A KFKI szerepe a paksi számítástechnika kialakításában. Végh Endre Veterán klub, október 3.

Hasonló dokumentumok
Vizsgálatok a Hermet program termohidraulikai modelljével kapcsolatban

ÜZEMLÁTOGATÁS AZ MTA CSILLEBÉRCI TELEPHELYÉN

Gazdaságosabb üzemanyag és üzemanyag ciklus a paksi reaktorok növelt teljesítményén

Horváth Miklós Törzskari Igazgató MVM Paks II. Zrt.

Nemzeti Nukleáris Kutatási Program

Magyarországi nukleáris reaktorok

ALLEGRO gázhűtésű gyorsreaktor CATHARE termohidraulikai rendszerkódú számításai

Irányítástechnikai alapok. Zalotay Péter főiskolai docens KKMF

A gazdasági szereplők és a felsőoktatás kapcsolódási pontjai a Paksi Atomerőműben

A teljesítménysűrűség térbeli eloszlása

A debreceni alállomási irányítástechnika létesítésének előzményei, céljai, folyamata, hatásai

Szárazföldi autonóm mobil robotok vezérlőrendszerének kialakítási lehetőségei. Kucsera Péter ZMNE Doktorandusz

Az AGNES-program. A program szükségessége

30 MB INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR

A PAE 1-4. BLOKK HERMETIKUS TÉR SZIVÁRGÁS-KORLÁT CSÖKKENTÉS LEHETŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATA. Az OAH-ABA-03/16-M1 kutatási jelentés rövid bemutatása

A PAKSI ATOMERŐMŰ NUKLEÁRISBALESET- ELHÁRÍTÁSI RENDSZERE SUGÁRVÉDELMI SZEMPONTBÓL

Kezelési utasítás SITRANS F M MAG 8000 & MAG 8000 CT 02/2010. SITRANS F M MAG8000 és MAG8000 CT elektromágneses áramlásmérő típusok

A töltettervező- és ellenőrző rendszer tesztelése gadolíniumot tartalmazó kazetták esetén

Ember-gép kapcsolati felületek, vezénylők tervezése és elrendezése

AJÁNLAT. Pilis Város Önkormányzata. Hajnal Csilla polgármester asszony részére. Tárgy: Szavazatszámláló és konferencia rendszer eszközeinek beszerzése

Budapesti Mûszaki Fõiskola Rejtõ Sándor Könnyûipari Mérnöki Kar Médiatechnológiai Intézet Nyomdaipari Tanszék. Karbantartás-szervezés a nyomdaiparban

Nagy pontosságú 3D szkenner

Aktuális CFD projektek a BME NTI-ben

A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA INFORMATIKA TÉMAKÖREI: 1. Információs társadalom

Kvalitatív elemzésen alapuló reakciómechanizmus meghatározás

Paks I. folyamatirányító berendezéseinek rekonstrukciója

235 U atommag hasadása

Számítógép-rendszerek fontos jellemzői (Hardver és Szoftver):

PAKS NPP GENERAL OVERVIEW OF THE WWER-440 TECHNOLOGY

Folyamatirányítás NIVISION FOLYAMATKIJELZÔ RENDSZER

II. rész: a rendszer felülvizsgálati stratégia kidolgozását támogató funkciói. Tóth László, Lenkeyné Biró Gyöngyvér, Kuczogi László

A Paksi Atomerőmű múltja, jelene, jövője

Forrócsatorna számítások a csatolt KIKO3D- COBRA kóddal az új blokkok biztonsági elemzéseihez

Környezetbarát elektromos energia az atomerőműből. Pécsi Zsolt Paks, november 24.

Kooperatív tréningek a MAVIR ZRt. egyesített tréningszimulátorán

Fúziós kutatások a BME Nukleáris Technikai Intézetében

HBONE aktualitások február

MET 7. Energia műhely

Új felállás a MAVIR diagnosztika területén. VII. Szigetelésdiagnosztikai Konferencia 2007 Siófok

Szombathely Város Vezetõi Döntéstámogató Rendszere VDIR-STAT.

