Építész osztatlan ötéves szak

Építész osztatlan ötéves szak Budapest, 2006. december 1

Tartalomjegyzék I. Adatlap 3 Mellékletek: az Egyetemi Tanács határozata 4 Az alapszak képzési és kimeneti követelményeit (KKK) tartalmazó leírás 5 Szándéknyilatkozat megnevezett oktatóknak a jelzett módon való foglalkoztatásáról 7 Az intézményvezet4 nyilatkozata a képzés indításához szükséges szellemi és tárgyi kapacitásról 7 II. A szakindítási kérelem indoklása A képzési kapacitás bemutatása 8 III. A mesterképzési szak tanterve (és a i programok leírása) 10 IV. A képzés személyi feltételei IV/1. A szakfelel4s, a szakirány felel4sök és a záróvizsgatárgyak felel4sei IV/2. Tantárgylista ak felel4sei, oktatói V. A szakindítás kutatási és infrastrukturális feltételei 2

I. Adatlap 1. A kérelmez4 fels4oktatási intézmény neve, címe: Budapesti M:szaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 1111 Budapest, M:egyetem rkp.3. 2. Kari tagozódású fels4oktatási intézmény esetén a képzésért felel$s kar megnevezése: Építészmérnöki Kar 3. Az indítandó mesterszak megnevezése: építész (osztatlan ötéves) 4. Az oklevélben szerepl4 szakképzettség megnevezése: építészmérnök (MSc) 5. Az indítani tervezett szakirány(ok) megnevezése építész tervez4 szakirány szerkezeti szakirány 6. A képzési id4; a félévek, valamint az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 10 félév, 300 kredit az összóraszámon (összes hallgatói tanulmányi munkaid4n) belül a tanórák (kontaktórák) száma: 4200 (félévenként 14 oktatási héttel számolva) a szakmai gyakorlat id4tartama és jellege: 4 hét építéshelyi és 8 hét tervez4irodai gyakorlat 7. A szak indításának tervezett id$pontja: 2006. szeptember 8. A szakért felel$s oktató megnevezése és aláírása: Dr. Becker Gábor egyetemi tanár 9. Dátum, és az intézmény felel$s vezet$jének megnevezése és cégszer1 aláírása Budapest, 2006. december Dr. Becker Gábor dékán Dr. Molnár Károly rektor 10. Az adatlap mellékletei; Az intézményi tanács támogató javaslata A mesterszak képzési és kimeneti követelményeit (KKK) tartalmazó leírás 3

II. A szakindítási kérelem indoklása A képzési kapacitás bemutatása 1. A szak képzési és kutatási el$zményei az intézményben Hazánkban legrégebb óta és a közelmúltig egyedül a Budapesti M:szaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karán folyt építészmérnök képzés. A jogel4d József Nádor M:egyetemen 1871-ben indult meg oktatás az Építészeti és Mérnöki Osztályon, az els4 oklevelet 1875-ben adták ki. Az építészképzés kezdeteit a 19. századvég kimagasló alkotói, Budapest városképének kialakítói, mint pl. Steindl Imre (a Parlament tervez4je), Hauszman Alajos (a Királyi Vár új szárnyai és a M:egyetem épületeinek tervez4je) és Schulek Frigyes (a Mátyás templom és a Halászbástya mestere) határozták meg. Szinte minden jelent4s magyar építész a nagy hagyományokkal rendelkez4 Karunkon végzett. Itt tanít (oktatóként vagy óraadóként) az ország építészeinek színe-java, aktív egyetemi tanáraink között jelenleg 3 Kossuth-díjas építész található. A nagy építészek mellett a m:szaki tudományok kiváló m:vel4i és neves tanáregyéniségei is kivették szerepüket az oktatásból: Czakó Adolf, Csonka Pál, Pelikán József, Gábor László, stb. Jelenleg is két m:szaki területen tevékenyked4 egyetemi tanárunk akadémikus. 2. Az új típusú szakon végz4k iránti regionális és országos igény prognosztizálása, a foglalkoztatási igény lehet4ség szerinti bemutatásával/dokumentálásával Az építészmérnöki diplomával rendelkez4k igen sok területen helyezkedhetnek el: els4sorban építész tervez4ként, településtervez4ként, szerkezettervez4ként, e mellett ingatlanfejleszt4ként, beruházóként, a kivitelezési munka irányítójaként, m:szaki ellen4reként; a közigazgatásban-államigazgatásban igazgatási és hatósági munkakörben; épít4ipari termékeket gyártó-forgalmazó, épít4ipari szolgáltató cégeknél, ingatlanpiaci és biztosítási szakemberként, a m:emlékvédelemben, épületfenntartási és felújítási területen és még számos munkakörben. A felsorolt területeken az ország egész területén jelent4s igény van diplomával rendelkez4 szakemberekre. A BME által végzett követéses felmérések azt mutatják, hogy az építészmérnöki diplomával rendelkez4 frissen végzettek túlnyomó része azonnal (1-2 hónapon belül), de mindegyikük fél éven beül el tud helyezkedni a saját szakmájában. Mivel a szakma különböz4 területein számos munkakört alacsonyabb (technikum, f4iskola, stb.), ill. nem szakirányú végzettséggel rendelkez4k töltenek be, jelent4s tartalék van még a meglév4 munkakörök min4ségi cseréjével járó elhelyezkedési lehet4ségekben is. 3. A kiemelked4 képesség: hallgatók alkalmasságát figyel4, azt el4mozdító, tehetséggondozó tevékenység beépítésére vonatkozó elképzelések, ill. intézkedések bemutatása A át az évszázados hagyományokon túl jelent4s szellemi kapacitást jelent4 oktatói állománya is determinálja a kiemelked4 tehetségekkel való foglalkozásra. Célkit:zésünk, hogy a Karról kerüljenek ki az ország legjobban képzett építészei-építészmérnökei. Ezért továbbra is jelent4s súlyt helyezünk m:vészeti és m:szaki téren egyaránt az elméleti alapokra és a magas színvonalú tervezés-oktatásra. A képzés 4

