Közlekedésépítő szak Útépítési-, fenntartási- és üzemeltetési

Közlekedésépítő szak Útépítési-, fenntartási- és üzemeltetési Közútfejlesztő-, közútkezelő szakmérnöki ágazatok Tantárgy: Közutak üzemeltetése 1. előadó: Dr. Szakos Pál Közutak fenntartása 1.,2. Útüzemeltetés és útfenntartás 1.,2. előadó: Dr. Szakos Pál Közutak üzemeltetése 2. előadó: Dr. Gáspár László

KÖZUTAK FENNTARTÁSA 2. 1. Az útfenntartás elméleti kérdései Fogalmak (emlékeztetőül) 2. Kő-, műkő-, betonkő burkolatok és fenntartásuk 2.1. A burkolatok anyaga 2.2. Kőburkolat típusok 2.3. Kőburkolatok építése 2.4. Kőburkolatok fenntartása 3. Az utak földművei és fenntartásuk 3.1. Földművek és fenntartásuk 3.1.1. Az utak geotechnikai tervezése 3.1.2. A földművek romlása és helyreállítása 3.2. Víztelenítés, árok és padka rendezés 3.3. Földutak fenntartása

4. Útmenti növényzet 4.1. Bevezetés, a mérnökbiológia jelentősége 4.2. Füvesítés, gyepesítés 4.3. Földművek védelme cserjetelepítéssel 4.4. Útmenti fák, cserjék telepítése 4.5. Az erdő és a közút 4.6. A közúti védelem (KTSz) és a növényzet 4.7. Hófogó növénysávok 5. Közúti hidak csapadékvízzel szembeni védelme 5.1. A védelem célja, követelményei 5.2. A közúti hídszigetelés tervezése 5.3. A szigetelés gyakorlati megoldásai

6. Közúti forgalomszabályozás, biztonsági berendezések és fenntartásuk 6.1. Közúti jelzésrendszerek 6.1.1. A közúti jelzésekről általában 6.1.2. Útburkolati jelek 6.1.3. Az esőben is jól látható jelzések 6.1.4. Vezetőoszlopok 6.1.5. Közúti jelzőtáblák 6.2. Közúti járművisszatartó rendszerek 6.2.1. Közúti passzív biztonsági berendezések elméleti megalapozás 6.2.2. Honosított EU követelményrendszer 6.2.3. További hazai előírások

7. A közút komfortjának növelése, az útkörnyezet minőségének javítása - a szélesebb értelemben vett útfenntartási beavatkozások 7.1. Az úttérség biztonsága a megbocsájtó út 7.1.1. A biztonság növelésének igénye 7.1.2. Az USA Állami Útügyi Hivatalnokok Társasága kutatásai 7.1.3. A biztonságfokozó intézkedések és beavatkozási területeik 7.1.4. Az útmenti ütközéscsillapítás és gyakorlati megoldásai 7.1.5. Az úton végzett munkák biztonsága 7.2. A közúti biztonsági infrastruktúra management

7. A közút komfortjának növelése, az útkörnyezet minőségének javítása - a szélesebb értelemben vett útfenntartási beavatkozások 7.3. A közút használhatóságát növelő hagyományos beavatkozások 7.3.1. Az útpálya szélesítése 7.3.2. A gyalogos közlekedés feltételeinek biztosítása, mozgáskorlátozottak közlekedésének segítése 7.3.3. A kerékpáros közlekedés segítése 7.3.4. Közművek a közutakon 7.3.5. Átkelési szakaszok csatornázása 7.4. Korszerű környezetjavító megoldások 7.4.1. Csomópontok átépítése 7.4.2. Forgalomcsillapítás 7.4.3. Zaj elleni védelem

4. Útmenti növényzet 4.1. Bevezetés, a mérnökbiológia jelentősége 4.2. Füvesítés, gyepesítés 4.3. Földművek védelme cserjetelepítéssel 4.4. Útmenti fák, cserjék telepítése 4.5. Az erdő és a közút 4.6. A közúti védelem (KTSz) és a növényzet 4.7. Hófogó növénysávok

