Városföld Örökségvédelmi hatástanulmány Étv. 9. (3) véleményezsési anyag 1/5 VÁROSFÖLD KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 2012. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA ÖRÖKSÉGVÉDELMI LEÍRÁS Megbízó: Városföld Község Önkormányzata 6033 Városföld, Felszabadulás u. 35. Tervező: Rédei Építészeti és Mérnöki Kft. Kecskemét, Mécses u. 40. Tel./fax.: 76/499-440 Készítők: Rédeiné Bondor Klára okl. építészmérnök TN: É-1, TT-03-0093 Régészet: Székely György régész Tájrendezés Nagy Ágnes K2-03-0265 Közlekedés: Reibl Pál TRk-T-03-0146 Halász István K1d-1, KÉ-T-03-0785 Környezetvédelem, közművek: Csuvár Gábor KV-Sz 03-0218, Hírközlés Csuvár Gábor TH-T, TE-T, TV-T Kecskemét, 2012. december 17. 1
Városföld Örökségvédelmi hatástanulmány Étv. 9. (3) véleményezsési anyag 2/5 ÖRÖKSÉGVÉDELMI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ 1. TELEPÜLÉSTÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS: Városföld Kecskemét város pusztája volt már a XIV. században, innen kapta nevét is. A terület a városi polgárok örök tulajdonát képezte. A története ennek megfelelően mindig szorosan kapcsolódott Kecskemét történetéhet. 1456-ban Kecskemétet és a hozzátartozó hat pusztát hűséges szolgálata jutalmául Hunyadi János özvegye Lábatlany János Csongrád megyei főispánnak adományozta. Az adományozó oklevélben az egyik pusztát Koldus-egyház néven tüntették fel, amely azonos a mai Városföld területével. A jó minőségű talajon már a XVII. Században gabonát termesztettek, de a gazdálkodás alapja a jószágtenyésztés volt. Az állatokat nem hajtották be belső telelőkre, hanem a füves pusztákon létesítettek teleltető szállásokat. A pásztor által épített kunyhó volt a mezei szállások elődje. Az ilyen külső szállást a XVIII. szd. elején kezdték tanyának nevezni. A tanya szóval azt a helyet akarták kifejezni, ahol a szekérrel, jószággal megállapodtak, tüzet raktak, kutat ástak, ahol a mezei kertnek központja volt. Városföld pusztán már az 1780-as években létezett tanyás gazdálkodás, megindult a gazdák tanyákra kitelepülése, amelyet Kecskemét város tanácsa nem nézett jó szemmel, tiltották a lakosság pusztákon élését. A város 1622-ben 3 országos vásár tartására kapott engedélyt II. Ferdinándtól, ettől kezdve élénkült e vidéken is a kereskedelem. A török uralom alatt csak az un. "járt utakon" volt tanácsos közlekedni, és Szeged felé menve Városföld is egy ilyen útvonalba esett. 1740-ben indult postajárat Kecskemét és Szeged között, mely szintén keresztülhaladt a településen. A II. József-kori katonai térkép (1785) Kecskemét környékén 200 tanyatelepülést tüntet fel, köztük a Városföld területén lévőket is, utakkal, dűlőutakkal együtt. 1802-ben a VI. sz. országos postaútvonal ugyancsak Városföld területén haladt át Szeged-Temesvár irányába. 1853. augusztus 18-án történt a Cegléd-Kecskemét-Félegyháza vasútvonal műszaki bejárása, próbaútja. Ekkorra épült fel az állomás Városföldön, amelyet Puszta-Páka néven tüntettek fel a hivatalos menetrendben. 1857-ben kezdődött meg a népiskolai oktatás egy bérelt tanyaépületben. Az első népiskola 1891-ben épült fel a kiskunfélegyházi út-vasút kereszteződésében 1 tanteremmel és kétszobás tanítói lakással. 1899-ben újabb iskola épült Alsó-városföldi néven, melyet 1913-tól Galambosi iskolának hívtak. A Klébelsberg Kúnó által kezdeményezett tanyai iskolai építési akció során még 2 iskola épült, a Monostori és Mindszenti úton. A gazdák Kecskemétről való kiköltözése az 1860-as években nagyobb lendületet vett, a városi tanács ekkor már nem tiltotta a kint lakást. Az 1891. évi népszámlálás szerint a házak száma 379, a lakosság száma 1776 fő. Orvos Kecskemétről járt ki Városföldre, szülésznői állást is csak 1922-ben létesítettek a településen. 