jelenlegi formája a hallgató oktatásba való belépést4l folyamatosan a tehetséggondozásra épül. A két szakirány lehet4vé teszi, hogy mind az építészeti tervezés, mind a m:szaki területek iránt érdekl4d4 hallgatók magas szint: képzést kapjanak. A komplex tervezési feladatok és a diplomaterv készítése során a hallgató az érdekl4désének megfelel4 területen önálló feladat készítésével mélyülhet el a szakma egy speciális részében. Oktatási programunk önmagában biztosítja, hogy a képzésben résztvev4 hallgatók tanulmányaik elvégzése után képesek legyenek bekapcsolódni a már meglév4 és az általunk indítani tervezett posztgraduális képzésekbe. A képzést kiegészítik a TDK munkák: a hallgatók mind m:szaki, mind m:vészeti területen további alkotó jelleg: szakmai tevékenységet folytathatnak oktatóik támogatásával-irányításával. 4. Az indítandó mesterszak hallgatóinak a kutatás-fejlesztésre, illetve a doktori képzésre való felkészítésének, valamint a doktori képzésre való továbblépés lehet4ségének bemutatása Az osztatlan 5 éves építész MSc szak célja olyan okleveles építészmérnökök képzése, akik képesek arra, hogy ellássák a település- és területrendezés, általában az épített környezet alakításának valamennyi építészeti és építési feladatát, ezen belül elvégezzék épületek, épületegyüttesek építészeti- és szerkezettervezési feladatait, megtervezzék, megszervezzék, irányítsák és ellen4rizzék ezek építését, épületfenntartási- és felújítási feladatokat végezzenek el, m:emlékvédelmi feladatokat lássanak el, képzettségüknek megfelel4 elméleti, tudományos és oktatási tevékenységet folytassanak, ellássák szakterületükön az építésigazgatási és hatósági munkák irányítását. A külön jogszabályokban el4írt szakmai gyakorlat után különféle szakterületekre szóló tervez4i jogosultságot kapjanak. A képzésben résztvev4k a szakon belül egy konkrét szakmai területen feladatok önálló megoldására készülnek fel, és képessé válhatnak a szakra épül4 PhD és DLA képzésben való részvételre. A szakra épül4 PhD és DLA iskolák az Építészmérnöki Karon akkreditált formában már m:ködnek. 5. A fels4oktatási intézmény képzési kapacitásának bemutatása az érintett képzési ágban, illetve szakon; a tervezett hallgatói létszám (képzési formánként bemutatva) Az Építészmérnöki Karon évek óta kb. 240 államilag finanszírozott, és 20-30 költségtérítéses (részben másoddiplomás) építészmérnök hallgató kezdi meg nappali tagozaton a tanulmányait. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a Kar rendelkezésére álló infrastruktúra és oktatói állomány ekkora létszámú hallgatóság oktatására megfelel4. 6. Intézményi képzési el4zmények esetén az indítandó szak kimenetének és a korábbi egyetemi végzettségi színvonalnak az összevetése, a megfelelés konkrét bemutatása (a korábbi egyetemi képzés tartalmával és kimeneti elvárásaival való összevetés) A képzés bizonyos tartalmi és metodikai változtatásokkal lényegében a hagyományos 5 éves építészmérnök-képzés jogutódja, ami els4sorban tervezési feladatok ellátására képez. 7. A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása a szakra való belépés tekintetében (el4zményként elfogadott alapszakok, kritérium ismeretkörök és kreditértékek) A képzés 5 éves, el4zményként elfogadható alapszak nem értelmezhet4. 5

