A kínálat. Fókuszban az 50+-os generáció Dr. Szabó-Tóth Kinga 2015.
Tartalom Bevezető 3 A kutatás módszertanának, helyszíneinek bemutatása 6 A kérdőíves kutatás eredményeinek bemutatása 13 Felhasznált irodalom 48
Bevezető Az első és második demográfiai átmenetnek köszönhetően a társadalom korstruktúrája átrendeződött: a népesség általában véve is idősebbé vált. Jelenleg Magyarországon minden hatodik ember 65 év feletti. Az idősebb korcsoportok arányának növekedését két tényező befolyásolja: egyrészt a termékenység csökkenése (amely a korpiramis aljának szűkülését eredményezi), másrészt a halandóság javulása (amely viszont a korpiramis tetejének szélesedésével jár). E két tényező mellett a társadalom idősödésének mértékét a vándorlás szintén befolyásolja: a bevándorlás lassítja, míg a kivándorlás gyorsítja a folyamatot, köszönhetően annak, hogy jellemzően a munkaképes korúak azon belül is a fiatalabb korosztályban magasabb a kivándorlók aránya. Az idősödő társadalmak különböző dimenziók mentén történő vizsgálatai alapján az alábbi általános megállapításokat tehetjük: a nemek arányában jelentős eltolódás figyelhető meg: tekintettel arra, hogy a férfiak halandósága nagyobb, az életkor előre haladtával a nők aránya növekszik az időskorú népességen belül kialakul a nőtöbblet. ha az időskorúak családi állapotát vizsgáljuk, megállapítható, hogy korban előre haladva fokozatosan csökken a házasok és ezzel párhuzamosan nő az özvegyek aránya. Az egyre idősebb korosztályban megnő az özvegyen maradt nők aránya. az idősek társadalmi státuszában, életkörülményeik alakulásában döntő szerepet játszik a nyugdíjazásukat megelőző munkaerő-piaci pozíciójuk, így minél előnyösebb volt munkaerő-piaci pozíciójuk, annál kedvezőbbek a nyugdíjazás utáni életfeltételeik. a nyugdíjasok helyeztében az életkornak meghatározó szerepe van: az idősebb nyugdíjasok helyzete kedvezőtlenebb, mint a fiatalabb nyugdíjasoké. a háztartás összetétele nagyban meghatározza a nyugdíjasok státuszát: azok az idősek, akiknek a családjában/háztartásában van legalább egy aktív kereső,
kedvezőbb feltételek között élnek, mint azok, akiknek háztartása kizárólag inaktívakból áll. Hazánk nem tartozik mégsem Európa legöregebb társadalmai közé mivel nagyon magas a középkorúak halandósága. Az utóbbi húsz évben jelentős javulás következett be az életkilátásokban: nemcsak a nőknél, hanem a férfiaknál is megnőtt a születéskor várható átlagéletkor nagyjából 2-3 évvel. Az idősödés vizsgálatakor fontos kérdés, hogy az emberek mikor, hány éves kortól érzik magukat valóban idősnek: Magyarországon a 65-69 évesek harmada nem tekinti magát annak. Az idősödés többdimenziós folyamat, melynek alakulásában kimenetelében egyaránt érvényesülnek biológiai, pszichológiai és szociológiai tényezők. Mindemellett erősen kultúrafüggő az idősödés és a hozzá kapcsolódó szemléletmód. A demográfiai és társadalmi folyamatok az idősek népességen belüli arányának emelkedése, valamint életkörülményeik általános alakulása komoly kihívást jelent a szociálpolitika területén. Az idősekre irányuló társadalompolitikának az alábbi szempontokat kell szem előtt tartania: az időskor méltóságának megőrzése, önállóságuk, aktivitásuk lehető leghosszabb ideig való megtartása, életminőségük megtartása, javítása, szociális biztonságuk garantálása, generációk közötti kapcsolat, együttműködés segítése. A közszolgáltatások nyújtása, fejlesztése során érvényesíteni kell azokat a szakmai törekvéseket, melyek lehetővé teszik, hogy az idős emberek a lehető leghosszabb ideig, lakókörnyezetükben kapják meg az önálló, vagy részben önálló - életvitel folytatásához szükséges ellátásokat. A társadalom civilizáltságának egyik fontos fokmérője, hogy hogyan gondolkodik az idősödés folyamatáról, hogyan viszonyul az idős népességhez egyéni és társadalmi szinten, milyen
módon, eszközökkel segíti társadalmi integritásuk megtartását, esélyegyenlőségük megvalósulását. Az esélyegyenlőség a társadalom stabilitásának egyik legfontosabb alappillére. Magyarországon mára még nem sikerült megszüntetni az idősekkel szembeni diszkriminációt és sztereotípiákat, melyek az élet számos területén megjelennek. Az idősek esélyegyenlőségének megteremtése alapvető emberi jog, nem pedig karitatív tevékenység. Javítani kell a szenior korosztály foglalkoztatási esélyeit, mert ezzel a szociális ellátórendszerre nehezedő nyomás enyhíthető. Ez hozzájárulhat a szenior korosztály életkörülményeinek, életminőségének javulásához is.
