BMEEOEMASC4 segédlet a BME Építőmérnöki Kar hallgatói részére. Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése

EURÓPAI UNIÓ STRUKTURÁLIS ALAPOK SZ I G E T E L É S B E T O N T E C H N O L Ó G I A BMEEOEMASC4 segédlet a BME Építőmérnöki Kar hallgatói részére és Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése HEFOP/2004/3.3.1/0001.01

1. óra ea. BETON, BETONTECHNOLÓGIA definíciója. BETON: Cementből, durva és finom adalékanyagból, valamint vízből álló építőanyag, amely a cementpép (cement és víz) szilárdulása révén alakul ki. A felsorolt alapanyagokon kívül a beton tartalmazhat még adalékszereket és/vagy kiegészítő anyagokat. ADALÉKANYAG: Természetes és/vagy mesterséges ásványi anyagokból álló aprítatlan és/vagy zúzott szemcséjű anyag, amelynek szemnagysága és a szemalakja alkalmas beton előállítására. TECHNOLÓGIA: Egy természet- vagy társadalomtudomány, művészet alkalmazásának módszerei szemben a tudomány vagy művészet puszta ismeretével. Módszer: Eljárás, mód. Cselekvés, eljárás, folyamat (sajátos) rendje, formája. Eljárás: Teendő, tennivaló, lépések egymás utáni sorrendje. Fontos: Minden lépésnek könnyen megtehetőnek kell lennie! Tudomány: 1. Megfigyelt tényekre és ellenőrzött igazságokra alapozott tudás, amelyet rendszerbe szerveztek. 2. A tudomány rendszerezett tudás, amely jól meghatározott axiómákból kiindulva képes bizonyos ismereteket előre jelezni, s ha körülnézünk, meg is találjuk ezeket az ismereteket. Egy tudományban nincsenek változók. 3. A tudomány nem csupán szépen elrendezett tények halmaza. A tudomány igen fontos vonása, hogy a megfigyelések elméleteket hoznak létre, amelyek újabb megfigyeléseket jósolnak meg. A megfigyelések elvégzése még jobb elméleteket eredményez, amelyek további megfigyeléseket jeleznek előre. Tudás: 1. A tudás alatt biztos meggyőződést értünk, azt, ami ismert, valamint információt, tanulságot, felvilágosultságot, tanultságot, gyakorlati jártasságot. Tudáson adatokat (ismereteket), tényezőket értünk, vagy bármit, amire gondolni vagy érzékelni lehet. 2. A tudás több az adatoknál; következtetések levonásának képességét is jelenti. 3. Adatok (ismeretek) egy teljes csoportja vagy alcsoportja, illetőleg adatokra vagy az adatszerzés módszereire vonatkozó elmélkedések, következtetések. Adat: Valamilyen tudás, valami, ami ismert. Technológia és etika összefüggései. Technológiai kultúra alapjai. ETIKA TECHNOLÓGIA ADMINISZTRÁCIÓ ETIKA: Ésszerűség, amely az egyén, a jövőbeli generációk, a csoport s az emberiség legmagasabb szintű túlélését szolgálja. Az etika maga a józan ész. Az etika célja: az ellenszándékok eltávolítása a környezetből. Ennek elérése után célja a másszándékúság eltávolítása a környezetből. Az ellenszándék és a másszándék eltávolításának egyik hatékony eszköze a művezetés. TECHNOLÓGIA: 2

1. Egy természet- vagy társadalomtudomány alkalmazásának módszerei szemben a tudomány puszta ismeretével. ADMINISZTRÁCIÓ: 1. Egy szervezet igazgatásához, irányításához szükséges akciók. Egy szervezet céljainak megvalósítása és feladatainak elvégzése érdekében alkalmazott alapelvek, módszerek és ésszerűsített technikák. Adminisztrálni = vezetni, irányítani. Webster s New World Dictionary szerint az irányelvet az alábbi az szerint határozzák meg: Irányelv: Politikus bölcsesség vagy fortély; diplomácia, körültekintés, ügyesség, bölcs gyakorlati vagy ravasz viselkedés illetve vezetés. Bármely kormányzó elv, terv vagy tevékenységi sorrend. World Book Encyclopedia Dictionary szerint az irányelvet az alábbi az szerint határozzák meg: Irányelv: Egy tevékenységi terv, egy vezetési mód. Gyakorlati bölcsesség, körültekintés. Politikus józanság vagy épelméjűség. Elavult meghatározás - a közügyek vezetésének módja; kormányzat. A betontechnológiára vonatkozó javasolt meghatározás: Irányelv: Azok a szabályok és igazgatási formák, amelyek alapján a teendőkkel és az ügyintézésükkel kapcsolatosan egyetértésre jutunk. Standard: Egy meghatározott minőségi szint vagy fok, amely egy konkrét célra megfelel elegendő. Egy szintje a jó minőségnek, vagy egy színvonalnak, ami megadja azt a szintet vagy mértéket, ami elegendő vagy megfelelő egy célhoz. Szabály vagy modell által meghatározott. Mintát, alapot, mértéket jelent. Típus egy modell vagy egy példa, ami általánosan elfogadott, vagy amit követni kell. A működőképes, gyakorlatban jól alkalmazható technológia standard technológia. A standard technológia a minőségi szintet vagy fokot illetően 100%-os! A technológia végrehajtása, alkalmazása során valamilyen formában legalább egy ember közreműködik, vagy végzi azt. Akár egy ember, akár több ember hajtja végre a technológiát szervezetként működik, jár el. Szervezet: Emberek olyan csoportja, amelyeknek többé-kevésbé állandó tagsága, tisztviselői gárdája, céljai, továbbá általában egy sor szabályzata van. Irodalom: Beton és vasbeton készítése. Műszaki Előírás MÉÁSZ ME-04. 19:1995 3

2. óra ea. A technológia célja termék előállítása. Mi a termék? 1. Elkészült dolog, amely az adott tevékenységen belül vagy kívül elcserélhető valamilyen értékes dologra. 2. Befejezett, jó minőségű szolgáltatás vagy árucikk annak a személynek vagy csoportnak a kezében, akit a termék szolgál. Ez a termék. Elkészült, jó minőségű szolgáltatás vagy cikk a fogyasztó kezében, valamilyen értékes dologért cserébe. Más szóval egyáltalán nem nevezhetjük terméknek, ha nincs elcserélve. Csak akkor termék, ha elcserélhető. A termék csere, a csere pedig termék. Az alapvető eszközök, amelyek segítségével termék állítható elő az alábbiak: TUDÁS: (K knowledge) 1. Tudáson adatokat (ismereteket), tényezőket értünk. A tudás több az adatoknál, következtetések levonásának a képességét is jelenti. FELELŐSSÉG: (R responsibility) 1. Az a terület, amelyet az egyén képes racionálisan befolyásolni mások körül, illetve a környezetében. KONTROLL: (C control) 1. Hajlandónak lenni elindítani, megváltoztatni és megállítani valamit. Szükség van a feladattal kapcsolatos tudásra, amelyért felelősséget is kell vállalni és mozgásba kell tudni hozni a dolgokat. Ez cselekvőséget eredményez, ami nélkül nem lehet létrehozni valamit, amit szándékozunk előállítani. A cselekvőség létrejöttéhez szükség van még arra is, hogy nyugodtan, visszahúzódás és meghátrálás nélkül szembe tudjunk nézni a feladattal. A technológia kapcsán mindig felmerül az elmélet és a gyakorlat kérdése. elméleti jelentéstartalom tömeg nélkül gyakorlati jelentéstartalom hiány, tömegtúltengés képtelen önállóan gondolkozni a témakörben ítélőképesség hiánya Ezt szoktuk csinálni! Nem vitatkozni kell azzal, amit más mond, ki kell próbálni; ha működik lehet használni, ha nem működik el kell vetni. A kipróbálásnak természetesen megvannak a játékszabályai. Hamis adatok. Ha hamis adatokkal találkozunk, kezelni kell őket, mert képesek tönkretenni a működőképes technológiát. Helyette más működőképes adatokat kell adni, amellyel egyet lehet érteni, vagy hinni lehet benne. 4