III. A mesterképzési szak tanterve és a i programok leírása 1. A szak tantervét táblázatban összefoglaló, krediteket is megadó, óra és vizsgaterv szakirányok, azok bemutatása, kredit-tartalma Szakmai gyakorlat: 4 hét építés helyszíni, 8 hét tervez4irodai komplex gyakorlat. 3. Kompetenciák A képzés célja olyan építészmérnökök képzése, akik képesek arra, hogy ellássák a település- és területrendezés, általában az épített környezet alakításának valamennyi építészeti és építési feladatát, ezen belül elvégezzék épületek, épületegyüttesek építészeti és szerkezettervezési feladatait, megtervezzék, megszervezzék, irányítsák és ellen4rizzék ezek építését, épületfenntartási és -felújítási feladatokat végezzenek, m:emlékvédelmi feladatokat lássanak el, képzettségüknek megfelel4 elméleti, tudományos és oktatási tevékenységet folytassanak, ellássák szakterületükön az építésigazgatási és hatósági munkák irányítását, továbbá alkalmasak legyenek tanulmányaik PhD képzés keretében való folytatására. a) A mesterképzési szakon szerezhet4 ismeretek: - az építészettörténet és az építészeti elméletek, valamint a kapcsolódó m:vészetek, technológiák és tudományok ismerete, (Építészettörténet 1-6., M:emlékvédelem, M:vészettörténet, Magyar építészettörténet 1-2.,) - az emberek és az épületek, az épületek és a környezet közötti kapcsolatok ismerete, valamint annak a szükségszer:ségnek a megértése, hogy az épületeket és a közöttük lév4 teret az emberi igényekhez és mértékekhez kell igazítani, (Bevezetés az építészetbe, Építészet alapjai, Lakóépülettervezés 1-2., Középülettervezés 1-2., Munkahelyek építészete 1-2., Várostervezés 1-2., Tervezés módszertan, Tervezéselmélet) - a tervezési feladatok elvégzéséhez szükséges írásos dokumentumok megfogalmazásának képessége, a tervezéshez szükséges vizsgálatok elvégzési módszereinek ismerete, (tervezési tárgyak) - a tartó- és épületszerkezet-tervezés, a kivitelezés, az épülettervezéssel összefügg4 mérnöki problémák, valamint az elterjedt szerkezeti anyagok ismerete,(bevezetés a tartószerk.tervezésbe, Statika, Szilárdságtan 1-2.,Tartószerkezetek modelezése, Különleges tartószerkezetek, Vasbeton tartók, Acél és fatartók, Épületszerkezettan bevezet4, épületszerkezettan 1-8., Építéskivitelezés 1-5.) - az épületszerkezetek, épületfizikai problémák, és az épületek funkciói összefüggéseinek ismerete; az egészséges, komfortos és a környezeti hatások ellen védelmet nyújtó körülmények kialakításához szükséges ismeretek, (Épületszerkezettan bevezet4, épületszerkezettan 1-8., Épületfizika, Épületgépészet 1-2., Komplex tervezés 1-3.) - az épületmegvalósítási folyamatok tervezéséhez, szervezéséhez, irányításához, követéséhez és ellen4rzéséhez szükséges m:szaki, gazdasági, min4ségügyi, jogi ismeretek és azok együttes alkalmazása, (Építéskivitelezés 1-5., Mikroökönómia, Makroökonómia, Építésgazdaságtan, Építési jog) - a tervez4i elképzelések épületekké formálásában résztvev4 társszakmák, szervezetek, az építési jogszabályok, hatósági eljárások megfelel4 ismerete ahhoz, hogy a koncepciótervb4l minden szükséges információt tartalmazó teljes kiviteli tervdokumentáció készüljön, (tervezési tárgyak, Kiskomplex, Komplex tervezés1-3.) - alapvet4 hardver és szoftver ismeretek, számítógép és mérnöki programok kezelése, legalább egy CAAD program felhasználói szint: alkalmazása, (Építész informatika 1-3.) 6

- a környezetvédelem, a min4ségügy, a fogyasztóvédelem, a termékfelel4sség, a munkahelyi egészség és biztonság, a m:szaki és gazdasági jogi szabályozás, valamint a mérnöketika alapvet4 ismeretei, (Építéskivitelezés 1-5., Mikroökönómia, Makroökonómia, Építésgazdaságtan, Építési jog) - alapvet4 kommunikációs ismeretek, beleértve legalább egy idegen nyelven a m:szaki dokumentáció megértését is. (tervezési tárgyak, Kiskomplex, Komplex tervezés1-3., Diplomatervezés) 7

