Világbank, Városfejlesztési részleg Helyi Gazdaságfejlesztés (HGf) Rövid bevezető a HGf-be A Változás Városai tudásterméke
Változás Városai Közép-kelet európai önkormányzatok hálózata A helyi önkormányzatokra egyre több feladat hárul, miközben a központi kormányzat gyakran az ellenőrzése alatt tartja az eszközöket és a bevételeket. A helyi önkormányzatok számára elérhető erőforrások igen szűkösek, és a központi költségvetés kifizetési gyakran bizonytalanok. A közigazgatási eljárások még mindig gyakran bürokratikusak, és a közösségi szerepvállalás és részvétel általában nem része a helyi önkormányzatok döntéshozatali folyamatainak. A közép-kelet európai közigazgatás átalakításához a vezetés olyan stratégiai megközelítésére van szükség, amely a helyi önkormányzatokat hatékonyabbá és hatásosabb érdekérvényesítővé teszi. A Bertelsmann Alapítvány és a Világbank közösen indította el a több önkormányzatot átfogó hálózatát a terület politikai és közigazgatási reformjainak elősegítése érdekében. A hálózat célja, hogy a közép-kelet európai országok helyi önkormányzatai között konstruktív, informális határokon túlnyúló kommunikációs lehetőséget biztosítson, elősegítve a szervezeti, politikai és gazdasági reformokat. A közigazgatásnak a piaci folyamatok által gerjesztett változásoknak megfelelve ösztönző környezetet kell biztosítania az egyéneknek, közösségeknek és üzleti vállalkozásoknak. A városok nem csak saját lakosságuk számára, hanem az ország számára is a növekedés motorjai lehetnek. Az egyedi hálózat közös erőfeszítése az, hogy a változásokat az önkormányzat nézőpontjából tudja megfelelően kezelni. A hálózat szerkezetét a Jövő Városai (www.cities-of-tomorrow.net) programról mintáztuk, melyet a Bertelsmann Alapítvány több éven keresztül támogatott az OECD országokban. Világosan meghatározott követelmények alapján a Világbank és a Bertelsmann Alapítvány egy kiválasztási folyamatot kezdett, a résztvevő városok kiválasztásához, melyek közepes méretű városok voltak Lengyelország, Magyarország. Szlovákia, Lettország és Bulgária területéről. Az öt ország nyolc reform-orientált önkormányzata az innováció és a változás laboratóriumaként működik. A legfőbb cél az, hogy ezek a városok hosszú távú stratégiát dolgozzanak ki, és egyes kiemelt területeken alkalmazzák a stratégiai tervezés gyakorlatát. A városok a helyi gazdaságfejlesztést és a szilárd hulladékok kezelését tekintették elsődleges fontosságúnak. E két téma köré csoportba szerveződve folyik a munka. A csoportmunka célja az, hogy a városokat arra bátorítsa, hogy a stratégiai vezetési megközelítést alkalmazva feleljenek meg a velük szemben támasztott kihívásoknak. A Változás Városai program a tervgazdálkodásról a piaci folyamatokra történő áttérést támogatja, és fórumot biztosít a helyi önkormányzati reformokkal kapcsolatos ötletek és sikeres stratégiák megvitatására. A hálózat segíti a megoldási modellek kialakítását is azokra a problémákra, melyekkel a résztvevő városok küszködnek, és serkenti a reform és városfejlesztési folyamatokat a régióban. A városok megvizsgálják és megvalósítják a projekt során kidolgozott új ötleteket, és az eredményeket széles körben terjesztik.
