IKVA-PATAK TÖBBFUNKCIÓS MEDERRENDEZÉSE ÉS KAPCSOLÓDÓ TÁROZÓK KIALAKÍTÁSA SOPRON TÉRSÉGÉBEN

I. C O N T R O L L HAJÓZÁSI KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLGATÓ KFT 4400. Nyíregyháza, Kossuth u. 32. E-mail: icontroll@vipmail.hu T/F: 42-502-126, T: 20-9326-623 Tsz: 2-VT/2007 Mrsz: 01 IKVA-PATAK TÖBBFUNKCIÓS MEDERRENDEZÉSE ÉS KAPCSOLÓDÓ TÁROZÓK KIALAKÍTÁSA SOPRON TÉRSÉGÉBEN Ö S S Z E F O G L A L Ó MŰSZAKI LEÍRÁS Tartalomjegyzék: 1 ELŐZMÉNYEK...3 2 TERVEZÉSI ALAPADATOK...4 2.1 MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE...4 2.2 GEODÉZIA...6 2.3 TALAJMECHANIKAI FELTÁRÁS...6 2.4 HIDROLÓGIAI SZÁMÍTÁSOK...6 2.4.1 Előzmények...6 2.4.2 Hidrológiai adottságok...8 2.4.3 Árvízi koncepció kialakítása...9 2.4.4 Tározótérfogatok meghatározása...10 2.5 HIDRAULIKAI SZÁMÍTÁSOK...14 2.6 EGYÉB-, A TERVEZÉST BEFOLYÁSOLÓ SZEMPONTOK...15 3 TERVEZETT LÉTESÍTMÉNYEK ISMERTETÉSE...16 3.1 ÁLTALÁNOS ISMERTETÉS...16 3.2 IKVA-PATAK BELTERÜLETI SZAKASZÁNAK RENDEZÉSE A 45+915-48+100 KM SZELVÉNYEK KÖZÖTT...16 3.3 IKVA-PATAK KÜLTERÜLETI SZAKASZÁNAK RENDEZÉSE A 48+100-51+550 KM SZELVÉNYEK KÖZÖTT...17 3.4 SÓS-PATAK RENDEZÉSE A 0+000-3+788 KM SZELVÉNYEK KÖZÖTT...18 3.5 LIGET-PATAK RENDEZÉSE A 0+000-1+000 KM SZELVÉNYEK KÖZÖTT...18 3.6 TÖBBFUNKCIÓS TÁROZÓ KIALAKÍTÁSA AZ IKVA-PATAKON (ORSZÁGHATÁR ÉS BELTERÜLET KÖZÖTT)...19 3.6.1 Vonalvezetés és keresztszelvényi kialakítás...19 3.6.2 Tározótér kialakítása...19 3.6.3 Műtárgyak...20 3.6.4 Gát-tartozékok...22 3.7 TÖBBFUNKCIÓS TÁROZÓ KIALAKÍTÁSA A SÓS-PATAKON (ORSZÁGHATÁR ÉS BELTERÜLET KÖZÖTT)...23 3.7.1 Vonalvezetés és keresztszelvényi kialakítás...23 3.7.2 Tározótér kialakítása...23 3.7.3 Műtárgy...23 3.7.4 Gát-tartozékok...24 3.8 BURKOLATOK...25 3.8.1 Földművek burkolata...25 3.8.2 Gátkorona és a patakok menti fenntartó utak burkolata...26 3.8.3 Tározógátakra menő rámpák burkolata...27

3.8.4 Műtárgyak elő- és utófenekének burkolata...27 3.8.5 Belterületi mederszakasz burkolatai...28 3.9 MINŐSÉGI ELŐÍRÁSOK...29 4 KIVITELEZÉSI FOLYAMAT ÉS ÉPÍTÉSI TECHNOLÓGIA...31 4.1 KIVITELEZÉSI FOLYAMAT...31 4.1.1 Belterületi szakasz rendezése...31 4.1.2 Külterületi patakmedrek rendezése...32 4.1.3 Tározók építése...32 4.2 ÉPÍTÉSI TECHNOLÓGIA...33 4.2.1 Építési terület előkészítése...33 4.2.2 Gátépítés I. változat...33 4.2.3 Gátépítés II. változat...34 4.2.4 Mederrendezés belterületen...34 4.2.5 Mederrendezés külterületen...35 4.3 AZ ÉPÍTÉSI FOLYAMATBAN RÉSZTVEVŐ GÉPEK EMISSZIÓS HATÁSA...36 4.4 ÉPÍTŐGÉPEK ÜZEMANYAG ELLÁTÁSA...36 4.5 FÖLDSZÁLLÍTÁSI ÚTVONALAK, FELVONULÁSI TERÜLETEK...36 4.6 AZ KIVITELEZÉS IDŐPONTJA, IDŐTARTAMA...36 5 KARBANTARTÁS...38 6 TERÜLET-IGÉNYBEVÉTEL, KISAJÁTÍTÁS...38 7 KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM...39 8 KÖLTSÉGVETÉSI KIÍRÁS ÉS MENNYISÉGSZÁMÍTÁS...41 9 EGYEZTETÉSEK...41 10 TERVEZŐI NYILATKOZAT...41 2

1 ELŐZMÉNYEK Sopron város belterületi (műemléki) területét szeli át az Ikva-patak. Az elmúlt évek árvízvédekezési tapasztalatai alapján szükségessé vált a patak, valamint a csatlakozó területek árvízi szempontú felülvizsgálata. Erre vonatkozóan a Hullámvonal kft több számos szempontot figyelembe vevő tanulmányt készített el. Ezek alapján került kiírásra a tervezési feladat. A megbízó (Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata) elvárásai a tervvel szemben, a kiírás szerint az alábbiak:. Tulajdon-viszonyok feltárása, illetve aktualizálása. Geodéziai felmérések és talajmechanikai vizsgálatok elvégzése. A mederszakaszokra érvényes NQ1%-os, NQ3%-os és NQ10%-os árvízi hozamok, valamint a kapcsolódó árvízszintek meghatározása. A tározókapacitások meghatározása (tározó tóra, többlett-tárolási lehetőségekre), többlet vízmennyiségek elvezetésének ütemezése. Egy- és kétoldali fenntartósáv kialakításának vizsgálata. Fenntartósáv(ok) egyéb hasznosításának vizsgálata (kerékpárút, sétaút, stb.). Természetvédelmi érdekeltségek aktualizálása. Tározóterek záró-töltéseinek és az É-i tehermentesítő út nyomvonalának összehangolása. A munkák ütemezése a területen lévő vízbázis, várhatóan 2012-ig történő kiváltásának figyelembe vételével. Kis-, közép- és nagyvizek (20 m 3 /s) levezetéséhez, valamint a meder korszerű fenntartásához optimális mederfenék kialakítása. A 2-0-0 és a 2-1-0 szennyvíz főgyűjtők és műtárgyaik áthelyezésének összehangolása az érintett mederszakasz felújításával. Az alábbiaknak megfelelően került sor a terv tartalmának összeállítására, illetve a terv elkészítésére: a) A projekt megvalósításának egy sikeresen beadott pályázat teremtse meg a gazdasági feltételeit. b) A dokumentáció tenderterv -ként alkalmas legyen közbeszerzési eljárás lefolytatására. c) A tervanyag a belvárosi szakasz tekintetében tartalmazzon olyan megoldásokat, mely mind a helyi lakosok, mind az ide látogatók részére látványosságként szolgál. 3