IoT alapú mezőgazdasági adatgyűjtő prototípus fejlesztési tapasztalatok

Szivattyús tározós erőmű modell a BMF KVK Villamosenergetikai Intézetében

A maghasadásra alapuló energiatermelés kilátásai Magyarországon

Energetikai mérnökasszisztens Mérnökasszisztens

XXI. NEMZETKÖZI GÉPÉSZETI TALÁLKOZÓ

Az OAH nukleáris biztonsági hatósági határozatai 2013

Oktató laboratóriumban használható virtuális neutron detektor prototípusának elkészítése. OAH-ABA-18/16 Készítette: Huszti József, Szirmai Károly

A GeoEasy telepítése. Tartalomjegyzék. Hardver, szoftver igények. GeoEasy telepítése. GeoEasy V2.05+ Geodéziai Feldolgozó Program

Hermetikus tér viselkedése tervezési és tervezésen túli üzemzavarok során a Paksi Atomerőműben

Paksi tervek: Üzemidő-hosszabbítás, célzott biztonsági felülvizsgálat, új blokkok. Volent Gábor biztonsági igazgató

CFX számítások a BME NTI-ben

5. Témakör TARTALOMJEGYZÉK

Rubin SPIRIT TEST. Rubin firmware-ek és hardverek tesztelése esettanulmány V1.0. Készítette: Hajnali Krisztián Jóváhagyta: Varga József

3. Gyors útmutató 4. Garanciakártya

állapot felügyelete állapot rendelkezésre

Térinformatika. Térinformatika. GIS alkalmazói szintek. Rendszer. GIS funkcionális vázlata. vezetői szintek

KB: Jövőre lesz 60 éve, hogy üzembe állították a világ első atomerőművét, amely 1954-ben Obnyinszkban kezdte meg működését.

Tapasztalatok csatolt 3D neutronkinetikai és termohidraulikai szimulációs modellekkel

Járműinformatika A járműinformatikai fejlesztés

SZÁMÍTÓGÉP FELÉPÍTÉSE (TK 61-TŐL)

Norway Grants. Az akkumulátor mikromenedzsment szabályozás - BMMR - fejlesztés technológiai és műszaki újdonságai. Kakuk Zoltán, Vision 95 Kft.

Biztonsági folyamatirányító. rendszerek szoftvere

A vezetői jelentésrendszer alapjai. Információs igények, irányítás, informatikai támogatás

A VERTESZ elektronikai fejlesztése és gyártása, avagy a TITÁSZ DEBRECENI ÜIK története, ahogy arra 20 év távlatából emlékezünk

MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI ÉS JÁRMŰMÉRNÖKI KAR

OpenCL alapú eszközök verifikációja és validációja a gyakorlatban

A gyártási rendszerek áttekintése

A paksi kapacitás-fenntartási projekt bemutatása

Intelligens beágyazott rendszer üvegházak irányításában

- Bemutatkozás - Az innováció a tradíciónk!

Új atomerőművi blokkok nukleáris biztonsági engedélyezése

TLF005_KIV_V01 Oldal: 1 / 8

Tápegység tervezése. A felkészüléshez szükséges irodalom Alkalmazandó műszerek

Szoftverminőségbiztosítás

A GeoEasy telepítése. Tartalomjegyzék. Hardver, szoftver igények. GeoEasy telepítése. GeoEasy V2.05 Geodéziai Feldolgozó Program

Témák 2014/15/1. Dr. Ruszinkó Endre, egyetemi docens

UPS technika. Villamos hálózatok zavaranalizis vizsgálata. Mérésszolgáltatás. 1

AZ ALEDIN KNOW-HOW BEMUTATÁSA

IRC beüzemelése Mach3-hoz IRC Frekvenciaváltó vezérlő áramkör Inverter Remote Controller

A tudomány az atomenergiában, az atomenergia Magyarországon

Laborgyakorlat 3 A modul ellenőrzése szimulációval. Dr. Oniga István

Intelligens Autonom Kamera Modul (IAKM)

