Jelen tanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját BIOTOWNS - Biodiverzitás és természetvédelem a környezettudatos testvérvárosokban HURO/0901/128/1.3.4 TANULMÁNYTERV A tanulmány a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében valósult meg (www.huro-cbc.eu), az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap valamint a Magyar Köztársaság és Románia társfinanszírozásával. A program célja közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a határmenti térség alapvető erősségeire építve.
Készült a Szegedi Tudományegyetem Ökológia Tanszékén. (6726 Szeged, Közép fasor 52.) Szerkesztette: Kiss Orsolya A tanulmányterv elkészüléséhez hozzájárult: Dr. Körmöczi László, Dr. Gallé László, Szpisjak Nikolett, Eötvös Csaba, Harmati Mária, Pamuk Anna, Dr. Zalatnai Márta 2012 2
Tartalomjegyzék Véderdők felülvizsgálata Szeged Közigazgatási területén... 4 Szeged erdőterületeinek történeti vizsgálata... 4 Véderdők felülvizsgálata... 6 Szempontok az erdőtelepítésre Szeged közigazgatási területén... 12 Parkerdők felülvizsgálata Szeged Közigazgatási területén... 15 Franciahögy... 17 Makkoserdő... 25 Körtöltés melletti erdősáv... 34 Tisza hullámtéri erdők belterületi része... 41 Liget... 50 Lakótelepek vizsgálata... 59 Irodalomjegyzék... 64 3
Bevezetés Tanulmánytervünket Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának és Temesvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának közös, határon átnyúló BIOTOWNS - Biodiverzitás és természetvédelem a környezettudatos testvérvárosokban (HURO/0901/128/1.3.4) című projektje keretében készítettük. Ez a kutatási tervezet a városi zöldfelület felmérésének kiegészítéséhez járul hozzá azáltal, hogy a tervezést ökológiai szemlélettel társított társadalmi oldalról is megközelíti. A tanulmány során felülvizsgálatra kerültek a Szeged közigazgatási területén belül található jelenlegi véderdők területei, Szeged parkerdői illetve lakótelepi zöldfelületei. A tanulmány elkészítésében a Szegedi Tudományegyetem munkatársai vettek részt. A tervezet egyrészt a célterületeken korábban végzett kutatómunkák irodalmi anyagait dolgozza fel, másrészt tanszékünk saját gyűjtéseinek és felmérésinek eredményein alapul. Véderdők felülvizsgálata Szeged Közigazgatási területén Szeged erdőterületeinek történeti vizsgálata Szeged és környéke növényzetéről több irodalmi forrás áll rendelkezésre, melyek közül az erdőkre vonatkozóan néhány fontosabb adatot kiemelünk és elemzünk. Magyarország területéről 1780-1784 között készült első katonai felmérés érintett térképlapjai alapján megállapítható, hogy az akkori Szeged területén illetve közelében csak igen kevés erdőt találunk. Összesen három nagyobb és három kisebb összefüggő terület volt akkor főleg gyümölcsös, közöttük füves térségeket látunk, illetve a Maros-torok környéke mocsaras élőhely volt. Fás részek, erdők a Tisza szigetein (Boszorkánysziget, Tompa-sziget) vagy közvetlen parti zónájában fordultak elő, utóbbi helyeken keskeny sávszerűen. 4
1. ábra. Szeged környéke a XVIII. század végén az I. Katonai Felmérés térképe szerint. A település a Tisza jobb partján helyezkedett el, gyümölcsösökkel, rétekkel körülvéve. Erdőt, fás vegetációt korlátozott kiterjedésben tüntet fel a térkép (néhányat zöld nyilak jelölnek). Az 1806-1869 között készült második katonai felmérés már más képet mutat, bár az erdők mennyisége még itt is alatta marad a mostaninak. A szegedi felmérés 1860-61 években készült, majd egy évszázaddal az első után. Itt már jelölik a Makkoserdőt, de ez még nem a mostani telepítés eredménye. A Franciahögy (Franczia hegyek) területén ekkor még nem volt erdő, a Kálvária hegyekkel együtt gyümölcsös térség volt. Az újszegedi Liget már megjelenik a térképen, mesterségesen kialakított park vagy sétány jellege hasonló a Makkoserdőéhez. A Tiszát kísérő ártéri erdők továbbra is keskeny sávban maradtak meg, belterületen a zöldfoltok parkok voltak. 5
