízvédelm szvattyútelepek korszerűsítéseben, a Kórógy torkolat öntözőtelep és az Algyő vízkvétel megvalósításában és legutóbb a Hódmezővásárhely-lúdvár reverzbls szvattyútelep rekonstrukcó j ában. A magas ktüntetésekhez a szerkesztőség nevében s gratulálunk! lódmezol'ásárhely-lúnv ÁRJ SZV ATYÚTELEP ÉPÍTETTE: ZSGMOND Y BÉLA RT. 1942-1947 BERUHÁZÓ: M. KR. ORSZÁGOS ÖNTÖZÉSÜGYTHTVATA. ÉPÍTÉSVEZETŐ: BARTSCH LAJOS KRÁL Y ~RNÖK GÉPÉSZET MUNKÁK: GANZ ÉS TÁRSA RT. KORSZERŰSÍTVE: 1996-1997 VÁLLALKOZÓ ÉS TERVEZŐ: P & P MÉRNÖK RODA FELELős 1ERVFZŐ ÉS FŐÉPÍTÉSVEZETŐ: PLESOVSZK PÁL MÉRNÖK BERUHÁZÓ: ALSÓ-TSZA VDÉK VÍZÜGY GAZGATÓSÁG MŰSZAK ELLENŐR: VÁGFAL V ZOLTÁN TECHNKUS A Magyar Agrártudomány Egyesület és a Magyar Hdrológa Társaság "A tulajdonvszonyok változás á nak hatása az Alföld vízgazdálkodására" címmel 1997. áprls 8-án konferencát tartott Szarvason. Dr. Várad József főosztályvezető (KHVM) vtandító előadásában bemutatta a mezőgazdaság tulajdonvszonyok történelm fejlődését, amt három fő dőszakra osztott fel. Az első korszak kronológalag az 1945 előtt dőszakot ölel fel. Erre a dőszakra először a brtokszntű írtásföldek voltak a jellem tásnak köszönhetően jött lét- rnt a víz olyan érték, amely re egy rendkívül jól szerve- nem áll korlátlanul és ngyen zett rendszer, mely hely rendelkezésünkre. egysége segítségével haté- Az előadó végül leszökonyan védekezhetett a v- gezte, hogy a vzek kártétele 'zek kártétele ellen, és kelé- folytán szükséges kockázatgftően látta el vízgazdálko- vállalás ból az állam teljesen dás feladatat. Azonban a nem vonulhat k, de nem s központ rányítás matt szá- várható korlátlan állam szemos hátrány s mutatkozott a repvállaás. rendszer működésében. Ezek Haboczky Sándor, Köközé sorolható a központ rös-vdék Vízügy gazgatórányítás matt előálló túlmé- ;ág osztályvezetője előadáretezettség. Tovább prob- sában adatokkal szemléltette lémátjelentett, hogy a túlzott az gazgatóságuk területén a állam szerepválalás matt prvatzácó során előállt tunem voltak nyomonkövethe- _ lajdonvszony-átrendeződétők az egyes mezőgazdaság seket. termékek előállftásához Dr. Czecze Lajos, a Délszükséges valós (vízügy) rá- Békés Megye Vízgazdálkofordítások. zőek. Gondot okozott, dás Társulat vezetője előazőek. Ekkor a vadvzek vsszaszorítása volt a fő cél, ebben az dőszakban vált lehetővé, hogy a különböző termőterületek nem a mezőgazdasádásáb-an társulat oldalról mutatta be a problémákat. hogyaföldművelők többlet jövedelemhez jussanak g produktum függvényében Jelentős gondot okoz, hogya kapták a támogatásokat. A nagyüzem mezőgazdaság eddg műveletlen terüle túlzott állam szerepvállalás- termelésre berenoezett terü tek termelésbe történő bevonásával. A következő fejlődés szakasz az uradalm brtokok sal magyarázható - a sok letek eddg vízgazdálkodás szocáls ráfordítás matt - a üzeme nem felel meg az új közönyös és pazarló polgár helyzetnek, mely szernt sok megjelenését hozta. megjelenése a társadalom- ksbrtokos brtoka helyezkesal Ezen gazdaság egységek ban. dk el a rég nagyüzem tábvízgazdálkodásának tervezésekor s a többlet jövedelemszerzés A harmadk dőszak az lán. Ez új üzemelés koncep- 1990 után éveket foglalja eók kdolgozását tesz volt a fő motváló té nyező. A korszak legkésőbb magában. Ez napjankat jelent, amkor az állam szeszükséges sé. Csukás Gyula, a Békés fejlődés szakaszában jöttek repvállalás csökkenés ével a Megye Agrárkamara képvnem létre a krály brtokok, melyek közvetlenül állam érde- seletében előadásában kfej a regonáls szntű, tervezett beavatkozások megnylvánulás ának első formál keket szolgáló gényeknek az tette, hogy a gazdálkodá~t állam nem tud eleget tenn. több admnsztratív ntézke Ennek következtében van dés s gátolja. A prvatzácó Ezek már a társulat mozgalom alapjának teknthetők. szükség egy új gondolkodásmód kalakulására. után új helyzet állt elő, mely szernt szétvált a földtu- A másodk korszak az E szernt el kell fogadn lajdon és a föld használat. A 1945-1990 között éveket azt a tényt, hogy a különböző fejlődést gátolja, hogya bérásványkncsek tartalmazza. Ekkor Magyarország nem állnak lőknek nncsenek megfelelő "kszolgáltatott" korlátlanul az emberek ren- jog eszközek a gazdálkodás vízgazdálkodás helyzete matt delkezésére. Így a vízből sn- hosszútávú fenntartására: tartották szükségesnek az csenek korlátlan készletenk. Mvel ez a gazdálkodás for állam koordnácót a vízgazdálkodás Egy új "vízetka" meghono- ma gen elteljedt, ez a prob kérdésekben. sodására van szükség a gon- léma feltétlen fgyelmet Ennek a központ rán'yí- dolkodásmódban, mely sze- érdemel. (Folyt. a 4. old.-on) Az Alsó-Tsza vdék Víz- lósítan kvánt projektek álügy gazgatóság a Közmun- lam vízgazdálkodás közka Tanács Hvata1ának 1996. feladatok, elsősorban az árdecember felhvása alapján vízvédelm és belvízvédelm 1997-r~ vssza nem térítendő bztonságot szolgáló fenntartámoga:tásra nyújtott be pá- tás munkák. A közmunkák lyázato~. munkanélkülek ál- során végzendő feladatok jelam vzügy közfeladaton lentős része olyan kstelepütörténő 'foglalkoztatásához. lések körzetében jelentkezk, Pály~zatában gazgatósá-. ahol a munkanélkülek foggunk 1,997. márcus l-től lalkoztatására-amunkaügy 1997. október 31-g terjedő központok véleménye szernt dőre kérte a támogatást. A - más lehetőség gyakorlat Közmunkq Tanács 1997. lag nem kínálkozk. márcus 13- ülésen döntött, A védelm művek fenntarmszernt az Atvzg terüle- tása, karbantartása az árvíztén végzendő közmunkára védelm és belvízvédelm 107 mlló 608 ezer fornt bztonság szempontjából vssza nem térítendő támoga- alapvető jelentőségű, elmaratást nyújt. dása esetén a rendszerek víz- A foglalkoztatás dőtarta- kár-elhárítás hatékonysága ma 3-6: hónap, a foglalkoz- számottevően csökken, esettatn kívánt munkanélkülek leg károsodk, veszélyeztetve létszáma - az gények felmé- ezzel a térségben élők szerése alapján - 533. A megva- mély- és vagyonbztonságát. Ezért a munkanélkülek foglalkoztatása gazgatóságunk - nál a vízügy közfeladatok közül elsősorban az árvízvédelm és belvízvédelm művek karbantartás feladatanak végrehajtásában történk. Az gazgatóság kezelésében lévő