Személyiségfejlesztési tanácsadás (tanulmány)

KEIRDI Kutatási Szolgáltatás Design: RIQ & Lead modell. Interdiszciplináris kutatói teamek felkészítése a nemzetközi programokban való részvételre az alapkutatás és a célzott alapkutatás területén TÁMOP-4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0005 Személyiségfejlesztési tanácsadás (tanulmány) Személyiségfejlesztés a szociális szakember képzésben 2015.

TÁMOP-4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0005 Személyiségfejlesztési tanácsadás (tanulmány) Személyiségfejlesztés a szociális szakember képzésben Készítette: Humanitas Socialis Kft.... Boncsér Zoltán István ügyvezető igazgató 1

Személyiségfejlesztés a szociális szakember képzésben Bevezetés: jelen tanulmány a kompetenciák alapján a tudásalap fejlesztésére törekszik: 1. A személyiség fejlesztése nézőpontjai: személyi és szakmai kompetenciák 2. A szociológiai nézőpontok, 3. A humán fejlődésre vonatkozó ismeretek 4. A gyakorlat elméletek, 5. A szociális munkára vonatkozó kognitív behaviorista perspektívák 6. A reflexív terapeuta nézőpontok 7. Radikális, kollektivista nézőpontok 8. A szociális munka a közpolitika dimenzióiban 9. A szervezeti és szolgáltatástudományi ismeretek 10. Változások menedzselése 11. Kutatási képességek fejlesztése 12. Felkészülés a gyakorlatra A szociális munkás személyisége a szociális munkában K.8. Személyes fejlődés menedzselése K.8.1.Személyes fizikai és mentális egészség fenntartásának képessége, kockázatérzékelés, K.8.2. Szupervízió használata, K.8.3. Az élethosszig tartó tanulás és személyes fejlődés tervezési képessége, K.8.4. A hagyományos, K.8.5. Az új információs technológiák által (pl. távoktatási) és K.8.6. Idegen nyelven történő személyes tanulás révén. K.8.7. Nemzetközi tapasztalatcsere révén. A KJF szociális munka szakos képzése az ökológiai nézőpontot figyelembe véve Uri Bronfenbenner rendszere alaápján a következőkkel írható le: 2

Makrorendszer: a szociális szolgáltatások a gazdasági rendszer részei, és a gazdasági folyamatok hatással vannak azokra, csakúgy, mint a felsőoktatási intézményekre. Az állam, akkreditációs bizottsága akkreditálta szakot 2000-ben. A NEFMI Oktatási hivatala kiadta a képzési engedélyt 2002-től. A KJF-t fenntartó ÖFKA felügyeli a főiskolát. A KJF képzését meghatározza a szociális munkaoktatásának globális standardjai és a magyar szociális etikai kódex. A képzési programot a Szociális munka BA képesítési követelményrendszere határozza meg. A KJF kapcsolatot tartott a regionális szociális tanáccsal és a megyei kormnyhivatallal, a képzés tartalmát illetően kérve véleményüket, valamint a gyakorlóhelyeket illetően. A KJF tagja a szociális képző intézmények szövetségének. A KJF egy erőteljesen nemzetköziesített környezetben folytatja képzéseit. A KJF kihasználja a média adta lehetőségeket, számos szociális témájú cikket készítve. Exorendszer: A KJF képzését szakgazda tanszékként a Szociális tanulmányok tanszék szervezei, de a KJF azon képzéséről van szó, amelyben a legerőteljesebb más tanszékek bedolgozása. A KJF programja egyedi az országban, mivel nem a generalista modellt, hanem az interakcionalista modellt állította a képzés fókuszába: ezért nagy a szerepe a kommunikációnak, a specializációk megjelenésének. A KJF célja olyan szociális munkások képzése, akik más munkakörökben is megállják helyüket, foglalkoztatási felkészültségük magas. A tanszék célja a minőségközpontú humán szolgáltatásokra való felkészítés. A tanszék jól szervezett, a tanszékvezető minden folyamatot felügyel, a tanszéki titkár és koordinátor 3

kompetens, autonóm ügyintéző személyiségek, felkészültek a problémamegoldásokra. A tanszéki kutatások középpontjában a szolgáltatástudományi és minőségi nézőpontok állnak, a pedagógiai módszertan kutatása. A tanulmányi adminisztráció a jó tárgystruktúrával gördülékeny. A hallgatói tanulást segíti az optimális tantárgy és vizsgaszám, ami szinte nullára csökkenti a hallgatói lemaradást. A mezorendszer elemei: az ügyfélszolgálat, a hallgatói tanulmányi tanácsadás, a könyvtár, a karrieriroda, a nemzetközi szolgáltató központ, a tanulmányi hivatal, a gazdasági hivatal, a sport és rekreáció, a kulturális csoportok. A mikrorendszer részei: a tanárok, oktatók, a tvsz, a hallgatói mentorok, tereptanárok, a tanórák, a vizsgarendszer, az évfolyamok, a hallgatók, a terephelyek, a záróvizsga és szakdolgozati rendszer. A jelenlegi leckesor a mikrorendszer részeként leírja, hogy a hallgatók miképp készülhetnek fel az elmélet informálta reflektív gyakorlatra. Makrorendszer: A szociális munka professzionális felfogását és a gyakorlati tevékenységet megalapozó nézőpontok 1. A szociális munka felfogása a Szociális Munka etikai kódexe alapján Előszó: 1. A Szociális Munka Etikai Kódexe (továbbiakban: Etikai Kódex) a szociális munka gyakorlatát meghatározó szakmai etikai normákat tartalmazza. 2. Az Etikai Kódex az ENSZ Emberi Jogok Nyilatkozatára, az Európai Szociális Kartára, az ENSZ a Gyermek Jogairól szóló Egyezményére, az Emberi Jogok Európai Egyezményére, valamint a Szociális Munkások Nemzetközi Szövetségének Szakmai Kódexére támaszkodik. 3. Az Etikai Kódex a szociális munka folyamatában részt vevők értékeinek és emberi méltóságának megőrzését, helyreállítását és kiteljesítését szolgálja. Elősegíti a szakma elkerülhetetlen etikai dilemmáiban való eligazodást és azok feloldását. 4. A szociális munka olyan szakmai tevékenység, amely a szociális munkás felelősségét meghatározó etikai elveken alapul. A szociális munkás felelőssége, hogy saját kompetenciáján belül a tevékenységének megfelelően- nyújtson szakmai, szolgáltatásokat. 5. A szociális munka jogszabályban meghatározott képesítési követelmények alapján elsajátítható szakmai ismeretekre, tapasztalatokra, készségekre és értékekre épül. 6. A szociális munkás felelőssége a kliensekkel, a munkatársakkal, az egyéb szakmák képviselőivel és a társadalmi környezettel való együttműködésre terjed ki. 4

