napirendi pont A POLGÁRMESTER ELŐTERJESZTÉSE TÁJÉKOZTATÓ A VEKTOR RT-VEL 1995-ÓTA HÚZÓDÓ ÉS 1997. ÓTA BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS ALATT LÉVŐ PER ÖSSZEGZÉSÉRŐL ÉS LEGÚJABB FEJLEMÉNYÉRŐL Tisztelt Közgyűlés! A Vektor Rt. pert indított a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság előtt P.20.797/1997. szám alatt 1997-ben a Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata ellen 1995. december 15-én kötött, megbízási szerződésből fakadó megbízási díj részvényekben történő kiadása iránt. Viszontkeresetünket 1997. 12. 05-én nyújtottuk be a Győr-Moson-Sopron Megyei Bírósághoz. A viszontkeresetben annak megállapítását kértük, hogy a megbízási szerződés alapján járó díj kikötése a teljesítménnyel feltűnően értékaránytalan, ill. a megbízási szerződés megkötése jó erkölcsbe ütközik. A per indítása előtt az Önkormányzat által felajánlott 5 millió Ft ellenérték figyelembevételével hozott ítéletet az I. fokon eljáró Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság. A VEKTOR Rt. fellebbezése folytán ezt az I. fokú döntést hagyta jóvá a II. fokon eljáró Legfelsőbb Bíróság is. A VEKTOR R. által kezdeményezett felülvizsgálati eljárásban a Legfelsőbb Bíróság I. és II. fokú ítéletet megváltoztatva a VEKTOR Rt. keresetének adott helyt, amely alapján az Önkormányzat a 39.030.000.- Ft névértékű részvényt kiadta. A VEKTOR Rt. 2003. május 15-i keltezéssel ismételten peres eljárást indított az Önkormányzat ellen, amelyben most már - a megbízási díjnak részvényekben történő kifizetésére alapozva - a jogosulatlanul visszatartott részvények kései értékesítéséből fakadó elmaradt hasznát és az okozott kárt kívánja 200 millió Ft tőke + járulékai nagyságrendben érvényesíteni. A jelen perben az előzményper ítélete díj megfizetésére vonatkozik, mégpedig a díj részvényekben történő kiadásával, melynek időpontját a Legfelsőbb Bíróság Gf.X.31.143/2001./8. sz. ítélete határozta meg. A díjnak nem a törvényes fizetőeszközben történő kikötéséből eredő kockázatát annak a félnek kell viselnie, aki azt kezdeményezte, és ezzel fel is vállalta. Ezen megállapítást az I. fokú Bíróság is osztja G.40.046/2003/26. számú ítélet 6. oldalának 5. bekezdés utolsó mondata ) viszont a bírósági eljárás elhúzódása miatti következményeket természetszerűen alperesi teherként ítéli meg, annak ellenére, hogy jogerős bírósági ítélet birtokában, akkor másfél évig jogszerűen visszatartva nem adta ki a 34.030 db részvényt alperes.
Az I. fokon eljáró Bíróság az időmúlás miatti jogkövetkezményeket is alperesre terheli maradéktalanul, annak ellenére, hogy mint utólag kiderült a bíróságok egymásnak ellenmondó döntése miatt ugyan, de éveken keresztül joggal hitte azt alperes, hogy az üggyel kapcsolatos álláspontja a helyes és további teljesítési kötelezettsége nincs. Alperes álláspontja szerint a szerződésszegéssel okozott kár elszámolásánál a II. fokú jogerős ítélet kihirdetésétől a felülvizsgálati eljárásban hozott ítélet kihirdetéséig alperesi kamat fizetési kötelezettség nyugszik. (elévülési idő nyugvása ugyan ezen feltételek szerint áll b ) Ezen az időtartamon kívül alperes véleménye az, hogy csak a Bíróság által jogerősen megítélt díjon felül (elfogadva a felperes véleményét, melyet az ítélet nem erősít meg, de nem is cáfol, hogy teljesítési időpont kikötése hiányában automatikusan beáll a fizetési kötelezettség) csak a késedelemből fakadó kamatok illetik meg a megbízott felperest. (A késedelem tekintetében alperesnek álláspontja az, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy a jogosult a teljesítési határidő kikötésének hiányában ugyan azonnal jogosult az ellentételezés követelésére, de erre vonatkozó igényét a másik féllel közölni kell, azaz elő kell terjeszteni. Ilyenre, mint azt már korábban is rögzítést nyert nem került sor, a kereseti kérelem kézhez vételével értesült erről csak alperes 1997. november 19-én, tehát kamat fizetési kötelezettség is csak ettől az időtől lenne számítható.) Az optimális