TARTALOM: TARTALOM:... 6. Tanulási útmutató... 6. kérdéseivel foglalkozó tudomány az andragógiai didaktika... 9. II. A tudás... 14

5

TARTALOM: TARTALOM:... 6 Tanulási útmutató... 6 I. A felnőttképzés tanulással - tanítással kapcsolatos kérdéseivel foglalkozó tudomány az andragógiai didaktika... 9 II. A tudás... 14 A tudás létezési módjai... 14 A tudás megnyilvánulási formái (exteriorizáció)... 26 III. A tanulás, mint a nem tudástól a tudásig vezető út... 29 Tanulástípusok... 33 Az eredményes tanulás, tanulási modellek... 33 IV. A képzés tartalma a tanterv (curriculum)... 53 Néhány tanterv - definíció... 53 a)klasszikus tantervek:... 54 b)modern tantervek... 54 A FELNŐTTKÉPZÉS TARTALMA... 59 A programfejlesztés általános kérdései... 64 A TANANYAG KIVÁLASZTÁSA... 65 A TANANYAG ELRENDEZÉSE... 66 V. Az oktatási (tanulási tanítási) folyamat... 70 VI. A felnőttképzés curriculumai... 76 A CURRICULUMOK FOGALMA, TÍPUSAI... 76 OKTATÓI FOLYAMATTERVEK... 79 HALLGATÓI (TANULÓI) FOLYAMATTERVEK... 83 A folyamattervek készítésének módjai... 89 VII.A curriculum elemzés módjai... 110 6

Tanulási útmutató Tisztelt Hallgató! A téma elsajátításának célja, hogy az andragógus jelöltek ismerjék meg a felnőttképzési curriculumok készítésének elméleti hátterét, szerezzenek jártasságot oktatóprogramok készítésében, legyenek képesek felnőttképzési programokat összeállítani, és alternatív képzési tematikákat értékelni. Így tehát az andragógia szakirányos hallgatóktól elvárható, hogy egyaránt rendelkezzenek általános didaktikai és felnőttnevelési, felnőttképzési ismeretekkel, készségekkel. A célok megvalósítása érdekében a tankönyv nem nélkülözheti az elméleti pedagógiai fejezeteket sem. A tankönyv fejezeteinek sorrendjével a felnőttképzés szakembereinek didaktikai rendszerszemlélete kialakítására törekszünk. Először - a didaktikáról szóló általános bevezető után a tudással és a tanulással, azután a képzési folyamattal, stratégiákkal és módszerekkel végül pedig az oktatás tartalmával (tantervekkel és programokkal) foglalkozunk. A tematikai egységek elején vázlatosan összefoglaltuk azok tartalmát, így Ön már a téma feldolgozása előtt képet kaphat a fejezethez tartozó legfontosabb ismeretek rendszeréről. A legfontosabb anyagrészeket (definíciók, összegzések) külön kiemeltük és val jelöltük. A tanulás során az adott téma leglényegesebb kérdéseinek, feladatainak megoldását?, illetve saját elgondolásainak közlését kérjük Öntől az e célra kijelölt tankönyvi helyeken. A tankönyvben az alábbi szimbólumok segítségével tájékozódhat. Tananyag: Definíciók, összefoglalás, kiemelt fontosságú anyagrész: Kérdések, feladatok: Tájékoztató jellegű információk: 7

Az ismeretek önálló alkalmazása, produktum létrehozása: Az egyes fejezetek tanulásához javasoljuk, hogy 1. először ismerkedjen meg annak vázlatával, hogy az új témát korábbi ismereteihez kapcsolhassa. 2. Szükség szerint többször olvassa el, értse meg a tananyag részleteit, 3. majd válaszolja meg az ellenőrző kérdéseket, végezze el a feladatokat, közben önmaga is értékelheti tudását a bevezetőben megadott pontozási kulcs szerint. Itt szükséges megjegyezni, hogy az ellenőrző kérdések és feladatok megválaszolása az ismeretek ismételt visszakeresése után könnyűszerrel megoldható, ezért az értékelő skálán a szokásosnál tágabb ponthatárokat rendeltünk az alacsonyabb teljesítmények mellé és szűkebb határok közé szorítottuk a jobb teljesítményeket. Az egyes tevékenységek pontszámainak megállapításánál figyelembe vettük a feladat nehézségi fokát és a várható válasz mennyiségét is. A tankönyv 3.sz.melléklete segítségére lesz az önellenőrző feladatok korrekt válaszainak visszakeresésében. 4. Az összesített pontszámokat a fejezet végén közöljük. Amennyiben az Ön teljesítménye 65% alatti, tanulja újra a fejezetet, ez ugyanis nem elegendő a továbbhaladáshoz. Elérhető pontszám: 20 Az Ön pontjainak száma: Az Ön teljesítménye: % Tanulási teljesítménye a fejezetek végén található kérdések, feladatok megoldása során szerzett pontok összege alapján: 0 64 % elégtelen 65 75 % elégséges 76 85 % közepes 86 95 % jó 96 100 % jeles 8

5. A tananyag feldolgozási és beküldési határideje december 15. Válaszait, produktumait ezután ellenőrizzük és értékeljük. Az értékelés eredményéről tájékoztatni fogjuk. Eredményes felkészülést kíván a szerző. 9

1. Írja le, mi volt eddigi legkellemesebb és legkellemetlenebb andragógiai tapasztalata! 2. Nevezze meg korábbi tanulmányai közül azt a három tárgyat, amelyeket legfontosabbnak tart saját andragógusi tevékenységi területének sikeres műveléséhez! Indokolja válaszát röviden! a) A/z/, mert b) A/z/, mert c) A/z/, mert 10

I. A felnőttképzés tanulással - tanítással kapcsolatos kérdéseivel foglalkozó tudomány az andragógiai didaktika A didaktika, mint a neveléstudományi diszciplína A didaktika tárgya, kutatási területei, tudományközi / interdiszciplináris / kapcsolatai A didaktika alapkérdései Az oktatáselmélet / didaktika / a neveléstudomány része. A didaktika kifejezés a görög didaszkó / oktatni / szóból keletkezett. A tudomány kialakulásának és fejlődésének folyamata a neveléstudomány / pedagógia / történetével párhuzamosan vizsgálható. A pedagógia a 17.században lett önálló tudomány, amikor külön vált a filozófiától. Noha a pedagógia a neveléstudomány egészét jelenti, a didaktika - ezen belül- az oktatás (tanulás és tanítás) tudománya. Az oktatáselmélet magában foglalja mind a tanítás, mind a tanítás által irányított tanulás minden elméleti és gyakorlati problematikáját. 1 Így az oktatás célját, tartalmát, szervezeti és módszertani kérdéseit vizsgáló tudománnyá fejlődött. Elméleti tudomány lévén, a gyakorlat számára kritériumokat állít, és meghatározza e kritériumok elérésének elégséges feltételét, azaz az ismeretek, jártasságok, készségek, viselkedésformák, attitűdök megszerzésének legcélravezetőbb módjaira vonatkozó szabályokat fogalmaz meg, s mércét, útmutatást nyújt a tanítás vagy tanulás bármilyen speciális módjának elbírálásához, értékeléséhez. 2 A didaktika tudományközi kapcsolatait kutatási céljai és módszerei határozzák meg. Szoros kapcsolatban áll a neveléstudomány egyéb diszciplínáin kívül, mint a nevelés elmélete és gyakorlata - a pszichológiával, történettudománnyal, filozófiával, szociológiával, kibernetikával, lingvisztikával, élettannal, etológiával. A didaktika kutatási körébe a tanulás és tanítás pedagógiai kérdései tartoznak. E kérdések közül leghangsúlyosabbak a MIT TANÍTSUNK? HOGYAN TANÍTSUNK? 1 Réthy Endréné: Oktatáselméleti irányzatok. In: Falusi Iván / szerk. / : Didaktika, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 1998. 2 U.o. 11