A kutatás módszertanának, helyszíneinek bemutatása A CÉDRUS-NET program megalapozásának részeként, annak előkészítésére kérdőíves szociológiai kutatást végeztünk négy helyszínen, az 50+-os generáció körében. A kiválasztás szempontjában döntő volt a legmagasabb iskolai végzettség: az alapsokaságot a legalább szakiskolai végzettséggel rendelkezők képezték. A kutatás a székesfehérvári, a miskolci, a kazincbarcikai járásban valósult meg és kontrollként budapesti almintán is zajlott. A KSH demográfiai és iskolázottsági adatait felhasználva a lakosság összetételéből kiindulva állítottuk elő a kérdezendő minták összetételét mindegyik alminta esetében. Kvótás mintavételt használtunk minden esetben. Ennek megfelelően a lakosság nem, korcsoport és legmagasabb iskolai végzettség szerinti arányait vettük alapul. A mintát az 1. ábrán mutatjuk meg. 1. ábra. A minta összetétele Miskolc és környéke: 303 fős minta Kazincbarcika és környéke: 300 fős minta Székesfehérvár és környéke: 317 fős minta Budapest: 111 fős minta
Székesfehérvár és környéke Az eredeti terv szerint 300 kérdőívet vártunk Székesfehérvár és környékéről. 200 kérdőívet terveztünk személyesen, kérdezőbiztossal kitöltetni 100-at pedig e-mailen kiküldve és ezen a módon begyűjtve. A miskolci, majd később a székesfehérvári lekérdezések arról győztek meg bennünket, hogy a kérdezés megbízhatóbban ad kielégítő eredményt, ha személyesen papíralapú kitöltéssel készül. A tervezett 300 kérdőív biztonságos begyűjtése érdekében 10 %-kal fölé terveztük a kérdezést. Ennek köszönhetően a végeredmény 317 darab papíron kitöltött és beérkezett kérdőív lett. A válaszolók kor, nem, végzettség szerinti megoszlása megközelíti az eredeti kvótás terveket. Miskolc és környéke Az eredeti terv szerint 300 kérdőív lekérdezését vállaltuk Miskolcról és környékéről. Személyesen, kérdezőbiztossal 150 kérdőívet terveztünk kitöltetni; 150 esetben pedig e- mailben szólítottuk meg a célcsoportot és elektronikusan vártuk vissza a kitöltött kérdőíveket. A kezdeti lekérdezések arról győztek meg minket, hogy a személyes megszólítás révén sokkal jobb eredményekre számíthatunk, nagyobb arányban kapunk vissza kitöltött kérdőíveket, az e-mailben kiküldött kérdőívek sikeressége érdekében több emlékeztető mail, illetve telefonos megkeresés is szükséges volt ráerősítésként. A lekérdezést viszonylag a mintához igazítottuk, és a minta szerinti 300 kérdőív begyűjtése érdekében folyamatosan pontosítottuk a még megszólítandók körét. Végül 303 kérdőív került a mintába. Legnehezebb az aktív korú és munkaviszonnyal rendelkezők megszólítása volt. A beérkezett kérdőívek esetében a válaszolók nem, kor és végzettség szerinti megoszlása csaknem teljesen megegyezik az eredeti tervekkel.
Kazincbarcika és környéke A Kazincbarcikai járásban 300 kérdőív lekérdezését vállaltuk az eredeti tervek szerint, minimum 40%-os személyes megkérdezést célul kitűzve. A célcsoport megszólítása e-maiben könnyebb volt a fizikai távolságok miatt, ugyanakkor a kérdőívek kitöltöttségének teljessége tapasztalataink szerint a papíros-személyes lekérdezés során magasabb volt. Az e-mailes kitöltések esetén is több alkalommal a kérdezői stáb személyes jelenlétére volt szükség, mivel a célcsoport jelentős részének a számítógép kezelői képessége alacsony, internettel nem rendelkeznek, így adatrögzítésben segítséget nyújtottunk. A lekérdezést lehetőségeinkhez mérten a mintához igazítottuk. A 80 feletti korosztály elérése okozott kihívást a csekély internet és számítógép használat miatt. A beérkezett kérdőívek esetében a válaszolók nem, kor és végzettség szerinti megoszlása csaknem teljesen megegyezik az eredeti tervekkel. Budapest Budapesten 111 kérdőívet töltöttünk ki személyes lekérdezéssel. Mindösszesen így adatbázisunkba 1031 kérdőív került, melyet SPSS program segítségével dolgoztunk fel.
Tekintettel arra, hogy a kutatás két helyszíne B.-A.-Z. megyében található és a CÉDRUS kísérleti program is egyik fő helyszíne is ez a megye lesz, röviden jellemezzük a fontosabb demográfiai paraméterek mentén ezt a megyét. 1. táblázat. A népességváltozás tényezői a megyében 1980-2011 között A természetes szaporodás illetve fogyás tendenciáját vizsgálva (lásd 1. táblázat) megállapítható, hogy a halálozások éves száma 1991-től haladja meg az élve születések számát megyei szinten. A kettő közötti drasztikus különbség a 2000-es évek elején és a 2000- es évek végén figyelhető meg. 2. ábra. A természetes szaporodás és fogyás mutatói ezer lakosra Forrás: Borsod Abaúj Zemplén megye A hátrányos helyzetben élők társadalmi felzárkóztatását, mobilitását elősegítő stratégiája. Miskolc, 2012.