2 TERVEZÉSI ALAPADATOK 2.1 MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE Az érintett három vízfolyás (Ikva-, Sós- és Liget patak) közül az Ikva-patak alsó szakasza Sopron város belterületét szeli át, mégpedig az egyik műemléki szempontból legértékesebb szakaszát. Ezért a tervezést megbontottuk, mégpedig oly módon, hogy külön választottuk a kül- és belterületi patakrendezéseket. Az Ikva-patak belterületi szakasza további három részre bontható, miszerint az első szakasz a tervezés alsó határától (Híd utca) a Giczy közig rézsűs medrű, viszonylag tág tervezési lehetőséggel. A második szakasz a Giczy köztől a Szélmalom utcáig házak, támfalak közé beszorított a meder, védett műemléki területen, szigorúan kötött tervezési lehetőségekkel. A harmadik szakasz a Szélmalom utcától a belterület határáig, ismét rézsűs medrű, jól karbantartott megfelelően tág szelvényű. A belterületi mederszakasz jellemzője az, hogy közel a felezőjében, burkolt kisvízi meder található. A monolit beton burkolat 60-70 cm széles, 30-40 cm mély, 1:1 hajlású rézsűvel. Állapota változó; vannak épnek mondható szakaszai, de jellemzően repedezett, töredezett. A belterületi meder másik jellemzője, hogy két szennyvíz főgyűjtő csatorna húzódik benne, a kisvízi meder bal oldalán a 2-1-0 jelű, jobb oldalán a 2-0-0 jelű. Ezek kiváltása, illetve áthelyezése a megbízó tájékoztatása szerint folyamatban van, így átépítésükkel nem, de eltömedékelésükkel, illetve részleges visszabontásukkal számolunk jelen tervünkben. Értelemszerűen a két csatornához számtalan oldalbekötés csatlakozik, melyek szintén visszabontásra kerülnek. Ami megmarad és betorkolási szelvényük étépítésre kerülnek, azok a legális (engedélyezett) csapadékvíz bekötések. Ezek méretét, helyét a részletes belterületi terv tartalmazza (Mrsz.: 1). A belterületi mederszakaszon 14 db híd található, melyből 5 db gyalogos híd, 7 db közúti híd, és egy (az Ikva híd) egy boltív mely fölött épületek és közút együttese található. A hidak állapotfelmérését és esetleges felújításuk javaslatát a részletes terv tartalmazza (Mrsz.: 1). Az Ikva-patak külterületi szakasza változatos képet mutat. A belterülethez csatlakozó, és a vasúti hídig tartó szakasza rendezett, jól karbantartott meder képét mutatja. Ettől felfelé, egészen a tervezett tározóig viszonylag megfelelő méretű, de közepesen benőtt. A tervezett tározógáttól az országhatárig szűkül a meder, így vízemésztése az erőteljes növényzettel együtt egyre romlik. Szerencsére ez a szakasz a tározótérbe esik, így felújítása szükségtelen. Ez a szakasz egyébként beleesik a 4

Natura 2000 által kijelölt természeti területbe, mely terület ráadásul határos egy törvényileg védett réttel. Az Ikva-patak külterületi szakaszán 3 db mezőgazdasági használatú híd található. A hidak állapotfelmérését és esetleges felújításuk javaslatát a részletes terv tartalmazza (Mrsz.: 2). A Sós-patak külterületi szakasza viszonylag homogén, leszámítva az első 200 métert. Itt a meder gyakorlatilag egy vasbeton U szelvény, szélessége ~3,6 m, mélysége ~2,5 m. Ezen mederszakaszon kívül egy viszonylagosan jól karbantartott, gyér cserjeborítású meder képe tárul elénk, melynek vízemésztését csak rendszeres kaszálással kell szinten tartani. A Sós-patak külterületi szakaszán 3 db mezőgazdasági használatú híd, egy darab közúti áteresz és egy darab vegyes használatú híd (vízmű bejáró) található. A hidak állapotfelmérését és esetleges felújításuk javaslatát a részletes terv tartalmazza (Mrsz.: 3). A Liget-patak külterületi szakasza viszonylag homogén, megfelelően karbantartott, de tekintettel arra, hogy itt nem történik árhullám csillapítás, csekély rendezésre szorul. A tervezési mederszakasz viszonylagosan jól karbantartott, gyér cserjeborítású, melynek vízemésztését csak rendszeres kaszálással kell szinten tartani. A Liget-patak külterületi szakaszán 1 db mezőgazdasági használatú híd, és egy darab közúti híd található. Ez utóbbi híd a tervezési határon van, melynek átépítése az Északi tehermentesítő út kivitelezése során valósul meg egy körforgalom kialakításával. A JEL-KÖZ kft. terve szerint a patakmeder egy TUBOSIDER R/15-T200 típusú csőátereszbe kerül átvezetésre. A többfunkciós tározó területe az Ikva-patakon változatos képet mutat. A tározógát nyomvonalán jellemzően szántó művelésű területek találhatók. Ezt a képet némileg árnyalja az a tény, hogy a gát elején, valamint a vasúttal párhuzamos rövid szakaszán a szántóföldeket hétvégi hobby kerteknek alakították ki, változó minőségű és méretű felépítményekkel. A tározótér zömében védett természeti terület, melyen található törvényileg védett rét, valamint Natura 2000 által kijelölt rét is. Ez utóbbi rét egy részén kerül kialakításra az anyagnyerőhely, illetve az abból kialakított két vízpótló tó. A tározó területén belüli, illetve az országhatárig húzódó mederszakasz értékes természeti terület, kissé visszavadult, növényzettel dúsan benőtt, így megtartása kifejezetten indokolt. A tározógátat két meglévő mezőgazdasági földút keresztezi 5

A többfunkciós tározó területe a Sós-patakon homogén képet mutat. A tározógát nyomvonalán és a tározótérben jellemzően szántó művelésű területek találhatók. A tározótér területén nincs bejegyzett természeti érték, vagy védett terület. 2.2 GEODÉZIA A tervezéshez szükséges geodéziai munkákat az LDT kft készítette el, figyelembe véve, illetve felhasználva a Hullámvonal kft korábbi felméréseit. A geodézia olyan részletességgel készült, mely alapján a munka- és anyagmennyiségek a tervfokozatnak megfelelő pontossággal számíthatók. A magasságok Balti alapszinthez képest lettek megállapítva. 2.3 TALAJMECHANIKAI FELTÁRÁS A tervezéshez szükséges talajmechanikai feltárást a Vasi Geotechnikai kft készítette el. A feltárás kiterjedt a két tározó nyomvonalára, valamint a gátépítésre alkalmas anyag-nyerőhelyek vizsgálatára. Ez utóbbiak részletes feltárása a kiviteli tervezés során történik meg. A laboratóriumi vizsgálatok olyan részletességgel készültek, melyek alapján a töltés és altalaj állékonysága számítható. A talajmechanikai szakvéleményből az alábbi bekezdést idéznénk: Vizsgálataink alapján megállapítható, hogy a kijelölt helyen a tározó gátak megépíthetők. A talajt általában közepes és kövér agyag alkotja, melyek megfelelő teherbírással rendelkeznek. A földgát és a műtárgyak a fúrásszelvényeken megadott talajfizikai jellemzők alapján tervezhetők meg. A gátak külön megalapozása nem szükséges, csak a felső humuszos réteg eltávolítása. A humuszként leszedhető, és külön kezelendő termőtalaj réteg vastagsága átlagosan 0,3 méter. 2.4 HIDROLÓGIAI SZÁMÍTÁSOK 2.4.1 Előzmények Sopron kritikus árvízi helyzetét az Ikva-patak belterületi szakaszának belvárosi szűk keresztmetszete és rossz állapota okozza. A rendezés előzményét az ÉDUVIZIG 2001 októberében készített Ikva-völgy árvízvédelmének fejlesztési koncepciója terve és a konkrét tervezési területre vonatkozó, a HULLÁMVONAL Kft, által 2001-ben készített Az Ikva-patak, Sopron Híd utca és Or- 6

