Jogtudomány és jogoktatás térben és időben II.

Jogtudomány és jogoktatás térben és időben II. DE ÁJK Doktorképzés IV. 2010. november 4. a jogtudás európai egysége Anna k e llené re, h ogy a közép kor tud ással é s tud ománn yal kapcsolatos felfogása e rősen rán yomta bé lye gét a j ogoktatá sra is, a közn api élet ben is alkalmazn i kezdté k a z e gyetemeken elsaj átított ismerete ket - a kommuná k joggya korlata. Ennek során a róma i jog álta l megte ste sített ius co mmune, a közös j og saját os elméletére, a kommentátorok által időve l kidolgozott ún. STA TÚTUM-E LMÉL ET RE táma sz kodta k. Ezen elmélet szerint a római jog ha másként nem, mint ratio scripta mind enütt sz erephe z juthat, ahol olyan j ogi ké rdé se k merü lne k fel, melye ket a helyi jogf orrások, p l. a helyi st atútumok vagy a sz okásj og alapj án ne m lehet eld önten i. A tud ós j ogok az onban ne mcsa k közvetlenül értelmezh ető e seti dönté sekben voltak gazd agok, h anem álta lán osan alkalma zható sze mp ontokat é s é rveket is a j ogélet rende lkezé sé re boc sát ottak. Eze k általán os érve k ped ig olyan problémák és esete k me gold ására is alkalma sak v olta k, me lye k expressis verbis nem ke rü ltek t árgyalásra mon djuk a Digesta ban vagy a Cod exben. Mindazon által a közös jog c sak másodlagosan, szubszidiáriusan érvénye sü lt ezen elmélet szerint, a he lyi j ogforrá sban me gfoga lmazott szabály feltéve ha v olt előn yt élvezett. a jogtudás európai egysége (2) Az évszázadok során természetesen fejlődött a glossatorok által ápolgatni kezdett jogtudomány. Ezt mutatja, hogy elsősorban a világi jog oktatásának tárgya bővült: a Corpus Iuris mellé a glossator-iskola eredményeinek elismeréseként Accursius Glossa Ordinariaja, a Libri feudorum és Azo Summai is bekerültek az európai tananyagba. A kommentátorok, akik a források feldolgozása során fogalmak és módszerek átfogóan új rendszerét dolgozták ki, s ezzel nem csak a római jogi szövegek értelmezését, hanem a joggyakorlatot is szolgálták, tovább bővítették a ius commune körét egyes középkori jogintézmények is a ius commune részévé váltak azáltal, hogy rájuk közös jogi elveket kezdtek alkalmazni. Ilyen intézményeknek voltak tekinthetők pl. a jobbágyság, a családi vagyonközösség, vagy bizonyos mértékben az öröklési szerződés, de különösen a kötelmi jogba beemelt kereskedelmi- és hajózási jogi intézmények, mint pl. a biztosítási szerződés, vagy a váltó kezdetleges formái. Ugyanakkor a középkor végére már a szövegek több évszázados elemzése során kialakult értelmezési hagyományt, az ún. communis opinio doctorumot is figyelembe kellett venni. Eltérő vélemények esetén azt kellett követni, amelyet a többség képviselt. Ezzel egy egységes európai jogtudomány alapjai teremtődtek meg az újkor kezdetére, amely a közös jogi elmélet révén egész Európában gyakorlati alkalmazásra kerülhetett, és másodlagos jellege ellenére került is. cons iliatores A XIII. század taná r-nemzedé ke, az ún. p oszt-accu rsianu sok elmé leti jogirod almi mun ká ikban még nagyon e rősen f igyele mbe vették a G lossa ordinaria me gállap ítása it, de e z a jogkövetés nem volt szolgai. Eltérő bát orsá ggal ugyan, de egye s sze rz ők elté rő vé le mén yü knek is hangot adtak olykor- olykor. Az eltérő vé lemények szap orodtával a XIV. század ban a Glo ssa ord inariána k konkurrense ke zdett kin őni a j ogtudósi irat okból a communis op inio doctorum (a tu dósok ált alán os vélemén ye) képé ben. De Accursiu s vé lemén ye mé g e zután sem sü llye dt le a többi véle mén y szintjére, t ová bbra is kitüntetett szerep et kapott. A gya korlatban általá ban tartotta magát a z a né zet, h ogy a Glo ssa á llásp ontját ól c sak abba az e setben sza bad eltérn i, h a minden doctor e llene van. A bírákna k az on ban la ssan már n em fe ltétlenü l a Glossa-ra, h anem a jogtudósok tekintélye által támogatott állásf oglalásokra kellett odafigye lnie. A XIV. szá zad f olyamán a G lossáva l szemben i új t anok e lfoga dtatá sána k eszköze a co mmunis opinio doctorum formu lája volt, ami a későbbie kben is a jogtudomán y kezében hagyta bizonyos mértékig a jogfejlesztést. cons iliatores - commentatores Ebben a korban az ura lkodó irod almi f orma a kommentár v olt, me lyet a Corpus Iuris e gye s részeihe z írta k a j ogtud ós professz orok. Ezek mun kák már nem pusztán az egyes helyek magyarázat ára t örekedte k, h anem egye s intéz mények összef ogla ló ele mzé sét is adtá k, az