Tantárgy neve: Logika (Logikatörténet) 3 1 2 Szeminárium X - A kurzus a logika történetének három kimagasló jelentıségő korszakát tekinti át: az antikvitás korából az arisztotelészi és a sztoikus logikát, a skolasztika logikáját és azt a kora újkori elızmények után a 19. század közepétıl kibontakozó korszakot, amelyet a logika matematikai eszközökkel való kiépítésének szándéka jellemez. Az utóbbi mintegy fél évszázad fejleményeivel jobbára a Logikai problémák címő kurzus foglalkozik. A szeminárium az összefoglaló történeti munkák felhasználása mellett primer mővekbıl vett szemelvényeket is elemez. A fı cél az, hogy a hallgatók világosan áttekintsék a logika fejlıdésének nagy korszakait és jelentıs fejleményeit a kortárs eredményekkel és problémákkal bezáróan (fuzzy, parakonzisztens, ill. kvantumvalószínőségi logikák). 1. Máté A.: A logika története, in Ruzsa Imre Máté András: Bevezetés a modern logikába, Budapest: Osiris, 1997, 365 499. 2. Kneale, W. Kneale, M.: A logika fejlıdése, Budapest: Gondolat, 1987. 3. Jacquette, Dale: A Companion to Philosophical Logic, Oxford: Blackwell, 2005 (részletek). 1. Arisztotelész: Organon, Budapest: Akadémiai, 1979. 2. Gennádiosz Szkholáriosz: Petrus Hispanus mester logikájából, Budapest: Jószöveg, 1999. 3. Frege, G.: Logikai vizsgálódások, Budapest: Osiris, 2000. 4. Brugger, Walter: Filozófiai Lexikon, a magyar kiadást szerk. Mezei B., Budapest: Szent István 2006.
Tantárgy neve: Logika (Logikai problémák) 3 1 2 Szeminárium X A tantárgy keretében meghirdetendı kurzusok a közelmúltban keletkezett klasszikusnak számító szövegek elemzésén keresztül olyan, ma is aktuális kérdésekkel foglalkoznak, mint a modális szemantika, a de dicto és de re modalitások, a tényellenes feltételes kijelentések problémája, a matematika filozófiája, a logikai paradoxonok és a logika metafizika vonatkozásai. Különös figyelmet fordítunk a 20. század jelentıs logikai fejleményeinek, mint amilyen az intuícionista, a szabad, ill. a többértékő logikák. 1. Ruzsa I. Máté A.: Bevezetés a modern logikába, Budapest: Osiris, 1997. 2. Read, S.: Bevezetés a logika filozófiájába, Budapest: Kossuth, 2001. 3. Sainsbury, M.: Filozófiai logika, in A. C. Grayling (szerk.): Filozófiai kalauz, Budapest: Akadémiai, 1997. 73 139. 4. Copi, I. M. Gould, J. A. (szerk.): Kortárs tanulmányok a logikaelmélet kérdéseirıl, Budapest: Gondolat, 1985. 5. Szabó E. Vecsey Z. (szerk.): A jelentés dimenziói: Modális elméletek Kripke után, Szeged: JATEPress, 1993. 6. Sainsbury, M. R.: Paradoxonok, Budapest: Typotex, 2002. 7. Farkas K. Huoranszki F. (szerk.): Modern metafizikai tanulmányok, Budapest: ELTE Eötvös, 2004 (részletek). 8. Kripke, S.: Megnevezés és szükségszerőség. Budapest: Akadémiai, 2007 (részletek). 1. Smullyan, R. M.: Gödel nemteljességi tételei, Budapest: Typotex, 1999. 2. Csaba F. (szerk.): A matematika filozófiája a 21. század küszöbén, Budapest: Osiris, 2003. 3. Quine, W. v. O.: A tapasztalattól a tudományig, Budapest: Osiris, 2002. 4. Dummett, M.: A metafizika logikai alapjai, Budapest: Osiris, 2000. 5. Jacquette, Dale: A Companion to Philosophical Logic, Oxford: Blackwell, 2005. 6. Brugger, Walter: Filozófiai Lexikon, a magyar kiadást szerk. Mezei B., Budapest: Szent István 2006.
Tantárgy neve: Propedeutika (Filozófiai tematika) 2 1 2 Szeminárium X - A kurzus során a hallgatók megismerkednek a nyugati filozófiatörténetben megjelent legfontosabb problémákkal. Ilyen Isten, a világ, az ember, továbbá az ismeret, a cselekvés, a társadalom, a történelem, valamint a vallás egészleges problémái. Külön hangsúlyozódik a gondolkodás alapproblémája annak logikai, ideális, pragmatikus, közösségi, történeti, etikai és vallási jelentıségében. A tantárgy célja, hogy világossá tegye a filozófiai tematika sokféleségét és kifejezésre juttassa a témák egységesítésének lehetıségeit és határait, valamint tárgyalhatóságukat a filozófián belül és kívül. A kurzus során a Filozófiai módszertan párja, ezért olvasmánylistája részben azonos amazzal, tárgyalása azonban nem a módszertanra, hanem a tematikára irányul. 1. Platón: A lakoma (több kiadásban). 2. Arisztotelész: Metafizika, 980a 983a (több kiadásban). 3. Kant, I.: Prolegomena minden leendı metafizikához, amely tudományként léphet majd fel, Budapest: Atlantisz, 1999. 4. Hegel, G. W. F.: A szellem fenomenológiája, Elıszó (több kiadásban). 5. Heidegger, M.: Platón tanítása az igazságról, in Uı: Költıien lakozik az ember, Budapest: T-Twins/Pompeji, 1994. 1. Husserl, E.: Utószó, in Paul Ricoeur: Fenomenológia és hermeneutika, <Edmund Husserl Utószavával az Eszmékhez>, ford. Mezei B., Budapest: Kossuth, 1977. 2. Carnap, R.: A metafizika kiküszöbölése a nyelv logikai elemzésén keresztül, in Forrai G. Szegedi P. (szerk.): Tudományfilozófia, Budapest: Áron, 1999. 3. Mezei B.: Vallásbölcselet, Gödöllı: Attraktor, 2004. Bevezetés. 4. Brugger, Walter: Filozófiai Lexikon, a magyar kiadást szerk. Mezei B., Budapest: Szent István, 2006.
Tantárgy neve: Propedeutika (Filozófiai módszertan) 2 1 2 Szeminárium X - A tantárgy során a hallgatók megismerkednek a nyugati filozófiatörténetben kialakult legjelentısebb módszerekkel. Ilyen az ideatan (Platón), a hülémorfizmus (Arisztotelész), az emanációtan (Plótinosz), az illuminációtan (Augustinus), az empirikus kutatás (Locke), a monadológia (Leibniz), az apriorizmus (Kant), a szellemtörténet (Hegel), az intencióanalízis (Brentano), a fenomenológiai (Huserl), hermeneutikai (Heidegger), analitikus (Russell), logikai-analitikus (Carnap), nyelvanalitikus (Searl), dekonstrukciós (Derrida), a szkepticista (Hume), a relativista és a pluralista (Rorty) módszertan. A tantárgy célja, hogy világossá tegye a filozófiai módszertan sokféleségét és kifejezésre juttassa a módszertan egységesítésének lehetıségeit és határait. 1. Platón: A lakoma (több kiadásban). 2. Arisztotelész: Metafizika, 980a 983a (több kiadásban). 3. Kant, I.: Prolegomena minden leendı metafizikához, amely tudományként léphet majd fel, Budapest: Atlantisz, 1999. 4. Hegel, G. W. F.: A szellem fenomenológiája, Elıszó (több kiadásban). 5. Heidegger, M.: Platón tanítása az igazságról, in Uı: Költıien lakozik az ember, Budapest: T-Twins/Pompeji, 1994. 1. Husserl, E.: Utószó, in Paul Ricoeur: Fenomenológia és hermeneutika, <Edmund Husserl Utószavával az Eszmékhez>, ford. Mezei B., Budapest: Kossuth, 1977. 2. Carnap, R.: A metafizika kiküszöbölése a nyelv logikai elemzésén keresztül, in Forrai G. Szegedi P. (szerk.): Tudományfilozófia, Budapest: Áron, 1999. 3. Mezei B.: Vallásbölcselet, Gödöllı: Attraktor, 2004. Bevezetés. 4. Brugger, Walter: Filozófiai Lexikon, a magyar kiadást szerk. Mezei B., Budapest: Szent István 2006.