árvízvédelm fővonalak többségükben földgátak. Az tt végzendő tevékenység a töltéskoronák karbantartás, domborítás munkát, valamnt a földművek hullámtér előterenek fenntartás sávjába benövő cserjék rtását jelent, főleg az első- és másodrendű árvízvédelm vonalankon. A belvízvédelm művek karbantartásában a közmunka az gazgatóság 8455 km 2 _ es működés területén lévő települések, mezőgazdaság területek káros vzenek el- vezetésére, a csatornákon történő cserjertás, gaztalanítás és műtárgy-szaptalanítás munkákra rányul. Az áprls 16-án 114 résztvevővel kezdődő közmunka létszáma május végére nap átlagban elérte a 480-at. Az gazgatóság a közmunkaszervezés kapcsán négy rnegye munkaügy.közpon~ ával. és mntegy 50 település önkormányzatával működk együtt. Problémát jelent, hogy a támogatás keret dolog kadás része csak mnmáls mértékben fedez a munkaerő-száll1tás költséget, így a saját forrás felhasználása várhatóan a tervezetet meghaladóan alakul. Kurucz Gyula DR. KOV Á TS GÁBO~ úrnak a honvédelem ü!:''ye érdekében végzett munkája elsmeréseként HONVÉDELEMÉRT KTÜNTETŐ CÍM. osztályát adományozom.
1- _._ 4 ; ; VZPART 1997. JUNUS Vízgazdálkddás tervezés Magyarországon (Folyt,atás a 3. oldalról) ügy gazgatóság gazgatója, Továbbá javasolják, hogy. ak felhívta a fgyelmet, a mezőgazdaság termelés- hogy bár a rzstermesztés újben végzett a különböző bea- randftásához szükséges vízvatkozá~ok tervezés éhez le- mennység rendelkezésre áll, gyen el?írva meghatározott de az adatqk értékelésekor szakma;képesftés. Megemlí- fontos fgyelembe venn, tette, hogy az Agrárkamara hogyavízmennység folyóc jelenleg hatékony költség- ból való kvétele mlyen hafgyelő-hálózatot múk:ödtet tássallenne a folyó, lletve a országosan, melynek tevé- holtágak élővíágára. kenységet k akarják terjesz- Az előadásokra és hozzáten az Öntözésre s. A jog- szólásokra dr. Kocsond Csavták gyorsabb ügyntézés e- báné, a Földművelésügy Mnek elős'egítésére az Agrár-.nsztérum főtanácsosa refkamara: választott bíróság lektált. Kfejtette, hogy rendfelállítását tervez, melynek kívül fontos a jogalkotással hatáskörét a szerződő felek- követn a tulajdonvszonyoknek előzetesen, el kell smer- ban bekövetkezett átrendezőndést. Ezen belül fgyelembe Az Öttözés Kutató ntézet képvjseletében dr. pstcs vált - a bérlők magas száma kell venn, hogy jelenleg el Csaba tartott előadást. A matt - a földhasználat a rzsterrríesztés vsszaesését földtulajdontól. Továbbá szemlélt~tte. Javasolta, hogy megemlítette, hogya mezőgazdaság beruházásokban a képített rzs telepek megmentéséhek érdekében a prvatzáltterületek tulajdono jelentős állam támogatások sat val~hogy kötelezn lehessen a művek karbantartására:. A korferencához hozzászólt többek között dr. Goda Péter, a, Körös-vdék Víz- nyújtására van lehetőség, azonban ezeket sok esetben nem genylk a gazdálkodók. A konferenca dr. Vermes László levezető elnök zárszavával ért véget., Kozák Péter,, MEGHVO Dé~n mre államttkár, a magyar vízügy szolgálat kemelkedő vezetője 1977. júnus 16-án halt meg, tragkus ílutóbalesetben. Hal~ának 20. évfordulóján, 1997. júnus 16-án 15 órakor az Als6-Tsza vdék Vízügy gazgatóság székházáb~n elhelyezett emléktábla előtt megemlékezést tartu~k, ~elyre tsztelettel meghívjuk Dégen mre mnden tszelőjét.!' Dr. Kováts Gábor Személy j # # k va tozaso az Atvzgnél Előző számunkban beszámoltunk arról, hogya Szeged Szakaszmérnökség új vezetője Ság János lett, az 6 helyére Marsovszk Gergely ket:ült, ak az MBSZhelyettes vezető poszt ellátása mellett a Védelrrü Osztag vezetője s. A Vízrendezés Osztály vezetöj~ Trpolszky mre, a ~zeged Szakaszrnérnökség, volt vezetője lett,. helyettese Szunyog Zoltán. A~ Árvízvédelrn és Folyós;zabályozás Osztály v~zetője Andó Mhály, helyettese Benke György. A változások sora most azzal zárul, hogy Császár mre, a Szeged Szakaszmérnökség volt helyettes vezetője júnus l-től a Kskunmajsa és Környéke Vízgazdálkodás Társulat ügyvezető gazgatója lett, helyére, a szakaszmérnök~ ség helyettes vezetőjének Csörgő Gyula nérnök került. Az ő helyét a Vízrendezés Osztályon belül átszervezéssel Kádár Mhály tölt be.. Magyarországon a vízgazdálkodás tért a korábbaktól. Nem rányító esz- cepcó csak tervezés stádumban kétervezésnek gazdag hagyománya van- köze akart lenn a vízgazdálkodás táv- szült el, véglegesítése és parlament jónak. Az összehangolt nagytérség víz- lat fejlesztésének, hanem csak olyan váhagyása 1997-ben várható. 1996-ban gazdálkodás terv első haza példája a része a tervezés rendszerének, anely megalakultak a megye területfejlesz Tsza általános szabályozás tervezete, korszerű helyzetértékelést ad, lehetősé- tés tanácsok, de a regonáls tanácsok melyet - gróf Szécheny stván krály geket tár fel és döntés változatokat állít még nem, és egyelőre nncs döntés arra bztos eszmétól és szervező munkájá- elő, s ezzel alapozzameg a tovább ter- vonatkozóan, hogy a regonáls vízgaztól támogatva - Vásárhely Pál 1845- vezésmunkát.' dálkodás tanácsokat létrehozzák-e -46-ban készített. Ez a terv hosszú dő- 1994-ben készült el a regonáls víz- vagy sem. Mndezek ma bzonytalanná ré megszabta a Tsza-völgy vfzgazdál- gazdálkodás tervezés módszertan ta- teszk a vfzgazdálkodás tervezést. kodás munkálatok rányát. nulmánya, s erre alapozva az új ter- Az átfogó jellegű, a vízgazdálkodás A XX. század első feléből - több vezés rányelvek, amelyek egyelőre teljes körét felölelő vízgazdálkodás hosszú távú vízgazdálkodás mun-ka- nncsenek véglegesen elfogadva, alkal- tervek mellett specáls, problémaorenterv után - az 1930-as években Sajó mazásukat törvény vagy alacsonyabb tált vízgazdálkodás tervek, lletve ta Elemér által kdolgozott yízgazdálko- szntű jogszabály nem írja elő. Az' új nulmányok sora készült el a 1990-es dás koncepcó emelkedk k, melynek rányelvek az alulról építkező tervezést években. Közülük a jelentősebbek: a részeként 1937-ben keretterv készült a helyezk előtérbe, s nagy hangsúlyt he-, vízkárelhárítás stratégája (1991), a Tszántúl öntözésére. Ennek megvaló- lyeznek a fenntartható fejlődés, elvére, Duna-Tsza köz hátság vízellátás konsítása átnyúlt a század másodk felére. az ntegrált vízgazdálkodásra és a tárcepcója (1992) és vízpótás terve Az első átfogó Országos Vízgazdál-' sa:dalomnak a tervezés folyamatba tör- (1995), a Balaton vízgazdálkodás-fejkodás Keretterv 1954-ben készült. Ez ténő bevonására. A javaslatok szernt a lesztés'prográmja (1993), az Alföld elsősorban a vízhasznosítás célú fe1a- regonáls terveket 33 terület egységre öntözésfejlesztés terve (1994), az árdatokat határozta meg, mégpedg. 