1929-ben Szappanos István tekintélyes birtokos kezdeményezésére szerveződött meg a Városföldi Gazdakör. 1935-ben épült ki a nemzetközi autóút Kecskemét-kiskunfélegyházi szakasza, mely természetesen érintette Városföldet is. 1935-ben természeti csapás sújtotta Kecskemétet és Városföldet is. Méteres hó zárta el a települést, ínségmunkások tették szabaddá a közlekedést. A természeti csapások 1936-ban és 38-ban is folytatódtak. Mindkét alkalommal hatalmas nyári jégverés verte el a termést. A gazdakör kezdeményezte nyilvános távbeszélő felállításának terve 1939-ben meghiúsult. 1941-ben honfoglalás kori leletre bukkantak Városföldön. Kecskemét Tisztiorvosi Hivatala 1943-ban orvosi rendelő és lakás felállítását határozta el Városföldön, addig is rendszeres orvosi rendelés indult meg a Galambosi iskolában. (Jelenleg orvosi rendelő és gyógyszertár is van a településen.) A II. világháború vége felé, 1944. júniusában a városföldi vasútállomáson repülőgépről leadott géppuskatűz robbantotta fel a németek itt tárolt üzemanyag-készletét. A város kényszerű kiürítése Városföldet is érintette, a lakosság elhagyta a települést, és csak 1945 elején kezdtek visszatérni a gazdák családjukkal. 2
Városföld Örökségvédelmi hatástanulmány Étv. 9. (3) véleményezsési anyag 3/5 Az 1948-ban alakult Dózsa Tsz mintegy 110 kh-on gazdálkodott. 1951-ben egyesült a szintén városföldi Törekvés Tsz-el, így területe 1200 kh-ra nőtt, a tagok száma 65 fő lett. A gazdálkodás azonban nehezen ment, mert a szövetkezet területe Városföld és Kecskemét területén szétszórtan helyezkedett el. 1956-ban a volt Törekvés termelőszövetkezet rész különvált, de 1961-ben újra egyesültek. 1963-ban a Dózsa Tsz egyesült a hetényegyházi Micsurin Tsz-el, majd 1968-ban a nyárlőrinci Petőfi Tsz-el is. Az egyesülések után a tsz területe 6348 kh, taglétszáma 511 fő lett. Két fő gazdasági ágazat volt, a növénytermesztés és az állattenyésztés. Kenyérgabonát, takarmánygabonát termesztettek, 400 kh-on szőlőt telepítettek, szarvasmarha-, sertés,- juhtenyésztéssel foglalkoztak. 1962-ben egy Petőfi nevű mgtsz is alakult Városföldön (jogelődjei: Hunyadi, Petőfi, helvéciai Szabadság, Táncsics). Még 1951-ben állami gazdaságot hoztak létre Városföldön, 4593 kh területtel. (1959-ben hozzácsatolták a Bugaci ÁG-t 3335 kh-dal, 1962-ben Kiskunfélegyházi Tangazdaság került hozzá 3135 kh-dal.) Szántóföldi növénytermesztés, állattenyésztés és kertészet képezte a gazdálkodás alapját. Almatárolásra nagy hűtőházat építettek. 1952. január elsejétől önálló község lett Városföld. A település Kecskemét járás része lett 1983-ig, a járások megszűnéséig, majd 1990-ig Kecskemét városkörnyéki községeihez tartozott. 1990. óta önálló önkormányzata van. Városföld településszerkezete: Városföld központi belterülete (lakóterülete) az 5. sz. főút nyugati oldalán a Budapest-Szeged vasútvonal keleti oldalán, az út és a vasút által közrezárva alakult ki. Szabályos utcaszerkezetű, megtervezett település. Fejlesztési lehetőségeit délről a közel múltban megépült horvát-tranzit, észak felől a tervezett Nabucco nemzetközi gázszolgáltató vezetékek korlátozzák és határolják. Két másik belterületi lakóterülete a volt állami gazdasági központi major valamint a volt Dózsa Tsz központi majorjai mellé települtek, és mint ilyen, hurcolják az átalakult majorságok szomszédságából fakadó környezeti hatások konfliktusait. A településrendezési terv felülvizsgálatának választ kell adnia ezekre a konfliktusokra, korlátoznia kell a gazdasági területeken megvalósítható