Vásárosnaményi kistérség A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése 2014 Összeállította: Szontágh Éva MTA TK Budapest 2014
Tartalom Összefoglaló... 3 Bevezetés... 7 1. Ahelyzetfelmérésmódszerei... 8 1.1.Avizsgálatiminta... 8 1.2.Akutatásmérőeszközei... 10 2. Demográfiaijellemzők... 11 3.Gazdaságiaktivitás... 17 4.Szegénységéstársadalmikirekesztettség... 23 4.1.Relatívjövedelmiszegénység... 23 4.2.Anyaginélkülözésésahátrányokhalmozódása... 24 4.3.Acsaládokszegénységérzete... 29 4.4.Szociálisszolgáltatásokigénybevétele... 32 5. Lakáshelyzet... 34 5.1. A lakások állapota... 34 5.2. A lakókörülmények külső megítélése... 37 6. Koraiszocializáció,nevelés,oktatás... 39 6.1.Otthoninevelésikörnyezet... 39 6.2.Bölcsőde... 42 6.3.Óvoda... 43 6.4.Iskola... 46 7. Agyermekiszükségletekkielégítettsége... 55 8.Egészség... 62 9.Településselkapcsolatosvélemények... 67 10. Gyerekszegénységelleniprogram... 71 Felhasználtirodalom... 73 MELLÉKLET... 75 2
Összefoglaló Az országos átlaghoz képest a Vásárosnaményi a fiatalosabb kistérségek közé tartozik. Ugyanakkoragyerekszámazelmúlttízévbencsökkentakistérségben.Egyedüla15_ 17éveseklettekvalamiveltöbben,azáltalánosiskolásokésannálfiatalabbakszáma egyértelműen alacsonyabb. Adataink szerint a romák aránya a gyerekek körében az országos átlag közel négyszerese, de a fiatalabb korcsoportokban enyhén csökken a romagyerekekarányaanemromákéhozképest. A kistérség egyik legnagyobb problémája a foglalkoztatottság alacsony szintje és a magas munkanélküliség. Ebben a szűkös munkahelykínálaton kívül a lakosságalacsonyiskolázottságiszintjeisszerepetjátszik. Adataink szerint a gyermekes családokban élő aktív korúak 40%_a tekinthető munkaerőpiaci szempontból aktívnak (alkalmazott, vállalkozó, alkalmi munkát végez), ez az érték 13%_kal marad el az országos szinttől. A közfoglalkoztatottság magas aránya (12%) ellenére aháztartások18%_ábannincsenegyfoglalkoztatott sem.agyermekescsaládokbanélőfelnőttekközültízbőlnégyneklegfeljebbáltalános iskolaivégzettségevan,eznehezítiamunkaerőpiacielhelyezkedést,növeliacsaládok szegénységikockázatát. A szegénység és társadalmi kirekesztés többféle dimenzióban érinti a kistérségigyermekescsaládokat. A családok alacsony átlagos jövedelmének következtében a gyermekes háztartások fele, a gyermekeknek pedig 58%_a a szegénységi küszöb alatt él. Így a jövedelmi értelemben vett gyermekszegénység mértéke az országos átlagnak több mint kétszerese a kistérségben. Az anyagi nélkülözés terén kevésbé drámai a helyzet: összességében a deprivált és súlyosan deprivált családok aránya megközelítőleg az 3
országos arányokat mutatja. Ugyanakkor a jövedelmi értelemben szegény családok 65%_a egyben anyagilag nélkülözőnek, 50%_uk pedig súlyosan nélkülözőnek minősül. A kistérségben élő családok lakókörülményei sok esetben nem felelnek meg a társadalmilagelfogadhatóelvárásoknak. A kistérségben a lakások 15%_a szubstandardnak minősül, ez az arány ötszörösen meghaladjaazországosátlagot.aszegénycsaládokazátlagoskistérségiszínvonalnális lényegesenrosszabbkörülményekközöttélnek:legalábbmindennegyedikcsaládés minden harmadik gyermek lakóhelye nem felel meg a társadalmilag elfogadott elvárásoknak.akérdezőbiztosokvéleményeszerintaszegénygyerekekegyjelentős részének (29_45%) lakókörnyezete korántsem ideális fejlődésük szempontjából.ez leginkább akkor szembetűnő, amikor a térségi összes gyerekes háztartáshoz, és