2. ábra. Szeged környéke a XIX. század közepén a II. Katonai Felmérés alapján. A terjeszkedő városhoz külső területeken csatlakoztak nagyobb parkok. Véderdők felülvizsgálata Módszerek A véderdők felülvizsgálatához 3 adatbázisból dolgoztunk. A meglévő erdőterületek meghatározáshoz a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóságának adatbázisát (http://erdoterkep.mgszh.gov.hu/) használtuk. Ezzel összevetettük a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. által biztosított országos erdőadattárból származó, elsődleges rendeltetésük alapján leválogatott erdőtervi erdőterületekkel. E térinformatikai anyag alapján készítettük el az erdők jelenlegi területi eloszlását bemutató térképet. Szintén a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. által biztosított térinformatikai adatok alapján ábrázoltuk településszerkezeti terven az erdő területfelhasználási egységbe sorolt területeket. Az adatok feldolgozását és ábrázolását ArcGIS térinformatikai programmal végeztük. 6
Eredmények A rendelkezésre álló adatok alapján rendeltetés szerint három típusú erdő található Szeged közigazgatási területén (3. ábra). Ezek a védelmi célú, gazdasági illetve egészségügyi rendeltetésű erdők. A továbbiakban ezek külön tárgyaljuk. 3. ábra: Erdők eloszlása Szeged közigazgatási területén 7
Védelmi rendeltetésű erdők bemutatása A jelenlegi erdészeit adatok szerint 2062,35 ha védelmi rendeltetésű erdő van szeged területén (4. ábra). Védelmi célú erdőket legnagyobb mennyiségben a Tisza és a Maros mentén találunk, így ezek egyben fontos ökológiai folyosó szerepet is betöltenek. Jelentősebb mennyiségű véderőt találunk még az északi részen a regionális hulladéktelep körül. Nagyobb foltokban a közigazgatási terület dél-keleti részén, az újszegedi oldalon is megtalálhatók ezek a típusú erdők, melyek egyik jelentős tagja a Budzsáki-erdő. Véderdők Szeged közigazgatási területén 4. ábra Védelmi célú erdők eloszlása Szeged közigazgatási területén 8
A kapott adatok alapján Szeged közigazgatási területén 2967,8 ha védelmi rendeltetésű erdő területfelhasználási egységbe sorolt terület található. Ennek azonban 71,8 % már jelenleg is erdő, és a fennmaradó 28,2% használható fel további erdőtelepítésekre (5. ábra). 5. ábra. Védelmi célú erdők Szeged közigazgatgatási területén: jelenlegi védelmi célú erdők, véderdő területfelhasználási egységbe sorolt területek, egyéb erdők 9
Gazdasági rendeltetésű erdők bemutatása A jelenlegi erdészeit adatok szerint 798, 4 ha gazdasági rendeltetésű erdő van Szeged területén. Ezek az erdők a közigazgatási területen belül legnagyobb mennyisében a Tisza és Maros mentén, illetve Kiskundorozsmától nyugatra találhatók. A kapott adatok alapján Szeged közigazgatási területén 407,4 ha gazdasági célú erdő területfelhasználási egységbe sorolt terület található, aminek szintén jelentős része 50,5 % már jelenleg is erdő. Egy folt jelenleg is erdőborítású, de nem szerepel az erdészeti adatbázisban (6. ábra). Jelenlegi egészségügyi célú erdők 6. ábra. Gazdasági rendeltetésű erdők Szeged közigazgatgatási területén: jelenlegi gazdasági rendeltetésű erdők, gazdasági rendeltetésű erdő területfelhasználási egységbe sorolt területek, egyéb erdők Közjóléti rendeltetésű erdők bemutatása 10