IV. A képzés személyi feltételei 1. A szakfelels, a szakirány felelsök és a záróvizsgatárgyak felelsei Felel4sök neve és a felel4sségi típus ( szf: szakfelel s, szif: szakirányfelel s, zvf: záróvizsgatárgy felel4s) Tudományos fokozat /cím 8 Munkakör Munkaviszony alapszak felel4se felel4se a szakon / az intézményben Becker Gábor szf, zvf Dr. habil egy. tan. T 2 3 Cságoly Ferenc szif, zvf DSc egy. tan. T 2 Domokos Gábor szif, zvf akadémikus egy. tan. T 2 Mez4s Tamás zvf CSc egy. tan. T 5 Gyulai Judit zvf Dr. egy. doc. T 4 alapozó tárgya k szak mai 2. Tantárgylista ak felelsei, oktatói A TÖRZSANYAG TANTÁRGYAINAK MEGNEVEZÉSE (ALAPOZÓ ÉS SZAKMAI TÖRZSTÁRGYAK) Oktató neve (A blokkjában els ként a felel sét tüntessék fel) Tud. fok. /cím A oktatói Munka-kör Munkaviszony A el4adója Gyakorl ati foglalko zást tart felel4se a szakon / az intézményben Ábrázoló geometria 1 Szoboszlai Mihály PhD egy. doc. T I N 4 Ábrázoló geometria 2 Szoboszlai Mihály PhD egy. doc. T I N 4 Bevezetés a tartószerkezet-tervezésbe Kollár László akad. egy. tan. T I I 4 Bevezetés az építészetbe Benk4 Melinda PhD egy. adj. T I N 4 Bevezetés az épületszerkezettanba Vörös Ferenc DLA, Dr. hab egy. tan. T I I 1 Építész informatika 1 Ledneczki Pál PhD egy. doc. T I I 1 Építész informatika 2 Szoboszlai Mihály PhD egy. doc. T I N 4 Épületfizika Zöld András DSc. egy. tan. T I I 1 Matematika E1 Barabás Béla PhD egy. doc. T I I 2 Matematika E2 Barabás Béla PhD egy. doc. T I I 2 Statika Domokos Gábor akad. egy. tan. T I N 2 Szilárdságtan 1 Sajtos István PhD egy. doc. T I N 2 Szilárdságtan 2 Domokos Gábor akad. egy. tan. T I N 3 Az építészet kezdetei, népi építészet (Éptört.1) Istvánfi Gyula Dr.hab egy. tan. T I N 1 Építésgazdaságtan Mályusz Levente PhD egy. doc. T I N 1 Építéskivitelezésszervezés 1 Gyulay Judit Dr. egy. doc. T I N 4 Építéskivitelezésszervezés 2 Gyulay Judit Dr. egy. doc. T I N 4 Építéskivitelezésszervezés 3 Vattai Zoltán PhD egy. doc. T I N 1 Építész informatika 3 Szoboszlai Mihály PhD egy. doc. T I N 4 Építészet alapjai Varga Tamás DLA egy. doc. T I I 3 Építészettörténet 2 Mez4s Tamás CSc egy. tan. T I N 5 Építészettörténet 3 Krähling János CSc egy. doc. T N N 5

A TÖRZSANYAG TANTÁRGYAINAK MEGNEVEZÉSE (ALAPOZÓ ÉS SZAKMAI TÖRZSTÁRGYAK) Oktató neve (A blokkjában els ként a felel sét tüntessék fel) Tud. fok. /cím A oktatói Munka-kör Munkaviszony A el4adója Gyakorl ati foglalko zást tart felel4se a szakon / az intézményben Építészettörténet 4 Krähling János CSc egy. doc. T I N 5 Építészettörténet 5 Kalmár Miklós PhD egy. doc. T I N 5 Épít4anyagok Józsa Zsuzsanna PhD egy. doc. T I I 3 Épületgépészet 1 Majoros András PhD egy. tan. T I 1 Épületgépészet 2 Kontra Jen4 PhD egy. doc. T I N 1 Épületszerkezettan 1 László Ottó CSc egy. tan. T I N 1 Épületszerkezettan 2 Korom Pál PhD egy. doc. T I I 1 Épületszerkezettan 3 Becker Gábor Dr., habil egy.tan. T I I 3 Épületszerkezettan 4 J. Koronkay Andrea PhD egy. doc. T I I 1 Középülettervezés 1 Cságoly Ferenc DSc egy. tan. T I N 2 Középülettervezés 2 Balázs Mihály DLA egy. doc. T N I 1 Lakóépülettervezés 1 Perényi Tamás DLA egy. doc. T I N 4 Lakóépülettervezés 2 Perényi Tamás DLA egy. doc. T I I 4 Magyar építészettörténet 1 Krähling János CSc egy. doc. T I N 5 Magyar építészettörténet 2 Kalmár Miklós PhD egy. doc. T I N 2 Munkahelyek építészete 1 Koris János DLA egy. doc. T I N 4 Munkahelyek építészete 2 Koris János DLA egy. doc. T I I 4 Rajz 1 Tari Gábor PhD egy. adj. T N I 5/2 Rajz 2 Tari Gábor PhD egy. adj. T N I 5/2 Rajz 3 Tari Gábor PhD egy. adj. T N I 5/2 Rajz 4 Tari Gábor PhD egy. adj. T N I 5/2 Rajz 5 Tari Gábor PhD egy. adj. T N I 5/2 Tartószerkezetek modellezése Sajtos István PhD egy. doc. T I I 3 Térkompozíció Fejérdy Péter DLA egy. adj. T N I 5 Tervezésmódszertan Cságoly Ferenc DSc egy. tan. T I N 2 Városépítészet 1 Locsmándi Gábor PhD.egy. doc. T I N 4 Városépítészet 2 Pálfy Sándor DLA egy. tan. T I N 4 A DIFFERENCIÁLT SZAKMAI ISMERETEK TANTÁRGYAINAK MEGNEVEZÉSE Oktató neve (A blokkjában els4ként a felel4sét tüntessék fel) Tud. fok. /cím A oktatói Munkakör Munkaviszony A el4adója Gyakorlati foglalkozást tart felel4se a szakon / az intézmény ben Acél/fa tartók E Armuth Miklós PhD egy. doc. T I I 1 Építéskivitelezésszervezés 4 Gyulay Judit Dr. egy. doc. T I N 4 9