különösen a magasabb jövedelmű háztartásokhoz viszonyítva vizsgáljuk a szegény családoklakókörülményeit. A rosszabb anyagi helyzetű gyerekek kevésbé inspiráló otthoni nevelési környezetbenélnek. Többközöscsaláditevékenység,attólfüggetlenül,hogyanyagiáldozatotigényelvagy sem, gyakoribb a nem szegény, mint a szegény családokban. A legszámottevőbb különbség mégis a fizetős családi programok (mozi, színház, koncert, múzeum) szervezésében jelentkezik. Jelentős az eltérés a könyvekkel való ellátottság, a mesemondásésagyerekekolvasásiszokásaiterénis.aközösmeséléssel,olvasással, élmények feldolgozásával töltött idő a szegény családok 33%_ában, a nem szegény családok 13%_ában hiányzik. Mindkét családtípusban általános _ a családok háromnegyedében mindennapos,hogyagyerekek együtt étkeznek a szüleikkel. A kistérségi program keretében terjesztett Biztos Kezdet szemlélet, a beinduló gyerekházakagyerekekotthoniéletminőségéreispozitívhatástgyakorolhatnak. 4
Azóvodaihozzáféréslehetőségeikedvezőekakistérségben. Agyerekekdöntőtöbbségekorán,hároméveskorakörülelkezdiazóvodát.Ebbena tekintetben nincsen lényeges különbség a szegény és nem szegény családok gyermekeiközött.mivelazotthoninevelésikörnyezethiányosságaitazintézmények ellensúlyozhatják,ezértörvendetes,hogyaszegénygyerekeknekcsak4%_akezdiöt évesen, vagy később az óvodát. Igaz, ez arány még így is kétszerese a nem szegény gyerekekének. Az óvodákról jó véleménnyel vannak a szülők: 90%_uk nyilatkozott kifejezetten pozitívanazóvodaáltalbiztosítottszemélyiéstárgyifeltételekről.mindennegyedik szülő problémásnak érzi ugyanakkor a csoportok magas létszámát, túlzsúfoltságát, valamintagyerekközösségösszetételét(sokazerőszakos,verekedőgyerek). A szegény családban élő gyerekek iskolai teljesítménye rosszabb, mint a nem szegényeké. Arosszabbanyagikörülményekközöttélőgyerekeknegyedének3,0vagyazalattia tanulmányi átlaga, tizedük évet ismételt, 6%_uk pedig kisegítő, felzárkóztató osztálybajárt.azalternatív,tanóránkívülifejlesztőprogramokhoz,foglalkozásokhoz aszegényésnemszegénygyerekekegyenlőtlenüljutnakhozzá.mindezektükrébena tanodajellegűszolgáltatásoknakerősalétjogosultságaakistérségben. Az alacsony jövedelmű családokban a szülők eleve alacsonyabb iskolai végzettséget várnak el a gyerektől, mint a magasabb jövedelmű háztartásokban. A különbség a felsőfokú tanulmányokat illetően a legszembetűnőbb: míg a válaszadók tízbőlhat nem szegény gyerektől várnak diplomát, addig a szegény gyerekek körében ez az aránytízbőlkettő. Az óvodákhoz hasonlóan az iskolákban mind a személyi, mind a tárgyifeltételekkelelégedettekaszülők.problémákittisamagascsoportlétszámmal ésagyerekközösséggelkapcsolatbanmerülnekfel,azosztályoktúlzsúfoltságátpedig aszülőknegyedeérzékeli. 5
Akistérségbenagyerekszükségletekkielégítettségenemrosszabbazországos átlagnál,ugyanakkoraszegénygyerekekazösszesszükségletteréntöbbhiányt szenvednek,mintnemszegénytársaik. A szülők elmondása alapján a gyermekek biológiai alapszükségleteit (táplálkozás, ruházkodás) lényegében képesek kielégíteni a családok; azonban ahogy haladunk a magasabb rendű szükségletek felé, úgy egyre nagyobb hiányok érzékelhetők. Az alacsonyabbjövedelműcsaládokgyerekeitazösszesvizsgálttételbenjobbanérintia nélkülözés, mint a magasabb jövedelműeket. A gyermekszükségletek kielégítettsége terén kialakult pozitív összképet árnyalják a tereptapasztalatok, a szakemberek