7. A szociális munkás felelősséget vállal az egyének, csoportok, családok, közösségek (a továbbiakban kliens), valamint a szervezetek, intézmények érdekeinek képviseletében és lehetőség szerinti érvényesítésében. Alapelvek 8. A szociális munkás tiszteletben tartja minden ember méltóságát, értékét, jogait. 9. A szociális munkás a kliens hátrányos meg- különböztetése nélkül végzi munkáját. 10. A szociális munkás felelőssége, az Etikai Kódexet aláíró és csatlakozó szakmai szervezetek joga és kötelessége, hogy felhívják a döntéshozók, valamint a közvélemény figyelmét mindarra, amiben a nélkülözés és a szenvedés kialakulásáért a döntéshozók, a társadalom vagy egyes intézmények felelősek, illetve amivel akadályozzák ezek enyhítését. 10/A. A szociális munkás tevékenységével, szakmai állásfoglalásai- val segíti elő a társadalmi változásokat. 11. A szociális munkás az általános adatvédelmi szabályokon túl is köteles biztosítani a titoktartást és az információk felelős kezelését. Bizonyos esetekben, - bűncselekmények, és jogsértések esetén társadalmi felelőssége, vagy egyéb kötelezettségei módosíthatják ezt a felelősséget, amit mindenkor a kliens tudomására kell hozni. A titoktartás minden szóbeli, írásbeli, hang- és képanyagra rögzített, és az azokból kikövetkeztethető információra, az esettanulmányokra, esetismertetésekre és publikációkra is vonatkozik. 12. A szociális munkás a kliens kiszolgáltatott helyzetével nem él vissza. Munkája során a segítségnyújtás a döntő, az együttműködésre kötelezett kliensekkel kapcsolatban is. I. A kliens és a szociális munkás kapcsolata 13. A szociális munkás elsődlegesen a kliens érdekeit képviseli, emellett tiszteletben tartja mások érdekeit is. 14. A kliens és a szociális munkás együttműködése olyan formális kapcsolat keretében valósul meg, amely a bizalmon, az őszinteségen és a kliens autonómiájának tiszteletben tartásán alapul. A segítő kapcsolat során törekedni kell a klienssel való egyenrangú kapcsolat kialakítására. 15. A szociális munkás arra törekszik, hogy az általa nyújtott szolgáltatások - megkülönböztetés nélkül - mindenki számára elérhetőek legyenek. 16. A szociális munkában összeférhetetlen a szociális munkás és a kliens közötti rokoni, baráti, szerelmi, üzleti (haszonszerzésen alapuló) kapcsolat. 17. A kliens indokolt esetben megválaszthatja a szociális munkást, amennyiben az intézmény működése ezt lehetővé teszi. A szociális munkás - szakmai megfontolás után, és/vagy 5

összeférhetetlenség esetén - megszakíthatja a segítő kapcsolatot úgy, hogy gondoskodik a kliens további szakmai segítéséről. 18. A szociális munkás arra törekszik, hogy elhárítson, kiküszöböljön és elkerüljön minden olyan befolyásoló tényezőt, amely a tárgyilagos munkavégzést gátolja. 19. A kliensek számára juttatott javakból a szociális munkás nem részesülhet. 20. Az intézmény számára juttatott javakból a szociális munkás részesülhet, amennyiben azok elosztásáról az intézmény belső szabályzatában egyértelműen határoz, és az elosztás szabályait nyilvánossá teszi. 21. A szociális munkás előzetesen tájékoztatja a kliensét az általa igénybe vett szolgáltatás esetleges anyagi feltételeiről. A szociális munkás egyéb ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el. 22. A szociális munkát folytató szervezetek nem használhatják fel a segítő folyamatot pártpolitikai célokra, vallási meggyőződés befolyásolása érdekében. 23. Amennyiben a szociális szolgáltatás igénybevétele valamilyen elkötelezettséghez kötött, azt a klienssel előre közölni kell. 24. A kliens - szociális munkásra vonatkozó - panaszát az érintett felek, bevonásával meg kell vizsgálni. 25. A szociális munkás nem avatja be a klienst a munkahelyi vitákba. 26. Amennyiben a szociális munkás tudomására jut a kliens szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódó jogsérelme, bántalmazottsága, vagy a függő, kiszolgáltatott helyzetével való visszaélés, kötelessége az illetékes szervezetnél vizsgálatot kezdeményezni. II. A szociális munkás és a szakma kapcsolata 27. Önkéntesek, laikusok, gyakornokok bevonásáért, illetve az általuk nyújtott szolgáltatások minőségéért az őket bevonó szociális munkásé, illetve az intézmény vezetőéjé a felelősség. 28. A szociális munkás felelősséggel tartozik az általa vezetett segítő folyamatért, annak minőségéért. 29. A szociális munkás nem vállalhat el olyan feladatot, amelyben tevékenységét visszaélésre vagy emberellenes célokra használhatják fel. 30. A szociális munkás arra törekszik, hogy a szociális területen tevékenykedő intézmények, szervezetek és szakemberek hálózatként együttműködjenek, a társadalmi problémák megoldása érdekében szakmaközi egyeztetéseket, fórumokat, szektor- és ágazatközi együttműködéseket hozzanak létre. 31. A szociális munkás joga és kötelessége, hogy folyamatosan nyomon kövesse a szakma fejlődését, változását, és azt alkalmazza munkájában. 6

III. A szociális munkás és a munkatársak kapcsolata 32. A szociális munkában és a munkatársak kapcsolatában alapvető érték az együttműködés, amely formális keretek között valósul meg. A szociális munkás tiszteletben tartja munkatársai nézeteit, tekintettel van képzettségükre és kötelezettségeikre. 33. A szociális munkás kapcsolatát munkatársaival a bizalom, a tisztelet és a szolidaritás határozza meg, ezek azonban nem fedhetik el a szakmai problémákat. 34. A szociális munkás szaktudását, gyakorlati tapasztalatait és szakmai információit megosztja munkatársaival, különös tekintettel a pályakezdőkre és a gyakornokokra. 35. A szociális munkás más szakemberekkel történő együttműködése során tiszteletben tartja azok kompetenciáit, ez azonban sajátfelelősségét az eset további vitelében nem csökkentheti. 36. A szociális munkás tiszteletben tartja munkatársai és más szakemberek a sajátjától eltérő véleményét és munkamódszerét. Kritikájának felelős módon, az érintett bevonásával ad hangot. 37. Magánjellegű kapcsolata munkatársaival a szociális munkást nem befolyásolhatja abban, hogy szakmai tevékenységét legjobb tudása és meggyőződése szerint végezze. 38. A szociális munkás védi munkatársait az igazságtalan eljárásokkal szemben. Támogatja őket a kliensek és a szakma érdekei miatt vállalt összeütközésekben. 39. A szociális munkás munkatársa helyettesítésekor tekintettel van annak érdekeire, szakmai munkájára és a klienssel kialakított kapcsolatára. 40. A szociális munkás és az őt foglalkoztató intézmény, szervezet felelőssége, hogy csak feladatai ellátására alkalmas állapotban kerüljön közvetlen kliensközelbe. IV. A szociális munkás munkahelyéhez és a társadalomhoz való viszonya 41. A szociális munkás munkahelyén az Etikai Kódex elvei, értékei érvényesítésére törekszik. Ha ennek elérésében a szociális munkást akadályozzák, akkor segítségért joga van az Etikai Kollégiumhoz fordulni. Szorgalmazza, hogy az Etikai Kódex kerüljön be az intézmény szervezeti és működési szabályzatába. 42. A szociális munkás munkahelye szakmapolitikájának és szakmai gyakorlatának javítására törekszik, növelve ezzel a szolgáltatások hatékonyságát és színvonalát. Ennek érdekében az őt alkalmazó intézmény támogatásával résztvesz esetmegbeszélő csoporton, szakmai továbbképzésen, a munkájához és egyéniségéhez legjobban illő szupervízión. 43. A segítő munka során a szociális munkás védelemre jogosult a vele, az intézményével vagy a kliensével szembeni jogsértő vagy etikátlan bánásmóddal szemben. Ha etikai sérelem éri akár intézmények, akár személyek részéről, akkor kötelessége védelemért munkáltatójához, illetve annak fenntartójához, vagy az Etikai Kollégiumhoz fordulni. 7