Szeged közigazgatási területén jelenleg közjóléti rendeltetésű erdőből található a legkevesebb, összesen 95,60 ha. A 275 ha közjóléti rendeltetésű erdő területfelhasználási egységbe sorolt területből, mindössze 14 ha a további telepítésre alkalmas területek mennyisége. Ezek a területek a Fehér-tótól délre találhatók. A közjóléti rendeltetésű erdő területfelhasználási egységbe sorolt területek nagyrészt a jelenleg gazdasági rendeltetésű erdőkkel esnek egybe (7. ábra). 7. ábra: Közjóléti rendeltetésű erdők Szeged közigazgatgatási területén: jelenlegi közjóléti rendeltetésű erdők, közjóléti rendeltetésű erdő területfelhasználási egységbe sorolt területek, egyéb erdők 11
Szempontok az erdőtelepítésre Szeged közigazgatási területén Talajtani adottságok Szeged közigazgatási területének legnagyobb mennyiségében előforduló talajtípusai réti talajok, illetve a humuszos homokos talajok. A védelmi célú erdők alapján a fiatal, nyers öntéstalajú területekre történt legnagyobb arányban erdőtelepítés, ezek a Tisza és a Maros hullámtéri részei. Jelentős mennyiségű erdő található továbbá réti talajokon is. 60,0 50,0 40,0 30,0 Szeged közigterülete Véderdők 20,0 10,0 0,0 Alföldi mészlepedékes csernozjom Fiatal, nyers öntéstalajok Homok Humuszos homokos talajok Mészlepedékes csernozjomok Réti csernozjomok Réti öntéstalajok Réti szolonyecek Réti talajok Szoloncsák-szolonyecek Szolonyeces réti talajok Sztyeppesedő réti szolonyecek 8. ábra: Talajtípusok megoszlása Szeged közigazgatási és a véderdők területén Ahogy a 8. ábrán is látható, gyakorlatilag a homokos területen kívül mindenféle talajtípuson történt már erdőtelepítés, így valószínűsíthető, hogy megfelelő erdészeti technológiával és fafajokkal az egyéb szempontok alapján kijelölt (megfelelő tulajdonviszonyok, elhelyezkedés stb.) területek erdősíthetők. 12
A KÖRTÁJ Tervező Iroda Kft. által készített tanulmány (2009) az alábbi képlet alkalmazását javasolja erdőgazdálkodásra való alkalmasság jellemzésére: EGalk = TájTerm (0-4 pont) + Fizik (0-3 pont) + Kemht (0-2 pont) + KLIMAalk (0-3 pont) A képletben szereplő tényezők az alábbiak: - TájTerm: Tájtermesztési kategóriák (KDTIR), - Fizik: Összevont fizikai és vízgazdálkodási kategóriák (KDTIR), - Kemht: Kémiai talajtulajdonságokra vonatkozó kategóriák (KDTIR) - KLIMAalk: Erdészeti klímazónák az alkalmasság szerint pontozva Ez alapján a szerves anyagban gazdag homok, öntésiszap talaj, vályog- és agyagtalajok javasoltak elsősorban erdőtelepítésre. Ökológiai szempontok - Ökológiai folyosók kialakítása - Utak káros hatásainak mérséklése: autópálya nyomvonal mentén erdősávok kialakítása, ahol lehetséges főútvonal mentén erdősávok kialakítása, ahol lehetséges - Mezővédő erdősávok felújítása, létesítése - Tájidegen, invazív fajokból álló erdőfoltok felújítása lehetőleg őshonos fajokkal A tájidegen fafajok alkotta erdőfoltok jellemzően ezüstfával (Elaeagnus angustifolia) benőtt fás területek, melyek nem funkcionálnak valódi erdőként. Ezeket a területeket érdemes lenne erdőterületté nyilvánítani, és gondoskodni megfelelő erdősítéséről, amennyiben ezek nem gyepen találhatók, ahol a gyep visszaállítása a nagyobb természetvédelmi érdek. Javasolt területek 13
1. Franciahögy melletti ezüstfás terület 8612 m 2. A terület jelenleg is fákkal, főleg ezüstfával borított. A Sziksósi út melletti erdőterület Erdő területfelhasználási egységbe sorolt terület, de még nem szerepel az erdők között, pedig erdő található rajta. Kiskundorozsma - Búza utca A Vátitól kapott anyagban nem szerepel a 159/B1 erdőtag, az erdészeti adatbázis szerint viszont itt van erdőterület, valamint a 159/A erdőtag sem azonos méretű. 14
A terület az Erdészeti Igazgatóság adatbázisának alapján Erdőtag a Váti kht. Által kiadott anyag alapján Parkerdők felülvizsgálata Szeged Közigazgatási területén Napjainkban nemzetközi szinten is egyre nagyobb figyelem fordítódik a természeti értékek megőrzésére, legyen szó egész ökoszisztémákról vagy egy-egy veszélyeztetett állat- 15