Az első kérdésre a tantervi kutatások / pl: tantervelmélet / a másodikra a módszertan vagy metodika keresi a választ. A didaktikai kutatások a fentieken kívül kitérnek még a KI TANÍTSON?, KINEK TANÍTSON? kérdésekre is. A didaktika éppen ezért rendszerszemléletű gondolkodást kíván művelőitől. Azt a fajta gondolkodást várja el tőlünk, amelynek középpontjában a célrendszer, a tanulás tanítási folyamat és a tanulási eredmény, mint struktúra áll, és amely struktúra a társadalomban zajló folyamatok irányában nyitott, e folyamatok által befolyásolt tudomány. A társadalom folyamatainak befolyása a társadalom értékrendszerének oktatásra gyakorolt hatásában (oktatási rendszer, oktatással kapcsolatos igények) érvényesül. A felnőttképzést hivatásul választó hallgatók tudják, hogy a felnőtt korúak képzés iránti igényeinek mennyiségi és minőségi növekedése egyenesen arányos az általános és szakmai műveltségnek az egyén társadalmi beilleszkedésére gyakorolt hatásával, a társadalmi integrációt elősegítő mértékével. Az andragógusok számára a didaktika fő kérdései kétféle aspektusból közelíthetők meg. Az iskolarendszerű (felsőoktatási ill. tanfolyami) képzés és az iskolarendszeren kívüli képzés (távoktatás) oldaláról. Az iskolarendszerű felnőttképzésben felsőoktatás, felnőttek tanfolyamai - domináns módon jelennek meg a tartalmi és módszertani problematikára visszavezethető dilemmák, míg az iskolarendszeren kívüli távoktatásban a taneszközök (pl. oktatóprogram készítésének, elemzésének és értékelésének (tantervelmélet) kérdéskörei vetődnek fel. Az oktatással kapcsolatos kérdések a neveléstudomány egyik diszciplínájának, a didaktikának a kutatási körébe tartoznak. Az oktatás tartalmának problematikáját, a MIT TANÍTSUNK? kérdés megválaszolásával, tantervelméleti kutatásokkal törekszik feloldani. A didaktika fő kutatási irányai: A tudás A tanulás folyamata és eredménye Az oktatási folyamat Az oktatás tartalma, stratégiái és módszerei. 12

1. Határozza meg a didaktika és neveléstudomány összefüggését! (3 pont) 2. Mely két fő kérdés köré csoportosulnak a didaktikai kutatások? ( 2-2pont) 3. Nevezze meg a didaktika öt legszorosabb tudományközi kapcsolatát! (5 pont) Didaktika és a Didaktika és a Didaktika és a Didaktika és a Didaktika és a 4. Indokolja meg röviden, hogy az andragógusoknak miért kell általános pedagógiai ismeretekkel is rendelkezniük? (2 pont) 5. Mi teszi szükségessé, hogy a didaktikai gondolkodók rendszerszemlélettel közelítsenek az oktatás (tanulás és tanítás) tudományához? (6 pont) Elérhető pontszám: 20 Az Ön pontjainak száma: Az Ön teljesítménye: % 13

II. A tudás A tudás fogalmának meghatározása A tudás létezési módjai és megnyilvánulási formái Ismeretek Tevékenységek A tudás a tanulási folyamat végeredményeként létrejövő pszichikus képződmény, amely a szubjektumban vagy azon kívül, állapot illetve folyamat jelleget öltve létezik, s amely ismeretek, tevékenységek és műtárgyak formájában nyilvánul meg. 1. A tudás létezési módjai, megnyilvánulási formái A) AZ ISMERET Az oktatási (tanulási tanítási) folyamatban részint ismeretek átadása, elsajátítása történik. Az ismeretek többségét a tankönyvek tartalmazzák. Az andragógus az alkalmazott képzési programhoz ajánlott tankönyv/tankönyvek kiválasztásakor azok tartalmi elemzése után hozhatja meg a tanulásirányításra vonatkozó döntéseit. Az alábbiakban a tankönyvekben található ismeretekkel foglalkozunk. képzet az érzékszervek által felfogott érzékleti kép pl: rajzok, ábrák, fotók, színek, szagok, hangok képmás érzékeléssel, észleléssel és/vagy konstruálás útján létrejött képzet vagy tárgyiasult, objektivált kép pl: a jurta képe vagy egy fotó fogalom a valóság tárgyainak, jelenségeinek tudati tükröződése, valamely dologra vonatkozó elemi gondolatok rendszere -(jel jelölt jelentés) pl: a lágyszárú növény fogalma 14

egyedi fogalom egyetlen dologra vonatkozó pl: a Föld általános fogalom dolgok egy csoportjára vonatkozó pl: a ragadozók rendszerképző fogalom széles terjedelmű fogalmak, amelyeket már nem tudunk magasabb fogalomosztályhoz kapcsolni pl: kategóriák kijelentés a dolgok, jelenségek sajátosságait tükröző ismeret pl: A hegyek magasak. leírás definíció fogalom tartalmának meghatározott szerkezetű leírása pl: a fogalmak definíciója törvény társadalmi és természeti jelenségekben érvényesülő lényegi, tartós, szükségszerű, állandó, ismétlődő szabályszerűség pl: matematikai tételek elv egyetemes érvényű természeti törvényszerűség, szilárd meggyőződés pl: nevelési elvek elmélet tapasztalatilag szerzett ismeret, feltevés, a valóságra való emberi visszahatás alapjául szolgál pl: relativitás szabály szabályszerűségen alapuló ismeret, amely az emberi tevékenységet részletesen fejti ki, alkotóelemei a feltétel és a következmény pl: közlekedési szabályok Az ismeret tudásnak a megismerési (kognitív) folyamat eredményeképpen létrejövő megnyilvánulási formája, pszichikus képződmény, amelyben a valóság tárgyai, jelenségei, folyamatai, ezek sajátosságai és tulajdonságai és a közöttük levő kapcsolatok tükröződnek. 15

1. Definiálja a tudás fogalmát! (6pont) 2. Nevezze meg a tudás létezési módjait! (1-1 pont) 3. Mi az ismeret? (6 pont) 4. Soroljon fel az tankönyvekben leggyakrabban előforduló ismeretfajták közül négyet! (1-1 pont) 5. Mit ért fogalom alatt? (6 pont) 6. Mi a szabály, mint ismeret? (6 pont) 16

7. Állapítsa meg az alábbi tankönyvi részletekről, az ismeretek melyik csoportjába tartoznak! (5-5 pont) a) b) A mondatot mindig nagy kezdőbetűvel írjuk. c) Az 500 méternél magasabb felszíni képződményeket hegyeknek nevezzük. d) A tananyag jelentős részét az ismeretek képezik. B) A TEVÉKENYSÉG A tevékenység rendszeres, tudatos, tartós emberi cselekvés, amelynek leggyakoribb velejárója a mozgás, és amelyben megvalósul az ember és környezete kölcsönhatása. A tevékenységeket (funkciójuk szerint) 1. kognitív (megismerő) és 2. operatív (környezet - átalakító) tevékenységekre osztjuk. 17

