Gimnázium FÖLDRAJZ GIMNÁZIUM 9-10. évfolyam A földrajz tantárgy sajátos pedagógiai feladatai, követelményei A tantárgy tanításának célja: a természeti és a társadalmi folyamatokban való tájékozódás, változások, fejlődésük és következményeik megláttatása; a Föld és a rajta élő emberek közötti kapcsolat feltárása; áttekintés a földrajzi környezet jelenségeinek, folyamatainak, kölcsönhatásainak térbeli és időbeli eloszlásáról és differenciálódásáról a Földön; ismertesse meg a társadalmi-gazdasági életben jelenlevő többirányú, kölcsönös függőséget; az emberi jogok, más népek, nemzetek tisztelete, megismerésük és a velük való együttműködés igényének alakítása a humanitás és a tolerancia jegyében; a közgazdasági szemléletmód formálása; a környezeti gondolkodás fejlesztése, helyi, országos, kontinentális és globális példákkal; a tanulók felkészítése arra, hogy 12. évfolyam végén az érettségi vizsgát letehessék. A tantárgy tanításának további feladatait az évfolyamoknál, illetve a témáknál részletezzük. Sajátítsák el a tanulók az ismeretszerzési módszereket és bizonyítsák az önálló ismeretszerzéshez szükséges feldolgozási készségeiket, képességeiket: pontos megfigyelésekkel, önálló vizsgálatokkal, az ezekről alkotott véleménnyel; a megfigyeléseik, ismereteik szakszerű elmondásával, írásbeli és rajzos rögzítésével; az alapvető természettudományos módszerek alkalmazásával, az eredmények értékelésével és indoklásával; ábrák, grafikonok, diagramok, statisztikai adatsorok, képi és szimbolikus ábrázolási módok földrajzi tartalmának megértésével és összehasonlító elemzésével; különböző információs anyagokban (folyóiratok, szakkönyvek, lexikonok, filmek, internet) való tájékozódással, forráselemzéssel; vázlatrajz, metszet, térképvázlat készítésével; a rendszeres térképhasználattal: a szemléleti és logikai térképolvasással; térbeli és időbeli tájékozódásukat a Földről szerzett ismeretek felhasználásával; problémamegoldó gondolkodásban való jártasságukat a problémák, a törvényszerűségek felismerésével, döntéshozatallal; megfelelő kommunikációs készségüket a pontos és kifejező földrajzi szaknyelv alkalmazásával. Bizonyítsák tájékozottságukat az ismeretanyagban: a környezet anyagainak felismerésével, jellemzőik megkülönböztetésével (pl. ásványok, kőzetek, nyersanyagok, talajok); a földrajzi térben való eligazodáshoz szükséges topográfiai fogalmak ismeretével és alkalmazásával; 262
Gimnázium időbeni tájékozottságukat a földtörténeti, a társadalmi-gazdasági folyamatok nagyságrendjének ismeretével, az időbeli párhuzamok példáival, az időszámításokban való jártasságukkal; az alapvető földrajzi fogalmak, jelenségek, folyamatok, összefüggések megértésével és tartalmuk kifejtésével; a Föld egyes tájainak, országainak, kontinenseinek tipikus természeti és társadalmi jellemzőinek, kölcsönhatásainak ismeretével; lokális, regionális és globális környezettani és környezetvédelmi kérdésekről, az okokról, a megelőzés és a védekezés lehetőségeiről alkotott véleményükkel és cselekedeteikkel. A földrajzi tanulmányaik végén készségszinten tudjanak tájékozódni a természetföldrajzi és jártasság szinten a társadalomföldrajzi környezetben; Legyenek képesek arra, hogy földrajzi ismereteiket felhasználják a mindennapi életben. Az egyes évfolyamok fő témaköre: Földrajz: 9. évfolyam: Általános természeti földrajz Óraszám: Földrajz: 10. évfolyam: Társadalomföldrajz Óraszám: 74 óra 74 óra Felhasználható tankönyvek és segédletek: Nt 15 133/1 Dr. Nemerkényi Antal-Dr. Sárfalvi Béla: Általános természetföldrajz Nt 15 135/1 Dr. Bernek Ágnes-Dr. Sárfalvi Béla: Általános társadalomföldrajz FÖLDRAJZ 9. évfolyam Az általánosos természetföldrajz tanítására fordítható idő: heti 2 óra Az évi órakeret javasolt felosztása: Új anyag feldolgozására Összefoglalásra, ellenőrzésre Helyi adottságokra Összesen: 60 óra 9 óra 5 óra 74 óra korszerű, tudományosan megalapozott és rendszerezett természettudományi ismeretanyag és szemlélet nyújtása a Világegyetemről, a Földről mint égitestről és a geoszférákról a földrajzi környezet folyamatainak, összefüggéseinek átfogó rendszerként való értelmezéséhez; az előző évfolyamok követelményeire építve a kontinensek, tájak, országok típuspéldáin bemutatott jelenségek, folyamatok alkalmazása a Föld egészére, általánosítás a geoszférákra; a tanulók földrajzi gondolkodásának fejlesztése következtetések levonásával, a térbeli és időbeli földtörténeti és evolúciós változások bemutatásával, ok-okozati összefüggések elemzésével; bemutatni minden szférában a környezet adottságának változását, a természet védelmére irányuló megoldásokat a tanulók globális környezeti gondolkodásának fejlesztése céljából; 263