Tartalomjegyzék Köszönetnyilvánítás 3 1. A helyi gazdaság fejlesztésének legfontosabb elemei 4 2. A helyi gazdaságfejlesztés evolúciója 7 3. A HGf indítása: HGf stratégiák felépítése és végrehajtása 8 4. A HGf intézményesítése 13 5. A stratégia sikeréhez szükséges helyes gyakorlat 13 6. A HGf teljesítményének mérése 14
Köszönetnyilvánítás Az Egyesült Királyság nemzetközi fejlődésért felelős minisztériuma (DFID) és a Világbank közösen támogatja a helyi gazdaságfejlesztés (HGf) tudás- és kapacitásnövelő programját. A jelen kiadvány a fenti projekt része, melyet a nemzetközi tapasztalatok felhasználásával a Világbank, Washington D.C., Városfejlesztési osztálya készített. További információkért látogassa meg a www.worldbank.org/urban/led honlapot. Az angol nyelvű kiadvány megjelenését az Egyesült Királyság nemzetközi fejlődésért felelős minisztériuma (DFID) és a Világbank finanszírozta, de az abban foglalt vélemények nem feltétlenül tükrözi az említett intézmények nézeteit. Mindkét szervezet engedélyezte a Változás Városai hálózatnak, melyet a Bertelsmann Alapítvány, Guetersloh/Németország, és a Világbank hozott létre, hogy a kiadványt a Változás Városai hálózat kiadványaként terjessze a bolgár, magyar, lett, lengyel és szlovák nyelven is.a jelen kiadványban szereplő állítások, megállapítások, következtetések és javaslatok nem feltétlenül tükrözik a Bertelsmann Alapítvány hivatalos politikáját. A kiadványt az alábbi szervezetektől és hivataloktól hozzáférhető információk és az általuk alkalmazott helyi gazdaságfejlesztési gyakorlat alapján állítottuk össze: Latin-Amerika és a Karib-szigetek Gazdasági Bizottsága (CEPAL): www.eclac.cl Európai Unió: www.europa.eu.int A Sussex-i Egyetem Gazdaságfejlesztési Intézete: www.ids.ac.uk/ids/global Nemzetközi Gazdaságfejlesztési Tanács: www.iedconline.org Az OECD Du Sahel Klubja: www1.oecd.org/sah/activities/dvpt-local/index.htm Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet: www.oecd.org Helyi Gazdaságfejlesztési Társaság: www.parul-led.or.id/e_overview.htm Regionális Technológiai Stratégiák: www.rtsinc.org Az Egyesült Királyság Miniszterelnökhelyettesi Hivatalának Várospolitikai Osztálya: www.urban.odpm.gov.uk Az Amerikai Egyesült Államok Gazdaságfejlesztési Hivatala: www.doc.gov/eda Az Amerikai Egyesült Államok Nemzetközi Gazdaságfejlesztési Hivatala: www.usaid.gov Világbank: www.worldbank.org 2003, Copyright Bertelsmann Foundation, Guetersloh; UK DFID, London; The World Bank, Washington, D.C. Borító: Boris Kessler Szerkesztés és szedés: Vanessa Meise Fordította: Lányi Dániel www.citiesofchange.net
Mutató a helyi gazdaságfejlesztés tárgykörében 4 1. A helyi gazdaság fejlesztésének legfontosabb elemei 1.1 Mi a helyi gazdaságfejlesztés? A Helyi Gazdaságfejlesztés (HGf) egy olyan folyamat, ahol a köz-, üzleti-, és magánszektor szereplői együttműködnek a gazdasági növekedéshez és munkahelyteremtéshez szükséges feltételek fejlesztésében. A cél az életminőség javítása. 1.2 Mit jelent a helyi gazdaságfejlesztés alkalmazása? A helyi gazdaságfejlesztés alkalmazása azt jelenti, hogy együttműködve építjük egy terület gazdaságát az ott lakók életminőségének és jövőjének javítása érdekében. A közösségek sikere ma azon múlik, hogy milyen gyorsan alkalmazkodnak a változó országos és nemzetközi gazdasági környezethez. 1.3 Hogy lehet erős gazdaságot építeni? Minden közösség olyan helyi feltételekkel rendelkezik, mely segítheti vagy hátráltathatja a gazdasági fejlődést. A helyi gazdaságfejlesztési stratégia ezeken a helyi körülményeken alapul. Az erős helyi gazdasághoz a közösségnek együtt kell működnie, meg kell értenie erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és a veszélyeket, és azoknak megfelelően kell cselekednie. Ha ez megtörtént, a terület vonzóbbá válik a vállalkozások, dolgozók és a támogató szervezetek számára. 