1. A leggyakoribb kognitív műveletek felsorolását tankönyvi példákkal (kérdésekkel és feladatokkal) egészítjük ki: analízis egy dolognak gondolati síkon történő részekre (funkcionális egységekre) osztása pl: Nevezze meg a növények részeit! szintézis - egy dolog funkcionális részeiből az egész dolog felépítése gondolati útun pl: Melyik állatra ismer a képen látható testrészek alapján? absztrakció egy dolog valamely sajátosságának kiemelése és elvonatkoztatása a dologtól pl: Jellemezze Nyilas Misit! konkretizáció tulajdonsághalmaz egy elemének megkeresése pl: Nevezzen meg egy gerinces állatot általánosítás - valamely sajátosság kiterjesztése a dolgok egy halmazára pl: Mi a közös bennük? határolás adott általános fogalom terjedelmén belül alcsoportok megkülönböztetése pl: Sorolja fel a főnevek fajtáit! összefüggések felismerése (ok okozati; rész egész) pl: Miért nevezzük bogárnak az alábbi rovarokat? összehasonlítás - megkülönböztetés pl: Miben tér el egymástól a négyzet és a téglalap? analógia ismert reláció alapján újabb reláció keresése pl: Folytassa a megkezdett számsort! kiegészítés reláció újabb, ismeretlen elemének megkeresése pl: Pótolja az ellentétpárok hiányzó tagját! rendezés csoportalkotás adott vagy felismert szempont alapján pl: Húzza alá a hosszú mássalhangzós szavakat! A fogalommal végezhető műveletek: meghatározás a fogalommal végezhető művelet, amely a fogalom tartalmának feltárására szolgál és amelynek segítségével megtudjuk, hogy az adott fogalom mely magasabb rendű fogalomcsoportba sorolható és melyek a leglényegesebb sajátosságai. A meghatározás szerkezeti elemei a meghatározandó fogalom, a magasabb 18

nemfogalom és a faji sajátosságok. Pl: A négyszög négy oldal által határolt síkidom. Meghatározandó fogalom: NÉGYSZÖG Magasabb nemfogalom : SÍKIDOM Faji sajátosságok: NÉGY OLDAL ÁLTAL HATÁROLT A képzési tananyag jelentős hányada meghatározásokból (definíciókból) áll, ezért az oktatói munka során különös figyelmet kell fordítani a definíció fogalmazására. A definíció fogalmazásának általános szabályai: a) A definíció legyen rövid és lényegretörő. b) A definíció minden kifejezése legyen érthető a tanuló számára. c) A meghatározandó fogalomnak és a meghatározó sajátosságoknak terjedelem egyenlőségben kell lenniük. d) A definíció nem lehet körben forgó. (Önmagával nem határozhatunk meg semmit, mert ennek a meghatározásnak információértéke nulla.) e) A meghatározásban csak annyi differencia specifikát közöljünk, amennyi feltétlenül szükséges a meghatározandó dolog elkülönítéséhez, ellenkező esetben leszűkítjük vagy kitágítjuk a meghatározandó fogalom tartalmát. (Pl: A négyzet négy oldal által határolt síkidom. Négyszög = négyzet) felosztás a fogalom terjedelmének feltárására szolgáló művelet, amelynek segítségével megállapíthatjuk, hogy az adott fogalom halmazába mennyi elem illetve elemcsoport tartozik Pl: A mondatok tartalmuk szerint kijelentők, kérdők, felkiáltók, felszólítók, óhajtók lehetnek. 19

A felosztások didaktikai jelentősége az ismeretek rendszerének elsajátításában van. A hibásan közölt felosztás értelemzavaró és e miatt tanulhatatlan. A felosztás készítésének néhány általános szabálya: a) A felosztásnak mindhárom szerkezeti elemet (felosztandó fogalom, felosztási alap, felosztási tagok) tartalmaznia kell. b) A felosztás tagjainak kölcsönösen ki kell zárniuk egymást (egyetlen elem sem tartozhat több alcsoportba) c) A felosztásnak folyamatosnak kell lennie.(kerüljük az ugrásokat és a felosztási szempontok keveredése révén előálló felosztási tagok azonos szintre emelését.) Pl: A mondatok tartalmuk szerint: kijelentő, kérdő és bővített mondatok lehetnek. 8. Definiálja a tevékenység fogalmát! (6 pont) 9. Soroljon fel 5 kognitív tevékenységet! (1-1 pont) 10. Jellemezze! (4-4 pont) Az analízis: A szintézis: Az összefüggések feltárása: A határolás: 20

11. Melyik gondolkodási művelettel oldhatók meg az alábbi tankönyvi feladatok? (4-4 pont) a) Nevezze meg a felosztások szerkezeti elemeit! b) Jellemezze a határolást, mint kognitív műveletet! c) Sorolja fel a tevékenységek csoportjait! d) Említsen egy fogalommal végezhető műveletet! 12. Mi a hibája az alábbi meghatározásoknak / felosztásoknak? (2-2 pont) a) A meghatározás egy fogalommal végzett művelet, amelyet fogalommal végzünk. b) A tevékenységeket kognitív és operatív típusokra oszthatjuk. c) A tudás pszichikus képződmény. 2. Az operatív tevékenységeket négy szempontból (eredet, közeg, tárgy, struktúra) csoportosítva tartalmazza az alábbi táblázat. 21

Fontosnak tartjuk, hogy az andragógus jelöltek különbséget tudjanak tenni az egyes hallgatói tevékenységek között, mivel e tevékenységek kialakítása, fejlesztése képezi munkájuk jelentős hányadát, továbbá a képzési dokumentumok (pl: programok, tematikák, tantervek) követelményeinek értelmezéséhez nélkülözhetetlen a tevékenységtípusok differenciálása. a) képességek A képesség a pszichikum aktuális fejlettségi foka, melyben integráltan jelen vannak az egyén ismeretei, jártasságai, készségei, gyakorlottsága. általános képességek - az emberek zömében megtalálható, az emberi léthez szükséges csinálni tudás kognitív (megismerő) kommunikatív (társas érintkezés, önkifejezés) modifikatív (környezet - átalakító) szociális (társadalmi integráció, értékek, értékrendek) 22

műveleti ( speciális ) képességek tárgyakon, tartalmakon, dolgokon végzett, dolgokra vonatkozó tevékenységek. bizonyítási - dolgok viszonyával kapcsolatos kijelentések igazsága nyelvi logikai dolgokra vonatkozó kijelentések rendszerezési tárgyakra vonatkozó kijelentések kombinatív tartalmakra vonatkozó kijelentések A képességfejlesztés, az általános vagy alapképességek fejlesztését jelenti a műveleti vagy a részképességeken, jártasságokon, készségeken keresztül. 13. Soroljon fel 3 operatív tevékenységet! (1-1 pont) 23

14. Mely tevékenységek tanulásában játszik fontos szerepet a környezet? (2-2 pont) 15. Mi a különbség rutin és jártasság, mint operatív tevékenységek között? (2 pont) 16. Melyek az ember általános (alap) képességei? (2-2 pont) 17. Jellemezze a szociális képességet! (2 pont) A tevékenység szerkezete (algoritmus) A képzés során egyszerűbb vagy bonyolultabb tevékenységek, cselekvéssorok végzését, végrehajtását kívánjuk meg a hallgatóktól. Ahhoz azonban, hogy a kérdéses feladatot sikeresen elvégezhessék, be kell gyakorolniuk annak egymást követő lépéssorozatát. A lépések egymásutánjának megtanításához gyakran az andragógusnak kell algoritmizálnia (szerkezeti elemeire bontania) az adott tevékenységet. Gondoljunk csak egy mozdulatsor (pl. egy ábra rajzolása, egy betű leírása), vagy a mondatelemzés, de akár egy matematikai feladat megoldására. Mindegyik esetben lépésekre bontva tanítjuk meg a végrehajtás módját. Ezen elemi lépések sorozata a tevékenység szerkezete, más szóval az algoritmus. 24