létesítmények elhelyezését. Csak környezetkímélő technológiákat magába foglaló építmények elhelyezését szabad megengedni. Szerencsére a legnagyobb lakossági konfliktus forrása, a fáradt olaj feldolgozó üzem felszámolása miatt ezek a konfliktushelyzetek csökkentek. A TRT így nem kell, hogy figyelembe vegye ennek a környezetét veszélyeztető üzemnek a szerzett jogait. Városföld legnagyobb része többé-kevésbé szabályos utcákra felfűzött viszonylag nagy telkes, karakterében a második világháború utáni időszakra jellemző, zömmel sátor- illetve nyeregtetős beépítéssel. A városföldi 54101 jelű bekötőút országos mellékút, egyben a központi belterület főutcája. Az ezzel párhuzamos és azokra merőleges utcák szabályos hálózata adja a település szerkezetét. Az utcák megfelelő szélességűek, többségükben burkoltak, jól közlekedhetők, többnyire fásítottak. A forgalmi út melletti intézmények és lakóházak előtt, valamint a polgármesteri hivatal környékén alakultak ki teresedések, parkok. A községnek ez a központja. A település mai építészeti képe viszonylag homogén, jellegzetesen családi házas. A beépítés többnyire oldalhatáros, előkertes, utcavonalra merőleges gerincű oromfalas vagy kontyolt tetőidomú, illetve sátortetős épületekkel beépített. Mára a háztáji gazdálkodás az egész falu területén nem jellemző, a területhasználat a pihenő- és díszkertek irányába mozdult el. A fák mindenütt az utcakép lényeges elemét képezik, csakúgy, mint az utcán kialakított díszkertek. A porták nagyok, mára már-már túlságosan is nagynak bizonyulnak a háztáji gazdálkodás térvesztése miatt. Egyre növekszik a meglévő beépült telkek megosztására, illetve kisebb telkek kialakítására irányuló igény. A falu korábban és napjainkban épülő épületei nem mutatnak különösebb helyi jellegzetességet, bármely magyar faluban vagy kisvárosban felépülhettek volna. 3
Városföld Örökségvédelmi hatástanulmány Étv. 9. (3) véleményezsési anyag 4/5 A lakott területek viszonylag kompakt terület-felhasználási egységet képeznek, térszerkezeti kinövések nincsenek. A volt majorságok területén kialakult gazdasági területek zavaró hatással vannak a mellettük nagyjából a majorságokkal együtt kialakult lakóterületekre, ezért ezeknek a lakóterületeknek a fejlesztése nem javasolható. Ennek a területnek a funkcióváltása lenne célszerű kereskedelmi-szolgáltató rendeltetéssel, de ez az ott lakók helyzete miatt a TRT 10 éves távlatában nem lenne végrehajtható. A külterületi mezőgazdasági majorok egy része most is nagyüzemi állattartó telep, ezek fennmaradását a TRT-nek biztosítania kell. Javasolt azonban a szabályozással kikényszeríteni a telepek körüli, telken belüli védősávok, többszintes növényzet telepítését. A település különleges területei a sportolási célú területek. Temető nincs a községben, mert a jelenleg hatályos szabályozási terv szerinti helyén a lakosság egyes csoportjainak ellenállása miatt nem tudott megvalósulni. A TRTnek új helyszínt kell kijelölnie. Alkalmasnak látszik a lakóterületektől kissé távolabb eső, a rekultivált szemétteleptől délre lévő önkormányzati terület. A védőterületek itt is telken belül alakítandók ki. Értékvédelem Védettség Városföld község közigazgatási területén 28 nyilvántartott lelőhelyet ismerünk, elsősorban az M5 autópálya mentén. További 5 nem azonosítható lelőhelyről vannak szakirodalmi adatok. A viszonylag fiatal településen országosan védett műemlék nincs, területi védelemre érdemes településszerkezeti egység nem található. Helyi védelemre érdemes a volt Szappanos-kastély, a Klébelsberg iskolák (bár egyik már magán tulajdonban lévő lakóház), továbbá néhány jó állapotban megmaradt