MANUÁLTERÁPIA (MANUÁLIS MEDICINA) FEKETE SZABOLCS - 2016
MANUÁLTERÁPIA A manuális medicinát, különösen annak un. Manipulációs kezeléseit csakis e téren képzett orvos végezheti. Ugyanakkor a természetgyógyásznak is ismernie kell a tevékenység lényegét, a betegséghez vezető utat, a megelőzés lehetőségeit és bizonyos kiegészítő masszázs- és mozgásprogramokat.
MANUÁLTERÁPIA-TÖRTÉNETE Az emberiség történetében a masszázzsal szinte egy idősek a csontok helyretevésére irányuló technikák Kezdetben a sámánok, majd később a kovácsok is végezték, innen a magyar csontkovács elnevezés A népi csontkovácsok ismereteit megvizsgálva alkalmasnak találták a gyógyításra Az elméleti tudás bővülése elfogadottá tette a technikákat
NYUGATI TRADICIONÁLIS IRÁNYZATOK Osteopathiás irányzat: Dr. Andrew Taylor Still (1896) Kiropraktika: Daniel David Palmer: kiropraktika-iskola (1895) Craniopatia: Dr. Willard Carver (1906)
A MANUÁLTERÁPIA Az ortopédia műtét nélküli ága, megtekintés, kikérdezés után tapintással és mozgatással történő diagnosztika és terápia. Feltételezi és keresi a visszafordítható elváltozásokat, az un. Funkcionális ízületi blokkot (FIB, csökkent mozgékonysággal járó ízületi funkciózavar) Ezeket a reverzibilis elváltozásokat igyekszik kiküszöbölni, hogy a normális ízületi mozgásokat helyreállítsa. Eszközei: laboratóriumi vizsgálatok, képalkotó eljárások, oki terápiára törekszik.
ALAPFOGALMAK Normotónus: az izmok rájuk jellemző alapfeszültségi állapotát nevezzük így (hipertónia, hipotónia, tetanusz-végletekig fokozott feszülés-tetániás görcs, atónia) Ízületi normomobilitás: a testalkatnak, kornak, nemnek megfelelő mozgásterjedelem, mely az aktív és passzív mozgás és az ízületi játék együttes terjedelméből áll Hipomobilitás: funkcionális vagy szervi korlátozottság Hipermobilitás: fokozott mozgásterjedelem Semleges pont: a fiziológiás ízületi középállás helye Aktív határ: az akaratlagos izommozgással elérhető ízületi végállás Passzív mozgástartomány: külső erővel elérhető mozgás az aktív és anatómiai mozgáshatár között. Az ízületi játékból és az elasztikus zónából tevődik össze Passzív határ: az elasztikus zóna vége Anatómiai határ: az ízület épségének megőrzésével elérhető végső mozgáshatár
BIOMECHANIKAI ALAPFOGALMAK A szervezet mozgásait a newtoni mechanika törvényei szerint vizsgálja Két fő területe a kinematika és a dinamika Kinematika: az ízületek mozgásának geometriai leírásával foglalkozik, erőhatások nélkül Dinamika: a testek mozgását előidéző erőket tanulmányozza Statika: a nyugalomban vagy egyensúlyban lévő testekre ható külső és belső erőket tanulmányozza. Az emberi test tömegközéppontja az S2 csigolya magasságában van. Kinetika: a mozgásban lévő testek és a mozgást létrehozó külső és belső erők közötti összefüggések leírásával foglalkozik A testtartásnak komoly jelentősége van a testre ható erők egyensúlyának alakulásában
MOZGÁSSZEGMENTUMOK Minden ízület két vagy több csontból, porcból (passzív elemek) és az őket stabilizáló és mozgató kontraktilis (összehúzódásra képes) aktív elemekből áll. Amíg az aktív elemek nem merülnek ki, addig a mozgáskorlátozottság (blokk) visszafordítható (irreverzibilis). Az ízület mozgását az aktív elemek végzik, míg a passzív elemek elszenvedik a mozgást. Az aktív elemek kimerülése után a passzív elemek megbetegedése miatt a folyamat már vissza nem fordítható.