szághatár közötti mederszakaszának árvízvédelmi koncepcióterve szolgáltatta. A VIZIG tanulmányban a teljes Ikva-völgyre kiterjedő nagyvízi hidrológiai vizsgálat feldolgozásra került, mely alapján az árvízvédelmi megoldásokat is meghatározták. A hidrológiai felülvizsgálat alapjául az 1996-os árvíz szolgált, melyek tapasztalatai és mért adatai nagymértékben hozzájárultak a mértékadó árvízi adatok pontosításához. Az 1996-ban Sopron belvárosára zúduló árhullám tömege: 2,6 millió m 3, az árhullám csúcsa 40 m 3 /s, a levonulás teljes időtartama ~2,5 nap. Az árhullám csúcsában nem, de tömegében valószínűleg meghaladta az 1%-os mértéket, mert időtalpa közel másfélszerese az általunk számított értéknél. Az árhullámot visszaszámolva 46 mm-es átlagos területi csapadéklefolyás okozta, ami a vízgyűjtőnagyságot is figyelembe véve nagyon magas érték (kb. 150 mm átlagos csapadéknak felel meg). Az árvíz jelentős károkozással vonult át Sopron belterületén. Hasonló nagyságú árhullámok vonultak át Sopronon 1965-ben és 1936-ban is. Az előzetes tervekben szereplő tározók vizsgálata: Az Ikva-völgy árvízvédelmének fejlesztési koncepciója és a Az Ikva-patak Sopron, Híd utca és Országhatár közötti mederszakaszának árvízvédelmi koncepcióterve tanulmányában 4 db tározót terveztek be. Az Ikva, Liget és Sós-patakokra 1-1 árvízi tározót, valamint az Ikva-Sós-patak közötti vízbázis galériára egy földbe mélyített jóléti tavat. A jóléti tónak azonban csak akkor lesz létjogosultsága, ha a vízbázis megszűnik (legkorábban 2012-ben), illetve, ha a tó területet anyagnyerőhelyként kijelölik és a kitermelendő -hatalmas mennyiségű- földanyagot más célra hasznosítják. A Liget és Ikva-pataki tározó elkerülőúttal összevont kialakítása: Az elképzelés méretezési szempontból jó, így gyakorlatilag két tározóval drasztikus árvízcsúcs csökkentést lehetne elérni, azonban egyéb okok miatt nem reális a változat. Az elkerülőút engedélyezési és kiviteli terve készen van. A vízrendezésre vonatkozóan az egyeztetés során annyi utalást kaptunk KKHT-tól, hogy alkalmazkodjunk a kész tervhez. Az összevont beruházás engedélyezési, pályáztatási és üzemeltetési szempontból is problémás, az utat és műtárgyait át kellene tervezni, a megvalósítás jelentős többletköltséggel jár. (~150 em 3 többlet földmunka, közműkiváltások, új vasúti átjáró tervezése és építése, új közúti híd tervezése és építése, a megvalósításhoz lényegesen nagyobb területigény szükséges) Az összevont beruházás ezért mintegy 500-800 millió Ft-al többe kerülne a külön tározó és külön út építésénél. A Sós-pataki tározónál sem szerencsés a két beruházás közös nyomvonalon történő vezetése elsősorban engedélyeztetési, pályáztatási, műszaki (talajminőség követelmények), üzemeltetési, védekezési és közlekedésbiztonsági okok miatt. 7

2.4.2 Hidrológiai adottságok Vízrendszer ismertetése: Az Ikva-patak az Észak-dunántúl egyik legjelentősebb kisvízfolyása, a Soproni-hegység csapadékvizeit vezeti le. Befogadója a Hansági-főcsatorna. Vízgyűjtőterületének nagysága 690 km 2, melynek egynegyede 172,4 km 2 Ausztria területére esik, ezért a vízfolyás nemzetközi jelentőségű. Az Ikvapatak teljes hossza ~64 km, az országhatár az 51+550 km szelvényben van. Az Ikva jelentősebb mellékvízfolyásai: a Kardos-ér, Arany, Rák, Liget és Sós-patakok. Az Ikva az alábbi településeket közvetlenül érinti, illetőleg veszélyezteti: Sopron, Ágfalva, Kóphaza, Nagycenk. Fertőszentmiklós, Petőháza és Fertőendréd. A nagyvizek által veszélyeztetett települések közül jelentőségében Sopron városa messze kiemelkedik. Vízgyűjtőterületek ismertetése: A fő és részvízgyűjtő területeket digitális alaptérképek alapján meghatároztuk. A VIZIG által adott vízgyűjtőterületek csak minimális mértékben módosultak. Jelentősebb eltérés az Ikva határszelvény vízgyűjtőterületénél található, A megadott 24,6 km 2 helyett 27,4 km 2. A jelen tervben vizsgált Sopron feletti Ikva-patak vízrendszere az Ikva főágból, baloldali mellékágából a Sós-patakból, illetve a jobboldali mellékágából a Liget-patakból áll. Az Ikva-patak Sopron belvárosára mértékadó vízgyűjtőterületének nagysága a Sós-patak torkolata alatti (47+952 km) szelvényben 57,2 km 2. Éves vízkészlete : 2,5 l/skm 2 fajlagos lefolyással számolva: 4510 em 3. A vízgyűjtő alakja nyújtott trapéz. Magassága 12,3 km, alsó talpa 7,5 km, felső talpa 1,8 km. A vízgyűjtő alsó része dombvidéki jellegű, 1-8%-os lejtésviszonyokkal. A vízgyűjtő mintegy 49%-a (Ikva 22,8+0,6 határon átfolyás+sós-patak 4,4=27,8 km 2 ) Ausztria területére esik. A határszelvény azért nagyobb 27,4 km 2, mert magyar oldalról mintegy 5,2 km 2 határmenti vízgyűjtő Ausztriába gravitál. A vízgyűjtő felső, elsősorban Ausztria területére eső része (~ 17 km 2 ) hegyvidéki jellegű, igen intenzív lefolyási viszonyokkal (8-25%-os meredekségű lejtők). Ezek a területek nagyrészt erdősítettek. A vízgyűjtő legmagasabb pontja a Rák-patak-Ikva vízgyűjtő sarokpont ~550 m. A vízgyűjtő osztrák oldalán két település található ~1,7 km 2 területtel. A patakvölgy hossz esése magyar oldalon 0,3-0,5 %, osztrák oldalon 0,5-1,0 %. A tervezett tározó szelvényben (50+650 km) a vízgyűjtőterület 30,45 km 2. Éves vízkészlete a tározó felett: 2,5 l/skm 2 fajlagos lefolyással számolva: 2400 em 3. A patak jelentős stabil kisvízhozammal rendelkezik, csak hosszú csapadékmentes nyarakon szárad ki. A Sós-patak az Ikva baloldali mellékága a 47+952 km szelvénybe torkollik. Vízgyűjtőterülete 12,0 km 2, alakja nyújtott, szabálytalan hatszög. Éves vízkészlete : 2,5 l/skm 2 fajlagos lefolyással számol- 8

va: 948 em 3. Átlagos hossza 6,0, szélessége 2,0 km. A vízgyűjtő dombvidéki jellegű, 1-8%-os lejtésviszonyokkal, talaja kötött, legmagasabb pontja ~330 m. A vízgyűjtő több mint a harmada (4,4 km 2 ) Ausztria területére esik. A vízgyűjtőn nincs település. A vízgyűjtő bécsi út feletti mintegy 1 km 2 nagyságú része hegyvidéki jellegű, intenzívebb lefolyási viszonyokkal. A patakvölgy hosszesése kicsi ~0,2 %. A Sós-patak időszakos jellegű vízfolyás, gyakran kiszárad. A tervezett tározó szelvényben (2+223 km) a vízgyűjtőterület 9,6 km 2. Éves vízkészlete a tározó felett : 2,5 l/skm 2 fajlagos lefolyással számolva:757 em 3. A Liget-patak az Ikva-patak jobboldali mellékága a 49+139 km szelvénybe torkollik. Vízgyűjtőterülete a torkolatnál 12,2 km 2, alakja nyújtott, szabálytalan hatszög. Éves vízkészlete : 2,5 l/skm 2 fajlagos lefolyással számolva: 960 em 3. Átlagos hossza 6,1, szélessége 2,0 km. Legmagasabb pontja ~405 m. A vízgyűjtő felső, Ágfalva feletti része (mintegy 2 km 2 ) hegyvidéki jellegű, intenzív lefolyási viszonyokkal rendelkezik (8-15%-os meredekségű lejtők). A patakvölgy esése ~0,5 %. Az alsó patakvölgy több helyén is völgyi tározódás alakul ki, mert a meder, illetve műtárgyak vízszállítóképessége alacsony. A vízgyűjtőn Ágfalva település található ~0,7 km 2 területtel. A Liget-patak alsó szakasza már részben az Ikva árterületéhez tartozik. A patak stabil kisvízhozammal rendelkezik, csak a hosszú száraz időszakokban szárad ki. A vízgyűjtők vizsgálata alapján megállapítható, hogy Sopronra veszélyes árhullámot csak az Ikva főág tud generálni, melyhez a két azonos nagyságú mellékág jelentősen hozzájárulhat. Árvízi szempontból az Ikva főág felső (osztrák oldali) vízgyűjtője a kritikus, melynek lefolyási viszonyai jelentősen meghaladják a vízgyűjtő egyéb területeinek lefolyási viszonyait. A Sopron feletti vízgyűjtő százalékos arányú megosztottsága: Ikva 57,7%, Sós-patak 21%, Liget-patak 21,3%. 2.4.3 Árvízi koncepció kialakítása Az árvízi tározók védelmi létesítmények, az alattuk elhelyezkedő települések, művek, területek védelmét szolgálják, ezért katasztrófahelyzetben kell a legjobban helytállniuk, így a rendkívüli nagyságú (pusztító) árhullámok kezelésében, csillapításában van igazán szerepük. A tározó árvízszintjeit az érkező árhullám tömege, alakja, levonulásának időtartama, a tározó felülete, térfogata és az árapasztó áteresz vízszállítóképessége határozza meg. A tervezés alapfeltétele, hogy az Ikva-patak Sopron-belvárosi szakaszának mértékadó vízhozamát 40 m 3 /s-ról - 20 m 3 /s-ra kell csökkenteni. A hidrológiai-hidraulikai felülvizsgálatunk során került meghatározásra a Sopron felett szükséges árvízi tározók és létesítményeinek kijelölése, méretezése és kialakítása, melyekkel a mértékadó víz- 9