A természetes szaporodás illetve fogyás régióbeli megyékhez illetve az országos trendekhez viszonyított alakulását szemlélteti a fenti grafikon (2. ábra). Ennek alapján látható, hogy 2001-ben, 2002-ben, 2003-ban és 2006-ban alacsonyabb volt a természetes fogyás mértéke a megyében, mint országos szinten. 2010-ben a régión belül B.-A.-Z. megyében volt a legkisebb a fogyás mértéke, mintegy 4,6%. A tényleges szaporodást és fogyást megvizsgálva 1970 és 2011 között látható, hogy míg 1970 és 1979 között a lakónépesség növekedéséről, addig 1980 óta általában a csökkenéséről beszélhetünk. A csökkenés üteme nem egyenletes: 1980-1989 között illetve 2001-2011 között volt jelentős mértékű. A 2. táblázatból látható, hogy a megyeszékhelyen, Miskolcon is erőteljes a népességcsökkenés üteme, különösen az elmúlt tíz évben tapasztalható az elöregedő tendencia egy igen magas migrációs értékkel (a tényleges fogyás mértéke 8,9%-os volt). 2. táblázat. Miskolc lakónépességének alakulása 2001 és 2011 között Az öregedési index (100 gyermekkorúra jutó 60 éves és idősebbek száma) országos alakulását mutatja be a következő térkép. Ennek mértéke 2011-ben a megyében 139 volt, ami országos szinten is magasnak mondható. A 2001-es népszámláláshoz képest a 70 éves és idősebb népesség aránya a lakosságon belül 9,6%-kal emelkedett megyei szinten 2011-re.
3. ábra. Az öregedési index alakulása országos szinten 2011-ben 4. ábra. A megye lakosságának korösszetétel szerinti alakulása 1980-2011 között
A fenti ábrán látható, hogy hogyan változott a megyében a népesség kor szerinti összetétele1980-2011 között négy időpontban vizsgálva. Ennek alapján is látható, hogy 75 év felettiek aránya drasztikusan megnőtt 1980-hoz képest 2011-re, illetve hogy a legfiatalabb korosztály aránya nagymértékben csökkent ugyanerre az időszakra vonatkoztatva az utóbbi kicsivel kevesebb, mint a felére. A 2011-es bontásban látható, hogy az 55-59 évesek képezik a legnagyobb arányt, mintegy 7,6%-kal.
A kérdőíves kutatás eredményeinek bemutatása Kutatási cél: A kutatás módszere: kérdőíves kutatás A kutatás dimenziói: tanulmányok, készségek munka, jövedelemszerző tevékenység, önkéntesség szabadidő eltöltés időmérleg eszközhasználat elégedettség, gondok A vizsgálat 2015. február-április között zajlott le. A minta korcsoportok szerinti összetételételét mutatjuk be a következő ábrán. 5. ábra. A minta korcsoportok szerinti összetétele (%) 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0,0 50-59 év 60-64 év 65-69 év 70-74 év 75-79 év 80 vagy több A minta nemek közti megoszlása a következőképpen alakult:
Mint korábban írtuk, az kutatás alapsokaságát a legalább szakiskolai végzettséggel rendelkezők képezték. A következő ábra szemlélteti a mintába kerülteket legmagasabb iskolai végzettségük alapján. 6. ábra. A mintába kerültek legmagasabb iskolai végzettsége nt/nv 1,0 PhD,7 egyetem 8,2 főiskola 22,5 Középfokú iskola 50,4 szakiskola 17,2
A minta családi állapot szerinti összetételének elemzésekor fontos figyelembe venni azt a tényt, hogy sokan kerültek be az 50-59 éves korosztályból. Így nem meglepő, hogy magas a házasok, illetve élettársi kapcsolatban élők aránya. 7. ábra. A minta családi állapot szerinti összetétele 5% 15% 21% 1% 3% 55% Nőtlen/hajadon Házas Elvált Élettársi kapcsolatban él (nem házas) Özvegy nt/nv
A kutatás egyik fontos dimenzióját jelentette annak vizsgálata, hogy milyen szakismeretekkel illetve kompetenciákkal jellemezhető a szenior korosztály az érintett térségekben. A következő ábra segítségével az erre vonatkozó eredményeket mutatjuk be. 8. ábra. A válaszadók szakismeretei 1. 2. 3. 4. Környezetvédelem/környezettud. (2,8) Oktatás/képzés (2,6) Értékesítés/kereskedelem (2,5) Mezőgazdaság (2,3) Műszaki (2,3) HR/munkaügy (2,3) Karbantartás/szerviz (2,2) Menedzsment/vezetés (2,2) A szakismeretek mérési módszere az alábbi volt:
Ezek alapján elmondható, hogy főképp a környezetvédelem és az oktatás valamint a képzés terén tapasztalható megfelelő szintű tudás, ismeret, ezt követi az értékesítés, kereskedelem valamint a mezőgazdasági ismeretek. A válaszadók összességében nagyon bátortalanok voltak saját szakismeretük jellemzésekor. Azt is megkérdeztük tőlük, hogy milyen kompetenciákkal rendelkeznek. Ennél a kérdésnél már nagyobb határozottság volt megfigyelhető, ami látszik az ötfokú skálán adott pontszámok alapján is. 9. ábra. A válaszadók kompetenciái 1. 2. 3. Minőségre, pontosságra való törekvés (4,2) Önállóság (4,1) Együttműködési készség (4,0) Kommunikációs készség (3,9) Probléma-megoldó készség (3,9) Rugalmasság (3,8) A fenti ábra alapján elmondható, hogy a válaszadók törekednek a jó minőségű, pontos munkavégzésre és képesek önállóan tevékenykedni. Emellett együttműködőnek és kommunikációra képesnek jellemzik magukat.
10. ábra. Kompetencia-térkép A következőkben bemutatunk egy kompetencia-térképet, melyet faktorelemzés segítségével készítettünk el. A döntéshozó Elemező Irányító Stressz tűrő Önbizalom Élethosszig tartó tanulás Mások befolyásolása Mások fejlesztése Aktivitás Eredmények Teljesítmények Minőség Pontosság Problémamegoldó Tervezés Szervezés Önálló Rendszerszemlélet Digitálisan kompetens A megértő Rugalmasság Munkatársak megértése Kommunikációs készség Együttműködési készség Önbizalom Aktivitás Minőség Pontosság Önálló Az ügyfélorientált Fő az ügyfél Eredmény Teljesítmény Rendszerszemlélet Az eljárás során a kompetenciák rendezésével háromféle munkavállalói típus rajzolódott ki. Az elsőt döntéshozónak neveztük el, mely olyan kompetenciákkal jár együtt, melyek döntően a jó vezető tulajdonságai. A másikat megértőnek, melyre jellemző, hogy a munkatársak felé mutat nagyfokú megértést, rugalmasságot, alkalmazkodást, a harmadikat pedig ügyfélorientáltnak, akinek a legfontosabb a rá bízott kliens elvárásainak kielégítése.