44. A szociális munkás közszereplést vállalva minden esetben közli, hogy milyen minőségben, kinek a nevében (egyén, munkahely, szakma, párt, egyház, szervezet stb.) nyilatkozik, vagy cselekszik. 45. Az Etikai Kódex az aláíró szervezetek minden tagjára nézve kötelező. A szociális munkás kötelessége az Etikai Kódexben foglaltak betartása, és törekszik annak betartatására. Ez abban az esetben is kötelessége, ha nem szociális intézményben végzi munkáját. A szociális munkás a szociális munka értékeit tartja szem előtt, a munkaidőn kívül végzett egyéb tevékenységei során is. 46. A szociális munkás munkavégzése során tudatosítja környezetében a társadalmi felelősség-vállalás és -részvétel, valamint a szolidaritás fontosságát. Záró rendelkezések az Etikai Kódexhez 1. Az Etikai Kódexet aláíró szervezeteknek biztosítaniuk kell, hogy tagjaik megfelelhessenek az etikai elvárásoknak és a szakmai kötelezettségeknek. 2. Az etikai alapelvek és normák nem helyettesítik a szakma működési feltételeit: a kiépült intézményhálózatot a szükséges tárgyi feltételekkel együtt, a szakemberek felkészültségét, a szakmai szabályok ismeretét, a szociális munka egyéb szabályozási szintjeit, a szociális munka társadalmi presztízsét, az érdekvédelmet. 3. A szociális munka Etikai Kódexe nyilvános, a szociális szolgáltatást igénybe vevők és az együttműködő intézmények, és szervezetek számára hozzáférhetővé kell tenni. 4. Az Etikai Kollégium állásfoglalásai nyilvánosságra kerülnek. 5. A Szociális Szakmai Szövetség legalább ötévente felülvizsgálja az Etikai Kódexet. A benyújtott változtatási javaslatokat szakmai nyilvánosság előtt, konferencián kell megvitatni. Értelmező rendelkezések Szociális munka: olyan, hivatásszerűen végzett tevékenység, melyet a szociális, illetve a gyermekjóléti ellátórendszeren belül vagy azon kívül - személyes szolgáltatásként nyújtanak, és amely az igénybevevők problémáinak megoldásához szükséges külső és belső erőforrások komplex mozgósítására, ezzel élet- és működőképességük javítására, illetve helyreállítására irányul. Szociális munka célja: elősegíteni a társadalmi változásokat, a problémamegoldásokat az emberi jólét, a szabadság és a társadalmi igazságosság növelésében. Célja továbbá, hogy az 8

emberi viselkedésről és a társadalmi rendszerekről szóló elméletek felhasználásával, azokon a pontokon avatkozzon be, ahol az emberek egymással és társadalmi környezetükkel kapcsolatba kerülnek. Szociális munkás: szakirányú egyetemi, főiskolai, alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett oklevéllel rendelkező munkatárs, aki szociális munkát végez. Kliens: egyén, család, csoport, közösség, aki/amely a szociális munkás együttműködését igényli, vagy arra szorul. Elfogadta a Szociális Szakmai Szövetség Küldöttgyűlése 2011. április 29-én. A kompetencia alapú képzési modellek a szociális munka képzésében a nemzetközi felsőoktatási tapasztalatok alapján A brit, az amerikai, a kanadai, az ausztrál, a belgiumi megközelítésekben a következő módon megközelítettek a kompetenciák. A brit megközelítés 1. A szakma ismerete, mint indikatív tudásalap, amelybe beletartoznak a következők: társadalomismeret, a szociális munka jogi, társadalmi és ökológiai kontextusa, a szociális munka, mint szolgáltatási rendszer, a szervezet- kliens-szociális munkás viszonyrendszer értelmezése, értékek és etikai kérdések, a szociális munka elméletei, modelljei, módszerei és technikái, a szociális munka gyakorlata. A fenti tudásalappal kapcsolatosan a hallgatói kompetenciák egyértelműen a következők: kritikai gondolkodás, kiszámítható, következetes, autonóm munkavégzés, a jogi és etikai keretek közötti felelős cselekvés, kritikai reflexiók, önértékelés, konzultáció, kutatási képesség és értékelési képesség. 2. A képességek között kiemelt a klienssel való autentikus bánásmód képességeinek kialakítása: felkészülés a klienssel való találkozásra, értékelési képesség, gyakorlati szervezési képességek, problémamegoldás (problémamegoldás tervezése, információgyűjtés, elemzés és szintetizálás, beavatkozás és értékelés), kockázatmenedzsment, kutatási képességek, az együttműködési képességek. 3. A kompetenciák harmadik csoportját a személyes és szakmai fejlődéshez kapcsolódó képességek megszerzése jelenti: kommunikációs képességek, élethosszig tartó tanulás, viselkedés, bizonytalanság és stresszmenedzsment, infotechnológiák és numerikus képességek. 4. csoportot a professzionális kompetenciák jelentik. A kanadai megközelítés 9