Amiről ebben a betontechnológiai anyagban szóvan az csak annyi, hogy működik, de nem azt jelenti, hogy a legjobb vagy nem lehet jobbat kitalálni. Csak az van, hogy a gyakorlati referenciák alapján számomra működik. Van három mérnöki alapelv, amiről jó tudni, hogy vannak és büszkék is lehetünk rájuk. A sorrendjük felcserélése vagy bármelyikük figyelmen kívül hagyása nehézséget, vagy akár tragédiát is, fog okozni a feladat végrehajtása során. Három mérnöki alapelv: 1. működik, 2. biztonságos, 3. gazdaságos. A kommunikáció nagyon fontos eleme a sikeres munkavégzésnek és a jó emberi kapcsolatoknak. KOMMUNIKÁCIÓ: Gondolatok vagy tárgyak cseréje két személy vagy terminál között. A kommunikáció lényegében olyasmi, amit elküldenek és megkapnak. Hogy valódi kommunikáció jöhessen létre, meg kell lennie az elküldés és fogadás szándékának. impulzus, részecske A távolság B ok hatás szándék figyelem duplikáció megértés nyugtázás Duplikáció: Pontos másolat. A képesség határozza meg a technológia szervezettségi szintjét. Nem engedhető meg selejt előállítása. Ezért, ha a képességekkel gond van, márpedig legtöbb esetben van, akkor azt szervezéssel kell egyensúlyba hozni a feladat követelményeit figyelembe véve. Képesség: megfigyelni dönteni cselekedni Csak az nem követ el hibát, aki nem dolgozik. Ezért adott esetben a szituációkat (nem megengedett eltérés az eredeti elképzeléstől, tervtől) kezelni kell. Kezelni: Jobb, vagy az eredeti, vagy azzal egyenértékű állapot (működési szint) visszaállítása, létrehozása. 5

Az út, ahogy az értékes végtermékhez eljutunk: ADATOK TUDÁS TUDOMÁNY BÖLCSESSÉG IRÁNYELVEK TECHNOLÓGIA TERMÉK ETIKA ADMINISZTRÁCIÓ Tanulás három legfőbb akadálya: tömeghiány túl meredek gradiens meg nem értett szó A meg nem értett szó megállítja a termelést. Ezeket célszerű kezelni kell, mert különben a technológiai utasítást beteszik a fiókba! Néhány dolgot még célszerű tudni a technológia sikeres alkalmazása kapcsán, hogy könnyebben érjük el a célt. Értékelés: Nézőpont: 1. Információkat vagy ismereteket erőltetni valakire. Pl. közöljük valakivel, miért olyan, amilyen ahelyett, hogy rávezetnénk, vagy hagynánk, hogy maga jöjjön rá. 2. Amikor egy illetőnek értékelünk, megrendítjük a stabil adatait anélkül, hogy más stabil adatokat adnánk neki, amelyekkel egyetérthetne, vagy amelyekben hihetne. 3. Nézőpont megváltoztatása, vagy arra tett erőfeszítés. 1. Egy tudatossági pont, ahonnan érzékelhetünk. 2. Azt a helyet, amelyből az egyén néz, simán nézőpontnak hívjuk. 3. A nézőpont jelenthet egy olyan pontot, amelyből tudatában lehetünk a dolgoknak ez az analitikus meghatározás s jelentheti valakinek egy bizonyos témával kapcsolatos felfogását ez pedig a reaktív meghatározás. A technológia végrehajtása során hajlamosak vagyunk több erőt alkalmazni ösztönösen. A repülőgép csak akkor ér célba sikeresen, ha a hajtóművek és az irányítástechnika együtt optimálisan működik. Az erő alkalmazása reakciókat szül, míg az intelligencia elősegíti a megértést, amely stabilitás eredményez a technológiai folyamatokban. Erő: Egy hely vagy pozíció megtartásának képessége a térben, Intelligencia: A problémák érzékelésének, felvetésének és megoldásának képessége. A minőség sok kérdést felvet a termékek előállítása során. Nem szerencsés az, ha csak a végén derül ki, hogyan sikerült a feladatot megoldani. Minőség: Minőség az, amit megígértünk, a közös megállapodás, realitás. Minőség a kitűnőség fokát (is) jelenti. 6

A betontechnológiai előadások során, tudáson és tudományos megalapozottságon alapuló technológiai irányelvekről (és nem technológiáról) lesz szó, aminek a segítségével a betonés építéstechnológia egy adott szerkezetre vagy építményre összeállítható! A technológiai lépések, megoldások létrehozását az irányelvek alapján, a félév végén gyakoroljuk. A tudás néhány helyen ki lesz egészítve tudományos ismeretekkel, hogy ezzel is újabb technológiai irányelveket alapozhassunk meg. Az anyagok, eszközök gyors fejlődése hatással van a technológiák fejlődésére. Ezért az irányelveket folyamatosan karban kell tartani, hogy lépést tudjunk tartani a technológiai kihívásokkal Irodalom: Beton és vasbeton készítése. Műszaki Előírás MÉÁSZ ME-04. 19:1995 7

3. óra ea. ADALÉKANYAGOK Az ide vonatkozó építőanyagokkal kapcsolatos tudást most technológiai nézőpontból vizsgáljuk. természetes természetesen aprózódott zúzott mesterséges (emberek által gyártott) Technológiai szempontból: zúzott homokos kavics keverékek Adalékanyagok a felhasználás szempontjából: homok: H 0-4 mm Arányuk a technológiában fontos! kavics: K 4-125 mm homokos kavics: HK nyers osztályozatlan: N (igénytelen helyen alkalmazzuk) természetes szemeloszlású: T (D max -nál leválasztott, javító frakcióval jól alkalmazható) előírt szemeloszlású: E (megadott) osztályozott termék: O (belőlük az előírtat elő tudjuk állítani) Magyarországon jó a kavicsvagyon. Alföldön sok a homok, de betontechnológiai szempontból nem megfelelőek. Adalékanyagok jellemzői: tisztaság (agyag, iszap tart.) szemeloszlás szilárdság szemalak és felület vízfelvétel, fagyállóság pépszükséglet térfogat és tömegjellemzők szennyezettség (szerves, szervetlen) Tisztaság: A homok agyag és iszap tartalma, Rög nem lehet benne! Finomszemcsés anyag: ha nem duzzadó kis mennyiségben jót tesz a betonnak technológiai szempontból. (3-6-10 V% a homokra vonatkoztatva) Minőségi osztályok: P max. 3%, Q 3-6%, R 6-10%, S 10-20% Tisztaság jelei: TT, T, TO 8

