Tartalmak a pad alatt Fehér Katalin Zsigmond Király Főiskola feher.katalin@zskf.hu Bevezetés Az előadás címe arra utal, hogy az oktatási környezetben lehetőségként adott számítógépes, illetve internetes környezet nem csak a tanítás-tanulás közvetlen céljait szolgálja. Számos olyan e-mailen továbbított tartalom kering, melyet a userek egymásnak körbeküldenek akár egy multimédiaóra keretében, akár az órák szünetében vagy egyéb szituációkban. Ezek a virtuálisan pad alatt terjesztett tartalmak elsősorban a monoton feladatokat, a számítógép, illetve az internethasználat szokásos egyhangúságát bontják meg, valamint adott céllal továbbítva rövid idő alatt nagy tömegben képesek terjedni, majd ugyanilyen tempóban el is tűnni. Az előadás igyekszik összefoglalni ezen tartalmak szerepét, illetve bizonyos szempontok mentén rendszerezni azok információit. Kiinduló kérdés és mintavétel Internetközelbe kerülve a legtöbben a keresők és az e-mail szolgáltatók oldalára látogatnak el. A számítógép előtt eltöltött időt tekintve a böngészés áll az első helyen, ám rendszerességét tekintve az elektronikus levelezés van az élen (forrás: ittk.hu, 2002., 2003.). Az e-mailek őrzik a hagyományos levelezés szerepét (információcsere, szociális háló fenntartása, hivatalos kommunikáció stb.), ám emellett egy önálló műfaj is megjelent: az általában kommentár nélkül forwardolt csatolmány, illetve tartalom. Nevezzük a forwardolást feltételezve ezeket F-mailnek. Az F-mailek egyrészt a böngészés-fellelés folyamatnak köszönhetők: mind az online információ-hozzáférésnek (pl. egy izgalmas hír egy híroldalról), mind az offline világban fellelhető és figyelemreméltó eseményeknek, megörökített és másokkal megosztott tartalmainak (pl. egy lefotózott kandikamerás pillanat). Másrészt kreatív (illetve a kreatív gondolatot megvalósító és közzétevésre időt szakító) tartalmakat feltételez, melyeket mások szórakoztatására vagy éppen sokkolására hoznak létre, és teszik a nyilvánosság számára hozzáférhetővé az internetes agórán. Kérdés, hogy ezek az F-mailek milyen jellemző tartalmakkal jelennek meg, milyen formában, mennyi időt igényel befogadásuk, s mi a céljuk. Különösen érdekes ez abból a szempontból, hogy privát leveleken, illetve levelezési listákon keresztül úgy kapnak nyilvánosságot, hogy egyéni szűréssel kezelt címzettek nyomán kerülnek újabb felhasználók elé, akik szintén továbbküldik. Feltételezhető, hogy nagyrészt a szórakoztatás, a meglepetés, a pozitív inger a cél, de ennek ellenére bizonyos esetekben nevelő célzatú, felhívó jellegű tartalmak is előfordulhatnak. További hipotézis, hogy olyan tartalmakról van szó, melyek nagyon gyors (1 20 mp-es) befogadást tesznek lehetővé. Ennek két oka is van: egyrészt egy e-mail elolvasása is kb. ennyi időt vesz igénybe (és adott mennyiségű idő jellemző egyáltalán az e-mailek fogadására és megválaszolására), másrészt a 75
legtöbben munkahelyi és iskolai környezetben olvassák ezeket. A hipotézis szerint adott egy általános e-mail kezelési rutin, melyhez az F-mail használat is idomul. A válaszkereséshez 300 F-mailt vizsgáltam meg, melyeket 2004 tavaszán gyűjtöttem saját postafiókomból (hallgatóktól, kollégáktól, barátoktól, rokonoktól kapott) F-mailek a legkülönbözőbb korosztály és foglalkozási típus szerint, különböző neműektől). A kapott e-maileket nem válogattam, egyszerűen a 300-as minta volt a cél a maga véletlenszerűségében. A mintainformációk alapján rendszereztem az adatokat, megkerestem a lehetséges szempontokat és összefüggéseket, majd összesítettem az eredményeket. Kiemelt eredmények Egy