Szakmai törzsanyag Tantárgy neve: Filozófiai problématörténet száma: óraszám: Elıadás X feltétel: Kollokvium X 2 2 1-1 2 Szeminárium X - A tárgy célja a filozófia szisztematikusan összefüggı legfontosabb problémáinak, e problémák kibontakozásának áttekintése a kezdetektıl napjainkig. Az Isten-világ-ember hármas történetileg változó viszonyrendszerének tárgyalása mellett az elıadások nyomon követik a filozófia történetét végigkísérı általános kulcsfogalmak (lét, viszony, rész, egész stb.) változásait, és áttekintik a filozófia egységével, rendszeres jellegével, illetve módszereivel kapcsolatos máig tartó vitákat. A kurzus hangsúlyozza a problématörténet nyitottságát, ill. új problémák felfedezésének a lehetıségét és szükségességét. 1. Kant, I.: Pölitz-féle metafizikai elıadások, ford. Vidrányi Katalin, Budapest: Gondolat, 1980, 123 128. 2. Hegel, G. W. F.: Elıadások a filozófia történetérıl, ford. Szemere Samu, Budapest: Akadémiai, 1977. A Bevezetés a filozófia történetébe címő rész, 21 103. 3. Heidegger, M.: Mi a metafizika?, ford. Vajda Mihály, in Heidegger, M.: Költıien lakozik az ember, Budapest Szeged: T-Twins/Pompeji, 1994, 13 33. 1. Platón: Parmenidész, ford. Kövendi Dénes, in Platón összes mővei. Budapest: Európa Könyvkiadó, 1984. II. köt. 809 894. 2. Descartes, R.: A filozófia alapelvei, ford. Dékány András, Budapest: Osiris, 1996. I. kv. 7 69. 3. Kant, I.: A tiszta ész kritikája, ford. Kis János, Budapest: Atlantisz, 2004. A Tiszta ész architektonikája és a Tiszta ész története címő fejezetek, 647 728. 4. Brugger, Walter: Filozófiai Lexikon, a magyar kiadást szerk. Mezei B., Budapest: Szent István, 2006.
Tantárgy neve: Ismeretelmélet száma: óraszám: Elıadás X feltétel: Kollokvium X 3 1 2 Szeminárium - Gyakorlati jegy Az ismeretelmélet tantárgy célja a tudás természetének, forrásainak és hatókörének vizsgálata. Központi kérdése a tudás mibenlétének analízise, valamint az igazság és a vélekedés fogalmaihoz való viszonyának feltárása. Az ismeretelméletrıl szóló diskurzus fontos részét képezi az igazolásról folyatott vita. Fı kérdései: valóban tudjuk, amirıl úgy véljük, hogy tudjuk? Honnan tudjuk, amit tudunk? A tudásról alkotott mai elméletek kreatív gondolatkísérletek révén vonzóvá teszik a filozófia ezen területét. A kurzus azonban nemcsak a tudáselméletekkel foglalkozik, hanem a tudásra vonatkozó ismereti kérdés paradoxonával is, amely már Platón óta ismert a filozófiai irodalomban. 1. Platón: Theaitétosz, Ford., jegyz., komm. Bárány István, Budapest: Atlantisz, 2001. 2. Forrai G. (szerk.): Mikor igazolt egy hit? Ismeretelméleti szöveggyőjtemény, Budapest: Osiris/Láthatatlan Kollégium, 2002. 3. Harman, G.: Tudás, következtetés, magyarázat, in Magyar Filozófiai Szemle, 1995. 1 2, 249 264. 4. Goldman, A.: A tudás oksági elmélete, in Magyar Filozófiai Szemle, 1995, 1 2, 234 248. 5. Sturgeon, S. Martin, M. G. F. Grayling, A. C.: Ismeretelmélet, in Grayling, A. C. (szerk.): Filozófiai kalauz, Budapest: Akadémiai, 1997, 21 72. 1. Kirkham, Richard: "Does the Gettier Problem Rest on a Mistake?" Mind, 93, 1984. 2. Klein, Peter: Certainty: a Refutation of Scepticism, Minneapolis, MN: University of Minnesota Press, 1984. 3. Kyburg, H.E.: Probability and the Logic of Rational Belief, Middletown, CT: Wesleyan University Press, 1961. 4. Cohen, S.: Contextualist Solutions to Epistemological Problems: Scepticism, Gettier, and the Lottery, in Australasian Journal of Philosophy 76 (1998), 289 306.
Tantárgy neve: Nyelvfilozófia száma: óraszám: Elıadás X feltétel: Kollokvium X 3 1 2 Szeminárium - Gyakorlati jegy A tantárgy célja, hogy átfogó képet adjon a nyelvfilozófiáról annak kezdeteti felfedezésétıl napjainkig. Az analitikus filozófia a nyelvi fordulatnak köszönheti születését: Gottlob Frege, Bertrand Russell és követıik úgy vélték, illetve vélik, hogy a filozófiai problémák a nyelvi analízis révén oldhatók meg. A fı kérdések a nyelvi jelentésre, referenciára, nyelvhasználatra, nyelvtanulásra, s újabban a nyelv és a kogníció agyi összefüggéseire irányulnak. A nyelvi analízis kifinomult eszközei lehetıvé teszik a filozófia egyéb területeinek precíz vizsgálatát, szoros kapcsolatban áll a logikai problematikával, noha attól jól elkülöníthetı, önálló területet képez. 1. Grice, H. P.: Jelentés, in Pléh Cs. Síklaki I. Terestyéni T. (szerk.): Nyelv, kommunikáció, cselekvés, Budapest: Osiris, 1997, 188 197. 2. Austin, J. L.: Tetten ért szavak, Budapest: Akadémiai, 1990. 3. Searle, J. R.: Elme, nyelv és társadalom, Budapest: Vince, 2000. 4. Clarke, A.: A megismerés építıkövei, Budapest: Osiris, 1996. 5. Dennett, D. C.: Az intencionalitás filozófiája, Budapest: Osiris, 1998. 1. Nagel, Thomas: What Does it All Mean? A Very Short Introduction to Philosophy. New York: Oxford University Press, 1987. 2. Scruton, Roger: Modern Philosophy: An Introduction and Survey. London: Reed Consumer Books, 1994. 3. Honderich, Ted, and Burnyeat, Myles, eds: Philosophy As It Is. Harmondsworth: Penguin, 1979.
Tantárgy neve: Metafizika száma: óraszám: Elıadás X feltétel: Kollokvium X 3 1 2 Szeminárium - Gyakorlati jegy Az elıadások célja a metafizika fogalmának és feladatainak megismertetése, a metafizika megalapozásával kapcsolatos viták és kérdések áttekintése, valamint a filozófia történetében kanonizálódott metafizikai problémák részletes tárgyalása. Ilyen problémák a speciális metafizika kérdései (Isten, a világ, és az ember), valamint az általános metafizikáé (rész és egész, kezdet és vég, anyag és forma, tartalom és szerkezet, keletkezés, idıiség és térbeliség, egység és sokaság, objektivitás és szubjektivitás). Különös súlyt fektetünk a 20. századi metafizika négy döntı fontosságú irányzatára. Az elsı régi metafizika megújítása a német gondolkodásban, a második az orosz metafizika nagy korszakának hagyománya, a harmadik az ún. transzcendentális neotomizmus metafizikai reformja, a negyedik pedig a jelenkori analitikus metafizika: a metafizika hagyományos és újabb kérdéseinek kortárs tudományos továbbgondolása. Itt világossá válik, hogy a metafizika története egybe a metafizika problematológiája is, és a kettı egymástól elválaszthatatlan. 1. Hérakleitosz: válogatott töredékek, in Görög gondolkodók I. Budapest: Kossuth, 1992, 31 42. 2. Arisztotelész, Metafizika, (A és L könyvek, ill. részletek), H. Nagy József fordítása, Budapest: Hatágú Síp Alapítvány, 1992. 3. Tamás, Aquinói Szent: Summa theologiae, I. 16. Az igazságról, Budapest: Telosz, 1995, 103 135. 4. Hegel, G. W. F.: A szellem fenomenológiája, Budapest: Akadémiai, 1979. A/1: Az érzéki bizonyosság; A/2: Az észrevevés, 57 74. 5. Weissmahr B.: Ontológia, Mérleg Távlatok, 1995. Bevezetés, illetve: Mi a metafizika?, 9 16. 6. Huoranszki F.: Modern metafizika, Budapest: Osiris, 2001. A tudományfilozófiától a metafizikáig címő fejezet, 15 39. Ajánlott olvasmány: 1. Platón: Állam, VII. könyv (több kiadásban) 2. Kim, Jaegwon Sosa, Ernest (Eds), A Companion to Metaphysics, Oxford: Basil Blackwell, 1995. 3. Brugger, Walter: Filozófiai Lexikon, a magyar kiadást szerk. Mezei B., Budapest: Szent István 2006.