a dott titulu shoz kapc solódva. E zen iroda lmat gazd ag kazu isztika je lleme zte, ami fontos a kommentát orok gyakorlatra kifejtett hatá sa te kintetében. Munkájuk során a helyi f orrásokat is figyelembe vették. A kor jogtudósainak összhan gba ke llett hozn iu k a h elyi statut um-jogot és sz oká sjogot a Corpus Iuris j ogan yagáva l. Bartolu s kommentárj a, a mely a le gte lje sebbne k és le gtarta lmasa bbn ak tekinthet ő, valamint B ald us műve i tová bbfej lesztettek é s me gújít otta k bizon yos korá bbi tan okat. E ze k a mun ká k ren d kívü l elte rjedte k v olta k é s 1400-t ól kezdve je lentős mérté kben a gya korlat ban is alka lmazá sra kerü lte k. A kor e gyik je lle mző v oná sa v olt, h ogy a Corp us Iuris sz öve ge mé gin ká bb háttérbe szorult az azt értelmező szövegekkel szemben. A j ogtan árok (testes iuris) gya korlati tap asztalataikra a lap ozva ma gu kna k vindikálták szakvé le mén yeiken, co nsiliumaikon kere sztü l a j oggyakorlat elméleti irán yítását. 1

communis opinio A j ogtu domán y fe ladat a volt a szü ksé ge s joge gységesítés me gva lósítása az adott kérdésekben á ltalánosan elf ogad ott állá sp ont (communis opinio) kialakításával. A co mmunis opinio me gá llapít ása ele inte a joggya korlatban történt me g, é s me gelőzte az e lőadá sokat. Az, h ogy mi is az adott kérdésben az álta lán osan e lfoga dott á llásp ont, általában a sz akvéle mén ye kben kerü lt me gállap ításra: a gya korlat ban a bírák sokszor ke rülte k olya n helyz etbe, hogy e gy szá mu kra isme retlen helyi j ogot ke llett alka lma zniu k. Ennek során helybé li sza ké rtő j ogtud ósok se gít sé gét kérté k ki szakvélemén yek f ormájában, de ezek is a co mmunis opiniora támaszkodtak, e gyré szt a zért, h ogy a bírót, me gbíz ójukat me góvjá k a felelőssé gre von ást ól, másrészt azé rt me rt maguk a sza ké rtők is a szigorú szindikátusi eljárás alá v onhat ók voltak. Ugyanakkor az oktatásban, a tudomán y területén a communis opinio me gfele lő, me ggyőző érve kkel me gd önthető, cáfolhat ó volt. E zze l sze mben a gyakorlatban e gy új fe lfogá s c sa k lassan ke rült elf ogadá sra, abban az e set ben, ha a sza ké rtői véle mén ye k a felf ogást a magukévá tették. communis opinio (2) A j ogtan árok sza kért ő tevé ken ysé ge oktat ó mun káju kat is me gter- mé ken yítette, h iszen a profe ssz orok szembe sü ltek a gya korlat problémáival é s ez arra ösztön özte őket, h ogy előadá sa ikban elmé lyülten f oglalkozzan ak a gya korlatban felmerü lt legf ontosabb kérdésekke l. Enn ek során a saját vé le mén y és a gya korlatban képviselh ető né zet között gya kran elté rés v olt. A statut umok part ikularizmu sával sze mben a közös j og uralkod ó tana inak ilyetén e lterje dése hozz ájáru lt a közös jog ( ius co mmune) egysé ges fejlődéséh ez is Itáliában (és Európában). A kommentátorok h ama rosan a communis opiniot a gya korlat számára kötelez ően követen dőn ek értelme zték: a co mmunis opinione non est recendendum in iud ica ndo v el consulendo Ezáltal a co mmunis opiniot gyakorlatilag kötelező erővel ruh ázták fel. communis opinio (3) Ezze l a gyakorlat szá mára a communis op inio a XV. száz adra olyan me g nem cáf olt j ogi bizon ysá ggá vá lt, melyne k f igye lmen kívü l ha gyá sa szü ksé gszerűen mara szta lá shoz vezetett a sz ind ikátusi e ljárásban. C sa k igen me ggyőző érve kkel veh ette rá a sza kvélemén y ké sz ítője az a dott ü gy bíráját, h ogy a communis o piniova l ellen kez ő d önté st hozz on. Vélemén yeltérések esetén a bíró és a szakértő a magis communis o piniot kellett kövesse, és ezzel kapcsolat ban több tan ár és szakértő h angsúlyozta, hogy a véle mén ye ket ne m szá molni, hane m súlyozni kell. Ilyen esete kben a gyakorlatna k még in ká bb szü ksége volt a tud omán yos igénn yel megfogalmazott szakvélemén yekre. A XV-XVI. száz ad i forrá sok több e setben a communis op inio sz okásj ogi erejéről szóltak. A co mmunis opinio doctorum a j oggyakorlat ban va ló alkalma zás által szoká sjogi e lismeré st nyert, a menn yiben a sz okásj ogi jogképződés feltételei fennálltak, min daddig amíg egy új communis opinio ki n em alakult, és a gyakorlat ban elfogadást nem nyert. Elfoga dottá v ált a felf ogás, hogy a co mmunis opinio me llett vélele m szól: kétség esetén a co mmunis op inio á ltal tá mogatott néz et igaza bb (v erio r) és a bírá kn ak alapvetően követniük ke ll azt. H a a bíró a communis o pinio ellené re ítélkezett, a