A kutatás során mértük a tanulási hajlandóságot is. A következő ábrán látható, hogy a minta harmada az utóbbi három évben részt vett tanfolyamon, előadáson. 12. ábra. Beiratkozott e az utóbbi 3 évben tanfolyamra, előadásra? (%) 29,1 30,4 20,3 igen nem nem tudja/nem válaszolt Amikor rákérdeztünk ennek hátterére, kiderült, hogy a tanulást főleg új szaktudás megszerzése, illetve eddigi szakismeret frissítése, fejlesztése motiválta.
Azt is megtudakoltuk, hogy részt vett-e az utóbbi három évben szakmai továbbképzésen az illető. Ennek alapján látható, hogy az emberek kétharmada nem vett részt ilyenen ebben az időszakban. 12. ábra. 80 70 67,4 60 50 40 30 27,4 20 10 5,2 0 igen nem nt/nv Kíváncsiak voltunk arra is, hogy részt venne- a jövőben valamilyen képzésen és ha igen, milyen formában. Ennek eredményeit foglaltuk össze a következő box-ban:
Kutatásunk egyik fő dimenzióját képezte annak vizsgálata, hogy végeznek-e munkát és ha igen, milyen típusút a válaszadók, illetve milyen lenne számukra az a típusú munka, amit szívesen végeznének. 13. ábra. nm/nv; 4,4 nem; 52,5 igen; 43,2
A fentiek alapján elmondható, hogy nagyjából a válaszadók fele dolgozik valamilyen formában. A munkavégzés formája követi az általában szokásos típusokat: azaz vállalkozóként, alkalmazottként illetve szerződéses viszonyban dolgoznak. Aki nem folytat rendszeres jövedelmszerző tevékenységet, az általában azt válaszolta, hogy nyugdíja mellett nem akar dolgozni, illetve minden harmadik válaszadó azt nyilatkozta, hogy egészségi állapota nem teszi ezt lehetővé. Összességében a minta 17%-a nyilatkozta azt, hogy azért nem dolgozik, mert nincsen erre lehetősége, de szívesen megtenné. Arra a kérdésre, hogy milyen munkát végeznének szívesen, nagyon különböző válaszok érkeztek. Ezek alapján elmondható, hogy szinte bármit: lehet egyedül vagy csoportban, lehet vezetői munka vagy beosztotti, lehet olyan, ami másfajta képzettséget igényelne (tehát tanulni is hajlandóak a válaszadók), lehet rugalmas vagy kötött munkaidős és többen említették, hogy akár önkéntesként is dolgoznának.
14. ábra. Álom munka munka álom
Kutatásunk során fontos kérdés volt annak vizsgálata, hogy végzenek-e a válaszadók bármilyen önkéntes, karitatív tevékenységet. 15. ábra. nt/nv 14% igen 25% nem 61% Nagyjából minden negyedk ember nyilatkozta azt, hogy igen, végez és nagyon aktívak voltak önkénteskedés tekintetében a barcikai és miskolci válaszadók.
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy amennyiben szívesen önkénteskednének, akkor milyen terepeken, milyen célcsoportokkal. Ezt mutatjuk be a 16. ábrán. 16. ábra. Az önkéntes munka lehetséges terepei, célcsoportjai gyerekek betegek Idősek! fogyatékkal élők nagycsaládosok Ezen látható, hogy az önkénteskedésnek nagyon sokféle célcsoportja lehet, a nagycsaládosoktól kezdve a fogyatékkal élőkön át egészen a betegekig, vagy gyerekekig.
Az iránt is érdeklődtünk zárt kérdés formájában, hogy az adott típusú tevékenységet végeznée az illető önkéntesként vagy díjazás fejében. 17. ábra. Milyen tevékenységeket vállalna (önként vagy díjazásért)? (A teljes minta %- ában) közösségszervezés rendezvényszervezés digitális kompetencia fejlesztés mediáció gazdasági vitában mediáció jogi vitában díjazásért önként vállalkozás fejlesztési tanácsadás munkaerőpiaci mentorálás képzés, tanácsadás 0 5 10 15 20 25 Látható a fenti ábrán, hogy leginkább a közösségszervezésben, rendezvényszervezésben vennének részt a kérdezettek, ezeket szívesen végeznék akár karitatív módon is. Harmadik helyen a képzés, tanácsadás szerepelt, mint olyan, amelyben szívesen tevékenykednének.