Tantárgy neve: Elméleti filozófia kutatószeminárium 5 1 6 Szeminárium X - A kutatószeminárium olyan tanulási forma, amelyben a hallgató a lehetı legerıteljesebb támogatást kap a tanárától az önálló munkavégzésre és kutatásra, aminek eredményeirıl kötött formában beszámol. Az elıadás kötött, a szeminárium szabadabb eljáráshoz képest a kutatószeminárium célja, hogy a hallgató elsajátítsa az önálló, tudományos kutatáshoz szükséges készségeket és tartalmakat. A tanár feladata ebben segíteni a hallgatót. A kutatószeminárium kreditértéke ennek megfelelıen viszonylag magas. A kötelezı és ajánlott olvasmánnyok összeállítása a kutatószemináriumot vezetı tanár feladata.
Tantárgy neve: Társadalom- és politikai filozófia száma: óraszám: Elıadás X feltétel: Kollokvium X 3 1 2 Szeminárium - Gyakorlati jegy A tantárgy a politika- és társadalomfilozófia részterületeire kívánja bevezetni a hallgatókat. A politikai filozófiai rész keretében a modern politikai, jog- és morálfilozófia klasszikusaival ismerkedünk tematikus feldolgozásban. A témák között szerepelnek például a nagy politikai ideológiai rendszerek, az igazságosság és szabadság kérdéseit érintı koncepciók, a természetjogi és konvencionalista politikai filozófiai megközelítések vagy a szubsztantív és hermeneutikai jogfilozófiai rendszerek. A történelemfilozófiai rész célja az antik és középkori történelemkoncepciók ismertetése mellett elsısorban a modern történelemfilozófiai viták, irányzatok feldolgozása. A keresztény üdvtörténet szekularizációjaként is felfogható szubsztantív történelemfilozófiai rendszerek Condorcettól Hegelen át Marxig vagy Teilhard de Chardinig éppúgy szerepelnek témaként, mint a historista és historicista történelemkoncepciók (pl. Herder, Burckhardt, Croce, Spengler) vagy a kortárs irányzatok (pl. annalisták, strukturalisták, analitikusok, hermeneuták). 1. Taubes, J.: Nyugati eszkatológia, Budapest: Atlantisz, 2004. 2. Löwith, K.: Világtörténelem és üdvtörténet. A történelemfilozófia teológiai gyökerei, Budapest: Atlantisz, 1996. 3. Huoranszki F. (szerk.): Modern politikai filozófia, Budapest: Osiris Láthatatlan Kollégium, 1998. 4. Strauss, L. Cropsey, J. (szerk.): A politikai filozófia története I-II, Budapest: Európa, 1994. 5. Manent, P.: Politikai filozófia felnıtteknek. A demokratikus társadalom látlelete, Budapest: Osiris, 2003. 6. Strauss, L.: Természetjog és történelem, Budapest: Pallas Stúdió Attraktor Kft., 1999. 7. Mannet, P.: A liberális gondolat története, Pécs: Tanulmány, 1994. 8. Arendt, H.: A sivatag és az oázisok, Budapest: Gond Palatinus, 2002. 9. Bultmann, R: Történelem és eszkatológia, Budapest: Atlantisz, 1994. 1. Aron, R.: Introduction à la philosophie de l histoire, Paris: Gallimard, 1967. 2. Kymlicka, W.: Contemporary Political Philosophy: An Introduction, London: Oxford UP, 2001 2. 3. Atkinson, R. F.: Knowledge and Explanation in History, New York: Cornell UP, 1978. 4. Gardiner, P. L. (ed.): The Philosophy of History, London: Oxford UP, 1974. 5. Hampton, J. E.: Political Philosophy, Boulder, Colorado: Westview Press, 1997. 6. Takács Ádám (szerk.): A történelem anyaga. Francia történelemfilozófia a XX. Században, Budapest: L Harmattan, 2004. 7. White, Hayden: A történelem terhe, Budapest: Osiris, 1997. 8. Kisantal Tamás (szerk.): Tudomány és mővészet között. A modern történelemelmélet problémái. Budapest, L Harmattan Atelier, 2003.
Tantárgy neve: Mővészetfilozófia (A klasszikus modern esztétika elızményei és következményei) száma: óraszám: Elıadás X feltétel: Kollokvium X 3 1 2 Szeminárium - Gyakorlati jegy Az elıadás áttekintést ad a klasszikus esztétikai gondolkodás elıtörténetérıl, és bemutatja, mennyiben jelentett mást a kérdésfeltevések szintjén is a mőalkotásokra irányuló figyelem az egyes történeti korszakokban. E modul feladata továbbá, hogy a posztmodernitás újfajta esztétikai érzékenységének játékba hozatalával fogalmazza újra az esztétika legklasszikusabb témáit és folyamatosan visszatérı kihívásait. A kurzus megkülönbözteti a mővészetfilozófiát az esztétikától, amennyiben az elıbbi az általános filozófiai felfogásoknak a mővészetre vonatkozó reflexióit jelenti, a speciális módszert és tartalmat kijelölı esztétikai különösség részletes elemzése nélkül. 1. Grassi, E.: A szépség ókori elmélete, Pécs, 1997. 2. Eco, U.: Mővészet és szépség a középkori esztétikában, Budapest, 2002. 3. Marosi E. (szerk.): Emlék márványból vagy homokkıbıl. Hét évszázad írásai a mővészettörténet történetébıl, Budapest, 1976. 4. Tatarkiewitz, Wladyslaw, Az esztétika alapfogalmai, Budapest: Kossuth, 2000. 5. Habermas, J.: Egy befejezetlen projektum a modern kor, in: J. Habermas, J-F. Lyotard: A posztmodern állapot (a szerzık egy-egy tanulmányával), Budapest, 1993. 1. Lukács Gy.: A regény elmélete, in: A heidelbergi mővészetfilozófia és esztétika. A regény elmélete, Budapest, 1975. 2. Rorty, R.: Esetlegesség, irónia és szolidaritás, Pécs, 1994. 3. Lyotard, J.-F., Rorty, R., Habermas, J. : A posztmodern állapot (Habermas mellett a többi tanulmány), Budapest, 1993.