illetve növényfajról. Közben kevesebbet törődünk az ember közvetlen közelében előforduló zöld területekkel és azok védelmével, pedig ezek jelentős előnyökkel és haszonnal bírnak a városi ember számára (Chiesura 2003). Az urbanizáció előrehaladásával az ember egyre nagyobb területet hódít el a természettől. A természet számos előnyt szolgáltat az ember számára, kétségtelen, hogy ezek az előnyök a városi, urbanizálódott embert is érintik. Ezt egyre inkább felismerve kezdjük visszaengedni a természetet a városi környezetbe, sőt a XXI. században komoly igény jelentkezik a természet közelibb életre. Erre egyik legjellemzőbb példa Friedensreich Hundertwasser munkássága, aki az organikus építészet képviselőjeként művészi szinten csempészte be a természetet a szürke házfalak közé. Bebizonyosodni látszik, hogy bár rengeteg a konfliktus, zölden gondolkozni már a városi ember számára sem lehetetlen. Az elmúlt években országszerte számos kezdeményezés történt a zöldebb városi környezet megteremtésére. Hogy néhányat említsünk: Beton helyett zöld iskolaudvarok (2011), Uniós díj a környezetbarát városokért Európa zöld fővárosa díj (2008), Green City Zöldebb városokért mozgalom (2002). Ha megvizsgáljuk a környezet szerepét az ember szempontjából a környezetszennyezés csökkentése, a víz körforgás biztosítása, környezetszennyezés mutatója, éghajlati melioráció, árvízvédelem és elképzelhetetlenül sok egyéb funkció gyakran úgy tűnhet, hogy ezek a funkciók elsősorban a növényekhez kötődnek. Akkor miért van szükségünk arra, hogy az állatfajokat is megőrizzük sokféleségükben? Azok úgyis a fákkal és egyéb növényekkel együtt járnak. Amit ilyenkor fontos megérteni, hogy az állatok is rendkívül fontos egészségügyi mutatói a környezet egy-egy szeletének. A városi zöldfelületek tehát fontos szerepet játszanak az ember életében. Ezeket a funkciókat feloszthatjuk a következők szerint: szabályozó-, fenntartó-, termelő funkciók és eszmei érték (ezeket ökoszisztéma szolgáltatásokként is szokták emlegetni). Ilyen funkciók a teljesség igénye nélkül: a lokális levegő kémiai összetételének fenntartása és a levegő szűrése, a lefolyás kontrolálása és árvízvédelmi szerep, a víz körforgásának szabályozása, a biológiai sokféleség fenntartása a városban, talaj erózió korlátozása, globális és helyi éghajlat szabályozása, élelmiszer és egyéb nyersanyagok előállítása, energia konzerválása a városban, mikroklíma kontroll, rekreáció és turizmus biztosítása, az ember integritásának fenntartása a természethez, oxigéntermelés, gyógyászati cikkek biztosítása, nyersanyagok biztosítása számos emberi tevékenység számára, esztétikai érték, spirituális és vallási érték, kulturális és művészeti inspiráció, tudományos információ forrása. 16
Az emberi jólét alapját képezi a tiszta levegő, amely egyértelműen a városi zöld területekhez köthető haszon. A fentebb felsorolt funkciók sokaságán túl ezzel az egyszerű példával is érzékeltethető, mennyire szükség van a városokban zöld felületekre. Azonban az, hogy ezt belátjuk, még igen kevés. Tennünk kell annak érdekében, hogy a városi környezetben is minél több természetközeli terület maradhasson, jöhessen létre, őrződjön meg. Így, ha visszakanyarodunk a természet sokféleségének fontosságához, érdekünkben áll ezeknek a területeknek minél kedvezőbb állapotban való megtartása. Párhuzamosan az érintett terület környezetében élő emberek jóléte, fizikai, szellemi egészsége szintén javul. Az évek során többször kerültek konfliktushelyzetbe a témát illetően a döntéshozók, a laikusok és a szakértők, mivel olykor nem könnyű eldönteni, hogy mely érték számít elsődlegesnek egy városban: a természeti értékek vagy az épített környezet értékei. Ezek a konfliktusok elkerülhetetlenek, sokszor nem is születhet mindenki számára kedvező döntés. Az érdekek sokszor különbözőek, és ezt figyelembe véve igyekezzünk környezetünket úgy formálni, hogy a természet érdekeit/értékeit szem előtt tartva nem feledkezünk meg a természet részeként ott élő ember érdekeiről sem. Franciahögy Tulajdonjogi viszonyok: Helység (kód): Szeged /2047/ Erdőtag: 32 Erdőrészlet jel A /10/ 17