Az algoritmusok a tevékenységek elemi lépéseinek sorozatai, melyeknek jellemzői: a tömeges alkalmazhatóság a tevékenység sikeres végrehajthatósága a lépések véges száma. Az algoritmusok tipizálása az egymást követő lépések kapcsolati sajátosságai (kötött illetve kötetlen) szerint történhet. Így lineáris elágazó algoritmusokat különböztetünk meg. Lineáris algoritmus lépései nem cserélhetők fel, maximális begyakorlottság szintjén automatizálhatók pl. egy betű leírása. Elágazásos algoritmus lépései egymásutánját választási lehetőségek szakítják meg, maximális begyakorlottság szintjén sem automatizálható pl. helyesírás, közlekedés Akár lineáris, akár elágazásos algoritmusú a tevékenység, mindkét változat lehet hiányos és teljes. A teljes algoritmusnak minden egyes lépése ismert, míg a hiányos algoritmusnak néhány eleme, de akár maga az algoritmus is ismeretlen lehet. Ebben az esetben próbálkozással keressük meg az ismeretlen lépéseket. (Pl: problémamegoldás) Lineáris, teljes algoritmusok tanításával rutinokat, műveleti képességeket; elágazásos, teljes algoritmusok tanításával jártasságokat; elágazásos, hiányos algoritmusú tevékenységek végeztetésével (ld. problémamegoldás) általános képességeket fejleszthetünk. 18. Mi az algoritmus? (6 pont) 25

19. Tipizálja az algoritmusokat, töltse ki az ábrát! (1-1 pont) 20. Mi az algoritmusok didaktikai jelentősége? (2 pont) A tudás megnyilvánulási formái (exteriorizáció) A képzési folyamatban vissza visszatérő mozzanat a hallgatók tudásszintjének ellenőrzése. A megszerzett tudást a hallgatónak külsővé, nyilvánvalóvá kell tennie, vagyis exteriorizálnia kell ahhoz, hogy értékelni tudjuk. A tudás kivetítése eltérő szinteken, un. exteriorizációs vagy tudásszinteken történik. Az exteriorizációs szint a hallgató tudásának az az ellenőrzési szintje, ahol a feladat az egyszerű azonosítási, kiválasztási műveletekkel, esetenként csupán emléknyom segítségével is megoldható. E tudásszinteket viszonyíthatjuk a követelményekhez a hallgatói teljesítmények értékelése során. 26

A tudásszinteket azok egymásra épülése sorrendjében idézzük fel: ráismerés a felismerés eredményeként létrejövő tevékenység, amely bizonyítja, hogy az újraészlelt tárgynak, jelenségnek az emlékezetben van megfelelője; adott halmazból kiválasztani a keresett elemet pl: Húzza alá a felsorolt szavak közül az igéket! megnevezés sajátosságok alapján kimondani a tárgyalt dolog vagy jelenség nevét pl: Melyik élőlényre ismer az alábbi kijelentések alapján? reprodukció felidézés, az emlékezés egyik szakasza, a korábban elsajátított ismeretek változatlan formában történő előhívása pl: Sorolja fel, a Rákóczi szabadságharc főbb eseményeit! alkalmazás a már korábban elsajátított ismeret eszközként való felhasználása valamely produktum létrehozása érdekében, vagyis a tanultak felhasználása új feladat megoldására - külső algoritmus szerint segítséggel- pl: Hasonlítsa össze az Alföld és a Kisalföld éghajlatát a térkép segítségével! belső algoritmus szerint önállóan pl: Számítsa ki, mennyi vízzel lehet feltölteni egy 25 m hosszú, 15 m széles és 2 m mély medencét! maximális begyakorlottság önállóan, gyorsan, jó minőségben pl: Végezze el hibátlanul a kijelölt műveleteket 10 perc alatt! megismerő alkalmazás eszköztudás pl: Írjon egy verset hexameterben Szt. Istvánról! Az iskolai tudás elméleti ismeretek és gyakorlati tevékenységek elsajátítására irányul. Az elméleti ismeretek tudása alatt (tartalomtudás) fogalmak, szabályok törvények megismerését, megértését, tárolását és felidézését értjük. A gyakorlati tudás, vagy tevékenykedni tudás az elméleti ismeretek operatív alkalmazása. Operatív tevékenységek a szokások, készségek és képességek. A tevékenység szerkezete az algoritmus. A tudás exteriorizációja teszi lehetővé annak ellenőrzését, értékelését. 27

21. Ismertesse a tudásszinteket egymásra épülésük sorrendjében!(1-1 pont) 22. Milyen operatív tevékenység - csoportba sorolná a következőket maximális begyakorlottsági szinten? (3-3 pont) egy betű leírása a kerületszámítás közlekedés helyesírás kommunikáció 23. Milyen tudás szinten kérik számon a tanulók tudását az alábbi feladatok? (3-3 pont) a) Mi a holidsav? b) Húzd alá az alábbiak közül a kénsav vegyjelét! H 2 CO 2 H 2 SO 2 H 2 SO 4 c) Melyik vegyület tapasztalati képletét írtuk le? CuSO 4 Elérhető pontszám: 165 Az Ön pontjainak száma: Az Ön teljesítménye: % 28

III. A tanulás, mint a nem tudástól a tudásig vezető út A tanulás definíciói Tanulástípusok Az eredményes tanulás A tanulásról alkotott elméletek és definíciók A kutatókat, gyakorló andragógusokat, pedagógusokat és szülőket régóta foglalkoztatja a tanulók tanulási eredményessége és kudarcai. Az eredményeket illetően legfőbb problémakör a tanulási eredmény elérése, fokozása, valamint a kudarcok számának csökkentése. A szakirodalom a tanulás definíciójának számtalan változatát ismerteti. Walter R. Fuchs szerint: Nincs ma kötelező, egyedül érvényes tanuláselmélet csak különböző tanuláselméletek vannak, és ezek mindegyike csak korlátozottan érvényesek. 3 W. okon definíciója: a tanulás olyan folyamat, melynek során a megismert, a tapasztalat és a gyakorlás alapján új magatartási és cselekvési formák alakulnak ki vagy a régiek megváltoznak, 4 A kognitív pszichológiára épülő legfontosabb tanuláselméletek 5 Bruner tanuláselmélete "felfedezéses tanulás" - összefüggések láncolata, felépítése, spirálisan felfelé haladás - felfedezéses tanulás a tévedés lehetősége is szolgálhatja a megértést Piaget tanuláselmélete "harmóniaelv" - gondolkodási sémák szervezése és az adaptációnak nevezett tendencia - a felmerült probléma megoldása egymást követő lépésekben - a külső környezet fontossága akkomodáció-asszimiláció 3 W. R. Fuchs-t idézi Nagy Sándor: A tanulás pedagógiai kérdései /O.O.K. Veszprém, 1983./7. old. 4 U.o. 7. old. 5 Maros Annamária: A kognitív pszichológiára épülő tanuláselméletek In:Maros Németh Vincze: Segédlet az oktatáselmélet tanulásához tanárképző főiskolai hallgatók részére, Szombathely,2000. 29