Tantárgy neve: Filozófiai etika száma: óraszám: Elıadás X feltétel: Kollokvium X 3 1 2 Szeminárium - Gyakorlati jegy A tárgy célja, hogy hallgató átfogó ismeretet kapjon a filozófiai etikáról, felölelve mind az antik, mind a modern szövegeket, aminek a segítségével el tudja majd helyezni az új problémákat és látni fogja, hogy a régebbi korokban milyen érveléseket használtak ezen problémák kezelésére. A hangsúly természetesen a modern elméletek ismertetésén van, de ezeket mindig az adott történeti háttér, nemcsak a tézisek, hanem az érvek történetének figyelembe vételével kell ismertetni. Ezzel a hallgató képessé válik arra is, hogy az újonnan felvetıdı problémákat és az új filozófiai elméletek megismerését történeti keretbe helyezze. A kurzus a nagy filozófiai-etikai kérdések és válaszok történetét és elméletét veszi át, mint amilyen a boldogság, az élet értelme, a világ és az ember kapcsolatának gyakorlati jelentısége egyfelıl történetileg, másfelıl a kortárs gondolkodás legjelentısebb irányzataiban, mint amilyen az utilitarizmus, a felelısségetika, a formális etika, az értéketika, a parancsetika, a kommunikációs etika, vagy a metaetikai elméletformálás lehetıségei. 1. Platón: Prótagorász, ford. Bárány István, Budapest: Atlantisz, 2007. 2. Descartes, R.: A filozófia alapelvei, ford. Dékány András, Budapest: Osiris, 1996. A szerzı levele a könyv fordítójához címő rész, 7 20. 3. Kant, I.: A gyakorlati ész kritikája, ford. Kis János, Budapest: Atlantisz, 2004. 4. Apel., K.-O., Két erkölcsfilozófiai tanulmány. Budapest, Áron, 1992. 1. Arisztotelész: Nikomakhoszi etika, ford. Szabó Miklós, Budapest: Helikon, 1988. 2. Szt. Ágoston: Vallomások, ford. Vásáry István, Budapest: Gondolat, 1979. 3. Descartes, R.:, Értekezés a módszerrıl. ford. Szemere Samu, Ikon, 1992. 4. Spinoza, B.: Etika, ford. Szemere Samu, Budapest: Osiris, 2001. 5. Hume, D.: Tanulmány az emberi értelemrıl, ford. Vámosi Pál, Budapest: Magyar Helikon, 1973. 6. Kant, I.: Pölitz-féle metafizikai elıadások, ford. Vidrányi Katalin, Budapest: Gondolat, 1980, 123 128. 7. Wittgenstein, L.: A bizonyosságról, ford. Neumer Katalin, Budapest: Atlantisz, 1999.
Tantárgy neve: Gyakorlati filozófia kutatószeminárium 5 1 6 Szeminárium X - A kutatószeminárium olyan tanulási forma, amelyben a hallgató a lehetı legerıteljesebb támogatást kap a tanárától az önálló munkavégzésre és kutatásra, aminek eredményeirıl kötött formában beszámol. Az elıadás kötött, a szeminárium szabadabb eljáráshoz képest a kutatószeminárium célja, hogy a hallgató elsajátítsa az önálló, tudományos kutatáshoz szükséges készségeket és tartalmakat. A tanár feladata ebben segíteni a hallgatót. A kutatószeminárium kreditértéke ennek megfelelıen viszonylag magas. A kötelezı és ajánlott olvasmánnyok összeállítása a kutatószemináriumot vezetı tanár feladata.
II. Differenciált szakmai anyag A. Kötelezıen választható szakirányok A) Vallásfilozófia szakirány Tantárgy neve: A vallásfilozófia története 3 1 2 Szeminárium X - A kurzus áttekinti a vallásfilozófia történeti megjelenését és kibontakozását a késıi felvilágosodástól napjainkig. Ennek során különös figyelmet szentelünk a vallásfilozófia virágkorát jelentı német idealizmus történeti fejleményeinek, valamint a 20. századi angolszász és kontinentális irányzatoknak. A történeti ív rekonstrukciója során a legjelentısebb alkotókkal és gondolataikkal foglalkozunk. Külön figyelmet fordítunk a vallás kifejezés történetének és a rá vonatkozó elméleti meggondolásoknak, amelyek nélkül a vallásfilozófiai nagy témái nem érthetık kellıen. Isten és világ, bőn és megváltás, megújulás és fejlıdés, ateizmus és altruizmus mind meggondolhatók a vallásfilozófia történetének keretében. 1. Fichte, J. G.: Minden kinyilatkoztatás kritikájának kísérlete, ford. Rokay Z., Gáspár Cs., Budapest: L Harmattan, 2003. 2. Hegel, G. W. F.: Vallásfilozófiai elıadások, ford. Zoltai D. és mások, Budapest: Atlantisz, 2000. 3. Kant, I.: A vallás a puszta ész határain belül, in Uı: A vallás a puszta ész határain belül és más írások, ford. Vidrányi K., Budapest: Gondolat, 1980. 129 349. 4. Schelling, F. W. J.: Az emberi szabadság lényegérıl és az ezzel összefüggı tárgyakról, ford. Jaksa M., Zoltai D., Budapest: T-Twins, 1992. 5. Schleiermacher, F. D. E.: A vallásról. Beszédek a vallást megvetı mővelt közönséghez, ford. Gál Z., Budapest: Osiris, 2000. 6. Swinburne, R.: Van Isten?, ford. Vassányi M., Budapest: Kossuth, 1998. 1. Mezei B.: Vallásbölcselet: 1 2. kötet, Máriabesnyı Gödöllı: Attraktor, 2004, 1. köt., 9 72, 229 243. (1 2, 20 21..) 2. Davies, B.: Bevezetés a vallásfilozófiába, ford. Rakovszky Zs., Vassányi M., Budapest: Kossuth, 1999. 3. Schaeffler, R.: A vallásfilozófia kézikönyve, ford. Czakó I., Hankovszky T., Budapest: Osiris, 2003 (Osiris Tankönyvek). 4. Derrida, Jacques: Hit és tudás - A "vallás" két forrása a puszta ész határain. Pécs: Branbauer Kiadó, 2006.
Tantárgy neve: A vallásfilozófia problémái 3 1 2 Szeminárium X - A kurzus áttekinti a vallásfilozófia problematikáját és belsı összefüggéseit mind módszertani, mind tematikus szempontból. Kiemelt figyelmet szentelünk az istenérvekkel kapcsolatos logikai és metafizikai problémáknak, a vallási nyelv filozófiai analízisének, valamint a történeti és a filozófiai vallásfenomenológia problematikájának. A problématörténeti összefüggések rekonstrukciója során a legjelentısebb alkotókkal és gondolataikkal foglalkozunk. Ezek az alkotók és gondolataik a történeti kurzus során is felmerülnek, de itt nem a történeti egymásutánról, hanem a problémák szerves fejlıdésérıl van szó, pl, arról, ahogyan a teizmus egy bizonyos válfaja felszínre hozza az ateizmus bizonyos felfogásait, vagy ahogyan ebben az összefüggésben az istenségre vonatkozó elgondolások megváltoznak, átalakulnak. 1. Anzelm, Canterburyi Szent: Proslogion, in Uı: Monologion. Proslogion, ford. Dér Katalin, Budapest: MTA FI, 1991, 137 171. 2. Tamás, Aquinói Szent: Summa Theologiae, I, q. 2 3, 13, in Uı: A létezırıl és a lényegrıl, ford. Klima Gy., Budapest: Helikon, 1990, 110 157. 3. Descartes, R.: Elmélkedések az elsı filozófiáról, ford. Boros G., Budapest: Atlantisz, 1994. 4. Otto, R.: A szent. A vallási eszméjében rejlı irracionális és viszonya a racionálishoz, ford. Bendl J., Budapest: Osiris, 1997. 5. Davies, B.: Bevezetés a vallásfilozófiába, ford. Rakovszky Zs., Vassányi M., Budapest: Kossuth, 1999. 6. Mezei B.: Vallás és hagyomány, Budapest: L Harmattan, 2003, 13 185. 7. Schaeffler, R.: A vallásfilozófia kézikönyve, ford. Czakó I., Hankovszky T., Budapest: Osiris, 2003 (Osiris Tankönyvek). 1. Mezei B.: Zárójelbe tett Isten. Edmund Husserl és egy fenomenológiai prototeológia vázlata, Budapest: Osiris, 1997. 2. Swinburne, R.: Van Isten?, ford. Vassányi M., Budapest: Kossuth, 1998. 3. Szalai M.: Létezik-e Isten? Ateista érvek a mai angolszász vallásfilozófiában, Budapest: L Harmattan, 2005. 4. Mezei B.: Vallásbölcselet: 1 2. kötet, Máriabesnyı Gödöllı: Attraktor, 2004. 5. Weischedel, W.: Der Gott der Philosophen. Grundlegung einer philosophischen Theologie im Zeitalter des Nihilismus, Darmstadt: Wissenschaftliche Buchgesellschaft, 1983. 6. Weissmahr B.: Filozófiai istentan, Bécs Budapest München: Mérleg Távlatok, 1996. 7. Derrida, Jacques: Hit és tudás - A "vallás" két forrása a puszta ész határain. Pécs: Branbauer Kiadó, 2006.