vélele m miatt bizon yítania kellett, h ogy a co mmunis opinio, amelyt ől ő eltért, n yilvánvalóan h ibás. jogászrend a XII- XIV. szá zad ban Európában kialaku lt e gy jogászrend, ame ly a modern j ogászi hivatá s le gfont osabb j egye it is magán h ordozta már: olyan sz emé lye k csop ortjá ról volt szó, a kik - fü ggetlenül származásu kt ól, társa da lmi he lyzetü ktől és a j ogszolgáltat áson be lül bet ölt ött tisztsé gü kt ől vagy feladatu kt ól - kü lön le ge s képe síté ssel rende lkezte k, ez lehet ővé tette, h ogy - tágan érte lme zve - jogi kérdése k me gold ásával foglalkozzanak és társadalmi érvényesülésüket ezáltal vívhassák ki ezen képe síté s é s a h ivatá s megbec sü ltsé géne k ala pja ne m volt más mint a tudós j ogok, a római és kánonj og e lsajátítása az e gyete mi kép zés keretein belül a későközépkorban a jogászok által ellátott tiszt ségek szakmaibbakká válta k a jogá sz i fe ladat körök ré sz ben fü ggetlene k lette k a rend i illetve feudális köt öttsé ge ktől egyre in ká bb sza kismerete ket követelte k meg az ad ott jogász i tiszt sé ge kre p ályázókt ól e gyes t isztsé ge k bet ölté séhez jogi végzettsé g me gkövetelése (az e gyhá zi bírá skodá s terü letén, majd egye s vá rosi tiszt ségeknél) vált szokássá a XVI. századra a kontinen s legt öbb államában végleg kialakult a feladat oknak, tiszt sé ge kne k, hiv atalokna k a z a köre, amelyet csa k egyetemi jogvégzettséggel rendelkezők tölthettek be a ius commune recepciója hosszú lefutá sú ku ltúrt örténeti és szociológiai f olyamat föld rajz i területen ként e ltérő időpont okban lejátszódó, de összeurópa ina k te kintett folya mat lényege a j ogéletne k, a j og műve lé séne k tudomán yossá vá lá sa, va gyis a j ogi, politika i kérdésekn ek a kora be li tudomán y, e lsősorban a skola szt ikus jogtu domán y se gít sé gével való me goldá sa, a közé let raciona liz álása Európa egyetemein a - tudós jogokban - ismerete ket sze rzett j ogvé gzettek előbb politika i, majd gya korlati jogé letbeli alkalma ztatá sa é s szerepválla lá sa előfe ltétele illetve biz onyíté ka a ius commune beszivá rgásána k a z e gyes társadalmak jogéletébe csendes receptio formális receptio formális recepció A Német-Római Szent Birodalomban a Habsburg császárok a XV. század végén megkísérelték a központi szervek újjászervezését, ennek keretében a birodalmi kancellária és a legfelsőbb császári fellebbezési bíróság, a Reich skammergericht újjáalakítását. A birod alomna k azon ban n em v olt e gysé ges joga. A h elyi co nsuet udo k, jogkön yve k, szokások között ne m ismerte ki senki sem magát. Ezért a császár az új felsőbíróság ügyrendjében ( Reich skammergerichtsordn ung - 1495) me gh atározta, h ogy minden olyan kérdésben, amire nincsen szabály vagy t örvén y, a ius cano nicum, a ius civile é s a Libri feudorum jogát fogja alkalmazn i: - a glosszát orok é s kommentátorok római j oga, - a kánonj oggal, - a lombard hűbérjoggal, - II.Frigye s c sá szár ren delete ivel e gyete mben (A uthenticae Fridericia nae) a Német Birodalom kisegítő, szubszidiárius jogává válik. 1. Né met csá sz ári jog ne m lévén, tehát a római jog kerül be ezen bíróság alkalmazásá ba. 2. Mé g enné l is f ontosabb e lőírás, h ogy a bíróság üln ökein ek fele e zentúl legista, vagyis a római jogot egyetemen tanult jogász kell legyen. 2

jogi humanizmus a római jogon alapuló ius commune tehát a középkor végére fogal makat és sajátos rendszert adott, eszméket biztosított a politikai gondolkodáshoz és legitimációs eszközül i s szolgált E urópa jogászai számára. ezen hatást csak fokozta a középkori jogászok második nagy ne mzedékének (a kommentátoroknak) törekvé se, mely egyre inkább a mi ndennapok jogélete felé mozdította el a tudományos gondolkodást: a római jog az igazság forrásából egyre inkább az alkal mazható normák tárházává kezdett vál ni. A tudomány és a jogélet közeledését hosszútávon a humani sta jogtudomány se m tudta, bár lehet, hogy nem i s kívánta megakadályozni, ugyanakkor bizonyos az, hogy a XVI. század nagy jelentőséggel bírt a jogtudomány fejlődésében, s a római jog é s így a ius commune i s teljesen másként nézett ki ezen század multával, mi nt a XV. század végén. jogi humanizmus (2) A XV-X VI. század magukat humanistának valló professzorai támadást indítottak a hagyományos jogtudománnyal szemben. A jogtudomány humanista megreformálásának programját a már korukban triumvirátusként tisztelt, különböző iskolákból