(kód) Tulajdonforma Elsődleges rendeltetés Igazgatóság Erdőtervezési körzet Védettség Natura 2000 Növényvilág: A Franciahőgy Szeged északi részén a Rókusi körút és a Csongrádi sugárút által határolt lakótelepek között található 6 hektár kiterjedésű parkerdő. Faállományát az ültetett erdőkre jellemzően közel egykorú fák alkotják, idősebb egyedek és újulat nem figyelhető meg. A parkerdőben változatos fafajokat találhatók, legnagyobb számban a kocsányos tölgy (Quercus robur), de előfordul még a platán (Platanus sp), juharfajok (Acer sp.) valamint a nem őshonos fafajok közül az amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica) és az ezüstfa (Elaeagnus angustifolia). Az erdő cserjeszintje szegényes, a terület nagy részén gyakorlatilag hiányzik. A lombkorona záródása nagy, ezért lágyszárú szint is igen szegényes, jellegzetes faja a szeder (Rubus caesius). Állami tulajdon Parkerdő Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Marosszög-Csanádi körzet Nem védett terület Nem része a hálózatnak Állatvilág: Pókok Araneae A területről összesen 7 pókcsalád képviselői kerültek elő, a fiatal egyedek nagy száma miatt ezek közül 5 fajt sikerült azonosítani. A Harpactea rubicunda Közép-Európában előforduló faj. Élőhelyei jellemzően az ültetett erdők, cserjések és az emberi települések mesterséges környezete. A Diplostyla concolor és a Zelotes apricorum szintén hasonló élőhelyeken fordul elő, bár elterjedési területe sokkal nagyobb. A Pachygnatha degeeri és a Zora spinimana is jellemző az ültetett erdőkre, valamint az olyan élőhelyekre ahol a zavarás mértéke magas. Család Faj db DYSDERIDAE [juv] 2 Harpactea rubicunda (C.L. Koch, 1838) 1 LINYPHIIDAE [juv] Diplostyla concolor (Wider, 1834) 1 TETRAGNATHIDAE [juv] Pachygnatha degeeri Sundevall, 1830 1 LYCOSIDAE [juv] 49 GNAPHOSIDAE [juv] 6 18
Zelotes apricorum (L. Koch, 1876) 6 ZORIDAE [juv] Zora spinimana (Sundevall, 1833) 2 THOMISIDAE [juv] 2 Összességében elmondható hogy nem találtunk védett pókfajt, a kimutatott fajok jelenléte a terület zavartságára utal, ami egy városi park esetében nem meglepő. Ugyanakkor telepített erdőkre jellemző fajok alapján a terület erdő jellege a pókfajok szintjén is megmutatkozik, így a városban egy viszonylag ritka és feltétezhetően szigetszerű élőhelyet jelent. Bogarak - Coleoptera A talajcsapdás vizsgálatok során a bogarak közül négy családból összesen 10 faj került elő. A holyvafélék családjából kerül elő a legtöbb faj, összesen öt. Egyik a területen talált bogárfaj sem volt védett. Család Faj Magyar név Chrisomelidae Aphtona semicyanea Allard, 1859 Nöszirom levélbolha Phyllotreta vittula (Redtenbacher 1849) Fűbolha Curculionidae Otiorrhynchus multipunctatus Olivier, A.G., 1807 Gyalogormányos Otiorrhynchus ormayi Stierlin, W.G., 1888 sp. Silphidae Phosphuga atrata (Linnaeus, 1758) Bordás csigarabló Staphylinidae Neobisnius sp. Ocypus melanarius (Heer, 1839) Kormos holyva Othius punctulatus (Goeze, 1777) nagy avarholyva Quedius fuliginosus (Gravenhorst, 1802) kormos mohaholyva Stenus pallustris Erichson, 1839 Hangyák - Formicidae A hangyák a korábbi csoportokhoz hasonlóan kis egyedszámban fordultak elő a területen. Jellegzetes erdei fajok például a Camponotus fallax, Camponotus truncatus, Myrmica sabuleti, Formica fusca. A fajösszetétel alapján a Franciahögy jó természetességű erdő, amiben a tölgyerdőkre jellemző hangyaközösség található. A gyepi fajok közül is 19
