Megoldások a változó pénztári környezetben PSZÁF Konferencia Előadó: Dr. Kricsfalvi Péter ügyvezető DIMENZIÓ Egészségpénztár
2004-es jogszabályváltozások Önkéntes egészség- és önsegélyző pénztárakat érintő alapvető jogszabályok változtak 2004. január 1-jével: 1. Öpt. (1993. évi XCVI.tv.) 2. Személyi jövedelm adóról szóló törvény (..) 3. Új kormányrendelet (263/2003 (XII.24) Korm. rend. ) HATÁSAI: 1. Szolidáris kassza megszűnése 2. Egyéni Egészségterv 3. Költési szokások változása 4. Taglétszám növekedés 2. Oldal.
A szolidáris kassza megszűnése DIMENZIÓ Egészségpénztár szolidáris alapon finanszírozott egészségőrző programjának eredményei 5 év aggregált szűrési adatai alapján: - részvételi arány: 77%!-! A magas vérnyomással élők aránya 40%-kal csökkent! A nemzetközi tendenciákkal szemben nem nőtt az elhízottak aránya! Minden 10 dohányosból egy abbahagyta a dohányzást! A szív-, érrendszeri események kockázata a populációra számítva 2%-kal csökkent! 50%-kal csökkent a szuvas fogak száma! 50%-kal nőtt az egészséges fogazatúak aránya 3. Oldal.
Egyéni Egészségterv I. Szolidáris szűrések helyett adókedvezménnyel motivált terv készítése! Feladat: kétévente egészségügyi állapotfelmérés, eredmények alapján egyéni egészségterv készítése, hogy a tagok a javasolt szolgáltatásokat prevenciós szolgáltatásként, 10%-os adókedvezménnyel vehessék igénybe Piaci jellemzők:! Tervet készítő szolgáltatók szűk piaca! Terv árai jelentős szórást mutatnak (2.000 FT-25.000 Ft) 4. Oldal.
Egyéni Egészségterv II. Kérdőíves előfelmérés adatai Szűrési eredmények Kiegészítő vizsgálatok eredményei Összefoglaló értékelés Javaslat ellenőrzésre Javaslat testmozgásra (kalóriabevitelre) Táplálkozási javaslat Javasolt/nem javasolt szolgáltatások 5. Oldal.
Egyéni Egészségterv III. PÉLDA: DIMENZIÓ Egészségpénztár 2002-2003-ban szolidáris alapon finanszírozott szűrésen résztvevők számára eredményeik és aktuálisan kitöltött kérdőíves előfelmérés alapján térítésmentes tervkészítés Szükséges fejlesztések:! Tervkészítő szoftver 2 hónap! 24 orvos oktatása és megbízása (napi 2 óra)! Infrastruktúra megteremtése (+ 6 számítógép) 3200 db terv készítése 4 hónap 6. Oldal.
Tehát: 34 terv/hó/orvos 408 terv/év/orvos 13.000 terv = 32 orvos/év Napi 8 órában foglalkoztatott 8 orvos készítené el egy év alatt 13.000 tag tervét! 26 M Ft költség két évente + 6 M Ft működési költségtöbblet 7. Oldal.
Egészségterv éves költsége az egészségpénztáraknál! 300 ezer tag! 2 óra/terv! 600 ezer óra = 25 ezer nap X 3 = 24! 75 ezer munkanap = 4 terv/nap! 18.750 munkanap = 250 munkanap! 75 orvos/év X 500 ezer Ft bruttó bér =! 450 millió forint/év! 1500 forint/tag! Ezen felül a szűrési és laboratóriumi költségek, infrastruktúra, adminisztrációs költségek (1800 forint x 300 ezer fő)! Összesen: 1milliárd forint 8. Oldal.
Többletbefizetés/Lekötés (DEP) DIMENZIÓ Egészségpénztár 2003.09.hó (M Ft) 2004. 09.hó (M Ft) VÁLTOZÁS Egyéni többlet 42,2 51 + 21% Munkáltatói többlet 22 74 + 236% 2003. IV. negyedévében történt többletbefizetés egyenlő az első három negyedév többletbefizetésének összegével! Lekötések száma 6 fő, 1.750.000 összegben 9. Oldal.