A kutatás egyik fontos dimenziója a szabadidő-eltöltési szokásokra vonatkozott. A kérdőívben ezeket zárt kérdések formájában mértük. A következőkben ezeket vesszük sorra. Az első kérdésben azt vizsgáltuk, hogy mennyire intenzíven tartja a válaszadó barátaival, rokonaival a kapcsolatot. 3. táblázat. Milyen gyakran szokott barátokkal, rokonokkal találkozni? esetszám százalékos megoszlás naponta/két naponta 211 20,5 hetente 1-2 alkalommal 419 40,7 havonta 1-2 alkalommal 231 22,4 évente 3-4 alkalommal 76 7,4 1-2 évente 13 1,3 soha 2,2 nt/nv 79 7,6 Total 1031 100,0 A fenti ábra alapján elmondható, hogy minden ötödik ember napi szinten kapcsolatban áll rokonaival, barátaival, míg csaknem 41%-uk heti szinten ápolja társas kapcsolatait. A kirándulás, mint szabadidős tevékenység is rendszeresnek mondható: majdnem a minta fele legalább havi gyakorisággal űzi ezt a tevékenységet. 4. táblázat. Milyen gyakran szokott kirándulni? esetszám százalékos megoszlás naponta/két naponta 9,9 hetente 1-2 alkalommal 109 10,6 havonta 1-2 alkalommal 325 31,6 évente 3-4 alkalommal 312 30,3 1-2 évente 121 11,7 soha 35 3,4 nt/nv 120 11,6 Total 1031 100,0
5. táblázat. Milyen gyakran szokott kiállítást, múzeumot látogatni? esetszám százalékos megoszlás naponta/két naponta 5,5 hetente 1-2 alkalommal 24 2,3 havonta 1-2 alkalommal 166 16,1 évente 3-4 alkalommal 338 32,8 1-2 évente 236 22,9 soha 117 11,4 nt/nv 145 14,0 Total 1031 100,0 A kiállítások, múzeumok látogatottsága alacsonyabb, mint az előzőek, de ez nem is meglepő, hiszen az országos kutatások is hasonló képet festenek a magyar szokásokról. Elmondható, hogy a válaszadók fele évente legalább 3-4 alkalommal él az aktív szabadidőeltöltés ezen eszközével, míg nagyjából minden tizenegyedik válaszadó soha nem jár sem múzeumba, sem kiállításra. A moziba járási szokások nyilvánvalóan függnek attól az egyszerű ténytől, hogy van-e az adott településen mozizásra lehetőség, vagy nincsen. A lenti ábra alapján is megerősítést nyer az a hipotézisünk, hogy a mozizás nem része az idősebb generáció szabadidő-eltöltési szokásainak: a minta egyharmada soha nem gyakorolja a szabadidő-eltöltésnek ezt a formáját, míg nagyjából minden ötödik ember 1-2 alkalommal elmegy moziba évente. 6. táblázat. Milyen gyakran szokott moziba járni? esetszám százalékos megoszlás naponta/két naponta 8,8 hetente 1-2 alkalommal 8,8 havonta 1-2 alkalommal 63 6,1 évente 3-4 alkalommal 189 18,3 1-2 évente 211 20,5 soha 327 31,7 nt/nv 225 21,8 Total 1031 100,0
7. táblázat. Milyen gyakran szokott sétálni? esetszám százalékos megoszlás naponta/két naponta 346 33,6 hetente 1-2 alkalommal 268 26,0 havonta 1-2 alkalommal 193 18,7 évente 3-4 alkalommal 53 5,1 1-2 évente 31 3,0 soha 38 3,7 nt/nv 102 9,8 Total 1031 100,0 A legújabb életmódvizsgálatok is megerősítik, hogy a napi rendszeres, ütemes séta nagyban járul hozzá testünk fizikai állapotának karbantartásához. Örvendetes, hogy minden második személy legalább hetente 1-2 alkalommal sétál, de a minta egyharmada napi szinten is aktív e tekintetben. Rákérdeztünk kifejezetten a sportolásra is, vagyis arra, hogy a sporttevékenysége mennyire képezi szerves részét az 50 feletti korosztály mindennapjainak. A következő táblázat szemlélteti kutatásunk eredményeit a témára vonatkozóan. 8. táblázat. Milyen gyakran szokott sportolni? esetszám százalékos megoszlás naponta/két naponta 87 8,4 hetente 1-2 alkalommal 239 23,2 havonta 1-2 alkalommal 132 12,8 évente 3-4 alkalommal 86 8,3 1-2 évente 38 3,7 soha 263 25,5 nt/nv 186 18,0 Total 1031 100,0 Ennek alapján elmondható, hogy a minta egyharmada legalább heti rendszerességgel sportol, ami nagyon jó aránynak tekinthető. Ott van persze a másik véglet is: az emberek negyede soha nem sportol kifejezetten.
A magaskultúra részeként rákérdeztünk a színházba, valamint operába, hangversenyre látogatási szokásokra is. Ezeket az eredményeket szemléleti a következő két táblázat. 9. táblázat. Milyen gyakran szokott színházba járni? esetszám százalékos megoszlás naponta/két naponta 5,5 hetente 1-2 alkalommal 16 1,6 havonta 1-2 alkalommal 159 15,4 évente 3-4 alkalommal 294 28,5 1-2 évente 248 24,1 soha 162 15,7 nt/nv 147 14,3 Total 1031 100,0 A színházba járási szokásokat tekinthetjük olyannak, amelynek eredményei szépen belesimulnak a magyarországi átlagba. A minta majdnem fele éves szinten legalább 3-4 alkalommal megnéz egy-egy színházi előadást. A másik oldalon ugyanakkor ott találjuk azt a csaknem 16%-ot, akik soha nem járnak színházba. 10. táblázat. Milyen gyakran szokott operába, hangversenyre menni? esetszám százalékos megoszlás naponta/két naponta 4,4 hetente 1-2 alkalommal 9,9 havonta 1-2 alkalommal 42 4,1 évente 3-4 alkalommal 108 10,5 1-2 évente 187 18,2 soha 453 44,0 nt/nv 227 22,1 Total 1031 100,0 Az opera és hangverseny-látogatás már ritkább: az emberek 44%-a soha nem vesz részt ilyen eseményen, míg nagyjából minden ötödik 1-2 évente eljár operába illetve hangversenyre. Ebben sincsen semmi meglepő, ez mintázat belesimul a hazai kutatások eredményeibe.