megtalálható néhány a területen, mint a Lasius niger, Solenopsis fugax, Tetramorium caespitum, Tapinoma ambiguum, melyek az erdő felnyílását, illetve a zavartságot jelzik. Faj db Camponotus fallax 4 Camponotus truncatus 1 Dolichoderus quadripunctatus 6 Lasius niger 7 Myrmecina graminicola 2 Myrmica sabuleti 11 Ponera coarctata 1 Solenopsis fugax 6 Tetramorium caespitum 2 Themnothorax affinis 1 Themnothorax crassisspinus 2 Themnothorax unifasciatus 1 Formica cunicularia 6 Formica fusca 1 Tapinoma ambiguum 3 20
Madarak- Aves A területen fészkelő madárfajok száma 28, rendszeresen átvonul 29 faj, ritka előfordulók közé sorolható 4. Fontosabb fészkelő fajok: Zöld küllő (Picus viridis) Kevert állományú erdők költőfaja, állandó madár. 1 pár rendszeresen költ. Sárgarigó (Oriolus oriolus) Állományának zöme ember által alakított élőhelyeken költ, így a városi parkokat is kedveli. 1-2 pár költ. Fajlista a Franciahögy területéhez kötődő madárfajokról Magyar név Latin név Költőfaj Rendszeres átvonuló Ritka vendég Héja Accipiter gentilis X Karvaly Accipiter nisus X Egerészölyv Buteo buteo X Vörös vércse Falco tinnunculus X Örvös galamb Columba palumbus X Balkáni gerle Streptopelia decaocto X Vadgerle Streptopelia turtur X Kakukk Cuculus canorus X Macskabagoly Strix aluco X Erdei fülesbagoly Asio otus X Lappantyú Caprimulgus europaeus X Sarlósfecske Apus apus X Nyaktekercs Jynx torquilla X Zöld küllö Picus viridis X Nagy fakopáncs Dendrocopos major X Erdei pityer Anthus trivialis X Barázdabillegető Motacilla alba x Ökörszem Troglodytes troglodytes x Vörösbegy Erithacus rubecula x Fülemüle Luscinia megarhynchos x Házi rozsdafarkú Phoenicurus ochruros x Cigánycsuk Saxicola torquata x Fekete rigó Turdus merula x Fenyőrigó Turdus pilaris x Énekes rigó Turdus philomelos x Szőlőrigó Turdus iliacus x Léprigó Turdus viscivorus x Barátkaposzáta Sylvia atricapilla x Kis poszáta Sylvia curruca x 21
Mezei poszáta Sylvia communis x Sisegö füzike Phylloscopus sibilatrix x Csilpcsalp füzike Phylloscopus collybita x Fitiszfüzike Phylloscopus trochilus x Sárgafejű királyka Regulus regulus x Tüzesfejű királyka Regulus ignicapillus X Szürke légykapó Muscicapa striata x Örvös légykapó Ficedula albicollis x Kormos légykapó Ficedula hypoleuca x Őszapó Aegithalos caudatus x Kék cinege Parus caeruleus x Széncinege Parus maior x Rövidkarmú fakusz Certhia brachydactyla x Sárgarigó Oriolus oriolus x Szajkó Garrulus glandarius x Szarka Pica pica x Csóka Coloeus monedula x Vetési varjú Corvus frugilegus x Dolmányos varjú Corvus cornix x Seregély Sturnus vulgaris x Házi veréb Passer domesticus x Mezei veréb Passer montanus x Erdei pinty Fringilla coelebs x Fenyőpinty Fringilla montifringilla x Csicsörke Serinus serinus x Zöldike Carduelis chloris x Tengelic Carduelis carduelis x Csíz Carduelis spinus x Kenderike Carduelis cannabina x Süvöltö Pyrrhula pyrrhula x Coccothraustes Meggyvágó coccothraustes x Citromsármány Emberiza citrinella x Emlősök- Mammalia A területen előfordul a sün (Erinaceus roumanicus), a vakond (Talpa europaea) és a mezei nyúl (Lepus europaeus). Denevérekre nem készült még felmérés. Kezelési tervek, javaslatok Biodiverzitás megőrzési tevékenység A Franciahögy jelenleg is változatos élővilágnak ad otthont, amely megőrzése fontos feladat a város számára. A terület kezelésénél figyelembe kell az egyes élőlénycsoportok speciális igényeit. 22