tanya. A volt kultúrház gazdasági területen fekszik, védelme gyakorlatilag nem biztosítható. Helyi védelemre javasolhatók továbbá az egyedi tájértékek, útmenti keresztek. Az építészeti örökség lényegében három csoportra osztható: középületek, népi lakóház építészet emlékei, műtárgyak és a köztéri ill. a külterületen elhelyezett műalkotások és más kultúrtörténeti szempontból értékes objektumok. Az építészet emlékei, jellemzően a külterületen elszórtan helyezkednek el. Országos Műemlékjegyzékben szereplő épület: nincs Helyi védettségre javasolt épületek (művi tájértékek): Eovx Eovy 1.Mindszenti úti iskola (Klebelsberg) hrsz: 588 EOV: 704719, 167240 2.Szappanos kúria hrsz: 082/7 EOV: 705077, 162606 3.Takács iskola (Klebelsberg) hrsz: 08/4 EOV: 703811, 162939 4.Volt kultúrház hrsz: 766 EOV: 703388, 163247 5.Bakterház hrsz: 03/2 EOV: 704640, 161246 6.Balla tanya hrsz: 082/5 EOV: 705807, 161715 Helyi védettségre javasolt egyéb egyedi művi tájértékek: Eovx Eovy 7. Kőkereszt Szappanos kúria bekötőútnál hrsz: 082/15 EOV: 705486, 162980 8. Kőkereszt kunszállási határnál hrsz: 038/33 EOV: 704657, 158952 9. Fakereszt Mindszenti út mellett hrsz: 014 EOV: 702992, 163021 10. Kőkereszt nyárlőrinci határ mellett hrsz: 096 EOV: 708346, 167356 11. Gémeskút hrsz: 081/9 EOV: 704929, 160961 4
Városföld Örökségvédelmi hatástanulmány Étv. 9. (3) véleményezsési anyag 5/5 Változtatási szándékok: a tér és időbeli folyamatok szöveges megjelenítése Tiszaalpáron lényeges intenzifikációra vagy nagyléptékű fejlesztésre nincs szükség. A kialakult településhálózat lényegében nem változik. A tájhasználatban lényegi változás nem várható. Az általános környezetvédelmi szabályok betartásával a helyi természeti értékvédelem teljesül. A településszerkezet védelmét elsősorban a helyi területi és utcaképi védelem szolgálja. A területhasználat változását leginkább az urbánusabb életmód jelenti. A növekvő automobilizmus káros hatásait a meglevő út és utcahálózat eliminálni tudja. A telekméretekből következően a gépkocsi tárolás egyedileg megoldható. Ez egyébként nem feltétlenül jár a beépítettség növekedésével, mert más célú melléképületek helyére kerülhet. Infrastrukturálisan a burkolt felületek és általában a nyomvonalas létesítmények hálózatának fejlődése várható. A népesség lassú elöregedése és városiasodó életmódjának kialakulása megfigyelhető jelenség, ennek azonban az épített környezetre nyomós hatása nincs. Hatáselemzés, hatásterületek Régészeti érdekű területek (a talaj bolygatásával járó tevékenység során régészeti szempontból kiemelten vizsgálandó területek): Erdőtelepítések az M5 autópálya és a község között. Ezen a területen nyilvántartott régészeti lelőhelyek vannak, melyekre az erdőtelepítés potenciális veszélyt jelenthet, mivel a telepítést megelőző mélyszántás a lelőhelyekben súlyos károsodás következhet be, esetleg végleges pusztulásukat okozhatja. - A közúti fejlesztések eddig kijelölt nyomvonala nyilvántartott régészeti lelőhelyet nem érint, de olyan területeken vezetnek keresztül, amely régészeti érdekű területnek tekintendő és így az útépítés során új, eddig nem ismert régészeti lelőhelyek kerülhetnek elő. 4.3. Örökségvédelmi ajánlások a hatáscsökkentésre - Régészeti érdekű területnek minősül minden olyan terület, ahonnan régészeti emlék és leletek előkerülése várható. Különös tekintettel az egykori vízfolyások, erek és folyók magas partvonulataira, valamint egyéb a környezetükből kiemelkedő magaslatokra, vagy olyan területekre, melyek korábbi időszakokban megtelepedésre alkalmasak voltak. - A régészeti örökség védelme érdekében különös gonddal kell eljárni az építési és