15 (vízgyűjtőre) kellene elkészíten éves távlatra. A másodk Országos Víz- 1997-2000 között. vízvédelm rendszerek hosszú távú fejgazdálkodás Keretterv kdolgozását A Hortobágy-Berettyó vfzgyűjtőjére lesztés tervének felülvzsgálata (1994), 1965-ben fejezték be. Ehhez 12 Terü- 1995-ben elkészült egy kísérlet jellegű Magyarország vízügy' poltkája let Vízgazdálkodás Keretterv s tarto- terv, pontosabban annak konzultácós (1994), országos szennyvíztsztftás kezott. E terv az 1960. év helyzetből k- jelentése. A végleges terv össze-állítá- retterv (1996), a sfkvdék vízrendezés ndulva az 1960-80 és az 1980 után sát és tovább néhány vfzgyűjtőre vo-. feladata (1996). 1997-ben megye fejlesztés műszaklag célszerűnek ítélt natkozó kísérlet jellegű terv kdolgozá- szntű szennyvíztsztftás kerettervek megoldásat tartalmazza, kssé túlzott sát 1997-re rányozták elő. Folyamat- fognak készüln, és megkezdődk a sérészletességgel, egyes szakágazat kér- ban van az Alföld vfzgazdálkodás kon- rülékeny (veszélyeztetett), felszín alatt déseknél (pl. az öntözésnél, az par cepcójának kdolgozása. Egyelőre nem vízbázsók védelnét célzó mérő-megfvízellátásnál, a víz közlekedésnél, a tsztázták azt a fontos kérdést, hogyagyelő hálózatok tervezése. vízerő-hasznosftásnál) túlzott fej1esz- regonáls vízgazdálkodás tervek ho- Valószínű, hogy néhány évnek még tés előrányzatokkal. melyek a ma na- gyan lleszthetők az általános terü1etfej- el kell teln ahhoz, hogya vízgazdálkopg sem valósultak meg. Más szakág a; lesztés tervekbe, ugyans a területfej- dás tervezés új módszertana és eljárás zatoknál (pl. az vóvízellátásnál) v- lesztéstörvény csak 1996-ban született szabálya kalakuljanak Magyarorszászont a bekövetkezett fejlődés túlhalad- meg, s a területfejlesztés terveket csak gon. Ezt a folyamatot az Európa Unóta az előrányzatot. A harmadk Orszá- 1997-ben kezdk készíten, mód-. hoz csatlakozás menete s befolyásoln gos Ví~gazdálkodás Keretterv.1984- szertanuk menetközben fog kalakuln. fogja. ben látott qapvlágot. Ez jellegében el- Az Országos T.erületfejlesztés Kon- D_' tew.d 1987. május 27-én - a Magyar Agrártudomány Egyesület szervezésében - országos tanácskozást tartottak "A homok gazdálkodás főbb kérdése és fejlesztésének lehetősége" emmel. E tanácskozáson vízgazdálkodás tárgykörű hozzászólást kértek tőlem, am dőhány m~ att nem hangzott el, de az írásban leadott hozzászólást Harmat stván - a tanácskozásról szóló, a Tudomány és Mezőgazdasag 1987. év 6. számában megjelenő beszámolójában - rövden smertette. Most, a tanácskozás 10. évfordulóján, a hozzászólás teljes szövegét közreadjuk. Az ebben foglaltak ma s dőszerűek, mert a vfzháztartás helyze~ javítását szolgáló érdem munkálatok, közelebbről: a vízvsszatartás és tározás- beruházás munkák - sok vzsgálat és tanulmány terv után - a Kormány 2286/1996. számú határozatának megfelelően lényegében csak az dén kezdődnek meg. A homokhátság vízpptlásáról a vta tovább tart. Íme a hozzászólás eredet szövege, mely "A mezőgazdaság vízgazdálkodás fejlesztésének lehetősége a Duna-Tsza köz homokhátságon" cmet vselte! "A Duna-Tsza közén,a homok gazdálkodás egyk fő problémája a mostoha vízháztartás vszonyokban és a mezogazdaság vízgazdálkodás elmaradottságában rejlk. Különösen sok gondot okoz az aszály. A Duna-Tsza köze - mnt smeretes - hazánk legaszályosabb körzete közé tartozk. Az aszály főként a homokhátságon jár súlyos követk~zménnyel, az tten talajok általában gyenge víztartóképessége matt. Többéves száraz peródus esetén tovább súlyosbító körülmény a talajvízsznt tartós süllyedése, am éppen a hátságon a legnagyobb mérvű, ugyans tt nemcsak a hely csapadékból való utánpótlódás csekély, de számottevő horzontáls talajvfz-utánpótlódásra sem lehet számítan. A VTUKllegújabb vzsgálata szernt nncs kzárva, hogy az utóbb évek erőteljes. talajvízsznt-süllyedésében a mélyebb rétegek vfzkészletének az vó- és par vízellátást szolgáló fokozódó kter- nosftásukra, nem s képződk melése, esetleg az e-dőállo- számottevő belvíz. mány növekedése s szerepet A homokhátságon a vízjátszk. Ez rendkívül ve- gazdálkodás elmaradottsága szélyhelyzetet teremthet, részben természet adottsámert azt jelent, hogy egyrá- k th t N go ra veze e o Vlssza, nyú és nehezen megfordítható folyamatról van szó. ugyans a folyóktól való nem A vázolt hátrányos vízház- ks távolság, a vízáteresztő tartás vszonyokat okszerű talaj, de legfőképp a magas vízgazdálkodás sal, legnkább térszín (a folyók ksvízszntöntözéssel lehetne ellensú- je fölött 30-40 m) mátt az lyozn. A mezőgazdaság öntözővíz helyszínre juttatávízgazdálkodás azonban a sa csak gen költséges beru Duna-Tsza köz homokhát- líázásokkal oldható meg. A ságon nagyon alacsony szín- korább vízgazdálkodás távvonalú. Nagyüzem öntözé- lat tervek a térség öntözőses gazdálkodást jóformán víz-ellátását az elsősorban csak a kecskemét Magyar- Szovjet Barátság Tsz. foly- víz útként építendő Dunatat, ahol a város szennyvzet Tsza csatornára alapozták. használják föl öntözésre. Né- Mvel a csatorna megvalósíhány helyen hfgtrágyával ön- tására csak nagy távlatban töznek, kutakból nyerve a kerülhet sor, s talán nem s a szükséges hígító vzet. A ta- Kécskemet közelében húlajvzek öntözésre való fel- zódó nyomvonalon, hanem használására a hátság on nem attól jóval északabbra, az önkedyezőek a földtan adottsá-. tözovfz-ellátásra más meggok, de a talajvzek kterme- oldásokat kellett keresn, anlése nem s célszerű, mert ez nál s nkább, mert a reáls tovább vízszntsüllyedéssel járna. A belvzek hasznosítá- öntözés vízgények: önmasára csak gyér lehetőségek gukban nem ndokolnák egy vannak, mert azokban, az év- hajózható méretű csatorna járatokban, amkor a legna- létesítését. gyobb szükség volna hasz- (Folytatds az 5. oldalon)