1. Markó Iván: Földművek, védelem Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1975. Irodalomjegyzék 2. ÚT 3-2.105: 1997 Útfenntartás műszaki irányelvei 3. Út menti növényzet ÁKMI, Budapest, 1997. 3. e-ut 08.03.22 ÚT 17. Hófúvás ellen védő növénysávok Magyar Útügyi Társaság, Budapest, 2008. 4. ÚT 2-1.163: 2005 A külterületi közutak menti fásítás szabályozása a forgalombiztonsági szempontok figyelembe vételével Magyar Útügyi Társaság, Budapest, 2005. 5. ÚT 2-1.201: 2008 Közutak tervezése (KTSz) Magyar Útügyi Társaság, Budapest, 2008. 6. Erdészeti alapismeretek Mezőgazdasági kiadó, Budapest, 1964. 7. Bárkányi Zsolt: A növényzetgondozás gyakorlata Fejér megye állami úthálózatán Szakmérnöki diplomaterv, 1999. 8. Téli útüzemeltetés KPM Közúti Főosztály, 1981.

4.1. Bevezetés, a mérnökbiológia jelentősége A mérnöki alkotás út, híd... a kultúrtáj elválaszthatatlan része, de zavaró beavatkozás a természeti tájba. A beavatkozás keltette zavart a szakszerűen telepített növényzet lényegesen csökkenti! A növényzet hivatott megteremteni az összhangot a mérnöki létesítmény és a táj között. A mérnöki létesítmény alapja, a mesterséges földmű a természettel szoros kapcsolatban van, ezért a földmű tervezőjének, kivitelezőjének, fenntartójának ismernie kell a növények életével kapcsolatos biológiai törvényszerűségeket. A növényzet a földmű élő építőanyaga, a mérnökbiológia szintézist hoz létre a földműépítés követelményei és a növényvilág életfeltételei közt. A földmű növényzettel való biztosítása hatékony, gyors, gazdaságos.

mérnökbiológiai módszerek a földmű állékonyságának növelésében cél - kiegészítő megoldásként rézsűfelszín erózióvédelme mozgó talaj-, kőzetrészek megfogása felszínközeli talajzónák erősítése vízháztartás kedvező befolyásolása módszerei: füvesítés rőzseművek dugványozás cserjésítés fatelepítés (v.ö. 3.1.2. Földművek meghibásodása és helyreállítása )

a nyers földmű felületén a növényzet - szára, levele csökkenti a lefolyó víz sebességét - gyökere védi a talaj felszíni részét a víz kimosásától az eróziótól - a növényzet véd a szél általi károsítástól deflációtól

a növényi védelem működésének feltételei a földmű állékonysága a növényzet megerősödéséig biztosított legyen pl. ideiglenes védelem, rőzsefonat az ideiglenes védelem megszűnése (elkorhadás) után az élő növényzet veszi át a védelmi feladatokat a növényzet életfeltételei biztosítottak legyenek vízszükséglet biztosítása felesleges víz elvezetése a telepített növényzet illeszkedjen a táj nyújtotta feltételekhez kitettség, csapadék őshonos növényzet tájvédelem földmű védelmi funkciók

a földmű nyers felületének előkészítése, termővé tétele A földmű építésre használt talaj nyers, szerves anyagoktól mentes, ezért a növényültetésre szánt felületet termővé kell tenni. földmű építés előtt gyepnyesés, gyomirtás leszedett humusz deponálása kezelése, érlelése (forgatás, gyomtalanítás, javítás, locsolás...) hasznosítása ma már törvényi kötelezettség v.ö.: humuszgazdálkodás a felület alkalmassá tétele (porhanyítás, alakítás) kész földmű termőfölddel humusszal borítása (min. 15 cm)

a rézsű humuszolása

ideiglenes védelem természetes anyagokkal

4.2. Füvesítés, gyepesítés

közlekedési pálya vízépítési földmű a füvesítési mód és a rézsűhajlás

a rézsűvédelem lehetőségeinek összehasonlítása (in.mtm 2008.4. SYTEC-Kárpáti) termőföld borítás (~ 15 cm) - erózió ellen korlátozottan véd - rossz anyagminőség esetén rézsűromlás lehetősége vízsugaras gyepesítés - köves talajon is alkalmas; faggyal, szárazsággal szemben is véd; de csak csapadékmentes, párás időszakban hatásos védőréteges füvesítés - gyors, egyszerű, olcsó; rossz talajon is - de csak laposabb rézsűn paplanszerű gyep - azonnali védelem, gyors végső eredmény - mély bevágásoknál különösen alkalmas - költséges, különös szakértelem kell