ugyanisnagyobbarányúnélkülözésrőlszámolnakbe,mintamegkérdezettcsaládok. Akistérségigyerekekegészségiállapotarosszabbazországosátlagnál. A kistérségben minden ötödik gyermek alacsony, 2500 grammnál kisebb súllyal született, az alacsony születési súly pedig nagyobb eséllyel vezet egyes felnőttkori betegségekkifejlődéséhez,illetvekoraihalálozáshoz. A szülők elmondása alapján a látásprobléma és számos egyéb tartós egészségügyi probléma az országos átlagnál gyakrabban fordul elő a kistérségben. Adataink szerint, e betegségek kialakulása független a család anyagi helyzetétől. Ebből nem feltétlenül következtethetünk arra, hogy a szegény gyerekek legalább olyan egészségesek, mint a többiek, inkább arról lehetszó,hogyaszegénycsaládokbannemisdiagnosztizáljákezeketabetegségeket. 6
Bevezetés A tanulmány célja, hogy átfogó képet nyújtson a Vásárosnaményi kistérségben élő gyermekes(családokhelyzetéről,igényeiről,szükségleteiről.atanulmányilyenmódon kiegészítője a 2012_ben elkészült úgynevezett Kistérségi tükörnek, amely a gyermekekkel foglalkozó intézmények( helyzetét tárta fel. Jelen helyzetfelmérés gerincét egy 2013_as, gyermekszám szerint reprezentatív kérdőíves adatfelvétel képezi. Ahol erre lehetőség volt, a kistérségi adatokat összevetettük az országos értékekkel. Az országos referencia értékek elsősorban a 2011_es népszámlálás, valamint a TÁRKI Háztartásmonitor 2012_es országos reprezentatív adatain alapszanak; utóbbi felvételbensaját kérdésblokkot is szerepeltettünk.a tanulmány egyes pontjain az összehasonlítás alapjául továbbá a 2009_es és 2012_es EU_SILC (EuropeanUnionStatisticsonIncomeandLivingConditions)indikátorokszolgálnak. Ahivatkozásnélkülieredményekakistérségikérdőívesfelmérésbőlszármaznak. 7
1. Ahelyzetfelmérésmódszerei Akistérségbenélőgyermekescsaládokéletkörülményeinekbemutatásátalapvetően egy reprezentatív kérdőíves felvétel alapján készítettük el, a családok megkérdezésével. A kérdőíves adatfelvételt a Nyíregyházi Főiskola Pedagógusképző KarAlkalmazottPedagógiaésPszichológiaIntézetSzociálpedagógiaIntézetiTanszék oktatói és hallgatói végezték 2013 októberében. A kistérségben a felmérés tizenkét településenzajlott,akiválasztás menetét alább közöljük. Kiegészítő módszerként az interjúzást alkalmaztuk, továbbá felhasználtuk a kérdezőbiztosok által készített terepnaplókatis. 1.1.Avizsgálatiminta A kérdőíves adatfelvételhez szükséges reprezentatív mintát többlépcsős, csoportos valószínűségi mintavételi eljárással alakítottuk ki. A települések kiválasztásához a 2011_es népszámlálás, a háztartások kiválasztásához a járási népességnyilvántartás adatait használtuk. Feltételeztük, hogy a gyermekes háztartások életkörülményeit befolyásolja: a háztartásban élő gyermekek száma, a település nagysága, illetve a településenélőromákaránya. A minta kialakításának első lépéseként a kistérséget alkotó huszonhét településből kiválasztottuk, hogy melyek vegyenek részt a vizsgálatban. Ehhez a településeket csoportosítottukanagyságuk(500főalatti,500_1000fős,1000főfelettitelepülések, kistérségi központ) és a roma népesség aránya (10% alatti, 10_20% közötti, 20% feletti roma népességi arányú települések) szerint. Arra törekedtünk, hogy a fenti kategóriákmindegyikereprezentálvalegyenamintában.figyelembevettüktovábbá, hogyakiemeltgyerekesélyprogramelemeknekhelyetadótelepülésekszerepeljeneka mintában.avéglegestelepülésmintátakistérségiprogramszakembereivelegyeztetve alakítottuk ki. A lekérdezést az 1. táblázatban vastag betűvel kiemelt tizenkét településen hajtották végre a hallgatók, ezek a települések: Aranyosapáti, Barabás, Beregsurány, Gemzse, Gulács, Jánd, Mátyus, Tarpa, Tiszaadony, Tiszakerecseny, 8