Míg a brit modellből és a globális modellből alapvetően hiányozik a kulturális kompetencia, az kiemelt az amerikai és kanadai rendszerben. A kanadai rendszerben is élesen elválik az alapvető tudástartalom és a gyakorlati képességek rendszere. A kanadai rendszerben külön hangsúlyozott az alap-ill. általános tudás, a szakirányú ismeret, illetve az emelt szintű, mesterszakhoz kapcsolódó tudásanyag: Alapszint Specializált szakmai szint Mesterszint -A humán fejlődés, a - Az általános ismereteken társadalmi rendszer, a túl legalább egy speciális társadalmi intézmények és szervezetek, a társadalmigazdasági terület szakmai kérdéseinek és gyakorlatának ismerete fejlődés ismerete - Az adott terület -A nemzeti szociális jóléti beavatkozási és kezelési rendszer ismerete - a szociális szolgáltatási rendszer ismerete, a köz-a módszereinek ismerete az adott társadalmi probléma olyan alapos ismerete, hogy a non-profit és a magánszféra szociális munkás rendszereinek használata kompetensen legyen képes képessége magántanácsadásra, - A szociális munka alapvető konzultatív szolgáltatások elméleteinek és megszervezésére, képzési folyamatainak ismerete, az programok szervezésére, egyénekkel, csoportokkal, szakemberek szupervíziójára szervezetekkel és - Megfelelő érzékenységgel közösségekkel végezze a szakmaközi -A beavatkozás konzultációkat, legyen módszereinek ismerete, a tisztában tudása, képességei, személyiségre támaszkodás és cselekvési lehetőségei alapján korlátaival, szervezzen - Az alapvető kutatási rendszeres konzultációkat koncepciók, paradigmák, - legyen tisztában a módszerek és technikák személyes szupervízió, a ismerete szervezeti adminisztráció és a szociális -Emelt szintű és szakértői ismerete a szociális munkának, a szociális kutatásoknak, a szociális igazgatásnak, a szociális tervezésnek, a szociálpolitikának, a szociális munkás képzésnek. - Ismerje átfogó módon a lakosság kockázati csoportjait, a megfelelő szolgáltató rendszert, annak módszereit, miként értékelhető e rendszer megfelelősége a szükségletek ellátását illetően - Olyan elmélyült tudással bírjon, ami lehetővé teszi, hogy gazdagítsa a szakma tudásalapját, - Kellő tudással bírjon ahhoz, hogy a szociális munka módszereit és gyakorlatát oktassa. 10

- A társadalmi problémák ismerete és megértése annak miként hatnak az egyénekre, családokra, csoportokra, szervezetekre és közösségekre, a támogató források ismerete, a beavatkozás kezdeményezése - A személyiségre, a személyközi kapcsolatokra, a személyközi, családi kommunikációra, társadalmi csoportokra és családi viszonyokra, közösségi szervezetekre ható kommunikáció elméleteinek és alakításának ismerete - A szupervízió eltérő értelmezésének és használatanák ismerete, a konzultáció alkalmazása a szociális igazgatásban - Az etikai kódex ismerete és használata -Az emberi jogi törvények ismerete és megértése - A kisebbségek ismerete és megértése programadminisztráció kérdéseivel - ismerje az adott területre vonatkozó kutatási módszereket és technikákat, képes kutatásszervezésre legyen - legyen képes szociális munkás hallgatók részére tereptanári munka végzésére - - Azonban addig, amíg a brit a képességekben a közvetlen gyakorlati munkavégzést, a személyes és a professzionális képességeket hangsúlyozza, addig a kanadai standardokban a következő 11

gyakorlati képességek rajzolódnak ki: a közvetlen gyakorlat, a szolgáltatásmenedzsment, szervezetfejlesztés és rendszerváltozás, politika, kutatás, a szociális munkás személyes képességeinek és professzionalizmusának fejlesztése. Az amerikai megközelítés: Az amerikai standard megközelítések alapvetőnek tekintik az attitűdök és a tudás alapfeltételként való meglétét: 1) Etika és értékek, kulturális kompetencia, hitelesség, tudás, kontextus elemzési képesség 2) A közvetlen gyakorlat kompetenciái: értékelés, tervezés, beavatkozás, esetmenedzsment, megerősítés és ügyképviselet, a kliens felkészítése és képzése, team munka és együttműködés 3) A munkaszervezés és dokumentáció 4) A kutatás és a teljesítmény javítás, az infotechnológiák használata, 5) A személyes fejlődés menedzselése, tanulás, szupervízió és a vezetési képességek fejlesztése. Az ausztrál modell Az ausztrál modell a képzési kimenet tervezésében a következő elemeket hangsúlyozza: 1. Közvetlen gyakorlat egyénekkel, csoportokkal, közösségekkel, 2. Szolgáltatásmenedzsment- a kliens a neki legmegfelelőbb szolgáltatásokat kapja 3. Szervezetfejlesztés és rendszerváltozás ( a kliens előtti akadályok lebontása, a hozzáférés erősítése) 4.A politika formálása és alakítása, a szociálpolitika megváltoztatása 5. Kutatás és tudásgenerálás 6. Személyes tanulás és szakmai fejlődés 3. Mikrorendszer példa: A Kodolányi János Főiskola kompetencia modellje a szak képzésében K.1.Indikatív tudástartalom BA szint Szakirányú képzettség Mesterszint 12

K.1.1.A humán fejlődés, a társadalmi rendszer, a társadalmi intézmények és szervezetek, a társadalmigazdasági fejlődés ismerete K.1.2. a szociális munka jogi, társadalmi és ökológiai kontextusa K.1.3.A többszintűközösségi, nemzeti, helyi szociális jóléti rendszer ismerete K.1.4.a szociális szolgáltatási rendszer ismerete, a köz-a non-profit és a magánszféra rendszereinek használata képessége K.1.5.A szociális munka alapvető elméleteinek és folyamatainak ismerete, modelljeinek, az egyénekkel, csoportokkal, szervezetekkel és közösségekkel K.1.6. A szervezet- kliensszociális munkás viszonyrendszer értelmezése K.1.7. A beavatkozás módszereinek és technikáinak ismerete, a személyiségre támaszkodás alapján K.1.8. Az alapvető kutatási koncepciók, paradigmák, - Az általános ismereteken túl legalább egy speciális terület szakmai kérdéseinek és gyakorlatának ismerete - Az adott terület beavatkozási és kezelési módszereinek ismerete az adott társadalmi probléma olyan alapos ismerete, hogy a szociális munkás kompetensen legyen képes magántanácsadásra, konzultatív megszervezésére, programok szolgáltatások képzési szervezésére, szakemberek szupervíziójára - Megfelelő érzékenységgel végezze a szakmaközi konzultációkat, legyen tisztában tudása, képességei, és cselekvési lehetőségei korlátaival, szervezzen rendszeres konzultációkat - legyen tisztában a személyes szupervízió, a szervezeti adminisztráció és a szociális programadminisztráció kérdéseivel - ismerje az adott területre vonatkozó kutatási módszereket és technikákat, -Emelt szintű és szakértői ismerete a szociális munkának, a szociális kutatásoknak, a szociális igazgatásnak, a szociális tervezésnek, a szociálpolitikának, a szociális munkás képzésnek. - Ismerje átfogó módon a lakosság kockázati csoportjait, a megfelelő szolgáltató rendszert, annak módszereit, miként értékelhető e rendszer megfelelősége a szükségletek ellátását illetően - Olyan elmélyült tudással bírjon, ami lehetővé teszi, hogy gazdagítsa a szakma tudásalapját, - Kellő tudással bírjon ahhoz, hogy a szociális munka módszereit és gyakorlatát oktassa. 13

módszerek és technikák ismerete K.1.9. A társadalmi problémák ismerete és megértése annak miként hatnak az egyénekre, családokra, csoportokra, szervezetekre és közösségekre, a támogató források ismerete, a beavatkozás kezdeményezése K.1.10. A személyiségre, a személyközi kapcsolatokra, a személyközi, családi kommunikációra, társadalmi csoportokra és családi viszonyokra, közösségi szervezetekre ható kommunikáció elméleteinek és alakításának ismerete K.1.11.A szupervízió eltérő értelmezésének és használatának ismerete, a konzultáció alkalmazása a szociális igazgatásban K.1.12. Az etikai kódex ismerete és használata K.1.13. Az emberi jogi törvények ismerete és megértése K.1.14.A kisebbségek ismerete és megértése képes kutatásszervezésre legyen - legyen képes szociális munkás hallgatók részére tereptanári munka végzésére - 14