, ~ ~ 1997. JUNUS VZPART 5 flozzászólás a Duna-T'sza köz homokhátság problémához - tíz évvel ezelőtt l' (FJlytatás a 4. oldalról) Az újfbb elképzelések és tervek szernt a Duna-Tsza köz ho~okhátságon több felől, egyrészt a Dunavölgy főcsatornából, másrészt a Tszából lehetne a szükséges öntözőy,zet eljuttatn, szvattyútelepek, nyomócsővezetékek s nyílt szevényű csatornák és víztározók optmálsan :,kalakított rendszerén kerebtül. Az öntözővfz szétosztásában jelentős sze- ga,zdaságosak, ha többféle repet szánnak a meglévő bel- célt elégítenek k. Az öntövízcsatorna-hálózatnak s. A zővfz-ellátáson kívül alkalfóvízkvétel létesítmények masnak kell lennök a felesleges vzek elvezetésére, pa kedvezőnek látszó helye a Dunavölgy főcsatorna es,etében Kunszentmklósnál és légítésére és bzonyos jólét r, esetleg vóvízgények ke Császártöltésnél, a Tsza esetében Tszaalpárnál (esetleg latára s. célok (üdülés, sport) szolgá Tszakécskénél) és Algyőnél A vízellátó főművek több van. évtzedes program keretében A 'tervezett vízgazdálkodá- valósíthatók csak meg, ezért s rendszerek akkor lesznek az egész Duna-Tsza köz A Magyar Kajak-Kenu ző;' és Kajak-Kenu Pálya Szövetsé'g és a Szeged Vízü- működtetése, hasznosítása és gy Spol;'tegyesület - az Al- fejlesztés e, lletve a vfzgazsó-tsza ;vdék Vízügy gaz- dálkodás célú üzemeltetés, gatóság támogatásával - fenntartás, fejlesztés előbb- 1997. áprls 2-án a Maty-ér ekkel 'összehangolt megvaló Gróf Szfcheny stván Eve- sftása céljából - a pálya ne- Az "új" céltorony vével fémjelzett - közhasznú társaságot hozott létre. Ügyvezetője Varga stván. Az alapító célok elérése esetén Szeged városa és környéke, valamnt a pályát ha,sználó sportszervezetek és Varga stván ügyvezető a szegedeknek nem tudott díjat átadn térségre kterjedő, előkészítő és tervező munkákat sürgősen meg.kellene kezden. Ugyancsak fontos a mezőgazdaság üzemek fölkészítése az öntözővíz fogadására. Ez. többek között magában foglalja a vízrendezés, talajjavítás és egyéb melorácós feladatok elvégzését s, mégpedg az öntözés megvalósításával szoros összhangban.", Dr. Pálfa mre városlakók olyan többcélú, színvonalas létesítmény t használhatnak majd, amelynek hírét egy jól szervezett, 1998, év kajak-kenu vlágbajnokság ország-vlágszerte elvhet, az ezt követő események pedg öreghíthetk, A SzegedlVfzügy Sport 'egyesület az egyesület tagdíjakat 1997, áprls l-től havonta 500 Ft-ban állapította meg. 'Az Atvzg ház egyén bllárd bajnokságát 1997:, ben Sódar stván nyugdíjas mérnök nyerte. Másodk Wolf Mhály, harmadk dr. Kováts Gábor, negyedk Czrok Ferenc lett: 'Férf teke csapatunk az 1996-97-es Szeged város bajnokságban hetedk helyezést ért el. 'A dr.smády Béla nevével fémjelzett Szeged Nemzetköz Regatta evezősversenyen marokny csapat}.lnkból senk nem került dobogóra. (llyen még nem volt!) 'Az Árvízvédelm és Folyószabályozás Osztály rendezésében ~erült sor május JO-án a Körös-vdék, a Közép-Tsza vdék és az Als6- Tsza vdék Vízügy gazgatóság csapata között a hagyományos Körös-kupa labdarugó találkozóra. A kupát az dén a gyulaak vtték el, másódk Szolnok lett, a szépen csllogó bronzérmet pedg - ktűnő játékkal - Szegednek skerült kharcolna. Eredmények: Gyula - Szeged 1: O (góllövő: Sass József - nem a humorsta!); Szeged - Szolnok 2: 2 (góllövők: Verseg László -, 2, lletve Kovács Sándor, Molnár Tamás); Szolnok - Gyula O: O. A rendkívül sportszerű mérkőzés eket Ltauszk stván, a KHVM főosztályvezető-helyettese vezette. 'Sportegyesület tagj'ank részére szabadtér tenszezés lehetőség van az zometra Sportstúdó salakos pályáján, szerda kvételével naponta. Az Alföld északkelet részén, a Tsza-part düné és a Hajdúság-löszhát között dél rányba szélese9ő tükörsíma vdék, amelynek határa elmosódnak, s beleolvadnak szomszédos területekbe. Nagyjából azt a területet tekntjük Hortobágynak, amely TszaJöktól Dévaványág terjed, s melyet nyugaton a Tsza hordalékkúpja, keleten pedg a Nyfrség és H;jdúság határol. Az ármentesítések előtt 'a Tsza nagyvú az egész völgyet elöntve hömpölyöghettek a Berettyó Sárrége felé. A Tsza és a Berettyó szabályozását, töltésezését, a Hortobágy-medence vzenek rendezését követően az addg mocsaras, lápos terület szárazra került. Az aszályos években egyre sürgetőbben merült fel a lerület hatékonvahh hasznosításának kérdése: 'megépült a medence kelet peremén a Kelet-, ' nyugat peremén a NyugatfÓcs!ltoma. A településekkel sűrűn beépült medence a török dőkben pusztává vált, s jelentős részét Debrecen városa szerezte,meg. A Tsza nagyvzene:k elöntése sokszor felfrssítették a puszta növényvlágát, amelyen számtalan ló, szarvasmarha, juh és sertés legelt. Több alkalommal azonban kfejezetten káros volt az áradás, mert nem mndg akkor jelentkezett, amkor az állattenyésztésnek hasznos lett volna. A folyószabályozások 'után a szkes részeken halastavak létesültek, amelyek háromnegyed évszázados fejlődésükkel Európa legnagyobb haltermelő telepevé váltak, s hazánk haltermelésének egyötödét szolgáltatták. A halastavak gazdag madárvlágnak s otthont adtak. A m.dőkben az ország elsőnek megalakult természetvédelm területe, a Hortobágy Nemzet Park vált hvatottá a gazdag élővlág okszerű gondozására. Dunka Sándor könyve a Hortobágy-medence vízügy alapokon nyugvó, tt most rövden elmondott történetét fejt k részletesebben. smertet a medence földtan-, régészet- és település történe tét, a medence vzet, a vízszabályozások után helyzetet: az aszály 'és a szkesedés következményet, majd a víz-vsszajuttatás műszak lépésenek évszázados folyamatát. A könyv ezután'be- mutaga a hasznosítás: az öntözés, lletve ahalgazdaság terveket, azok végrehajtását, a hortobágy tógazdálkodás és mesterséges haltenyésztés kfejlesztését, lletve annak történetét. Végül felvázolja a Hortobágy hasznostásának jövő perspektívát s, annak a kíván'atos összhangnak a meg teremtés gényével, amely a 'vízgazdálkodás fejlesztésének érdeket a terület gazdaságos khasználásának érdeke vel, valamnt a természet értékek védelmének és fejlesztésének érdekevel képes egyeztetn. d~zzünk a könyvből néhány jellegzetes részletet a Tsza-szabályozás dőszakából: ' "Számos korább példa bzonyítja, hogy a szárazság a Hortobágyon független.volt a Tsza árvzetől. 