füvesítés helyben vetéssel a munkafolyamat felület előkészítés - gyomtalanítás, egyengetés, rovátkolás magágy készítés alkalmas talaj morzsalékos termőföld rög átmérő: 5 cm max. 15 % ph 6-8, ph < 6 meszezés, K A (Arany féle kötöttségi szám) 20-50 [100g légszáraz talaj képlékeny állapotba hozásához szükséges desztillált víz mennyisége] humusz min. 2 % magvetés -gépi, -kézi magtakarás boronával, hengerrel gereblyével, lapogatóval nedvesen tartás vetési időszak - nyár vége (szeptember) - kora tavasz (március-április). - nyári vetés - takarás

vetőmag mennyiség nagy területen - 15 g/m 2 kis foltokban - 30 g/m 2 rézsűn - 40 g/m 2 fajtaválasztás nedvesség, kitettség szerinti keverék eltérő alakú, nagyságú magot több menetben, rávetéssel vetni! egyszeri szórás 10-15 g/m 2 pázsitpótló növényzet erdei növények ápolás: kisarjadt füvet tavasszal fogasolni első kaszálás10-12 cm magasságnál kézi kaszálással 5 cm-es tarlóra vágni ősszel, télen hígtrágyázni

vízsugaras gyepesítés vetőmag kötőanyag NPK műtrágya cellulóz folyadék formában nagy nyomású vízágyú, 2 l/m 2 mennyiség előtte területrendezés magágy készítés alkalmazás termőföld borítás nélküli, tápanyagszegény talajok -, meredek rézsűk gyepesítésére hiányos gyepfelületek felülvetésére

vízsugaras gyepesítés (in.mtm 2008.4. SYTEC-Kárpáti)

védőréteges füvesítés meredek rézsűkön magpergés defláció vizes szalma műtrágyával kevert magvetés bitumenemulzió

füvesítés speciális geoműanyagokkal gyepesítéshez szükséges fűmag-keveréket, táp- és humuszanyagokat tartalmazó műszaki textília a fű kinövéséig védi a talajt az eróziótól, deflációtól, később a fűvel átszőtt réteget a felületi hámlástól füvesítés geocellával a humuszborítás egy, az előkészített rézsűre fektetett cellás műanyag rendszerbe kerül, így fokozottan biztosított annak helyben maradása és javul a vízvisszatartó képessége is

rézsűvédelem geocellával ViaCon Hungary cégismertető

előre elkészített gyepelemek Hol? - meredek rézsűk, árokrézsű - gyors eredmény igénye - rézsűkúp, mély bevágás agyagos, mozaikosodó talaj Honnan? - kerti ~ min. 4 cm vastag gyökérzet Hogyan? - réti ~ gyomnövény max. 20 % felszedés előtt nyírás, hengerlés felszedés pallók közt, vágókéssel 33 x 33 cm méretben lehetőleg tájolás szerint tárolás párosával gyepes felülettel egymásnak fordítva 3 m széles, 1,5 m magas depóniában rakás: alulról felfelé

gyepelem fajták gyeptégla - 30 x 30 cm es kocka gyeptekercs 30 cm széles elhelyezés: felülről lefele! gyepszőnyeg előre nevelt, fólián, mesterséges táptalajon (pl. tőzeg) kitermelés 100 cm szélességben, első kaszálás utáni újranövést követően

gyepelem burkolatok

a gyepelemek beépítésének követelményei - a talaj felszínét 2-5 cm-ig porhanyítani (fogasolás, gereblyézés), műtrágyázni, locsolni - fektetés vízszintes sorokban, alulról felfele, a téglakötés szabályai szerint - fektetés után lesulykolni, cövekekkel rögzíteni, morzsalékos földdel iszapolni, beállásig nedvesen tartani - gyepelemet gyepfelülettel lefele/összeforgatva tárolni, szállítani, naptól /kiszáradástól óvni - gyeptéglát 24 -, gyepszőnyeget 48 óra alatt beépíteni