TERC V.I.P. hardverkulcs regisztráció

CDC 2000 Vezérlő 2.Működési módok Asian Plastic

20/1996. (III. 28.) IKM rendelet

Termeléshatékonyság mérés Ipar 4.0 megoldásokkal a nyomdaiparban

Procontrol VRecX. Kezelői kézikönyv. Kamerás megfigyelőrendszer. Verzió:

Modellek és számítások a paksi atomerőmű környezetébe kerülő esetleges üzemzavari radionuklid kibocsátás meghatározására

ÁRAMKÖRÖK SZIMULÁCIÓJA

Szekszárd távfűtése Paksról

A DALNET24 projekt aktualitásai

Leica ST5020. Többfunkciós Festőautomata

A MAVIR egyesített tréningszimulátorának alkalmazása a diszpécserek képzésében

HASADÓ ANYAGOK SZÁLLÍTÁSA A BUDAPESTI KUTATÓREAKTORNÁL SUGÁRVÉDELEM ÉS SAFEGUARDS

Tartalom. Konfiguráció menedzsment bevezetési tapasztalatok. Bevezetés. Tipikus konfigurációs adatbázis kialakítási projekt. Adatbázis szerkezet

A processzor hajtja végre a műveleteket. összeadás, szorzás, logikai műveletek (és, vagy, nem)

Julius Filo, Jan Trnkusz, Vincent Polak Atomerőmüvi Tudományos Kutató Intézet Jaslovske Bohunice, CsSzSzK

Matlab Fuzzy Logic Toolbox

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK

BEA 810 / 840 / 850. Üzemeltetési utasítás HU Bosch-Emisszió-Analízis

Átírás:

A KFKI szerepe a paksi számítástechnika kialakításában Végh Endre Veterán klub, 2014. október 3.

Tartalom Előzmények Ideiglenes archiváló rendszer VERONA Blokkszámítógép Teljesléptékű blokkszimulátor A szimulátor 4 továbbfejlesztése Ami kimarad: Neutron zajdiagnosztika Végh János Sugárvédelem Fehér István

Előzmény 1. A 70-es évek közepén Zobor Ervin létrehozta a Számítógépes Reaktorirányítási Osztályt. OMFB támogatással kísérleti számítógépes irányító rendszer a VVR-SzM reaktorhoz. Feltétel: R-10 alapú rendszer legyen. Mérésadatgyűjtés a SzTAKI PROCESS-8K programcsomaggal. Továbbfejlesztés: PROCESS-24K Első sikeres szabályozási kísérlet: 1978. júliusában. Az irányító rendszer kidolgozói a Jánossy-díj I. fokozatát kapták 1979-ben.

R-10 gépterem

A kutatóreaktor számítógépes irányító rendszere

Előzmény 2. A moszkvai Kurcsatov Intézet kutatóreaktort szállított Líbiába, Tazsurába. 1979 áprilisában meghívást kaptunk a reaktor információs rendszerének szállítására. Határidő: 1980. július vége. Teljesítés értéke: 840 ezer USD. Védekezés a PROCESS-24k ellopása ellen. Megoldja: Párkányi Tamás. Bár a fejlesztés időben befejeződött, üzembe helyezés csak 1981 nyarán. A reaktor energetikai indítása 1983. márciusában

A tazsurai reaktor vezénylő terme 1981-ben

Előzmény 3 A 70-es évek végére már legalább 70 mérés-automatizálási CAMAC rendszert készült az MSzKI-ban. A legnagyobb rendszerek Dubnába és a moszkvai Kurcsatov Intézetbe kerültek. 1975-77 között az MSzKI Ipari Alkalmazások Osztálya (Vashegyi György vezetésével) a Dunamenti Hőerőmű hat blokkja számára szállított TPA-i alapú blokkszámítógépet. Főbb jellemzők: CAMAC mérőrendszer: 300 analóg input, 480 digitális input, 80 megszakításkérő jel, OPAL folyamatirányító nyelv, 256 kszó kapacitású MOM diszk, display és írógép perifériák. A fentiekről részletes leírás található: Lukács József: TPA történet. Lyukszalagtól az informatikáig.