1829-ben pl. nem volt árvíz, kszáradtak a tavak, a mocsarak, még a kadarcsok s, tavasszal vszont olyan nagy esőzések voltak, hogya gulyajárásokon bőséges legelőt találtak a szarvasmarhák."...,,1861 novemberében a Tsza vízállását már csekélynek mondták... A Duna s oly csekély, hogya Margtszgetről száraz lábon lehet a mellette lévő ks szgetre át j árn." (...) A Vízügy Történet FZe.. tek sorozata, amelynek az 1969 és.1975 j<özött hét év alatt tíz darabja s megjelenhetett, az ezt követő két évtzedben csupán négy kötettel gyarapodhatott. Ennek okat algha érdemes részleteznünk. Elsmerés llet a jelen dőszak kadóját, hogy felelevenítette és remélhetőleg továbbra s életben tartja a vízügy műszak történelemnek ezt az annak dején méltán népszerűvé vált, magas színvonalú és szépen llusztrált kaclványát. (Dunka Sándor: A Hortobágy-medence rég vze 611 a t6gazdálkodás. Vfzügy Történet Füzetek 14. sz. A Vzügy Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény kadása, Budapest, 1996. Megjelenését támogatták: Földművelésügy Mnsztérum Halgazdálkodás Alap, Tszántúl Vfzügy gazgatóság, Hortobágy Halgazdaság Rt., Tsza-ment Vzművek Rt. Al5 form., 95 old" 31 kép, 157 rod, Dr. Hámory Gyula, a Hortobágy Halgazdaság Rt. gazgatója előszavával.) Dr. Vágás stván
l 6 ; VZPART ; 1997. JUNUS Az ember tartas nagymestere ~. Bartsch Laos '191 0-1990 '. t. A pe~agógust az mnősít, hogy a!keze alól hány kválóan képzett ember kerül k - paros,,orvos, mérnök -, egy körorvöst az, mlyen egészséges t faluja, körzete, a mérnökembert pedg az, hogy njlyen objektum, műtárgy maradt utána mementóként a halála után s.' ' Bart~ch Lajos olyan mérnök vo*, ak után maradt 0-.lyqn objektum, am fémjelz működesét, ma s áll, dolgozk, ~zolgálja az embert, precízet, pontosan - amlyen BartschlLajos volt., Ez az objektum pedg nem más, mnt a Tsza bal partján található Felső-údvár szvatty1t~lep, am 1942-1947 között épült a Zsuffa Kálmán és Lampl Hugó neve fémjelezte':" 1937. év XX. törvényckkben foglalt - or- szágos öntözés program keretében; s a Hódmezővásárhely-kötnyék öntözés megvalósítás át célozta mntegy 14 ezer:katasztráls holdny,.. egydejqleg öntözhető terület létrehozásaval. Szerhtem így helyes, ha szakmalag jelöljük a progr.amot Zsuffa Kálmán és Lampl Hugó nevével, mert mt ért folna a poltkalag elhatározott program, ha nncs k~vál6an képzett mérnökgárda a döntés végrehajtására. Hála stennek volt, s most tt:vagyunk 50 évvel a Tldy Zóltán köztársaság elnök által felavatott objektum létrehoz\ísa után, hogy emlékezzünk' azokra, akk megalkották, ~lsősorban pedg arra az embetre, ak munkatársaval felépítette, ak a műtárgy építésvezetőj e volt. Bartsch Lajos 1910. február 8-án s'zületett Kskunf~legyházán. Édesapja, d: Bartsch Lajos aranymíves-órás, édesanyja Knoor lona. qse az evangélkus FelvdéKr-ől (Késmárk, Eperjes vdéke) még a múlt században települtek Félegyházára, bí'zva abban, hogya gazdag Alföld polgárosuló lakossága "eltartja" az aranymfves családot. Úgy tíínk, nem vált be a számítás, nem kalkulálták be azt, ~ogy az alföld magyar paraszt földben és nem aranyban szeret látn a va-. gyonát. ;Ezért s egészült k az aranymívesség az órássággal, :.hszena z'sebóra azért egy bzonyos fokg rangjelő volt a módosabb paraszts~g 'körében (akár a tajtékppa) - s így már ezen par szerény megélhetést bztosíthatott, a család gyökeret vert, s s~olfc! polgár vszonyok kötött élte az életét. A ks Bartsch Lajos alsóbb skolát ~s a gmnázumot s Félegyházán végz, s végül a Szt. Lás~ló Reálgmnázumban le s érettségzk, n;rközben az édesapja mellett ktanulja az aranymíves, vala- azért, hogy ha a vízkvétel fontosságú kezdése csak mnt az. órás szakmát s - mű elkészül, komplex fürtök 1946 augusztusától, a fornt amkről oklevelet s nyer. fogadhassák az öntözővzet, megjelenésével kezdődhetett (nnen az a hallatlan prec-. magyarán a szvattyútelep ne el. z/ás!?) legyen állásra kárhoztatva. Megjelennek a Ganz-osok Lelkes hegedűs, a muzska Júlusban megkezdődhet a s, a vízgépészek és az elekegész életén át véggkísér, tényleges munka - a Zsg- tromos szerelők vállvetve különböző kamarazenekarok mondy RT. a fővállalkozó -, dolgoznak a hely vállaíkoműkedvelő résztvevője. épül a nyomócső, a cslla-. zókkal. Egész télen folyt a A szülők anyag helyzete pítómedence, valámnt a ke- munka, s~nte éjt-nappallá nem tesz lehetővé a költsé- zelőhíd s. A munka oly e- téve. Nncs munkadő, ges továbbtanulást, ezért oly gy ed, hogy az épttkezést Bartsch Lajos és a család ott utat kellett választana, ahol végz. vemberég tartanak (ez év- rendre látogatják az egyete- lakk a gépész lakásban - fevalak átvállalja a költ- Az 1939-es esztend6 moz- ben születk meg első gyer-o msták - álland6 kapcsolat les ég ével, Lajoskával, Kaségeket. lyen segítség volt galmas, s meghatározó erejű. mekük: Lajos), majd pedg a van az egyetemme~ demon- tval, Klárval s az újszülött az 1928-ban ~meghírdeteú, A vsszatért Kárpátalja kö- laboratórum feldolgozás strác6s táblák jelzk az ok- Annamárával - mndenk "katonatanuló'~ ntézménye, vetkezk. A konnányzat eltö- Budapesten 1941. márcusá- tatásgényességét. A létesít- kedvencével. ahol az állam magára vállal- kélt szándéka a térség gyors g. (Lampl 1ugú a szemét mény később, mnt a rever- KÖzben a kormányz~t kta a költségeket. Így jelent- bekapcsolása a rég egysé- végg a munkálatokon tart- bls szvattyútelep skolapél-. tűz az ünnepélyes műszak kez'ett 18 éves korában az ges országos rendszerbe. A ja, többször jár a helysztnen dája kerül be az egyeten átadás-átvétel napját, tulajfjú Bartsch Lajos sorkatona nagyzsupánságokat meg- - 's gy közvetlen ránythatja tankönyvbe. Még ez évben a donképpen az avatásét, hszolgálatra, hogy egy év szüntetk, a megyékbe előbb afeldolgozást.) keszon-szekrény s elkészül, szen erre a napra mndennek múltával-beülhessen az egye- krendeltségek működnek, de 1941. márcusában az FM az 1943-as év pedg - a hely el kellett készülne, teljes' tern padba, a József Nádor hamar