K.2. Mentális attitűd, értékek, kulturális kompetencia K.2.1. Az etikai alapelvek az etikai alapelvek Az etikai alapelvek értékek ismerete specializált alkalmazása érvényre juttatása minden szinten és kontextusban K.2.2. Hitelesség felelős, kiszámítható Hatékony szupervízióra és viselkedés, képes a kollégák tanácsadásra képes megvédésre K.2.3. Képes a kulturális eltérések megértésére, K.2.4. Kritikai gondolkodás, kiszámítható, következetes, autonóm munkavégzés, a jogi és etikai keretek közötti felelős cselekvés, kritikai reflexiók, önértékelés, konzultáció, kutatási képesség és értékelési képesség K.3. Gyakorlati képességek K.3.1. A közvetlen gyakorlat- autentikus bánásmód a személyekkel, csoportokkal, szervezetekkel, közösségekkel K.3.2. Szolgáltatásmenedzsment- K.3.3. Munkaszervezés, adminisztráció és dokumentáció képes az összetett problémák Képes a diszkriminatív értelmezésére speciális intézmények lebontására, esetekben hatásuk csökkentésére a szakterületet érintő kritikai a szociális megközelítés intézményrendszerre specializált szak specifikus vonatkozó kritikai munkavégzés gondolkodás szak specifikus reflexiók a jogi és etikai keretek megváltoztatási képessége a specializált gyakorlat korrektív akciók képessége kérdései a specializált szolgáltatások szolgáltatástervezés és menedzsment specializált sokrétű kommunikáció, munkafolyamatok és adm. professzionális kapcsolatmenedzsment 15

K.3.4. Kutatás és fókuszált kutatás akciókutatás, minőségfejlesztés minőségirányítási szolgáltatások fejlesztése K.3.5. Ügyképviselet, fókuszált ügyképviselet és szerepvállalás szakmai közpolitikai szerepvállalás szociálpolitika alakítás fórumokon K.3.6. Személyes fejlődés tereptanári képességek egész személyisége, interakciói, együttműködési képessége integritást, tekintélyt, szakmai szerepet tükröz K.3.7. Professzionális szakmai szervezeti tagságok konstruktív visszajelzésekre, személyiség formálása programfejlesztésre és menedzselésre képes A szociális munka területei a klienscsoportok alapján Szociális munka a kliensek életútja alapján 1) Szociális munka gyermekekkel 2) Szociális munka fiatalokkal 3) Szociális munka felnőttekkel (szegénység, hajléktalanság, adósságkezelés) 4) Szociális munka idősekkel 5) Szociális munka az életszakasz változásaiban: fiatal párokkal, családtag elvesztése Elméletek: a pszichológia személyiségfejlődés elméletei, szocializációs elméletek, a szociológia kirekesztés elméletei, andragógia (felnőttképzés elméletek), a társadalmi gerontológia elméletei, gerontológiai pszichológia Szociális munka atipikus élethelyzetben levőkkel 6) Szociális munka szexuális mássággal élőkkel 7) Szociális munka fogyatékkal élőkkel 8) Szociális munka mentális fogyatékkal élőkkel 9) Szociális munka szenvedélybetegekkel 10) Szociális munka palliatív gondozást igénylő személyekkel 16

11) Szociális munka deviáns viselkedésűekkel Elméletek: a társadalmi nem elméletei, a fogyatékosság elméletei, a pszichopatalógia elméletei, a szenvedélybetegségekkel kapcsolatos betegségek, hospice elméletek, a deviancia elméletei Szociális munka területi közösségi környezetben 12) Család és gyermekjóléti szolgáltatások: a. Szociális munka családokkal és gyermekekkel b. Gyermekvédelem c. Idősügyi közösségi szolgáltatások d. családon belüli erőszak Családelméletek, gyermekjogok, idősjogok, az idősödés szociológiai elméletei 13) Helyi közösségi szolgáltatások a. Szociális igazgatás, ügyintézés b. Közösségi foglalkoztatás c. Közösségi fogyatékos ellátás d. Helyi közösségi fejlesztés e. Szociális lakhatási szolgáltatások f. Szociális vállalkozások g. Szociális segélyezés h. Pártfogói szolgáltatás i. Utcai szociális szolgáltatások a közigazgatás elméletei, a foglalkoztatás elméletei, a közösségfejlesztés, helyi fejlesztés, a hajléktalanság elméletei, a szociális gazdaság elméletei, a szocializáció és reszocializáció elméletei, a prostitúció elméletei 14) Nemzeti szintű szolgáltatások a. szociális szakszolgáltatások bentlakásos intézmények b. Állampolgári ügyintézés c. Szociális programok: foglalkoztatási, stb. d. Menekültügy, bevándorlók e. Fogyatékos ügy, stb. 17

Az intézményes ellátás elméletei, a szociális állampolgárság kérdései, migrációs elméletek és ismeretek 15) EU szintű szociális szolgáltatások a. statisztika b. európai szintű programok c. koordináció d. Menekültügy e. Segélyezés A szociális munka kutatása, EU ismeretek, nyitott koordináció, közösségi politikák, belügyi együttműködés, nemzetközi együttműködés 16) Nemzetközi szociális munka a. társadalmi igazságossági perspektíva b. emberi jogi perspektíva c. nemzetközi fejlesztési perspektíva d. ökológiai perspektíva A nemzetközi szociális munka alapelvei, a nemzetközi emberi jogi szabályozás, nemzetközi fejlesztés elméletek, nemzetközi természeti katasztrófák Szociális munka humán szervezetekben 17) Szociális munka iskolában 18) Szociális munka munkahelyi környezetben 19) Szociális munka kórházban 20) Szociális munka nevelőotthonban 21) Szociális munka büntetés végrehajtási intézetben A szocializáció elméletei, a humántőke fejlesztése, a cégek társadalmi felelőssége, a klinikai szociális munka, szociálpedagógia, a rehabilitáció nézőpontjai Szociális munka kulturális kisebbségekkel 22) Szociális munka cigány kisebbségekkel 23) Szociális munka egyéb etnikai közösségekben 24) Szociális munka bevándorlókkal Kisebbségi társadalomismeret, kisebbségi családismeret, kisebbségi egészségügy és betegségek, kisebbségi konfliktus elméletek, kisebbségi kulturális ismeretek, migrációs pszichológia, akkulturáció, kisebbségi társadalompszichológia 18