hozamot a belvárosi mederszakasz vízemésztő képességének megfelelően lehet csökkenteni. A terv alapja az árhullámcsúcs csökkentő tározók létesítése, mert az alattuk levő mederrendezésekhez a megfelelő méretezési alapadatokat ezek biztosítják. Az eredeti koncepcióban szereplő Liget-pataki árvízi tározó több szempontból is problémás (vízbázis védőövezetén helyezkedik el, fokozottan védett természetvédelmi terület, az Ágfalvai elektromos távvezeték kiváltása szükséges és az új bécsi vasútvonal is a tározótéren keresztül fog haladni), ezért olyan megoldást kerestünk, melyben megépítése nem szükséges. Az Ikvára és a Sós-patakra az előzetes egyeztetések alapján építhető tározó. Ezért Sopron belterületére előírt mértékadó vízhozamra csökkentést ezen tározók betervezésével oldottuk meg. A felülvizsgálat alapján a Sopron belterületére meghatározott 20 m 3 /s-os vízhozamot két árvízi tározóval lehet biztosítani úgy, hogy az Ikvára tervezett megnövelt méretű árvízi tározóval a csúcsvízhozamot nagyobb mértékben csökkentjük, a Sós-patak árhullámát pedig teljes egészében betározzuk. (a Sós-pataki tározónál ez a lehetőség adott) A Liget-patak árhullámcsúcsa kismértékben 9,2 m 3 /s-ról 8,6 m 3 /s-ra csökkenhet az 1+500 km körüli és a torkolati szelvénynél kialakuló (30-40 ha területen ~50 000 m 3 ) völgyi tározódás miatt. A Liget-patak völgyi tározódásból adódó árhullámcsúcs csökkenthetőségét a VIZIG terve is említi. A mértékadó árhullámcsúcsot, a Liget-patak és a csillapított Ikva árhullámképek időbeni összegzéséből kaptuk meg. Az Ikva és a Liget-patak árhullámképének összesítése nyomán a csúcsvízhozam 19,2 m 3 /s-ra adódott. A méretezésnél kritikus pont az Ikva vasútkeresztezési szelvénye, illetve a hídnyílás vízáteresztő képessége. A vasúti hídnyílás a csillapított vízhozamot csak jelentős duzzasztással és völgyi elöntéssel képes átvezetni, elsősorban a rávezető medrek kis szelvénymérete miatt. A völgyi elöntés miatt az árhullám kismértékben, de tovább veszít a csúcsából. A Sós-patakig a közvetlen vízgyűjtők miatt csekély mértékben még nő a vízhozam, így adódik ki a belterületre mértékadó 20 m 3 /s. 2.4.4 Tározótérfogatok meghatározása A mértékadó vízhozamok tekintetében a VIZIG-től kapott vízhozamadatokat és árhullámképeket vettük alapul. A tározók méretezésénél azonban az általunk számolt NQ0,1%-os vízhozamértékekkel határoztuk meg a műtárgyméretet, illetve a gát koronaszintet. Ezek az értékek a VIZIG mértékadó adatainál nagyobb biztonságot nyújtanak. A tározó arra az árhullámra lett méretezve, amelynél az összegyülekezési idő azonos a mértékadó csapadék időtartamával. (maximum állapot) Ebben az időpontban a legnagyobb a csapadékintenzitás. Az árvizek meghatározásánál a vízgyűjtő karakterisztikákat is elemeztük. 10

Ikva-pataki árvízi tározó Az Ikva-pataki árvízi tározó az 50+650 km szelvényben völgyelzárással készül. Vízgyűjtőterülete: 30,45 km 2. A völgyzárógát 125+1312=1437 m hosszú, a vasútvonal miatt derékszögben törik, koronaszintje 229,0 mbf, koronaszélessége 4,0 m, mindkét oldali rézsűhajlása 1:3. A felvízi oldalon kialakított előgát padka az építés alatti NQ10%-os árvizek levezetése miatt szükséges. A tározó teljes térfogata 1,26 millió m 3 Az Ikva-pataki tározót a lefolyás mértékadó állapotából számított (összegyülekezési időhöz tartozó maximum csapadékintenzitás, amikor a teljes vízgyűjtő együtt dolgozik) árhullámra méreteztük. Az összegyülekezési idő ~6 óra, Wisnovszky és Giandotti szerint. Az NQ1%-os árhullámcsúcs 28,7 m 3 /s. Az árhullám tömege 933 em 3, az átlagos területi lefolyás 31,5 mm. A méretezést elvégeztük az NQ0,1%-os árhullámra is, amely az NQ1%-os érték megközelítőleg kétszerese. Árhullámcsúcsa 57,4 m 3 /s. Az árhullám tömege 1866 em 3, a visszaszámolt átlagos területi lefolyás 63 mm. A tározó NQ0,1%-os árvízszintje:228,67 mbf. A csillapított árvízhozamok meghatározásánál a VIZIG által az 1996-os árvíz alapján szerkesztett árhullámait tekintettük mértékadónak. Minden az Ikva tározóra megadott árhullámképre a Sorrensen árhullámcsillapítási méretezést elvégeztük. (lásd melléklet!) Az Ikva árvízi tározó a VIZIG által megadott mértékadó árhullámokat féltérfogattal +1,80 m biztonsággal vezeti le a javasolt 1,30 m biztonság helyett. A Ikva-patakon kialakítandó árvízi tározó az eredeti NQ1%-os árhullámcsúcsot kevesebb mint felére csökkenti. Az alkalmazott árhullámcsillapítás hatékony, mert a ritkán előforduló, romboló nagyságú NQ0,1%-hoz közeli árhullámokat csökkenti a leghatásosabban (kb. negyedére), de az ennél nagyobb árhullámokat is kisebb károkozással képes még kezelni. A gátépítés előtt megépítendő előgátat és a Q10%-os árvíz levezetését biztosító árvízelvezető csövet fel lehet használni a végleges műtárgyhoz, illetve az árapasztáshoz és kezeléshez. Az árapasztó áteresz ismertetése: Feladata: az érkező árhullámcsúcs késleltetett és korlátozott mértékű levezetése. Működése a mértékadó árvízszintig automatikus, mindössze a tározótér és az áteresznyílás tisztán tartásáról kell gondoskodni. Rendkívüli nagyságú árhullám esetén kell az átengedett árvíz nagyságát szabályozni. Az áteresz 4,0 m hosszú vízzáróan és elmozdulásmentesen dilatált vasbeton csőtagokból áll, teljes hossza ~45,0 m. A kilépő víz energiatörését a 10 m hosszú, energiatörő fogakkal ellátott energiacsillapító medence és további 8,0 m hosszú kőszórással burkolt utófenék látja el. A felvízi 11