Információs modell "megőrzés tanulás" - a rövid és hosszú távú memória regiszterei tárolják az információt tartalmi rendezettség (nem pusztán az elemek összege) - metakogníció: aktív figyelem, következtetés, folyamatos beavatkozás (képesek vagyunk gondolati úton összegezni, idézni, általánosítani...) Humanisztikus modell - a hangsúly a személyiségen van - kreativitás, értékelő magatartás, önmegvalósítás - a pedagógus megértő facilitátor - flexibilis, külső kontrolltól mentes személyiség A tudásanyag elsajátítása Nagy Sándor szerint a lexikális tudás, törvények, törvényszerűségek, algoritmusok, elméletek, hipotézisek megtanulásából áll. 6 A tanulás egyrészt ismeretek felvétele, másrészt készségeknek az elsajátítása. A tanulásnak van egy kognitív /megismerésszerű / és egy praktikus /cselekvésvonatkozású / oldala. Az egyik a tudáshoz, a másik a képességhez vezet." 7 A tanulás sikerének igen lényeges előfeltétele az osztatlan figyelem és az emocionálisan kedvező hangulati helyzet. Mindkettő előnyösen hat a tanuláshoz szükséges időre és energiára és tartós tudáshoz vezet. 8 Az oktató számára ebből a következő követelmény fakad: teremtsd meg az örömteljes tanulás és a magabiztos teljesítőképesség optimális légkörét! 9 Thomas Gordon a tanulással töltött időt: 1. szétszórt /diffúz / időre 2. egyéni időre 3. optimális időintervallumokra osztja, idézve Michael Lillibridge és gary Klukken T.E.T.- oktatókat. 10 Véleménye szerint a diffúz idő problémákat okoz, feszültséget generalizál, mert túl sok a ható inger, de az egyéni és optimális az egyedül eltöltött, illetve a négyszemközti idő megteremtése segítségével meleg, megértő légkör alakul ki. 11 A szerző az elmondottakkal a tanítás hatékonyságának növelésére kívánja felkészíteni az oktatókat, tanárokat, mert szünetel a 6 U.o. 8. old. 7 Dr. Günterr Clauss - Dr. Hans Hiebsch: Gyermekpszichológia /Akadémiai Kiadó, Bp., 1983. 252. old. 8 U.o. 262. old. 9 U.o. 263. old. 10 Thomas Gordon: T.E.T. A tanári hatékonyság fejlesztése /Gondolat Kiadó Bp., 1990. /168. old. 11 U.o. 174. old. 30

tanulás, amikor a diákoknak problémája van, és szünetel a tanítás, amikor a diákok problémát okoznak a tanároknak. 12 Nagy József ismerteti 13 a megtanítás stratégiájának lényegét. Noha kutatásait iskolai közegben, végezte, megállapításai rendkívül tanulságosak a felnőttképzés szakemberei számára is. E szerint: a tantervi követelményeket kritériumokká kell /és lehet / lefordítani, - vagyis mérhető, értékelhető követelményekké, amelyeket a hallgatók többsége saját korosztályával együtt haladva képes teljesíteni. A stratégia központi szerepet tulajdonít a csoportmunkának, háttérbe szorítja a frontális munkát. A folyamatot a formatív (formáló, segítő) és szummatív (összegző, lezáró) értékelés, továbbá a témakompenzáció (kiegészítő ismeretek, gyakorlások sora) szabályozza. Nagy József megállapítja, hogy a jelenlegi időkeret 70 75 % kritérium esetén elegendő, ha feltételezzük a tanulók megfelelő olvasási készségét. Ez a stratégia nem csak elhatározás kérdése, mert alapos tervezést /módszer és eszközbeli / igényel. Az eddigiek alapján szembetűnő, hogy a tanulásról alkotott elméletek lényeges részét képezik az ismeretszerzéssel kapcsolatos megállapítások. Az iskolarendszerű oktatásban a tanulásirányítás a tanulás megtanítása szempontjából még sok kívánni valót hagy maga után. Az iskolarendszerű oktatás célja, hogy a tanulás iránti vágyat felébresszük, érdeklődővé neveljük, legyen belső igény a tudás iránti vágy. Az andragógus szakembereknek tehát szélesíteniük kell a tanulásról, mint pszichikus folyamatról már meglevő ismereteiket ahhoz, hogy tisztában legyenek hallgatóik tanulási sajátosságaival, hogy azután felismerjék, és megoldási stratégiákat dolgozhassanak ki a tanulási problémák kezelésére. Ligetiné Verebély Anna megállapítása: A tanulás mellőzése akadályozza a társadalomban való eligazodást. 14 Ezt bizonyítja Thomas Zech empirikus vizsgálata is, aki a szorongás és a teljesítmény között erős pozitív korrelációt talált. Ezt írja: azaz iskolai szorongás és a tanulmányi eredmény összefüggését jelentősen módosítják olyan tényezők, mint például a kor /a kisebbek szorongóbbak, mint a nagyobbak, akik már inkább tudnak távolságot tartani az iskolával szemben /, és a tantárgyak /a számolási teljesítmény és az iskolai szorongás között nagyobb a korreláció, mint az olvasott szöveg megértése és az iskolai szorongás között /. 15 A fentiekről S.A. Amonasvili azt mondja: A tanuló tanulásra való rászoktatása tehát az oktatás olyanfajta folyamatának keretei között lehetséges, amely nem 12 U.o. 175. old. 13 Nagy József /szerk./ A megtanítás stratégiája Tankönyvkiadó, Bp., 1984. 19 22. old. 14 Ligetiné Verebély Anna: Nézzünk szembe nevelési gondjainkkal /Korszerű nevelés sor. / Tankönyvkiadó, Bp. 1986. 107. old. 15 Thomas Zech: Iskolai szorongás /Egy empirikus vizsgálat / Ismeretei Gerd Bierman U.u.m.14. 104. old. 31

folyamodik kényszerítő módszerhez, hanem az ösztönzőket éppen a tanulónak a tanuláshoz való belső vonzódásában találja meg, és arra törekszik, hogy nevelje és formálja benne az ilyen irányú beállítottságot. 16 Az iskolarendszerű oktatással szemben támasztott követelmények egyre magasabbak. Rohamosan növekszik a tanulással eltöltött idő, megnőtt tanulási eredmények iránti vágy, egyre többen szeretnének továbbtaníttatni, amihez már nem elegendő az iskolában megszerzett tudásbázis, erőteljesebb társadalmi igény érvényesül a permanens önművelés iránt. Mindezek gyökeres szemléletváltást generalizálnak a felnőttképzésben is. Számos új képzési szisztéma látott napvilágot az utóbbi évtizedben. Ezek zöme szakmai képzés, átképzés, továbbképzés. A tanfolyami programok jelentős hányadát ma már minősítő (akkreditációs) eljárásnak vetik alá a programbankokba kerülés és/vagy indítás előtt. A tanulás során elvégezhető feladatok a tanulási aktivitás fejlesztésével leküzdhetővé, könnyebben végrehajthatóvá válnak. A tanulási siker minden ember számára fontos motívum. Lénárd Ferenc így ír erről: A tanulók számára biztosítanunk kell a sikerélményt. A siker feltételeinek megteremtése azonban leszállítja a vártnál is jobban a színvonalat. Az egyéni erőfeszítés képességét a tanulókban megfelelő nevelő munkával ki lehet és ki is kell alakítani. 17 Néhány tanulás - definíció: A tanulás, elméleti és gyakorlati ismeretek, jártasságok, képességek elsajátítása, valamint érzelmi, akarati magatartás formálás. A tanulás tapasztalat hatására végbemenő tartós magatartás változás. Szűkebb értelemben a figyelem és emlékezet, tágabb értelemben az összes pszichés funkció aktivációját igénylő folyamat, melynek során ismereteket, jártasságokat, készségeket, képességeket sajátítunk el. 16 S.A. Amonasvili: Az iskolai értékelés nevelő hatása /A pedagógia időszerű kérdései sor. Tankönyvkiadó, Bp. 1987. 84 85. old. 17 Lénárd Ferenc: Pedagógiai ellentmondások Akadémiai Kiadó, Bp. 1986. /Korunk tudománya / 75. old. 32

