Tubulin, mikrotubuláris rendszer és mikrotubulus asszociált fehérjék

Hasonló dokumentumok
Tubulin, mikrotubuláris rendszer és mikrotubulus asszociált fehérjék

A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER FUTÓ KINGA

A citoszkeleton Eukarióta sejtváz

A citoszkeletális rendszer

Tartalom. A citoszkeleton meghatározása. Citoszkeleton. Mozgás a biológiában A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER 12/9/2016

Citoszkeleton. Sejtek rugalmassága. Polimer mechanika: Hooke-rugalmasság. A citoszkeleton filamentumai. Fogászati anyagtan fizikai alapjai 12.

A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER (Nyitrai Miklós, )

11/15/10! A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER! Polimerizáció! Polimerizációs egyensúly! Erő iránya szerint:! 1. valódi egyensúly (aktin)" Polimer mechanika!

A citoszkeletális rendszer, motorfehérjék.

A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai

A citoszkeletális rendszer, motorfehérjék.

A citoszkeletális rendszer, a harántcsíkolt izom biofizikája.

A citoszkeletális rendszer

Sejtmozgás és adhézió Molekuláris biológia kurzus 8. hét. Kun Lídia Genetikai, Sejt és Immunbiológiai Intézet

Citoszkeleton Sejtmozgás

Sejtciklus. Sejtciklus. Centriólum ciklus (centroszóma ciklus) A sejtosztódás mechanizmusa. Mikrotubulusok és motor fehérjék szerepe a mitózisban

Biofizika I

2011. október 11. Szabad János

A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER Bugyi Beáta PTE ÁOK, Biofizikai Intézet. 9. A sejtmozgás mechanizmusai

A sejtváz. Mikrotubulusok (25 nm átmérő) Mikrofilamentumok (7 nm átmérő) Intermedier filamentumok (8-12 nm átmérő)

Történeti áttekintés. Eukarióta. Prokarióta. A citoszkeletális rendszer. Motorfehérjék. A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai.

A citoszkeleton. A citoszkeleton, a motorfehérjék, az izom és működésének szabályozása. A citoszkeleton. A citoszkeleton.

A membránok és a citoszkeleton kapcsolata. A sejtosztódás és a sejtciklus. Előadó:Gönczi Mónika Debreceni Egyetem, ÁOK, Élettani Intézet

A centriólum és a sejtek mozgási organellumai

Dinamikus fehérjerendszerek a sejtben

2. AKTIN-KÖTŐ FEHÉRJÉK

Biomolekulák nanomechanikája A biomolekuláris rugalmasság alapjai

(1) A T sejtek aktiválása (2) Az ön reaktív T sejtek toleranciája. α lánc. β lánc. V α. V β. C β. C α.

A citoszkeleton. A citoszkeleton, a motorfehérjék, az izom és működésének szabályozása. A citoszkeleton. A citoszkeleton. Az aktin.

A motorfehérjék definíciója. A biológiai motorok 12/9/2016. Motorfehérjék. Molekuláris gépek. A biológiai mozgás

BIOMECHANIKA 3 Erőhatások eredete és következményei biológiai rendszerekben

SEJTBIOLÓGIA biomérnök hallgatók számára

Sejtváz Sejtek mozgása

Hemoglobin - myoglobin. Konzultációs e-tananyag Szikla Károly

Dinamikus fehérjerendszerek a sejtben. Kellermayer Miklós

Több oxigéntartalmú funkciós csoportot tartalmazó vegyületek

BIOMECHANIKA 2 Erőhatások eredete és következményei biológiai rendszerekben

Kollár Veronika

A biológiai mozgások. A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai. Motorfehérjék. Motorfehérjék közös tulajdonságai

Makromolekulák. Fehérjetekeredé. rjetekeredés. Biopolimer. Polimerek

2007/11/05 Molekuláris biológia előadások - Putnoky 1-1

Transzláció. Szintetikus folyamatok Energiájának 90%-a

a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg:

A T sejt receptor (TCR) heterodimer

A Földön előforduló sejtek (pro- és eukarioták) közös és eltérő tulajdonságai. A sejtes szerveződés evolúciója.