1. Ízeltlábúak A jelenlegi, viszonylag jó természetességű ízeltlábú fauna kialakulásában fontos szerepet játszhatott az avar meghagyása a területen. Az avar eltávolításával a makkok, gubacsok is eltűnnek a területről, ami azért jelent negatív hatást, mert egyes hangyafajok ezekbe készítik a fészkeiket, így ezeknek a fajoknak a száma csökkenhet. Más parkokkal ellentétben itt eddig nem történt meg az avar őszi gyűjtése, ami továbbra is követendő. Szintén fontos a korhadó vagy kidőlt fák helybenhagyása. 2. Madarak Mint a fiatalabb erdőnél általában itt is jellemző probléma természetes fészkelő odúk hiánya a madarak számára. Ezen az önkormányzat közreműködésével és a lakosság és helyi civil szervezetek bevonásával kihelyezett mesterséges odúkkal lehet segíteni. A cserjeszint hiánya szintén megnehezíti sokféle madárfaj költését a területen. Őshonos cserjefajokból, mint például a kökény (Prunus spinosa), csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus), egybibés galagonya (Crataegus monogyna), fagyal (Ligustrum vulgare), varjútövis (Rhamnus catharticus), somfajok pl. veresgyűrű som (Cornus sanguinea) mezei szil (Ulmus minor) kisebb foltok kialakítása segítené, ezen fajok fészkelését a területen. 3. Emlősök: Bokrosok alkotta búvóhely hiánya az emlősökre is hatással van, így a madaraknál javasolt cserjefoltok kialakítása ebből a szempontból is javasolt. Denevérekről ugyan nem rendelkezünk adatokkal, de madarakhoz hasonlóan ennek a csoportnak is problémát jelent a faodvak hiánya. Az megjelenésüket szintén speciális denevérodúk kihelyezésével lehet elősegíteni. A területen jelenleg jellemző lakossági tevékenység többnyire nincs káros hatással az élővilágra. Ez alól kivétel az illegális szemétlerakás és a hajléktalanok jelenléte. Mindkettő komplex probléma, melyet a témában illetékes szervekkel együttműködve lehet megoldani. A lakosság szempontjából történő jelenlegi hasznosítás és további lehetőségek A Franciahögy kiemelt jelentőségű a környék lakossága szempontjából, hiszen nagyobb park nincs a közelben. Jelenleg leginkább sétára, kutyasétáltatásra használják a területet. Mivel a városi parkok kiemelt feladat a rekreációs tevékenység biztosítása, ezen a téren a park még fejlesztésre szorul. A napi fáradság, feszültség feloldása és a találkozó helyek biztosítása érdekében további padok, esetleges asztalok kihelyezése hasznos lenne. Viszont szem előtt kell tartani, hogy a parkban megjelenő nagyobb látogatólétszám feltehetőleg nagyobb 23
szemétmennyiséget is jelent, ezért a több szemét elhelyezésére alkalmas eszközt kell kihelyezni. A sportolási lehetőség biztosítása is növelhetné a park jobb kihasználását, erre egy futásra, gyaloglásra alkalmaz út/ösvény kialakítását javasoljuk, lehetőleg a már meglévő utak felhasználásával. A hajléktalanok jelentése sajnos probléma a területen, erre a városban illetékes intézményekkel közösen megoldani ezeknek az embereknek az utcáról történő visszavezetést. 24
Makkoserdő Növényvilág A József Attila és a Csongrádi sugárutak között lévő Makkos-erdő területe 20 ha, kora (2012-ben) 58 év. A Makkoserdő telepített tölgyes (Quercetum roboris cultum). Az állomány összességében megfelelő fiziológiai állapotú. Leggyakoribb elegyfák a mezei szil (Ulmus minor), az amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica) és a korai juhar (Acer platanoides). Az egyik tisztás körül kisebb erdeifenyő (Pinus silvestris) csoport tenyészik. Az aljnövényzetet a viszonylag magas talajvízszint határozza meg. A mélyebb fekvésű helyeken gyakori a szeder (Rubus caesius) és a nád (Phragmites australis). A cserjeszintben gyakori gyalogakác (Amorpha fruticosa) és a zöld juhar (Acer negundo). Az erdőszéleken megfigyelhető az aranyvessző (Solidago sp.) A Makkoserdő területéről viszonylag gazdag florisztikai adatokkal rendelkezünk. Lányi Béla 3 erdőjelző nőszőfű fajt írt le innen (Lányi 1915). Ezek a széleslevelű nőszőfű (Epipactis helleborine), a kislevelű nőszőfű (Epipactis microphylla) és a vörösbarna nőszőfű (Epipactis atrorubens). 1978/79-ben Csongor Győző már csak a vörösbarna nőszőfüvet (Epipactis atrorubens) említi a korábban leírt 3 fajból, de új fajként megtalálja a fehér madársisakot (Cephalantera damasonium). 1992-ben előkerült 5 tő kardos madársisak (Cephalantera longifolia) is. Sajnos élőhelyét időközben letarolták (Gaskó 2003). 25