A szociális munkás személyisége fejlesztése megalapozása, a szociális foglalkozáshoz KJF kompetenciák: K.3.6. Személyes fejlődés K.2.2. Hitelesség K.2.4. Kritikai gondolkodás, kiszámítható, következetes, autonóm munkavégzés, a jogi és etikai keretek közötti felelős cselekvés, kritikai reflexiók, önértékelés, konzultáció, kutatási képesség és értékelési képesség A tudásalap megszerzése: Az emberi fejlődés ismerete A csecsemő és kisgyermekkor, a gyermekgondozás és a gyermek pszichoszociális fejlődése. A gyermekkor ismerete: a gyermekkori fejlődés pszichoszociális kérdései, az attitűdök kialakulása. A serdülőkor: a serdülőkor normál és stresszel terhelt időszaka, karriertervek, élettervek. Fiatal felnőttkor: a felnőtt világ önálló kialakítása, munka, szexuális kapcsolatok, otthonteremtés, gyermekvállalás problémái. Középkorú életszakasz: kialakult, rögzült szokások, érettség, tapasztalatok, konszolidáció, vagy a fentiek felborulása, akadályai. Időskor: átmenet a munka világából a függőség világába, törékenység, megbirkózási problémák megjelenése, betegségek. Halál: A családtagok elvesztése, a krónikus betegségek, a gyász, haldoklás. A szociális munkás alapfeladata, hogy megértse, hogy a kliens mely életszakaszában található, ez mit jelent számára. A szociális problémák gyakran kapcsolhatók életszakaszhoz: pl. gyermekbántalmazás, amikor a gyermek túlélése a szülő gondoskodásán múlik. A szociális problémák gyakran akkor jelentkeznek, amikor egy személy az egyik életszakaszból a másikba lép át. Pl. a serdülőkor tipikusan krízisekkel teli, a krízis beavatkozás ezen életkor esetében a leggyakoribb. A szociális munkásnak tudnia kell, hogy az egyének az eltérő életszakaszokban eltérő tapasztalatokat szereznek, attól függően milyen képességekkel vagy fogyatékkal, milyen szociális hátrányokkal élnek. A szociális munkásnak tudnia kell, hogy az életszakasz nem csupán biológiai, hanem pszichológiai, szociális,politikai, egzisztenciális dimenziókkal is bír. 19

Lényeges annak megértése, hogy minden egyes életszakasz új egzisztenciális kihívásokkal is jelentkezik. A szociális munkásnak tudnia kell, hogy az életszakaszokat integráló tényező a személyiség identitása, az önértékelés és énértékelés, amely nem fix, hanem változik, fejlődik,és nem mindig sját ellenőrzéss alatt áll. Az identitás az egyén és környezete interakcióiban alakul, életrajz, amit az egyén ír, a befolyások, az integráci folyamata, amelyben a koherencia és folyamatosság kialakul. A szociális problémák sokasága keletkezik az identitással kapcsolatos problémákból. A vallás és spiritualitás az emberi élet fontos eleme. A szociális munkában fontos annak megértése, hogy a vallásos ember életének meghatározó eleme a vallásos hit, sőt annak megértése is, hogy a vallás, mint elnyomó elem jelenik meg. A vallásban nem hivő emberek számára is fontos a spiritualitás, a lelkiség, ami az életnek értelmet ad, ami formálja a világ érzékelését, azt, hogy miként illeszkedik az egyén a világba. A szociális munkában a vallás civilizációt formáló jellege megértése mellett a szociális munkásnak ismernie kell legfőbb vallásokat, azt, hogy a különböző vallások milyen lelki ösvényeket rajzolnak, milyen megoldásokat nyújtanak a szociális problémákra. A társadalom elvilágiasodása nem jelenti a spiritualitás megszűnését, azonban az egyén elidegenedése folyamatának, a nyugati fejlődés megértésének fontos jellemzője. A társadalmi folyamatok és intézmények megértése A szociális munkásnak tudnia kell, hogy a problémák társadalmi eredetűek, szegénység, megfosztottság, deviancia, társadalmi, területi, faji-etnikai egyenlőtlenségből fakadóak. A társadalmi problémák társadalmilag konstruáltak. megoldásuk gyakran nem egyéni, hanem társadalmi vagy közösségi szinten történhet, gyakran a társadalom erőforrásainak bevonásával, a személyes és pszichológiai tényezők nem vákumban, hanem társadalmi környezetben jelentkeznek, és gyakran szociális beavatkozással szociális munkával kezelhetők, és mindenkor függnek a szociálpolitika mindenkori társadalmi, politikai, gazdasági feltételeitől. A szociális munkásnak ismernie kell a társadalom rétegződését: az osztály, faj, etnicitás, életkor, fogyatékosság, szexuális és vallási identitáslehetőségeket és életesélyeket meghatározó tényezőit. A szociális munkásnak meg kell értenie a hatalmi tényezők fontosságát: a szociális munka kliensei alacsony hatalmi pozícióban lévő személyek, akik számára a megerősítés kulcstényező a problémáik megoldásában. 20

A társadalmi ideológiák szerepe fontossága: pl. a patriarchális kapcsolatok szerepe az elnyomásban, a szociális munka megértésében. A jog és jogrend kérdése: a szociális munkás a jogrend része és fenntartója, ugyanakkor küzdenie kell az igazságosabb társadalmi rendszerért. A szociális munkásnak ismernie kell a politikai rendszert és struktúrát, és ismernie kell a jogalkotás, a jog megváltoztatása folyamatait. A szociális munkásnak ismernie kell a társadalmi intézményeket, az intézmények szerepét az egyén életében: Az intézmények a társadalmi rend szilárd elemei, ezek a család, a munka etika, a vallás, az oktatás, a nemzeti identitás. Ezek gyakran kötődnek társadalmi ideológiákhoz. A modernitás korában a legfőbb társadalmi ideológiák a liberalizmus, a konzervativizmus, a szocializmus-kommunizmus, napjainkban a neoliberalizmus, a populizmus a legmeghatározóbb társadalmi ideológiák. A szociális munkásnak képesnek kell lennie a kliens társadalmi helyzete felmérésére és megértésére: Melyek a kliens társadalmi státusa jellemzői: osztály, nem, etnikai, életkori, fogyatéki, vallási-spirituális helyzete? Milyen a kliens kulturális kontextusa? Miben különbözik a kliens és a szociális munkás státusa? Milyen társadalmi tényezők állnak a szociális probléma hátterében? Melyek a család legfőbb jellemzői, melyek a szociális probléma rendszerszerű tényezői? Melyek a társadalmi egyenlőtlenségre, kulturális szüükségletekre, stigmákból fakadó problémákra utaló tényezők? Mennyiben általános a probléma, mennyire igényel mélyebb társadalmi beavatkozást? A személyközi, csoport és szervezeti dinamika ismerete A szociális munkásnak ismernie kell az emberek közötti interakciók természetét. A humán szolgáltatások, így a szociális munka középpontjában a személyközi interakciók megértése áll. o A kommunikáció stílusa és szokásai, verbális, nem verbális, stb. Azaz képesnek lennie az emberi kommunikációból való olvasásra, a hatékony meghallgatásra, a hatékony kommunikáció elemzésre. o A hatalmi viszonyok és a kliens helyzete a személyközi kommunikációból érthető meg. o A kommunikáció kontextusa megértése ( formális, informális helyzetek) A csoport dinamika feltárása: o A csoporton belüli kommunikációs csatornák megértése. 21