induló itáliai Andreas Alciatus (1492-1550), francia Guillaume Budé (1467-1540) és német Ulrich Zasius (1461-1535) fektette le. Az utánuk jövő nemzedékek munkásságában a humanista jogtudománynak három alapirányzata formálódott ki. jogi humanizmus (3) irán yzatok: filológia i-antikváriu s irányu ltsá g, sziszte mat ikus irányzat, a pedagógiai-mód sze rtan i ref ormokat szorgalmazó nézetek cél: az antik jogi kultúrához való v isszatérés, a Corpus I uris Civilis közép kori te kintélye k vélemén yét ől v aló me gsz a bad ítása, az ókori j ogi gond olkodá s mind telje se bb megismerése révén a jogélet megújítása túllé pve a p uszta jogi irat ok körén a telje s antik irodalom segítségül h ívása a filológiai és történet i megköze líté s f ontossá gát hangsúlyozták az e lődök az on felf ogá sáva l sze mben, mely a Co rp us I uris kön yve it csup án a gyakorlati jogélet számára kívánta haszn osítan i jogi humanizmus - mos gallicus 1. az ókort örténet i, filológia i-antikváriu s irán yt követők célj a volt a minél jobb szöve gkiadások lehet ővé tétele a sz övegkritika útján: támadtá k a korá bbi j ogász okat amiatt, h ogy romlott sz öve gű f orrásokat haszn álna k, nem ele gán s az a lat in, a min írn ak. a humanisták elsődleges feladatuknak az ókori szövegek t isztaságának helyreá llítá sát te kintetté k. ugyana kkor t örténetisé gé ben v izsgálták a forrá sokat: rájötte k arra, hogy a justin ianu si forrá sokban több korsza k szöve grétege ra kód ott e gymásra é s hagyomán yoz ód ott az utókorra. a forrásokat csup án történeti f orrásn ak tekintették, s korántse m olyan jogf orrá sna k, ame ly koruk visz onyaira a lkalma zhat ó, s főle g ne m egyetemes érvénn yel. ezen állásp ont e lőté rbe hozta a z e gyes országok j ogforrá saina k a z írásba fogla lását é s össze gyűjté sét, ami Európa szerte e kkor e gé sz moz ga lommá vált. törekvésük túlterjedt ugyan a Corpus I uris Civilis szövegén ek megtiszt í- tásán é s e gy szé le sebb f orrásalap ot kívánt biztosítan i a jogtud omán y számára, de mégsem tudta megtörni a Corpus I uris tekintélyét. jogi humanizmus - mos gallicus (2) 2. az úgynevezett szi sztematikus i rányzat a joganyag ideális rendszere zésének megtere mtését tűzte ki célul maga elé, ami együtt járt bi zonyos alapelvek ki dolgozásával i s Ezen törekvé sek, amelyek rendsze rezést és így az anyag könnyebb kezelhetőségét tűzték célul maguk elé, a rene szánsz korára vezethetők vissza. A rendszere zés gondol ata é s vágya a XVI. században vált uralkodóvá a mos italicust megreformálni akaró tudósgenerációk tagjai között. A törekvések megvalósul ásában nagy sze repe (talán túlértékelt szere pe) volt egy franci a logikatanárnak Petrus Ramusnak, aki az addig egyeduralkodó arisztotelészi logika me greformál ását tűzte ki célul maga elé Ramus reformgondol atai az össze s tudományágakra, a teljes tudományos gondolkodásra megtermé kenyítően hatottak. jogi humanizmus - mos gallicus (3) A rendszerezési kísérletekkel szorosan összefüggött az a tendencia, melynek következtében az oktatás és a tudományos kutatás is elszakadt attól a tradíciótól, mely szerint a vizsgálódások az egyes szöveghelyek külön-külön értelmezésére irányultak. A humanisták indították el azt a folyamatot, mely a racionalizmus szellemiségével párosulva nemzedékekkel később a jogi tanok középpontjába bizonyos jogi alapelveket állított. Ennek következtében a korábban oly fontos forráshelyek, melyekből az adott elvet levezették, pusztán ezen elv igazolásaként kerültek szóba, vagyis mai megfogalmazás szerint a lábjegyzetekbe kerültek. A szabályok váltak tehát fontossá, és az egyes szöveghelyek értelmezése vagyis a középkori egyetlen tudós megközelítési mód csak ezen szabályok alátámasztását szolgálta. 3

jogi humanizmus - mos gallicus (4) 3. a pedagógiai-módszertani reformokat szorgalmazó nézetek, az oktatás felépítése, célja körüli új elgondolások voltak azok, melyek révén a humanista jogtudomány a legszembetűnőbben lépett fel a skolasztikus jogtudománnyal szemben a didaktikai törekvések természetesen magukban hordoztak mind filológiai, mind rendszerező elgondolásokat éppen ezért a két jogtudományi irányzat ellentétét sokszor csak mint az oktatási módszer eltéréseit ragadják meg: a mos gallicus a mos italicussal szemben mos gallicus (1) A humanista oktatási reformprogram a kl asszikus lati n, val amint a görög nyelv felértékelődését, egy esztétikai alapokon nyugvó nyelvápolás előtérbe kerülését