művelési ág változási engedélyek kiadásakor, mivel bármilyen, a föld felszíne alá mélyedő kivitelezési munkával a régészeti örökség elemei pusztulhatnak el. - A településrendezési terv többfajta terület- illetve tájhasználattal számol, mint meglévő adottsággal és ezzel összhangban a változatos tájhasználat fenntartására törekszik. A meglévő tájhasználati formák többsége nem jelent közvetlen veszélyt a régészeti területekre. A belterületi és a külterületi fejlesztések tervezésénél egyaránt figyelembe kell venni a nyilvántartott lelőhelyeket. Ezen kívül mindenfajta tervbe vett beruházás, fejlesztés esetén számolni kell régészeti leletek előkerülésével, különösen a régészeti érdekű területeken. Ilyen esetben mindenkitől elvárható a nemzeti kulturális örökség elemeinek megbecsülése, a jogkövető magatartás. A külterületi részeken nagyobb arányú művelési ág változtatással csak ott számol a terv, ahol ezt az Országos Területrendezési Terv előírja (új erdő területek). A külterület legnagyobb kiterjedésű mezőgazdasági rendeltetésű 5
Városföld Örökségvédelmi hatástanulmány Étv. 9. (3) véleményezsési anyag 6/5 területein a mezőgazdasági művelési tevékenység folytatásával kell és lehet számolni. Ez a gazdálkodási forma rövidtávon nem okoz helyrehozhatatlan károkat a régészeti érdekű területeken. - Szükséges a tervezett erdősítések területén a munkák megkezdése előtt a terepbejárások elvégzése, ugyanis az erdősítések igen gyakran érintenek és tesznek tönkre régészeti lelőhelyeket. - A tervezett utak pontos, jóváhagyott nyomvonalak ismeretében a teljes nyomvonalon régészeti terepbejárás elvégzése, illetve az ismert lelőhelyek feltárása szükséges. A helyi védelemben a listára vett lakó- és középületek kisebb átalakításokat elviselnek, de tömegük és jellemző homlokzati anyagaik megtartandók. Összefoglalás Jelen hatástanulmány elválaszthatatlan részét képezi a Székely György által készített régészeti hatástanulmány, valamint a melléklet fotódokumentációja. Városföld közigazgatási határán belül számos nyilvántartott régészeti lelőhely van, ezek kulturális örökségünk részét képezik, melyek védelme érdekében a terület- és településfejlesztéssel, valamint a terület- és településrendezéssel kapcsolatos beruházások tervezését e védelemmel összhangban kell megoldani. A régészeti lelőhelyek védelmére irányuló intézkedéseknek elsősorban megelőző, szükség esetén mentő jellegűeknek kell lenniük. A régészeti örökség elemeit lehetőleg eredeti helyükön, eredeti állapotukban, eredeti összefüggéseikben kell megőrizni. Valamennyi, a régészeti feltárás esetén kívül előkerült régészeti emlék, ill. lelet esetében is törekedni kell a régészeti örökség elemeinek helyszíni megőrzésére. Ha bármilyen tevékenység során régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, a felfedező (kivitelező, beruházó) köteles a tevékenységet azonnal abbahagyni és az emlék vagy lelet előkerülését az önkormányzat jegyzőjének haladéktalanul jelenteni és a helyszín, valamint a lelet őrzéséről gondoskodni. Kecskemét, 2012. december 17. Rédeiné Bondor Klára okl. építészmérnök 6
Városföld Örökségvédelmi hatástanulmány Étv. 9. (3) véleményezsési anyag 7/5 ÖRÖKSÉGVÉDELMI MUNKARÉSZ MELLÉKLETE ( A sorszám a fenti felsorolás szerinti) 1, Mindszenti úti iskola (lakóházként hsználják) 2. Szappanos kúria (jelenleg oktatási központ) 7
Városföld Örökségvédelmi hatástanulmány Étv. 9. (3) véleményezsési anyag 8/5 6. Balla tanya 8
Városföld Örökségvédelmi hatástanulmány Étv. 9. (3) véleményezsési anyag 9/5 4. Volt kultúrház 7. Kőkereszt Szappanos kúria bekötőútnál hrsz: 082/15 8. Kőkereszt a kunszállási határnál hrsz:038/33 9