Gimnázium beláttatni a földrajzi kölcsönhatások legszembetűnőbb eredményét: a földrajzi zónalitást; bemutatni a természetföldrajzi övezetesség hatását a társadalom életére, a természeti adottságok és a településhálózat közötti kapcsolat alakulását; megismertetni a tanulókkal a népesség számának alakulását, kapcsolatát a természeti és a társadalmi viszonyokkal; fenti ismereteiket tudják felhasználni a Föld jellegzetes tájainak komplex jellemzésére, a zonalitás bizonyítására; értsék meg a kapcsolatot a népesség számának alakulása és a természeti és társadalmi viszonyok között; értsék meg, hogy a Föld egységes rendszer, amelynek bármelyik eleme károsodik, az ember élettere kerül veszélybe. Kozmikus környezetünk Térképészeti alapismeretek A geoszférák földrajza A természetföldrajzi övezetesség A természetföldrajzi övezetesség hatása a társadalmi-gazdasági életre Új anyag feldolgozására összesen: 10 óra 30 óra 10 óra 10 óra 60 óra Kozmikus környezetünk, Térképészeti alapismeretek a tanulók természettudományos világképének formálása a Föld kialakulásának, a Világegyetemben elfoglalt helyének bemutatásával, a mozgásaiból adódó következmények elemzésével; a tudomány és a technika új eredményeinek és a kutatások szerepének érzékeltetése a Földre vonatkozó ismeretek bővülésében, átértékelésében; térbeli- és időbeli tájékozódó képességük fejlesztése különféle méretarányú és tartalmú térképek alkalmazásával, földrajzi gyakorlatokkal. legyenek helyes képzeteik a Világegyetemről és a Földről mint az egész és a részviszonyáról; értsék meg és tudják egyszerűen megmagyarázni az égitestek egymás közötti kapcsolatait, mozgástípusait; megfigyeléseiket, tapasztalataikat tudják hasznosítani a témakörben; a térképi alapismeretekre építve legyenek képesek a készségszintű szemléleti és logikai térképolvasásra, tematikus térképek összehasonlító elemzésére, űrfelvételek értelmezésére, földrajzi gyakorlatok végzésére (északi irány meghatározása, a térkép tájolása, jelkulcs és keresőhálózat alkalmazása, távolságmérés, magasságmeghatározás, helymeghatározás, helyi- és zónaidő kiszámítása stb.). A Föld helye a Világegyetemben A Naprendszer A Föld alakja, fő mozgástípusai Tájékozódás a földi térben és időben A földrajzi környezet ábrázolása: a térkép A térképek fajtái méretarány és tartalom szerint A tér használata 264
Gimnázium Gyakorlatok Az űrkutatás szerepe a Föld megismerésében A műholdfelvételek A távérzékelés. Földrajzi felfedezők. Magyar világjárók A geoszférák földrajza korszerű magyarázatot adni a kőzetburok kialakulására, jelenségeire, folyamataira, a lemeztektonikai elmélet segítségével, az oksági összefüggések kiemelésével; a földtörténet fő eseményeinek időbeli követésével, az állandó változás érzékel- tetésével a tér- és időszemlélet, a rendszerezőképesség, az evolúciós szemlélet alakítása; megfigyelések és egyszerű vizsgálatok végzésével módot nyújtani a tanulóknak elméleti és gyakorlati ismereteik összekapcsolására; a légkör keletkezésének, összetételének, szerkezetének elemezésével, jelenségeinek bemutatásával ok-okozati összefüggések meglátása, a geoszférák kölcsönhatásának bizonyítása; annak tudatosítása, hogy a mennyiségi változások minőségi változást eredményeznek a légkörben is (pl. üvegházhatás); a rész és az egész kapcsolatának érzékeltetése a nagy földi légkörzés folyamatában; a légkörről szerzett ismeretek alkalmazása a mindennapokban, a gyakorlatban; a Föld mint egységes rendszer működésének bizonyítása: a hidroszféra jelenségeinek, főbb folyamatainak, a víz körforgásának megismertetésével, a többi szférára gyakorolt hatásainak bemutatásával; a víz, a gazdaság és a mindennapi élet kapcsolata a vízszennyezés következményeinek elemzésével, a víztisztítás hangsúlyozásával; a komplex vízgazdálkodás jelentőségének kiemelése azzal a céllal, hogy a tanulók felismerjék a nemzetközi összefogás szükségességét a hidroszféra védelmében. ismerjék a tanulók a kőzetburokhoz kapcsolódó általános fogalmak jellemző tartalmi jegyeit, ismerjék fel a természetben, ábrákon, képeken tudjanak előfordulási helyeikre példákat mondani, s azokat mutassák meg a térképen; értsék meg és tudják ábrákon magyarázni: a geoszférák kialakulásának, a földfelszín fejlődésének, a kőzetek és ásványok keletkezésének folyamatát; megfigyeléseik, vizsgálataik alapján ismerjék fel a legfontosabb kőzeteket, ásványokat; legyenek képesek a témakörhöz kapcsolódó fizikai, kémiai, biológiai ismeretek alapvető szintézisére; rendelkezzenek a tanulók szilárd ismeretekkel a levegőburokról, használják a témakör alapvető fogalmait biztonságosan írásbeli és szóbeli megnyilvánulásaikban egyaránt; értsék meg és magyarázzák a természetben megfigyelt, képeken-rajzokon ábrázolt folyamatokat: a levegő felmelegedését, és lehűlését, a felhő- és csapadékképződést, a ciklon és az anticiklon keletkezését, a nagy földi légkörzést, a monszun kialakulását, a klímaváltozást, a levegő szennyeződését; lássák be és bizonyítsák példákkal az összefüggéseket: a Föld mozgástípusai a hőmérséklet napi és évi járása, hőmérséklet - magasság - légnyomás, a napsugarak hajlásszöge - földrajzi szélesség, domborzat - a felszín minősége - felmelegedés, ózon - káros sugárzás - ózonlyuk, ciklonok és anticiklonok - az időjárás változása, hőmérséklet és csapadék - mezőgazdaság között; 265