Szemmegoszlás: - folytonos általában A és B között van a szemmegoszlás d max = 8-32 mm illetve 12-35 mm (német iskola: folytonos szemszerkezet) A homokos kavics sajátossága: - homok dúsúlás növeli a fajlagos felületet többletvizet vagy adalékszert igényel kiegészítő frakciókkal lehet kezelni (francia iskola: nagy szemek (kavicsváz) közé habarcs) - lépcsős kivenni, aminek nagy a fajlagos felülete Ferrocement: homokból beton, vékonyfalú szerkezeteknél alkalmazható Tapadószilárdság növelése Szilárdság: nagy szilárdságú beton: könnyű adalékanyag: - d max ot csökkenteni kell (d max =4 vagy 8 mm) - sok pép kell bele! nagyobb testsűrűséghez nagyobb szilárdság tartozik. Szemalak és felület: hajlító-húzó szilárdság szempontjából jobb a zúzott adalékanyag, növelhető mészkő adagolással, bazaltbeton: több pép hajlító-húzó szilárdság emelkedhet kopásállóság szempontjából jobb a zúzott adalékanyag (kevésbé pörög ki, bár a kvarcnak jobb a kopásállósága) tiszta felületen jobb a cementkő tapadás, ha a felület nem sima jobban belekapaszkodik a cementmátrixba. Vízfelvétel, fagyállóság: homokos kavicsnak nincs vízfelvétele bazaltnak van ha van az adalékanyagnak vízfelvétele, akkor az belső utókezelési lehetőséget jelent, de kültéri szerkezeten nem ajánlott maximális vízfelvétel, ami felett már nem fagyálló a beton: 6% Pépszükséglet: telített telítetlen 9

túltelített x minél kisebb a ragasztóhatás annál jobban érvényesül. x konzisztencia függő: optimális KK-K között, homogén és telített legyen Hézagtérfogat meghatározása: h=1-ρ H / ρ T ρ H mérése minél nagyobb méretű, 1:2 arányú henger alakú edényben, vagy sablonban. A tömörítés során a szétosztályozódás megelőzésére 2-4-6-8-10%-os vízadagolás szükséges. Így a finom szemcsék a helyükön maradnak a tömörítés során. A víztartalom változás a felső és alsó rétegek között nem megengedett. Ezt kiszárítással ellenőrizni kell. Az adalékanyag képlékeny konzisztenciájához tartozó víztartalmával célszerű az adalékanyag keverék, tömörítés utáni halmazsűrűségét meghatározni. 10

Telített beton előállítására kell törekedni, ha ez egyéb technológiai szempontból (vízzáróság, szivattyúzhatóság stb.) lehetséges! -könnyebb tömöríteni -kevésbé vagy nem töpped -nagyobb szilárdság -általában nagyobb testsűrűség -kevesebb pép kisebb zsugorodás, kisebb repedésérzékenység -nagyobb rugalmassági modulus, kisebb lehajlás. Tömeg- és térfogat jellemzők: Sűrűség Homokos kavics Mészkő Bazalt Acél 2,64 g/ml 2,70 g/ml 2,80-2,85 g/ml 7,80 g/ml Könnyű adalékanyagnál testsűrűséggel számolunk. Szennyezettség. Homokegyenértékkel vizsgáljuk. Szerves (fa, fű, levél stb.) Szervetlen (kloridok, szulfátok stb.) Különleges adalékanyagok: Acélsörét, vasreszelék, vassörét, Hematit Barit Gumi Polisztirol Liapor Perlit Alkáli reakció érzékenység: Alkáli lúgos Ahhoz, hogy a beton ph-ja több legyen mint 9 és ezáltal a betonacél korrózióvédelmét biztosítsa a cementben van NaO, MgO, KO, ami a magas ph-t biztosítja. Ezek az erős lúgok azonban az adalékanyag egyes ásványi anyagaival reakcióba lépve duzzadást okozhatnak, aminek következtében az adalékanyag elveszíti a szilárdságát. Ezáltal a beton szilárdsága is kis vagy jelentős mértékben csökkenhet. A folyamat a betonban lassú 15-20 év, amit a magas hőmérséklet (80 ºC felett) felgyorsíthat. Magas üzemi hőmérséklet, és nagy teljesítőképességű betonok esetén ezt ellenőrizni kell! Irodalom: Beton és vasbeton készítése. Műszaki Előírás MÉÁSZ ME-04. 19:1995 11

4. óra ea. CEMENT -portland cement -heterogén cement kohósalak pernye trasz -nagy kiegészítő anyag tartalmú cement -szulfátálló cement szilárdság: 52,5, 42,5, 32,5 Általában C25-ig 32,5-ös cementet célszerű használni, C25-től felfelé 42,5-ös cementet célszerű használni. A gyakorlatban C16 C20-as betonoknál is alkalmaznak CEM II/A 42,5-ös cementet gazdaságossági megfontolásból. Technológiai szempontból nem szerencsés, mert az alacsony cementadagolás (260-290 kg/m 3 ) mikrotelítetlen betont eredményezhet, ami csökkenti a beton tartósságát, nagyobb szilárdsági szóráshoz vezet, finomrésztartalom adagolás szükséges a vízzárósághoz, szivattyúzhatósághoz. A beton könnyebben szétosztályozódik, feladja a vizét. A homoktartalom növeléssel együtt nő a repedésérzékenység is. Tárolás: van-e elegendő hely a cement tárolására, ha nincs mi a megoldás, több keverőtelepről szállítani a betont, betonozás ütemezése. Fajlagos felület: 300 m 2 /kg alatt kicsi, 300-400 m 2 /kg között normál, a fölött nagy. Kötésidő: cement kötésideje beton kötésideje. Cement hőmérséklet: meleg időben max. 50ºC. Kötéshő: kis hőfejlesztésű cementek szükségesek a tömegbetonozáshoz. CEM III, CEM IV-es cementek. Szulfátálló cementek. Adalékszerek és adalékszer kombinációk befolyásolják. A kötésidő és a víz-cementtényező összefüggése: v/c nő nő a kötésidő 12

Konzisztencia eltarthatóság: A beton eltarthatósága: vödrös módszer Vibrátor bemerítési idő eltarthatóság Amikor a vibrátor helye nem zárul össze a beton rétegek nem dolgozhatók össze a tömörítés során. Tehát az előző vibrálási idő a beton eltarthatósága. Képlékeny beton eltarthatósága: 20 ºC 5-6 óra 25 ºC 4 óra 30 ºC 2 óra ADALÉKSZEREK és TECHNOLÓGIA Itt az adalékszerek betonra és a betontechnológiára gyakorolt hatását tekintjük át. Milyen technológiai lehetőségeket biztosít az adalékszerek használata? Főbb adalékszerek: konzisztencia képlékenyítő és folyósítószerek kötésidő kötéskésleltető és kötésgyorsító adalékszerek zsugorodás zsugorodás csökkentő adalékszerek fagyállóság légpórusképző adalékszerek 13

téli betonozás kötésgyorsító és fagyásgátló adalékszerek vízzáróság fokozó adalékszerek építéstechnológiai szerek párazáró szer, formaleválasztó szer, kötéskésleltető szer. Adagolás a cement tömegére illetve m 2 -re vonatkoztatva. A maximális adagolást meg kell adni. Az ismételt adagolás lehetőségét szabályozni kell! Kiszerelése folyadék vagy por. Keverési idő: előírás szerint. Tárolás: fagyveszélyes vagy nem. Adagolási sorrend gyártó előírásai alapján. Általános szabály, hogy mindig a kötéskésleltetőt kell először adagolni, utána a képlékenyítő vagy folyósító adalékszereket, majd a légpórusképzőt vagy más adalékszereket. A gyártónak az összeférhetőségről nyilatkozni kell! Képlékenyítők, folyósítók Főhatás: 1. A konzisztencia javítása: képlékenyítő szerrel egy osztály folyósító szerrel két osztály vagy több. 2. A víz-cementtényező csökkentése. 3. A konzisztencia javítása és a víz-cementtényező csökkentése. Mellékhatás: -kötés gyorsítás -kötés lassítás -légpórus képzés -vízzáróság fokozása -jobb betonösszetartás, kevésbé szétosztályozódás veszélyes a beton -szivattyúzhatóságot segíti, csökkenti a cső falán a súrlódást. 14