oldalon a teljes vízoszlopmagasság mérésére alkalmas vízmércék kerülnek elhelyezésre. A műtárgy befolyási szintje 221,50 mbf, amely a gáttengelyig kis eséssel 221,35 mbf-ig, majd a kifolyásig 221,00 mbf-ig esik. Ezzel a megoldással a várható 10 cm-es, gáttengelybe végbemenő süllyedést vesszük figyelembe. Az áteresz felvízi oldalán uszadékfogóval és burkolt mederrel ellátott felvízcsatorna került kialakításra. A felvízi oldalon teljes magasságot mérni képes vízmércéket kell elhelyezni. Az áteresz vízszállító képessége: NQ10% vízszintnél 9,5, NQ1% vízszintnél (11,7) 12,5 m 3 /s. Az áteresz a felvízi csővégnél ráccsal ellátott uszadékfogó aknával indul. A akna kezelőszinttel, korláttal és leemelhető fedlappal is ellátott. Az akna talplemezének mérete: 7,0x2,80x0,60 m. Fenékszintje: 221,50 mbf. Kezelőszintje: 225,30 mbf, védőkorláttal ellátott. A nyílások szimmetrikusan helyezkednek el, méreteik rendre: 1x1,20x3,80, 2x0,80x2,70 és 2x0,80x1,80 m. Az akna belső mérete: 1,20x5,70x3,60 m, falvastagsága 30 cm. Az akna külmérete, alaplemez nélkül: 1,80x6,0x3,80 m. Az akna betonminősége C16, az alkalmazott betonacél minősége B50.36. Az akna környezete monolit beton burkolattal védett. A nyílások rácshornyokkal ellátottak, melybe a táblás rácselemek beemelhetők. A rácsok lp25 laposvasból készülnek, pálcái függőleges állásúak. A rácsfelület ~11,4 m 2 ami ötszöröse az áteresz szelvényterületének. A rácsok pálcakiosztása 10 cm, a rácsok horonyba helyezhetők, szükség esetén kiemelhetők. A vészárapasztó akna és áteresz: A vészárapasztást a szabályozó átereszbe épített vészárapasztó aknával oldottuk meg. A vészárapasztó akna alatti átereszrész maximális vízszállítása ~20,0 m 3 /s. A vészárapasztás kezdetéig a Liget-patak árhulláma már apadóágban van, így a legrosszabb (rendkívüli) esetben Sopront legfeljebb 24,0-25,0 m 3 /s csúcsvízhozam érheti, melyet az átépített meder károkozás nélkül emészt. A szerkesztések és táblázat alapján belátható, hogy az Ikva tározó a rendkívüli nagyságú árvizektől is biztonsággal védi meg a várost! A fenti kialakítással az árhullám levezetése részben szabályozható, a vészárapasztás sem okoz kárt. A vészárapasztást szükség esetén már akár az NQ10%-os árvízszint felett el lehet kezdeni. A vészárapasztás mértékét árvízkor, az Ikva-meder Soproni szakaszának vízáteresztő-képességéhez és a tározó várható árvízi helyzetéhez kell igazítani. A vészárapasztó nyílást ennek megfelelően kell nyitni, illetve zárni. Az akna kezelőszintje a 229,00 mbf (gátkorona) szinten van, kezelési mélysége 3,80 m, belmérete 2,40x1,40 m, falvastagsága 30 cm. A bejárás a gátkoronáról burkolt bejáróval 12

mindenkor biztosított. A kezelőakna korláttal, egyszeres betétpallósorral, illetve szükség esetén ráccsal lezárható árapasztónyílással és leemelhető fedlappal is ellátott. Az árapasztónyílás normál helyzetben a 227,20 mbf szintig betétpallókkal zárt. Az akna fenékszintje 221,40 mbf. Az akna alkalmas arra is, hogy rendkívüli árvíz esetén a betétpallók kiemelésével biztosítsa a vízátfolyást már akár a 225,20 mbf szinttől. Az áteresz a befolyási nyílástól a vészárapasztó aknáig 1,20x2,00 m nyílású. A vészárapasztó akna belmérete 1,40x2,40 m, az alatta levő vészárapasztó áteresz 30%-al megnövelt szelvényterületű 1,40x2,20 m belnyílású 30 cm falvastagságú, a sarkokon kiékelt vasbetoncső. Az áteresz kifolyási fenékszintje 221,00 mbf. Sós-pataki tározó A Sós-pataki tározó állandó és vízpótló valamint árhullámcsillapítási funkcióval is rendelkezik. A tározó a Sós-patak 2+223 km szelvényben völgyelzárással készül. Vízgyűjtőterülete: 9,61 km 2. A völgyzárógát ~300 m hosszú, egyenes vonalvezetésű, koronaszintje 222,50 mbf, koronaszélessége 4,0 m, mindkét oldali rézsűhajlása 1:3. A felvízi oldalon kialakított előgát padka az építés alatti NQ10%-os árvizek levezetése miatt szükséges. Az egyesített központi műtárgy egy járható zsilipaknás, DN1650 mm szelvényű vasbeton áteresz. A tározó teljes térfogata 0,98 millió m 3 Állandó 220,0 mbf (87 em 3 es, 13,2 ha-os,) vízszinttartása mellett, jelentős puffer térfogattal rendelkezik a 220,40 mbf szintig, amellyel a medrek vízpótlását biztosítani lehet. A tározóval mintegy 63 em 3 többletvizet lehet betározni, amely 10 l/s-os vízpótlással számolva több mint egy hónapra elegendő mederfrissítésre, figyelembe véve a nyári magas párolgást. Csillapított árvízhozamok Az érkező árhullámokat teljes egészében betározzuk. Mértékadó a VIZIG által a torkolati szelvényre megadott árhullámkép, melyet vízgyűjtőarányosan csökkentettünk a tározó szelvényére. Az árhullám tömege 490 em 3 -ről, a tározó szelvényében ~400 em 3 -re csökken. A mértékadó árvízszint a teljes betározásból adódóan 400+87+63=550 em 3 tározótérfogatnál 221,70 mbf. A tározó víszintje zsilippel és túlfolyóval-szabályozható. Adott esetben a tározóba a 1%-os árhullámtérfogat kétszerese ~400 em 3 is betározható, majd az árvíz levonulása után a tározó leüríthető. A tározó rendkívüli csapadékos időszak esetén előüríthető. A tározóból a vészárapasztón keresztül legfeljebb 1,0 m 3 /s bukhat át, a vízleeresztés mértéke max 3,0 m 3 /s, tekintettel a fennmaradó 2,4 km 2 es vízgyűjtőt a tározó alatti patakmedret 5,0 m 3 /s-ra elegendő rendezni. 13

Eredeti és csillapított mértékadó vízhozamok: Az Ikva-patak, Sós-patak torkolata alatti szelvénye: (45+915-47+952 km) A=57,2 km 2 Eredeti mértékadó vízhozam: NQ1% =40 m 3 /s, Tározókkal csökkentett vízhozam: NQ1% =20 m 3 /s Az Ikva-patak a Liget-patak torkolata alatti szelvénye: (47+952-49+139 km): A=45,2 km 2, Eredeti mértékadó vízhozam: NQ1% =35,6 m 3 /s, Tározóval csökkentett vízhozam: NQ1% =19,2 m 3 /s Az Ikva-patak a Liget-patak torkolata feletti szelvénye: (49+139-50+650 km) A=32,1 km 2, Eredeti mértékadó vízhozam NQ1% =26,3 m 3 /s, Tározóval csökkentett vízhozamok: NQ1% =12,5 m 3 /s, NQ10%=9,5 m 3 /s Az Ikva-patak a tározó felett a határig: (50+650-51+550 km) A=30,45 km 2, Eredeti mértékadó vízhozam NQ1% =25,4 m 3 /s, A Sós-patak torkolati szelvénye: A=12,0 km 2, Eredeti mértékadó vízhozam: NQ1% =18,7 m 3 /s Tározóval csökkentett vízhozam: Zsilippel szabályozható =5,0 m 3 /s A Liget-patak torkolati szelvénye: A=12,2 km 2, Mértékadó vízhozam NQ1% =17,8 m 3 /s, NQ10% =9,60 m 3 /s Az árhullám csillapítás, a vízgyűjtő legfelső részén (a Sopron feletti vízgyűjtő ~66 %-án) történik, ezért az árhullám csillapításnak a Rák-patak torkolata alatti patakszakaszra is hatása lesz. Megjegyezzük, hogy a megadott 20 m 3 /s érték a belterületi meder rendezésével, medersimaság javításával jelentősen növekedhet. 2.5 HIDRAULIKAI SZÁMÍTÁSOK Az egyes mederszakaszok, illetve műtárgyak vízemésztésének igazolására tételes hidraulikai számításokat végeztünk el, melyek eredményeit a részletes tervekhez mellékeltük. 14