Gimnázium tudják biztonsággal elvégezni, megoldani a következő gyakorlatokat: meteorológiai és időjárási térképek elemzése, tematikus térképek (hőmérséklet, szél, csapadék) értelmezése, időjárási megfigyelések és mérések végzése, középhőmérséklet és hőingás kiszámítása, adatok grafikus ábrázolása és összehasonlítása; definiálják és bizonyítsák példákkal a tanulók a hidroszféra általános fogalmainak jellemzőit, ismerjék fel a természetben, képekben, ábrákon tudjanak példákat mondani előfordulásaikra, s mutassák meg a térképen azokat; ismerjék fel és magyarázzák: a víz körforgásának, az óceánok és tengerek mozgási áramlási rendszerének, a folyó és a jég felszínformálásának, a tavak keletkezésének folyamatát, a víztisztítás szükségességét és lehetőségeit; ismerjék a talaj kialakulását, összetételét és szerkezetét, a Föld jellemző talajfajtáit; ismerjék a Föld belső és külső erőinek a szerepét a felszínfejlődésben, a jellegzetes felszínformák kialakulásában; legyenek képesek önállóan elvégezni a témakörökhöz kapcsolódó gyakorlati feladatokat. A Föld belső szerkezete Kőzetlemezek - lemeztektonika A kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység A kőzetlemezek és a földrengések A kőzetlemezek és a hegységképződés A litoszféra építőkövei - a kőzetek A Föld története A légkör anyaga és szerkezete A napsugarak nyomában a levegő felmelegedéséig Az időjárás és az éghajlat elemei Ciklonok, anticiklonok Az általános légkörzés A monszun szélrendszer A légszennyezés nem ismer határokat! Óceánok és tengerek A tengervíz mozgásai Felszín alatti vizek Felszíni vizek A vízszennyezés sem ismer határokat! A földfelszín formakincse A Föld belső és külső erői, felszínformálásuk A talaj A természetföldrajzi övezetesség bemutatni a természetföldrajzi tényezők kölcsönhatásának eredményét: a zonalitást, s ezáltal a tanulók analizáló-szintetizáló képességének fejlesztése; a földrajzi gondolkodás algoritmusának kialakítása az éghajlati jellemzők, a talaj, az élővilág, a vízháztartás, a főbb felszínformáló folyamatok és a gazdasági tevékenység szisztematikus összehasonlításával; a tanulók ökológiai szemléletének fejlesztése. 266
Gimnázium ismerjék a tanulók a zonalitáshoz kapcsolód új fogalmak tartalmi jegyeit és tudják a fogalmakat topográfiailag is kapcsolni az egyes zónákhoz; értelmezzék és magyarázzák a szoláris és a módosított éghajlati övezetek kialakulását; a szél, a folyók, a jég, az aprózódás és a csapadék felszínformáló munkáját; tudják elvégezni biztonsággal az alábbi földrajzi gyakorlatokat: klímadiagram felismerése, összehasonlító elemzése, tájakkal való azonosítása; tematikus térképek logikai elemzése (pl. éghajlat, talaj, természetes növénytakaró); a témakör feldolgozásakor alkalmazzák a kontinensföldrajzban szerzett ismereteiket. Az éghajlati és a földrajzi övezetesség kialakulása A forró övezet A mérsékelt övezet A hideg övezet A hegyvidékek függőleges övezetessége Az egyes övezetek környezeti gondjai, válságterületei A természetföldrajzi övezetesség hatása a társadalom életére a természeti környezet és a társadalom kapcsolatának bemutatása, a kapcsolat idő- beli változásának, a természetfejlődést befolyásoló szerepének megismertetése; a Föld eltérő természeti és társadalmi adottságú térségeire jellemző népesedési folyamatok, demográfiai jelenségek időbeli változásának bemutatása, következtetések megfogalmazása; az ember egyéniségének és alkotásainak tiszteletére nevelés, a másság elfogadása más népek, kultúrák sajátos értékeinek megismertetése. ismerjék a tanulók a népességre és a településekre vonatkozó legfontosabb alapfogalmakat; értsék meg és tudják ábrán elemezni a népesedési ciklus szakaszait, a fiatalodó és öregedő társadalmak tipikus korfáit, a világ népességének növekedését; indokolják a természeti adottságok és a népesség földrajzi eloszlásának összefüggéseit; tudják jellemezni a főbb településtípusokat; magyarázzák és bizonyítsák példákkal a népességmozgások különböző típusait; lássák be a Föld eltartóképessége, a demográfiai robbanás és a növekvő fogyasztás közötti összefüggést, s ennek a környezetre gyakorolt hatásait; használják a témakörben biztonsággal a statisztikai adatokat, a települési alaprajzokat, a tematikus térképeket, a különféle forrásanyagokat ismereteik bővítésére. Természet és társadalom: a kapcsolat történelmi alakulása A világnépesség növekedése A népességnövekedés tényezői és következményei A népesség összetétele, eloszlása és sűrűsége A települések és a városiasodás folyamata 267
Gimnázium FÖLDRAJZ 10. évfolyam A társadalomföldrajz tanítására fordítható idő: heti 2 óra Az évi órakeret javasolt felosztása: Új anyag feldolgozása Összefoglalásra, ellenőrzésre Helyi adottságokra Összesen: 60 óra 8 óra 6 óra 74 óra a kontinensek és országok konkrét példái alapján általánosítás a világban lezajló társadalmi folyamatokra, a gazdaság ágazati és területi szerveződésére; a globalizáció, a piacgazdaság működésének bemutatásával segítsük a tanulók világban való eligazodását; a nemzetközi intézmények, pénzügyi szervezetek, transznacionális vállalatok szerepének bemutatásával áttekintő képet adni a világgazdaság mozgatórugóiról; a környezeti adottságokkal való ésszerű gazdálkodásra és józan önmérsékletre nevelés a fogyasztásban: a túlnépesedés, az urbanizáció, a korlátozott nyersanyag és energiakészlet ellentmondásainak bemutatásával; a tanulók komplex szemléletének fejlesztése a társadalmi jelenségek, folyamatok változásukban történő elemzésével, következményeik mérlegelésével. legyenek képesek a tanulók a tankönyv és a különféle információhordozók (televízió, napi sajtó, internet stb.) segítségével megszerzett adatok, tények birtokában következtetések levonására, általánosítások