1.4 Ki végzi a helyi gazdaságfejlesztést? A sikeres magánvállalkozások anyagi javakat, munkahelyeket és jobb életkörülményeket teremtenek a közösségben. A magánvállalkozás sikere azonban a kedvező helyi üzleti körülményeken múlik. A helyi önkormányzatoknak nagy szerepük van a megfelelő üzleti környezet kialakításában, és a munkahelyteremtésben. A HGf egy partnerségi kapcsolat az önkormányzat, üzleti vállalkozások és a közösség érdekei között. 1.5 Mire jó a Helyi Gazdaságfejlesztés? A HGf alkalmazása az 1970-es években kezdődött el, amikor az önkormányzatok és az érintettek ráébredtek, hogy a mobil tőke a különböző területek között mozog. Aktív módon megvizsgálva a gazdasági alapokat, akadályokat, és stratégiai tervezéssel eltávolítva a korlátozó tényezőket a közösségek ily módon próbálták fejleszteni gazdaságukat. Ma az önkormányzatok több szinten nagyobb kihívással néznek szembe. Ezek a szintek az alábbiak:
Mutató a helyi gazdaságfejlesztés tárgykörében 5 NEMZETKÖZI A globalizáció növeli a lehetőségeket, de a versenyt is. Lehetőségek nyílnak az önkormányzatok számára hogy új piacokra lépjenek be, de a nemzetközi konkurencia is beléphet a helyi piacra. A multinacionális termelővállalatok, bankok és szolgáltatók globális szinten keresnek költséghatékonyabb telephelyeket. A technológiailag fejlettebb iparágakhoz speciális készségek és technológiai infrastruktúra szükségesek. A helyi körülmények adják a közösség előnyeit, a képességet a tőke odavonzására és megtartására. Még kisvárosok és környező vidéki területeik is találhatnak speciális országos vagy nemzetközi lehetőségeket, ha saját előnyeikre építenek. ORSZÁGOS A makrogazdasági, fiskális és monetáris politika érinti a helyi önkormányzatokat. Az országos jogi és egyéb szabályozás (pl. hírközlési liberalizáció, környezetvédelmi szabványok) is befolyásolja a helyi üzleti atmoszférát, ami segíti vagy hátráltatja a gazdaságfejlesztési célok elérését. Sok országban folytatódik a kormányzat decentralizációja, és a magántőke mobilizálása. Ezek a tendenciák hatással vannak a helyi gazdaságra is. A helyi önkormányzatoknak fel kell ismerniük az őket érő fenyegetéseket, és az azok által hozott lehetőségeket is. REGIONÁLIS A régiókon belüli közösségek sok esetben versengenek a belső és külső beruházások elnyeréséért. Sok lehetőség áll a közösségek (mind városi mind vidéki) előtt, hogy összefogjanak a gazdaság fejlesztése érdekében, regionális infrastrukturális vagy környezeti beruházások terén. Például az önkormányzatok által alakított szövetség közvetíthet a HGf terén a központi kormányzat és a helyi önkormányzatok között. VÁROS ÉS NAGYVÁROS A cégek (kicsik és nagyok) gyakran városi területeket választanak növekedésük színhelyéül, mert így élvezhetik előnyét annak, hogy megosztják piacukat, infrastruktúrájukat, munkaerő állományukat, beszállítóikat és információikat egymással. A városi területek fejlődési potenciálja jelentős mértékben függ az elektromos hálózat, közlekedés, víz és csatornázás, telekommunikáció és fejlett városi területek elérhetőségétől, és az azokra vonatkozó politikától. A helyi gazdaságban a termelékenységet befolyásoló tényezők a lakásellátottság, egészségügyi és oktatási szolgáltatások, a képzett munkaerő, közbiztonság, oktatási lehetőségek és tömegközlekedés. Ezek a kemény és lágy infrastrukturális tényezők alkotják a sikeres gazdaság gerincét, ezek adják a viszonylagos versenyelőnyt. A legfontosabb és leghatékonyabb módszer az üzleti élet serkentésére, hogy az önkormányzat javítson az ügyintézési eljárásokon, melyeken a vállalkozásoknak kell átesniük. A legtöbb önkormányzat komplex, rosszul irányított, drága és szükségtelen üzleti nyilvántartást vezet. Ezek csökkentésével a terület befektetési légköre gyorsan javul, és vállalkozásbarátsága széles körben ismertté válik.
Mutató a helyi gazdaságfejlesztés tárgykörében 6 HÁTRÁNYOS HELYZETŰ RÉTEGEK A közösségek és üzleti vállalkozás egyre inkább rájönnek, hogy a sikeres helyi gazdaságnak nem csak gazdasági és környezeti, hanem társadalmi megújulásra s szüksége van. Ezen oknál fogva a helyi gazdaságfejlesztési tervek és stratégiák kidolgozása során ki kell térni a szegénység elleni intézkedésekre, és be kell vonni a hátrányos helyzetű és kizárt csoportokat is.