A FIB A funkcionális ízületi blokk (FIB) klinikai jellemzői Szűkebb aktív mozgástartomány egy, vagy több irányban (izom, tok, csont típusú) Tapintásra, aktív vagy passzív mozgatásra receptorfájdalom Tapintható duzzanat szöveti megvastagodás miatt, lokális hőmérséklet változás Fájdalmas izomtónus fokozódás, triggerpontokkal (fájdalmas pontokkal), keringési zavar Akadályozott ízületi játék
A BLOKKOK KIALAKULÁSÁNAK FELTÉTELEI Tavaszi-őszi időszak általában nehezebb A kor előrehaladtával súlyosabb állapotok, gyakrabban léphetnek fel A blokkok egyre fiatalabb korban jelentkeznek (a stressz komoly tényező) Fokozza: alváshiány, krónikus fáradtság, túlterheltség, mozgáshiány, elhízás Ülő munkavégzés, kevés mozgás, rossz testhelyzet, előnytelen bútorok, nem megfelelő lábbeli és ruházat Leggyakoribb blokkok: ágyéki sérv, lúdtalp, klíma okozta megfázás, hátfájás (gyakran érzelmi okokkal a héttérben)
A MANUÁLTERÁPIA DIAGNOSZTIKA Első sorban kézzel történik (palpatio), célja a FIB megtalálása, lényegének, kialakulásának megértése, ok-okozati összefüggés felállítása, javallat-ellenjavallat mérlegelése, a terápiás terv elkészítése. Meg kell találni az összefüggéseket a panasz és a leletek között.
A FIB LEHETSÉGES OKAI Ízületi túlterhelés (relatív vagy abszolút) Inadekvát terhelés (pl. a fej lőrelógatása) A gerinc és más ízületek megbetegedései Az izmok és a szalagok megbetegedései Ismétlődő mikrotraumák, stressz A belső szervek megbetegedései Mozgáshiány (inaktivitás) Ízületi hipermobilitás (reverzibilis vagy irreverzibilis instabilitás) Izomegyensúly-zavar (gyengeség, túlfeszülés)
ANAMNÉZIS Aktuális panaszok Fájdalom Időbeli lefolyás Terhelés hatása teljesítőképesség Családi anamnézis Egyéb anamnézis
FIZIKÁLIS VIZSGÁLAT Megtekintés (inspectio) Testarányok, fejlettség (törzs és végtagok) Kontúrok (izmok, csontok, ízületek) Testtartás, fiziológiás és kóros gerincgörbületek Medence, váll helyzete Bőr (vértelenség, vérbőség, turgor, faggyútermelés, pigmentáltság, szőrzet, szárazság, szín, hegek, hőmérsékleti eltérések) Nyálkahártyák Szem
FIZIKÁLIS VIZSGÁLAT Tapintás: Bőr (konzisztencia) Hőmérséklet Izomzat Ízületek Folyadékgyülem Nyomásérzékenység Szalagok állapota Funkció: passzív és aktív mozgások (végkitérések szögei)
KÉPALKOTÓ ELJÁRÁSOK - RTG Differenciáldiagnosztika Jó felbontás és áttekinthetőség, alapvető információkat tartalmaz Nem kell túl gyakran alkalmazni (sugárdózis) Lehetőség szerint álló, statikus és dinamikus vizsgálatok Kontraindikációk megállapításában döntő szerep! A legjelentősebb csontelváltozások 80%-a kizárható. Előnye, hogy olcsó, ismételhető, informatív, követhetők a változások. Hátránya a sugárterhelés, lányrészekről szegényes információt ad.