megfogalmazására, ismereteik új szituációban történő alkalmazására; legyen áttekintő képük a gazdaság tagolódásáról, szerkezetéről, rendszeréről; ismerjék fel és indokolják a földrajzi munkamegosztás szükségességét, az együttműködés sokféle lehetőségét; az ismeretek megszerzéséhez legyenek jártasak statisztikai adatsorok, grafikonok, diagramok olvasásában, elemzésük tükrözze elméleti ismereteik biztonságát; legyenek nyitottak a tömegkommunikáció követésére, tudják ezek aktuális híreit ismereteik bővítésére használni. A világ változó társadalmi-gazdasági képe 30 óra A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok, országok 30 óra A globális környezeti problémák földrajzi vonatkozásai 8 óra Új anyag feldolgozására összesen 68 óra A világ változó társadalmi-gazdasági képe ismerjék a gazdasági élet legfontosabb ágait, kapcsolatait, telepítő tényezőit, szerepük átértékelődését; 268
Gimnázium tudjanak a világgazdaság jellemző folyamatairól, a globalizációról s annak jelentőségéről; ismerjék a nemzetközi együttműködés lehetőségeit, a nemzetközi szervezetek szerepét; tudják a piacgazdaság jellemzőit, s a transznacionális vállalatok szerepét a világgazdaságban; mutassuk be konkrét példákon a működőtőke és a pénz világát. értsék meg a kapcsolatot az egyes gazdasági ágazatok között; fedezzék fel az egyes ágazatok jelentőségének változásait; ismerjék a világgazdaság fő folyamatait, a világgazdasági szerepkörök változásait; ismerjék a nemzetközi szervezetek nevét, fő tevékenységi körét, szerepét a világ társadalmi-gazdasági életének irányításában; legyenek ismereteik a transznacionális vállalatok, a működőtőke helyéről, szerepéről napjaink gazdaságában; ismerjék a tőzsde szerepét, a világ meghatározó pénzügyi szervezeteit; ismerjék a tanulók a gazdasági fejlettség nemzetközi összehasonlításra alkalmas mutatóit, s tudjanak ezek kvantitatív jellemzőinek összehasonlításával tendenciákat megfogalmazni; értsék meg a nemzetközi tőke, a pénzügyi függőség, az adósság szerepét a gazdaságban; alkalmazzák készségszinten információforrásként a nemzetközi statisztikai adatokat, grafikonokat, diagramokat, tankönyvi ábrákat, újságcikkeket stb. A világgazdaság meghatározó tényezői A gazdasági fejlettség fő mutatói Az országok közötti gazdasági kapcsolatok hagyományos formái A gazdasági ágazatok jellemzői A nemzetközi tőke, az adósság, a pénzügyi függés szerepe a gazdaságban Nemzetközi szervezetek és feladataik A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok, országok ismerjék a gazdasági fejlettség területi különbségeinek okait; tudjanak az egyes világgazdasági pólusok jellemzőiről; tudják a világgazdaság fő folyamatait bemutatni egyes régiók, országcsoportok, országok példáján; tudják elhelyezni Magyarországot a világgazdaságban, az európai országok között; a tanulók rendszerezőképességének fejlesztése, valóságlátásnak segítése a világgazdaság új szempontok alapján történő bemutatásával: az ágazati és területi elv érvényesítésével; a kontinensek és országok regionális földrajza alapján általánosítások a világ legszegényebb és leggazdagabb térségeiről; érzékeltetni a gazdaság legdinamikusabban fejlődő ágazatainak szerkezeti és területi átrendeződését, a tendenciákat; módot nyújtani a tananyag, az aktuális forrásanyagok és a tapasztalatok egybevetésére, az erőforrásokkal való megfontolt gazdálkodás szükségességének belátására; a szolgáltatási szféra, a tudomány szerepének sokoldalú bemutatása a gazdaságban; a termelés és fogyasztás környezetre gyakorolt hatásainak bemutatása. 269
Gimnázium ismerjék és alkalmazzák helyesen a tanulók a gazdasági ágazatok körébe tartozó általános fogalmakat, tudjanak előfordulásaikra példát mondani; statisztikai táblázatok, más információhordozók (televízió, rádió, internet) adatai segítségével események, földrajzi folyamatok közti összefüggéseket tudjanak felfedezni; lássák a világpolitikai eseményei és a gazdaság közötti összefüggést; legyenek képesek biztonsággal elvégezni a következő földrajzi gyakorlatokat: különböző tematikus térképek logikai térképolvasása, folyamatábrák, korfák önálló elemzése, statisztikai adatsorokból grafikonok, diagramok összeállítása stb. A világgazdaság földrajzi szerkezete Az amerikai világgazdasági erőtér, USA és Latin-Amerika Japán és a csendes-óceáni erőtér Az Európai Unió, valamint a közép- és a kelet-európai országok Magyarország A globális környezeti problémák földrajzi vonatkozásai az eddigi tananyag új szempontok szerinti áttekintésével a Földünk és környezetünk műveltségi terület szintézisének megteremtése; a tanulók rendszerelméletének fejlesztése annak tudatosításával, hogy a Föld egységes rendszerként működik, s a földrajzi ismeretek ennek megértését segítik; mutassuk be konkrét példákon, hogy a helyi, a regionális és a globális problémák a természet és a társadalom törvényei alapján összegződnek, s Földünk létét veszélyeztetik; jövőnk feltétele: hogy tanítványaink igyekezzenek ismereteiket döntéseikben és cselekedeteikben is érvényre juttatni, s ezt a szemléletet továbbadni. értsék meg a tanulók a termelés és a fogyasztás növekedésének hatását a természeti folyamatokra s a környezeti állapot romlásának visszahatását a társadalmi-gazdasági fejlődésre; lássák be az ellentmondást az ásványok, energiahordozók kitermelésének és felhasználásának eltérő földrajzi helyei között, a készletek végességét; alakítsanak ki véleményt a népesedés, az élelmezési gondok és az élet minőségének kapcsolatáról; érzékeljék a kulcskérdést: a fenntartható fejlődés és a fogyasztás megfelelő arányának kérdőjeleit. Az emberi tényezők szerepe a gazdasági és társadalmi életben A népesedési és urbanizációs válság Az emberiség élelmezési helyzete A Föld természeti erőforrásai A megsebzett Föld A fenntartható fejlődés kérdőjelei 270