Mutató a helyi gazdaságfejlesztés tárgykörében 7 2. A helyi gazdaságfejlesztés evolúciója Mielőtt a HGf megvalósításáról szólnánk, fontos magáról a HGf fejlődéséről szólni. A HGf evolúciója több olyan útra mutat, melyen el lehet indulni. Ezek áttekintése nagyon fontos ahhoz, hogy elkerüljük a múlt tévedéseit. FÓKUSZ 1960-TÓL AZ 1980-AS ÉVEK ELEJÉIG ESZKÖZÖK mobil gyártási tőke vonzása a helyi külső területekről külföldi közvetlen befektetések odacsábítása kemény infrastrukturális befektetések (csak közszféra) AZ 1980-AS ÉVEKTŐL AZ 1990-ES ÉVEK KÖZEPÉIG nagy támogatások, adókedvezmények, támogatott kölcsönök a befektetőknek támogatott kemény infrastrukturális befektetések termelési költség csökkentése olcsó munkaerő toborzásával a meglévő vállalkozások megtartása és fejlesztése folyamatos hangsúly a külső tőke vonzásán, de ez már célzott, megadott szektorokra vagy földrajzi területekre vonatkozik (közszféra kezdeményezésére) AZ 1990-ES ÉVEK VÉGÉTŐL NAPJAINKIG a teljes üzleti klíma javítása Lágy infrastrukturális befektetések (pl. humán erőforrás fejlesztés, szabályok racionalizálása) köz/magánszféra partneri kapcsolata a közjó érdekében tett magánszektor befektetések serkentése az életminőség és a biztonság fejlesztése a közösség és a potenciális befektetők számára nagymértékben célzott befektetésvonzó programok, a helyi előnyökre építve (Általában a közszféra irányításával) közvetlen kifizetések az egyes vállalkozásoknak üzleti inkubátor / munkahely tanácsadás és oktatás a kis és középvállalkozásoknak szakmai támogatás vállalkozásindítási támogatás mind kemény, mind lágy infrastrukturális beruházások holisztikus stratégia a támogató és segítő helyi gazdasági környezet kialakításához a helyi cégek növekedésének fejlesztése áll a középpontban önkormányzatok közti összefogás és hálózatépítés a gazdasági együttműködési kapcsolatok fontosságának hangsúlyozása munkaerő fejlesztés és lágy infrastrukturális befektetések az életminőség javítási kezdeményezések támogatása mind a termelő, mind a szolgáltató szektor segítése gazdaságilag kapcsolódó üzleti csoportok (klaszterek) kialakítása
Mutató a helyi gazdaságfejlesztés tárgykörében 8 3. A HGf indítása: HGf stratégiák felépítése és végrehajtása A gyakorlat azt mutatja, hogy a helyi gazdaságfejlesztésnek mindig egy stratégia kialakításával kell kezdődnie. A HGf stratégia egy közösség tervezési folyamatának kritikus része. Ideálisesetben a HGf stratégia egy nagyobb közösségi stratégiai terv része. A HGf stratégia időtartama körülbelül 5 év, a megfelelő rövid-, közép-, és hosszú-távú célokkal. A HGf stratégiai tervezés folyamata sok más folyamathoz hasonlóan 5 lépésből áll. HGf Ötlépéses stratégiai tervezési folyamat 1. lépés: A tevékenységek megszervezése 2. lépés: A helyi gazdasági értékelés elvégzése 3. lépés: A HGf stratégia elkészítése 4. lépés: A HGf stratégia megvalósítása 5. lépés: A HGf stratégia felülvizsgálata 3.1 1. lépés: A tevékenységek megszervezése, irányító csapat és partnerségi hálózat megszervezésével A helyi gazdaságfejlesztés sikere a közszféra (állami), üzleti szféra (magánvállalkozások) és nem-kormányzati szféra (Non-profit szervezetek, közösségi szervezetek, szakszervezetek, szociális, polgári és vallási szervezetek] együttműködésén múlik. A tervezési folyamatot annak megállapításával kell kezdeni, hogy melyek azok a személyek, szervezetek, vállalkozások, szakmai szervezetek, oktatási intézmények, melyek érdekeltek a helyi gazdaság fejlődésében. KÖZSZFÉRA MAGÁNSZFÉRA NEM-KORMÁNYZATI SZERVEK helyi önkormányzat és szakmai szervei kerületi vagy regionális önkormányza szakmai bizottságok és hatóságok: egészségügy oktatás közlekedés megyei közgyűlés kutatási és felsőoktatási intézmények közszolgáltatók nagyvállalatok szakszervezetek kis-, közép- és mikrovállalkozások terület és ingatlanfejlesztők bankok és egyéb pénzügyi szolgáltatók kereskedelmi kamarák sajtó egyéb üzleti támogató csoportok szakmai szervezetek magán közművek magán oktatási intézmények szellemi műhelyek közösségi vezetők lakossági csoportok közösségi szolgáltató szervezetek helyi oktatási intézmények helyi vallási intézmények egyén non-profit szervezetek, pl.: csoportok az alábbiak képviseletében kisebbségek, hátrá nyos helyzetű és rokkant csoportok környezetvédelmi problémák kultúra, művészetek és történelmi kutatások