helyreáll az ezer éves Hódmezővásárhelyre ve- építők száján csak "bástyá" c pontoss~ggal kell, hogy üze Műszak és Gazdaságtudo- megyerendszer,s Kárpátalja zényl az árvíz- és belvíz nak nevezett építmény - a meljen mnden. Maga a közmány Egyetem mérnök fa- azt vesz észre, hogyntegrá- munkálatok koordnálására, gépház építésének jegyében társaság elnök, Tldy Zol" kultásán. Sajnos 1933 szep- lódott. Nem maradhatott k a 'a hely Kultúrmérnök Hva- telk el. S bár az épttkezést tán fogja az ndtt6 kart megtemberétől ez a kedvezmény vízhasznosításból sem. talhoz. ~Apátfalva, Magyar- tovább folytatják, Bartsch mozdttan, sz6 nem lehet meg szűnk, a tanuláshoz Gyors tervek születtek a Fel- csanád, Kaszaper, Ambróz- Lajos főhadnagy urat 1943. emmnemű hányosságr61. szükséges pénzt meg kell ke- ső-tsza vdék vzenek falva,s Nagymajlát környéke júnus 22-én frontszolgálat- Az avatás megtörténk, a resn, ezért állást vállal. hasznosítására, így született jelenk meg a fotó-dokunen- ra sz61ttja a behtv6parancs. fő koordnátor-építésvezető Dolgozk a Székely és Tsa döntés a Tsza első valamre- tumokon.)' Az ürömbe öröm s ve- köztársaság elnök dícséret- Mélyépítő és Tervező rodá- való mellékfolyójának, a 1941. júlusában a vásár-o gyül, leánygyermekük szüle- ben részesül. ban, ahol jobbára statka jobb, parton Remeténél a T- hely krendelés megszakad, tk. Kataln. Tehát 1947. május 15-g a számításokat végez, lletve s,zába szakadó Tarac teljes mert egy kötelező magyaró- Több, mnt egy év a kelet szvattyútelep s elkészült, ellenőrz a helyszín munkák felmérésére - alkalmas-e a vár gazdaság tanfolyam el- fronton. 1944. szeptemberé- oly mértékg, hogy megnkvtelekését. völgy völgyzárógát megépí- végzésének kell eleget ten- ben tér vssza az építk~zés- dulhatott a vízszolgáltatás a Most úgy mondanánk, tésére?ne. Ott a Halász múrét, s a hez,'éppen a kezelőhíd befe- már meglévő csatornákon, de hogy tervező művezetést vé- A 90 km hosszúságú foly6 Lajtából való öntözés a fő jezése van naprenden, de a maga a rendszer telj es kgez. 1936 augusztusában a megfelelőnek mutatkozott attrakcó, euf'óp~ színvona- hadbelyzetre való tekntettel építése, a vz f;llosztását bzbudapest Kultúrmérnök H- egy vzhasztostás tanul- on. október 7-én felső parancsra tostt6 tlt6k, átereszek, vala ~atal megbízásából Szent- mány modellezésére, amt Októberben már Hajdúná- az építés ratokkal, tervekkel mnt a nagyméretű csatorendre város területén a Bük- szűk három év alatt el s vé- náson találj uk, a Tszántúl Budapestre rendelk az Ön- nákon éptendő hdak kékös patak szabályozás és gelek. Oroszmokra térségé- hajózó és öntöző főcsatorna tözés Hvatal központjába, ptése csak afőművek átapartvédelm burkolás mun- ben egy alkalmasnak vélt munkálatahoz rendelk, hogyaleszámolás feladato- dása után, a gazdák gényekát rányítja. Megvan most- völgyszűkületben duzzasztó- ahol Doboly Tbor mérnök kat ellássa.' nek megfelelően. ndulhamár a pénz ahhoz, hogy 1936 mű telepítés ét elősegítő fel- urat helyettesít, ak katona Budapest ostroma meg- tott meg. decemberében végbzonyft- tárást végeznek, tárókat mé- szolgálatát tölt. rázza a családot. Attla gyer- Az 1948-as öntözés dény ványt kaphasson. lyítenek a völgy falába, a- E ktérő után újra H6dme- mekük a háború áldozata elején megépül az r. és. Ujabb küzdelmek követ- honnan talaj- és kőzetmntá- zővásárhely következk,jela" lesz, a nagy bánatqt Klára számú ks átemelő szíkeznek, most már a mérnök kat vesznek.' data a tervezett öntöző rend- leányuk megérkezése enyht- vattyútelep s, s öntözhetővé oklevélért. 1937-ben skerül A völgy más helyen talaj- szer kvtel munkának elő- t. (Úgy tudom, örökmemen- válk az addg svár Nagypár hónapos álláshoz jutna fúrásos módszerrel vt:.szk a készttése, amről talán még tóként, Attla fa elvesztése szget. "A hódmezővásáraz Országos Öntözésügy H~. mntát s tárolják, vagy, :vzs- csak nem s sejt, hogy ez matt vselt szakállat.) hely öntözőrendszernek az vatalnál, s így meglett a pénz gálatra küldk. Tarackraszná-, lesz élete fő műve. Az ostrom alatt s után a 1948-as öntözés dény ekéa végső vzsgák letételéhez,. nál munkahdat létesítenek a Ez az esztendő újabb örö- romeltakarításokon dolgozk, szült részét összes berendeamket 1938. május 7-g tel- folyócska felett, ahonnan möt hozott a családnak, meg- orosz katona parancsnok zéséve~ műtárgyaval együtt jesített s. vízsebességet és hordalékot születk másodk gyermekük, alatt, s mérnök szaktudása a Lúdvár öntözőrendszer Egyetem éveben aktívan mérnek, Dombónál megf- Attla. ment meg a Szovjetúnóba első képtés fokozatának sportol, kétpárevezős bajnok, gyelőpont létesül, állandó a 1942-ben tovább folyk az.menettől, az ottan kény- nevezhetjük" - írja Bartsch s amatőr kardvívó. mérés, megfgyelés. Télen öntözőcsatorna hálózat, vala- szermunkától. Lajos egy előadás vázlatá- A korább kapcsolatokat sokszor a 20 cm~es jégpáncél mnt a ksmútárgyak építése, Az ostrom után (febr. 16.) ban, amt a mérnök-szakszerkhasználva 1938. május 16- alatt s mémek. s folyk az előfelvétel mun- azonnal jelentkezk az FM vezet hallgatónak tartott án nap~íjas mérnökként f.el- Ez évben lép házasságra ka a Tszán, a "Bodrog" kot- Vízrajz ntézeténél szolgá- 1948. decemberében. vételt nyer az Országos On- Szabó rénnel, romantkus róhajó mederkügazítás mun- lattételre, február 25-én re- A másodk képítés fokotözésügy Hvatalhoz, s meg-' krándulásokra kerül sor a kálatokat végez, Horváth st- gsztrálják, s márcus 13-ával zatba a fürtrendszer megvabtzást kap a Tszántúl ön- Tarac-völgy helyérdekű ván a főnök. Még ez évben a. vásárhely munka folytatá- lósítását sorolja, míg a hartözőrendszer tervezés mun- ksvasúton Taracköztől Ne- Bartsch Lajos főhadnagy sára rendelk, ahová márcus madkba egy tovább 5000 kához szükséges ártérfej- reszncég (14,25 km), majd urat s egy rövdebb dőre 19-én meg s érkezk.. katasztráls hold fürtrendszelesztés rétegtervek az eké- onnan átszállással az erde behívják szolgálattételre, de A helybél hat6ságoknál rű képítését jelöl meg, s a szttésére. (Ez már az orszá- vasúton' Králymezőg, ahol mehtesítk. való lejelentkezés után 1945. megvalósítását a következő 5' gosöntözés program). megsmerkednek a kváló'. 