A DIFFERENCIÁLT SZAKMAI ISMERETEK TANTÁRGYAINAK MEGNEVEZÉSE Építéskivitelezésszervezés 5 Oktató neve (A blokkjában els4ként a felel4sét tüntessék fel) Tud. fok. /cím 10 A oktatói Munkakör Munkaviszony A el4adója Gyakorlati foglalkozást tart felel4se a szakon / az intézmény ben Gyulay Judit Dr. egy. doc. T I N 4 Építészettörténet 6 Mez4s Tamás CSc egy. tan. T N N 5 Épít4anyagok 2 Józsa Zsuzsanna PhD egy. doc. T I I 3 Épít4anyagok 3 Józsa Zsuzsanna PhD egy. doc. T I I 3 Épületszerkezettan 5 Petró Bálint DSc egy. tan. T I I 2 Épületszerkezettan 6 Petró Bálint DSc egy. tan. T I I 2 Épületszerkezettan 6S Becker Gábor Dr.habil egy. tan. T I N 3 Épületszerkezettan 7 Hunyadi Zoltán CSc egy. doc. T I I 1 Épületszerkezettan 8 Becker Gábor Dr.habil egy. tan. T I N 3 Geodézia Ádám József akad. egy. tan. T I N 1 Különleges tartószerkezetek T Kollár László akad. egy. tan. T I I 4 Különleges tartószerkezetek S Kollár László akad. egy. tan. T I I 4 M:vészettörténet 1 Simos Mariann CSc egy. doc. T N N 2 M:vészettörténet 2 Mez4s Tamás CSc egy. tan. T N N 5 Rajz 6 Molnár Csaba DLA egy. adj. T N I 5 Rajz 7 Molnár Csaba DLA egy. adj. T N I 5 Balogh Balázs DLA, egy. tan. T N I 5/10 Rajz 8 Dr.habil Balogh Balázs DLA, egy. tan. T N I 5/10 Rajz 9 Dr.habil Talajmechanika-alapozás Farkas József DSc egy. tan. T I I 1 Tervezés elmélet Kapitány József DLA egy. doc. T I I 1 Vasbeton tartók Kollár László akad. egy. tan. T I I 4 Kiskomplex T Közép Tsz. Sugár Péter DLA egy. adj. T N I 2 Kiskomplex T Lakó Tsz. Perényi Tamás DLA egy. doc. T I N 4 Kiskomplex T Ipar Tsz. Koris János DLA egy. doc. T I I 4 Kiskomplex T Urb. Tsz. Locsmándi Gábor PhD egy. doc. T I N 4 Tanszéki terv (Bels4ép.) Közép Tsz. Major György DLA egy. doc. T n i 2 Tanszéki terv (Bels4ép.) Lakó Tsz. Varga Tamás DLA egy. doc. T I I 3 Tanszéki terv (Bels4ép.) Ipar Tsz. Koris János DLA egy. doc. T I I 4 Tanszéki terv (Bels4ép.) Urb. Tsz. Locsmándi Gábor PhD egy. doc. T I N 4 Tanszéki terv (Körny.terv) Közép Tsz. Major György DLA egy. doc. T N I 2 Tanszéki terv (Körny.terv) Lakó Tsz. Varga Tamás DLA egy. doc. T I I 3 Tanszéki terv (Körny.terv) Ipar Tsz. Vasáros Zsolt DLA egy. adj. T I I 1 Tanszéki terv (Körny.terv) Urb. Tsz. Locsmándi Gábor PhD egy. doc. T I N 4 Komplex tervezés T1- Közép.Tsz. Fejérdy Péter DLA egy. doc. T I I 5