2.6 EGYÉB-, A TERVEZÉST BEFOLYÁSOLÓ SZEMPONTOK Tervünk készítése során, a területileg illetékes KÖZÚTKEZELŐ KHT előírásainak megfelelően, a tervezett Északi tehermentesítő út tervét figyelembe vettük, illetve a tervezőtől megkapott rajzi munkarészeket rajzainkon feltüntettük. A tehermentesítő út tervezője a győri JEL-KÖZ kft. A keresztszelvények mentett oldali kialakításánál figyelemmel voltunk az ott található területek jellegére, így a védelmi sáv szélességét, illetve lezárásának módját úgy határoztuk meg, hogy az a lehető legkevesebb érdeksérelemmel járjon. Az anyag-nyerőhelyek kiválasztásánál messzemenően figyelembe vettük a természetvédelmi igényeket, valamint a gátépítés kapcsán felmerülő gazdasági szempontokat. A tározóterek kialakításánál a természetvédelmi igényeket (Fertő-Hanság és Őrség Nemzeti Park Igazgatósága) a műszaki lehetőségek határát is feszegetve, messzemenően figyelembe vettük. Az egyes, helyi érdekeket, valamint az üzemeltetői ajánlásokat szintén bedolgoztuk tervünkbe. Erre vonatkozóan több alkalommal szerveztünk helyszíni bejárást, illetve egyeztetést. 15

3 TERVEZETT LÉTESÍTMÉNYEK ISMERTETÉSE 3.1 ÁLTALÁNOS ISMERTETÉS A tervezett létesítmények megvalósításának oka az, hogy eleget tegyünk a törvényi kötelezettségnek, s ezzel biztosítsuk Sopron város árvízi biztonságát. Ez több létesítmény egymásra épülő, de gyakorlatilag együttes megvalósításával érhető el. A fentieknek megfelelően tervezési feladat az alábbi területekre terjed ki: 1. Ikva-patak belterületi szakaszának rendezése a 45+915-48+100 km szelvények között 2. Ikva-patak rendezése a 48+100-51+550 km szelvények között 3. Sós-patak rendezése a 0+000-3+788 km szelvények között 4. Liget-patak rendezése a 0+000-1+000 km szelvények között 5. Többfunkciós tározó kialakítása az Ikva-patakon (országhatár és belterület között) 6. Többfunkciós tározó kialakítása a Sós-patakon (országhatár és belterület között) Fontos megjegyezni, hogy a két tározó, de különösen az Ikva-pataki megvalósításának minden egyéb munkálatot meg kell előznie, tekintettel az alábbiakra: A tározók kialakítása önmagában jelentősen csökkenti az alatta lévő mederszakaszok árvízi terhelését. A tározók védelmében lehet megvalósítani az alatta lévő mederszakaszok rendezését (nota bene: száraz mederben könnyebb kialakítani a tervezett mederrendezést). A lakott környezet zavarása nélkül jelentős javulás érhető el a jelenlegi árvízi helyzethez képest. 3.2 IKVA-PATAK BELTERÜLETI SZAKASZÁNAK RENDEZÉSE A 45+915-48+100 KM SZELVÉNYEK KÖZÖTT A mederrendezés nem valósulhat meg máshol, csakis a meglévő meder területén. Ez alaphelyzet, tehát mederbővítésre nem, de lefolyási viszonyok javítására mód van. Jelen terv erre az alapelvre épül. A tervezett mederrendezésnek három alapelve van: 1. A leggyakoribb kisvizek (~200-400 l/s) kiöntés nélküli levezetése, annak érdekében, hogy a nagyvízi mederfenék és egyben fenntartó sáv az év legnagyobb részében iszap- és hordalékmentes maradjon. 16

2. A nagyvízi meder kialakítása oly módon, hogy a mértékadó árvízi hozamot (NQ1% csillapított ) kellő biztonsággal le tudja vezetni, még abban az esetben is, ha a kisvízi meder valamilyen oknál fogva eltömődne. 3. Olyan meder kialakítása, mely egyszerre szolgálja a korszerű és gyors fenntartást, valamint lehetőséget nyújt a patakmeder közösségi célú használatára. A belterületi mederszakasz rendezése tehát az alábbi főbb elemekből áll: 1. Kisvízi meder kialakítása előre gyártott vasbeton mederelemekkel. 2. Géppel járható fenntartósáv kialakítása a kisvízi meder jobb partján 3,00 m szélességben. 3. Gyalogosan járható fenntartósáv kialakítása a kisvízi meder bal partján 1,00 m szélességben. 4. Könnyen karbantartható, illetve a környezetbe illő rézsűburkolatok kialakítása, mind a bal, mind a jobb parton. 5. A műemléki környezetbe illő burkolattal ellátott vasbeton támfalak építés azokon a szakaszokon, ahol az indokolt. 6. Lejárási helyek (mederrámpák) építése a fenntartósáv megközelítésének biztosítására. 7. A kiváltásra kerülő gyűjtőcsatornák, illetve illegális szennyvízbekötések felszámolása. 8. Költség szinten a meglévő hidak jókarba helyezése. 3.3 IKVA-PATAK KÜLTERÜLETI SZAKASZÁNAK RENDEZÉSE A 48+100-51+550 KM SZELVÉNYEK KÖZÖTT Az Ikva-patak külterületi szakaszának rendezése egyértelműen függ a tervezett tározó megépítésétől. Ugyanis a tározó megépítése esetén, a tározó alatti mederszakaszon a csillapított árvízi hozamot (9,5 m 3 /s) kell levezetnie a medernek a Liget-patak torkolati szelvényéig. Ez alatt figyelemmel az egyidejűségre a belterületi szakaszra vonatkozó méretezési vízhozamot kell emésztenie, mely 20 m 3 /s. A fentieknek megfelelően a mederszakasz rendezési elképzelését az alábbi szakaszokra bontjuk: 1. 48+100-49+145 km között (a belterület határától a Liget-patak torkolatáig) 2. 49+145-50+662 km között (a Liget-patak torkolatától a tervezett tárózó gátig) 3. 50+662-51+550 km között (a tervezett tározógáttól az országhatárig) Az első szakasz megfelelő kiépítésű, képes emészteni a méretezési vízhozamot, bár a vasúti híd feletti, a Liget-patakig tartó szakaszon irtási munkákra van szükség. 17

A második szakaszon a mederben lévő, a lefolyást akadályozó növényzetet el kell távolítani, illetve két rövidebb szakaszon a meder kotrására is szükség van. Ezt a részletes mederrendezési terv tartalmazza. A tervezett tározó gátja és az országhatár közötti mederszakaszon csak a tervezett gát, illetve a vízkivételi műtárgy környezetében kerül sor mederrendezésre, tekintettel arra, hogy ez a mederszakasz értékes természeti terület. 3.4 SÓS-PATAK RENDEZÉSE A 0+000-3+788 KM SZELVÉNYEK KÖZÖTT A Sós-patak rendezése (az adott szelvények között) egyértelműen függ a tervezett tározó megépítésétől. Ugyanis a tározó megépítése esetén, a tározó alatti mederszakaszon a csillapított árvízi hozamot (5,0 m 3 /s) kell levezetnie a medernek a torkolati szelvényéig. A mederszakasz alsó betonvályús szelvénye (0+036-0+200 km között) egyértelműen képes emészteni a méretezési vízhozamot. A betonvályús szelvénytől (0+200 km) a tervezett tározó szelvényéig (2+213 km) a meglévő meder képes emészteni a méretezési vízhozamot, de csak abban az esetben, ha meder megfelelően karban van tartva (kaszálás, cserjeirtás). A tározótéren belüli mederszakasz (2+213-3+788 km) rendezése felesleges, tekintettel arra, hogy ezen a szakaszon állandó vízborítást terveztünk. A Sós-patak rendezése során egy műtárgy felújítása, illetve jókarba helyezése szükséges. Ez pedig az 1+947 km szelvényben lévő iker békaszáj szelvényű monolit beton csőáteresz. Ennek felújítása az elő- és utófenék helyreállításából, illetve a csőáteresz betonszerkezetének kijavításából áll. 3.5 LIGET-PATAK RENDEZÉSE A 0+000-1+000 KM SZELVÉNYEK KÖZÖTT A Liget-patakon nem épül árvízcsillapító tározó. Ennek megfelelően a tervezési szakaszon (0+000-1+000 km között) a medernek a 10 %-os mértékadó vízhozam( 9,6 m 3 /s) levezetésére kell megfelelnie. Ennek érdekében a torkolati szelvénytől a 0+517 km szelvényig csekély mértékű mederrendezést tervezünk. Ebbe a rendezésbe beletartozik a 0+129 km szelvényben lévő mezőgazdasági 18