FEHÉRJÉK A MÁGNESEKBEN. Bodor Andrea ELTE, Szerkezeti Kémiai és Biológiai Laboratórium. Alkímia Ma, Budapest,

Biofizika I

Vezikuláris transzport

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Egy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál

Citrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció

transzláció DNS RNS Fehérje A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti fehérjék, transzportfehérjék

9. előadás: Sejtosztódás és sejtciklus

Fehérje szintézis 2. TRANSZLÁCIÓ Molekuláris biológia kurzus 7. hét. Kun Lídia Genetikai, Sejt- és immunbiológiai Intézet

Sejt. Aktin működés, dinamika plus / barbed end pozitív / szakállas vég 1. nukleáció 2. elongáció (hosszabbodás) 3. dinamikus egyensúly

Elválasztástechnikai és bioinformatikai kutatások. Dr. Harangi János DE, TTK, Biokémiai Tanszék

3. Sejtalkotó molekulák III. Fehérjék, enzimműködés, fehérjeszintézis (transzkripció, transzláció, poszt szintetikus módosítások)

TPPP, EGY ÚJ FEHÉRJE CSALÁD: HOMOLÓG SZEKVENCIÁK ELTÉRŐ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS SAJÁTSÁGOKKAL

A biológiai mozgások. Motorfehérjék. Motorfehérjék közös tulajdonságai 4/22/2015. A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai. Szerkezeti homológia

MULTICELLULÁRIS SZERVEZŐDÉS: SEJT-SEJT (SEJT-MÁTRIX) KÖLCSÖNHATÁSOK 1. Bevezetés (2.)Extracelluláris mátrix (ECM) (Kollagén, hialuron sav,

Izomműködés. Az izommozgás. az állati élet legszembetűnőbb külső jele a mozgás amőboid, ostoros ill. csillós és izomösszehúzódással

Biofizika I

Sejtváz, aktin mikrofilamentumok, motor fehérjék

A glükóz reszintézise.

Motorfehérjék november 30.; Nyitrai

KÖLCSÖNHATÁS ÉS DINAMIKA. az NMR spektroszkópia, mint a modern szem. Bodor Andrea

Elektronmikroszkópos képek gyűjteménye az ÁOK-s hallgatók részére

Tudjunk Egymásról Bugyi Beáta 22/11/2012

Ph.D. disszertáció tézisei

A fehérjék harmadlagos vagy térszerkezete. Még a globuláris fehérjék térszerkezete is sokféle lehet.

Glükoproteinek (GP) ELŐADÁSVÁZLAT ORVOSTANHALLGATÓK RÉSZÉRE

2. A jelutak komponensei. 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék

TRANSZPORTFOLYAMATOK 1b. Fehérjék. 1b. FEHÉRJÉK TRANSZPORTJA A MEMBRÁNONOKBA ÉS A SEJTSZERVECSKÉK BELSEJÉBE ÁLTALÁNOS

Fehérjeszerkezet, és tekeredés

1b. Fehérje transzport

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

A rendezetlen TPPP/p25 szerkezeti sokfélesége és funkciói

DNS, RNS, Fehérjék. makromolekulák biofizikája. Biológiai makromolekulák. A makromolekulák TÖMEG szerinti mennyisége a sejtben NAGY

Az élő sejt fizikai Biológiája:

Jelutak. 2. A jelutak komponensei Egy tipikus jelösvény sémája. 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék

Szignalizáció - jelátvitel

Tropomiozin és nehéz meromiozin hatása a formin által nukleált aktin filamentumok flexibilitására

A nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.

Sejtadhézió. Sejtkapcsoló struktúrák

Diszkrét idejű felújítási paradoxon

A fehérjék hierarchikus szerkezete

Transzporterek vizsgálata lipidmembránokban Sarkadi Balázs MTA-SE Molekuláris Biofizikai Kutatócsoport, MTA-TTK Budapest

A fehérjék szerkezeti hierarchiája. Fehérje-szerkezetek! Klasszikus szerkezet-funkció paradigma. szekvencia. funkció. szerkezet! Myoglobin.

a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció. Szinaptikus jelátvitel.

Eukariota állati sejt

Speciális fluoreszcencia spektroszkópiai módszerek

1. AKTIN CITOSZKELETON

ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás

A diffúzió leírása az anyagmennyiség időbeli változásával A diffúzió leírása a koncentráció térbeli változásával

Jelutak ÖSSZ TARTALOM. Jelutak. 1. a sejtkommunikáció alapjai

Membránpotenciál, akciós potenciál

Biofizika I. DIFFÚZIÓ OZMÓZIS

Receptorok és szignalizációs mechanizmusok

A harántcsíkolt izom struktúrája általános felépítés

Biopolimer 12/7/09. Makromolekulák szerkezete. Fehérje szerkezet, és tekeredés. DNS. Polimerek. Kardos Roland DNS elsődleges szerkezete