A DIFFERENCIÁLT SZAKMAI ISMERETEK TANTÁRGYAINAK MEGNEVEZÉSE Komplex tervezés T2- Közép Tsz. Komplex tervezés S1- Közép Tsz. Komplex tervezés S2- Közép Tsz. Komplex tervezés S3- Közép Tsz. Komplex tervezés T1- Urban. Tsz. Komplex tervezés T2- Urban. Tsz. Komplex tervezés S1- Urban. Tsz. Komplex tervezés S2- Urban. Tsz. Komplex tervezés S3- Urban. Tsz. Komplex Tervezés T1- Lakó Tsz. Komplex Tervezés T2- Lakó Tsz. Komplex Tervezés S1- Lakó Tsz. Komplex Tervezés S2- Lakó Tsz. Komplex Tervezés S3- Lakó Tsz. Komplex Tervezés T1- Ipari Tsz. Komplex Tervezés T2- Ipari Tsz. Komplex Tervezés S1- Ipari Tsz. Komplex Tervezés S2- Ipari Tsz. Komplex Tervezés S3- Ipari Tsz. Komplex Tervezés T1- Éptört. Tsz. Komplex Tervezés T2- Éptört. Tsz. Komplex Tervezés S1- Éptört. Tsz. Komplex Tervezés S2- Éptört. Tsz. Komplex Tervezés S3- Éptört. Tsz. Komplex Tervezés T1- Rajzi Tsz. Komplex Tervezés T2- Rajzi Tsz. Komplex Tervezés S1- Rajzi Tsz. Oktató neve (A blokkjában els4ként a felel4sét tüntessék fel) Tud. fok. /cím A oktatói Munkakör Munkaviszony A el4adója Gyakorlati foglalkozást tart felel4se a szakon / az intézmény ben Fejérdy Péter DLA egy. doc. T I I 5 Sugár Péter DLA egy. adj. T N I 2 Fejérdy Péter DLA egy. adj. T I I 5 Fejérdy Péter DLA egy. adj. T I I 5 Pálfy Sándor DLA egy. tanár T I I 4 Pálfy Sándor DLA egy. tanár T I I 4 Benk4 Melinda PhD egy. adj. T I I 4 Benk4 Melinda PhD egy. adj. T I I 4 Benk4 Melinda PhD egy. adj. T I I 4 Vincze László DLA egy. doc. T I I 5 Vincze László DLA egy. doc. T I I 5 Vincze László DLA egy. doc. T I I 5 Vincze László DLA egy. doc. T I I 5 Vincze László DLA egy. doc. T I I 5 Dobai János DLA egy. doc. T I I 5 Dobai János DLA egy. doc. T I I 5 Dobai János DLA egy. doc. T I I 5 Dobai János DLA egy. doc. T I I 5 Dobai János DLA egy. doc. T I I 5 Kalmár Miklós PhD egy. doc. T I N 5 Kalmár Miklós PhD egy. doc. T I N 5 Simos Mariann CSc egy. doc. T N N 2 Mez4s Tamás CSc egy. tan. T N N 5 Mez4s Tamás CSc egy. tan. T N N 5 Balogh Balázs DLA, Dr.habil egy. tan. T N I 5/10 Balogh Balázs DLA, egy. tan. T N I 5/10 Dr.habil Molnár Csaba DLA egy. adj. T N I 5 11

A DIFFERENCIÁLT SZAKMAI ISMERETEK TANTÁRGYAINAK MEGNEVEZÉSE Komplex Tervezés S2- Rajzi Tsz. Komplex Tervezés S3- Rajzi Tsz. Diplomatervezés- Közép.Tsz. Diplomatervezés- Urban.Tsz. Diplomatervezés - Ipari Tsz. Diplomatervezés - Lakó Tsz. Diplomatervezés Éptört. Tsz. Diplomatervezés - Rajzi Tsz. Oktató neve (A blokkjában els4ként a felel4sét tüntessék fel) Tud. fok. /cím A oktatói Munkakör Munkaviszony A el4adója Gyakorlati foglalkozást tart felel4se a szakon / az intézmény ben Molnár Csaba DLA egy. adj. T N I 5 Molnár Csaba DLA egy. adj. T N I 5 Lenzsér Péter DLA egy. doc. T N I 1 Pálfy Sándor DLA egy. tan. T I N 4 Lázár Antal DLA egy. tan. T N I 1 Perényi Tamás DLA egy. doc. T I I 4 Kalmár Miklós PhD egy. doc. T I N 5 Balogh Balázs DLA, Dr.habil egy. tan. T N I 5/10 EGYÉB GAZDASÁGI ÉS HUMÁN ISMERETEK TANTÁRGYAINAK MEGNEVEZÉSE Oktató neve (A blokkjában els4ként a felel4sét tüntessék fel) Tud. fok. /cím A oktatói Munkakör Munkaviszony A el4adója Gyakorlati foglalkozást tart felel4se a szakon / az intézményben Építési jog E Bankó Sándor Dr. egy. adj. T I N 1 Filozófia Margitay Tihamér CSc egy. tan. T I N 2/4 Makroökonómia Meyer Dietmar CSc egy. tan. T I N 2/4 Mikroökonómia Meyer Dietmar CSc egy. tan. T I N 2/4 Település- és városszociológia Csizmady Adrienne PhD egy. doc. T I N 1/2 Tudományos fokozat / cím: PhD vagy CSc, DSc, akadémikus. (2006. december 31-ig a dr. univ cím a tudományos fokozatot kiváltja). Munkakör: (egyetemi / f4iskolai) tanár, egy. doc., adjunktus, tanársegéd; tudományos (f4)munkatárs; egyéb Munkaviszony : Teljes munkaid4ben foglalkoztatott határozott vagy határozatlan idej: munkaviszony, ill. közalkalmazotti jogviszony T Egyéb (részmunkaid4ben foglalkoztatott, megbízási szerz4désessel foglalkoztatott, stb.) E 12