Az adalékszert a cement tömegére vonatkoztatva adagolják, de inkább a betonban lévő víztartalomra érzékeny. A hatékony működéshez legalább 150 l/m 3 vízre van szükség. Ez alatti víztartalom esetén jelentősen megnőhet az adalékszer igény a kívánt konzisztencia eléréséhez. Technológiai szempontból, kis víztartalom esetén csak a negyedik generációs adalékszerek (polikarboxilátéter alapú) használata célszerű. Konzisztencia eltarthatóság: A betonnak az előírt konzisztenciát a tömörítés és felületképzés (simítás) során is biztosítani kell, vagy el kell veszítenie, hogy az előírt felületképzés könnyen végrehajtható legyen. Földnedves betonra külön adalékszer van, ami a kozisztencia változása nélkül tömörebb beton előállítását teszi lehetővé. A beton szilárdságát akár 30-40%-kal is növelheti. Kevesebb cementadagolással lehet a beton termékeket előállítani. Van olyan változata is, ami csökkenti a mészkivirágzást a megszilárdult szürke vagy színes betonon. Technológiai és gazdaságossági szempontból adott esetben célszerű két képlékenyítő és folyósító adalékszer adagolás. Főleg hosszabb konzisztencia eltarthatósági igény esetén célszerű ennek megvizsgálása és kipróbálása. A lecsengett konzisztencia helyreállítása negyedik generációs adalékszerrel hatékonyabb és elkerülhető, hogy a beton túlságosan tixotróp legyen, ami szivattyúzási és tömörítési nehézségeket okozhat technológiailag. A képlékenyítő adalékszert nedves betonhoz szabad adagolni, mert különben a hatékonysága lecsökken, kivéve a kiszárított száraz keverék esetében, ahol az adalékszer por formában kerül adagolásra. Ipari körülmények között ez a kérdés az adalékanyag nedvességtartalma miatt megoldott, laboratóriumi próbakeverések során erre oda kell figyelni. A mixerkocsiban az adalékszer adagolást célszerű vízzel higított formában végezni és a betont 5 percig gyorsfordulaton keverni. 15

Légpórusképzők A beton fagyállóságát javítja. A beton fagyállóságához szükséges a hatékony vízelvezetés is. Ha ez nem biztosítható, akkor a beton felületi impregnálásáról gondoskodni kell. Adagolás a hőmérséklettől függ és ezrelékes nagyságrendű a cementtartalomra vonatkoztatva. Célszerű 10-50 szeres hígításban adagolni a frissbeton keverékbe. Működési elv: Friss beton légtartalma: 5-7% Megszilárdult beton légtartalma: 4-5 % Pontosabb légtartalom igény is előírható a d max függvényében. Hatékony légbuborék méret: 20-300 µm Távolsági tényező: 0,18-0,22 mm Kritikus szilárdság: 5 N/mm 2 Irodalom: Beton és vasbeton készítése. Műszaki Előírás MÉÁSZ ME-04. 19:1995 5. óra ea. Kötéslassítók A kötéslassítók adagolástól függően a beton kötéskezdetét kismértékben, a kötés végét nagymértékben változtatják meg. Használata célszerű 30 ºC levegő hőmérséklet fölött minimális adagolásban. Meleg időben hosszú (1-1,5 órás) szállítási idő esetében. Meleg időben lassú betonozás során, pl. oszlopok betonozása. Réteges betonozáskor, ha az előző és a követő rétegek között meleg időben 4-6 óra telik el a betonozás során. Adagolási sorrendre ügyelni kell. Ha több adalékszer kerül alkalmazásra, akkor először a kötéskésleltetőt kell adagolni és utána a többi adalékszert. 16

Kötésgyorsítók Kötés és szilárdulás gyorsítót az alábbi esetekben célszerű alkalmazni: Előregyártásban a gyorsabb sablonforduló biztosításához, gyorskizsaluzás. Gyorsabb szilárdulási ütemmel a korai (1-3 napos korban) terhelhetőség elérése. Védekezés a téli fagy ellen. Védelem nélkül 20 cm-nél vastagabb beton szerkezetekben hatékony. Fagyásgátlók Gyenge kötésgyorsítók. Egyéb védelemmel kiegészítve célszerű használni őket. Zsugorodást csökkentő adalékszerek Por alakú adalékszerek, amelyek a cement tömegére adagolva kismértékű duzzadást hoznak létre a betonban 6-8 órás korig. Gyakorlatilag a duzzadás mértékével csökken a zsugorodás mértéke. BETON TERVEZÉSI MÓDSZEREK A betontechnológia elengedhetetlen része a keverék összeállítás, tervezés. Receptúra nélkül betontechnológiai utasítást kiadni nem szabad. A megadott betonösszetételhez négy féle módon lehet eljutni. Felírom Meglévő receptúrát adaptálom Kidolgozott tervezési módszer segítségével megtervezem Kutatás-fejlesztéssel előállítom. Legtöbbször ez optimum keresési feladat. Minden betontervezést próbakeveréssel kell igazolni! 17

Telített betontervezési módszer 1. Az adalékanyag hézagtérfogatának meghatározása: Méréssel Számítással, képletek alapján. Grafikus függvényről való leolvasással a d max és a finomsági modulus függvényében. A mérést 1:2 arányú hengeres edényben kell elvégezni. Az edény mérete minél nagyobb legyen, de legalább 5 liter térfogatú. Az adalékanyag nedvességtartalma a képlékeny konzisztenciához tartozó víztartalom legyen. Az így kapott adalékanyag hézagtérfogatot elméleti telítettségnek nevezzük. 2. Gyakorlati telítettség meghatározása: A gyakorlati telítettséget szilárdság vizsgálatokkal határozzuk meg. Az elméleti telítettségből kiindulva növekvő péptartalmakkal betonkeverékeket készítünk, és a próbatesteket 28 napos korban eltörjük. A keverékek konzisztencia azonosságát folyósító adalékszerrel biztosítjuk. Az eredmények kiértékelése az alábbi ábra alapján lehetséges: Az elméleti és a gyakorlati telítettség közötti távolság a pépigény többletet illetően, az alábbiaktól függ: Konzisztencia Szemmegoszlás és d max Tömörítés módja. TECHNOLÓGIAI UTASÍTÁS FELÉPÍTÉSE 1. Hatály 2. Általános műszaki követelmények 3. A betonnal szemben támasztott követelmények 4. A beton anyagaival szemben támasztott követelmények 5. A beton összetétele 6. A betonozás 18

7. Hideg vagy meleg időben való betonozás 8. Utókezelés 9. Munka és dilatációs hézagok 10. Betonozási hibák javítása 11. Mérettűrések Műszaki Követelményrendszer A betontechnológiai leírás tartalmazhat még felelőségi körökre vonatkozó leírást, valamint munka és tűzvédelmi előírásokat is. A Műszaki Követelményrendszer Minőségbiztosítási Terv formájában is megjelenhet. Irodalom: Beton és vasbeton készítése. Műszaki Előírás MÉÁSZ ME-04. 19:1995 Zsigovics, I. Újfajta betonok tervezése laboratóriumi vizsgálatokkal, BETON, XV. évf., 11. szám, 2007, pp.3-6. 6. óra ea. TECHNOLÓGIAI LEÍRÁST MEGELŐZŐ LÉPÉSEK Mielőtt a beton- és építéstechnológiai utasítást elkészítenénk, meg kell győződni arról, mi a pontos feladat, és ezzel kapcsolatban a tervben található kiírások rendben vannak-e? Például az ilyen kiírás ellentmondásos C12-32/KK f150 C16-24/KK vz4 A konzisztencia KK, de szivattyúzni fogják a betont. C20-24/KK vz2, de a talajvíz tartósan magasabban van mint az alaplemez felső síkja. Ilyen és hasonló esetben javaslatot kell tenni a technológiailag helyes megoldásra. Annak elfogadása esetén szabad csak elkészíteni a beton- és építéstechnológiai utasítást. SZIVATTYÚZHATÓ BETON TECHNOLÓGIÁJA A beton szivattyúzhatóságának három alapvető feltétele van: A beton konzisztenciája képlékeny vagy még ennél is lágyabb, k t 380 mm. d max 16 mm-ig 100mm átmérőjű cső is elég, d max 24 és 32 esetén legalább 125 mm átmérőjű cső szükséges. Minimális finomrésztartalom a d max függvényében. A finomrésztartalom: cement + 0,25 mm alatti rész az adalékanyagból. A hiányzó finomrésztartalom dupla nullás mészkőliszttel pótolható. A szivattyúzás során még az alábbiak kezelése válhat szükségessé: A szivattyú indításakor a mixerkocsi forgó dobjának végéből szétosztályozódott beton kerül a betonszivattyú tartályába. Ezt a kb. egy talicskányi betont nem szabad a szivattyúba engedni. Célszerű szivattyúindító keverékkel kezdeni a szivattyúzást. Ez azt jelenti, hogy a betonkeverék legnagyobb szemnagyságú adalékanyag frakcióját kihagyjuk a szivattyúindító keverékből. A beton a mixerkocsi csúszdáján elakad. Ilyenkor gondoskodni kell a csúszda megfelelő lejtéséről. A mixerkocsi alá rámpát kell építeni. 19