a rézsűvédelem további lehetőségei fűszövet - sokáig tartós - fokozottan véd - meredekebb rézsűkön is alkamas - finomszemcsés talajt igényel - alacsony a víztároló kapacitása - költséges műanyag pokrócos füvesítés - hatékony védelem - meredekebb rézsűn, agyagon-, laza homokon is jó - fokozottan költséges eredőképes ágszőnyeg - azonnali erózióvédelem - megeredés után tartós védelem - további növénytelepítés alapja

kókuszrost fűszövet (in.mtm 2008.4. SYTEC-Kárpáti)

Enkamat pokróc (in.mtm 2008.4. SYTEC-Kárpáti)

eredőképes ágszőnyeg (in.mtm 2008.4. SYTEC-Kárpáti)

közúti gyepfelületek ápolása - karbantartás az új vetés első kaszálását követően is a legfontosabb karbantartási munka a kaszálás hatásai: gyepnövényzet bokrosodása egyéves gyomok irtása többéves gyomok visszaszorítása gyakoriság: évente 2-4 alkalommal padka/rézsű esetenként forgalombiztonsági követelményként tarlómagasság: gyepnövény magasság minimum fele gyomirtás - gyomnövények elszaporodása esetén: mechanikai - kézi - kisebb felületen, - gépi - kiterjedten vegyszeres szelektív virágzás idején, kaszálás után min.6 nappal kötelező vegyszeres védekezés - aranka-félék (Cuscuta ssp.)

közúti gyepfelületek ápolása helyreállítás - tápanyag utánpótlás - fogasolás - foltos pótlás - felülvetés

4.3. Földművek védelme cserjetelepítéssel Füvesítésre alkalmatlan rézsűk erózió elleni védelme, kopárok betelepítése, cserjetelepítés cserje csoport -, - sáv, - sor követelmények termőhelyi megfelelés terjedő tövű fajok alacsony növés növényanyag burkolt gyökerű, vagy 3 éves iskolázott

cserje telepítés hagyományos módja max. 25 cm magas növény magassága, telepítési helye ne okozzon hófúvást soronként egyfajta anyag telepítés rétegvonallal párhuzamosan, hármas kötésben gödrös (0,5 x 0,5 x 0,4 m), padkás-, árkos (0,4 x 0,4 m) talaj előkészítés 1-2 m sortávolság, 0,4-0,5 m tőtávolság

4.4. Útmenti fák, cserjék telepítése Az út menti növénytelepítés egyidős az épített utakkal! kínai (Kr.e. 2300 élőfasor az utak mellett, római utak - 6000 km-es út stációkkal Skóciától Jeruzsálemig) védett út menti fasoraink (platán, vadgesztenye, jegenye ) Alföld fásítás az 1920-as években

A növényzet szerepe, feladata

a telepítés, elrendezés korszerű elvei nem fasorok, hanem növénycsoportok, azok is szakaszosan útkereszteződés, kis sugarú ív, buszmegálló figyelemfelhívás egy-egy magas fával is de ív külsőn nagyobb (minimum 6-14 m ívsugár, útkategória függvénye) oldaltávolság, ritkább tőtávolság

ültetési anyag csemete: 1-3 éves, magról kelt fácska magágyi közvetlenül a csemetekertből iskolázott 1-2 éves korban további 1-2 évig ritkább szabad gyökerű burkolt gyökerű (konténeres) hálózatban nevelt suháng: tágabb hálózatban nevelt, iskolázott csemete, min. 2 m magas, tő felett 10 cm-re min. 15 mm átmérőjű sorfa: koronás suháng, koronáig min. 1,7 m magas, mellmagasági átmérője 15-40 mm Termőhelyi és felhasználási adottságok megegyezőségének a követelménye!