V. A szakindítás kutatási és infrastrukturális feltételei 1. Országosan elismert tudományos m1hely vagy együtt dolgozó szakmai közösséggel bíró alapvet4 K+F / m:vészeti terület bemutatása A án a képzés sajátosságának megfelel4en (a m:szaki és a m:vészeti jelleg: terület 50-50%-os megoszlása) jelent4s építészeti tanáregyéniségek és m:szaki szakemberek oktatnak. Itt tanít (oktatóként vagy óraadóként) az ország építészeinek színe-java, aktív egyetemi tanáraink között jelenleg 3 Kossuth-díjas építész található. A képzés jellegéb4l adódóan számos képz4m:vész grafikus és fest4 is oktat pl. a Rajzi Tanszéken. A nagy építészek mellett a m:szaki tudományok kiváló m:vel4i és neves tanáregyéniségei is képviselve vannak. M:szaki területen dolgozó munkatársaink szinte minden jelent4s magyar beruházás tervezésében valamilyen formában részt vesznek. Jelent4s kutatásokat folytató szakmai m:helyek is kialakultak: jelenleg is két m:szaki területen tevékenyked4 egyetemi tanárunk akadémikus. Például a kompozit anyagú szerkezetek méretezésér4l szóló, világviszonylatban ismert szakkönyv egyik társszerz4je a kar tanára, és a szerkezeti mechanika több biológiai és nanotechnológiai alkalmazásáról is születtek a karon nemzetközi publikációk. 2. A képzés tárgyi feltételei, a rendelkezésre álló infrastruktúra 2.1 A BME 9 db 300-600 f4s el4adó teremmel, 19 db 121-250 f4s el4adó teremmel és 176 db 12-120 f4s tanteremmel rendelkezik. Összességében ez elegend4 a BME oktatási tevékenységéhez. A tantermeknek az egyes képzésekhez való rendelését az oktatási rektorhelyettes felügyelete alatt m:köd4 bizottság végzi, amelynek minden karról van tagja. 2.2 A hallgatók számára hozzáférhet4 számítástechnikai infrastruktúra Az oktatási célokat szolgáló számítástechnikai infrastruktúra tagozódása hasonló az Egyetem felépítéséhez. Vannak: egyetemi kezelésben lév4 számítástechnikai eszközök, amelyekhez minden beiratkozott hallgató hozzáférhet (EISZK, EISZK-HSZK), kari kezelési informatikai laborok, tanszéki használatú szervergépek, munkaállomások, PC számítógépek. Ez a számítástechnikai eszközpark az egyetemi lokális számítógép-hálózatra csatlakozik, mely egy redundáns kialakítású Gigabit-Ethernet gerinchálózatra épül, 10 Gbps sebesség: kicsatlakozással. Az egyetemi kezelés: oktatási célokat szolgáló számítógéppark és hálózat üzemeltet4je az Egyetemi Informatikai Szolgáltató Központ (EISZK) és ennek alárendeltségében m:köd4 Hallgatói Számítógép Központ (HSZK). Az EISZK felügyeli és üzemelteti az egyetemi lokális számítógép-hálózatot, valamint az összegyetemi célokat szolgáló szerverszámítógépeket. Ezekr4l b4vebb információk a http://www.eik.bme.hu Web címen találhatók. Dolgozóink és hallgatóink telefonvonalon keresztül (pl. otthonról) is rákapcsolódhatnak az egyetemi hálózatra, elolvashatják elektronikus leveleiket, hozzáférnek az Internethez. Ehhez a technikai hátteret az egyetemi access server, az asterix.bme.hu nev: 13