A beton nem megy le a szivattyú rácsán. A rácsrázó vibrátort be kell kapcsolni. Ha ilyen nincs a szivattyún, akkor adalékszerrel a beton konzisztenciáját lágyítani kell, ügyelve arra, hogy a folyósabb beton nehogy szétosztályozódjon. Ügyelni kell a csövezetésre. Csőszűkítéseket ne alkalmazzunk. REPEDÉSMENTES BETON TECHNOLÓGIÁJA A beton és vasbeton szerkezeteken sokféle repedés keletkezhet különböző okok miatt. A betontechnológia segítségével, ha a repedésmentesség szükséges négy féle repedés elkerülését lehet kontrolálni. A repedésmentesség nem mindig jelent teljes repedésmentességet. Adott esetekben bizonyos számú, hosszú és repedéstágasságú repedés megengedhető a szerkezeteken. A betontechnológiában néha szükséges adott repedéstágasságra való vasalás előírása. A betonban a repedéseket gátolt alakváltozások okozzák! A gátolt alakváltozások pontos felismerése és kezelése a betontechnológiában fontos feladat. Gátolt alakváltozás keletkezhet: Súrlódásból Egyenlőtlen hőmérsékletből Merev acélbetéttől Negatív sarok miatt Egyenlőtlen zsugorodásból Merev szerkezet jelenlétéből A gátolt alakváltozás hatását a beton lassú alakváltozása csökkenti. Töppedésből származó repedések A töppedés a friss beton bedolgozás utáni utólagos tömörödése. Ezt a betonacélok gátolhatják. Így a betonacélok vonalában repedések keletkezhetnek. Erről lehet felismerni, hogy a repedés követi a vasalást. A töppedés okozta repedés elkerülésének módszerei: Utóvibrálás Töppedésmentes beton tervezése (lépcsős szemmegoszlás) Repedések elsimítása még a kötés megkezdődése előtt Tárcsás simítás 20

Repedések javítása: cementtejjel kiiszapolni. Negatív töppedés: hígfolyós betonban a betonacélok mozgása okozza, mert járkálnak rajta és nincs a betonacél jól rögzítve. Gyors kiszáradás okozta repedések Szél és/vagy napsütés hatására a tömörített és lesimított friss betonfelület kiszárad, mielőtt az utókezelést elkezdenék. A repedéskép nagy (1-3 mm széles) repedéstágasságú, szabálytalan elhelyezkedésű hosszabb, rövidebb repedésekből áll. A repedés mélysége 4-12 cm. A repedések elkerülésének módszere: vízzel való permetezés a végleges utókezelésig. Betonösszetétellel lehet csökkenteni a kiszáradási hajlamot. Sovány betont kell készíteni, ami a homoktartalom lehetséges csökkenését jelenti alapvetően. Kéregrepedések A kéregrepedéseket a zöld és megszilárdult betonban az egyenlőtlen hőmérséklet-eloszlás és/vagy zsugorodás okozza. Az egyenlőtlen hőmérséklet-eloszlásból a betonszerkezet belsejéből kifelé vízvándorlás is keletkezik, ami növeli a beton zsugorodását. 21

A repedések elkerülésének technológiai eszközei: Kis hőfejlesztésű cement Alacsony cementtartalom Zsaluban tartás Hőszigetelés Beton hűtése Felületi húzószilárdságot növelő párazáró szer alkalmazása Réteges betonozás kötéskésleltetéssel. Hatékony utókezelés Átmenő repedések Meglévő beton-, vasbeton szerkezetek és földmű okozta gátolt alakváltozások miatt a beton hőfejlesztéséből és/vagy zsugorodásából keletkező repedések. A repedések elkerülésének technológiai eszközei: Falak esetében zömökben való betonozás 6-10 m vastagságtól függően. Lemezek esetében maximum 30 m-es táblákban. A szerkezeteket védeni kell az éjszakai gyors lehűléstől. Vakhézag vágással kijelöljük a repedések helyét. A repedések száma és tágassága csökkenthető a kéregrepedések elkerülésére alkalmazott módszerekkel. A vasalás csökkentheti a repedéstágasságot, de nem tudja megakadályozni a repedések kialakulását. Vasbeton építési módszerekkel csak a feszített szerkezetek biztosítják a repedésmentességet. A betontechnológiában meg kell tervezni a zömök és táblák felosztását, és olyan betonozási sorrendet kell előírni, hogy a két szomszédos zöm, illetve tála között, a sarok csatlakozásra is vonatkozóan, minimum 4 nap időtartamú betonozási szünet legyen. Irodalom: Beton és vasbeton készítése. Műszaki Előírás MÉÁSZ ME-04. 19:1995 22

7. óra ea. VÍZZÁRÓ BETONTECHNOLÓGIA A vízzáró betontechnológiának két dolgot kell egyidejűleg biztosítani: A beton vízzáró legyen A szerkezet repedésmentes legyen A repedéstágasság 0,1, 0,15 és maximum 0,2 mm lehet. Ezek a repedések a víz okozta duzzadás hatására záródnak, és nem engedik át a vizet a beton szerkezeten. A beton vízzáróságának biztosítása a következő technológiai eszközökkel lehetséges: v/c 0,4-0,6 között legyen. 0,7-nél a beton már nem vízzáró! 0,4 alatti v/c estén jelentősen nőnek a technológiai nehézségek a kivitelezés során. A beton vízzárósága a tényleges víztartalomtól függ! d max függvényében legyen meg a minimális finomrésztartalom. Minél nagyobb a cementtartalom, annál jobb a vízzáróság. Azonban 380 kg/m 3 fölé menni nem célszerű emelni a cementadagolást, mert nő a repedésveszély és nőnek a technológiai nehézségek is. Nehezebb a tömörítés, felúszik a pép a betonban. Vízzáróságot fokozó, javító adalékszerek. Utókezelés Tömörítés B görbe felé kell tervezni az adalékanyag szemeloszlást. Ez falak esetén csökkenti a beton szétosztályozódását. A túl sok homok azonban növeli a repedésveszélyt. A betonnak alapvetően finomrész tartalomra van szüksége és nem sok homokra. Sok cement, sok homok, sok víz, sok probléma! A munkahézagokat vízzáró módon kell kialakítani. Mindig kettős védelmet kell beépíteni a munkahézagokba. A vízzáró medencéket egy hétig fokozatosan kell feltölteni, hogy a beton duzzadása és a szerkezeti feszültségek együtt repedéshez ne vezessenek. Az első feltöltés során a vízbe bentonitot is célszerű adagolni, hogy a hajszálrepedéseket, vagy a megengedett repedéseket eltömítse. 23