Gimnázium FAKULTÁCIÓ 11-12. évfolyam Cél kifejleszteni a tanulókban közösségük, országuk, régiójuk, a szomszédos országok és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvétel készségét a gazdaság különböző területeink és környezetvédelemben kialakuló területi és nemzetközi együttműködések szükségességének felismertetése a hazai és európai természeti és társadalmi, kulturális és tudományos értékek megismertetésével járuljon hozzá a reális alapokon nyugvó nemzeti és Európa tudat kialakításához környezettudatos életmód kialakítása a különböző társadalmi csoportok, nemzetiségek, népek életformája, kultúrája, értékei iránti tisztelet kialakulásának elősegítése, az egymásrautaltság, a kölcsönös függőség megértetése Követelmény Középszintű szóbeli érettségi vizsga követelményei, amely az érettségire készít fel. Emeltszintű érettségi vizsga: írásbeli szóbeli Emeltszintű követelményeket tartalmaz. Felkészít az érettségire, továbbtanulásra, OKTVre. Tananyag A Föld a Világegyetemben. A Naprendszer földi összefüggései. A földrajzi környezet ábrázolása. Természeti környezetünk földrajzi összefüggései Európa és a többi kontinens regionális földrajzi és környezeti jellegzetességei. Hazánk helye és kapcsolatai Európában. Társadalmi-gazdasági környezetünk földrajzi összefüggései. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai. A jövő kihívásai és a túlélési stratégiák. Heti óraszám: középszint 2 óra emeltszint 2 óra Értékelés Az előző évfolyamok ismertetése szerint. Emelt szinten számítási- és tesztfeladatok megoldása. 271
Szakközépiskola FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK SZAKKÖZÉPISKOLA 9-12. évfolyam A földrajz tantárgy sajátos pedagógiai feladatai, követelményei A tantárgy tanításának célja: a természeti és a társadalmi folyamatokban való tájékozódás, változások, fejlődésük és következményeik megláttatása, értelmezése; a Föld és a rajta élő emberek közötti kapcsolat feltárása; áttekintés a földrajzi környezet jelenségeinek, folyamatainak, kölcsönhatásainak térbeli és időbeli eloszlásáról és differenciálódásáról a Földön; mutassa be a világ társadalmi-gazdasági képének változását, a világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiókat, országcsoportokat, országokat; adottságaink, nemzeti értékeink, világban elfoglalt helyünk bemutatása, a haza földrajzának ismeretén alapuló hazaszeretet és nemzettudat formálása; az emberi jogok, más népek, nemzetek tisztelete, megismerésük és a velük való együttműködés igényének alakítása a humanitás és a tolerancia jegyében; a természet szépségeinek, értékeinek, harmóniájának megbecsülése, az ember és a természet kapcsolatának élményszerű átélése; a környezeti gondolkodás fejlesztése helyi, országos, kontinentális és globális példákkal. A szakközépiskolai földrajzoktatás felkészíti a tanulót az érettségi vizsgára, segíti a pályaorientációt és felkészít a felelős állampolgári szerepre. Sajátítsák el a tanulók az ismeretszerzési módszereket, és bizonyítsák az önálló ismeretszerzéshez szükséges feldolgozási készségeiket, képességeiket: legyenek képesek tendenciák megfogalmazására, statisztikai adatsorok elemzésére; az alapvető természettudományos módszerek alkalmazásával tudjanak ismereteket szerezni különböző forrásokból; különböző információs anyagokban (folyóiratok, szakkönyvek, lexikonok) való tájékozódással, forráselemzéssel; a rendszeres térképhasználattal: a szemléleti és logikai térképolvasással; térbeli és időbeli tájékozódásukat a Földről szerzett ismeretek felhasználásával; megfelelő kommunikációs készségüket a pontos és kifejező földrajzi szaknyelv alkalmazásával. Bizonyítsák tájékozottságukat az ismeretanyagban: a környezet anyagainak felismerésével, jellemzőik megkülönböztetésével (pl. ásványok, kőzetek, nyersanyagok, talajok); a földrajzi térben való eligazodáshoz szükséges topográfiai fogalmak ismeretével és alkalmazásával; logikai térképolvasással; statisztikai adatok elemzésével; kiselőadások tartásával; újságcikkek, híradások figyelésével, gyűjtésével, terméklisták összeállításával; lokális, regionális és globális környezettani és környezetvédelmi kérdésekről, az okokról, a megelőzés és a védekezés lehetőségeiről alkotott véleményükkel és cselekedeteikkel. Tankönyvek: Nemerkényi Antal : Általános természetföldrajz Dr Bernek Ágnes- Dr Sárfalvi Béla : Általános társadalomföldrajz 272