fásítás tervezése talajminőség domborzati-, időjárási-, mikroklímatikus viszonyok meglevő növényzethez illeszkedés tervezett végleges fa 6-8 db-os csemetecsoport 1,0-1,5 m-es tőtávolsággal lehetőleg hosszú életű fajok gyümölcsfát ne ültessünk

a fák helyének helyszínrajzi -, mintakeresztszelvényi kijelölése elsődleges szempont a forgalombiztonság! - KTSz útosztályonként, tervezési sebesség függvényében - látótávolság - oldalakadály távolság - ívekben megállási -, [előzési] látótávolság - csomópontok, vasúti átjárók szabadon tartandó látómezői - külterületi közutakra külön forgalombiztonsági szempontok (ÚT 2-1.163:2005)

rálátási háromszögek - megállási ~ - közeledési ~ - elindulási ~

ültetési idő az ültetés szabályai szabad gyökerű lombhullástól rügyfakadásig burkolt gyökerű fagymentes talajba ültető gödör de: hárs, nyír csak tavasszal fa 60 x 60 x 60 cm cserje 40 x 40 x 40 cm cserje, sövény árokba 30 x 30 cm fenyő késő tavasszal és szeptemberben

ültetés ültetés előtti tárolás: fedetlen gyökér esetén vermelés! gyökeret, koronát metszeni (külön ábra) gyökérburkolatot (az ültetőgödörben )eltávolítani gyökereket a gödörbe eligazítani talajt véglegesen tömöríteni 2/3 rész betemetése után 20 liter vízzel iszapolni teljes betemetés után gyökfő 2-3 cm-el (nyár esetén 10-15 cm-el) a felszín felett

gyökér és korona metszése ültetés előtt

járulékos munkák karózás, kötözés vadkár elleni védelem ősszel: kupacolás 30-40 cm tavasszal: tányérozás koronavesszők nyesése 3/4-2/3 hosszban

új telepítéseknél 3 évig csemeték ápolása tányéros ápolás + 30 liter öntözés fáknál R = 1 m, cserjéknél R = 0,5 m körben évente 3 x június, július, szeptember nyesés a teljes magasság harmadáig, max 8 m-ig sarjhajtások eltávolítása károkozók elleni védekezés

űrszelvény biztosítása, forgalombiztonsági beavatkozások

A külterületi közutak menti fásítás szabályozása a forgalombiztonsági szempontok figyelembe vételével ÚT 2-1.163: 2005 megkülönböztetés: új utakra -, meglévő utak mentén meglévő -, telepítendő fák (az előírt oldaltávolságok vezetőkorláttal védett területre nem érvényesek)

fagazdálkodási szempontok (átalakítási lehetőségek) baleseti kockázatot csökkenti a szakaszos ültetés: facsoport, rövid fasor cserjékkel hosszabb fátlan szakaszok 50 100 m 100 250 m

cserjék kiegészítő alkalmazása

új utak vezetőkorlát nélküli szakaszain tartandó oldaltávolságok vonalvezetés autópálya autóút főút mellékút egyenes, R > 600 m 12 9 - - R < 600 m 14 11 - - egyenes, R > 450 m - - 7 - R < 450 m - - 9 - R < 450 m, előtte min. 500 m egyenes - - 11 - egyenes, R > 340 m - - - 6 R < 340 m - - - 7 R < 340 m, előtte min. 500 m egyenes - - - 9

faültetési, pótlási előírások előírások töltésre, bevágásra (új és meglevő egyaránt) 1 m-nél magasabb töltésen faültetés rézsűlábtól 3 m-en túl töltésrézsűn fa nem ültethető bevágási rézsűn, oldalárok esetén a koronaél feletti 1,5 m-en túl fa ültethető

meglevő utak melletti faültetés, pótlás oldaltávolságai vonalvezetés autópálya autóút főút mellékút egyenes, R > 600 m 12 9 - - R < 600 m 14 11 - - egyenes, R > 340 m - - 5 - R < 340 m - - 7 - R < 340 m, előtte min. 500 m egyenes - - 9 - egyenes, R > 180 m - - - 4 R < 180 m - - - 6 R < 180 m, előtte min. 500 m egyenes - - - 8 Gyorsforgalmi útnál nincs engedmény!

