Természet- és környezetvédelem Környezetvédelem története. Világmodellek. Környezetvédelmi világkonferenciák, egyezmények.
A környezetvédelem születése
Világmodell-alkotások korszaka Verbális (logikai összefüggéseken alapuló gondolkodási) Információk gazdag együttese megfoghatatlan dolgokról pl. motiváció és értékek Képzelettársításokat, analógiákat hozhatnak Könnyen, gyorsan működtethetők Számítógépes modellek Szigorúak, pontosak és ellentmondásmentesek Bárki megértheti nyílt kifejtésüket Több változót tartalmaznak és egy időben képes nyomon követni azokat Paraméterek változtathatók, kipróbálhatók A modellkészítés veszélye, hogy az alkotók hibáit visszatükrözik.
Világmodellek típusai Verbális -Tinbergen-féle -Gábor Dénes-féle - László Ervin-féle Számítógépes - Meadows modellek - Mesarovis-Pestel modell - Leontief-féle
Világmodellek 1968. Római Klub Meadows - A növekedés határai Emberi önkorlátozás szükségességére figyelemfelhívás 5 paramétercsoport vizsgálata 1900-1970 közötti adatokon alapul 1900-2100 közötti időszakra futtatott modellváltozatok Standard modell (növekvő világ) Korlátozott gazdasági növekedés Stabilizációs kísérletek
Standard modellek
Korlátozott modellek
Stabilizált modellek
Világmodellek eredményei Ismeretlen folyamatokat jártak körül Hasonló végkövetkeztetésre jutottak Globális cselekedet kell, a gazdasági-térsadalmikörnyezeti összeomlás elkerüléséhez Környezetpolitika globalizációját indították el
A szervezett nemzetközi környezetvédelem kialakulása Nemzetközi Konferenciák: 1972. ENSZ I. Környezetvédelmi Világkonferencia (Stockholm) 1984-1987. Környezet és Fejlesztés Világbizottság - Bruntland Bizottság: Közös jövőnk jelentés 1992. ENSZ Környezet és Fejlődés Konferenciája II. Környezetvédelmi Világkonferencia (1992. június 2-14. Rio de Janeiro) 1997. A Kiotói jegyzőkönyv 2002. Fenntartható Fejlődés Világtalálkozója Johannesburgi Konferencia (191 ország);
ENSZ I. Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972) 1972. Június 5. Az első Környezetvédelmi Világkonferencia; 113 tagállam vett rajta részt (nem vett rész Kína és Románia kivételével a szoc. országok, de még ebben az évben Mo. is aláírta); A konferencia mérföldkövet jelentett; Eredménye: (a 4 dokumentum) 1. Nyilatkozat az emberi környezetről 2. Nyilatkozat az irányelvekről 3. Akcióprogram javaslat 4. Szervezeti intézkedések.
Környezet és Fejlesztés Világbizottság (Bruntland Bizottság 1984-1987) Bizottság vezetője: Gro Harlem Bruntland (Norvégia miniszterelnök asszonya); Bizottság tagjainak száma: 22; Titkárság: Genfben; A konferencia kezdete (1984): Genf; A jelentés elfogadása (1987): Tokió;
A fenntartható fejlődés fogalma Úgy elégíti ki a jelen nemzedékek igényeit, hogy az ne akadályozza a jövő nemzedékek képességét saját igényeinek kielégítésében. fenntartja az élet általános minőségét, biztosítja a természeti erőforrások folyamatos elérhetőségét, elkerüli a tartós környezeti károkat. Pozitív jövőkép az EU és az egész világ számára.
ENSZ Környezet és Fejlődés Konferenciája 1992. Rio de Janeiro UNCED (United Nations Conference on Environment and Development) Egyesült Nemzetek Környezet és Fejlődés Konferenciája; Magyarországról jelen volt: Gönc Árpád köztársasági elnök (Ő írta alá az Éghajlat-változási Keretegyezményt és a Biológiai Sokféleségről szóló Egyezményt) Keresztes K. Sándor környezetvédelmi miniszter(a tárgyalási szakaszban ő vezette a magyar delegációt).
A konferencia dokumentumai: 1. A Riói Nyilatkozat; 2. Feladatok a XXI. századra (AGENDA 21); 3. Nyilatkozat az erdők védelméről; 4. Kertegyezmény az éghajlati változásokról; 5. Egyezmény a biológiai sokféleségről.
Kiotói jegyzőkönyv 1992-ben véglegesített keretegyezmény kiegészítő jegyzőkenyve 1997. XII. 11. Kiotó (2006. hatályba) 2008-2012 között 5,2%-al csökkenteni a üvegházhatású gázok kibocsátást a bázisévhez képest
ENSZ Johannesburg, 2002 2002. augusztus 26. szeptember 4. Fenntartható Fejlődés Világtalálkozó Feladat Rió óta eltelt időszak értékelése Új feladatok kijelölése Eredménye 5 oldalas politikai nyilatkozat (fenntartható fejlődés minden kultúra számára közös feladat, szegénység felszámolása, környezetvédelmének hangsúlyozása) 50 oldalas cselekvési terv
A környezetvédelem és a környezetvédelmi szabályozás alapelvei
Alapelvek funkciói Kettős: - iránymutatás a jogalkotás számára - eligazítás a jogi dokumentumok gyakorlati alkalmazásában
Az egzakt megismerés elve A környezet állapotának, állapotváltozásainak megítélése akkor válik megbízhatóvá, ha minél több paraméterrel jellemezzük azt. a szükséges és elegendő elv környezeti monitoring
Az élet tiszteletének és védelmének elve A társadalmi, egyéni cselekvések minden területén érvényesíteni kell, a környezeti etika, erkölcs kialakításának alapja - oktató és nevelő munka eredménye - társadalmak irányítói, tudósok, vallások szerepe fontos kialakulásában
Károk megelőzésének és megszüntetésének elve Környezeti ártalmak tudatos megelőzése. A termelés és fogyasztás környezetkímélő módon történő szervezése. 1. adott tevékenység még nem kezdődött meg 2. tevékenység folyamatban van 3. tevékenység eredményeként bekövetkezett a kár szennyező fizet elv A környezeti károsodás megelőzése hatékonyabb és gazdaságosabb, mint a bekövetkezett károsodások felszámolása.