használatú híd környezetének jókarba helyezése. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a híd 10-10 méteres környezetében a meglévő (tönkrement) burkolatokat helyre kell állítani. 3.6 TÖBBFUNKCIÓS TÁROZÓ KIALAKÍTÁSA AZ IKVA-PATAKON (ORSZÁGHATÁR ÉS BELTERÜLET KÖZÖTT) 3.6.1 Vonalvezetés és keresztszelvényi kialakítás Az Ikva-pataki árvízi tározó az 50+650 km szelvényben völgyelzárással készül. Vízgyűjtőterülete: 30,45 km 2. A völgyzárógát ~1400 m hosszú, a vasútvonal miatt derékszögben törik, koronaszintje 229,0 mbf, koronaszélessége 4,0 m, mindkét oldali rézsűhajlása 1:3. A felvízi oldalon kialakított előgát padka az építés alatti NQ10%-os árvizek levezetése miatt szükséges. A tározó teljes térfogata 1,26 millió m 3. Az Ikva-pataki tározót a lefolyás mértékadó állapotából számított árhullámra méreteztük. Az NQ1%-os árhullámcsúcs 28,7 m 3 /s. Az árhullám tömege 933 em 3, az átlagos területi lefolyás 31,5 mm. Mértékadó árvízszintje:227,19 mbf. A méretezést elvégeztük az NQ0,1%-os árhullámra is, amely az NQ1%-os érték megközelítőleg kétszerese. Árhullámcsúcsa 57,4 m 3 /s. Az árhullám tömege 1866 em 3, a visszaszámolt átlagos területi lefolyás 63 mm. Árvízszintje:228,67 mbf. A csillapított árvízhozamok meghatározásánál a VIZIG által az 1996-os árvíz alapján szerkesztett árhullámait tekintettük mértékadónak. A Ikva-patakon kialakítandó árvízi tározó az eredeti NQ1%- os árhullámcsúcsot kevesebb mint felére csökkenti. Az alkalmazott árhullámcsillapítás hatékony, mert a ritkán előforduló, romboló nagyságú NQ0,1%-hoz közeli árhullámokat csökkenti a leghatásosabban (kb. negyedére), de az ennél nagyobb árhullámokat is kisebb károkozással képes még kezelni. 3.6.2 Tározótér kialakítása A tározó anyagnyerőhelyén két tavat alakítunk ki, (1 sz. és 2 sz. tó), a nyári száraz időszakokban kiszáradó patakmeder vízpótlása érdekében. A tavakkal mintegy 30 em 3 többletvizet lehet betározni, amely 10 l/s-os vízpótlással számolva közel egy hónapra elegendő, figyelembe véve a párolgást. A tavak kialakítása olyan, hogy az 1. sz. tó ~10 évenkénti, a 2.sz. tó ~40 évenkénti árvízi elöntésével lehet számolni. Az Ikva jobboldali oldalága természetvédelmi terület, melynek vízpótlását az oldalág két helyen kialakított mederelzárásával oldottuk meg. A víz az összegyülekező csapadékvízből, vagy a 2 tóból történhet. A felesleges vizek a barátzsilipen és az átereszen keresztül a mederben tovább folynak. 19

Az elzárások a medret két duzzasztott terű bögére osztják. Az építést a felső (0+550 km) mederelzárással kell kezdeni! 3.6.3 Műtárgyak Tározó árapasztó műtárgy Az Ikva-pataki árapasztó műtárgy egy járható, nyitott, négyszögszelvényű vasbeton áteresz, amely az Ikva 50+650 km, illetve a gát 0+625,3 km szelvényében lett elhelyezve. A műtárgy típusa: bukóaknás, nyitott négyszögszelvényű, monolit vasbeton áteresz. Az építést az áteresszel kell kezdeni. A műtárgy munkagödrét 1/1 hajlással, rézsűsen kell kiemelni. A munkagödröt a patakmedertől elzártan kell kialakítani. A munkagödör víztelenítését nyiltvíztartással kell megoldani. A kiemelt földet úgy kell a munkagödör köré elhelyezni, hogy az a csapadék és patakon levonuló árvízek munkagödörbe jutását is megakadályozza. Az előgát megépítésével, így a gátépítés alatti -előírás szerinti- NQ10%-os árvíz átvezetése biztosított. A Ikva-patak a műtárgyhoz, illetve az átereszhez az al- és felvízcsatornával csatlakozik. A felvízcsatorna ~5,0 m hosszon burkolt, teljes hossza ~100 fm, az alvízcsatorna 18,0 m hosszon, burkolt teljes hossza 50 fm. A felvízi csővéget 225,30 mbf kezelőszintű rácsos akna és cölöpsor védi. Agresszív talajvíznél a föld alatt szulfátálló cement használata javasolt a műtárgy építésénél! Az alvízcsatorna a régi patakmederhez kissé ívben csatlakozik, ezért a homorú oldalon további ~10 m hosszú kőszórás burkolat szükséges. A csőágyazat alatt tükörvágás szükséges a megfelelő tömörítéssel. Az árapasztó cső 1,20x2,0 m, illetve 1,40x2,20 m méretű járható vasbetoncső, hossza ~45 m, amely a tározóval közösen az ~1 000 éves előfordulási gyakoriságú árvizeknél nagyobb árvízet is képes kezelni. Az átereszek között 1,40x2,40 m belméretű vasbeton bukóakna épül 229,00 mbf kezelőszinttel. A vasbeton csövet 4,0 m tagokból SIKA lemezzel (D25 tágulási hézagszalaggal) dilatáljuk, figyelembe véve a kötelező vízzárást és flexibilitást. A csőtagok elmozdulásának és a hosszmenti szivárgás kialakulásának megakadályozását vasbeton gallérok biztosítják. A csőáteresz fenékszintjét kissé domdorúan kell kialakítani, tekintettel a várható gát és altalaj süllyedésekre. A csövek melletti és feletti földvisszatöltést és tömörítést nagy gonddal, az előírások messzemenő betartásával kell elvégezni. A nagygépes földmunkát és tömörítést csak a cső 80 cm-es takarás védelme felett szabad a műtárgy környezetében végezni. A kilépő víz energiatörését a 10,0 m hosszú, energiatörő fogakkal ellátott energiacsillapító medence és 8,0 m hosszú burkolt utófenék látja el. Az energiatörő medence tölcséresen táguló kialakítású. Oldalainak burkolata az áteresztől indulóan, az energiatörő fenéklemezére támasztott, betonba rakott terméskő támfal, amely az 20