meglevő utakon a fák tájképi igénye esetén, ha legalább 1 km-en nem biztosítható az előírt oldaltávolság szakaszos ültetés: a szakasz max 10 %-án faültetés, a fák közt cserjével a szakasz max 15 %-án faültetés, a fák út felőli oldalán cserjesávval a szakasz max 5 %-án faültetés, cserjesáv nélkül egyedi ültetés 200 m-ként, cserjesávval 500 m-ként, cserjesáv nélkül

a fának ütközéses balesetek elleni védelmi intézkedések forgalomtechnikai sebességkorlátozás, esetleg kiegészítő piktogrammal veszélyes útkanyarulat jelzése halszálka tábla keresztirányú burkolati jelek, prizmák védőkorlát védett fasor- egyedi értékű fa esetén tervszerű fagazdálkodás a veszélyek csökkentésére kiegészítő védőnövényzet szakaszos faültetés

4.5. Az erdő és a közút - az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény hatálya nem terjed ki az út tartozékát képező fásításra - 4. (2)(f) - a 29/1997(IV.30.)FM rendelet szerint tartozéknak kell tekinteni az erdei fafajokkal fedett 5000 m 2 alatti területet, - fák tövében mért 20 m-nél nem szélesebb fasort amely az úttal azonos földrészleten fekszik, illetve rendeltetésszerű használatához, megóvásához szükséges - a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény értelmében a természetvédelmi hatóság természetvédelmi területen, vagy annak közvetlen közelében korlátozhatja/megtilthatja tájidegen, nem őshonos fajok telepítését - a fák védelméről szóló 21/1970(VI.2.) mód. 128/1999(VIII:13.)Korm.r. 1. (2) szerint a rendelet nem terjed ki a közút területén található -, a közút tartozékát képező és külterületen a határától 10 m-en belül álló fákra.

az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény szerint fasor egy sorba levő, meghatározott fajú fák, amelynél a tőtávolság a kifejlett korona kétszereséig terjed ki facsoport meghatározott fafajokkal legalább 60 %-ban fedett, 1500 m 2 -nél kisebb terület erdő meghatározott fajú fák és társult növények életközössége annak talajával együtt

erdőgazdálkodó az erdő tulajdonosa, vagy az erdőgazdálkodási tevékenységet folytató használó az erdőgazdálkodó jogai és kötelezettségei üzemterv (10 évre) éves erdőgazdálkodási terv készítése állammal szembeni pénzügyi elszámolás erdő védelme erdő határainak megjelölése erdőterület igénybevétele termelésből való időleges végleges kivonás folyománya: igénybevételi/újraerdősítési költség

az erdő hatása a földműre elnedvesedési veszély pálya jegesedési veszélye lehulló lomb forgalombiztonsági veszélye forgalombiztonságra káros szélsebességek

az út erdőn történő átvezetése erdőszegélyt megőrizni legalább 100 m megmaradó erdőszélességet biztosítani

az erdőn áthaladó út menti sávok útkorona fátlan sáv min 7-7 m bokrokkal, cserjékkel (mesterséges erdőszegély) biztonsági sáv csak erős gyökérzetű, egészséges fák, szélessége a fátlan sávval együtt: max. famagasság (25-35 m)

4.6. A közúti védelem (KTSz) és a növényzet - vakítás elleni védelem párhuzamos vezetés, osztottpályás út, útmenti létesítmény fényének zavaró hatása esetén növénytelepítést, vagy vakítást gátló berendezést kell tervezni. - hófúvás elleni védelem hófúvás szempontjából kritikus kialakítás elkerülhetetlensége esetén a védelmet meg kell tervezni ( e-út 08.00.21. TÚ7. Utak üzemeltetése és fenntartása e-ut 08.03.22. TÚ 17.Hófúvás ellen védő növénysávok) - széllökés elleni védelem bevágásból, erdős szakaszról nyílt terepre kifutó útszakaszon váratlanul fellépő erős széllökéseket lehetőség szerint növénytelepítéssel kell csökkenteni. - egyéb általános előírások rézsűvédelem - A földművek burkolatlan felületeit a lefolyó csapadékvizek romboló hatása ellen általában füvesítéssel védeni kell. - Vízérzékeny talajok esetén az azonnali védelmet biztosító biomérnöki megoldásokat kell előtérbe helyezni. - A rézsűvédelemben törekedni kell a természetes, környezetbarát anyagok alkalmazására, valamint a célszerűen megválasztott növénytelepítésre.

zaj elleni védelmet szolgáló növénytelepítés minimum 1,8 m magas, koros, sűrűn ültetett örökzöld, előtte 1-2 cserjesor zaj ellen védő erdősáv (hófogó erdősávhoz hasonló) korán fakadó, hosszú élettartamú fafajokból, örökzöldekből zaj ellen védő töltés növényzettel védett oldalról lapos rézsű, lekerekített tető, min. 1 m termőföld probléma: rossz vízgazdálkodás!