Tiszavid,Vásárosnamény. 1.(tábla:(A(településminta(kialakítása(a(Vásárosnaményi(kistérségben( alacsonyroma arány 0_10% közepesroma arány 11_20% magasroma arány 20%feletti 0K500fős település Barabás, Tákos, Tivadar, Márokpapi, Hetefejércse, Mátyus, Forrás:Népszámlálás2011alapján 501K1000fős település Beregsurány,Csaroda, Jánd,Lónya, Tiszaadony, Tiszaszalka,Vámosatya Beregdaróc,Gelénes, Gemzse,Gulács,Olcsva Tiszavid 1000főfelettitelepülés Aranyosapáti, Kisvarsány,Nagyvarsány, Vásárosnamény (kistérségiközpont) Ilk,Tarpa Gyüre,Tiszakerecseny Következő lépésként a járási népességnyilvántartás adataiból a kiválasztott településekengyerekszámszerintirétegzettmintátvettünkagyermekesháztartások közül. A háztartásokat az egy_, két_ és háromgyerekes háztartás kategóriákon belül véletlencímgenerálássalválasztottukki.mivelalegtöbbgyermekescsaládakistérségi központban él, ezért a mintaválasztás során Vásárosnaményban 10%_os, a községekben 25%_os mintavételi aránnyal dolgoztunk. A címlista és pótcímlisták alapján a hallgatók több mint hatszáz háztartást kerestek fel. Több településen a kistérségi Gyerekesély program munkatársai segítették a hallgatókat a családokhoz valóbejutásban.atöbbifelméréshezhasonlóanacélcsoportotakistérségiközpontban voltalegnehezebbelérni.alekérdezéssoránadódottkisebbmintabelieltolódásokat súlyozássalkorrigáltuk,ígyasúlyozottadatbázis366háztartásraés693gyermekre tartalmazadatokat(2.tábla). 9
2.(tábla:(A(Vásárosnaményi(kistérség(vizsgált(településein(élő(gyermekes(háztartások( település száma(összesen(és(a(súlyozott(vizsgálati(mintában((db)( egy kettő populáció három éstöbb gyermek gyermekesháztartások öszk szesen egy kettő minta három éstöbb gyermek öszk szesen Aranyosapáti 96 60 89 245 24 15 21 60 Barabás 42 23 8 73 11 5 2 18 Beregsurány 37 28 10 75 9 7 3 19 Gemzse 43 21 30 94 11 5 8 24 Gulács 53 24 21 98 11 6 4 21 Jánd 43 24 15 82 9 6 4 19 Mátyus 7 4 7 18 2 1 2 5 Tarpa 114 66 42 222 29 17 11 57 Tiszaadony 29 16 12 57 7 4 3 14 Tiszakerecseny 44 35 30 109 11 9 8 28 Tiszavid 30 16 25 71 8 4 6 18 Vásárosnamény 465 266 96 827 46 27 10 83 összesen 1003 583 385 1971 178 106 82 366 Forrás:Járásinépességnyilvántartás2013 1.2.Akutatásmérőeszközei Az adatgyűjtés alapját egy kvantitatív kérdőíves adatgyűjtés képezi, amely adatgyűjtéstkvalitatívszakértőiinterjúkkalésterepnaplókkalegészítettünkki. A kérdőíves adatfelvétel során a mintába került családokról először egy Háztartás kérdőív alapján gyűjtöttünk információkat a háztartásban élő személyek neméről, életkoráról, iskolázottságáról, gazdasági aktivitásáról, a család szerkezetéről, 10
jövedelmi viszonyaikról, segélyekhez, támogatásokhoz való hozzáférésükről, lakáshelyzetükről, esetleges díjhátralékaikról, egészségi állapotukról, saját helyzetükhöz való viszonyulásukról. Következő lépésben a háztartásban élő minden gyerekről külön kérdőívet vettünk fel (Gyermek kérdőív), mely feltérképezte a családbanélőösszesgyermeknélakövetkezőtémaköröket:óvodai,iskolaijellemzők, betegségek előfordulása, gyermekszükségletek kielégítettsége, gyermek_szülő kapcsolatának jellege. A kérdőívek kialakításánál a 2011_es helyzet_, igény_ és szükségletfelmérés