o A csoporton belüli hatalmi viszonyok feltárása: domináns, marginalizált, kirekesztett személyek viselkedése. o A csoport meghatározott kontextusban való viselkedése, új környezet, új feltételek, stb. A szervezeti dinamika megértése: o Szervezeti kultúra. ahogyan a szervezetben a munkát, a tevékenységet végzik o Formális és informális hatalmi viszonyok. a szervezeti hivatalos hierarchia, és a nem hivatalos befolyásolás rendszerei o a szervezeti politika és eljárások: szabályzatok, amelyek mentén az egyének cselekedhetnek o vezetési stílusok: tekintélyelvű, demokratikus, kooperatív, stb. A szociális munka ismerete A szociális munka világa dimenziói az interakcionista nézőpont alapján: a személyiség (identitás, szubjektivitás, narratíva) a személyközi interakciók ( interszubjektivitás, kommunikáció, konszenzus, konfliktus, hatalom) csoportdinamika és csoportközi kapcsolatok ( a csoportok kontextusba ágyazottsága, a csoporton belüliség és kirekesztettség, csoportmunka, teammunka) kulturális kontextus: a kultúra értelmezése a szociális munkában, az egyenlőtlenségek kulturális összetevői a szociopolitikai struktúrák és folyamatok: a szociális munka, mint pszichoszociális vállalkozás, a társadalmi megosztottság, a társadalmi és politikai folyamatok, a hatalom a szociális munka kettős mandátuma a szervezeti kontextus: a szociális szervezetek típusai, struktúrái, stratégiai és politikái, a szociális szervezetek szervezeti kultúrája, a szociális gondoskodás szervezeteinek befolyásolása moralitás és ideológia: a szociális munka, mint morális-politikai tevékenység, a szociális munka értékalapja, az értékek, a habitus és a kultúra a szociális munkában, diskurzusok, ideológiák a szociális munkában. spiritualitás a szociális munkában: spiritualitás és vallás, az életvilág értelmezése és spiritualitás, a szociális munka eltérő civilizácós hátterű kliensekkel A szociális munka folyamatainak ismerete 22

A szociális munka folyamatainak szolgáltatástudományi értelmezése: A szociális munka szolgáltatás gazdasági, politikai, ideológiai, helyi társadalmi, szakmai beágyazottsága a szervezet missziója, a szolgáltatási tevékenység kialakítása, a szervezet forrásai az együttes értékteremtés a szolgáltatás folyamatában: a szervezet-kliens-szociális munkás kommunikációja, az intervenciók, viselkedések, a kliens és a szociális munkás társadalmi, kulturális és fizikai forrásainak felhasználása a szolgáltatás technológiája: szakmai modellek, elméletek, eljárások, standardok A rendszerszerű szociális munka folyamat értelmezése: Értékelés: információgyűjtés, probléma meghatározás, erősségek meghatározása, szükségletek meghatározása, a szolgáltatások kiválasztása, összetett helyzetértékelés. Beavatkozás: a választási lehetőségek feltárása, a partnerségek kialakítása ( többféle szolgáltató szükségessége esetén), az együttműködés a klienssel. A beavatkozás folyamatainak és eredményeinek áttekintése: az értékelés korrekciója, korrigálás, a források kiegyenlítése, új tervezés. Befejezés, lezárás: A kliens képessé tétele problémáinak megoldására, a beavatkozás lezárása. Értékelés: Annak áttekintése, hogyan zajlott a tevékenység, mi ment jól, milyen hiba történt, milyen tanulság vonható le. A szociális munka interakcionalista folyamat értelmezése: inputok: a szervezet, szociális munkás, kliens forrásai folyamatok: a szolgáltatás interakciói, problémamegoldás, változás és változtatás a szociális problémamegoldásban: A változás, változtatás tervezése: a tervezett változási folyamat elemei, kontextusa, a kliens változásra vonatkozó szükségleteit befolyásoló tényezők (egyéni, családi és csoportváltozás, szervezeti és közösségi változás), a változás szereplőinek meghatározása, a változás fázisai, döntéshozatal a változásokra vonatkozóan. A tervezett változás-változtatási folyamat technikái: bekapcsolódás, elkötelezettség kapcsolatfelvétel, közvetlen találkozás, referátum készítés, információkezelés, interjú, (kliens bevonás, veszélyhelyzet felmérés); 23

adatgyűjtés és értékelés: társadalmi környezetelemzés, genogramm, ökotérkép, támogatottság értékelés, életcilus mátrix, változási vízió készítés, erősség értékelés, szerepteljesítmény értékelés, a kliens énkoncepciója feltárása, a család funkcionálása elemzése, a kiscsoport funkcionálása, viselkedési mátrix, a kliens társadalmi, viselkedési funkcionálása, a kliens környezetében értékelése, a gyermek elmaradottsága feltárása, gyermekvédelmi szükségletek feltárása, stb. Tervezés és szerződéskötés: problémák, célok meghatározása, a kliens szükségleti listája elkészítése, a beaatkozási célok meghatározása, szerződéskötés, informális forrásfeltárás, családi csoportkonferencia, kiscsoportos források Intervenció és monitoring: interjú tervezés, tanácsadás, személyiség fejlesztés, költségvetés tervezés, személyes adósság menedzselése, konfliktuskezelés, programfejleszés, ügyképviselet, edukatív eljárások, megerősítés A szociális problémamegoldás értékelése és zárása: a változások mérése, a célok, a feladatok megvalósítása mérése. A szolgáltatási tevékenység befejezése outputok: a tevékenység eredményei a kliens, a szociális munkás, a szervezet, a társadalom nézőpontjából A szociális munka nézőpontjainak és elméleteinek ismerete: Az autentikus bánásmódra vonatkozó nézőpontok: kognitív-behaviorista ( individuális, reformista), reflexív terapeuta, radikális (szocialistakollektivista)nézőpontok : humanista, pszichodinamikus, pszichoszociális, kognitívbehaviorista, radikális, rendszerközpontú, emancipációs, stb. A szociális munka gyakorlatának keretei: A szociális jóléti rendszerek, a szociális igazgatás, a közpolitika és szociálpolitika ismerete Az emberi, állampolgári, gyermekjogi, gyermekvédelmi, kisebbségi, fogyatékkal élők, munkajogi, szociális jogi ismeretek A szociális szervezetek ismerete, fejlesztése, vezetése A szociális szolgáltatások ismerete A szociális munka gyakorlata perspektíváinak ismerete o nyugati, fejlett társadalomból kiinduló generalista vagy specialista perspektíva; 24