Visszaforgatás elve A termelési folyamatokban olyan technológiák bevezetésére törekedni, amelyek a hulladékok termelésbe való visszavezetését lehetővé teszik. Újrafelhasználás (re-use) Közvetlen visszaforgatás (direct recycling) Közvetett visszaforgatás (indirect recycling)
Takarékosság elve A nem megújítható energia- és nyersanyagforrások felhasználásának minimalizására törekvő termelés és fogyasztás
Az alkalmazkodás elve Észszerűbb földi környezetünkhöz alkalmazkodni. Nem szabad kizsákmányolni a természetet. Az elővigyázatosság elve Káros folyamatok teljes feltárása nem lehetséges, így a káros hatások kivédése elengedhetetlen. Kár fenyegetése esetén környezetvédelmi intézkedések a tudományos bizonyosság ellenére is szükségesek.
A fenntartható fejlődés elve A szennyezett környezet korlátozza a gazdasági fejlődést és veszélyezteti az emberiséget. A természeti kincsek korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre meg kell változtatni a természetes erőforrások felhasználási módját.
A környezetvédelem tervszerű alakításának elve A harmonikus fejlesztés velejárója. Tervszerűség, országos, regionális és helyi szinten. Környezetpolitikai koncepció kidolgozását teszi szükségessé.
Az állami felelősség- és kötelezettségvállalás elve Az államnak felelősséget és irányító szerepet kell vállalnia a környezeti érdekek érvényesítése céljából az állam a környezetvédelmet saját érdekként értékelje A környezetvédelmi tevékenység legfőbb irányítója Elkülönült szervezetrendszer kialakítása az irányításhoz Környezetvédelmi kutatások irányítása, koordinálása Környezetvédelmi információs rendszer kidolgozása Környezetvédelmi tárgyú oktatás és ismeretterjesztés Nemzetközi együttműködésben való tényleges közreműködés Közvetlen és közvetett felelősség
Egyéni és kollektív társadalmi részvétel elve A környezet védelme nemcsak egy-egy állam feladata, hanem az önkormányzatok és egyének részvételét is megkívánó tevékenység. - Be kell vonni a környezetvédelmi döntések előkészítésébe az állampolgárokat - Önkormányzatok felelőssége ( az önkormányzati döntések közvetlenebbül érintik az állampolgárokat)
Együttműködés elve 1, Állam, a környezetet használó és a társadalom között 2, Érintettek egymással együttműködnek környezeti problémák megoldásában - hatóságok, szervezetek között - tudományok képviselői között - gazdasági ágazatok között
Nemzetközi együttműködés elve Országok közötti együttműködés, érdekek egyeztetése a környezeti problémák megelőzése, megoldása érdekében - probléma ezen elv összehangolása a nemzetek szuverenitásával
Az életminőség javításának elve Társadalmi igények kielégítése, a társadalmi fejlődés biztosítása a fejlődő és fejlett országokban. - egészséges élet - oktatási, kulturális, szórakozási igény kielégítése
Távlati gondolkodás elve Az új generáció jobban fogja érezni a gondok súlyát, így a társadalom környezeti gondolkodása előrelátást kíván. Információk szabad áramlásának elve Minden egyénnek biztosítani kell, hogy hozzáférjen a környezetre vonatkozó információkhoz. Környezeti nevelés-oktatás kiszélesítése és magasabb szintre emelése Felnövekvő generáció környezeti tudatosságának fejlesztése
Környezetvédelem Magyarországon Hazánkban a törvényi szintű szabályozás a környezet védelméről szóló 1995. LIII. tv. szerint föld, a vizek, a levegő, az élővilág, a táj, a települési környezet, a zaj és a sugárzás elleni védelemmel kapcsolatos tevékenységek irányítását a mindenkori Környezetvédelmi Minisztérium látja el (Forrás :Környezet- és Természetvédelmi Lexikon) ma a Földművelésügyi Minisztérium felelős államtitkársága/ Környezetügyért, Agrárfejlesztésért és Hungarikumokért Felelős Államtitkárság
1995. évi LIII. tv Ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása A környezet elemeinek és folyamatainak védelme A fenntartható fejlődődés környezeti feltételeinek biztosítása Veszélyes anyagok, hulladékok, zaj, rezgés, sugárzások elleni védelem Nemzeti Környezetvédelmi Program kidolgozása Helyi önkormányzatok szerepet kaptak Állampolgárok részvétele a környezetvédelemben Országos Környezetvédelmi Tanács létrehozása (tanácsadó testület)
Környezetvédelmi feladatok szervei Földművelésügyi Minisztérium Megyei Kormányhivatalok Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályai Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok (Vízügyi és vízvédelmi hatósági jogkör)