20/1996. (III. 28.) IKM rendelet az ipari és kereskedelmi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 18/1995. (VI. 6.) IKM rendelet módosításáról A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. -a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el: 1. Az ipari és kereskedelmi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 18/1995. (VI. 6.) IKM rendelet e rendelet melléklete szerint egészül ki. 2. E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. Melléklet a 20/1996. (III. 28.) IKM rendelethez
* * * FALUSI VENDÉGLÁTÓ I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai 1. Szakképesítés azonosító száma: 20 4 6140 08 2 0 13 2. Szakképesítés megnevezése: Falusi vendéglátó II. A szakképesítés munkaterülete 1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás A munkakör, foglalkozás FEOR száma megnevezése 5123 Egyéb vendéglátóipari foglalkozások 2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások A munkakör, foglalkozás FEOR száma megnevezése 5127 Gazdasszony, szobaasszony 9113 Háztartási alkalmazott 3. A munkaterület leírása, a végezhető tevékenységek összegzése A falusi vendéglátó hazai és külföldi turistáknak biztosít szállást és igény szerint étkezést kertes lakóház(á)ban. Az étkezéshez felhasználja konyhakertjében és gazdaságában termesztett zöldségeket, gyümölcsöket és tenyésztett háziállatokat. A szűkebb lakóhely és tájegység nevezetességei, kirándulóhelyei ismeretében programot ajánl és egyéb turisztikai információkat ad a vendégek részére. Népszerűsíti tájegysége kulturális értékeit, különös tekintettel a népszokásokra, hagyományokra, népi kismesterségekre. Munkája során - gondoskodik a vendégszobák megfelelő berendezéséről, azok takarításáról, biztosítja a kulturált higiénés feltételeket, - a vendégek részére elkészíti és felszolgálja a megrendelt ételeket, esetenként tájjellegű ételeket készít, - ismeri és alkalmazza a falusi turizmusra vonatkozó jogi, adózási és egyéb szabályokat, - a vendégek részére elsődleges feldolgozással biztosítja a konyhakertben és a gazdaságban termesztett zöldségeket és gyümölcsöket, a tenyésztett állatokat, - szabadidőtöltési és ismeretterjesztő céllal lehetőséget biztosít a vendégek részére, hogy részt vegyenek a ház körüli munkában (pl. gyümölcsszedés, lekvárfőzés, szüretelés, állatgondozás stb.) és háziipari tevékenységekben (hímzés stb.), - a vendégek részére egyéb programokat ajánl és szervez. III. A szakképesítés szakmai követelményei A falusi vendéglátó az elsajátított elméleti és gyakorlati ismeretek birtokában - legyen képes a falusi vendéglátó komplex (turisztikai, vendéglátó és mezőgazdasági) tevékenységének végzésére, - legyen tisztában a szállásadás, vendégfogadás tárgyi, technikai és szervezési-ügyintézési feltételeivel és feladataival, - ismerje és tudja alkalmazni a tevékenységére vonatkozó jogi, adózási és egyéb szabályokat, higiénés előírásokat,
- legyen képes arra, hogy vendéglátóként, szolgáltatóként a vendégek részére nyugalmat és változatosságot adó, értékeket bemutató és önmegvalósítást lehetővé tevő üdülést biztosítson. IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei 1. A szakmai vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó - rendelkezik-e azokkal az ismeretekkel, amelyek birtokában alkalmassá válik a falusi vendéglátó munka önálló végzésére és szervezésére, - birtokában van-e a falusi vendéglátó tevékenységhez szükséges szállásadói, vendéglátó, gazdálkodási, idegenforgalmi, növénytermesztési és állattartási ismereteknek, - rendelkezik-e vendégcentrikus gondolkodásmóddal és szemlélettel, valamint megfelelő kommunikációs készséggel. 2. A szakmai vizsgán számon kérhető tudás A vizsgázó ismerje: - a falusi vendéglátás helyét, szerepét és lehetőségeit a családi gazdaság jövedelemkiegészítésében, a falu és a vidék integrált fejlesztésében és a nemzeti turisztikai célok megvalósításában, - a fejlett falusi zöldturizmussal rendelkező országok példáit, a falusi turizmusban érvényesülő nemzetközi tendenciákat, elvárásokat, - a falusi turizmus szakmai, érdekképviseleti és egyéb szervezeteit, - a falusi vendéglátás, mint komplex idegenforgalmi szolgáltatás (termék) összetevőit, a falusi turizmus keresleti és kínálati jellemzőit, a gazdaságosság és versenyképesség feltételeit, - a falusi turizmus környezeti és építészeti feltételeit, különös tekintettel a vendégszoba, a konyha, a fürdőszoba és az illemhely kialakítására, berendezésére, tisztán tartására, a higiénés és