levél megérkezésekor mindenekelőtt a tartalom kiterjesztése segít a tájékozódásban: ha pl. egy képről van szó, s munkahelyen vagy iskolában használ valaki internetet, valószínűleg hamarabb megnézi, mint egy videót. Nem véletlen az alábbi diagramon összefoglalt eredmény sem: az állókép terjesztése a legnagyobb arányban szerepel, hiszen gyors információbefogadást tesz lehetővé akár 1 mp-en belül. Ezután következnek a szöveges dokumentumok. Ezek nagy része egy-egy vicc, egy nagyon rövid anekdota vagy néhány gondolatébresztő mondat. Terjedelmük nem haladja meg az 1 oldalt, legtöbb esetben a fél oldalt sem. A ppt/pps bemutatók, illetve a mozgóképes küldemények és audiotartalmak általában 5 20 mp-et vesznek igénybe, ezek aránya már jóval alacsonyabb, de még mindig jelentős. Legkevesebb az interaktív F-mailek száma, bár ezek sem vesznek igénybe többet átlagosan 25 30 mp-nél. Egyéb kategóriába azokat a játékokat soroltam be, melyek már meghaladják az 1 percet. Jól látható tehát, hogy gyorsan befogadható és intenzív élmények továbbítása a cél. A tartalom kiterjesztése mozgókép (mpeg3, avi); 1 interaktív aktiváló (exe); 6% egyéb; 1% szöveges, adatok (doc, excel, pdf); 29% vetítés (pps, ppt); 14% hang (mp3); állókép (jpg, bmp, gif); 36% 76
A tartalom hangulati minősége párhuzamosítható a vonatkozó pszichológiai kutatások eredményeivel (vö. Wallace, Patricia: Az internet pszichológiája. Osiris, 2002.): a felhasználói attitűd jellemzően altruista, elsősorban pozitív ingereket továbbító, a szórakoztatni akarás jellemző. A negatív tartalmak emellett inkább felhívó jellegűek (pl. karambol utáni képek, mint az elriasztó sokkolás). Lent mindkettőre álljon egy-egy példa: A tartalom hangulati minősége pozitív 73% negatív 1 v egy es 9% semleges 6% Multimédiás tartalmakat feltételezve az interaktivitás nagyobb mértékére lehetett volna számítani, ám a fenti gondolatmenet alapján a rövid időintervallumot feltételező befogadással összhangban a tartalmak jelentős része (86%) nem interaktív 1. 1 Sajnos az előadás ezen offline változatába nem tudtam átemelni a ppt-n bemutatott interaktív példákat. 77
Interaktivitás interaktív 14% nem interaktív 86% Jellemzően más a célcsoportja egyes F-maileknek: nők és férfiak egyes esetekben más és más tartalmakat igényelnek kikapcsolódás céljából. A nők például férfi aktokat és a férfiakról szóló nagy igazságokat küldenek egymásnak (és a férfiaknak is!), a férfiak pedig általában ugyanezt teszik, csak az ellenkező nemről. Mindkettőnek szóló is előfordul, melyek általában a miért beszélnek el egymás mellett a nemek típusú példákat tartalmaznak. 77%-ban azonban a nemektől független a célcsoport (ami a hagyományos tömegmédia nyilvánosságában is gyakran jellemző). Nemek szerinti tartalom mindkét nemnek szól 1% egy ik sem jellemző 77% f érf iaknak szól 14% nőknek szól 8% Példák a női és férfi célközönségre: 78
Megfigyelhető, hogy mindaz, ami a médiatermékeket, de főként a reklámokat is eladja, jellemzően visszatérő elem az F-mailek vizualitásában is: állatfigurák, kisgyerekek, illetve a nyilvánosságban megjelenő trendnek megfelelő férfi és női testek. A szórakoztatás, a kellemes ingerek, a gyönyörködtetés elsősorban a cél (vö. pozitív ingerek 73%-ban szerepelnek). A vizuális tartalmak előfordulása témák szerint egyik sem jellemző 68% állatfigurák előfordulása 1 férfi/női szépségideál előfordulása 10% kisgyerekek előfordulása 10% Álljon itt egy vidám példa (a hangulati minőségre is): 79