Tantárgy neve: A vallásfilozófia egyes nagy korszakai száma: óraszám: Elıadás X feltétel: Kollokvium X 3 1 2 Szeminárium - Gyakorlati jegy A tantárgy keretében elıadás hangzik el a cím tartalmáról. Az elıadás történeti összefüggéseiben tárgyalja a vallásfilozófia problematikájának alakulását, rávilágítva azokra a fontosabb filozófiatörténeti fejleményekre, amelyek a vallásról való gondolkodásra is hatást gyakoroltak. A tárgy egy-egy korszak összefüggésében tárja fel azt az organikus kapcsolatot, amely a vallásfilozófia és más filozófiai diszciplínák, ill. irányzatok között történetileg kialakult. A kurzus fontossága abban rejlik, hogy a vallásról való gondolkodás egyes nagy korszakai kellı figyelmet kaphassanak önmagukon belül, nem csupán az egyetemes vallásfilozófia történetében vagy a promématörténet összefüggésében. Erre azért van szükség, mert egyes korszakok jelentıs és meghatározó szerepet játszanak mind a történet, mind a problematika változásaiban. 1. Feuerbach, L.: A kereszténység lényege, ford. Tímár I., Budapest: Akadémiai, 1962. 2. Hegel, G. W. F.: A keresztény vallás pozitivitása, in Uı: Ifjúkori írások. Válogatás, ford. Révai G., Budapest: Gondolat, 1982. 55 107. 3. Nietzsche, F.: Az Antikrisztus. Átok a kereszténységre, ford. Csejtei D., Szeged: Ictus, 1993. 4. Otto, R.: A szent. A vallási eszméjében rejlı irracionális és viszonya a racionálishoz, ford. Bendl J., Budapest: Osiris, 1997. 5. Rahner, K.: Az Ige hallgatója. Vallásfilozófiai alapvetés, ford. Gáspár Cs., Budapest: Gondolat, 1991. 1. Mezei B.: Vallásbölcselet: 1 2. kötet, Máriabesnyı Gödöllı: Attraktor, 2004, 1. köt., 9 72, 229 243. (1 2, 20 21..) 2. Davies, B.: Bevezetés a vallásfilozófiába, ford. Rakovszky Zs., Vassányi M., Budapest: Kossuth, 1999. 3. Schaeffler, R.: A vallásfilozófia kézikönyve, ford. Czakó I., Hankovszky T., Budapest: Osiris, 2003 (Osiris Tankönyvek). 4. Derrida, Jacques: Hit és tudás - A "vallás" két forrása a puszta ész határain. Pécs: Branbauer Kiadó, 2006.
Tantárgy neve: A vallásfilozófia egyes nagy korszakai 3 1 2 Szeminárium X - A tantárgy keretében szeminárium tartandó a cím tartalmáról. A szeminárium történeti összefüggéseiben tárgyalja a vallásfilozófia problematikájának alakulását, rávilágítva azokra a fontosabb filozófiatörténeti fejleményekre, amelyek a vallásról való gondolkodásra is hatást gyakoroltak. A tárgy egy-egy korszak összefüggésében tárja fel azt az organikus kapcsolatot, amely a vallásfilozófia és más filozófiai diszciplínák, ill. irányzatok között történetileg kialakult. A szemináriumi foglalkozásokon egy vagy két jelentıs, az adott idıszakot emblematikusan reprezentáló szöveg beható elemzésén keresztül vizsgáljuk a korszakot meghatározó problémákat és megoldási kísérleteiket. A kurzus fontossága abban rejlik, hogy a vallásról való gondolkodás egyes nagy korszakai kellı figyelmet kaphassanak önmagukon belül, nem csupán az egyetemes vallásfilozófia történetében vagy a promématörténet összefüggésében. Erre azért van szükség, mert egyes korszakok jelentıs és meghatározó szerepet játszanak mind a történet, mind a problematika változásaiban. 1. Feuerbach, L.: A kereszténység lényege, ford. Tímár I., Budapest: Akadémiai, 1962. 2. Hegel, G. W. F.: A keresztény vallás pozitivitása, in Uı: Ifjúkori írások. Válogatás, ford. Révai G., Budapest: Gondolat, 1982. 55 107. 3. Nietzsche, F.: Az Antikrisztus. Átok a kereszténységre, ford. Csejtei D., Szeged: Ictus, 1993. 4. Otto, R.: A szent. A vallási eszméjében rejlı irracionális és viszonya a racionálishoz, ford. Bendl J., Budapest: Osiris, 1997. 5. Schelling, F. W. J.: A transzcendentális idealizmus rendszere, ford. Endreffy Z., Budapest: Gondolat, 1983. 1. Buber, M.: Én és te, ford. Bíró D., Budapest: Európa, 1994. 2. Rahner, K.: Az Ige hallgatója. Vallásfilozófiai alapvetés, ford. Gáspár Cs., Budapest: Gondolat, 1991. 3. Swinburne, R.: Van Isten?, ford. Vassányi M., Budapest: Kossuth, 1998. 4. Derrida, Jacques: Hit és tudás - A "vallás" két forrása a puszta ész határain. Pécs: Branbauer Kiadó, 2006.
Tantárgy neve: Kortárs vallásfilozófia száma: óraszám: Elıadás X feltétel: Kollokvium X 3 1 2 Szeminárium - Gyakorlati jegy A tantárgy keretében elıadás hangzik el a cím tartalmáról. Az elıadás áttekinti a vallásfilozófia problematikáját és belsı összefüggéseit a kortárs fejlemények tükrében. Ennek során egyaránt számot vetünk az angolszász és a kontinentális filozófia közegében zajló vallásfilozófiai diskurzusok eredményeivel, kérdéseivel, és problémáival. Ilyenek a klasszikus teizmus tartalmának átalakulása, az új ateizmus, a kozmológia és a vallás hagyományos tartalmainak kapcsolata, a vallási jelenség változásai. Különösen foglalkozunk a reformált ismeretelmélettel, az új francia vallásfilozófiával, a brit vallásfilozófiával, és a radikális ortodoxia felbukkanásával különbözı filozófiai hagyományokban. Mindemellett különös figyelmet szentelünk a jelenkori magyar diskurzus fejleményeinek is. 1. Rahner, K.: Az Ige hallgatója. Vallásbölcseleti alapvetés, ford. Gáspár Cs., Budapest: Gondolat, 1991. 2. Lévinas, E.: Nyelv és közelség, Pécs: Jelenkor, 1997. 3. Derrida, Jacques: Hit és tudás - A "vallás" két forrása a puszta ész határain. Pécs: Branbauer Kiadó, 2006. 4. Mezei B.: Zárójelbe tett Isten, Budapest: Osiris 1997. 1. Ricoeur, P.: A kinyilatkoztatás eszméjének hermeneutikai megalapozása, Budapest: Hermeneutikai Kutatóközpont, 1994. 2. Swinburne, R.: Van Isten?, ford. Vassányi M., Budapest: Kossuth, 1998. 3. Weissmahr Béla: Filozófiai istentan, Bécs Budapest München: Mérleg Távlatok, 1996. 4. Brugger, Walter: Filozófiai Lexikon, a magyar kiadást szerk. Mezei B., Budapest: Szent István 2006.