TÉRBURKOLATOK BETONTECHNOLÓGIÁJA A térburkolat technológiájának kidolgozása során az alábbiakat kell megoldani: hajlító-húzószilárdság repedésmentesség kopásállóság fagyállóság felületi érdesség CP 4/3, CP 3,5/2,5, CP 3/2 jelű betonok szerint kell a hajlító-húzószilárdságot teljesíteni. A hajlító-húzószilárdság előállításának fő eszköze a v/c megválasztása. CP 4/3 esetén 0,42-0,44 CEM I-II-42,5 CP 3,5/2,5 esetén 0,45-0,48 CEM II-42,5-32,5 CP 2/3 esetén 0,49-0,53 CEM II-32,5 Cementtartalmat d max 20 és 35 estén 330-360 kg/m 3 között célszerű felvenni. Húzószilárdságot javítja még a zúzott mészkő adalékanyag adagolása is, 5/12-es frakció. Telített betont kell tervezni a habarcsfelúszás elkerülése érdekében! A homoktartalom pontos beállításával kell ezt megoldani. Repedésmentességet vakhézagokkal kell biztosítani. A táblák mérete a vastagságtól függ. 30*a vastagságnál kisebb táblaméreteket célszerű kialakítani. Vastagság 10-45cm. Alépítmény E 2 min 85N/mm 2 Bitumen réteg a betonréteg alá a súrlódás csökkentése miatt és a talajpára lezárása miatt. Kopásállóságot a zúzott kopásálló adalékanyag és a kopásálló mátrix biztosítja. Andezit, bazalt, zúzott kvarckavics. Fagyállóságot légpórusképzővel és vízelvezetéssel kell biztosítani. Légtartalom a friss beton ban 4-6% legyen. A 6% feletti légtartalom a beton rugózásához vezet és nehéz lesz a felületet a formasín magasságára beállítani. Ez a hosszhézagok mentén vápa képződéséhez vezet, ami a vizet a beton felületén tartja és növeli a felfagyás veszélyét. Ha a megfelelő minimum 1,5%-os lejtés nem alakítható ki, akkor a térburkolat felületét felületi impregnáló anyaggal kell bevonni. Célszerűen műgyanta alapú párazáró szert célszerű használni. A lejtések miatt a térburkolat technológia konzisztenciája kissé képlékeny. A felületi érdességet söprűzéssel célszerű kialakítani. 1m széles erős műanyag szálú seprűt célszerű alkalmazni. A seprűt a felületen való minden egyes áthúzás után a cementpéptől meg kell tisztítani. 24

Irodalom: Beton és vasbeton készítése. Műszaki Előírás MÉÁSZ ME-04. 19:1995 8. óra ea. IPARI PADLÓ TECHNOLÓGIÁJA Az ipari padló technológiájának kidolgozása során az alábbiakat kell megoldani: hajlító-húzószilárdság repedésmentesség kopásállóság Hajlító-húzószilárdság: C20-C35 A víz-cementtényező 0,53 fúgamentes padló esetében 0,45 Repedésmentesség: táblaméret maximum 30x30 m. Negatív sarkok vasalása és vakhézagok kialakítása. Kopásállóság kopóréteg kialakításával végzik. A kopóréteg lehet a friss beton felületbe besimított cementbázisú anyag vagy műgyanta bevonat. A műgyanta bevonat esetén az 1,5 N/mm 2 tapadószilárdságot biztosítani kell! (min. C25) Az ipari padló vastagsága: 15-25 cm. A beton acélhálóval vagy acélszállal erősített. Mindkettő a beton szívósságát növeli. Repedés esetén a padló nem veszti el teherbíró képességét, a repedt tábla együtt dolgozik. Az ipari padló betonjába tehetnek műanyag szálat is, ez növeli a betonnak ütéssel szembeni szívósságát, és csökkenti az építés közbeni repedésérzékenységet. Acélszál adagolás: 20-30 kg/m 3 Műanyag szál adagolás (fibrin): 0,9-1,0 kg/m 3 Alépítmény E 2 min. 85N/mm 2. 25

Rétegfelépítés: Alépítmény (zúzott kavics ágyazat, C kt ) 1 cm homokréteg 2 réteg műanyag fólia betonréteg kopóréteg A beton a tömörítés és lehúzás során a vizét nem adhatja fel! Ezt a finomrésztartalom beállításával kell biztosítani. A beton felületére a kopóréteg felszórása előtt vizet locsolni TILOS! A kopóréteget simítás közben vízzel locsolni TILOS! Az előbbi a kopóréteg leválását, az utóbbi a kopóréteg repedéseit és kifehéredését okozza. Természetesen a technológiának biztosítani kell a kopóréteg számára a megfelelő nedvességet és habarcsot a padló felületén. A beton konzisztenciája képlékeny: k r =80-110 mm. Terűlés:50-54 cm. A konzisztenciát hatékony folyósító adalékszerekkel kell beállítani, hogy a beton félig öntömörödő legyen. Az adalékszer 1-1,5 óra után elveszíti a hatását, így a beton járható, simítható lesz és a teteje nem szárad ki. SUGÁRVÉDŐ BETONOK TECHNOLÓGIÁJA γ sugárzás nehézbeton neutron sugárzás hidrátbeton Nehézbeton A sugárvédő nehézbeton testsűrűsége: 3400-3700 kg/m 3. Adalékanyagok: Hematit Acélsörét Vasreszelék 26

Repedésmentes betontechnológia Kissé képlékeny beton a technológiához. A betonban a nagy sűrűségű adalékanyagok nem szabad, hogy leülepedjenek, szétosztályozódjanak. Hidrátbeton A betonnak minél több kémiailag és fizikailag kötött vizet kell tartalmaznia, figyelembe véve a repedésmentesség követelményét is. Víz-cementtényező: 0,55-0,65 Cementtartalom: 320-360 kg/m 3 Műanyag szál (fibrin): 1 kg/m 3 Munkahézagok kialakítása: Irodalom: Beton és vasbeton készítése. Műszaki Előírás MÉÁSZ ME-04. 19:1995 9. óra ea. ÖNTÖMÖRÖDŐ BETON TECHNOLÓGIA A betontechnológia egyik legújabb kihívása az öntömörödő beton, amit a következőképpen határozhatunk meg: az öntömörödő beton olyan nagy teljesítőképességű friss beton, amely kiegészítő tömörítési energia nélkül, saját súlyánál fogva a komponensek szétosztályozódásától mentesen, közel szintkiegyenlítődésig lassan folyik, légtelenedik, miközben a vasalás köztes tereit és a zsaluzatot teljes egészében kitölti, és megtartja homogenitását. Az öntömörödő friss betonnal szembeni alapvető technológiai követelmények így: kitöltő képesség szétosztályozódással szembeni ellenállás szűk hézagokon való áthaladási képesség. A módszert, hogy az öntömörödő képességet elérésére (1. ábra): korlátozott adalékanyag tartalom és nagy finomrész ( 90 µm) tartalom a friss beton nagy alakváltozó képességének és nagy viszkozitásának az együttes jelenléte. 27