időben történő részvénycsomag értékesítés elmaradása miatti követelése alperes véleménye szerint a bizonyítási eljárásban nem nyert igazolást. Sem a felperes sem a szakértő nem tudta hitelt érdemlően bizonyítani azt az állítást, hogy a részvényeket 1998. I. negyedévében értékesítette volna felperes. A felperesi pénzügyi beszámoló éppen azt támasztja alá, hogy az ÁPV Rt-hez kötődő ügyleteinek megszűnését követően alig volt megbízása felperesnek, egy éven belül stagnáló, majd veszteséges gazdálkodást folytatott. Mint pénzügyi tanácsadó céget sem ismertnek sem keresettnek nem lehet tekinteni hiszen a számos önkormányzati ügylettel sem tudta tartósan a piacon biztosítani a helyét. Bizonyítja ezt a szakértői vélemény 12. oldalának 1996. év alatt található első bekezdése, amely a következőket tartalmazza: Ebben az évben az Rt. főtevékenysége a települési önkormányzatoknak a belterületi földek után járó részvény-és készpénz kártalanítások előkészítése és lebonyolítása volt. Ezen üzleti tevékenységgel az Rt. a korábbi évekhez képest elért értékesítési árbevételét közel negyvenszeresére növelte, s ezen tevékenység jövedelmezősége is átlagon felüli volt. Ennél az igazságügyi szakértői mondatnál kell elgondolkodnia minden gazdasági életben szerepet vállalónak, hogy ki is a kárt szenvedett és mi jár még az átlagon felüli jövedelmezőség mellé az igényt érvényesítőknek. Az önkormányzati ügyleteket megelőző évek pénzügyi adata tehát azt támasztják alá, hogy esetleg átlagosnak de nem sikeresnek nevezhető felperesi társaság. Következtetésként szakmailag nem tekinthető a cég a legjobbak közül valónak. Ezáltal egyáltalán nem biztos, hogy rendelkezett az apparátus olyan személlyel, akinek az ítélete az eladás időpontjának kiválasztásában csalhatatlan lett volna.
Természetesen mindenkinek az az érdeke, hogy a legmagasabb árfolyamon adjon el, de hogy ez mikor van azt csak a tények ismeretében utólag lehet megmondani. A társaság pénzügyi helyzetének romlása sem lehet kizárólagos indok, mert alacsony kamatozású hitel felvétele egy esetleges árfolyam növekedésben lévő részvény eladása helyett jobb megoldást jelenthet hosszú távon a vállalkozásnak. De emellett még rendelkezett 82.000.000.-Ft névértékű Komádi-2000 Rt. részvénycsomaggal felperes, melynek értékesítési lehetősége is feltétlenül figyelembe vehető még a pénzügyi helyzetének alakításánál. Természetesen ezek a döntések mindig kockázattal járnak, és az adott pillanatban jelentkező befolyásoló tényezőket évekkel később visszaigazolni, bizonyítani nem lehet. Ezt az alperesi megállapítást támasztja alá az igazságügyi könyvszakértői vélemény 16. oldalának megfogalmazása, amely az 1997. évi értékesítést nem tartotta volna logikus döntésnek. Az I. fokú Bíróság ítéletének indokolásában egyértelmű, hogy ami a szakértő számára nem lett volna logikus, azaz a felperesi társaság részéről is ilyen megítélés alá tartozott volna. Felperes saját jól felfogott érdekében most természetesen ezt állítja, de ezen túlmenően bizonyítékot felmutatni nem tud, így alperes szerint tévesen értékelte a szakértő által logikus lépésre vonatkozó okfejtést bizonyítékként felperesi oldalon az I. fokú Bíróság. A szakértő a 16.oldal utolsó bekezdésének megállapításában az általa elfogadható értékesítési időpontot (ismerve nyilván több év átfogó számait) jelöli meg a valószínűsíthető jelző használata mellett. Az I. fokú Bíróság a felperesi követelés bizonyítottságát a szakértő által levont következtetések alapján elfogadta annak ellenére, hogy azok csupán feltételezéseken alapultak. Az I. fokú Bíróság alperes szerint emiatt jogsértően járt el. Felperes a részvények értékesítésének időpontját alperesi felülvizsgálati ítéletre történő kiadása előtt hitelt érdemlően bizonyítékokkal alátámasztani nem tudja, ezért alperes álláspontja szerint a felperes a szakértő által 1996. május hó 15. napjára a tőzsdei bevezetőár, mint a vállaltértékelés módszerével meghatározott részvényérték alapulvételével meghatározható forgalmi érték, azaz 1.041.-Ft/ db figyelembevételével jogosult a késedelmes kiadás miatt a kamatokra kártérítés címén: 39.039 db részvény 1.041.-Ft/ db értékkel számolva mindösszesen: 40.834.794.-Ft; a 40.834.794.-Ft késedelmi kamata az I. fokú Bíróság által alkalmazott %-okat figyelembe véve: 1996.05.01-től 2000. december 31-ig (20 %-ka ) 38.171.750.- Ft 2001. január 1-től 2001. február 27-ig (11 %-kal) 713.748.-Ft ekkor adta ki alperes az 5.000 db részvényt a jogerős II. fokú ítélet alapján,