Első paksi aggodalmak Kulcsrakész erőművet vettünk. Az AEKI-ra nincs semmi szükség. 1982 tavaszán Paks felkérte az AEKI-t a számítástechnikai helyzet felmérésére. A szállítási szerződés csak a számítógép hardverének súlyát és a kilogrammonkénti egységárat tartalmazta. Program fejlesztés elvtársi segítségnyújtás keretében. Feladat analízis nem volt, nem volt mit számon kérni. Szoftver fejlesztés egységes irányítás nélkül egymással rivarizáló intézetekben. Az in-core mérések feldolgozása teljesen hiányzott. Javaslatok: 1. Az AEKI ne vegyen részt a számítástechnika átadásátvételében, mert azt nem lehet tisztességesen lefolytatni. 2. Vállaljuk el az in-core mérések feldolgozását. 3. A 3.-4. blokkok blokkszámítógépe legyen magyar. A KFKI készüljön fel ezek szállítására.

Ideiglenes archiváló rendszer 1982 decemberében Pónya József az AEKI segítségét kéri, mert a blokkszámítógép hiánya miatt nem lehet indítani az 1. blokkot. Az archiváló rendszer feladata: 1. 500 analóg és 2200 kétállapotú jel átvétele a szovjet M-60 mérőrendszerből 2. mp-es ciklusidővel CAM-2.05 digitális input egységen keresztül. 2. Az események időleges tárolása. 3. Védelmi működés esetén a védelmi jelet megelőző 10 perc és az azt követő 30 perc eseményeinek mentése floppyra. 4. A floppyra mentett adatok kiértékelése: Az időtartomány összes eseményének listázása időadattal, Határérték túllépések listázása, Max. 6 analóg paraméter időbeli változásának kirajzolása sornyomtatón. A rendszer átadása 1983 márciusában befejeződött. 1.-es blokk energetikai indítása 1983. márciusában. Az orosz blokkszámítógép 1983 nyarán lett kész, ezután az ideiglenes archiváló rendszert leszerelték.

VERONA In-core mérések: 36 kazettában SPND (ДПЗ) detektorok, kazettánként 7 szinten 210 kazettában kilépő hőmérsékletet mérő termopár Neutron fluxus mérés ródiummal: 103Rh+n 104Rh+γ 104Pd+e ; T ½ = 42 sec Az SPND detektor tápegység nélküli áramgenerátor.

VERONA 1983 elején szerződést kötöttünk az in-core mérések feldolgozására: Vizes Erőművi Reaktor On-line Neutron Analízise HINDUKUS szovjet gyártású metrikus CAMAC rendszer Az analízis célja: a reaktor tartályban a teljesítmény eloszlás térbeli képének meghatározása. Detektor érzékenység időbeli változása: Cimbalov összefüggés Ideiglenes VERONA rendszer: TPA-1140 konfiguráció. Telepítés az 1. blokkban 1984 nyarán, 2. blokkban 1984 végén.

VERONA Alapvető biztonsági funkció: a hat legjobban terhelt kazettában a forrástartalék meghatározása. Figyelem felhívás, ha a forrástartalék túlságosan kicsi.

VERONA A térbeli eloszlás megjelenítése speciális színes display egységgel. Az egységeket a Híradástechnikai Ipari Szövetkezet gyártotta. A megjelenítés legfontosabb elemei: 1. 349 kazettát ábrázoló zónatérkép 2. Bármely kazettában a választott paraméter axiális eloszlásának felrajzolása Végleges változat: TPA-1148 számítógép és PERTEC (USA) gyártású diszkek. A végleges változatok mindkét blokkban 1985 végén kerültek átadásra. A VERONA kialakítását meghatározták: Adorján Ferenc Bürger Gáborné Valkó János A VERONA rendszer az erőmű egyik legfontosabb rendszere lett és emiatt algoritmusait folyamatosan pontosították és szolgáltatásait állandóan bővítették Végh János vezetése alatt.