jelentette; magával hozta a poetika és retorika jogtudományi segédtudománnyá válását; megkövetelte a történelem é s az etika tanítását, ami a joghallgatók enciklopédikus műveltségét volt hivatott emelni; ez magával hozta a jogi tanul mányok kezdetének az arti sta karra való áthelyeződé sét ; célul tűzte ki a tananyag korlátozását, behatárol ását, aminek gondolatával már a mos italicus is foglalkozott ez a te rjengősségről és a tekintélyelvről való lemondást, az apparátus és a Glossa elvetését jelentette ez a törekvé s viszont a gyakorlattól való eltávolodás ve szélyét hordozta magában mos gallicus (2) a reformprogram vívmányai közé elsősorban a joganyag szi sztematikus tárgyalásmódjának az elterjedése, a törvény-rendsze r elvetése tartozott - jelszó: rendsze r az exegézi s helyett, amelynek alapján a jogot é ssze rűen lehetett tanulni é s tanítani; ezen törekvések következmé nye lett később a különböző újabb di szciplínák kial akulása, melyek oktatása során a profe sszorok elszakadtak az egye s szabályok Corpus Iurisban elfoglalt helyétől: pl. öröklési jog, szerződé si jog, eljárásjog, büntetőjog, államjog; a rendsze rre törekvés magyarázza az Institúciók nagy becsét i s, hiszen e z tekinthető a CIC egyetlen szi szte matikus részének; a humani sta törekvé sek sorába tartozott még az előadások bi zonyos háttérbe szorítása a gyakorl atok, a consistoriumok javára, ahol a hallgatók önálló munkája ke rült volna előtérbe; ide tartozott a vi zsgák é sszerűbbé tételének az igénye i s. mos gallicus (3) A humanista reformprogramnak kezdettől voltak ellenzői, elsősorban a filológiai módsze r é s az anyagbehatárol ás mi att. Ugyanakkor elfogadottak voltak nyelvi é s az által ános képzettség e melésére vonatkozó követelései. Jelentős tudósok is síkraszálltak a mos italicus megtartása mellett, mert azt alkal masabbnak tartották gyakorl atra való előké szíté sre (Bonifacius Ame rbach, Melchior von Osse, Albe rico Gentili s voltak a legnevesebbek). Franci aországban, ahol a CIC ne m volt formáli san recipiált hatályos jog, uralomra juthatott a mos gallicus, melynek központja a bourge s-i egyetem lett. A né met Birodalomban a XVI. században még ne m volt járható ez az út, mi vel a Corp us Iuris Civilist hatályos jognak tekintették. A né met jogtudomány megmaradt a mos italicusnál. mos gallicus - megvalósulás A jogi humanizmus első fénykorát Franciországban Bourges-banélte a XVI. század első háromnegyedében. Második virágkorát 1670 és 1750 között Németalföldön. Ugyanakkor a jogi humanizmus minden fejlődési szakaszában nemzetközi jelenségnek tekintendő. A jogi humanizmus egyértelműen kapcsolódott a protestantizmus, a reformáció és a gallikanizmus (tágabb értelemben a nacionalizmus) gondolatvilágához, és szemben állt a pápai és császári univerzalizmussal. A római jog történetiségének hangsúlyozásával egyes humanisták ugyanis végső soron a római jog egyetemes érvényre való jogosultságát vonták kétségbe. Ez bizonyos mértékben a nemzeti jogok felé fordulást indukálta. mos gallicus megvalósulás (2) A reformmozgalmak ellenhatásaként a német karokon igazán csak ekkor rögzítették a statutumok a mos italicus módszerét, elsősorban a Glossa használatát. (1545 Greifswald, 1555 Lipcse, 1560 Wittenberg, 1564 Rostock) Voltak egyetemek, ahol reformok is érvényesültek, a Glossáról mégsem mondtak le (1536 Tübingen, 1537 Bécs). Németföldön egyetlen valóban mos gallicust előnyben részesítő tanulmányi rend a herborni (1584) volt, mely Alciatus, Duarenus, Cujacius, Donellus műveinek szerepét hangsúlyozta az oktatásban. 4

mos gallicus - értékelés A filológiai célok terén az eredmények kétségesek voltak. A nyelvi színvonal emelése kétségtelen, de ez többet ártott, mint használt. A történeti szemléletmód és a szövegkritikai módszerek hosszú távú értékei vitathatatlanok, hiszen nagy mértékben hozzájárultak az oktatás tudományosabbá vál ásához, de az adott korban sok vitát, értelmezési nehézséget okoztak. A római jogot nem lehetett még történetileg értelmezni, a joggyakorlat számára kellett alkalmazhatóvá tenni. Csak a megszaporodó feldolgozások és a CIC átformálása a városi és területi joganyag-reformációkban tették lehetővé, hogy Justinianus szövege és Bartoluskommentárja veszítsen jelentőségéből, és a CIC tanul mányozásánál egyre inkább a történeti-antikvárius érdeklődés kaphasson szerepet. A szisztemetikus törekvések eredményeként a joganyag önálló elsajátításának célját nem sikerült elérni, de