Szakközépiskola FÖLDRAJZ 9. évfolyam Az általános természetföldrajz tanítására fordítható idő: heti 2 óra Az évi órakeret javasolt felosztása: Új anyag feldolgozására: Összefoglalásra, ellenőrzésre: Helyi adottságokra: Évvégi ismétlés Öszesen: 55 óra 10 óra 5 óra 4 óra 74 óra korszerű, tudományosan megalapozott és rendszerezett természettudományi, ismerettudományi ismeretanyag és szemlélet nyújtása a Világegyetemről, a Földről mint égitestről és a geoszférákról a földrajzi környezet folyamatainak, összefüggéseinek átfogó rendszerként való értelmezéséhez; az előző évfolyam követelményeire építve a kontinensek, tájak, országok típuspéldáin bemutatott jelenségek, folyamatok alkalmazása a Föld egészére, általánosítás a geoszférákra; a tanulók földrajzi gondolkodásának fejlesztése következtetések levonásával, a térbeli és időbeli földtörténeti és evolúciós változások bemutatásával, ok-okozati összefüggések elemzésével; bemutatni minden szférában a környezet adottságának változását, a természet védelmére irányuló megoldásokat a tanulók globális környezeti gondolkodásának fejlesztése céljából; beláttatni a földrajzi kölcsönhatások legszembetűnőbb eredményét: a földrajzi zonalitást; bemutatni a földrajzi övezetesség hatását a társadalmi-gazdasági életre. ismerjék a tanulók a Föld szféráihoz kapcsolódó természetföldrajzi jelenségeket, tényeket, fogalmakat, folyamatokat és összefüggéseket, s tudják ezeket fejlődésükben, változásukban is bemutatni; fenti ismereteiket tudják felhasználni a Föld jellegzetes tájainak komplex jellemzésére, a zonalitás bizonyítására; értsék meg, hogy a Föld egységes rendszer, amelynek bármelyik eleme károsodik, az ember élettere kerül veszélybe. Kozmikus környezetünk, térképészeti alapismeretek a tanulók természettudományos világképének formálása a Föld kialakulásának, a Világegyetemben elfoglalt helyének bemutatásával, a mozgásaiból adódó következmények elemzésével; a tudomány és a technika új eredményeinek és a kutatások szerepének érzékeltetése a Földre vonatkozó ismeretek bővülésében, átértékelésében; térbeli- és időbeli tájékozódó képességük fejlesztése különféle méretarányú és tartalmú térképek alkalmazásával, földrajzi gyakorlatokkal. 273
Szakközépiskola legyenek helyes képzeteik a Világegyetemről és a Földről, mint az egész és a rész viszonyáról; értsék meg és tudják egyszerűen megmagyarázni az égitestek egymás közötti kapcsolatait, mozgástípusait; megfigyeléseiket, tapasztalataikat tudják hasznosítani a témakörben; a térképi alapismeretekre építve legyenek képesek szemléleti és logikai térképolvasásra, tematikus térképek összehasonlító elemzésére, űrfelvételek értelmezésére, földrajzi gyakorlatok végzésére (északi irány meghatározása, a térkép tájolása, jelkulcs és keresőhálózat alkalmazása, távolságmérés, magasságmeghatározás, helymeghatározás, helyi és zónaidő kiszámítása stb.). A Naprendszer. A Föld helye a Naprendszerben A Föld alakja, fő mozgástípusai Tájékozódás a földi térben és időben A földrajzi környezet ábrázolása: a térkép A térképek fajtái méretarány és tartalom szerint A térkép használata Gyakorlatok Az űrkutatás szerepe a Föld megismerésében A műholdfelvételek A távérzékelés. Földrajzi felfedezők. Magyar világjárók A geoszférák földrajza A kőzetburok földrajza korszerű magyarázatot adni a kőzetburok kialakulására, jelenségeire, folyamataira, a lemeztektonikai elmélet segítségével, az oksági összefüggések kiemelésével; a földtörténet fő eseményeinek időbeli követésével, az állandó változás érzékeltetésével a tér- és időszemlélet, a rendszerezőképesség, az evolúciós szemlélet alakítása; megfigyelések és egyszerű vizsgálatok végzésével módot nyújtani a tanulóknak elméleti és gyakorlati ismereteik összekapcsolására. értsék meg a tanulók és tudják ábrákon magyarázni: a geoszférák kialakulásának, a földfelszín fejlődésének, a kőzetek és ásványok keletkezésének folyamatát; megfigyeléseik, vizsgálataik alapján ismerjék fel a legfontosabb kőzeteket, ásványokat; legyenek képesek a témakörhöz kapcsolódó fizikai, kémiai, biológiai ismeretek alapvető szintézisére. A Föld kialakulása A kőzetburok felépítése A lemeztektonika alapjai A kőzetburokban lejátszódó folyamatok Az ásványok és kőzetek keletkezése, tulajdonságaik 274
Szakközépiskola A vízburok földrajza a Föld mint egységes rendszer működésének bizonyítása: a hidroszféra jelenségeinek, főbb folyamatainak, a víz körforgásának megismertetésével, a többi szférára gyakorolt hatásainak bemutatásával; a víz, a gazdaság és a mindennapi élet kapcsolata a vízszennyezés következményeinek elemzésével, a víztisztítás hangsúlyozásával; a komplex vízgazdálkodás jelentőségének kiemelése azzal a céllal, hogy a tanulók felismerjék a nemzetközi összefogás szükségességét a hidroszféra védelmében. ismerjék fel és magyarázzák: a víz körforgásának, az óceánok és tengerek mozgásiáramlási rendszerének, a folyó és a jég felszínformálásának, a tavak keletkezésének folyamatát, a víztisztítás szükségességét és lehetőségeit; legyenek képesek önállóan elvégezni a témakörökhöz kapcsolódó gyakorlati feladatokat. A vízburok kialakulása, elhelyezkedése A víz körforgása Az óceánok és a tengerek A tengervíz mozgásai A szárazföld vizei A felszín alatti vizek A szárazföldi jég Komplex vízgazdálkodás, árvízvédelem A légkör földrajza a légkör összetételének, szerkezetének megismerése; annak tudatosítása, hogy a mennyiségi változások minőségi változást eredményeznek a légkörben is (pl. üvegházhatás); a rész és az egész kapcsolatának érzékeltetése a nagy földi légkörzés folyamatában; a