Mutató a helyi gazdaságfejlesztés tárgykörében 9 Az egyes érintett csoportok által hozott készségek és erőforrások adják meg a stratégiai tervezési folyamat alapját. A megfelelő munkakapcsolatok és struktúra kialakítása előnyös hosszú-távú hivatalos együttműködést eredményez a magán-, köz-, és non-profit szféra között. A munkakapcsolat jellege a viszonylag informális együttműködéstől a helyi önkormányzaton belüli gazdaságfejlesztési hivatal, vagy ennek megfelelő önkormányzati-magán partnerségi kapcsolat megalakításáig terjedhet. 3.2 2. lépés: A helyi gazdasági értékelés elvégzése A helyi gazdasági környezet ismerete fontos segítség a jövőbeni stratégia kialakításához. A helyi gazdaság elemzésének határait ne az adminisztratív határok határozzák meg, hanem a földrajzi terület gazdasági viszonyai, a vonzáskörzet, vagy szorosan kapcsolódó vidéki területek. Az előzetes gazdaságértékelés a már meglévő kvalitatív és kvantitatív forrásokból merít, a gazdaság és munkahelyteremtés területén játszódó folyamatokból, tendenciákból, a helyi gazdaság irányának meghatározása érdekében. Ezek az információk a terület gazdasági fejlesztésének programjaihoz is biztosítanak adatokat. A gazdasági értékelés első lépése az adatgyűjtés. Több eszközt, beleértve a SWOT elemzést ( erősségek, gyengeségek, lehetőségek, fenyegetések ), benchmarkingot és helyi gazdasági jelzőszámokat is fel lehet használni. A helyi gazdasági értékelés az alábbiakra terjedhet ki: Erősségek: Gyengeségek: Lehetőségek: Fenyegetések: helyi eszközök versenyképes fizetések, képzett munkaerő, oktatsi és kutatási intézmények, fejlett tömegközlekedés, közbiztonság, termelékeny cégek, nyersanyagforrások vagy egyéb termés zeti erőforrások közelsége. a növekedés akadályai súlyosbodó szegénység, komplex szabályok, nem megfelelő infrastruktúra, korlátozott hitelhozzáférés, a munkaerőt akadályozó egészségi problémák (pl.: HIV/AIDS). kedvező külső körülmények technológiai változás, új nem zetközi kereskedelmi megállapodások, vagy makrogazdasági/politikai fejlemények a piac növeléséhez. kedvezőtlen külső körülmények demográfiai változások, globális gazdasági visszaesés, piacvesztés, mely helyi gyár bezárásokhoz vezethet. Az értékelésnek fel kell ölelnie a köz-, magán-, és non-profit erőforrásokat, a már meglévő kvalitatív és kvantitatív információkra is alapulhat, és ki kell dolgozni az információkezelés oylan módszerét, melyet a későbbi mérés és értékelés során is fel lehet használni. Az adatok részletessége és mélysége a lehetőségektől, költségvetéstől és a helyi gazdaság természetétől függ.
Mutató a helyi gazdaságfejlesztés tárgykörében 10 FONTOS ADATKATEGÓRIÁK jelenlegi gazdasági tevékenységek és tendenciák a helyi magánszektor fejlődési és irányítási kapacitása cégjegyzék helyi önkormányzat kapacitása népesség tendenciák fizikai infrastruktúra természeti erőforrások helyi földrajzi tényezők közösségi jellemzők üzleti kultúra helyi vezetés humán erőforrások és készségek finanszírozási lehetőségek helyi K+F helyi oktatási intézmények egyéb, az üzleti életet befolyásoló körülmények Fontosak még a szomszédos településekkel, illetve egyéb regionális, országos vagy nemzetközi versenytársakkal való összehasonlíthatóságot lehetővé tevő információk. Az értékelésnek a főbb szektorokra vonatkozó lehetőségek széles skáláját kell röviden áttekintenie. 3.3 3. lépés: A HGf stratégia elkészítése Átfogó stratégiai tervként a HGf stratégia célja az, hogy holisztikus megközelítést nyújtson a HGf megvalósításával kapcsolatban. A helyi önkormányzat szakembereinek és a fő érdekelteknek a környezetvédelmi és szociális szükségletekkel kell összehangolniuk a gazdasági fejlődést. A HGf stratégia több elemből áll. A HGf stratégia elemei Jövőkép: Az érintettek egyetértését tükrözi a közösség gaz Célok: daságának jövőjét illetően. A jövőképen alapulnak, és a gazdasági tervezési folyamat különböző eredményeit határozzák meg. Célkitűzések: A teljesítmény-követelményeket, és a fejlesztés céltevéken-ységeit határozzák meg. Mérhetőek, és határidővel rendelkeznek. Programok: A reális gazdaságfejlesztési célok eléréshez szükséges Projektek és megközelítéseket határozzák meg. Mérhetőek, és határidővel rendelkeznek. Intézkedési tervek. Specifikus program-komponensek megvalósítása. Fontossági sorrendbe kell öket rendezni, költség-kalkulációval. Mérhetőek, és határidővel rendelkeznek.