környezetvédelmi előírásokra, - a környezettudatos háztartásvezetés és gazdálkodás követelményeit, - a turizmus alapfogalmait, a turisták igényeit, társadalmi, vallási, étkezési szokásait, elvárásait, - faluja és az azt körülvevő kistérség, tájegység értékeit (természeti adottságait, kirándulóhelyeit, történelmi nevezetességeit, hagyományait, népszokásait és idegenforgalmi attrakcióit), - a vendégeknek ajánlható kulturális, sport és egyéb programlehetőségeket (múzeumokat, gyógyfürdőket, éttermeket stb.), - a vendégek számára fontos információt jelentő közlekedési, pénzváltási, vásárlási, postai lehetőségeket és egészségügyi, rendőrségi szolgáltatások igénybevételének lehetőségeit, - a falusi turizmus szabályozását, - a falusi vendéglátó/szállásadó és a vendég/bérlő jogait és kötelezettségeit, különös tekintettel a szállásadó felelősségére, - a különböző korosztályú és típusú vendégeknek ajánlható programok szervezésének szabályait, - a korszerű táplálkozás alapjait, az élelmiszerek csoportjait, kalória és tápanyagértéküket, az étrendösszeállítás elveit, - az ételkészítés és tálalás szabályait, alapelveit, - a tájegység jellegzetes ételeit, italait, azok elkészítési módját, - tevékenységének gazdálkodási alapjait, az árképzés módját, - a szálláskiadás/vendégfogadás értékesítési módjait, marketingcsatornáit, - tevékenysége folytatásához szükséges marketing és reklám alapvetéseket, - a legfontosabb kertészeti növényfajokat és fajtákat, - a kertészeti növények legfontosabb kártevőit, kórokozóit, kártételüket, a növényvédelem jelentőségét, - a kerti kisgépek működését, az egyszerű kertészeti építményeket, - a ház körül tartható állatfajokat, - az állatok elhelyezésének higiéniai feltételeit, a betegségek tüneteit. A vizsgázó tudja alkalmazni: - a vállalkozói tevékenységre - elsősorban az egyéni vállalkozókra vonatkozó jogi, adózási és egyéb rendeleteket, szabályokat és előírásokat, - a bejelentési és számlaadási kötelezettségre vonatkozó jogszabályokat és a vendégkönyv vezetésére vonatkozó előírásokat, - a higiénés előírásokat és munka-, biztonság-, egészség- és környezetvédelmi szabályokat, az elsősegélynyújtás kötelező tudnivalóit,
- a kert kialakításának szabályait, fenntartásának műveleteit, - a növényvédelmi előírásokat, - a kertészeti és az állattartási munkafolyamatokhoz szükséges anyagok, eszközök kiválasztásának elveit, - a lakás díszítését szolgáló egyszerűbb kötészeti kompozíciók elkészítésének és elrendezésének szabályait. A vizsgázó legyen képes: - a helyes vendégfogadói magatartás és szemléletmód megvalósítására, - a falusi vendégfogadási tevékenység megszervezésére a családi és házkörüli tevékenységgel összhangban, - a vendégek részére különböző programokat ajánlani, információkat adni, bekapcsolódást biztosítani számukra a falu és a család életébe, esetleg kézműves tevékenységbe, - menüsorokat elkészíteni és feltálalni, - tájjellegű főételeket készíteni, feltálalni és azokról ismertetést adni a vendégek részére, - italokat ajánlani és felszolgálni, - elvégezni a kertészeti termesztés és az állattartás munkafolyamatait, a legjellemzőbben termesztett növényekkel és tartott állatokkal kapcsolatban, - elvégezni az előállított termékek elsődleges feldolgozási műveleteit, - elvégezni a termesztéshez és az állattartáshoz szükséges szakmai számításokat, - néhány, a vidékre jellemző háziipari tevékenység vagy népi kismesterség bemutatására, ismertetésére. 3. A szakmai vizsga részei: - Gyakorlati vizsga. - Szóbeli vizsga. 3.1. Gyakorlati vizsga A vizsga az irányított szakmai gyakorlat ismeretanyagára épít. A gyakorlati vizsga két részből áll: - ételkészítési és felszolgálási gyakorlat, - mezőgazdasági (kertészet és állattartás) gyakorlat. Az ételkészítési gyakorlaton a vizsgázók meghatározott tételsor szerinti ételeket készítenek, és ezek felszolgálását végzik. A mezőgazdasági gyakorlati vizsgán, mindkét jelzett témakörből elsajátított ismereteiről számot kell adnia a vizsgázónak. A tételnek tartalmaznia kell felismerő és munkáltató jellegű feladatot is (pl. kertészetből felismerő, állattartásból munkáltató). A gyakorlati vizsga megfelelő feltételeiről a vizsgát szervező intézménynek kell gondoskodnia mind az ételkészítési és felszolgálási gyakorlat, mind pedig a mezőgazdasági gyakorlat tekintetében az idényjelleg figyelembevételével. A gyakorlati vizsga lebonyolítható megfelelő tanüzemben, tankonyhában és ténylegesen működő falusi vendégházban egyaránt. 