Tantárgy neve: Kortárs vallásfilozófia 3 1 2 Szeminárium X - A tantárgy keretében szeminárium tartandó a cím tartalmáról. A szeminárium áttekinti a vallásfilozófia problematikáját és belsı összefüggéseit a kortárs fejlemények tükrében. Ennek során egyaránt számot vetünk az angolszász és a kontinentális filozófia közegében zajló vallásfilozófiai diskurzusok eredményeivel. Mindemellett különös figyelmet szentelünk a jelenkori magyar diskurzus fejleményeinek is. Ezeket a célokat a jelenkori vallásfilozófiai törekvéseket emblematikusan reprezentáló alapmővekbıl származó szövegek beható elemzésével valósítjuk meg. 1. Rahner, K.: Az Ige hallgatója. Vallásbölcseleti alapvetés, ford. Gáspár Cs., Budapest: Gondolat, 1991. 2. Lévinas, E.: Nyelv és közelség, Pécs: Jelenkor, 1997. 3. Derrida, Jacques: Hit és tudás - A "vallás" két forrása a puszta ész határain. Pécs: Branbauer Kiadó, 2006. 4. Mezei B.: Zárójelbe tett Isten, Budapest: Osiris 1997. 1. Ricoeur, P.: A kinyilatkoztatás eszméjének hermeneutikai megalapozása, Budapest: Hermeneutikai Kutatóközpont, 1994. 2. Swinburne, R.: Van Isten?, ford. Vassányi M., Budapest: Kossuth, 1998. 3. Weissmahr B.: Filozófiai istentan, Bécs Budapest München: Mérleg Távlatok, 1996. 4. Brugger, Walter: Filozófiai Lexikon, a magyar kiadást szerk. Mezei B., Budapest: Szent István 2006.
Tantárgy neve: Vallásfilozófia szakkurzusok (min. 2) 3 1 2 Szeminárium X - A szakirány keretében szakkurzusok tartandók. Ezek célja a vallásfilozófia problematikájának és belsı összefüggéseinek áttekintése módszertani és tematikus szempontból. A cél a hallgatók tudományos kompetenciáinak kialakítása, erısítése, a diplomamunka elıkészítése és az esetleges doktori tanulmányok elısegítése. Ennek érdekében a szoros szövegolvasás, magyarázat és részletes problémafeltárás útja követendı, amelyhez a szövegek az alábbiakban és a szakirány egyéb tárgyainak bibliográfiájában lelhetık fel. Egy félévben több szakkurzus is indítható igény szerint a szakirány megadott keretein belül tetszılegesen válogatva a történeti korszakokból, a témákból, vagy a jelentıs szerzık munkáiból. 1. Buber, M.: Én és te, ford. Bíró D., Budapest: Európa, 1994. 2. Hegel, G. W. F.: Hit és tudás, avagy a szubjektivitás reflexiós filozófiája, ahogyan formáinak teljességében Kant, Jacobi és Fichte filozófiájában megmutatkozik, in Hegel, G. W. F. Schelling, F. W. J., Hit és tudás. Tanulmányok a Kritisches Journal der Philosophieból, ford. Nyizsnyánszky F., Budapest: Osiris, 2001, 247 393. 3. Heidegger, M.: Bevezetés a metafizikába, ford. Vajda M., Budapest: Ikon, 1995. 1. Jaspers, K.: A filozófiai hit, ford. Csejtei D., Máriabesnyı Gödöllı: Attraktor, 2004. 2. Leeuw, G. van der: A vallás fenomenológiája, ford. Bendl J. és mások, Budapest: Osiris, 2001. 3. Swinburne, R.: Van Isten?, ford. Vassányi M., Budapest: Kossuth, 1998. 4. Derrida, Jacques: Hit és tudás - A "vallás" két forrása a puszta ész határain. Pécs: Branbauer Kiadó, 2006.
Tantárgy neve: Vallásfilozófia kutatószeminárium 6 1 6 Szeminárium X - A kutatószeminárium olyan tanulási forma, amelyben a hallgató a lehetı legerıteljesebb támogatást kap a tanárától az önálló munkavégzésre és kutatásra, aminek eredményeirıl kötött formában beszámol. Az elıadás kötött, a szeminárium szabadabb eljáráshoz képest a kutatószeminárium célja, hogy a hallgató elsajátítsa az önálló, tudományos kutatáshoz szükséges készségeket és tartalmakat. A tanár feladata ebben segíteni a hallgatót. A kutatószeminárium kreditértéke ennek megfelelıen viszonylag magas. A kötelezı és ajánlott olvasmánnyok összeállítása a kutatószemináriumot vezetı tanár feladata.
B) Etika szakirány Tantárgy neve: Etikai tematika száma: óraszám: Elıadás X feltétel: Kollokvium X 2 1 2 Szeminárium - Gyakorlati jegy A kurzus elvégzésével a hallgató képessé válik a nagy etikai témák és összefüggéseik áttekintésére és alkalmazására filozófiai-etikai jellegő diszkussziókban. A kurzus az etika nagy témáinak áttekintésére vállalkozik azok szisztematikus rendjében. Ennek során az etikatörténet vagy a módszertan kérdései csak mellékesen merülnek fel, a középpontban a nagy etikai témák és ezek egymással való rendszeres kapcsolata áll, kitekintéssel az etikatörténetre, módszertanra, valamint a filozófiai és teológiai diszciplína egyéb területeire. Ilyen témák a jó és a rossz, a jó élet és a rossz élet, a boldogság, a gyönyör, a hasznos, az érdek, az érték, az erény és az erények, valamint az etikai tematika paradoxonai és határai. 1. MacIntyre, Alasdair: Az erény nyomában, Bp.: Osiris, 1999. 2. Kant, I., A gyakorlati ész kritikája (részletek), Budapest: Osiris, 2004. 3. Scheler, Max: Formalizmus az etikában és a materiális értéketika, ford. Berényi G., Budapest: Gondolat, 1979 (részletek). 4. Singer, Peter, A Better World? Internetes hozzáférés: http://www.utilitarian.net/singer/by/2002----.htm 1. Fichte, J. G.: Az ember rendeltetése. Ford.: Kis János. Bp: Magyar Helikon, 1976. in: Fichte Válogatott írásai, uo., 1976. 2. Mackie, John Leslie: Ethics. Inventing Right and Wrong, London: Pelican Books, 1977 3. Singer, Peter (szerk.): A Companion to Ethics, Oxford: Blackwell, 1991 (részletek). 4. Carr, Brian és Mahalingam, Indira (szerk.): Companion Encyclopedia of Asian Philosophy, London and New York: Routledge, 1997. 5. Spaemann, R.: Erkölcsi alapfogalmak, Budapest: Egyházfórum Alapítvány, 2001. 6. Kekes, John, A gonoszság gyökerei. Fordította Balázs Z. Máriabesnyı- Gödöllı: Attraktor Kiadó, 2007.