Blokkszámítógép Az orosz blokkszámítógép elkészültének csúszása miatt a Paksért felelős kormánybiztos kezdeményezte magyar blokkszámítógép készítését a 3. és 4. blokkok számára. Feladat Analízis 1983 folyamán az MVM felügyelete alatt készült. Résztvevők: Paksi Atomerőmű, VEIKI, KFKI. A következő rendszer alakult ki: 1. Alsó szint: mérés-adatgyűjtési feladatok ellátása mikroprocesszor vezérlésű rendszerrel 2. Középső szint: kétgépes rendszer a szokásos blokkszámítási feladatokra és adatmegjelenítésre 3. Felső szint: speciális atomenergetikai feladatok biztosítása Szállítási szerződés az ERBE-vel 1984 elején. Az alsó szintet az MMG, a középső szintet az MSzKI, a felső szintet az AEKI kapta. A magyar blokkszámítógép készítésének feltétele: 1. A Műszaki Terveket szovjet szakértők előtt meg kellet védeni és ehhez minden dokumentációt át kellett adni. 2. Szállítani kellett egy TPA-11/440 számítógép konfigurációt RSX real-time operációs rendszerrel

Blokkszámítógép Az adatgyűjtést és primer adatfeldolgozást 20 darab SAM telemechanikai rendszer látta el. A SAM rendszerek Intelligens CAMAC keretvezérlőn keresztül csatlakoztak a középszinthez. A középszint két TPA-11/440 számítógépből kialakított ikergép, közös adatbázissal Rendelkezésre állás: 99.5 %. Automatikus átváltás meghibásodás esetén. Adatok megjelenítése kb. 150 színes sémaképen. Esemény naplózás. Archiválás. A felső szint egy TPA-11/440 számítógépből állt. Rendelkezésre állás: 96 %. Feladatok: VERONA, Műszaki/gazdasági számítások (munkapontok optimalizálása, teljesítmény változtatás tervezése), Biztonságot érintő kiértékelések, pl. biztonsági hatszögek. A megkívánt rendelkezésre állást PERTEC (USA) diszkekkel lehetett elérni. A 3. blokk számítógépének átadása 1987. nyarán A 4. blokk számítógépének átadása 1988. nyarán Az összes blokkszámítógépet ipari PC-re cserélték a 90-es évek közepén.

Teljesléptékű Blokkszimulátor A finn Loviisai Erőműben működött a paksihoz hasonló VVER-440- es atomerőmű. A NOKIA cég ehhez készített szimulátort a 80-as évek elején. NOKIA hajlandó eladni a szofvert: 3 millió USD-ért. Eredeti elképzelés: Közös csehszlovák-magyar szimulátor létesítés Nagyszombaton. Pénzmegosztás: 1 millió magyar, 2 millió cseh. Csehszlovákia kiszáll. Pónya megszerzi a teljes 3 milliós vételárat. 1984 elején létrejött a szerződés. A finnek csak szoftvert szállítanak a szükséges VAX konfigurációt, vezénylőt, vezénylői interfészt és blokkszámítógépet Magyarországnak kell biztosítani. PAV vásárol egy ötödik vezénylőt. VERTESZ átalakítás. MSzKI készíti el a vezénylő interfészét CAMAC-ból (közel 10,000 input/output jel). MSzKI szállítja a finn specifikációnak megfelelő TPA-11/580 konfigurációt. AEKI és PAV biztosítja a fejlesztéshez szükséges embereket.

A TPA-11/580 konfiguráció Pakson.