3.1.1. Gyakorlati vizsgakövetelmények A vizsgázó legyen képes: - a háztartásban alkalmazott konyhatechnológiai eljárások szerinti reggeli, illetve tájegységi ételek elkészítésére, - az egyes élelmiszerekkel kapcsolatos gyakorlati előkészítő és felhasználói munkára, - az egyszerű ételek önálló elkészítésére, - az elkészítendő ételsor értékelésére, bemutatására, felszolgálására, - zöldség- és gyümölcsfélékből összeállítható saláták elkészítésére, - a romlás jelenségeinek felismerésére, megelőzésére és megszüntetésére, - a tevékenységben előforduló munka- és egészségvédelmi, baleset-elhárítási, üzemi és személyi higiénés, tűzrendészeti és elsősegélynyújtási előírások betartására, - az alapvető kertészeti termesztési, szedési, tárolási, tartósítási és feldolgozási munkafolyamatok elvégzésére, - a legismertebb zöldség, gyümölcs és dísznövények (vevőmagvak, palánták) felismerésére, - a legfontosabb kertészeti kártételek felismerésére, az ellenük való védekezés meghatározására, - a ház körül tartható állatok takarmányozási, gondozási és elsődleges feldolgozási munkáira, - alkalmazni a legalapvetőbb növényvédő szereket és az állattartáshoz szükséges fertőtlenítőszereket, - egyszerűbb kötészeti kompozíciók elkészítésére. 3.2. Szóbeli vizsga A szóbeli vizsga tételei felölelik a falusi vendéglátó munkára vonatkozó komplex ismeretanyagot. A szóbeli vizsga az alábbi részekből áll:
- szituációs feladatok, esetpéldák megoldása, - kérdések a szállásadói, vendéglátói, élelmezési és ételkészítési, idegenforgalmi, jogi, gazdálkodási és adózási ismeretekből, - kérdések a mezőgazdasági alapismeretekből. A szituációs feladatok között szerepel tájegységi népszokás és/vagy népi kismesterség ismertetése. 3.2.1. Szóbeli vizsgakövetelmények A vizsgázó ismerje: - a falusi vendéglátás helyét, szerepét, - a falusi zöldturizmus nemzetközi tendenciáit, a falusi turizmus működési mechanizmusát (külföldi országok példáján keresztül is), - a falusi vendéglátás által létrehozott szolgáltatás (termék) jellemzőit, összetevőit, közgazdasági környezetét, a termékkel kapcsolatos marketing feladatokat, - a falusi vendéglátás környezeti, építészeti elvárásait, különös tekintettel a higiénés és környezetvédelmi előírásokra, - a környezettudatos háztartásvezetés és gazdálkodás követelményeit, - a turisták igényeit, a különböző vallási, étkezési stb. szokásokat, a vendégekkel történő kommunikáció szabályait, eszköztárát, - faluja és az azt körülvevő kistérség természeti adottságait és egyéb idegenforgalmi attrakcióit, - a térségre vonatkozó, a turisták számára fontos információkat, - a falusi vendéglátásra vonatkozó szabályokat, - a korszerű táplálkozás alapjait, a vendéglátásban felhasznált élelmi anyagok, élelmiszerek összetételét, alapvető tulajdonságait, az élelmi anyagok romlásának okait és a romlás elleni védekezés lehetőségeit, - a munkaszervezés hatékonyságnövelő és költségkímélő lehetőségeit, - tevékenysége végzéséhez szükséges gazdaságossági, jövedelmezőségi és egyéb számításokat, - a háztartás szempontjából fontos növények termesztésének általános alapjait, a legfontosabb kertészeti növényfajokat, - a növényvédelem alapvető tudnivalóit, a kerti kisgépeket és egyszerű kertészeti építményeket, - a kertészeti haszonnövények szedési, feldolgozási, tárolási és tartósítási eljárásait, - a ház körül tartható állatfajokat, azok takarmányozási, tartási módjait, az állatok elhelyezkedésének higiéniai feltételeit, betegségének tüneteit. V. Részvételi feltételek 1. A szakképzésben való részvétel feltételei: - alapfokú iskolai végzettség, - a tevékenység gyakorlásához szükséges egészségi alkalmasság. 2. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: - alapfokú iskolai végzettség, - a tevékenység gyakorlásához szükséges egészségi alkalmasság, - a képző cég igazolása arról, hogy a vizsgázó az oktatási programban meghatározott követelményeknek maradéktalanul eleget tett. VI. Ajánlott szakmai blokkok 1. Turisztikai ismeretek 2. Szállásadói és vendéglátói alapismeretek 3. Vállalkozási-gazdálkodási ismeretek 4. Kommunikáció (vendégkapcsolatok) 5. Élelmezési és ételkészítési ismeretek 6. Mezőgazdasági alapismeret 7. Irányított szakmai gyakorlat 7.1. Kötelező blokk I. (vendéglátás, ételkészítés) Kötelező blokk II. (kertészet, állattartás) 7.2. Fakultatív blokk (tájegységi, népi hagyományok és kismesterségek)
Amennyiben van lehetőség, a képzést célszerű kiegészíteni az alapvető kommunikáció elsajátítását és szakmai alapszókincs megtanulását célzó idegennyelv oktatással is.