1. ábra: Módszerek az öntömörödő képesség elérésére A megfelelő kitöltő képesség eléréséhez, az alábbi teendőket célszerű figyelembe venni a szokásos betonokhoz képest: növelni kell a pép alakváltozó képességét folyósítószerek alkalmazásával kiegyensúlyozott víz-finomrész tartalommal és csökkenteni kell a részecskék közötti súrlódást kis kavics térfogattal (nagy pép tartalom) az adalékanyaghoz és cementhez viszonyítva optimális minőségű finomrész tartalommal. A szétosztályozódással szembeni ellenálló képesség eléréséhez, a következő teendőket célszerű figyelembe venni: csökkenteni kell a szilárd anyagok kiválását korlátozott adalékanyag tartalommal a legnagyobb szemnagyság csökkentésével kis víz-finomrész tartalom arány alkalmazásával viszkozitás csökkentő szer alkalmazásával minimalizálni kell a kivérzést (szabad víz) kis víztartalommal kis víz- finomrész tartalom arány alkalmazásával nagy fajlagos felületű, finomszemcsés anyagokkal viszkozitás csökkentő szer alkalmazásával. Az akadályok (pl. vasalás) közötti megfelelő áthaladási képesség eléréséhez, a következő teendőket célszerű figyelembe venni: fokozni a kohéziót, hogy csökkentsük az adalékanyag kiválását kis víz-finomrész arány alkalmazásával viszkozitás csökkentő szerrel össze kell egyeztetni a szabad térközt és a kavics adalékanyag jellemzőket kis kavics térfogat alkalmazásával és kicsi maximális szemnagyság megválasztásával. 28

A fenti teendők hatását a friss beton keveréken az alábbi eszközökkel célszerű vizsgálni: folyás vizsgálat terülésméréssel kifolyási idő vizsgálat L-doboz vizsgálat U-doboz vizsgálat blokkológyűrűs vizsgálat FVB vizsgálat (folyékonyság-viszkozitás-blokkolódás) teljes elfogadási vizsgálat a beépítés során. Az öntömörödő beton keverék tervezésének szokásos lépései Okamura szerint: 1. A tervezés első lépése: Max. 0,5 m 3 kavicsváz összeállítása a kavics frakciókból. 2. A tervezés második lépése: Habarcstervezés - homok 40% - lisztfinom szemcse és víz arány beállítása - adalékszer adagolás beállítása. 3. A tervezés harmadik lépése: Az öntömörödő beton ellenőrzése friss beton vizsgálatokkal, a korrekciók elvégzése. Az öntömörödő beton tervezése 1. a cement mennyiségének és fajtájának kiválasztása és meghatározása 2. víz-cement tényező meghatározása, 3. adalékszer adagolás megválasztása úgy, hogy a teljesítőképességet minél jobban kihasználhassuk a tényleges víztartalom függvényében (a nagyobb folyósító adalékszer adagolás jobb konzisztencia eltarthatóságot eredményez), 4. Okamura irányelvének megfelelő kavics adalékanyag mennyiségének meghatározása, 5. a mészkőliszt tartalom optimalizálása terülésméréssel és eltarthatóság vizsgálattal, 6. az öntömörödő képesség igazolása friss beton vizsgálatokkal, 7. elfogadási vizsgálatok a betonozás helyszínén. Irodalom: Beton és vasbeton készítése. Műszaki Előírás MÉÁSZ ME-04. 19:1995 Skarendahl, A., Petersson, Ö. (2001), Self-Compacting Concrete State-of-Art report of RILEM Technical Committee 174-SCC France, p 154. ISBN: 2-912143- 23-3 Zsigovics I. (2003), Öntömörödő beton, PhD értekezés BME Építőmérnöki Kar Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék, 2003, p 97. Zsigovics, I. Öntömörödő betonok tervezése, BETON, XIV. évf., 2. szám, 2006, pp.8-9. 29

10. óra ea. BEDOLGOZÁS TECHNOLÓGIÁJA Kézi tömörítés döngölés csömöszölés Gépi tömörítés döngölő béka henger vibrohenger rúdvibrátor 200 Hz 12000 ford/perc, nagyfrekvenciás tűvibrátor. A lapvetően a habarcsot mozgatva tömörít. Vibrálási idő: 10-20 másodperc. Az országos átlag 5 másodperc. Különböző vastagságú tűvibrátorok vannak (30-80 mm). Minél vastagabb a vibrátor, annál hatékonyabb a tömörítő képessége. Pillérek tömörítésénél, ha a pillér mérete nagyobb, mint 50 cm, akkor célszerű 70-80 mm átmérőjű rúdvibrátort használni. Ellenkező esetben a pillérek sarkainál tömörítési hiányosságok jöhetnek létre. Erre a betontechnológiai leírásban fel kell hívni a figyelmet. 3500 ford/perc a kavicsot mozgatva tömörít 50000 ford/perc a vizet mozgatva tömörít és javítja a beton hidratációját. A változó frekvenciás vibrátor adja a legoptimálisabb tömörítést, így a beton a tömörítés során homogénebb lesz. Zsalurázó vibrátor, előre gyártásban alkalmazzák. Vibropréselés, azonnali kizsaluzást tesz lehetővé. Vibroasztal Vibrogerenda Vibroléc Vibrosimító Tárcsás simítók, propelleres, tárcsás Öntömörödő beton A beton saját magától légtelenedik. A tömörítési hibák elkerülésének eszköze. UTÓKEZELÉS Utókezelés: a beton számára különböző célból a feltétlen szükséges vízmennyiség benntartásának eszköze a beton szilárdulása során. Vízzel való elárasztás Nedves juta vagy terfil szövet Nedves juta vagy terfil szövet + műanyag fólia Fólia + hőszigetelő réteg + fólia Zsaluban tartás Párazáró szer Télen vízzel utókezelni nem lehet! A párolgás okozta hőveszteség növelheti a hőmérsékletkülönbséget a beton szerkezetben. 30

BETONOZÁSI HIBÁK JAVÍTÁSA 1. felületi hibák javítása 2. kéregrepedések javítása 3. átmenő repedések javítása 4. vízzárósági hibák javítása Korrózióvédő, esztétikai javítás Korrózióvédő, erőátadó, esztétikai javítás Irodalom: Beton és vasbeton készítése. Műszaki Előírás MÉÁSZ ME-04. 19:1995 11. óra ea. HIDEG IDŐBEN VALÓ BETONOZÁS, KIZSALUZÁS Ha éjszakai fagy várható, vagy a hűvösebb időben gyorsabb kizsaluzási idő szükséges, akkor az alábbiak szerint kell eljárni. 1. A CEM I 42,5 pc helyett CEM I 42,5 Rpc-t, CEM II 32,5 heterogén cement helyett CEM I 42,5 pc-t, CEM III 32,5 helyett CEM I 42,5 pc-t, CEM V 32,5 helyett CEM I 42,5 pc-t kell alkalmazni. 2. 10 C levegő hőmérsékletig fagyásgátló adalékszert kell alkalmazni, és célszerű a cementtartalmat 20 kg/m 3 rel növelni. +5 és -10 C levegő hőmérséklet között az adagolást a cementtartalomra vonatkoztatva az adalékszerre vonatkozó utasítás szerint kell elvégezni. Fagyásgátló adalékszer helyett kötésgyorsító adalékszer is használható előzetes próbakeverési eredmények alapján. Kezdeti szilárdságnövelésre PCE alapú adalékszer is alkalmazható előzetes próbakeverések alapján. Az eredmények jobbak is lehetnek mint kötésgyorsító adalékszerrel, és csökkenti a technológiai kockázatot, egy kötésgyorsítóhoz viszonyítva. 3. -10 C napi hőmérséklet alatt betonozni TILOS! Ha ennél hidegebb idő van, akkor a beton védelméről melegítéssel gondoskodni kell. Pl. fóliasátor fűtéssel, vagy gőzölés. 4. Az éjszakai hirtelen lehűléstől a beton szerkezetet hőszigetelő takarással kell védeni. Különösen fontos ez 20cm-nél vékonyabb szerkezetek esetében. A hőszigetelő takaró réteg, pl. célszerűen 3-5 cm vastagságú polifoam legyen. De más hőszigetelő anyag is alkalmazható. 5. A betont csak fóliával takarni TILOS! 6. A beton hőmérséklete kiszállításkor +15±3 C legyen. Célszerű a 12 C feletti hőmérséklet tartása a kizsaluzási idő csökkentése miatt. A nagyon meleg 20 C feletti beton nem szerencsés a kiszáradási veszély miatt (zsugorodás). 31