4.7. Hófogó növénysávok hófogó növénysáv fákból és cserjékből álló, hófúvás elleni védelemre létesített növényállomány típusok: - cserjesáv erdőnek nem minősülő, túlnyomórészt cserjékből - fásítás erdőnek nem minősülő, faállományból és cserjékből - erdősáv - erdőnek minősülő, faállományból és cserjékből létesítés: közút hófúvást okozó szélirány felőli oldalára (néha változó szélirány esetén mindkét oldalra) - új utaknál terep, meteorológiai viszonyok, egyéb információk alapján - üzemelő utaknál rendszeresen hóakadályos szakaszokra (téli stat.)

vonatkozó műszaki előírások 2./ ÚT 3-2.105: 1997 Útfenntartás műszaki irányelvei 3. Út menti növényzet MAUT - ÁKMI, Budapest, 1997. 3./ e-ut 08.03.22 ÚT 17. Hófúvás ellen védő növénysávok Magyar Útügyi Társaság, Budapest, 2008

(8)

a hófogó növénysávok működési mechanizmusa a hófogó növénysáv magasságától, sűrűségétől rácsjellemzők - függően légörvényeket képezve csökkenti a szél sebességét és így a szállított hó lerakódását idézi elő a szél általi hószállítás jellemzői: a legintenzívebb a felszíni 5-10 cm, felszíni hóvihar az 1-2 m-es (max. 4 m-es) rétegben a hólerakás jellemző szakaszai - 1./ szélvédett oldal lerakósáv -10 30 m - 2./ sáv belseje - 3./ szél felőli (támadott) oldal sáv előtt 20-80 m 1.,-3. szélessége a 2. rácsjellemzőitől is függ szélesebb, ha a rácselemek magasabbak, sűrűbbek (3)

(8)

(3)

( 3 ) ( 3 ) (3)

növénysáv-típusok közti választás rendelkezésre álló lerakósáv mérete szerint: - 30 m alatt - cserjesáv - 40 m felett - erdősáv - 30-40 m közt - fásítás legelőnyösebb a cserjesáv! - max. ágsűrűség a talajfelszín közelében - legkisebb területigény - kisebb telepítési költség - árnyékos oldalra is ültethetők sarjadó, fényigényes fajok - elmarad a fák árnyékoló hatása - nincs fakidőlési veszély, nagytestű vad által nem átjárható - jó fafajválasztás esetén metszés nélkül is sűrű sávszerkezet hátrány: kisebb hatékonyságú szélvédelem (3)

növényválasztás környezeti tényezők - klíma (4) - hidrológia (4+1) - talajtípus (65/24) - termőréteg vastagság (2*5) - talajszerkezet (6/11) Az egyes termőhely típusváltozatokon alkalmazható célállományok Fővárosi és Pest megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága Budapest, 2005. célszerű a nagy ökológiai plaszticitású fafajválasztás: megfelelő tűrőképesség hosszú életképesség (őshonosság) kerülendő erős árnyékhatás agresszív terjedés mezőgazdasági karantén károsítók tápnövényei, köztesgazdái, átvivői (3)

3.7. Közúti hófogó erdősávok és sövények telepítése és fenntartása létesítés erdősáv e-út 08.00.21 / TÚ 7 : 1998 rendszeresen hóakadályos útszakaszokon, körbeszánthatóan, háromszög keresztmetszetben, széloldalon 2-3 soros sűrű, mentett oldalon egysoros ritkább szegéllyel, min.10 sorban,16m szélességben fafaj: tölgyek, hosszú életű lombos -, fenyővel elegyes kemény lombos -, ritka hálózatú mogyoró -, fűz-éger -, szíktűrő erdősávok hólerakó sáv min. 20 m, illetve famagasság*3-5, átmeneti pontokon 50-80 méterrel túlvinni, 300 m-nél rövidebb megszakítás ne legyen - cserjesáv háromszög keresztmetszettel, 3 m-nél magasabbra nem növő cserjékből 3 sorban 1 m sortávolsággal, 30 m hólerakó sávval, terjedő tövű növényfaj, tamariska alkalmatlan telepítés teljes talajelőkészítés, iskolázott növényanyag