Mutató a helyi gazdaságfejlesztés tárgykörében 11 3.4 4. lépés: A HGf stratégia megvalósítása, A stratégia megvalósítását egy megvalósítási terv segíti mely az egyes projektek intézkedési terveire épül. A megvalósítási terv tartalmazza a költségvetési, személyzeti, intézményi és eljárási követelményeket. Célja a projektek és programok integrálása a HGf stratégiába. Az intézkedési terv vázolja fel a feladatok hierarchiáját, a felelős személyek, reális határidőket, erőforrás és pénzigényt, várt hatásokat, eredményeket, teljesítményt, és az egyes projektek előrehaladásának ellenőrzésére szolgáló rendszereket. A megvalósítási terv közvetít a projektek között, biztosítva, hogy nem legyen szükségtelen versengés azt erőforrásokért. Egyes projektek gyors győzelem jellegűek, melyeket rövidtávon végre lehet hajtani, és fontos szerepet játszanak a bizalom erősítésében. Más projektek közép-, vagy hosszú-távúak. Minden esetben a projekteket az érintetteknek kell győzelemre segíteni, a szükséges elkötelezettség és erőforrások biztosításával. A jó megvalósítási terv gyakran a helyi önkormányzatok, magánvállalkozások és vállalatok költségvetésének hatékonyabb és hatásosabb felhasználásához vezet. Használható még külső forrásbevonások, mint pl. központi kormányzat támogatása, kétoldalú vagy multilaterális donor hivatalok pályázatainak elnyeréséhez. A holisztikus HGf stratégiához tartozó megfelelő ellenőrző és értékelő technikák kidolgozása is igen fontos a kiadások igazolásához, a szükséges módosítások elvégzéséhez, és a helyes gyakorlat kialakításához. A jelzőszámok szolgálnak a folyamat (kvalitatív) és hatásainak (kvantitatív) jellemzésére. 3.5 5. lépés: A HGf stratégia felülvizsgálata A gazdaságfejlesztési stratégiát legalább évente kell felülvizsgálni. A felülvizsgálat alkalmazza a gazdaság és az erőforrások jellemzésére már meghatározott ellenőrző és értékelő jelzőszámokat. A felülvizsgálat nem csak a bemeneti, kimeneti értékekre és hatásokra terjed ki, hanem a megvalósítási folyamatra, a részvételi szintekre, a helyi körülmények módosításának dinamikájára, és a környező régiókkal, valamint országos és nemzetközi szinten ápolt gazdasági (politikai) kapcsolatokra is. A teljes stratégia felülvizsgálata mellett rendszert kell létrehozni az egyes projektek előrehaladásának ellenőrzésére is. Ezek a rendszerek biztosítják azokat az eszközöket a döntéshozók számára, melyekre ahhoz van szükség, hogy a stratégiát a változó helyi viszonyokhoz igazítsuk. HGF PROGRAM OPCIÓK A közösségnek döntéseket kell hoznia azokról a programokról melyekre a stratégia alapul. A közösségek sok opció közül választhatnak. Az első öt tipikus választás, melyek több más opció egészíthet ki a helyi körülményeknek megfelelően:
Mutató a helyi gazdaságfejlesztés tárgykörében 12 A helyi befektetésekhez előnyös környezet biztosítása: Intézkedések a helyi gazdasági atmoszféra javítására, üzleti nyilvántartások, adórendeletek javítása a városházán. Ezeknek a tevékenységeknek összhangban kell lenniük az országos szinten hozott befektetés-ösztönző intézkedésekkel. Kemény infrastrukturális beruházások. Az üzleti kemény infrastruktúra fejlesztése, beleértve: Közlekedési infrastruktúra: út, vasút, vízi- és légi közlekedés Közművel: ipari és ivóvíz, hulladékszállítás, gáz, elektromos és telekom munikációs hálózat A v allalkoz asok helysz in enek biztos it asa: A v allalkoz asokat hozz a kell seg iteni, hogy megfelel o terhülethez es epületkhez jussanak Inkubációs munkahelyek és üzleti egységek Telephelyek és telkek: kereskedelmi és üzleti telephelyek létesítése Az együttműködésre alapuló HGf egyik előnye az, hogy így össze lehet hangolni a tőkebefektetéseket a közösség gazdaságfejlesztési és jövedelemtermelési igényeivel, a befektetést megtérülésének maximalizálására. Lágy infrastrukturális beruházások. A gazdasági környezet fejlesztése a szakmai képzéssel, gazdaságorientált képzéssel, kutatással fejlesztéssel, egyablakos ügyintézéssel, tanácsadással, hálózatépítéssel, útmutatásokkal a tőke és finanszírozási források megszerzéséhet. A helyi vállalkozások növekedésének segítése. Tanácsadás és erőforrások biztosítása a meglévő vállalkozások számára a helyi gazdaság fenntartása és megerősítése érdekében. Kedvező üzleti környezet fenntartása a helyi hatóságok segítségével. Új vállalkozások segítése. Tanácsadás, szakmai tanácsok, információk és erőforrások biztosítása új vállalkozások létrehozásához. Befektetések vonzása. Vállalkozások idecsábítása más területekről vagy országokból. Itt gondosan végig kell gondolni a ráfordítások és a haszon arányát. Ez kockázatos is lehet, és előnyös, ha a széleskörű HGf stratégia egy célzott részét képezi. Szektor (és gazdasági klaszter) fejlesztés. A cégek közti kapcsolat és függőség kihasználása (beleértve a beszállítókat és ügyfeleiket), szolgáltatások támogatása (beleértve az oktatási intézményeket és bankokat) termékek és szolgáltatások előállítási (és értékesítési) hálózatát kialakítva. A helyi önkormányzatok helyi és regionális együttműködéssel és hálózatépítéssel tudják összehozni a szükséges szereplőket. Célzott területfejlesztés. Egyes helyhez kötődő problémák kezelése, mint pl.: pusztuló városközpont, ipari negyed vagy kereskedelmi városrész rekonstrukciója. Ígéretes növekedési lehetőségek kihasználása ott, ahol a piaci potenciált már fejlődő magánberuházások jelzik (pl.: közlekedési folyosóm mentén).