Teljesléptékű Blokkszimulátor Feladat megosztás és felelősök: Project vezetés és számítógép biztosítása: Vashegyi György Modell rendszer: Jánosy János Sebestyén Oktatói rendszer: Lux Iván Vezénylői interfész rendszer: Biri János Vezénylőtermi kommunikációs szoftver: Kovács János Átvételi tesztek: Végh Endre A modell rendszerből csak a reaktor modell használható, minden más berendezés különböző. Igazi érték: a számítástechnikai kultúra és a szimulációs programcsomagok. Finn feltételezés: a vezénylő késni fog. Ezért nagy kötbért reméltek elvállalták a lovíísai szimulátor továbbfejlesztését a magyar project-el párhuzamosan. Emiatt a saját fejlesztő gárdájukat Loviisába vezényelték a project második felében.

Teljesléptékű Blokkszimulátor A kötbér igényt Vashegyi sikeresen kivédte. A finn fejlesztő gárda eltűnése következtében a mi szakembereink kezébe csúszott át a programfejlesztés irányítása, és megvalósultak a Feladat Analízisből kimaradt funkciók (pl. nem a vezénylőből történő eszközök kezelése). Tranziens mérések elvégzése a 3. blokk átvétele során 1987-ben Átvételi tesztelés: 1988 január-május Szimulátor paksi átadása: 1988 végén. Oktatás megkezdése: 1989 január.

Súlyos balesetek szimulációja A vásárolt szimulátor korlátja: egyfázisú termohidraulikai modell. Már a vásárláskor AEKI elvállalta ennek kiváltását kétfázisú modellel. 1991 közepén az AEKI szerződést kötött a szimulátor bővítésére. Legfontosabb megoldandó feladatok: A primer hűtőkör kétfázisú termohidraulikai modellje. A hermetikus tér és a nyomáscsökkentő rendszer modellje. Fűtőelem tokozás oxidációjának modellje. Fűtőelem meghibásodás modellje, de zónaolvadás már nem. Rúdkilökődés modellje. Kétfázisú kód kifejlesztésére és validálására nem volt lehetőségünk, ezért megvettük a finn VTT cég SMABRE termohidraulikai kódját. Ugyanezt a kódot alkalmazták Loviisában is. A primerköri modell fejlesztője: Hózer Zoltán. Konzulensként alkalmaztuk a SMABRE kód fejlesztőjét Miettinent.

Súlyos balesetek szimulációja Súlyos baleseti teszt adatok: AGNES (Advanced General and New Evaluation of Safety) project-ből. Ez a munka Paks biztonságát elemezte a 90-es évek elején. 15 kiválasztott baleseti szcenárió. A kis törések modellezése fontos, mert ott a kezelő személyzet be tud avatkozni. Nagy törések esetén ez lehetetlen, továbbá tilos! Miért kell nagy törést modellezni? Mi a haszna egy fél méter átmérőjű és 15 cm falvastagságú cső guillotine jellegű törése modellezésének? 1994 közepén adtuk át az új szimulátort.

Szimulátor mint próbapad 1996-ban Pakson elhatározták a teljes blokkvédelmi ellenőrző rendszer (BER) cseréjét az eredeti rendszer zajérzékenysége miatt. A BER-t a SIEMENS szállítja paksi algoritmusok alapján. Az új rendszert csak a szimulátoron lehetett tesztelni, de az 1 sec.- os ciklusidő túlságosan hosszú. VAX-al 0.2 sec.-os ciklusidő nem lehetséges. Számítógép csere AlphaServer-re, mert azon fut a VMS operációs rendszer. Az új gép utasítás szinten nem VAX kompatibilis. A szimulátor fejlesztő rendszere (SDS) nem állt rendelkezésre forrásnyelven. A finnek túlságosan sokat kértek érte, ezért az AEKI-ban az SDS-t Bürger Gáborné és Végh Endre újraírta. GRASS program: logikai hálózatok felrajzolása és egyidejűleg megoldása. Fejlesztést vezette: Jánosy János Sebestyén. A BER fejlesztés 3 fázisa: 1. Az algoritmusok leírása GRASS segítségével, majd a kapott kód beépítése a szimulátorba és tesztelése az elképzelhető összes üzemzavarral. 2. Kiscsikó üzemmód 3. Hardware-in-the-loop teszt.