Kiserdő Makkoserdő Jelen tanulmányban nem történt botanikai vizsgálat ezen orchideafajok virágzási időszakában, tehát jelenlegi előfordulásukat se megerősíteni, sem pedig cáfolni nem tudjuk. Pókok Araneae Pókok viszonylag kis egyedszámban kerületek elő, ezek nagy része juvenilis egyed volt, melynek határozása családszintig lehetséges. Összesen hat család fordult elő a területen. Az egy azonosított Pardosa lugubris gyakori faj, ami napfénynek kitett erdőszéleken, világos erdőkben gyakori. Család Faj db LINYPHIIDAE [juv] 1 LYCOSIDAE [juv] 37 Pardosa lugubris (Walckenaer, 1802) 3 AGELENIDAE [juv] 1 GNAPHOSIDAE [juv] 1 LINYPHIIDAE [juv] 1 LYCOSIDAE [juv] 6 Bogarak Coleoptera Az 1970 es években végzett, szisztematikusnak mondható cincér (Cerambycidae) felmérések kiterjedtek a Körtöltés teljes hosszára valamint a csatlakozó erdősávokra (Gaskó 1978/79). A regisztrált fajszám 66 volt, ami időközben 70-re bővült. Gaskó 2003 as tanulmánya összesen 14 védett bogárfajt említ a területről: aranyos bábrabló (Calosoma sychophanta), mezei futrinka (Carabus granulatus granulatus), ragyás futrinka (Carabus cancellatus tibiscinus), kis szarvasbogár (Dorcus parallelepipedus), holdszarvú ganéjtúró (Copris lunaris), orrszarvú bogár (Orictes nasicornis holdhausi), pompás virágbogár 26
Kiserdő Makkoserdő (Cetonischema aeruginosa), diófacincér (Megopis scabricornis), hegedülő csercincér (Prionus coriarius), nagy hőscincér (Cerambyx cerdo), sápadt éjcincér (Hesperophanes pallidus), pézsmacincér (Aromia moschata), hengeres szalmacincér (Theophilea cylindricollis), szalmacincér (Calamobius filum). Az 2011-es talajcsapdázások során sajnos ezek a védett fajok nem kerület ugyan elő, de előfordulásuk a területen továbbra is valószínűsíthető. 2011-ben a Makkoserdő területéről 5 család, összesen 7 képviselője került elő. A Kiserdő, vagy más néven Kis-Makkoserdő területéről csak 3 faj került elő, és ezek közült egy sem volt védett. Ez részben magyarázható az erdő kis méretével és a közelmúltban bekövetkezett nagymértékű zavarással (villamos végállomás építés). Család Faj Magyar név Darab Carabidae 2 Limodromus krynickii (Sperk, 1835) 1 Pterostichus melanarius (Illiger, 1798) közönséges gyászfutó 1 Curculionidae 1 Otiorrhynchus lignaeus ssp. frescati 1 Leiodidae 2 Catops tristis (Panzer, 1793) Pecebogár faj 2 Nitulidae 2 Pocadius ferrugineus (Fabricius, 1775) 1 Soronia grisea (Linnaeus, 1758) 1 Staphylinidae 1 Ocypus melanarius (Heer, 1839) Kormos holyva 1 Coccinellidae Leiodidae 24 Scymnus sp. bödice faj 1 37 Staphylinidae Agathidium laevigatum Erichson, 1845 1 51 Medon brunneus (Erichson, 1839) 1 Hangyák - Formicidae 27
Kiserdő Makkoserdő A Makkoserdő területén még megfigyelhető az erdei talajfauna, de csak kis egyedszámban. A Kiserdőben a fán élő erdei fajok még megvannak, de az erdei talajszintre jellemző Formica fusca és Mymica fajok már hiányoznak. Faj db Lasius fuliginosus 1 Lasius platythorax 2 Lasius niger 3 Solenopsis fugax 2 Tetramorium caespitum 1 Themnothorax crassisspinus 2 Formica cunicularia 1 Formica fusca 2 Camponotus fallax 2 Dolichoderus quadripunctatus 4 Lasius brunneus 1 Lasius niger 14 Themnothorax crassisspinus 4 Themnothorax interruptus 5 Themnothorax unifasciatus 2 Formica cunicularia 1 Madarak-Aves A területen 36 madárfaj költését mutatták ki, 29 faj rendszeres átvonuló és 5 ritka kategóriába sorolt madárfaj mellett. Fontosabb költő madárfajok: Karvaly (Accipiter nisus) 1 pár rendszeresen költ Erdei fülesbagoly (Asio otus) 1-2 költő pár mellett jelentős számban telel a területen 50-100 példányos csapatokban Rendszeresen átvonuló fajok: 28