Átírás:

Tubulin, mikrotubuláris rendszer és mikrotubulus asszociált fehérjék Talián Csaba Gábor PTE ÁOK, Biofizika Intézet 2012. február 21. Transzmissziós elektronmikroszkópos felvétel egy Heliozoa axopódiumának keresztmetszetéről spirálisan elrendezett microtubulusokkal. Nagyítás- 65,000x.(Wikipedia)

Mikrotubulusok Harris, 1962. első mikroszkópos felvételek Üreges, hengeres, merev cső, ált. hosszú és egyenes Kisméretű fehérjealegységekből felépülő polimer Dinamikus rendszer: folyamatos fel-és leépülés, alegységek állandó cseréje Számos fehérje kapcsolódik hozzá: működés szabályozása Membránorganellumok pozícionálása, intracelluláris transzport pálya, mitotikus orsó, csilló/ostor, sejtalak meghatározása

Tubulin Globuláris fehérje, emberben 444-475 aminosav, 50-55kDa Emberben 5 fő típus Mikrotubulusokban leginkább α és β Centroszóma és poláris test: γ mikrotubulus nukleáció Centriolum és magorsó: δ és ε Számos gén β3 tubulin pl. csak neuronokban Igen nagyfokú hasonlóság, C-terminális változékonyabb Kopolimerizálnak, de specifikus sejten belüli eloszlás is Prokariótákban evolúciós rokon fehérje: FtsZ sejtosztódásban fontos

Dimerizáció Heterodimer képződés α és β tubulin csak együtt, komplexben fordul elő (intracelluláris [tubulin] ~20µM, fele dimerben) polarizált: - és + vég GTP kötőhely Alegységek között mindig GTP nem kicserélhető β-alegységen hidrolizálható lehet GTP vagy GDP kicserélhető

Szerkezeti felépülés Protofilamentumok α(-) β(+) típusú vég-vég kapcsolódás hasonló a dimeren belülihez, erős kötés Szomszédos protofilamentumok α-α és β-β egységek közti kapcsolatok azonos alegységek helikális vonalban Mikrotubulus 13 párhuzamos protofilamentum 20-30nm külső átmérő 14nm belső átmérő hossza 200 nm-25 µm Minden dimer és protofilamentum azonos irányban áll szerkezeti polaritás Egy emlős sejtben (6 pl) 16,5 mm a mikrotubulusok összhossza; egy békapetében(1 µl) 2,500 m!

Szerkezeti változatok Menetemelkedéstől függően képződhet varrat α és β alegységek találkoznak laterálisan Instabilitást okoz a mikrotubulusban In vitro megfigyelt forma β-gtp α-gtp + β-gdp α-gtp seam microtubule 3-start helix

A képződés lépései Protofilamentumok felépülése dimerekből hosszirányban Lapok kialakulása protofilamentumokból oldalirányban Lapok begörbülése, csővé záródás Szabad végekhez további dimerek kapcsolódása Az egyes protofilamentum végek többé-kevésbé eltérő hosszúak lehetnek

Filamentum növekedés Cc A két vég növekedési sebessége elvileg egyforma (szabadenergia változás és kritikus koncentráció megegyezik) Valójában egy gyorsabban változó (+) és egy lassabban változó ( ) vég k + onés k + off, illetve k - onés k - offkülön-külön eltérő a szerkezeti polaritás miatt

Növekedési kinetika Egy dimer beépülése során az utolsó β-tubulin +végéhez egy α-tubulin vége kapcsolódik Az így bezáródó GTP hidrolízise felgyorsul! (polimerben nagyobb sebességgel zajlik) A hidrolízis során felszabaduló energia a fehérje-gdp komplexben marad, és csak leváláskor adódik le ez nagyobb szabadenergia-változást jelent, mint a GTP formáról történő leválás GDP GDP GDP GTP GTP GTP Ezért: K = k / k > K = k / k illetve C GDP c > C GTP c D off on D off on Egyensúlyban: df + / dt = k N c k N = 0 ezért C c + = k / k