Szimulátor mint próbapad A kiscsikó üzemmódhoz a BER-t a SzTAKI PLC-kkel megépítette. A megépített BER és a szimulátorban futó modell összehasonlítása. Miután a megépített BER is hibátlan, a GRASS képek alkotják a dokumentációt a SIEMENS felé. Mindegyik elkészült SIEMENS készülék a blokkba beépítés előtt a szimulátoron tesztelve hardware-in-the-loop üzemben. A BER készülékek cseréjére Pakson 1998-99-ben került sor.

Blokkvezénylő interfész cseréje A CAMAC interfész cseréje a következők miatt volt szükséges: Nem tudta biztosítani a 0.2 sec.-os ciklusidőt Elfogytak a tartalék csatornák Az interfész elöregedett,és egyre nehezebbé vált az alkatrész ellátás

Blokkvezénylő interfész cseréje A CAMAC interfész laboratóriumi mérésekre készült és nem ipari használatra. Az AEKI-ben kifejlesztettünk egy igénytelenebb, de több VME csatornát tartalmazó modul rendszert. Modulok: analóg output-, dig. input és output-, léptető motort meghajtó modul. Fejlesztő: Kostka Ferenc. Pilot interfész csere 1997-ben: SPEC.CAMAC keret kiváltása. VME processzor és operációs rendszer kiválasztás: BVME. 1999-ben szerződés a teljes rendszer cseréjére. A csere feltételei: A vezénylő kábelezése érintetlen maradjon. A csere alatt is üzemel a szimulátor, ezért bármikor vissza lehessen állni a régi rendszerre. Újra legyen minimum 10 százaléknyi tartalék csatorna. A szükséges csaknem 300 VME modul gyártása és bemérése az MTA INFORMÁCIÓTECHNOLÓGIAI ALAPÍTVÁNY-ban. A gyártást irányította: Almási Lajos és Biri János. Kommunikációs szoftvert fejlesztette: Bürger Gáborné és Házi Gábor.

Blokkvezénylő interfész cseréje Az interfész helyszíni szerelése

Blokkvezénylő interfész cseréje Az interfész átadása 2001 végén. A CAMAC interfészt leszerelték 2002 nyarán.

Teljesítmény növelés Paks teljesítményét a 2000-es évek elején a reaktor teljesítményének növelésével 460 MW-ról 500 MW-ra növelik. A ciklusidő megrövidül. A ciklusidő visszaállításához több urán kell a kezdeti töltetbe. Célszerű áttérni kiégő mérget tartalmazó (gadolíniumos) üzemanyagra. A gadolíniumos üzemanyaggal változatos zónakonfigurációk jönnek létre, ezek kezelésére a szimulátoron kell felkészülni. Eddig nem volt szükség a reaktor térbeli szabályozására. A régi neutron-kinetikai modell térbeli felbontása nem elegendő és dinamikai tulajdonságai se megfelelők. AEKI új reaktor modellt hoz létre: KIKO3D. Fejlesztést vezeti: Keresztúri András. A modell finomabb hőtechnikai nodalizációt igényel, emiatt új primerköri termohidraulikai modell kell. Az AEKI saját kétfázisú termohidraulikai modellt fejleszt : RETINA. Fejlesztést vezeti: Házi Gábor. A részletesebb térbeli felbontás nagyobb teljesítményű szimulátor számítógépet igényel: 4 magos Itánium 3600 szerver. 64 bites processzor. Számábrázolási problémák (CRDBMF file). A szimulátor programrendszer átszervezése négy párhuzamos szálra. A fejlesztést Bürger Gáborné végezte.

Teljesítmény növelés Zóna termohidraulikai csatornái: Centrális (piros) 6 periferiális belső (zöld) 6 periferiális külső Axiális irányban mindegyik csatornában 5 nódus Zóna neutronfizikai nódusai: Radiálisan mindegyik kazetta önálló nódus Axiális irányban 10 nódus A project 2007 elejétől 2009 végéig tartott.

Köszönöm a figyelmet.