Cisco AS5300 típusú eszköz biztosítja, valamint távközlési szolgáltatók access serverei. Az asterix 100 db MICA modemet tartalmaz, és ISDN vonalakon kapcsolódik a telefonhálózathoz. Mind az asterix, mind az igénybe vett távközlési szolgáltatók access serverei képesek fogadni maximum 56 kbit/s sebesség: analóg modemes hívásokat, valamint 64 vagy 128 kbit/s sebesség: ISDN adathívásokat. A díjtalan szolgáltatás 2005. szeptember 23-tól az ország egész területén elérhet4. A Hallgatói Számítógép Központ (HSZK) 20 gépteremb4l áll, melyekben 12-20 db PC bázisú számítógép üzemel. Összesen 272 db számítógép áll a hallgatók rendelkezésére napi 13 órás nyitva tartással. Ezen felül 5 db napi 24 órás elérhet4ség: szervergép WIN, UNIX, Novell platformokon. A HSZK m:ködésér4l b4vebb információk a http://www.hszk.bme.hu Web címen találhatók. Ennek megfelel4 a Központ szoftver ellátottsága DOS és Windows XP operációs rendszereken adatbázis- és táblázatkezel4, C és Pascal fordítók, fejleszt4i rendszerek, rajzoló, matematikai, statisztikai, modellez4 és szimulációs programok állnak a hallgatók rendelkezésére. (pl.: Archicad 6.5 francia, Archicad 9.0, AutoCAD 2006) A központ a karok szakoktatásának támogatására is igénybe vehet4, az ehhez szükséges szoftvereket esetenként a karoknak kell biztosítaniuk. 60 jelent4sebb program használható 2.3 Könyvtár ellátottság A Budapesti M:szaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos M:szaki Információs Központ és Könyvtár (BME OMIKK) az ország legnagyobb m:szaki könyvtára. Az országos feladatkör:, nyilvános szak- és egyetemi könyvtár szolgáltatásokat nyújt a m:szaki, gazdasági, élettelen természettudományi és társadalomtudományi területeken az oktatás, kutatás és hallgatók, valamint valamennyi érdekl4d4 számára. A könyvtár 8.200 m 2 területen, 7 olvasóteremben 520 fér4helyen, 65 nyilvános olvasói számítógépes hozzáféréssel, több mint 2 millió dokumentummal, 100.000 kötetes szabadpolcos állománnyal, 3400 kurrens folyóirattal, 5000 elektronikus folyóirattal szolgálja olvasóit. A könyvtárban mintegy 100 adatbázis (CD-ROM, internetes/online) áll az érdekl4d4k rendelkezésére. Az Egyetem campus-án 5000 végpont van a szakirodalmi adatbázisok eléréséhez. A BME OMIKK-ban valamennyi könyvtári munkafolyamat az ALEPH integrált számítógépes rendszer segítségével végzik. A könyvtár szolgáltatásai munkanapokon 9-20 h között vehet4k igénybe. URL: www.omikk.bme.hu A központi könyvtár mellett az oktatók és a hallgatók rendelkezésére állnak a különböz4 tanszéki könyvtárak is, melyekben kurrens folyóiratok is kölcsönözhet4k. 2.4 A szak elvégzéséhez idegen nyelvi követelmények teljesítését segít4 infrastruktúra A BME hallgatónak nyelvtanulását biztosítja a Nyelvi Intézet, amelynek mintegy 90 oktatója van. A nyelvoktatás hatékonyságát segítik a rendelkezésre álló nyelvi laborok. A BME Nyelvi Intézetének színvonalát jelzi, hogy egyetemi feladatai mellett országos akkreditált vizsgaközpontként is m:ködik. 14

2.5 A hallgatói tanulmányok eredményes elvégzését segít4 szolgáltatások, juttatások A M:egyetem a hallgatók írásos anyagokkal való minél jobb ellátottsága érdekében 1991 óta Egyetemi Tankönyv és Jegyzetbizottságot m:ködtet. A bizottság az oktatási rektorhelyettes tanácsadó testülete, tagjai a karok jegyzetfelell4sei és a hallgatók képvisel4i. A BME saját kiadója a M:egyetemi Kiadó. Itt történik az új jegyzetek szerkesztése. A Kiadó el4állítja (el4állíttatja) a jegyzeteket a karok által igényelt példányszámban. Az egyetemnek saját könyvesboltja van, ahol a jegyzeteken kívül a tanulásban jól használható könyvek is beszerezhet4k. 2.6 A tanulmányi ügyekkel kapcsolatos adminisztráció Az egységes és hatékony tanulmányi adminisztráció érdekében a BME 2003.december hó óta Központi Tanulmányi Hivatalt üzemeltet. A tanulmányi eredmények nyilvántartása a Neptun.Net tanulmányi adminisztráció rendszerben történik. A rendszer üzemeltetését az Egyetemi Informatikai Szolgáltató Központ 6 f4s Hallgatói Rendszerek Csoportja végzi. A hallgatók és oktatók a Neptun rendszer szolgáltatásait az Interneten keresztül is elérhetik. 2.7 A BME 1993 óta használja a kreditrendszert, ma már minden képzésben. Az ebben szerzett tapasztaltok megkönnyítik az egyetem számára a kétciklusú képzés bevezetését. 15