KÉPALKOTÓ ELJÁRÁSOK - CT Számítógépes röntgenfelvételek, rétegvizsgálat. Nagyságrendekkel több információ (és sugárterhelés) Előnye: az anatómiai szerkezet jobban látszik, csontsűrűség jól megítélhető. Jó a csontszerkezet, corticalis, kisizületi, ízfelszín, objektívek a méretek Jól informál a lágy részekről (sérv, ideggyökök) Bár drága, de egyre inkább elérhető Műtéti tervezéshez jól felhasználható
KÉPALKOTÓ ELJÁRÁSOK - MR Mágneses magrezonancia vizsgálat (nem RTG sugárzás) Sokkal informatívabb, ha nincs fém a gerincen is alkalmazható A lágyrészkről nagyon jó képet ad A CT-vel jól kiegészítik egymást, felbontása hasonló Az izotopvizsgálatokhoz hasonlóan alkalmas metastasis keresésére Hátránya, hogy a csont kérgéről, alakjáról gyenge információt ad, illetve a fémek zavarják a vizsgálatot
KÉPALKOTÓ ELJÁRÁSOK - UH Bevált az ízületek vizsgálatában (főleg nagyízületek esetén) Áramlási vizsgálat lehetősége (Doppler) Folyadékgyülemek, finom meszesedések felderítésére Jó kép az izmokról és az inakról
A FIB KEZELÉSE A FIB jellegzetes tünetei sikeres blokkoldás nyomán hamar megszűnnek, leggyakrabban kéthárom napon beül helyreáll az ízület működése A kezelések során a manipulációk okán jellegzetes hang hallatszik (reccsenés, roppanás), amely nem kötelező velejárója a sikeres kezelésnek Visszatér a mozgásterjedelem, megszűnik a duzzanat, fájdalom, keringési zavar. Visszatér az ép ízületre jellemző ízületi játék, az ízület passzív mozgatása nem jár fájdalommal Akut esetben egyetlen kezelés is sikeres lehet, vagy 2-3 naponta, hetente szükséges a kezelést ismételni. Visszatérő blokkok esetén 2-3 havonta ajánlatos ismételni
KEZELÉSI ELJÁRÁSOK - MOBILIZÁCIÓ Többszöri, kis energiájú mozgatás, kis kockázattal. A kliens saját magán is elvégezheti (automobilizáció). A modern manuálterápia legfontosabb eleme, a kezelések 90-95%-át teszi ki, a maradék a manipulációs fogásokból áll. A jól végzett mobilizáció fájdalommentes, kontrolált folyamat Kiszámítható, apróbb sikerekkel dolgozik, biztonságérzetet jelent a páciensnek A légzéstechnikának nagy szerepe van (belégzéskor az izomtónus fokozódik, kilégzéskor csökken) Nincs ropogás, lassú, nyugodt a ritmus. Van idő a beteg visszajelzéseire is A terheléseket egyenletes erővel lehet végrehajtani, a kilégzések során a nyújtások jól működnek, belégzés során az erősítési eljárások sikeresek Egy-egy fogást 5-10 alkalommal ismétlünk egy lépésben
KEZELÉSI ELJÁRÁSOK - MOBILIZÁCIÓ Javallat: Szegmentális (regionális) blokk Erős fájdalommal járó, egy mozgásszegmentumra terjedő blokk Kifejezett ízületi mozgásbeszűkülés Fájdalmas izomfeszülések, rövidülések
PASSZÍV MOBILIZÁCIÓ Rögzítjük a blokkolt ízület feletti szakaszt, a blokk alatti szakaszt a beteg közreműködése nélkül (ezért passzív) lassan, fokozatosan kimozgatjuk a mozgáspálya fokozatos növelésével.