Rákérdeztünk arra is, hogy van-e tánckultúra az 50 feletti korosztályban: szoktak-e táncolni, bálba járni? 11. táblázat. Milyen gyakran szokott táncolni/bálba járni? esetszám százalékos megoszlás naponta/két naponta 5,5 hetente 1-2 alkalommal 10 1,0 havonta 1-2 alkalommal 48 4,7 évente 3-4 alkalommal 165 16,0 1-2 évente 218 21,2 soha 372 36,1 nt/nv 212 20,6 Total 1031 100,0 A fenti táblázatban látható, hogy az emberek jelentős része soha nem hódol ennek a szabadidős tevékenységnek, míg nagyjából minden ötödik ember évente legalább 3-4 alkalommal eljár ilyen helyekre. Végül az utazási, nyaralási szokásokra kérdeztünk rá. 12. táblázat. Milyen gyakran szokott utazni/nyaralni? esetszám százalékos megoszlás naponta/két naponta 7,7 hetente 1-2 alkalommal 7,7 havonta 1-2 alkalommal 35 3,4 évente 3-4 alkalommal 298 28,9 1-2 évente 390 37,9 soha 123 11,9 nt/nv 171 16,6 Total 1031 100,0 Bár sokan nem válaszoltak a kérdésre, örvendetes, hogy az emberek 38%-a évente, vagy kétévente elutazik valahova, vagy nyaralni megy. Minden harmadik válaszadó pedig évente 3-4 alkalommal is megteszi ezt ennek hátterében nyilván az is áll, hogy megengedheti ezt magának.
Térjünk rá az eszköz-használat kérdéskörére. A kérdőívben zárt kérdésben kérdeztünk rá a következő grafikonon szemléltetett eszközök, internetes felületek, alkalmazások használatára. Az ábra alapján látható, hogy a felsorolt eszközök és alkalmazások közül a mobiltelefont használják a legtöbben, a válaszadók mintegy 88%-a. Nagyon magas az internetet használók aránya, főként, ha figyelembe vesszük, hogy az 50 feletti generációról beszélünk. Az internethasználattal kapcsolatos kutatások mutatják, hogy minél idősebb valaki és minél alacsonyabb a végzettsége, annál kevésbé internethasználó. A mi kutatásunkban eleve a legalább szakiskolai végzettséggel rendelkezők kerültek bele, tehát ez magyarázat lehet az internethasználat magasabb százalékos arányára. SMS-en keresztül is sokan kommunikálnak. Mintegy minden második válaszadó rendszeres facebook használó, ami szintén mutat egyfajta nyitottságot, illetve a facebook adta lehetőségeken keresztüli másokkal való kapcsolattartást. 42%-a a válaszadóknak skype-ot is használ, ami nem meglepő, hiszen sokan ezen keresztül tartják a kapcsolatot távol élő rokonaikkal.
18. ábra. Használ-e...? facebook viber GPS skype internet tablet nt/nv nem igen PC sms okostelefon mobiltelefon 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
Kutatásunk során érdeklődtünk afelől, hogy mennyire elégedett a válaszadó olyan tényezőkkel, mint például saját anyagi biztonsága, munkalehetőségek, egészségi állapota, stb. A válaszokat a következő grafikonok szemléltetjük. Elsőként afelől érdeklődtünk, hogy saját anyai biztonságát hogy látja a válaszadó. Az ábra alapján elmondható, hogy minden harmadik ember nagyon elégedetett, vagy teljesen elégedett anyagi biztonságával. Az anyagi szegénységet mérő kutatások is megerősítik, hogy az idősebb korosztály anyagi helyzete viszonylag stabilnak mondható, és a szegénység inkább a gyerekes családokat, különösen az egyszülős családokat érinti. 19. ábra. Mennyire elégedetett saját anyagi biztonságával? nt/nv 8% teljesen 6% egyáltalán nem 18% meglehetősen 28% kevéssé 41%
A szegénységi kockázat általánosan az életkor növekedésével csökken (lásd ehhez részletesen a TÁRKI kutatásait, pld. Gábos Szívós, 2006). A kutatások alapján a következő kép rajzolódik ki az anyagi szegénység tekintetében: 0-15 évesek körében a szegénységi ráta 15%-os 16-24 évesek körében 17%-os 25-64 évesek körében: 10-12%-os (átlagos) 65 év felett: 7%-os (1992-ben még 22%-os) A gyerekek között minden ötödik, az idősek között minden huszadik személyt lehet szegénynek tekinteni. A párok szegénységi kockázata alacsonyabb, mint az egyedül élőké. Ha a szülők legalább három gyereket nevelnek, a szegénységi kockázat jelentősen megnő. A szegénységi kockázat jelentősen megnő, ha egy szülős a háztartás.
A kérdőívben ezt követően azt is firtattuk, hogy a vállalkozási lehetőségekkel mennyiben elégedett a válaszadó. 20. ábra. Mennyire elégedett a vállalkozási lehetőségekkel? nt/nv 38,5 teljesen 1,5 meglehetősen 7,9 kevéssé 26,8 egyáltalán nem 25,4 Mint látható a fenti ábrán, nagyon magas a nem válaszolók aránya a kérdés kapcsán. Az viszont egyértelműen kiderül, hogy egyáltalában nem elégedettek az 50 felettiek vállalkozási esélyeivel.
21. ábra. Mennyire elégedett az egészségi állapotával? 42,3 31,1 11 7 8,6 egyáltalán nem kevéssé meglehetősen teljesen nt/nv Az egészségi állapotával az emberek fele elégedett illetve teljesen elégedett. Mintegy a minta egyharmada kevéssé, vagy egyáltalán nem azt hiszem, ez nem meglepő, tekintettel a minta korösszetételére.