Tantárgy neve: Etikatörténet száma: óraszám: Elıadás X feltétel: Kollokvium X 2 1 2 Szeminárium - Gyakorlati jegy A tárgy célja, hogy hallgató átfogó ismeretet kapjon a morálfilozófia történetérıl, amelynek segítségével el tudja majd helyezni az új problémákat és látni fogja, hogy a régebbi korokban milyen érveléseket használtak ezen problémák kezelésére. Ezzel képessé válik arra is, hogy az újonnan felvetıdı problémákat elhelyezze problématörténeti kontextusukban. Fıbb tematikus egységek: Ókor (különös tekintettel Platón és Arisztotelész elméleteire, illetve a sztoikus elméletekre), Középkor (mindenekelıtt Szt. Ágoston és Aquinói Szt. Tamás) Kora újkor (fıleg Descartes, Spinoza és Hume) Klasszikus német filozófia Kanttal a súlypontban XIX. századi etikai nézetek (Kierkegaard és Nietzsche felfogása) metaetika és modern etikák (G.E. Moore, A. McIntyre és B. Williams). 1. Arisztotelész: Nikomakhoszi etika, Budapest: Európa, 1997. 2. Platón: Állam, in Platón Összes Mővei, Budapest: Európa, 1984. 3. Kant, I.: A gyakorlati ész kritikája, Budapest: Osiris, 2004. 4. Nyíri T.: Alapvetı etika, Budapest: Szent István Társulat, 1994/2003. 1. Platón: Prótagorasz. Budapest: Európa, 1984; új fordítás (Bárány István munkája): Budapest: Atlantisz, 2007. 2. Steiger Kornél (szerk.): Sztoikus etikai antológia. Budapest: Gondolat, 1983. 3. Spinoza: Etika, Budapest: Osiris, 2001. 4. Hume: Értekezés az emberi természetrıl. Budapest: Gondolat, 1976 (új kiadás: Akadémiai Kiadó, 2006), III. könyv. 5. G. E. Moore: A józan ész védelmében. Budapest: Magyar Helikon, 1981, 361-405. 6. E. Anscombe: A modern erkölcsfilozófia, in: Tények és értékek. Budapest: Gondolat, 1981, 615-652. 7. Th. Nagel: Az utolsó szó. Budapest: Európa, 1998, Etika, 140-176. 8. Mill, J. S., On Bentham, http://socserv.mcmaster.ca/econ/ugcm/3ll3/bentham/bentham 9. Singer, Peter,: The Animal Liberation Movement, internetes hozzáférés http://www.utilitarian.org/texts/alm.html
Tantárgy neve: Etika és vallás száma: óraszám: Elıadás X feltétel: Kollokvium X 2 1 2 Szeminárium - Gyakorlati jegy Az elıadás során - néhány jelentıs filozófiai mő segítségével - arra a kérdésre keressük a választ, miképpen gondolható el vallás és etika viszonya. Bizonyos nézetek az etikát a vallásból alapozzák meg, mások épp fordítva járnak el. Találkozunk emellett olyan koncepcióval is, mely a két területet nem tartja egymásból megérthetınek, illetve olyannal, amely bár összefüggésbe állítja egymással a vallást és az etikát, ám mindkettıt olyasminek tartja, amit meg kell haladni. Történetileg a vallás az etika forrása, de az újkori etikában ez a viszony megfodul; kérdés, hogy a mai világban etika és vallás viszonya miképpen gondolható el és gondolható tovább. 1. Platón: Euthüphrón, in: Platón összes mővei I, Budapest: Európa, 1984, 99-135. 2. Aquinói Szt. Tamás: Elıadások a tízparancsolatról, in: Pécs: Seneca, 1993, 13-67. 3. Hegel, G.W.F.: A keresztény vallás pozitivitása (részlet), in: Ifjúkori írások, Budapest: Gondolat, 1982, 55-107. 1. Kant, Immanuel: A vallás a puszta ész határain belül, III/1. rész, in: A vallás a puszta ész határain belül és más írások, Budapest: Gondolat, 1980, 222-257. 2. Kierkegaard, S.: Félelem és reszketés, Budapest: Európa, 1986, 91-116. 3. Bergyajev, Ny.: Az ember rabságáról és szabadságáról, Budapest: Európa, 1997, 100-115. 4. Frank, Sz.L.: A társadalom szellemi alapjai, Budapest: Kairosz, 2005, 213-230. 5. Nietzsche, F.: A hatalom akarása, Budapest: Cartaphilus, 2002, 81-121, ill. 121-181. 6. Mezei Balázs: Vallás és etika, in: Vallás és hagyomámy, Bp.: Harmattan, 2003. 7. Brugger, Walter: Filozófiai Lexikon, a magyar kiadást szerk. Mezei B., Budapest: Szent István 2006.
Tantárgy neve: Kortárs etikák 2 1 2 Szeminárium X - A tárgy célja, hogy kortárs etikai szövegek olvasása révén a hallgatók megismerjék az etika mai irányzatait és azok irányadó képviselıit, továbbá az elméletalkotás és a gyakorlati alkalmazás jelen helyzetét. A hallgatók betekintést nyernek a napjainkban folyó etikai diskurzusba, miközben képessé válnak a viták során körvonalazódó alternatív megoldási javaslatok kritikus elemzésére Fıbb tematikák: környezeti etika, bioetika, üzleti és gazdasági etika, politikai etika, sajtóetika, állati jogok, emberi jogok, gender. A kurzus során nyomatékosan merül fel az etikai tematika kortárs fejleményeinek filzófiai jelentısége: az a kérdés, hogy képes-e az etika megújulva egyetemes érvényő rendszert teremteni, vagy meg kell elégednie a korszakhoz és közösséghez kötött mikroetikákkal. 1. Anzenbacher, A.: Keresztény társadalometika. Budapest: Szent István Társulat, 2001. 2. Fekete L. (szerk.): Kortárs etika. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó Universitas, 2004. 3. Kekes, John: A gonoszság gyökerei. Fordította Balázs Z. Máriabesnyı- Gödöllı: Attraktor Kiadó, 2007. 4. LaFollette, H. (szerk.): Ethics in Practice. An Anthology, Oxford: Blackwell, 1997/2001 (magyar fordítása folyamatban). 5. Singer, Peter írásaiból válogatás, in: http://www.utilitarian.net/singer/, különösen: One World, http://www.utilitarian.net/singer/by/20031029.htm 1. Apel, K.-O.: Két erkölcsfilozófiai tanulmány, Budapest: Áron, 1992. 2. MacIntyre, A.: Az erény nyomában. Erkölcselméleti tanulmány, Budapest: Osiris, 1999/2005. 3. Tények és értékek. A modern angolszász etika irodalmából. vál. Lónyai M., Budapest: Gondolat, 1981. 4. MacIntyre, A.: Válogatott írások, at: http://macintyreanphilosophy.googlepages.com/home 5. Brugger, Walter: Filozófiai Lexikon, a magyar kiadást szerk. Mezei B., Budapest: Szent István 2006.
Tantárgy neve: Metaetikai irányzatok 2 1 2 Szeminárium X - A kurzus célja az etikai kijelentések tudományos analízisánek megismertetése. Különös hangsúlyt kap az erkölcsi ítéletek összevetése a mindennapi ténykijelentésekkel és a tudományos kijelentésekkel. Az erkölcsi kijelentések sajátosságait nyelvi, logikai, szemantikai és a tudományos relevanciát érintı sajátosságok megvilágításával tárjuk fel. A hallgatók elsajátítják a különféle etikai rendszerek formáját és tartalmát, megtanulják a fogalmi analízis eljárását. A tárgy fıbb tematikus elemei: Igazság és objektivitás; Realizmus és kognitivizmus; Relativizmus; Imperatív és deontikus logika; A morál nyelve; Az etikai terminusok emotív jelentése; Emotivitás és érték; A jó fogalma. 1. Moore, G. E.: Principia Ethica. in Lónyai Márta (szerk.): Tények és értékek. Budapest: Gondolat, 1981, 51-105. 2. Williams, B.: Ethics and the Limits of Philosophy. 10. fejezet. Cambridge, Mass., 1985. 3. Hare, R.M.: The Language of Morals. Oxford, 1952. 4. Parfit, D.: Reasons and Persons. New York, 1986. 1. Donagan, A.: The Theory of Morality. Chicago, 1977. 2. Darwall, S.: Impartial Reason. Ithaca, NY, 1983. 3. Herman, B.: Integrity and Impartiality. In: Monist 66 (1983), 233-50. 4. Williams, B.: Moral Luck. 1. fejezet. Cambridge, 1981.
Tantárgy neve: Tudományetika 2 1 2 Szeminárium X - A kurzus célja annak bemutatása, hogy a technikai-tudományos haladás milyen sajátos etikai problémákat vet fel. Különös hangsúly kerül a humángenetika, a bioetika, az agykutatás, az ıssejtkutatás és klónozás, a természeti környete technikai átalakítása, illetve a tudományos megismerés technológiai alkalmazása határainak kérdéseire. Központi kérdés, hogy milyen hatással jár "a tudomány kora" az emberként való létezés értelmére és megvalósíthatóságára. Különösképpen kérdéses, hogy a tudományos-technológiai fejlıdésre nézve az etikai tartalmú megfontolás jelenthet-e korlátot. Ha jelenthet, a kérdés az, hogyan érvényes ez tudományos értelemben, ill. hogyan érvényesíthetı; ha nem, a kérdés elemi etikai intuíciónk tartalmát és formáját érinti. 1. Feyerabend, Paul: A tudomány egy szabad társadalomban, in: Tudományfilozófia szöveggyőjtemény. (szerk.: Laki János), Budapest: Osiris, 1998, 153-169. 2, Fehér M. István: Martin Heidegger. Budapest: Göncöl, 2002. "Tudomány és technika" c. fejezet, 302-309. 3. Bergyajev, Ny.: Az ember rabságáról és szabadságáról. Budapest: Európa, 1997, 115-146. 4. Susanne, Ch. (szerk.): Bioetika. Pécs: Dialóg Campus, 1999. 5. MacIntyre, Alasdair: Az erény nyomában. Budapest: Osiris, 1999. 6. Válogatott írások az Ethics and Science oldalról: http://www.silk.net/reled/scienceeth.htm 7. Bedı Viktor et al., Az etika és felelôsség kérdésköre a tudomány mint kutatás-fejlesztés korában, http://www.epa.oszk.hu/01200/01273/00017/pdf/20050411210132.pdf 1. Hösle, Vittorio: Die Krise der Gegenwart und die Verantwortung der Philosophie. München: C.H. Beck, 1997. 2. Hawkes, Nigel (szerk.): Science and Power. Paris: Unesco, 1995. 3. Koslowski, Peter, Ethik des Kapitalismus. 6. Auflage. Mohr Siebeck, Tübingen 1998.