1. Tanulástípusok (a domináns idegrendszeri struktúra alapján): a) verbális szövegekkel, és/vagy jelekkel történő tanulás memoriterek, szabályok elsajátítása b) motoros mozgásformák elsajátítása mozdulatok, mozgássorok c) perceptuális érzékszervek segítségével történő, ingerek befogadására irányuló elsajátítás szagok hangok képek d) szociális - más tanulástípusokkal együtt vagy külön történő elsajátítás értékek értékrendek attitűdök magatartásformák 2. Az eredményes tanulás, tanulási modellek A tanulási teljesítmény, a tanulási ütem (tempó, gyorsaság), a tanulás minősége (hiba % -a ), és a tanultak tartóssága (felidézhetőségének, mobilizálhatóságának) révén meghatározható mutató. A tanulási eredmény tehát mérhető. Mint már korábban is említettük, a didaktikai kutatások egyik fő iránya az ismeretszerzési folyamat és annak eredménye, vagyis az eredményes tanulás. A következőkben néhány olyan modellt mutatunk be, amelyek a felnőttképzéssel foglalkozó szakemberek tervező munkájában döntő jelentőségűek lehetnek. 33

a) Az eredményes tanulás legjelentősebb modelljei I. Carroll modellje ( T: tanulási eredmény Tfi: tanulásra fordított idő Tti: tanulásra tervezett szükséges - idő) A modellben a tanulási eredményt 1. a tanuló oldaláról az előzetes tudás a megértés foka és a kitartás 2. a tanulón kívül a tanítási alkalom a tanulásra tervezett idő és a tanítás minősége befolyásolja II. Bloom modellje 34

Bloom és Carroll modelljének összehasonlítása A Bloom - modell középpontjában a Carroll modellel ellentétben tanítási téma áll. Bloom a tanuló előzetes tudásán kívül affektív jellegű előzetes magatartását (motivációit) is figyelembe veszi. Bloom számol a tanulás körülményeivel is. Bloom a tanulási eredményeket a teljesítmény, a gyorsaság és a motiváció komplexitásában értelmezi. A tanulási eredmény és a tanulási szokások között erős kölcsönhatás tapasztalható. A felnőttoktatás hatékonyságát is jelentősen befolyásolhatjuk, ha alakítani tudjuk hallgatóink esetenként hibás - szokásrendjét. Most alkalma nyílik arra, hogy saját szokásairól nyilatkozva kontrollálja azokat. A tanulási szokások megismerése egy, az alábbihoz hasonló feladatsorral történhet. Ilyen feladatsort bármelyik szakember összeállíthat, aki kíváncsi hallgatóinak tanulási szokásaira illetve kudarcaik okára. A kérdőív az érintett hallgatókkal önállóan is kitöltethető, de interjúként is alkalmazható. a) Mennyi időt fordít a másnapi felkészülésre? Karikázza be a válasz betűjelét! A. : 1 óránál kevesebbet B. : 1 órát C. : 2 órát D. : 3 órát b) Milye sorrendben végzi tanulási feladatait? Húzza alá azt az állítást, ami önre leginkább jellemző! először az írásbelit, azután a szóbelit először a szóbelit, azután az írásbelit csak az írásbelit szoktam elkészíteni csak a szóbelit szoktam megtanulni, az írásbelit nem 35

c) Melyik feladat elvégzése okoz az Ön számára nagyobb gondot? Karikázza be a betűjelet! A. : az írásbeli B. : a szóbeli d) Ön szerint melyik tantárgy tanulása nehezebb? Számozza be a nehézségi foknak megfelelően a tantárgyakat! Amelyiket legnehezebbnek érzi, annak a neve mellé írjon 1 es számot, ennek megfelelően a legkönnyebb tantárgy fogja a 6-os számot kapni. (Felsorolandók a képzés tárgyai!)...... e) Szokott-e segítséget kérni valakitől, ha gondja van tanulás közben? Egészítse ki a megkezdett mondatokat az Önre leginkább jellemző szavak beírásával! Igen, szoktam segítséget kérni a tanuláshoz, leggyakrabban. Nem, nem szoktam segítséget kérni senkitől, mert... Azért nem kérek segítséget még akkor sem, ha nem értek valamit, mert... f) Tanulja meg az alábbi versrészletet kívülről! A vers alatt levő vonalra annyi álló egyenest húzzon, ahányszor elolvasta a verset addig, amíg megakadás nélkül képes volt elmondani. Álom egy kertről 18 Én olyan kertet keresek, Hol a fák majd kezesek. És abban oly gyümölcsöt akarok, Amelyet majd taníthatok. Hogy ábrándos kék szemét vesse rám A szilva majd a szilvafán Ha magyarázok, legyen téveteg, Ne értse meg. És elvárom pufók piros barack, Hogy rám kacagsz S mihelyt a kedvem elborul, mérges vagyok, Hát sírjatok 18 Füst Milán Összes versei, Magvető Kiadó, Bp.1988. 259.p 36

g) Számolja meg, hány vonalat húzott az előző feladat alá? Írja ide az összeget! h) Olvassa el, de csak egyszer az alábbi szöveget, azután válaszoljon a kérdésekre! A zebra A zebra, más néven tigrisló. Vadló faj, főleg Afrikában él. Növényevő, legfőbb tápláléka a fű. Egy, legfeljebb két csikót ellik egyszerre, méghozzá az esős évszak kezdetén, hogy a dús legelőkön a csikók megerősödjenek a száraz évszak kezdetéig. A zebraménesek 6-7 egyedből álló zebracsaládokból tevődnek össze. Mozgásuk gyors, de nem kitartó. Ha oroszlán közelít, a zebrák azonnal figyelmeztetik egymást patáik hangos dobogásával. Ha idejében észlelik a veszélyt, élénk galoppozással elmenekülnek. Az oroszlán a zebrának először a belső szerveit fogyasztja el, majd csak azután a húsát. Most takarja le az olvasott szöveget és válaszoljon a következő kérdésekre! a) Melyik állatról szól a leírás, amit olvasott? b) Melyik földrészen él ez az állat? Húzza alá a földrész nevét! Európa Ázsia Afrika Amerika Ausztrália c) Egészítse ki a mondatot! A.. mindig az..évszakban hozza a világra kicsinyeit. (Melyik állat?) (Melyik évszakban?) d) Mi jellemzi a zebra mozgását? Húzza alá a felsorolt szavak közül a két legjellemzőbbet! lassú, kitartó, fáradékony, gyors, könnyed e) Nevezze meg a zebra legnagyobb ellenségét! f) Mivel táplálkozik a most megismert vadlófaj? Válassza ki a felsorolásból úgy, hogy az általa kedvelt táplálék mellé a négyzetbe X-et ír! falevél antilop fű 37