légkörről szerzett ismeretek alkalmazása a mindennapokban, a gyakorlatban. rendelkezzenek a tanulók ismeretekkel a légkörről, használják a témakör alapvető fogalmait; értsék meg a természetben megfigyelt, képeken-rajzokon ábrázolt folyamatokat: a levegő felmelegedését és lehűlését, a felhő- és csapadékképződést, a ciklon és az anticiklon keletkezését, a nagy földi légkörzést, a monszun kialakulását, a klímaváltozás- lássák az összefüggéseket: a Föld mozgástípusai - a hőmérséklet napi és évi járása, hőmérséklet - magasság - légnyomás, a napsugarak hajlásszöge - földrajzi szélesség domborzat - a felszín minősége - felmelegedés, ózon - káros sugárzás - ózonlyuk, ciklonok és anticiklonok - az időjárás változása, hőmérséklet és csapadék - mezőgazdaság között; tudják a meteorológiai és időjárási térképek, tematikus térképek (hőmérséklet, szél, csapadék) értelmezését, időjárási megfigyelések és mérések végzését, középhőmérséklet és hőingás kiszámítását, adatok grafikus ábrázolását és összehasonlítását 275
Szakközépiskola A légkör anyaga és szerkezete Az időjárás és az éghajlat elemei és változásai Ciklonok és anticiklonok A nagy földi légkörzés Időjárási térkép, meteorológiai jelentés, mérés elemzése A légkör jelentősége és védelme A földrajzi övezetesség bemutatni a természetföldrajzi tényezők kölcsönhatásának eredményét: a zonalitást; a földrajzi gondolkodás algoritmusának kialakítása az éghajlati jellemzők, a talaj, az élővilág, a vízháztartás, a főbb felszínformáló folyamatok és a gazdasági tevékenység szisztematikus összehasonlításával; a tanulók ökológiai szemléletének fejlesztése. ismerjék a tanulók a zonalitáshoz kapcsolódó új fogalmak tartalmi jegyeit, és tudják a fogalmakat topográfiailag is kapcsolni az egyes zónákhoz; értelmezzék és magyarázzák a következő folyamatokat: a talaj kialakulása, romlása és pusztulása; a szél, a folyók, a jég, az aprózódás és a csapadék felszínformáló munkája; tudják elvégezni az alábbi földrajzi gyakorlatokat: klímadiagram felismerése, tájakkal való azonosítása; tematikus térképek elemzése (pl. éghajlat, talaj, természetes növénytakaró); a témakör feldolgozásakor alkalmazzák a kontinensföldrajzban szerzett ismereteiket. A talaj kialakulása. Főbb talajtípusok Az éghajlat övezetessége. A szoláris és a valódi éghajlati övezetek A nagy földrajzi övezetesség A forró övezet A mérsékelt övezet A hideg övezet A hegyvidékek függőleges övezetessége Az egyes övezetek környezeti gondjai, válságterületei A természetföldrajzi övezetesség hatása a társadalmi-gazdasági életre a Föld eltérő természeti és társadalmi adottságú térségeire jellemző népesedési folyamatok, demográfiai jelenségek időbeli változásának bemutatásával, következtetések megfogalmazásával; az ember egyéniségének és alkotásainak tiszteletére nevelés, a másság elfogadása más népek, kultúrák sajátos értékeinek megismertetésével. 276
Szakközépiskola ismerjék a tanulók a népességre és a településekre vonatkozó legfontosabb alapfogalmakat; értsék meg a népesedési ciklus szakaszait, a fiatalodó és öregedő társadalmak tipikus korfáit, a világ népességének növekedését; indokolják a természeti adottságok és a népesség földrajzi eloszlásának összefüggéseit; tudják jellemezni a főbb településtípusokat; magyarázzák és bizonyítsák példákkal a népességmozgások különböző típusait; lássák be a Föld eltartóképessége, a demográfiai robbanás és a növekvő fogyasztás közötti összefüggést, s ennek a környezetre gyakorolt hatásait; használják a témakörben a statisztikai adatokat, a települési alaprajzokat, a tematikus térképeket, a különféle forrásanyagokat ismereteik bővítésére. Az emberfajták kialakulása és elterjedése Nyelvek, vallások A világnépesség növekedése, demográfiai átalakulás, szerkezet Népességmozgás Az urbanizáció. Városodás és városiasodás A települések típusai A települések működése, környezeti gondjai FÖLDRAJZ 10. évfolyam A társadalomföldrajz tanítására fordítható idő: heti 1 óra Az évi órakeret javasolt felosztása: Új anyag feldolgozása: Összefoglalásra, ellenőrzésre: Helyi adottságokra: Évvégi ismétlés Összesen: 27 óra 6 óra 2 óra 2 óra 37 óra a kontinensek és országok konkrét példái alapján általánosítás a világban lezajló társadalmi folyamatokra, a gazdaság ágazati és területi szerveződésére; a környezeti adottságokkal való ésszerű gazdálkodásra és józan önmérsékletre nevelés a fogyasztásban: a túlnépesedés, az urbanizáció, a korlátozott nyersanyag- és energiakészlet ellentmondásainak bemutatásával; a tanulók komplex szemléletének fejlesztése a társadalmi jelenségek, folyamatok változásukban történő elemzésével, következményeik mérlegelésével. legyenek képesek a tanulók a regionális földrajzban tanultak és az esettanulmányok alapján következtetések levonására, általánosítások megfogalmazására; legyen áttekintő képük a termelés, a fogyasztás, a kereskedelem kapcsolatáról; 277