energiatörő végénél 1:1 rézsűbe hajlóan mederburkolatba fordul. A burkolat és a támfal alatti szivárgót Trg90%-ra kell tömöríteni, a burkolatba legalább 0,5"-os nyomáscsökkentő PVC csöveket kell beépíteni 2db/m 2 mennyiségben. Az energiatörő fenéklemeze 40 cm vtg. monolit vasbeton, amely az átereszhez vízzáró SIKA lemezzel csatlakozik. Az alvízi kifolyásnál elhelyezkedő energiatörő medencét csőkorlát védi. Vízkivételi műtárgy A tavak vízellátását az Ikva 51+288 km szelvényébe épített időszakosan használt duzzasztó biztosítja. A duzzasztó egy ~30 m hosszú, kiszélesített burkolt patakmeder, ideiglenes (csak feltöltés idején alkalmazott) elzárási lehetőséggel. Szintjei úgy lettek meghatározva, hogy illeszkedjen a mederhez, a tavak vízellátását biztonsággal el tudja végezni és a határszelvénybe se duzzasszon be. A duzzasztót feltöltés,vagy rátöltés idejére a betétpallókkal le kell zárni. A nyílásokat csak szimmetrikusan szabad elzárni, vagy nyitni. Küszöbszintje: 224,56 mbf, duzzasztási vízszintje 225,76 mbf. Háromnyílású, szimmetrikus kialakítású, nyílásméretei: 2x1,20x1,0 + 1,20x1,20 m. Maximális duzzasztása 1,20 m. A műtárgy kezelőlépcsőkkel, vízmércével ellátott. A 225,56 mbf bukóélű vízkivételi oldalbukó a hordalékolódást és vízvisszaáramlást is megakadályozza. Aknájából egy 14 m hosszú, DN400mm-es tápvezeték után egy 75 m hosszú tápcsatorna szállítja a vizet a 2. sz tóba. A duzzasztó úgy van kialakítva, hogy a töltés idején érkező árvíz sem okoz jelentős vízszint emelkedést. A tavak feltöltése 14 napon belül biztosított. A műtárgyat fel lehet használni az osztrák oldal felöl érkező uszadékok megszűrésére, illetve eltávolítására. Szabályozó barátzsilip A két tó között egy DN800 mm-es szabályozó barátzsilip biztosítja a vízátvezetést és a vízszinttartást. A barátzsilip küszöbszintje: 223,30, kezelőszintje: 226,00 mbf, barátzsilip belső mérete 0,80x1,45x2,70 m. Az áteresz előregyártott vasbeton csőtagokból áll, teljes hossza ~16 m, fenékszintje 223,30-223,10 mbf., elő és utófeneke burkolt. A műtárgy felső átbukású, betétpallós elzárással és halráccsal rendelkezik.a műtárgy fedráccsal, vízmércével, bejárópallóval és korláttal ellátott. Vízpótló műtárgy A tavakat az 1. sz tó alsó Ikva melletti részében elhelyezett vízpótló műtárggyal lehet szabályozni, illetve leüríteni amely szintén egy DN800 mm-es barátzsilip. A barátzsilip küszöbszintje: 222,30, kezelőszintje: 225,00 mbf, barátzsilip belső mérete: 0,80x1,45x2,70 m. Az áteresz előregyártott vasbeton csőtagokból áll, teljes hossza ~16 m, fenékszintje 222,30-222,10 mbf, burkolt elő és utófenékkel ellátott. A műtárgy felső átbukású, betétpallós elzárással és halráccsal rendelkezik. A víz- 21

pótlást speciálisan kialakított betétpallókkal lehet biztosítani. A műtárgy fedráccsal, vízmércével, bejárópallóval és korláttal ellátott. A tavak leürítését 14 napon belül el lehet végezni. Oldalág szabályozó műtárgyai: Mederelzárás a 0+270 km szelvényben Az Ikvával közel párhuzamos, attól mintegy 160 m-re délkeletre húzódó oldalág mederelzárását a 0+270 m szelvényben átjárható, 4,0 m koronaszélességű keresztgáttal és egy DN800 mm-es barátzsilipes áteresszel oldottuk meg. A lezárással az oldalágba a csapadékvizeket vissza lehet duzzasztani A javasolt duzzasztási szint 223,50 mbf, amely a minimális terepszint 224,50 mbf. alatt van 100 cm-rel. Az építést kisvizes időszakban az áteresszel és a barátzsilippel kell kezdeni. A víztelenítést nyíltvíztartással, vagy csöves, esetleg facsatornás átvezetéssel lehet megoldani. A koronán és a mentett oldalon humusszal és gyepesítéssel, illetve a vízoldalon burkolattal védett feltöltést a műtárgy köré rétegesen, kisgépekkel tömörítve kell megépíteni. A vízszint a betétpallók le és felrakásával változtatható. Mederelzárás a 0+550 km szelvényben Az Ikvával közel párhuzamos, attól mintegy 160 m-re délkeletre húzódó oldalág mederelzárását a 0+550 m szelvényben átjárható, 4,0 m koronaszélességű keresztgáttal és egy DN800 mm-es barátzsilipes áteresszel oldottuk meg. A lezárással az oldalágba a csapadékvizeket vissza lehet duzzasztani. A javasolt duzzasztási szint 225,20 mbf, amely a minimális terepszint 226,20 mbf. alatt van 100 cm-rel. Az építést kisvizes időszakban az áteresszel és a barátzsilippel kell kezdeni. A víztelenítést nyíltvíztartással, vagy csöves, esetleg facsatornás átvezetéssel lehet megoldani. A koronán és a mentett oldalon humusszal és gyepesítéssel, illetve a vízoldalon burkolattal védett feltöltést a műtárgy köré rétegesen, kisgépekkel tömörítve kell megépíteni. A vízszint a betétpalló le és felrakásával változtatható. 3.6.4 Gát-tartozékok A gátkoronán, annak mentett oldali élébe a helymeghatározás és a süllyedésmérés céljára hektóméter köveket kell elhelyezni, süllyesztett kivitelben. A szelvényszámokat tartalmazó táblákból két garnitúra készül, melyből az egyiket az üzemeltető részére kell átadni. A gátra történő illetéktelen ráhajtás megakadályozására, a töltéskoronán, sorompót kell elhelyezni "Mindkét irányból behajtani Tilos, kivéve EDU-KÖVIZIG" jelzőtáblákkal. 22

3.7 TÖBBFUNKCIÓS TÁROZÓ KIALAKÍTÁSA A SÓS-PATAKON (ORSZÁGHATÁR ÉS BELTERÜLET KÖZÖTT) 3.7.1 Vonalvezetés és keresztszelvényi kialakítás A Sós-pataki tározó állandó és vízpótló valamint árhullámcsillapítási funkcióval is rendelkezik. A tározó a Sós-patak 2+223 km szelvényben völgyelzárással készül. Vízgyűjtőterülete: 9,61 km 2. A völgyzárógát ~300 m hosszú, egyenes vonalvezetésű, koronaszintje 222,50 mbf, koronaszélessége 4,0 m, mindkét oldali rézsűhajlása 1:3. A felvízi oldalon kialakított előgát padka az építés alatti NQ10%-os árvizek levezetése miatt szükséges. Az egyesített központi műtárgy egy járható zsilipaknás, DN1650 mm szelvényű vasbeton áteresz. A tározó teljes térfogata 0,98 millió m 3 3.7.2 Tározótér kialakítása A tározótérben állandó víztartású tó kerül kialakításra. A tó állandó 220,0 mbf (87 em 3 es, 13,2 ha-os,) vízszinttartás mellett, jelentős puffer térfogattal rendelkezik a 220,40 mbf szintig, amellyel a medrek vízpótlását biztosítani lehet. A tározóval mintegy 63 em 3 többletvizet lehet betározni, amely 10 l/s-os vízpótlással számolva több mint egy hónapra elegendő mederfrissítésre, figyelembe véve a nyári magas párolgást. Az állandó tó körvonala szabályozottan kerül kialakításra, a részletes helyszínrajzon ábrázolt módon. Ez az ÉDU-KÖVIZIG kifejezett kérése volt. Az állandó vízborítású terület, valamint az árvízi terület közötti sávon erdőtelepítésre kerül sor. Ez A Fertő-Hanság és Őrségi NP kifejezett kérése volt. A fafajok elegye: - éger - magyar kőris - szürke nyár - kocsányos tölgy - vénic szil A fa-, illetve cserjefajok keverési arányát a Fertő-Hanság és Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai határozzák meg. 3.7.3 Műtárgy Egyesített központi műtárgy A Sós-pataki tározó több funkcióval is rendelkezik. Teljes tározótérfogata hatalmas 980 em 3. Állandó 220,0 mbf (87 em 3 es, 13,2 ha-os,) vízszinttartás mellett, jelentős 63 em 3 puffer térfogattal ren- 23