Tantárgy neve: Politikai etika 2 1 2 Szeminárium X - A hagyományos politikai rendek összeomlása, vagyis fıképpen a francia forradalom óta alapvetı politikafilozófiai kérdés, hogy van-e a politikai cselekvésnek morális komponense; miben áll ez, ha van, s mit jelent a politikai cselekvésre nézve, ha nincs. A kirajzolódó álláspontok relevanciája jól megmutatkozik a kortárs politikai irányítási válságban, amely egyre nehezebben képes szembenézni korunk gazdasági-társadalmi, s nem utolsó sorban politikai kihívásaival. A politikai etika részletes elméletalkotása elengedhetetlen a liberális parlamenti demokrácia jelen és jövıje szempontjából, mivel megfelelı etikai értékekre alapozott diszkusszió és annak gyakorlati következményei nélkül nem lehetséges a demokratikus formák mőködtetése. 1. Fekete László [szerk]: Kortárs etika, Budapest: Tankönyvkiadó, 2004, 10-41., 72-97. 2. G. Fodor Gábor [szerk.]: Politikai filozófia szöveggyőjtemény. A politikai filozófia ismeretelméleti és etikai dilemmái, Budapest: Rejtjel, 2001, 13-89.; 211-235. 3. Ludassy Mária [szerk.]: Morál és politika határán (A Filozófiai Figyelı Kiskönyvtára 7.) Budapest: ELTE BTK, 1994, 312-223. 4. Huoranszki Ferenc [szerk.]: Modern politikai filozófia, Budapest: Osiris Láthatatlan Kollégium, 1998, 7-34. 5. Alsdair MacIntyre: Az erény nyomában, Budapest: Osiris, 1999, 77-92. 1. Horkay Hörcher Ferenc (szerk): Közösségelvő politikai filozófiák, Budapest: Századvég, 2002. 2. Századvég 13. Politika és etika. (1992 április 11-én rendezett politika és etika címő konferencia elıadásai) 7-17.; 25-34. 3. Földesi Tamás: A politikai felelısség dilemmái, Budapest: Rejtjel, 2000. 4. Gulyás Gyula [szerk.]: Közszolgálat és etika, Budapest: Helikon, 1997. 5. Lánczi András: A XX. század politikai filozófiája, Budapest: Pallas-Attraktor, 2000.
Tantárgy neve: Gazdaságetika 2 1 2 Szeminárium X - A globalizáció korának legerısebb kihívásai közé tartozik a posztkapitalistának nevezett gazdasági viselkedés széles körő elterjedése az egész világon. Ezzel kapcsolatban a következı kérdésekre keresünk választ: (1) Vajon e viselkedés kategorizálható-e a hagyományos erkölcs elvei szerint? Lehetségese a kategorizáláson túl erkölcsi következtetéseket érvényesíteni a gazdasági globalizmussal szemben? (2) Ha nem lehetséges is, vannak-e felismerhetı erkölcsi konklúziók, amelyekhez érdemes elméletileg és gyakorlatilag ragaszkodnunk? (3) Hogyan alakítható ki egy, a globalizáció korában is érvényes, mőködıképes, erkölcsileg mégis védhetı gazdasági elmélet? 1. Rawls, John: Az igazságosság elmélete, Budapest: Osiris, 1997, 312 395. (V. fejezet: Elosztásbeli részesedések ) 2. Macintyre, Alasdair: Az erény nyomában, Budapest: Osiris, 1999, 274 351. (XV-XVII. Fejezetek) 3. Botos Katalin: Gazdaság és erkölcs. In: Tanulmányok Békés Imre tiszteletére. Budapest: PPKE JÁK könyvei 9, 2000, 88-97. 4. Muzslay István: Gazdaság és erkölcs, Budapest: Márton Áron Kiadó, 1995. 1. Botos Katalin: A katolikus társadalmi tanítás gazdaságetikája történelmi perspektívában, in Mátyás Antal emlékkönyve, Budapest: Aula, 2004. 2. Koehn, D: Toward an Ethic of Exchange, Business Ethics Quarterly, 2(1992/3), 341 355. 3. Williams, B.: Ethics and the Limits of Philosophy, London: Fontana, 1985. 4. Zsolnai László: A gazdaságetika rendszere; in: Új utak a közgazdasági, üzleti és társadalomtudományi képzésben, Budapest: Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, 1995, 758-760. 5. Zsolnai László: Ökológia, gazdaság, etika, Budapest: Helikon, 2001. 6. Zsolnai, Laszlo (ed.): Ethics in the Economy: Handbook of Business Ethics, Oxford, Bern, Berlin: Peter Lang Publishers 2002. 7. Csurgó Ottó, Hajdu Péter (szerk.), Üzleti etika, Budapest: Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Rt., 1994. 8. Gedeon Péter, Gazdaság és erkölcs, Replika, 31-32(1998), 121-149.
Tantárgy neve: Bioetika 2 1 2 Szeminárium X - A tárgy célja egyfelıl, hogy az alkalmazott etikák kontextusában általános áttekintést nyújtson az életre vonatkozó etikai diszkussziók alapproblémáival és fıbb fejleményeivel, másfelıl hogy néhány fontosabb elmélettel, ill. bioetikai érvelésmóddal szisztematikusan megismertesse a hallgatókat. A tudományos bioetikai viták középpontjában jelenleg a kifejlett, ill. embrionális emberen és állaton folytatott, fıképpen genetikai jellegő kísérletek etikai kérdései állnak. Ezen túlmenıen az emberi élet más vonatkozásainak, így pl. az abortusznak és az eutanáziának a kérdései is ebbe a körbe sorolhatók. A kurzus során mindezen témákon túl a humánreprodukció és a szervátültetés etikai aspektusait, valamint a humánembrió identitásának filozófiai problematikáját is tárgyaljuk. 1. Gaizler Gyula: Bioetika, 2. kiadás, Budapest: Gondolat, 2003. 2. Fekete László (szerk.): Kortárs etika, Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004, 186-213. 1. Ferencz Antal: A bioetika alapjai, Budapest: Szent István Társulat, 2001. 2. Grodin, Michael A. (szerk.): Meta medical ethics: the philosophical foundations of bioethics, Dordrecht Boston: Kluwer Academic Publishers, 1995. (Boston studies in the philosophy of science, 171. köt.) 3. Kovács József: A modern orvosi etika alapjai: bevezetés a bioetikába, 2. kiadás, Budapest: Medicina, 2006. 4. Levy, Teresa: Bioetikai olvasókönyv: Multidiszciplináris megközelítés, Budapest Pécs: Dialógus Campus, 1999. 5. McGee, Glenn (szerk.), Pragmatic bioethics, Cambridge: MIT Press, 2003. 6. Varga Andor: Élet és erkölcs: bioetikai kérdések, Róma: [Tip. Detti], 1980. 7. Vial Correa, J. Sgreccia, E. (szerk.): A humánembrió identitása és jogállása, Budapest: Püspökkari Családpasztorációs Bizottság, 2001.