A mosolyról, illetve ezzel összefüggésben a szeretetről szóló F-mailek száma is figyelemreméltó. Mint pásztorok, figyelmeztetnek arra, hogy egy gép előtt ülve, egy e-mailt elküldve egy érző lénnyel kommunikálunk, vagy már rég nem kommunikáltunk, vagy máshogy (is) kellene kommunikálnunk. 2 Mosoly/szeretet mint tartalom előfordulása Mosoly/szeretet mint üzenet 7% nem jellemző 93% Jellemző tartalmak az eddigi gondolatmenetet visszaigazolva a gyorsan befogadható, mégis intenzív élményt nyújtó vizuális tartalmak. Kiemelt terület a szex, mely a nyilvánosságot személyre szabottan kezelve gátló vagy tiltó tényezők nélkül is terjeszthető. Az offline világban fellelhető számos figyelemreméltó szituáció, esemény, jelenség dokumentációja, archiválása és terjesztése is jelentős előfordulást mutat az internetes közegben. A szórakoztatás jegyében a reklámhumor, a nyelvjáték, a kifordított személyiségtesztek és a játék is jellemző. A bel- és külpolitikai témák, illetve a média elsősorban a humor és a provokáció keverékeivel operálnak. Érdekes momentum, hogy magára az eszközre (számítógép/operációs rendszerek) is aktívan és szintén elsősorban a humor eszközével reflektálnak az F-mailek. Mindezek mellett szerepet kapnak komoly, magvas gondolatok is hol komoly, hol ironikus formában. Egyéb kategóriába soroltam be a következőket: elektromos eszközök használati utasítása, tájképek, küldd tovább típusú üzenetek, virtuális képeslapok, morbid témák, nyilvánossá tett intim pillanatok. 2 Az előadásban egy interaktív jótanács csokrot mutattam be. 80
Jellemző tartalmak vizuális élmény szex elcsípett pillanatok/feliratok egyéb vicc reklámok nyelvjáték (bel)politika USA, Közel-Kelet, terrorizmus számítógép/windows iskolai sztorik (komoly) üzenet médiakritika kifordított személyiségtesztek játék anekdota/nagy pillanatok "bezzeg a mi időnkben" "aranyköpések" 6% 5% 5% 5% 4% 3% 3% 3% 3% 11% 1 28% 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% (Megjegyzés: az egyéb kategóriába kerültek a következők: elektromos eszközök használati utasítása, tájképek, küldd tovább, virtuális képeslapok, morbid témák, nyilvánossá tett intim pillanatok stb.) 81
Mi hát a célja az F-maileknek? Az eddigi eredményekkel egybehangzóan a szórakoztatásnak van kiemelt szerepe, s bár nagyságrendekkel kisebb arányban, de második helyen áll a megdöbbentés, felhívás, sokkolás. Egyéb kategóriába került a lejáratás, a fegyelmezés és a visszacsatolás. A tartalom (feltételezett) célja szórakoztatás megdöbbentés/sokkolás gyönyörködtetés játék/feladat egyéb üzenet/tanulság 9% 5% 1% 1% 8 0% 20% 40% 60% 80% 100% (Megjegyzés: egyéb kategóriában szerepelt a lejáratás, a fegyelmezés és a visszacsatolás) Az eredmények összefoglalásaként egy példa: 82
Zárszó Összességében elmondható, hogy az F-mailek létezését két jelentős tényező élteti. Az egyik az, hogy a userek szórakoztató, kreatív, adott esetben célzott üzeneteket akarnak elküldeni személyre szabottan megosztva másokkal élményeiket. Másrészt olyan üzenetekről van szó, melyek továbbíthatók, de azonnal törölhetők, s gyors információbefogadást tesznek lehetővé. Az F-mailek várhatóan nem tovatűnő jelenségek tehát, hanem a nyilvános kommunikáció apró elemei nagy tömegben és nagy gyorsasággal terjedve ami talán előirányozza a jövő nyilvános kommunikációs trendjeit. Ezen témafelvetést követően ebbe az irányba szeretném folytatni vizsgálódásaimat. Felhasznált irodalom [1] Nyíri Kristóf (szerk.): A 21. századi kommunikáció új útjai. MTA Filozófiai Kutatóintézete (2001) [2] Barabás Albert László: Behálózva. Magyar Könyvklub, Budapest (2003) [3] Wallace, Patricia: Az internet pszichológiája. Osiris Kiadó, Budapest (2002) 83