1942-ben átadják a Bé- augusztú's 17-én az épltkezés éves terv keretébe utalja. A munkálatok előbb T- konyhasós fürdővel, s Rá- késszentandrás duzzaszt6- tovább folytat6dk - ha még Az 1948-as év olyan váltoszabercel-balsa térségében kócz hű népével, a ruszn la- művet, a nagyszabású áta- szerény keretek között s -, z~sokat hoz a környék pafolynak, majd a Tszalök kossággal. Fotók bzonyítják dáson részt vesz a vtzhasz- mvel 1944 őszétől 1945. ras:z,tságának életében, hogy duzzasztómű előtanulmánya- a táj szépségét s a lakosok nostásban dolgoz6k szne- augusztus 17-g a munkála- a "Gazda teendő" címmel hoz szükséges Tokaj-domb- egyszeru báját tavaszban-tél- java. tt Békésszentandráson,tok szüneteltek. A lemaradás előadássorozatot tart, nagy rád hullámtér felvétele kö- ben, munkában s a lakodalm most már duzzasztó van, de gen nagy volt, sőt bzonyos segítő készséggel a helybél vetkeznek. mtmetben. Kökényes, Gánya, nncs teljestm képített ön- háborús károkat s helyre gazdáknak az új tudomány- 938. decemberében a fel- Ksmező, Brusztra,. Thovec tözőrer'dszer, ez csak 1948- kellett állítan (a gépházat 4, ról. (Abban az dőkben oly mérés csoportból kemelk s a falvak sora s rrndenhol új tól kerül kvtelezésre. Ezen a transzformátorházat 5 tü- távlatokban gondolkodtak, átrányftják a Vízhasznosítás emlékek vésődnek egy életre okulva - a korá!.>b koncepc- zérség találat érte). hogy telepes falu létrehozá Osztályhoz, ahol a Tsza- a fatal házasok emlékezeté- ót jónak ítélve - tovább épí- Az építőmester tevékeny- sával népesítették voha be a füred öntözőrendszer telepe- be..tk az öntözőrendszert Vásár- ségen túl az elektromos és területet. nek helysz.fn~ felvételet A küls6 munkák 1940. no- hely' térségében,nyílván gépészet munkák sürgető (Folytatás a 7. oldalon)
; ; 1997. JUNUS VZPART 7,. Aprlsban hdeg, az évszaknak megfelelőnél kssé szárazabb, és változékony volt az dőjárá$. A sokéves átlagot megközelítő hav csapadéköss?-eg a harmadk dekádban lehulló nagyobbmennységeknek köszönhető. A hónap folyamán 8-14 napon jelentkező, gyalqan csak sz6rványos esők a Duna-Tsza közén 40-80 %-át, a tszántúl részen 80-170 %-át tették k az áprls átlagnak... Atvzg terület csapadék (mm), maxmum mnmum átlag dlrszak sokév átl. vszonyított : l', helye helye. csapad.(%.) eltérés (mm) tárgyhjv 85 Battonya 20 Kecskemét 45 92-4 nov. l-től. - - - - 188 80-48 Napf~nyből a szárazabb nyugat körzetek többet, a bőségesebb csapadékú kelet vdékek kevesebbet kaptak az lyenkor meg szokottnál. A menetrendszel'úeí érkező hdegbetörések és rövd felmelegedések nagyon változatossá tették a hónap dőjárását. A hónap közepén gyakor: éjszaka fagyok, és az alkalmanként 20 oc körül nap maxmumok sznte átmenet nél-kül változtatták tél, majd nyár jellegűvé az dőjárást. r, Tárgyhav napfény tartalom (ór:t) Tárgyhav léghőmérséklet (oc) Állookév hav átl. vszonyított.maxmum mnmum átlag más % 'eltérés. eltérés a sokév dátum dátum. hav átl.-tó.! Szege& 179 94-11 22 ll. -6 14. 7,7-3,5... (Fplytatds a 6: oldalr61) Ot-hat változatban családház s g'azdálkodó épületek tervet ~ elkészítették a telepesek r~szére. Az elgondolást Rákosék hatalomátvétele húsította meg.) Fennmaradt egy előadás vázlata,. amt anagyszget olvasókörben 1948. febr. l én tartott Bartsch Lajos, s az engedélyezéstől az építésg, üzemelésg végg vezette a gazdákat a vfz hasznosftását lletően. Ez évben már a Kultúrmérnök Hvatal dolgozója Vásárhelyen, majd az összevonások, átszervezések, s állauosttások után a Szeged Vzgazdálkodás Könet mérnö~eként dolgozk tovább.(közben 1949-ben szakért~ként a Mezőtúr-haraszt r~zstelep kvtelezés é nél s tevékeny részt vállal). A V~zgazdálkodás Körzetben/s utódcégenél csoporto, majd osztályvezetőként d~lgozk. Feladata a létesítencjő öntözőrendszerek, öntözőtelepek kalakításának, kj~lölésének, tervezés é nek bep.dítása s azok később felügyelete. Et dőszakban létesülnek a Szarvas-kákafok, a Marosjobb part, Algyő, Skentes-Szent~László, Kurca,: Percsora, Vdreér, HorgadldalcGödénylapos, Décs-f~zekaszug möntözőrendsz~rek, a Magyartés, Mndszent, Deszk, Kszombor, Békésszentandrás öntözőfürtbk, valamnt ezek kszolgál~sát végző vfzkvételek.. A vtthasznosttás szakágazat.keretében az e16zőeken túl l halastavak létestésének, ~jelölésének munkájába s tevékenyen részt vesz, Sz'olgálat deje alatt létesül a Szeged-fehértó tavak bővftés~, a Csanytelek halastó, a HAK! szarvas ha1astav~nak döntő többsége, a Décs-fazek.aszug halastó, a felgyő halastó, valamnt egyes tsza holtágak halasf- Bartsch. Laos tásra alkalmassá tétele, vfz- át, példát mutatva hvatástucseréjük megoldása, úgy- datból, emberségből (19.45. mnt: Röszke Holt-Tsza, nyarán katoná a legnagyobb Mártély Holt-Tsza, Atka szeretet hangján gazolják), a Holt-Tsza. családja, felesége s gyerme- Tevékenyen részt vállal a ke ránt szeretetből. terület vtzgazdálkodás 1988-ban családtagja jekeretterv. és az azt megala- lenlétébenvesz át aranydppozó monográfa kulolgozá- lomáját - egy dolgos, munsában. kával telt élet dokum.entu- A már emltett 1941-es mát. belvízvédekezésen túl részt Bár magatartását félreértővest az 1954-es (Győr, Ráv- en krtzálják, az úr Magyarfalu) és az 1965-ös duna, ország szószoló baloldalnak valamnt az 1970-es tsza ár- mnőstk, az embere, katovédekezésben s. ná ránt érzett felelősség, Már emlftettük szakszer- együttérzés matt nem élt vezet aktvtás át, 1957-ben vssza sosem tszt előjogáaz Alsó-Tsza vdék Vtzügy val. gazgatóság szakszervezet A fordulat után pedg ttkárának választják, tagja jobboldal beállítottságúnak lesz a MEDOSZ megyeb- skatulyázzák, pedg csak polzottságának és az országos gár yolt, s tettet a humánum elnökségnek. 