az ordo juris és az ars juris gondolata hozzájárult a leges-rendszertől való elszakadáshoz, mely végül a hagyományos tanszéki szerkezet átalakulásához vezetett, lehetővé téve új jogterületeknek a bevonását az elméleti oktatásba. jogászok a kora újkorban A képzett jogászok iránti igény az újkor első századaiban se m csökkent E urópában. A korábbi hűbéri függőségre épülő ural mi rendszerek egyre i nkább átalakultak é s ké pzett szake mbe rekre épülő közigazgatássá váltak a legfejlettebb országokban. A modernebbé, szakszerűbbé váló hivatali rendsze r a XVI-XVII. században újabb feladatköröket i s átvett (adóigazgatás, gazdaságpolitika), amely a képzett hivatalnokok iránti igényt tovább növelte. A hivatalnok-igény nagy ré szét továbbra i s a tradicionális egyetemi jogi oktatásból kikerülő jogászokkal fedezték, hi szen a speciáli s é s rendsze res hivatalnok-szakképzés csak a XVIII. században jelent meg néhány országban. A tanult jogászokra te rmé szete sen az igazságszolgáltatásnak i s szüksége volt. Ekkortól jellemző, hogy a felsőbí róságokon egyre több helyen megkövetelik a fokozattal lezárt jogi stúdi umokat. jogászok a kora újkorban (2) A tanu lt jogász ok megj elené se a bírósá gokon je lent ős repe dést idé zett elő a rend i társa da lom ép ítmén yén: Mindaddig e lv ként uralkodott, h ogy e gy ad ott ren d ta gja fe lett csa k rendtársa i, vagy e setle g a felette állók ítélke zhettek. A XVI. századt ól ke zdve N yu gat-eu rópá ban me gvált oz ott a he lyzet: e gy jogvé gzett polgárf i tagja lehetett a ne me se k felett ítélkez ő bíróságn a k is. Legké sőbb a franc ia f orrada lom után az európa i á llamok közigazgatá sából, igaz sá gsz olgá ltatá sá ból e ltűntek a korá bbi h on orác ior tiszt sé gviselők. A j ogászok monop olizáltá k az igaz sá gsz olgá ltatá st és részben a közigazgatást is. Az új kor f olyamán szigorú rend i sza bá lyok kez dtek ura lkodni a jogá sz ok között is. Az uralkodókt ól kapott priv ilégiumok, a jogi jellegű fe lad atkörökbe (leh ettek az ok álla miak, va gy az ún. sza bad jogá sz i h ivatá sok is) é s ezzel a rend be kerü lé s feltéte le inek állan dó sz igorodá sa e gé sz Európában hozzájáru lt ahh oz, hogy e gy j ogi-hivata li arisztokrácia ala kult ki, mely magának monopolizálta a bíróságokat, a jogi karokat, a t anácsosi kollégiu mokat és a köziga zgatást. A j ogá sz ok ily mód on me gszilárduló rendje jellemző módon az eredet i nemesség felé közeledett. jogoktatás a kora újkorban a jogoktat ás korábbi európai egységessége a 1500 és 1700 közötti id ő- sza kban a múlté lett a z új vallási, p olitika i é s tud omán yos behat ások területen ként má sként hatottak az oktat ásra é s a zon be lü l a j ogoktatá sra új tudomán yos közp ont ok alakulta k ki (Franciaorszá g, Né meta lföld, maj d Poroszország) a j ogi oktatás képe vá ltozatosabbá vá lt, bár az oktatá s közös alapját továbbra is a ius commune képe zte a tudomán yos gond olkod ás átalakulá sa a j ogi oktatásra új jogtud omán yi módszere k kialakítá sával hat ott ki: a skola szt ikus j ogtud omán yt a humanista, majd azt a rend sze rtani felf ogás vált otta fel. a jogi oktatás e zen tud ományos vá ltozások miatt már nem volt olyan egysége s mint a közép korban a legkü lönbözőbb tendenciá k uralkodtak, egymást ól te rületileg és id őben is eltérve nem csak országon ként, de e gyetemről-e gyetemre változ ott az oktatás felépíté se, mé g ha a tá rgyalan dó anya g, a ius co mmune magánjoga nagyjában-e gé szé ben mindenütt u gyana z is v olt mind enké ppen fenn maradt a zon ban a j ogoktatá sban e gy á ltalános tendencia, me ly az e gé sz kontinen sen egysé ge snek volt tekinthető az újkori jogi karok A bologn ai t ípu sú ha llgat ói ön igaz gatá s sz inte telje sen eltűnt az egyetemek, s a karok betagolódtak a fejedelmi közigazgatásba az univ ersitas magist rorum et scholariumból álla mi intéz ménn yé é s konfe ssionális iskolává va ló átala kulássa l e gy időben j ötte k lét re az úgynevezett ord inariu s-e gyeteme k ( ka rok) is (ordinarius: a z a p rofe ssz or, aki egy főelőadásért, a libri ordina rii előadásáért az államt ól f izetést kap - karon ként általában 3-6 ord inarius) a karok az e gyete men belül, mint anna k kic sin yített má sa i létezte k, önálló szervezettel, teljesen kifejlődött korporációként a jogi kar a három felső kar közé tart oz ott, az orv osi fe lett, de a teológiai alatt he lyezkedett e l tekintély sz emp ontjá ból a j ogi ka rok