KONTAKT (NYOMÁSOS) MÓDSZER Ritmikus nyomást alkalmazunk az ízületre úgy, hogy az ízületi felszíneket egymáshoz képest elmozdítjuk Légzéstechnikával együtt kerül alkalmazásra, a kilégzési izomrelaxációval együtt végezzük a nyújtásokat Belégzés után a páciens 6-8 másodpercig visszatartja a lélegzetét, kilégzésben a passzív mozgásterjedelem növelhető, az aktív mozgástartomány is tartósan növekszik (a beteg elfárad, a vérnyomás emelkedhet!) A technika eredményesebb a pillantástechnika alkalmazásával (uculokinetikus reflex)
TRAKCIÓ Jelentése: a mozgásszegmentum passzív elemeinek egymástól távolítása, húzása. Minden esetben lassú, folyamatos, különösen a kezdetén és a végén Trakció fenntartása során az erőkifejtés változatlan, az elasztikus elemek nyújtása a mozgáspálya passzív szakaszában csak kilégzés során történik. Az ortopédiában, traumatológiában, fizikoterápiában a gravitációnak a testre kifejtett hatásával, súlyok igénybevételével, de kézi erővel is történik Nyújtja az ízületi tokot, az izmokat Csökken az ízfelszínek (porcok) terhelése Mérséklődik a fájdalom
TRAKCIÓ Minden esetben kiegészítjük a kezeléseket a beteg otthonában végezhető gyakorlatok előírásával, betanításával. Ezek lényegében passzív nyújtások, stretching gyakorlatok, automobilizáció. A fájdalom miatt gyengült izmokat erősíteni kell Disztrakcióról akkor beszélünk, ha az ízület mindkét végét húzás alatt tartjuk, általában az ízfelszínekre merőlegesen
MANIPULÁCIÓ Csak orvos által alkalmazható módszer, gyors impulzus Szigorúan szabályozott feltételrendszer, csak nagy mozgásterápiás tapasztalat mellett kísérelhető meg Csak előzetes tájékoztatás, a beteggel történt egyeztetés, diagnosztika után végezhető Kiterjedt a kontraindikációja, ezeket figyelembe véve alkalmazható Speciális technikái vannak (fogások), a kezelés többnyire húzás alatti lökésből áll, jellemzően a kilégzés végső fázisában, kis erőbehatásra, fájdalmatlanul oldja a blokkokat A manipuláció a szegmentumban jelentősen csökkenti az izmok tónusát, ezért a beteget az ízületek középhelyzetében 15-30 percig pihentetni kell, míg a normál izomtónus vissza nem tér.
MANIPULÁCIÓ-MÓDSZEREK Lökés és nyomás, többnyire trakcióban, ritkábban anélkül A beavatkozás terjedelme szerint: Ízületekre ható Izmokra ható Egyéb lágy részekre (bőr, bőr alatti kötőszövet, pólya) ható módszerek A hatás jellege szerint Nem célirányos (általános mobilizálás, több ízülete ható) Célirányos (egy ízületre ható) Kontraktilis (összehúzódásra képes) elemek kezelése (izmok, szalagok) Okklúziós módszerek Összetett, kombinált módszerek
MANIPULÁCIÓ-INDIKÁCIÓK A funkcionális ízületi blokk (FIB) jelenléte A vele járó fájdalom megléte Mozgáskorlátozottság Az ízületi játék hiánya
MANIPULÁCIÓ-KONTRAINDIKÁCIÓK Relatív kontraindikációk (a teljesség igénye nélkül) Az osteoporozis enyhébb fokozatai Heveny fájdalom Scheuermann-betegség Spondylosisok Gerincműtét utáni állapotok (6 hónap) Spina bifida Hiányzó röntgenvizsgálat
MANIPULÁCIÓ-KONTRAINDIKÁCIÓK Abszolút kontraindikációk (a teljesség igénye nélkül) Súlyos osteoporosis Friss trauma, égés Daganatos megbetegedések Ízületi gyulladások Kizáródott porckorongsérv Vérzékenység Elmezavarok, alkoholos, drogos állapot Az indikáció hiánya
MANIPULÁCIÓ-MELLÉKHATÁSOK, SZÖVŐDMÉNYEK Okozhatnak 2-3 napos fáradságérzést (pihentetés, folyadékbevitel) Ritkán (30-40 ezer esetre jut egy) maradandó elváltozás: Csonttörés Bénulás Keringési zavar
Források: Természetgyógyászati alapismeretek ENKK, 2015 Szerkesztetté: Dr. Tamasi József, Sárai Gábor Természetgyógyászati alapismeretek Magyar természetgyógyászok Uniója, 2000, Budapest szerkesztette: Dr. Tamasi József Tanulási útmutató és jegyzet-kiegészítés a természetgyógyászati modul képzés távoktatási programjához ETI 2001, szerkesztette: Sarkadi Ádám Vizsga: www.enkk.hu - Megoldólapok: www.tgyoktatas.hu