22. ábra. Mennyire elégedett a szellemi kihívásokkal? egyáltalán nem kevéssé meglehetősen teljesen nt/nv 18% 6% 9% 26% 41% A fenti ábra a válaszadóra vonatkozó szellemi kihívásokkal foglalkozik. Az emberek fele azt nyilatkozta, hogy elégedett ezekkel, nem is vágyna többre, míg mintegy egyharmaduk fejezte ki elégedetlenségét a téma kapcsán.
Arra is kíváncsiak voltunk a kutatás során, hogy mennyire elégedettek a válaszadók úgynevezett értelmes feladatok elvégzésének lehetőségeivel. 23. ábra. Mennyire elégedett értelmes feladatok végzésének lehetőségeivel? nt/nv 17,7 teljesen 12,4 meglehetősen 39,9 kevéssé 24,7 egyáltalán nem 5,2 A fenti ábra alapján látható, hogy a mintába került személyek csaknem 40%-a meglehetősen elégedett ezzel, míg nagyjából minden harmadik válaszadó nyilatkozta azt, hogy kevéssé, vagy egyáltalán nem.
Mivel manapság körülöttünk minden az élethosszig tartó tanulásról szól, megkérdeztük a válaszadóktól, hogy mennyire elégedettek a környezetük által nyújtott tanulási lehetőségekkel. Az erre vonatkozó válaszokat mutatjuk be a következő ábrán. 24. ábra. Mennyire elégedett a tanulási lehetőségekkel? 33 26,2 25,4 6,9 8,5 egyáltalán nem kevéssé meglehetősen teljesen nt/nv Ennél a kérdésnél is sokan választották a meglehetősen elégedett kategóriát, míg minden negyedik válaszadó inkább elégedetlenségének adott hangot.
25. ábra. Mennyire elégedett a társasági életével? egyáltalán nem kevéssé meglehetősen teljesen nt/nv 16% 7% 13% 25% 39% A válaszadók több, mint a fele elégedett az őt körülvevő társasági élettel. Minden negyedik ember nyilatkozta azt, hogy kevéssé és a minta 7%-a, hogy egyáltalán nem elégedett e téren.
26. ábra. Mennyire elégedett a kulturális élettel? nt/nv 16,2 teljesen 15,5 meglehetősen 42,7 kevéssé 20,6 egyáltalán nem 5 A fenti ábra a kulturális élettel való elégedettséget mutatja be. Ennél a kérdésnél is magas volt a meglehetősen elégedettek aránya, míg minden ötödik ember azt nyilatkozta, hogy inkább elégedetlen e téren.
27. ábra. Mennyire elégedett önkéntes/közösségi munkába való bekapcsolódás lehetőségeivel? egyáltalán nem kevéssé meglehetősen teljesen nt/nv 7% 26% 22% 12% 33% Minden harmadik válaszadó úgy véli, hogy nincsenek terepei az általa lakott településen az önkéntes illetve közösségi munkának. Ugyanakkor minden második úgy véli, hogy aki szeretne, az tud kapcsolódni önkéntes illetve közösségi mozgalmakhoz.
28. ábra. Mennyire elégedett saját pszichés állapotával? nt/nv 16,5 teljesen 33,4 meglehetősen 32,2 kevéssé 14,7 egyáltalán nem 3,2 Végül kíváncsiak voltunk arra is, hogy a válaszadó milyennek értékeli saját pszichés állapotát. Ennek eredményeit mutatja be a fenti ábra. Ennek alapján elmondható, hogy az emberek 60%-a elégedett lelki egészségével, ezen belül is magas (33,4%-os) a teljesen elégedettek aránya. Összességében mintegy 18%-uk nyilatkozta azt, hogy kevéssé vagy egyáltalán nem elégedett ezzel.
Megvizsgáltuk, hogy van e összefüggés a lakóhely és az egyes tényezőkkel való elégedettség között. Szignifikáns összefüggést találtunk aközött, hogy hol él a válaszadó és saját anyagi biztonságával való elégedettsége között. Ennek alapján elmondható, hogy összességében a budapestiek a legelégedettebbek és a székesfehérváriak a legelégedetlenebbek. A munkalehetőség és elégedettség között meglehetősen szoros volt a kapcsolat: a miskolciak nagyon elégedetlenek, a fehérváriak inkább elégedettnek tűntek. A saját egészségi állapot megítélése és az illető lakóhelye között nem találtunk szignifikáns összefüggést. A tanulási lehetőségek és a lakóhely kapcsolatát vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a székesfehérváriak a legelégedetlenebbek és a kazincbarcikaiak a legelégedettebbek e tekintetben. Az értelmes feladatok végzésének lehetőségei és a lakóhely között is szignifikáns összefüggést találtunk: a barcikaiak és a fehérváriak tűnnek e tekintetben a legelégedettebbeknek, míg a miskolciak kevésbé. Szintén szignifikáns összefüggés mérhető a kulturális élettel való elégedettség és az illető lakóhelye között: a fehérváriak nincsenek megelégedve a város és környéke nyújtotta lehetőségekkel, míg a barcikaiak inkább elégedettek, csakúgy, mint a budapesti alminta tagjai. Miskolc e tekintetben köztes helyet foglal el. Nagyon erős korrelációt mértünk a közösségi/önkéntes munkába való bekapcsolódás és a lakhely között: megint a fehérváriak a legkritikusabbak: ők nagyon elégedetlenek a környék nyújtotta ilyen irányú lehetőségekkel, míg a barcikaiak meglehetősen pozitívan állnak ehhez a témához. A válaszadó mentális egészsége és lakhelye között nem találtunk számottevő összefüggést.