o a nyugati fejlett információs társadalomra jellemző evidencia, vagy tényalapú gyakorlat o A komplex, információs társadalom kulturális nézőpontokat is beemelő interakcionalista gyakorlati modellje o fejletlen, vagy elnyomott vagy alávetett csoportokból kiinduló humanista, egzisztencialista, kritikai vagy etnikai-kulturális nézőpontú, vagy feminista perspektíva. o A probléma szemléletének perspektívája: ökorendszer, ill. rendszerközpontú vagy erősségekre építő perspektíva. A szociális munkás által végzett tevékenységek ismerete: értékelés: a szociális segítségért folyamodók körülményeinek és szükségleteinek értékelése, szolgáltatás nyújtás, bekapcsolódás a problémamegoldásba egyén, csoport, közösség szintjén a kliens kockázatainak értékelése kliens védelmi terv készítése, megvalósítása és értékelése jelentés, tanulmány készítése bírósági eljárásokhoz, közreműködés interdiszciplináris, szervezetközi szolgáltatási terv kialakításában, megvalósítáában, értékelésében, ügyképviselet és mediáció prevenciós tevékenység végzése határozathozatal a szociális és egyéb törvények alapján A szociális munka beavatkozási módszereinek ismerete szociális munka egyénekkel szociális munka családdal, csoporttal, szociális munka közösségben, a.) eltérő nézőpontok alapján: feladatközpontú, krízis intervenciós, tanácsadási, esetmenedzsment, ügyképviselet, mediációs helyzetekben b.) funkcionális kategorizálás alapján: informatív (információnyújtás, tájékoztatás), előíró (bírósági kötelezés, stb.), konfrontáló (a kliens ráébresztése helyzetére), katarktikus ( az egyén érzéseit felszínre hozó: gyász, félelem, reménytelenség esetén), katalítikus ( saját életük irányításának kézbevétele), támogató (a kliens erősségeinek megerősítése) 25

A szociális munka elvei fogalmi elvek: a probléma egyedi megértése, a megértés és cselekvés kapcsolata, rendszerszemléleti elv, szociállogikai gondolkodás, szociáletikai és kreativitási elv; Cselekvési elvek: megoldásra összpontosítás, a szociális munka funkciója elsőbbsége, minden érintett hasznára törekvése elve. A szociális munkás és a problémában érintettek közti viszony elve: köztes helyzet, a cselekvés fölötti uralom, kommunikáció-kontaktus elve, az érzelmek funkcionálissá tétele, a viselkedés pedagógiai befolyásolása, az önállóság növelése. A problémamegoldás végrehajtására vonatkozó elvek:a probléma isstrumentális meghatározása, a természetesség elve, a szociálökológiai elv, a tárgyalás elve, a tényszerűség elve, összpontosítás a probléma változóira, helyes időzítés, az önkéntesség elsőbbsége elve, az együttműködési elv, a probléma megnyitása. Elfogad(tatá)si elvek: a szociális munkás elfogad(tat)ása, a probléma elfogadása,barátságos részvét, az alkalmazkodás elve, a vádaskodás tilalma, a kompetencia elve, a magyarázat elve, a diszkréció elve. A szociális munkás szerepei Bróker szerepkör: A kliens összekapcsolása a megfelelő humán szolgáltatásokkal: a kliens szükségleteinek feltárása, motivációinak, kapacitásának értékelése, a források elérésében való segítése, információnyújtás.- beszerzés Ügyképviseleti szerepkör:-képviselet Pedagógiai, edukatív szerepkör:- tárgyalás, gondoskodás Tanácsadó szerepkör:- tanácsadás Esetmenedzser szerepkör:-közbelépés A társadalmi változások ügynöke szerepkör: képviselet Munkaszervezési szerepkör:-folyamatmenedzser Adminisztrációs szerepkör:ügyintézés Személyzetfejlesztő szerepkör: tereptanár, szupervíziós 26

A szociális munka szakmai gyakorlatát és a szociális szakma fejlődését elősegítő szerepkör: kutatás, evidencia alapú szociális problémamegoldás A professzionális tudásalap kiépítése Az elmélet és gyakorlat integrálása: szelektálás ( annak eldöntése, hogy a tudásalap mely eleme szükséges, mit akar elérni, ahhoz milyen elméletek, modellek jók), integrálás ( a különböző tudományágakból hozott ismeretek, az elmélet és gyakorlat integrálása, az elmélet helyzethez alkalmazása), reflektálás (annak értékelése, mit tettünk, mit értünk el, a tanulságok levonása) Reflektív gyakorlat: o a saját tevékenységünk előzetes, a folyamatban történő, és a tevékenységet követő értékelése o A rutinból fakadó cselekvés elkerülése o mechanikus problémakezelés kerülése o annak megértése, hogy a gyakorlatban minden problémás o kreatív, képzelőerő bevitele a megoldáskeresésbe o problémafókuszáltság o folyamatos tanulás és szakmai fejlődés o nyitottság új eszmék, megoldások, modellek iránt. A személyiség és szakma összekapcsolódása A szociális munkás személyiségének a szakma művelésére alkalmassá alakítása: humanista személyiség és elkötelezettség rasszista, esszencialista, szexista, stb. mentális gondolkodási modellek átalakítása interperszonális kapcsolataiban segítő mentalitás, a hatalmi helyzetek kiegyenlítée képessége érzelmi intelligencia, az emberi élethelyzetek megértése, az érzelmileg nehéz helyzetek kezelése saját személyiségét illetően is a szociális munkás státusa, helyzete és a kliens helyzete közötti szakadék kezelése képessége A szociális munka tudomány és művészet a szociális munka tudományalapja racionális alkalmazása és felhasználása 27

ösztönös megérzés és tapasztalati források kreatív gondolkodás és innovativitás kiegyensúlyozott alkalmazása. Felkészülés a szociális szerepekre: a szociális munka végzésének képesség alapjai A gondolkodási képességek kialakítása A szociális munka a társadalom természetébe, annak konfliktusaiba ágyazott, a társadalmi élet állandó változás folyamatában van, és ritkán épül konszenzusokra. A szociális munka rendszerszerűen a konfliktusok középpontjában áll: mit tekintünk társadalmi problémának, mi azoknak a gyökere, milyen szociálpolitika szükséges, milyen szolgáltató szervezetekre, milyen szolgáltatásokra van szükség. A szociális munka társadalmi interakciók mentén zajlik. A szociális munkát meghatározzák a politikai, a piaci, a média befolyásoló, a politikai, a szakmai tényezők. A társadalmak lassan változnak, ha kevés a változás nagyobb a stabilitás. A szociális munka intézményei is nehezen változnak, változtatnak. A fentiek következtében a szociális munka jellemzői, definíciói, értelmezése mindig vitatott, a szereplők maguk is állandó vitában állnak. A tudásalap rendszeresen változik, a tudásalap hátterét adó ismeretanyag változásai egymás területeire hatással vannak: pszichológia, szociológia, jog, stb.) ezért azokat mindig egymásra hatásaikban kell tanulmányozni. A tudásalap állandóan növekszik, egyes eredmények, módszerek, modellek előtérbe keülnek,mások kimennek a divatból. Szervezetben dolgozás képessége a munkaszerződés a munkaidő, munkarend, ügyrendek, szabályzatok a feladatkör, a szolgáltatási standardok, a munkavégzés forrásai adminisztratív feladatok csoportmunka, teammunka a felelősség és minőség, elvárások: nyugodtság, érzékenység, jól szervezettség, önbizalom a juttatási rendszer a munkaállomás a szervezeti kommunikáció 28