g) Írja a vonalra, hogyan jelzik a zebrák egymásnak a közeledő veszélyt! h) Az olvasottak alapján egészítse ki a mondatot egy-egy odaillő szóval! Az oroszlán a zebrának először nem a -t, hanem a -t fogyasztja el. h) A 7.feladatban meg kellett tanulnia egy versrészletet. Most próbálja meg emlékezetből leírni a vonalakra! i) Olvassa el a következő beszámolót, azután egyetlen mondattal foglalja össze a tartalmát! Írja a vonalra! Erre a becslésre jutott az első számlálási adatok alapján vasárnap délután a GsF kutatóintézet és az SRG svájci televízió. A javaslatot a GsF intézet vezetője szerint minden kantonban elutasították, és a nemleges szavazatok aránya az ország nyugati részében elérte a 70-75 százalékot. Az utóbbi 30 évben most ötödször tartottak 38

népszavazást Svájcban a külföldiekkel kapcsolatos politikáról, mindegyik feltett kérdésnek idegenellenes jellege volt, s mindegyiket elutasították a szavazók. j) Az állítások közül karikázza be az Önre leginkább jellemző állítás jelét! Akkor érzem jól magamat, ha megdicsérnek valamiért. Nem érdekel, hogy szidnak-e, vagy dicsérnek. Elkeserít, ha valamelyik tantárgyból rosszul vizsgázom. Nem érdekelnek a vizsgáim eredménxei Bánt, ha szomorúságot okozok valakinek. Nem törődöm senki bánatával, van nekem elég bajom. Általában érdekel a tanulás. Egyáltalán nem érdekel a tanulás. Szívesen tanulok. Nem tanulok szívesen. A kérdőív helyes válaszainak közlése e helyütt nem látszik indokoltnak, hiszen Önnek is lehetősége volt a kitöltésre. Azt azonban fontosnak tűnik tisztázni, hogy melyik feladat milyen tanulási sajátosságokra kívánt rámutatni, illetve melyiket célozta felfedezni. Nézzük, mely hallgatói sajátosságok vizsgálata vált lehetőséggé számunkra a feladatok megoldása során. Az 1.feladat célja félreérthetetlen, hiszen a tanulási idő mennyiségét kérdezi a hallgatóktól. Még a 2.és a 3.sem szorul értelmezésre, mindkettő a tanulási szokásokat kívánja megvilágítani. A 4.feladatban a tantárgyak sorba rendezése nehezen tanulhatóságuk szerint, már komplexebb az előzőeknél. Az erre kapott válaszokat nagymértékben befolyásolja a tanulói személyiség érdeklődési komponense, a részképességek fejlettsége, a tantárgy oktatójának előadói, gyakorlatvezetői stílusa, a tananyagok közérthetősége stb. Ne vonjunk le tehát messzemenő következtetéseket a kapott válaszokból további részletesebb elemzés nélkül! Az 5. feladat arra keresi a választ, hogy a hallgató igényli - e mások segítségét tanulás közben? A segítségkérés minden ember számára nehéz, mivel nem szívesen fordulunk másokhoz problémáinkkal. Különösen bizalmas emberi kapcsolatnak kell kialakulnia ahhoz, hogy megosszuk gondjainkat egy kívülállóval. A jó hallgató - oktatói 39

kapcsolat ilyen. Ha erre a kérdésre nemleges választ kapunk, el kell gondolkodnunk ennek hátterén. A kérdőív 6.feladata arra szólítja fel a hallgatót, hogy tanuljon meg egy versrészletet, ami 100 szótagból áll. A kiértékelés során megtudhatjuk, mennyi ismétlésre van szüksége a válaszadónak a tökéletes szövegtudáshoz, amiből következtethetünk arra, hogy a kérdőív első feladatában megjelölt tanulási idő elegendő e a napi felkészüléshez? Nem fordít e a hallgató túl kevés időt feladataira? A 7.feladat a hallgatók önellenőrzési igényének és alaposabb önismerete kialakításához kíván hozzájárulni. A 8.feladat részkérdései az ismertetett állat kevéssé lényeges tulajdonságaira is utalnak azért, hogy képet kapjunk a hallgató szövegértési szintjéről, lényeglátásáról, valamint lényegkiemelésének fejlettségéről. Az ezt követő,9.feladat felidézteti a rövid távú memóriából egy korábban tanult vers sorait. Az ilyen próbáknál célszerű a válaszban kapott hibátlan szótagok és az eredeti vers szótagszáma közötti % - os arány kifejezése. A 10. feladat a lényeg-kiemelési képesség fejlettségét szándékozik vizsgálni a maga egyszerű eszközeivel. Noha nem ad módot részletesebb vizsgálatra, mégis sokat elárul a hallgatóról: például azt, hogy felismeri e a különbséget lényeges és lényegtelen között? Az utolsó, a 11.feladat önjellemzésre ad lehetőséget a vizsgált problémakörben a hallgató számára. Ha őszintén válaszol, nem azt írja, amit várnak tőle, bár ennek a veszélye minden kérdőíves vizsgálatban fennáll, érdekes jellemvonásokra deríthetünk fényt. E jellemvonások utalnak az önálló ismeretszerzés képességeire, a tanulási motívumokra, a hallgató szociogenitására. Ilyen és ehhez hasonló kérdőívet bárki összeállíthat, ha képet akar kapni egyik-másik hallgató tanulási beállítódásáról, szokásairól, hogy megfelelő programot dolgozzon ki az egyéni fejlesztéshez 40

Az eredményes tanulás alfája a helyes tanulási szokások felvétele és az önálló ismeretszerzés képességeinek kialakítása, mint például: Érdeklődés Önismeret Tanulási motívumok A precizitás igénye (önellenőrzés) Kitartás Figyelemkoncentráció Szövegértés Memória Lényeglátás A vizsgálódással megalapozható az eredményes ismeretelsajátítás kialakításának programja a felnőttképzés iskolarendszerű (felsőoktatási, tanfolyami) vagy távoktatási gyakorlatában. Ki kell alakítanunk a hallgatókban a helyes tanulás iránti igényt, a rendszerességre való törekvést, a tanulási tevékenység megszerettetését, de legalább annak elfogadását, hogy nem maga a tanulás az öröm, hanem a tudás. Mindenek előtt azt a célt kell szem előtt tartanunk, hogy az egyes tanulási technikákat a lehető legkoraibb életszakaszban elsajátítsák, mert a rögzült szokások korrekciója nehezebb feladat, mint a még ismeretlen tevékenység begyakoroltatása. Már a 10-14 éves korú tanulótól is elvárható, hogy megfogalmazza, melyek a tanulási szokásai, melyik tantárgyat milyen módszerrel tudja eredményesen és gyorsan elsajátítani. Nem kell, hogy ismerje az auditív, vizuális tanulótípus fogalmát, nem várjuk el önmaga besorolását a holisták vagy szerialisták közé, azt viszont igen, hogy legyenek fogalmai a különböző tantárgyak különböző módon való tanulásáról. Magunk sem tanulunk azonos módszerrel verset, nyelveket, matematikát, természettudományi törvényszerűségeket. Kinek-kinek saját egyéniségétől és kitartásától függ tanulási eredményessége, mindazonáltal az andragógusok felelőssége is, ha hallgatóik nem rendelkeznek tanulási rutinnal, minden tantárgy tananyagait azonos módon, többnyire felületesen, lényegre törés nélkül, vagy túlzott magolással akarják elsajátítani. 41