7. A betont 0 C alatt nedvesen utókezelni TILOS! Hőszigetelő takarással (polifoam, vastag terfil, gumiszivacs, polisztirol, stb.) kell védeni a kiszáradástól. 8. A betont a megfagyástól addig védeni kell, amíg meg nem haladja az 5 N/mm 2 -es kritikus szilárdságot, és el nem éri a 7 N/mm 2 es szilárdságot. Ez egyben a kizsaluzási szilárdság is. Ennek ellenőrzése Schmidt-kalapáccsal lehetséges, és az előírt értékhez 20-as vízszintesen mért visszapattanási érték tartozik. Ezt, ha lehetséges, célszerű a tényleges betonösszetételre leellenőrizni és pontosítani. 9. A téli időszakban a beton fokozott kiszáradása várható, ezért adott esetben párazáró szer alkalmazása is célszerű. 10. A frissbeton keverése során a keverővíz hőmérséklete ne legyen több mint 40 C, mert a cement gyorskötését idézheti elő, ami a cementpép csomósodását és konzisztencia vesztést okozhat. 11. A betonacélokról a jeget, havat jégoldó folyadékkal kell eltávolítani, ha a betonozás megkezdéséig nem olvad le róla. (ENVECO Kft. Hungary, Transzheat) KIZSALUZÁSI IDŐRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK A jelenlegi építési gyakorlat számára a kizsaluzás időre vonatkozó pontos leírást a szabványok nem tartalmaznak! Az MSZ-04-803/5-1989 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek helyszínen készített beton és vasbeton szerkezetek című szabvány 1.2. pontja szerint: A szerkezet zsaluzatát csak akkor szabad elbontani, ha a beton már annyira megszilárdult, hogy saját tömegét, valamint a további munkákkal kapcsolatos terheket biztonsággal hordani tudja. Ebből nem derül ki, hogy hogyan kell a kizsaluzási időt megállapítani, hiszen még irányelveket sem ad. Ez egy axióma értelmű megállapítás, amivel mindenki a legkisebb ellenvetés nélkül egyetért. Irányelveket a MÉASZ ME-04.19:1995 Beton és vasbeton szerkezetek készítése műszaki előírás 5. fejezet A beton készítése 5.9.3. pontja ad. A pont címe: A zsaluzat elbontása (1. sz. melléklet). Ez az irányelv csak a +15 C és a +25 C közötti környezeti hőmérsékletre, nem hőérlelt betonra vonatkozik. Nem írja le, hogy milyen fajta hőmérsékletről (max, min, átlag, középérték) van szó. Ez az előírás így a téli, tavaszi, őszi időszakban nem alkalmazható. Még úgy sem, hogy az egyenértékű korra való átszámítást alkalmazzuk. Az egyenértékű kor a nem 20 C-on tárolt betonok azon korát jelenti, mintha 20 C-on tárolták volna. Használható előírást, a zsalurendszereket gyártó cégek adnak. 32

Itt figyelemre méltó módon megadják a 8 N/mm 2 -es legkisebb beton nyomószilárdsági értéket. Ez az érték arra vonatkozik, hogy a zsalutábla leválasztására a beton felületéről biztonsággal lehetséges. A beton felülete, élek, sarkok épek maradnak a kizsaluzás során fellépő mechanikai igénybevételek esetén is. A PERI zsalurendszer a födémvastagság függvényében határozza meg a kizsaluzási szilárdságot. A KIZSALUZÁS, MINT TECHNOLÓGIA A gyors építési ütem, a zsalubérletre fordított összeg csökkentésének igénye nagyon nehéz feladat elé állítja a beton és építéstechnológiát, mivel minden lehetséges tartalékot, néha kockázatot is vállalva, kihasznál a kivitelező; inkább vállalja az esetleges kizsaluzási hibák javítását. Ezért az ésszerű, gyors kizsaluzási idő megállapítására az igény a kivitelezői oldalról jelentkezik, főleg a hideg időben való munkavégzés során. A kizsaluzási idő megállapítását befolyásoló tényezők: a zsalutábla tapadási, formaleválasztási képessége, nyomott vagy hajlított a szerkezet, milyen a zsaluzat utókezelő szerepe, milyen igény van a nyersbeton felületével kapcsolatban, milyen statikai igény merül fel a kizsaluzott szerkezettel kapcsolatban, milyen a beton összetétele. A beton és építéstechnológia kétféleképpen kezelheti a kizsaluzással kapcsolatos dolgokat: a) A megadott technológia mellett, az időjárási viszonyokat figyelembe véve, mennyi az optimális kizsaluzási idő. b) Egy adott kizsaluzási időhöz, megadott körülmények között, milyen betontechnológia szükséges, hogy a kizsaluzás biztonsággal végrehajtható legyen. A kizsaluzási idő csökkentésének technológiai eszközei: nagyobb kötéshőjű cement; kisebb víz-cementtényező; nagyobb cementtartalom; kötésgyorsító adalékszer; formaleválasztó szer célszerű megválasztása; hőszigetelő takarás. 33

MÓDSZEREK A KIZSALUZÁSI IDŐ MEGÁLLAPÍTÁSÁRA Próbakizsaluzás Ez a módszer csak nyomott szerkezetek esetén célszerű. A próbakizsaluzáskor keletkező esetleges felületi betonhibákat utólag ki kell javítani. Roncsolásmentes szilárdság becslés Főleg hajlított szerkezeteknél és előírt teherbírást elérő szerkezetek kizsaluzásánál alkalmazzák. Szerkezettel együtt tárolt próbatestek vizsgálata Statikailag indokolt esetben a tervező kérésére, vagy a kizsaluzás megkezdéséhez tervezői hozzájárulásához szükséges módszer. Egyenértékű kor számítása hőmérsékletméréssel Környezeti hőmérsékletmérésből, illetve a szerkezet belsejében végzett hőmérsékletmérésből áll. A LEGGYORSABB KIZSALUZÁSI IDŐ TECHNOLÓGIA A MAGASÉPÍTÉSI GYAKORLATBAN A kizsaluzási időt a zsaluleválasztási szilárdság adja meg. Így nyomott szerkezeti elemeknél (falak, oszlopok) próbakizsaluzással állapítják meg, míg hajlított szerkezeteknél (gerendák, födémek) ezt az értéket a 7 8 N/mm 2 nyomószilárdság elérése adja, amit célszerű roncsolásmentes módszerrel meghatározni. Ha megoldható, helyszínen tárolt próbatesteket is alkalmazhatnak, de ez a módszer biztonságosabb kizsaluzási időt tesz lehetővé. A födém, gerenda önsúlyából adódó terheléseket alátámasztással kell felvenni, hogy káros lehajlásokat elkerüljük. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a szerkezetben csak jelentős szemmel is jól látható káros alakváltozások után keletkezik repedés, mivel a korai szilárdulási szakaszban a betonnak rendkívül nagy a lassú alakváltozási képessége. Ezért a vasbeton szerkezeteket a kizsaluzással egyidőben azonnal alá kell támasztani. Az alátámasztás mértékét a zsalurendszer tervezői kell, hogy megadják. A Schmidt-kalapácsos módszer akkor megbízható, ha azt a tényleges betonösszetételre dolgozták ki. Fontos, hogy a próbatesteket közvetlen a vizsgálat előtt zsaluzzuk ki, majd mérjük meg a roncsolásmentes jellemzőket és törjük el a próbatesteket. Az így kapott adatokkal együtt lehet leellenőrizni, hogy megvan-e a 7 8 N/mm 2 -es beton nyomószilárdság, ami a biztonságos kizsaluzás feltétele. Ez a visszapattanási érték N tipusú Schmidt kalapáccsal mérve egy C 25-ös beton esetében kb. 20. 34