Mutató a helyi gazdaságfejlesztés tárgykörében 13 Az alacsony jövedelmű vagy nehezen foglalkoztatható rétegek integrációja. Programok a szegény és hátrányos helyzetű rétegek felzárkóztatására. Annak biztosítása, hogy az új, növekvő iparágak kiterjesztik a foglalkoztatási lehetőségeket az alacsony jövedelmű rétegekre is (beleértve az informális szektorban dolgozókat is), és hogy ezen dolgozók is igénybe vehessék a fejlődéshez szükséges lehetőségeket. 4. A HGf intézményesítése Mivel a HGf átfogó jellegű, ezért az önkormányzat minden részlegére, és több más érintettre is kiterjed. Ügyelni kell arra, hogy a helyi gazdaságfejlesztési funkció jól szervezett legyen, Az első feladat gyakran azon eljárások felülvizsgálata, melyekkel a helyi önkormányzat a vállalkozásfejlesztést kívánja serkenteni. A HGf indításakor általában az önkormányzaton belül alakítanak egy csoportot, ami az érintettekkel együttműködve hozza létre azt a partnerségi kapcsolatot, amely majd javaslatot teszt a HGf kialakítására. Néha a program közös erőfeszítésként indul, de általában az önkormányzatok állnak a kezdeményezés élére. Ahogy a HGf stratégiák beágyazódnak a közösségbe, a partnerségi viszony autonóm, vagy fél-autonóm szervetté válhat a stratégia végrehajtásához. 5. A stratégia sikeréhez szükséges helyes gyakorlat A helyi gazdaságfejlesztés helyes gyakorlata a helyi körülményekhez igazított megközelítéseket alkalmaz. Az eddigi tapasztalatok szerint az alább felsorolt alapelvek különösen hasznosak: holisztikus megközelítés, mely kitér a társadalmi, környezeti és gazdasági problémákra is; a megfelelő stratégia létrehozásában minden érintett partner részt vett, és az egy közös jövőképen alapul; a kezdeményezések sora rövid-, közép- és hosszú-távú fejleszti a partneri viszonyt, és növeli az érintettek magabiztosságát; helyi vezetők, akik elkötelezettséget és hitelességet sugároznak egyesíteni tudják az érintetteket; a menedzsment kapacitásfejlesztése és a gyakorlati csoportok meglapítása alapvető fontosságú a programok megvalósításához; a HGf stratégiát magáénak kell éreznie az önkormányzatnak, és erős politikai akaratot kel demonstrálni a megvalósításához; a kormányzat más szintjeiről kapott politikai, pénzügyi és szakmai segítség többletértéket ad az erőfeszítésekhez. integrált megközelítés a HGf méréshez és értékeléséhez.
Mutató a helyi gazdaságfejlesztés tárgykörében 14 6. A HGf teljesítményének mérése A helyes HGf gyakorlat része a mérés és ellenőrzése (monitoring and evaluation) (M&E). Az M&E a HGf szerves része, egy olyan folyamat, ami szisztematikusan és objektíven határozza meg egy HGf projekt vagy politika relevanciáját, hatékonyságát és hatásait. A hatékony M&E folyamat több módon is segíti a HGf tevékenységet. Az M&E segítségével többet tanulhat a múltbéli tapasztalatokból, fejleszthetjük a HGf stratégiát és megvalósítását, azt eredményekről beszámolhatunk a fő érintetteknek, jobban tervezhetjük és foglalhatjuk le az erőforrásokat. Az M&E kiemeli a hatékony HGf programok teljesítését, és segít a jövőbeni döntéshozatalban. Az M&E kiemeli, hogy a program mely részei működnek jól, és melyek nem. Az M&E megvalósításához olyan stratégiai megközelítés kell, ami az M&E folyamatot a HGF intézmény vagy program működésébe integrálja. Az M&E stratégiához egy olyan teljesítménymérő rendszer létrehozása szükséges, mely rendelkezik a megfelelő mérőszámokkal a stratégiai és operatív célkitűzésekkel kapcsolatban. Szükséges továbbá egy szisztematikus programértékelési rendszer meghonosítása is, melynek keretében a HGf tervezési folyamat részeként minden program és tevékenység irányításába bele lesz építve az értékelés. Az alábbi pontok foglalják össze a mérés és ellenőrzés alapelveit a HGf-re és több más alapelvre vonatkozóan. 6.1 Mérés és Értékelés (M&E) A mérés a stratégia vagy projekt megvalósításának folyamatos ellenőrzése az ütemtervhez viszonyítva. Azonosítja a fél sikereket, és segíti a projekt műveleteinek időzítését. A mérés és ellenőrzés elfogadja a projekt terveit, és csak a teljesítményre összpontosít. Az értékelés a projekt relevanciájának, hatékonyságának és hatásainak (mind a várt és váratlan hatásainak) időszakos értékelése a megadott célkitűzésekhez viszonyítva. Az értékelés megkérdőjelezheti egy projekt felépítését, és az átfogó hatékonyságra összpontosít. A hatás elemzéséhez szükség lehet a tényektől eltérő helyzetek elemzésére is. 6.2 A helyes M&E stratégia 5 pontja: Világos célkitűzések A helyes M&E a megfelelő projekt felépítésen és a mérhető világos célokon nyugszik.