1967-1973 kö- érzelemvlága szőtte át. zött ő az Atvzg szakszer- Munkdsságátennek ellmévezet bzottságának elnöke, re nem tudják nem elsmermajd halálág tszteletbel el- n. nök. A Hdrológa Társaság Említettük már az 1947-es tagja, tevékenyen támogatja Köztársaság Elnök Elsmemúködését, a szeged csoport rő Oklevelet, háromszor nyeegyk alaptója, vezetőség r el (1958, 1961, 1968) a tag. Vízgazdálkodás Kváló Dol- Nyugdíjazása után súlyos gozója címet,. - kétszer műtéten esk át, amt rendkí- (1965, 970) az Árvfzvdelevülszívóssággal khever. mért érmet -,l958-ban Szo Rendszerez fotó- é~ üveg- ~alsta Munkáért Érdemérnegatv felvételet, ratanya- met kap, 1973-ban nyugdíjazásakor a Munka\Érdemrend gát, amt 1980. márcusában a Szeged Vfzügy Emlék- ezüst fokozatát kapja. Több helynek ad át. (Gyűjteménye szakszervezet ktüntetés, el Balsa-Tszaberceltól _ Kár- smerés tulajdonosa. Küzdelmes, mégs szép é pátalján át - Lúdvárg, llet- lete volt, áldotta, de próbálta vea 70-es évek elejég ter- s az sten, mntazokat, akjed.) "Megküldöm és áta- ket tart valamre. ő olyan dom tehát azzal a kéréssel, ember volt.. hogy az épttkezés egyes ese- 1990. áprls B-án, nagyményet rögztő fényképeket pénteken adtá á,t lelkét tea múzeumban, lletőleg an- remtőjének, mntegy jelezve nak raktárában megőnésre a feltámadást. Sírja a Belsztveskedjenek elhelyezn, város temető fő útvonalán fennmaradását e7:l.el bztost- található, alg pá,r.t;néterre tan." - fja adományozó le- egykor bajtársatól, a. vvelében. lágháborús katonasfroktól Kérése számunkra pa~ M, munkájának ma foly tarancs, hogy ezzel s adóz.~ tó, tanttványa ha arra jázunk emlékének s.oly ponto- runk, adózzunk előtte egy san, precfzen foglalkozzunk csendes főhajtással. Megérezen anyaggal, mnt Bartsch deml! Lajos tette azt egész életén Ágoston stván Folyók vízjárása:. A korább nérsékelt áradásokat követően áprls utolsó hetében jelentős árhullámok érkeztek az Alsó-Tsza vdékére. Folyónk elöntötték hullámtereket, a Hármas-Körösön és a Maroson a vízállások meghaladták az L fokú árvfzvédem készültseg szntet. A Tsza nem hozott számottevő VÍztömeget, fgy az alsó szakasz vfzsznt-emelkedését a Körösök é~ főként a Maros árhulláma táplálták. A tetőzések a Hármas-Körösön, Szarvasnál29-én, a Maros on, Makóná30-án, atszán, Szegednél május l-én következtek be., Tárgyhav felszíl vízállás (cm) Vfzmérce maxmum mnmum közép - dátum dátum mederteltség (%) eltérés.körös, Szarvas 659 29. 395 21. 464 55-24 Maros, Makó 445 30. 14 2. 139 33-16 Tsza, Szeged 588 30. 139 l. 278 44-174 Talajnedvesség, talajvízjárás:. A thlaj nedvességállapota áprls első kétharmad ában nem változott: a felső 20 cm-es rétegben 35 %-os, mélyebben 95-100 %-os volt a telftettség. Az utolsó dekád csapadéka valószínűleg a felső réteg yíztartalmát s lényegesen megemelték, de erről a tájékoztató készítésekor még nem állt rendelkezésünkre nformácó.. A talryvíztükör a hónap folyamán alg mozdult. A fele-fele arányban előforduló emelkedések és süllyedések többnyre 10 cm alatt maradtak. A sokéves hav átlagvízállásoktól való elmaradás ugyan kssé nőtt, de az előző év hasonló dőszakának vízsznt jenél még így s magasabb értékeket mértek. Talajvízkút Tárgyhav közepes talajvízállás (cm) s.záma helye terep alatt változás az elmúlt eltérés a sokéves hónaphoz vszonyítva hav átlagtól 453. Vásárhely 287 t3-16 473 Mezóhegyes 5Ql +4 \ -107 883 Félegyháza 301 +4-131 Hav csapadékösszegek e/osz/ása az Atvzg terü/eren l 997. áprls Átlag: 45 mm Mértékegység: mm.. Hav csapadékösszegek alakulása az Atvzg terü/etén '997. áprls mm Sokéves hav átlag Tárgyév hav összeg
o UJ' 8 ;. VZPART ; 1997. JUNUS Maxmum és mnmum h6mérsékletek Szegeden Vízállás. dősorok 1997. áprls Tsza, Szeged és Maros, Makó, - 1997. áprls " (C": ls... 1S...;...: a...,,.",. :ro,,. or '....:..."\:,....:, "r~".. ;.~....... : : :. : : ml:l.x........ -.. '. ~...... ~ JA....,... fl "'1, : :.: : :...:.. 1~'...... ~" R.. ".. _ : : fl'-=-: : ::: 5.~......_-... o/>...!.... J.... t....... ~... 1... ',..".. r.., ''''t. t, "',~ ~:.t.._ ::..!'. :', ;....,.,.1/",'.. j.' +..,.:.--...;.. :-~.. --;""--='T-";"~"r--';"-':" fo'... _.-..~' r''';'' --...; '... ~ ~ ~:,'.,,: ".,'.... t -~.'... ".......... '... _... r -'.....,f -1~+---..o.---~--..;...",,"--_.-..._-~---' (ro 1110 600. sao!foo 300 ' EDD'. J ':...j. 100... J.,.:.:~:... ::.).. ~... :~:~':;::.. :...,..... r.;: f!.. ~:~: ~... :~ '_.f... -j D ;.-r"... "' ~... \' '." -.r.. ~.... S 10 15 ~J ~5 3D ntj.p.....",,} -.,....,.'>J"'. Hav középh6mérsékletek Szegeden 199? áprls!~!q 15. ln 5 D -~ -111 5 6, B 10 11 Hav napos órák száma Szegeden 1997~ áprls ;:Jrn :150 300!' ESD:. j!do,,, 1S0, fdo SD: f'. - sokéves hav. átlag _ tárgyév hav értékek a ~60~~~~~--~------~~--~--~--~--~~~ ~ sokéves hav átlag 5a tárgyé.v hav értékek: -100..1--... 1... 1 -,--=-r--..--..,.----:::---r----:::---.--.,.,.'f..., -- h,..,,, V, SZEGÉD MAKÓ _ ~50~~--~~~~--~--~--~~~.--~.. --~--~--~ E &. ': :t:! :,.. 4 t :, <ts. -400.... -0(-"".""... -~.. "....._... "'''l:- _...;...--: _... :~... ~:...:... t........... ~... 1..... tn ~ ~ : : : : : ~: : 6. ::: 1 : ~ l ~ 1 ~ l :. :.: : 2-450.. r... 1... -;-... 1..... r.......,., SokéV átlag (1976-90) Nap vízállás Sokév átlag (1901-90) Nap vízállás AHdrometeorológa helyzetjelentést az Atvzg Vízgazdálkodás Osztályának Vízrajz Csoportja készítette.. ~ l + + +.. +.. l...-t--:h=1... ~ -200... 1'... (... ;.. (... \:.. 1 o. (),- ().......... 1' 1.... r... -1..... 1 ::::: ~ l l ~ l 1 ~ l ] ] : '.' - ~ 5CO l... -:-... _~."... -;...""'1-"'... -1":... oooo.. ~...:-... oo... ~...-:... to...... ~-... ~... ";.------.,...-1..... >.,- :..: '.: : : : : : '.: :. "-~-.-, @ l l:!. j.': N ~.. :0: -550... r...... _~.... 1....._..... T..... 1...,... ~... -:..._.... \.. \.... \.... t... 1.. máj. jon. júl. aug.szept. okt. nov dec. jan. febr.márc. ápr. hónapok. t A talajvízsznt változása... "t"-.... ~: : ~. ~ ~ ~.;;:: (O. \; : :, 4 ~OO~T---~--~---~~--~---+---T--~---r---~--~. ' máj. jún. júl. aug.szept. okt. nov. dec. jan. f~br. rnárc. ápr. l hónapok.. t 883. sz. kút - Kskunfélegyháza 1997. áprlság. Sokéves'. 1996/97 A talajvízsznt változása. 473. sz. kút - Mez6hegyes., 997. áprlság. f4( rw VíZPART Az Alsó-Tsza Vdék Vlzügyl gazgatóság 'apja Szerkeszt a szerkesztet bzottság, elnöke és felelets kadó: dr. Kováts Gábor Felelets szerkesztet: PáJfy Kataln Szerkeszt6: Benke György Szerkeszfll5ég: H 6701 Szeged, Pf.: 39O,Stefánla 4- T.: 621312 933 - Tfx.: 323 774 - Tx.: 82-239. Nyomás: NORMA Nyomdász Kft., 6800 Hódmezetvásárhely, Rárósl út 10., T.: 621344 499..