Költési szokások (DEP) DIMENZIÓ EP 2003.01-09.hó (M Ft) 2004.01-09. hó (M Ft) VÁLTOZÁS Sporteszköz-vásárlás 56 108 +93% Rekreációs üdülés 28 39 +40% Fogászat 77 177 +130% Természet-gyógyászat 5,1 10,9 +114% Optika 44,2 70 +58% Gyógyszer 64 95 +48% A többletbefizetések növekedésének megfelelően nőnek a szolgáltatási kiadások is. 10. Oldal.
Befizetések költések megtakarítások (DEP) 2003.09. 2004.09 Változás Befizetés 1.859.866 2.025.610 +8,9 % Költés 382.482 430.810 +12,6 % Megtakarítás 1.477.384 1.594.800 +7,9% 11. Oldal.
Az egészségpénztárak taglétszámának alakulása 12. Oldal.
Az egészségpénztárak jellemzői I. Növekvő társadalmi legitimáció Munkáltatói háttértámogatás Egyéni és csoport érdekek kezelése Az egészségügy minden szereplője számára elfogadott Fejlődőképes, nonprofit szervezeti forma Európai modellbe illeszkedik 13. Oldal.
Az egészségpénztárak jellemzői II. A pénztártagok számára ellenőrzött a felhasználás Vásárlásnál optimális ár-értékarány, piaci szabályok érvényesülnek Csökkenti a pénztártagok kiszolgáltatottság érzését Növeli tagjainak felsőségérzetét, az egészségtudatosság és a szolgáltatásvásárlás terén is Rugalmasan képes kielégíteni az extra igényeket 14. Oldal.
Az egészségpénztárak jellemzői III. Minőségbiztosítás egyik letéteményese Pótlólagos forrásokat biztosít Képes a népegészségügyi program végrehajtására Az egészségügyi fogyasztások monitorizálásának színtere 15. Oldal.
Az egészségügyi reform legfontosabb feladatai Az érdekviszonyok átalakítása A szűkös források integrált kezelése Friss fejlesztési források bevonása Hatékony működés és magas szolgáltatási színvonal Személyre szóló egészségügyi programok Az öngondoskodás legális és érdekazonos formáinak kialakítása 16. Oldal.
A pénztár szerepe Addicionális forrásbevonások eszköze Egészségmegőrzés szervezett formája Egészségkultúra fejlődésének terepe Nonprofit ellátásszervező 17. Oldal.
Ki kell dolgozni a TB szolgáltatási csomagját az OEP és az egészségpénztárak finanszírozási együttműködését a szakmai minimumprogramot és ellenőrzésének módját a nyugdíjpénztárak és egészségpénztárak szabályozásának markánsabb szétválasztását a képviseleti demokráciát az azonos érdekcsoportok egészségpénztári szerveződésének feltételeit 18. Oldal.
Lehetséges továbblépés I. Vagyonkezelés sikerdíjas konstrukciója Kistérségi gyógyintézetek létrehozása közfinanszírozott intézményekkel stratégiai együttműködések keretében kiemelt hotelszolgáltatás megvalósítása és hasznosítása 19. Oldal.
Lehetséges továbblépés II. Független egészségügyi minőségbiztosítási és auditáló társaság létrehozása Idősotthoni, wellness, spa ellátások működtetése (akár privatizációs, akár vagyonkezelési formában is) Speciális gyógyintézmények létrehozása High-tech gyógyító centrumok létrehozása Egyházi intézményfenntartókkal stratégiai együttműködés 20. Oldal.
Szubszidiaritás elve Mindazt, amit egy kisebb és alacsonyabb szinten szerveződött közösség képes végrehajtani és ellátni, nagyobb és magasabb szinten szerveződött társulásra áthárítani jogszerűtlenség és egyúttal súlyos bűn, a társadalom helyes rendjének felforgatása, mivel minden társadalmi tevékenység a benne rejlő erőnél fogva segíteni, szubszidiálni köteles a társadalmi egész egyes részeit, ellenben sohasem szabad bomlasztani vagy bekebelezni. (XI. Pius pápa Quadragesmo Anno kezdeti enciklikája) 21. Oldal.
KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET! 22. Oldal.