(2)

hófogó élősövények minimum 30 m hólerakó terület 1 m sortávolsággal 3 sor 3 m-nél nagyobbra nem növő cserje (2)

ÚT 17. Hófúvás ellen védő növénysávok e-ut 08.03.22:2008 cserjesáv: sortáv 1,6 m (szélső 0,5 m), tőtáv 0,5 m, lerakósáv 10 15 m fásítás: sortáv fa 2,5 m, cserje 1,6 m (szélső 1,5-0,6 m), lerakósáv min. 10 m erdősáv: lerakósáv 28 29 m növénysáv szélességek - leghatékonyabb erdősáv 28,2 m, 20 sor - cserjesáv min. 9 m, 8 sor homogén kökénysáv 7,4 m, 7 sor

(3)

(3)

(3)

ÚT-Teszt-MSc tényleges terve

hófogó erdősávok telepítése talajelőkészítés kötöttség, állapot, terepviszonyok függvényében teljes(mélyforgatás) / részleges (altalajlazítás, pásztás) ültetés csapadékos vidéken tavasszal, másutt ősszel szabadgyökerűt május 10. után ne fenyőt augusztus végén, szeptember elején, kora tavasszal sima dugványt vegetációban (tavasszal) növényanyag 1-2 éves magágyi; egyszer iskolázott szabadgyökerű;1-2 éves konténeres; csapadékos vidéken tölgy, hárs, juhar magvetéssel (3)

hófogó erdő-, cserjesávok fenntartási munkái - ápolása - új telepítésnél sorközöket gyommentesen tartani az első 5 évben sorok kézi kapálása, sorközök tárcsázása, későbbiekben esetleg kaszálás - szükség szerint tőrevágás/metszés - meglevő sávban száraz fák eltávolítása - károsítók, kártevők elleni védekezés - cserjesáv ifjító metszése cserjesűrűség fenntartása megfelelő időben tőremetszéssel (2)

hófogó növénysávok hatékonyságának ellenőrzése sávszerkezeti és környezeti paraméterek keresztszelvényszerű felvétele hófúvásos időszakban: cserjeszint sűrűségosztályozása szélirány rögzítése hóvastagság felvétele (3)

(3)

(3)

4. Útmenti növényzet Ellenőrző kérdések 4. 1.Ismertesse a mérnökbiológia jelentőségét, működési feltételeit, megoldásait 4. 2. Foglalja össze az utak földművei füvesítésének megoldásait, változatait, lehetőségeit 4. 3. Ismertesse a hagyományos füvesítési eljárást 4. 4. Ismertesse a füvesítés segédanyagokkal megvalósuló változatait 4. 5. Mutassa be a gyepelemek felhasználásával történő füvesítési megoldásokat 4. 6. Foglalja össze a gyepfelületek fenntartási feladatait 4. 7. Mutassa be a cserjetelepítéssel megvalósuló rézsűvédelmet 4. 8. Részletezze a közútfásítás korszerű elveit és a telepítés látótávolsággal kapcsolatos szempontjait 4. 9. Foglalja össze a fatelepítés és utógondozás követelményeit 4.10.Ismertesse a külterületi közutak menti fásítás vonatkozó útügyi műszaki előírásban foglalt forgalombiztonsági szempontjait

4.11. Foglalja össze a közutak és az erdők jogszabályi és műszaki összefüggéseit 4.12. Vázolja a közutak tervezési szabályzatában növényzet felhasználásával megoldani javasolt védelmi feladatokat 4.13. Vesse össze a hófogó növénysávokra vonatkozó korábbi és újabb előírásokat és mutassa be a változásokat 4.14. Ismertesse a hófogó növénysávok telepítési, fenntartási feladatait 4.15. Foglalja össze az üzemelő hófogó növénysávokkal kapcsolatos műszaki hatékonysági vizsgálat módszereit