Mutató a helyi gazdaságfejlesztés tárgykörében 15 Főbb teljesítmény jelzőszámok A kulcsfontosságú teljesítmény mérőszámok (KPI-k) teszik lehetővé a fokozatos haladás mérésér, és a projekt átfogó sikerét. A kvalitatív és kvantitatív jelzőszámoknak meg kell felelniük az alábbi követelményeknek: SMART - specifikus, mérhető, alkalmazható, releváns és teljesíthető, valamint határidős ellenőrzött az érintettek ellenőrzésével, és elvárható pontossággal mérve megbízható a jelzőszámokon alapuló következtetéseknek meg kell egyezniük, mg akkor is, ha azokat más személyek végezték érzékeny elég érzékenynek kell lenniük ahhoz, hogy mérni tudják a helyzet fontos változásait nemileg bontott a jelzőszámokat nemi bontásban kell közölni ott, ahol az megoldható és hasznos költséghatékony az információ alkalmazhatóságának arányban kell lennie az adatgyűjtés költségével és időigényével gyors az adatokat elég gyorsan kell gyűjteni és feldolgozni ahhoz, hogy lehetővé tegyék a gyors döntéshozatalt a helyi képességeknek és erőforrásoknak megfelelő a jelzőszámoknak nem szabad terhet jelentenie a projektben résztvevő partnerek számára a meglévő dolgokra építő az egyéb projektekben már felhasznált meglévő adatokra kell támaszkodni. Adatgyűjtés Az adatgyűjtés típusa a jelzőszám természetétől függ. Egy projekten belül általában szükséges a bemenet (pl.: pénzügyi, munkaerő) függvényében elemezni a kimenetet (pl.: haladás a kézikönyvön, épületen, stb.) és a folyamat elvégzését (pl.: mennyire tartják magukat a folyamatok a meghatározott időkerethez, stb.). Intézményi követelmények Az M&E intézményi követelményeinek meghatározásakor figyelembe kell venni a mérésekhez szükséges személyzetet, folyamatokat, mind az általános stratégia keretei közt, mind az egyes projektekre/programokra lebontva. A szükséges értékelési eszközök típusait is figyelembe kell venni, és a várt M&E végterméket is (pl. Teljesítményfejlesztési Terv. Előrehaladási Jelentés. Jelentés a tapasztalatokról, stb.). Visszajelzés Ez a komponens azokból a módszerekből áll, melyek segítségével az M&E által feltárt eredményeket visszacsatoljuk a döntéshozatali folyamatba. A mérés és az értékelés közti különbségek:
Mutató a helyi gazdaságfejlesztés tárgykörében 16 MIT: MIÉRT: MIKOR: HOGYAN: INFORMÁCIÓ TÍPUSA: MÉRÉS rutin információgyűjtés egy projekt minden aspektusáról; Információk a projekt megvalósításáról az aktuális helyzet elemzése, tevékenységek elemőrzése, hogy azok az időterv szerint haladnak-e, köztes célok mérése, a a hatékony erőforrás-felhasználás biztosítása folyamatos (napi, havi, éves) a dolgozók és a résztvevők végzik elsődlegesen kvantitatív adatok ÉRTÉKELÉS mélyebb rálátást ad a projekt átfogó hatásairól a munkaterv előrehaladását, a célok elérését, a projekt hatékonyságát, a projekt hatását és költséghatékonyságát dokumentálja időszakos (a projekt felénél, végénél, stb.) belső értékelés, a projekt menedzser/dolgozók vagy résztvevők által külső értékelés, külső tanácsadók, hivatalok vagy donorok által elsődlegesen kvalitatív adatok