Treadmilling Szabad alegységek többnyire GTP-kötött állapotban az alegység beépülésének és a GTP hidrolízis sebességének a mértékétől függ, hogy a végen milyen nukleotid van (Mitchison és Kirschner): a + végen az előbbi gyorsabb: GTP-sapka alakul ki a végen gyorsabb a hidrolízis: GDP-tartalmú alegységek A +vég kritikus koncentrációja kisebb, mint a végé köztes koncentrációkon: a +vég növekszik, a vég lebomlik TREADMILLING A folyamatot a GTP hidrolízis energiája hajtja

steady-state treadmilling

Ha az egyik végen a polimerizáció és a hidrolízis sebessége hasonló, akkor növekedés közben is elveszhet a GTP-sapka Random és hirtelen folyamat, valószínűsége függ a dimerkoncentrációtól Az ilyen végek gyorsan elkezdenek lebomlani Később újra kialakulhat a GTP-sapka, és megint beindul a növekedés lebomló és felépülő állapotok váltakozása: katasztrófa és megmentés Dinamikus instabilitás Mikrotubulus egyik vége általában rögzített: dinamikus instabilitás jellemző

Dinamikus instabilitás Relaxáció egy görbültebb GDP filamentum-konformációba

Mi a dinamikus viselkedés haszna? Mikrotubulusok percenként többször is változtatják a hosszukat, ez fénymikroszkóppal is követhető Nagy mennyiségű energiát igényel Az alegységek gyorsan diffundálnak, könnyen eljutnak a nukleációs helyekre ez a sebességmeghatározó lépés 1. A sejt folyamatosan monitorozza a sejtvázat 2. Elég a nukleációs helyeket szabályozni 3. Csak a hasznos struktúrákat stabilizálja 4.Nagyfokú tér-és időbeli flexibilitás 5. Külső hatásokra gyorsan képes változni

Toxinok Taxol a mikrotubulusokhoz kötve azokat stabilizálja, befagy a sejtváz Colchicin a monomerekhez kötve gátolja a polimerizációt Vinblasztin szintén polimerizációgátló Antimitotikus, daganatellenes szerek

Mikrotubuluskötő fehérjék 1. Motorfehérjék Dineinek: - vég motorok, legnagyobb és leggyorsabb (14μm/s) Citoplazmatikus: homodimer, vezikulatranszport, Golgi-apparátus rögzítése Axonémális: heterodimer vagy -trimer, csilló és ostor Kinezinek: +vég motorok, miozinhoz hasonló szerkezet, 2-2 nehéz és könnyű lánc, két globuláris fej, megnyúlt coiled-coil farok

Mikrotubuluskötő fehérjék 2. Mikrotubulus asszociált proteinek (MAP) Szerkezeti funkciók: Stabilizálás Destabilizálás Keresztkötés

I. Típus kb. 100nm, pálcikaszerű, MT-kötő domén az N-terminálison Számos (Lys-Lys-Glu-X) ismétlődés; A:11, B:21 C-terminális projekciós domén: kiáll a felszínről: távtartás, kötegképzés polimerizációt serkentik (C c -t csökkentik), stabilizálnak II. Típus MT-kötő domén a C-terminális felől (+ töltésű), több is lehet N-terminális projekciós domén változatos hosszúságú Számos kináz fehérje dokkoló helye Sok foszforilálható hely (~40) - MAP-kinázok foszforiláció csökkenti az affinitást a mikrotubulusokhoz Sok PEST (Pro-Glu-Ser-Thr) szekvencia: proteolitikusan érzékeny Tau: hiperfoszforiláltformája kóros neurodegeneratívfolyamatokban (pl. Alzheimer-kór) lerakódik páros helikális filamentumok

Filamentumvég dinamika Stathmin két dimert szekvesztrál, csökkenti a szabad alegységkoncentrációt, fokozza a depolimerizációt és a dinamikus instabilitást Katanin mikrotubulusokat elhasítja gyors depolimerizálódás szabályozása a sejtosztódás során Mikrotubulus dokkolás

Mikrotubulus organizáló központ (MITOK) Mikrotubulus nukleáció γ-tubulint tartalmaz, számos MAP fehérjével egy gyűrűkomplexet képez, ehhez kapcsolódik az α-tubulin vége Centroszóma Csillagszerű, membránmentes organellum A mikrotubulusok szervezésének helye a sejtben Centroszóma mátrixból és gyűrűkomplexekből áll Gombákban és növényekben a magmembránhoz kapcsolódik Állati sejtekben egy pár centriólumot is tartalmaz Egymásra merőlegesen állnak 9 rövid mikrotubulus-triplet Egymáshoz kapcsolódó A, B és C gyűrűk A két utóbbit csak 10 protofilamentum alkotja

Csilló/ostor Keskeny, mozgékony sejtnyúlványok Központi része az axonéma, amelyet membrán borít