ezen időponttól 34.039 db részvény után számolt kamat a felülvizsgálati ítélet kihirdetésétől számítottan a részvények kiadásának napjáig (közben kamatszámítási idő nyugvása): 2002.04.24-től 2002. 06.17-ig (11 %) 645.590.-Ft mindösszesen 39.531.088.-Ft A fentieken túl alperes szerint a felperesi követelés ellentétes a magyar törvényalkotás alapelvével, azzal a céllal, hogy jóerkölcsbe ütköző módon, a jogszabályok keretjellegű szabályozásának öncélú értelmezésével másoknak hátrányára ne gyarapodjanak a gazdaság egyes résztvevői. A felperesnek megbízási szerződés alapján járó díj kiegyenlítése tárgyában 2002. április 24-én kelt (2002. május 27-én kézhez vett) a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága ítéletet hozott.
A díj megfizetésének módja, ahogy azt a Legfelsőbb Bíróság is megállapította a felek akarata szerint, illetve a felperesi kérelemnek megfelelően részvények kiadása volt. Ennek - és a jelen per alapján fizetendő kamatok - teljesítésével alperes a felperessel szembeni kötelezettségének maradéktalanul eleget tett. A fellebbezés folytán az Fővárosi Ítélőtábla az ítéletet megváltoztatta és az I. fokon eljárt igazságügyi szakértő által meghatározott részvényérték figyelembevételével kamatfizetési kötelezettséget állapított meg, melynek összege a perköltséggel (1.550.000.-Ft) együtt 96.456.675.- Ft. Az Önkormányzat a jogerős döntésnek megfelelően a fenti összeget határidőben, 2005. január 13- án kifizette. Ezen ítélet ellen is felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a VEKTOR Rt., mely kérelem alapján a Legfelsőbb Bíróság mind a Fővárosi Ítélőtábla, mind a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a Megyei Bíróságot új eljárásra utasította, mivel az ítéletek jogszabálysértő voltát állapította meg a következők szerint: Az elsőfokú döntést a Legfelsőbb Bíróság megalapozatlannak és a másodlagos kereseti kérelem tárgyában elbírálatlannak ítélte, míg a másodfokú döntés téves álláspontját a kamatfizetés megállapításában és nem kártérítési átalányként történő vizsgálatában jelölte meg. Az ismételt eljárásban már volt egy tárgyalás, ahol az eljáró bíró előzetes nyilatkozata alapján úgy tűnik, hogy az első fokú ítélet megalapozottságát kívánja majd az általa lefolytatott bizonyítás során alátámasztani. ÖSSZEGZÉS: Egyéni véleményem szerint számomra teljesen érthetetlen, hogy egy anyagi vonatkozású ügyben hogyan lehet ilyen sokáig elhúzni a döntést. Érthetetlen továbbá, hogy a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéleteket miért helyezi immár harmadszor hatályon kívül és indíttat új eljárást. Mindezt olyan ügyben, melynek kiinduló helyzete, eredete homályos (az ÁPV Rt-nél hirtelen nem lelték fel azokat a dokumentumokat, melynek hiányából adódóan a Vektor Rt. házalt az önkormányzatoknál). A Vektor Rt. által a Rába Rt. részvényei további átadása vonatkozásában elvégzett érdemi munka néhány órás, legfeljebb néhány napot igénybevevő tevékenység volt. Ehhez képest eddig az Önkormányzatunknak - az eredeti jogerős bírósági döntés 5 millió Ft névértékű Rába részvény helyett - még 34.030.000.- Ft névértékű Rába részvényt és 96.456.675.- Ft készpénzt kellett fizetni a Vektor Rt. részére. Ezzel azonban az ügynek a legutóbbi, harmadik Legfelsőbb Bírósági döntés alapján még nincs vége. Ez az egész ügy nem válik a magyar igazságszolgáltatás dicsőségére! Győr, 2006. június 28. Balogh József polgármester
Törvényességi véleményezésre bemutatva: Dr. Kovács Lajos jegyző