A kérdőívben kíváncsiak voltunk arra, hogy milyen napi gondokkal küszködnek a válaszadók. 29. ábra. Gondot okoz-e napi szinten...? 15,1 13,1 11,8 8,9 9,1 6,1 közlekedés a lakásban és azon kívül kisgyerek napközbeni felügyelete idős személy napközbeni felügyelete fogyatékkal élő személy napközbeni felügyelete bevásárlás ügyek intézése A fenti grafikon alapján látható, hogy a minta életkori sajátosságaiból is fakadóan majd minden hetedik embernek a legnagyobb gondot idős hozzátartozója napközbeni gondozása, ellátása, felügyelete jelenti. Meglepően magas a fogyatékkal élő személyeket gondozó családok aránya, de ez is következhet az életkori sajátosságokból (látásgyengülés, mozgásproblémák, stb.). Minden nyolcadik válaszadó arról is beszámol, hogy nehezen tudja napi ügyeit (bank, posta, bevásárlás) intézni. Meglepő, hogy 8,9% azt nyilatkozta, hogy kisgyermek napközbeni felügyelete gond számára. Ez magyarázható azzal is, hogy 50 évesek is bekerültek a mintába, akiknek lehet még tizenéves gyermeke, vagy a válaszadó tágabb családjára, unokájára/unokáira gondolva jelölte meg ezt a kategóriát. A kérdőíves kutatás során kíváncsiak voltunk arra, hogy a válaszadók mit gondolnak saját megélhetésükről. Ezt a kérdést egy hatfokú skála segítségével vizsgáltuk, ahol az alábbi válaszlehetőségeket adtuk meg zárt kérdések formájában a válaszadóknak: 1. Csak külső segítséggel, anyagi támogatással 2. Nagy nehézségek árán, de önerőből 3. Nehezen 4. Kisebb nehézségekkel 5. Átlagosan
6. Átlagon felüli életszínvonalon A következő táblázatban szemléltetjük a válaszokat. 13. táblázat. Hogyan tudnak megélni? elemszám Százalékos adatok csak külső segítséggel, 25 2,4 anyagi támogatással nagy nehézségek árán, de 121 11,8 önerőből nehezen 405 39,4 kisebb nehézségekkel 402 39,1 átlagosan 22 2,1 nt/nv 56 5,2 Total 1031 100,0 A fentiek alapján elmondható, hogy legtöbben nehezen, illetve kisebb nehézségekkel tudnak elboldogulni a hétköznapok során (összességében csaknem 80%). Minden kilencedik, tízedik 50 év feletti minimum szakiskolai végzettséggel rendelkező csak nagy nehézségek árán, de még önerőből boldogul. Végül szignifikáns kapcsolatot találtuk a boldogulás és a lakóhely között: a kazincbarcikai valamint miskolci járásban nyilatkozták azt leginkább, hogy nagy nehézségek árán illetve csak külső segítséggel, támogatással tudnak megélni.
Felhasznált irodalom A nagyvárosok belső tagozódása. Miskolc. 2003. KSH, B.-A.-Z. Megyei Igazgatósága Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai A Kassai Önkormányzati Kerület és Borsod-Abaúj-Zemplén megye szociális problematikája konferenciafüzet. Miskolc, 2012. B.-A.-Z. megye statisztikai és demográfiai évkönyvei. KSH Beszámoló a Miskolc és B.A.Z. megye szociális fejlesztési koncepciójának szociológiai megalapozása című kutatásról. 2004. Kutatási záró-tanulmány. Miskolci Egyetem, Szociológiai Tanszéke. Borsod Abaúj Zemplén megye A hátrányos helyzetben élők társadalmi felzárkóztatását, mobilitását elősegítő stratégiája. Miskolc, 2012. Egészségügyi Statisztikai Évkönyv, 2009. KSH KSH Statisztikai Évkönyv, 2011. 2011. Évi Népszámlálás. 3. Területi adatok. 3. 5. B.-A.-Z. megye. KSH, 2013. KSH Tájékoztatási Adatbázis Miskolc Város Szociális Térképe, 2011. http://szociologiaszak.unimiskolc. hu/docs/miskolcterkep.pdf Miskolc MJV szociális szolgáltatástervezési koncepciója, 2004. Miskolc MJV szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata, 2006. Miskolc város társadalma és gazdasága. 2003. 2007. KSH, B.-A.-Z. Megyei Igazgatósága Miskolc MJV Egészségügyi, Családvédelmi és Foglalkoztatáspolitikai Főosztály nyilvántartása Miskolc MJV Egészségügyi, Családvédelmi és Foglalkoztatáspolitikai Főosztály nyilvántartása Miskolc a szociológiai kutatások tükrében, 2005. Kutatási záró-tanulmány. ME Szociológiai Tanszéke. Miskolc MJV Integrált Városfejlesztési Stratégiája I-III. kötet. 2008. Nyugdíjasok, nyugdíjak, 2010. KSH Statisztikai Évkönyv, 2010. KSH. Szociális Statisztikai Évkönyv, 2009. KSH Szociális helyzetkép 73 Borsod Abaúj Zemplén megyéről Szociális Statisztikai Évkönyv, 2010. KSH.
Szociális védőháló a régiókban, 2008. KSH Szociális kalauz. Szociális szolgáltatások és ellátások az Észak-magyarországi Régióban. Miskolc, 2009. Területi Statisztikai Évkönyv, 2009. KSH Területi Statisztikai Évkönyv, 2011. KSH.