egyete me ken belüli befolyása azon ban ált alában erős volt. a kari szintű ve zető sze rv a doktorok kollé giuma (colleg ia doctorum) volt, mely e redet ile g a karon f okoz atot sze rzett é s ott tan ító össze s d okt orokat magában f oglalta később ez me gvált oz ott, é s az oktatá s céhje lle gűvé válása miatt a taglét számot a legtöbb karon korlátozták a jogi karok jelentőségének megn övekedését a XVI. század második felétől az is mutatja, h ogy ettől az időszakt ól kezdve a j ogá szp rofesszorok illetménye a teológusokéval vetekedett. studios i iuris természetes előfeltételek: a termész etes tehet sé g, a z ingenium, me ly elsősorban d isp utatió k által fej le szthető a kora be li felfogás szerint, s a v izsgákon is vizsgálandó, a iudicium, a z íté lő-e rő, me ly ré sz ben iskolázás, részben élettapasztalat alapján szerezh ető meg, nagyon font os az emlékezőképesség, és a t iszta je lle m előkép zettsé g: nincsen általán os előírás a beiratkozási feltételekről előzetes artes- ismeretek a XVI. századt ól elvártak ké sőbb a dokt ori cím e lőfe ltétele n éhol a mag ister artium f okozat (pl. Bécs) 5

foglalkozások tudás átadása és ismeretek begyakorlása előadások rendes főelőadások (lecturae ordinariae), melyek a nyilvános egyetemi programban voltak meghirdetve, s melyeket a fizetett professzorok tartottak rendkívüli előadások (lecturae extraordinariae), melyet a professzorok és a nem főállású doktorok, sőt baccalaureusok is tarthattak, magánelőadások, melyek kiegészítő jellegűek voltak, s a hallgatók külön fizettek értük a későbbi fejlődés során a rendkívüli előadások funkcióját egyre inkább a magánfoglalkozások vették át, s így a rendszer ismét dualistává vált gya korlatok disputationes exercitium iuris pract icum consistorium korszakonként változóan egyéb gyakorlati irányultságú oktatási formák is megjelentek az európai jogi karokon általában egy-egy reformtörekvés eredményeként kerültek be a tanrendekbe, de általános érvényre csak ritkán jutottak többnyire egy-egy kar elszigetelt kísérletei maradtak vizsgák a középkori rendszer egyszerűsödött (elsősorban a XVII. századtól) az új oktatási formák és új tantárgyak megjelenésével az egyes karok vizsgarendszere is több kevesebb átalakuláson ment keresztül a karok a ius promovendi révén maguk határozhatták meg a vizsgára bocsátás előfeltételeit és a vizsga lefolyását a tudományos fokozatok tradicionális hármas felosztásából (baccalaureus, licenciatus, doctor) a XVII-XVIII. század folyamán a jogi karok nagy többségénél megszüntették a csak korlátozott tudományos eredményeket bizonyító baccalaureusi címet a licenciátusi és doctori vizsgák közeledtek egymáshoz Padova alap ítá s: 1222 első magyarországi hallgató 1231 1363- ig, a te ológiai tan ulmán yok lehet ővé válásáig ( Bologn a 13 64) kizárólag jogi tanulmányok Bolognával versen gve a közép korban vé gig jelentős képzőhely a magyar egyh áziak számára az iter Italicum kihagyh atatlan állomása a XV. száz adtól a magyarországiak számára a legf ontosa bb itália i e gyetem - h uman ista tárgya k: d ivategyete m - sp lendidissima 1400-1 526 között több, mint 2 00 ma gyar hallgat ó a XVI. század e lejéig f őleg egyh ázia k, e kkortól polgári származásúak is Padova a XVI. század elején röv id válság 1540 körül restaurác ió - gy mnasium universitas artistarum universitas iuristarum libertas Patavina + v ilági jelleg a humanisztiku s, v ilá gi, modern itá lia i egyetem mintaképe a század közepét ől 1550 a jogi egyetem új statut umot kap a mos italicus u ralma, de a tanárok okt atási szabadsága jellemzi előadások: matutina - de mane pomeridiana - de sero Padovai professzorok Lackner idejében I. JURIS CANONICI SCHOLAE Prima Juris canonici Schola Ordinaria matutina Ad Terentius de Terentiis, Patavinus primum, et secundum Decretalium librum Secunda Juris canonici Schola Ordinaria matutina Antonius Zoncha, Patavinus Ad primum, et secundum Decretalium librum Tertia Juris canonici Schola Ordinaria matutina Thaddeus Piso Soacia, Patavinus Prima Juris canonici Schola Ordinaria pomeridiana Johannes Jacobus Marta, Ad tertium, quartum et quintum Decretalium librum Neapolitanus Secunda Juris canonici Schola Ordinaria Michael Quarantaocto, Patavinus pomeridiana Ad tertium, quartum et quintum Decretalium librum Schola tertia Juris canonici pomeridiana Franciscus Niasius (majd 1595-től:) Albertinus Miliaria, Patavinus 6