Szakközépiskola ismerjék fel és indokolják a földrajzi munkamegosztás szükségességét, az együttműködés sokféle lehetőségét; ismerjék a piacgazdaság fogalmát, a működőtőke és a pénz világát; legyen képük a multinacionális vállalatok szerepéről a világgazdaságban; az ismeretek megszerzéséhez legyenek jártasak statisztikai adatsorok, grafikonok, diagramok olvasásában; legyenek nyitottak a tömegkommunikáció követésére, tudják ezek aktuális híreit ismereteik bővítésére használni. A világ változó társadalmi-gazdasági képe a tanulók jelenről alkotott reális világképének alakítása a világgazdaságról és annak fejlettségéről; közgazdasági szemléletük fejlesztése a gazdasági kapcsolatok hagyományos formáinak példáival, a piacgazdaság keretei között kialakult szervezeti formák bemutatásával; lehetőséget nyújtani a tanulóknak arra, hogy értelmezzék saját társadalmi tapasztalataikat, s belőlük vonjanak le következtetéseket. ismerjék a tanulók a gazdasági fejlettség nemzetközi összehasonlításra alkalmas mutatóit; értsék meg a nemzetközi tőke, a pénzügyi függőség, az adósság szerepét a gazdaságban; alkalmazzák információforrásként a nemzetközi statisztikai adatokat, grafikonokat, diagramokat, tankönyvi ábrákat, újságcikkeket stb. A gazdasági élet szerkezetének átalakulása A világgazdaság jellemző folyamatai A piacgazdaság A multinacionális vállalatok szerepe A működőtőke és a pénz világa Az adósságválság A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok a tanulók valóságlátásának segítése a világgazdaság új szempontok alapján történő bemutatásával; a kontinensek és országok regionális földrajza alapján általánosítások a világ legszegényebb és leggazdagabb térségeiről, gazdasági pólusairól; érzékeltetni a gazdaság legdinamikusabban fejlődő ágazatainak szerkezeti és területi átrendeződését, a tendenciákat; megismertetni az egyes régiók és Magyarország helyét és szerepét a világgazdaságban; módot nyújtani a tananyag, az aktuális forrásanyagok és a tapasztalatok egybevetésére, az erőforrásokkal való megfontolt gazdálkodás szükségességének belátására; a szolgáltatási szféra, a tudomány szerepének sokoldalú bemutatása a gazdaságban; a termelés és fogyasztás környezetre gyakorolt hatásainak bemutatása. 278
Szakközépiskola ismerjék és alkalmazzák helyesen a tanulók a gazdasági ágazatok körébe tartozó általános fogalmakat, tudjanak előfordulásaikra példát mondani; értsék meg a hagyományos iparágak fejlődésének és a modern gyáripar kialakulásának folyamatát, telephelyeik megválasztásának eltérő szempontjait; lássák a különbséget az egyes mezőgazdasági termelési módok között, s az összefüggést a természeti adottságok és a termesztett növények között; ismerjék a főbb gazdasági pólusok és Magyarország szerepét a világgazdasági folyamatokban. A világgazdaság földrajzi szerkezete Az amerikai gazdasági erőtér Japán és a csendes-óceáni erőtér Az Európai Unió és a közép-európai országok Magyarország Napjaink globális problémái és megoldásuk lehetőségei az eddigi tananyag új szempontok szerinti áttekintésével a Földünk és környezetünk tantárgy szintézisének megteremtése; a tanulók rendszerszemléletének fejlesztése annak tudatosításával, hogy a Föld egységes rendszerként működik, s a földrajzi ismeretek ennek megértését segítik; mutassuk be konkrét példákon, hogy a helyi, a regionális és a globális problémák a természet és a társadalom törvényei alapján összegződnek, s Földünk létét veszélyeztetik; jövőnk feltétele, hogy tanítványaink igyekezzenek ismereteiket döntéseikben, munkájukban és cselekedeteikben is érvényre juttatni, s ezt a szemléletet továbbadni. értsék meg a tanulók a termelés és a fogyasztás növekedésének hatását a természeti folyamatokra s a környezeti állapot romlásának visszahatását a társadalmi-gazdasági fejlődésre; lássák be az ellentmondást az ásványok, energiahordozók kitermelésének és felhasz nálásának eltérő földrajzi helyei között, a készletek végességét; alakítsanak ki véleményt a népesedés, az élelmezési gondok és az élet minőségének kapcsolatáról; érzékeljék az új technológiák és a hulladékhasznosítás szerepét a korlátozott készletekkel való gazdálkodásban; érzékeljék a kulcskérdést: a fenntartható fejlődés és a mérsékelt fogyasztás megfelelő arányának kérdőjeleit. Az emberi tényező szerepe a gazdasági és társadalmi életben A népesedési és urbanizációs válság Az emberiség élelmezési helyzete A Föld kifosztása A fenntartható fejlődés kérdőjelei 279
Szakközépiskola FÖLDRAJZ SZAKKÖZÉPISKOLA 11. évfolyam Heti óraszám: Évi óraszám: 2 óra 74 óra Évi órakeret felosztása: Új anyag Összefoglalás, ellenőrzés Feladatok Év végi ismétlés 60 óra 8 óra 3 óra 3 óra Témakörök 1. Tájékozódás a földtörténeti időben 2. Az Európán kívüli kontinensek tipikus tájainak és kiemelt országainak természet és társadalomföldrajza. Afrika, Ausztrália és Óceánia, Amerika, Ázsia 3. Európa országainak természet és társadalomföldrajza: általános kép, Az Európai Unió, Észak-Európa, Nyugat-Európa, Dél-Európa, Kelet-Európa. Tankönyv Próbáld Ferenc: Regionális földrajz 280
Szakközépiskola FÖLDRAJZ SZAKKÖZÉPISKOLA 12. évfolyam Heti óraszám: Évi óraszám: 2 óra 64 óra Évi órakeret felosztása: Új anyag Összefoglalás, ellenőrzés Helyi adottságok Felkészülés az érettségire (témakörökből) 45 óra 6 óra 5 óra 8 óra Témakörök 1. Közép-Európa tájainak és országainak természet és társadalomföldrajza. 2. A Kárpát-medence természet és társadalomföldrajza. 3. Természeti adottságok és társadalmi-gazdasági lehetőségek Magyarország tájain. Tankönyv Próbáld Ferenc: Regionális földrajz Bora Gyula: Nemerkényi Antal: Magyarország földrajza 281