A helytelen tanulási szokásokon kívül sok más hallgatói sajátosság okozhat még tanulási kudarcokat. Ilyenek például a figyelemzavar, a kitartás zavarai az információ tárolásának problémái, az olvasási, szövegértési zavarok stb. Ezeket a tüneteket andragógiai eszközökkel felismerhetjük és korrigálhatjuk is. Most lássunk egy példát a tanulási nehézségek alaposabb megismerését és a kudarcok korrekcióját célzó fejlesztőprogramra! A programot különösen egyéni fejlesztéshez ajánljuk azzal a reménnyel, hogy hasznosan tudják alkalmazni a helyes tanulási szokások kialakításában fontos szerepet játszó részképességek fejlesztésében is. A program értéke, hogy az egyes modulok kiemelhetők belőle és megfelelő változtatással (bővítéssel) sikeresen alkalmazhatók a tanulási kudarcok elkerülésében. Foglalkozás Feladat Módszerek, eszközök A tanulási szokások és az Kérdőíves vizsgálat és interjú adott tananyag elsajátításához 1. nélkülözhetetlen tájékozottság (előzetes tudás) megismerése (diagnózis) Az értő olvasás szintjének Hangos és néma olvasás, kérdés felelet az 2. felmérése. olvasottakról; az olvasás tempójának mérése ismert és ismeretlen szövegen. Az értő olvasás fejlesztése. Kérdések megválaszolása néma olvasás után. 3. Az olvasott szöveg, mint publikáció vezérfonalának kiemelése. 4. A lényeges és lényegtelen Rövid beszámolók olvasása, írása. Önjellemzés. 5. 6. differenciálása. A figyelemkoncentráció fejlesztése, a megosztott figyelem gyakorlása. Események képeinek válogatása és csoportosítása megadott szempontok szerint. Hangos olvasás - zavaró zajok között, majd válaszadás az olvasott szöveggel kapcsolatos kérdésekre. Emlékezet -kondicionálás Értelmetlen szótagok vagy szópárok ill. verssorok memorizálása, reprodukciója. 42

7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. A memoriterek tanulásának módjai A tanulandó anyagrész logikai egységekre bontása A felesleges ismétlések kiküszöbölése Az asszociációs képesség fejlesztése A logikus gondolkodás fejlesztése Auditív vagy vizuális tanulótípus - e a kliens? Holista vagy szerialista tanulótípus e a kliens? A tanulási motiváció fokozása Verstanulás, szabálytanulás tanári irányítással, majd önállóan Prózai szövegek logikai egységekre tagolása kezdetben tanári irányítással, majd újabb szövegen önállóan. Értelmetlen szótagok tanulása, majd történet memorizálása. Ismeretlen fogalmak jelentésének kikövetkeztetése a szövegkörnyezetből. Felesleges adatokat tartalmazó feladatok megoldása. Azonos nehézségű tananyagrész elsajátítása hallás ill. néma olvasás után. A tempó regisztrálása. Azonos fajsúlyú anyagrészek elsajátítása globális megismeréssel és részekre tagolva. A tempó regisztrálása. A tanulandó témák listázása az irántuk tanúsított tanulói érdeklődés szerint. A programot természetesen folytathatnánk tovább, de jelen esetben erre nincs szükség. E helyen csupán az volt a cél, hogy ismertessük, milyen módszerrel lehet megtanítani a képzés résztvevőit az önálló ismeretszerzésre akár iskolai keretek között, akár egyénileg. Fontos, hogy lássuk, egyetlen foglalkozás után túlzott optimizmus lenne azonnali eredményt várni. A folyamatot nem lehet befejezettnek tekinteni, ha csupán egy-egy programrészletet hajtottunk végre. Az eltérő tanulási problémákkal küszködő hallgatókkal nem feltétlenül fontos minden egyes program-feladatot elvégeztetni. Egyéni diagnózis után a célzott tevékenységeket kibővítve, hasznosítható legjobban a foglalkozási terv. Lesznek olyan hallgatók, akikkel többször is vissza kell térni egy-egy tevékenységre, mert nehezen szerzik meg a tanulási rutint, azonban a szükséges módosításokkal és kiegészítésekkel, elérjük a célunkat, megtanítunk tanulni. Az imént említett egyéni diagnózis felállítását segítheti a következő oktatóprogram, ami az önálló ismeretszerzés legfontosabb szabályait rejti magában és sajátíttatja el alkalmazóival, és amely, - bár csupán példának szántuk az Ön korábbi ismereteinek felidézésére is alkalmas lehet. A feladatok kérdései után alternatív válaszokat találnak, amelyek közül a legmegfelelőbbet kiválasztva az utasítások szerint haladhatnak tovább. A helytelen megoldást választót a 43

program a megoldás függvényében irányítja egy korábbi kérdéshez, amiről csak akkor léphet tovább, ha azt már helyesen válaszolta meg. A program végrehajtása önállóan történik, a teljesítés időtartama azonban, jelzés értékű a tanulásirányítást végző szakember számára. Elégedett e az eddig elért tanulmányi eredményeivel? IGEN NEM Örülhet, ha minden eddigi eredménye elégedettségre ad okot, ne folytassa a programot! Tudja e, mi az eredménytelenség oka? NEM IGEN Próbáljuk meg együtt a gondok felszínre hozását! Akkor maga is meg tudja oldani a problémát segítség nélkül. Gondolja át a megoldás lehetőségét és cselekedjen ennek megfelelően! Ne folytassa a programot! 44

Mennyi időt fordít naponta tanulásra? Mennyi id őt fordítasz naponta tanulásra? 1 órát 1 2 órát 2 3 órát Ez az idő talán csak az írásbeli feladatok elvégzésére elegendő. Nem túl sok, de ha jól gazdálkodik az idővel, elegendő lehet. Ennyi időnek elegendőnek kell lenni, bizonyosan nem jól osztja be. Az alapos felkészüléshez legalább napi kétórai kitartó munkára van szükség. Az írásbelivel, vagy a szóbelivel szokta kezdeni a konzultációkra felkészülését? Írásbelivel Szóbelivel Ezentúl mindig a szóbeli megtanulásával kell kezdenie, mert az írásbeli házi feladat elkészítésének az az alapja. Jól teszi! Az írásbeli házi feladatok a gyakorlást szolgálják. Először mindig az új ismereteket kell elsajátítani és csak azután gyakorolni. Hányszor szokta elolvasni a megtanulandó szövegeket a vizsgára? egyszer háromszor kétszer 45

Ennyivel csak a felületes hallgatók elégedhetnek meg. Túl hosszú időt igényel, ha mindent háromszor végigolvas. Ha igazán figyelmesen olvas, ez a mennyiség elegendő lesz vizsgáinak sikeres letételéhez. Fogadjon el egy jó tanácsot! Ha kétszer, igazán figyelmesen elolvasná a tanulni valót, eredményesebb lehetne. Nem az az eredményesebb tanulás, ha minél többször elolvasunk valamit, hanem az, ha jobban odafigyelünk a tartalmára. Szokott e szüneteket iktatni a tanulási idődbe? IGEN NEM Helyes! Mennyi szünetet tart? Kár, mert óránként 5-10 percet pihennie kellene tanulás közben. Egy órát Pár percet Ez túl sok. Ennyi idő alatt még azt is elfelejti, amit addig megtanult. Igaza van, ennyi pontosan elegendő arra, hogy erőt gyűjtsön a következő tantárgy tanulásához 46