Padovai professzorok Lackner idejében II. Padovai professzorok Lackner idejében III. JURIS CIVILIS SCHOLAE ORDINARIAE Prima Juris civilis Schola ordinaria matutina Angelus Matthaeaccius, Marosticensis Ad primam et secundam partem Codicis Secunda Juris civilis Schola ordinaria matutina Ottonellus Discalcius, Patavinus Ad primam et secundam partem Digesti Veteris Schola tertia Juris civilis matutina vacant Prima Juris civilis Schola ordinaria pomeridiana Guido Pancirolus, Regiensis Ad primam et secundam partem Infortiati Secunda Juris civilis Schola ordinaria pomeridiana Patrus Paulus Rutilius, Coloniensis Ad primam et secundam partem Digesti novi (majd 1594-től:) Joachimus Scainus, Salodiensis Schola tertia Juris civilis pomeridiana Claudius a Curtivo, Patavinus Prima civilium institutionum Schola, quae inter Fabricius Ceconius, Anconitanus ordinarias habita est Secunda civilium institutionum Schola, inter Marcus Trivisanus, Ptavinus extraordinarias Schola tertia civilium institutionum Octavius Livellus, Ptavinus Schola de Pandectis Marcus Antonius Ottelius, Utinensis Artis Notariae Schola prima Joannes Leonessa, Patavinus INTER EXTRAORDINARIAS De feudis, et usibus feudorum Schola extraordinaria Victor Saxonia, Patavinus (majd 1594-től:) Johannes Baptista Silvaticus, Patavinus Schola trium librorum Codicis Thaddeus Piso Soacia, Patavinus Criminalium rerum Schola Victor Saxonia, Patavinus Schola de Regulis Juris Franciscus Bottonus, Patavinus Straßburg 1538- ban t öbb iskola össz evoná sáv al, a szerzetesrendek v agyonának szekularizálásával a városi magistratus é letre hívta a nagy gimnáziu mot gyors fe lvirágzás - f ő han gsúly a tíz alsóbb osztályon volt, de a ma ga sa bb tudomán yok (teológia, jog, orvostudomán y) előadásai (lectiones pub licae) is na gy vonzerőt jelentettek a protestán s teológia felső-német központja v olt jelent ős e bben a sza kasz ban az iskola 1566- ban c sászári privilégiu m j og a baccala ureus és magister artium címe k adomán yozására semiuniv ersitas (privilé giu mmal ellát ott gy mna sium illustre) - doctori címet nem adhat 1621- c sászári priv ilégium: négy kar a teljes promóciós joggal Straßburg (2) method us St urmia na: a tud omán yok módszerét é s rend szerét a retoriká ból kísé rli - a retorikán ak ke ll a skolasztiku s logikát felváltania, mind ismerete lmé leti módszerként, mind alaptudomán yként loci communes Johannes Sturm - Melch ior Iunius jogi tan székek: Instit utio nes ( 30-as évek) (Baldu inu s, H otmann, Giphan iu s - mos gallicus) Pandectae I. (1570) Codex - ius feudorum (1575) ( Obrecht) Pandectae II. (1591) ( Goth ofredus) a humanizmu s uralma - gya korlati irán yultsággal (ret orika!!) exercitium iuris pract icum 7

Straßburg (3) 1621 után betagolódás a n émet j ogi ka rok közé - a j ogi ka r az usus modernus Pandectarum képv ise lőine k ke zébe kerü l de: sajátosság a t örténelem oktat ás f ontos szerepe a jogászképzésben Matthias Bern egger az e gyetem a történele m é s a polit ika va la mint a szón oklattan jelent ős műhelyévé nőtte ki ma gát és a termé szetfilozóf ia i é s a sztron ómiai tanulmányok is ma ga s sz intet érte k e l itt németalföldi újsztoicizmus - Lipsius Po liticorum Libri történelmet a jogtud omán y alap oz ó tárgyai közé sorolták politica - disputat iók tuc atjai ( magyarok részvételével is) a jogi karon a n égy tan szé ke s rend sze r fennmara dt (1787-ig) - de kiemelt szerepet kapott a ius publicum nagy ne mzet közi v onz óe rő - n agy arán yban n eme si származású hallgat óság (a jogi karon 25 %) a XVIII. sz áza dban erősen a polit ikai és állami tevé ken ysé gre v aló felkészítésre h elyezték a han gsúlyt - államtudomán y és történelem 1752 - diplomat a iskola - J ohann Dan iel Sch öpflin Magyarországi joghallgatók Straßburgban 59 studiosi iuris (!) 1550 és 1800 között 1621 e lőtt 17 fő f ordult me g itt (Révai Péter, Baran yai Dec si János, Bánff y Ferenc) gya kran (8 fő) az itália i tanulmányokat ké szítette elő 1621 után a be iratkoz ott 42 j ogha llgat ó a z össze s be irat koz ott ma gya rok (205) 20,5 %-át tette ki köztü k visz on yla g kevé s a z erdélyi (10 %) - (egyébként 40 %) Pozsonyból 16 f ő!! visz on ylag alacson y a ne me se k szá ma - sze mben a z e gyetem ariszt okt ratiku s je lle géve l politika i d isp utatio k - kora beli tendencia, me ly szerint a philo sophia practica köré be sorolt tárgya k (et ika, p olitika, ökon omia) e lsaját ítását egyre inkább f ontosna k ta rtottá k a jogh allgatók számára 8