kérdéseit vettük alapul, ugyanakkor tapasztalatok alapján módosítottukéskibővítettükazokat.akérdőíveketamellékletbenközöljük. A kvalitatív adatgyűjtési fázisban az interjúk feltérképezték a helyi gyermekszükségleteket, azok kielégítettségét, valamint a település ellátottságát infrastruktúra és szolgáltatások tekintetében. A Gyerekesély program kapcsán kérdéseket tettünk fel arra vonatkozóan, hogy mely szükségleteket elégíti ki a program, melyek az elindított programelemek, azoknak milyen a fogadtatása, helyi közösségbe valóbeágyazottsága. A megszólalt szakemberek között volt védőnő, nemzetiségi önkormányzati képviselő, nemzetiségi önkormányzat munkatársa, prevenciós szakember, civil szervezet vezetője, valamint két Gyerekesély program munkatárs. Az anonimitás megőrzése érdekében az interjúalanyok által betöltött pozíciókat ennél jobban nem konkretizáljuk. A kérdezőbiztosok a felmérés során szerzett tapasztalataikat terepnaplóban rögzítették, az elemzés során ezen terepnaplókegyesrészeitisfelhasználtuk 1. 2. Demográfiaijellemzők Az országos átlaghoz képest a Vásárosnaményi a fiatalosabb kistérségek közé 1 Az elemzésben hivatkozott terepnaplókat a következő hallgatók készítették: Boros Henriett, Boros Réka,CsercsaRita,DrenyóczkiKlaudia,ErdélyiKlaudia,GömzeAngéla,KolompárHenrietta,Martinek Emőke,NégyesiNelli,SárkányBarbara. 11
tartozik. A gyermek_ és fiatalkorúak (0_17 évesek) 2 aránya a lakónépességen belül országosan 18%, a kistérségben viszont 22%. A 100 aktívkorúra jutó 14 év alatti gyerekek száma _ más néven a gyermeknépesség eltartottsági rátája is némileg meghaladja az országos átlagot. Míg országosan 100 aktívkorúra 24 gyerek, addig a Vásárosnaményi kistérségben 29 gyerek jut. A térség országoshoz képest kisebb mértékű elöregedését jelzi, hogy a 100 gyermekkorúra jutó időskorúak száma országosszinten161,akistérségbenpedig122. 1.(ábra:(A(Vásárosnaményi(kistérségben+élő+gyermekek(egyes(korcsoportjainak( nagysága(2001fben$és$2011fben$(fő)( 4500 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 4089 3269 1164 1271 1198 1254 961 998 0(2éves 3(5éves 6(14éves 15(17éves 2001 2011 Forrás:Népszámlálás2001,2011alapján 3 A Vásárosnaményi kistérségben az aktív korú népességnek arányaiban valamivel több gyermek_ és időskorúról kell gondoskodnia az országos átlaghoz képest: 100 aktívkorú 61 gyermek_ és időskorút tart el országos átlagban, és 65_öt a 2Atanulmánytovábbirészébenazegyszerűségkedvéérta0_17évesekregyerekekkénthivatkozunk. 3 A2001_esnépszámlálásVásárosnaményikistérségieredményeieredetilegtartalmazzákNyírmada, Olcsvaapáti,Pusztadobos,ésnemtartalmazzákTivadaradatait.Azösszehasonlíthatóságérdekébenaz ittközölt2001_esadatokatkorrigáltukezentelepülésekeredményeivel. 12
kistérségben. Ezen belül pedig az időskorúak eltartása jelenti a nagyobb terhet országoséskistérségiszintenis(100aktívkorúra38időskorújutazországbanés36 akistérségben) 4. Azországostendenciáhozhasonlóanagyerekszám2001_hezképest többmint1200 fővel_csökkentakistérségbenanépszámlálásiadatokszerint(1.ábra).egyedüla15_ 17éveseklettekvalamiveltöbben,azáltalánosiskolásokésannálfiatalabbakszáma egyértelműen alacsonyabb.a 17 év alattiak életkori megoszlása akistérségben az országossalazonosmintázatotkövet(2.ábra). 2.(ábra:(A(Vásárosnaményi(kistérségben(élő(gyermekek(életkori(megoszlása((%)( 60 50 48,6 50,4 40 30 20 10 15,5 14,8 16,6 15,5 19,3 19,3 0 0(2éves 3(5éves 6(14éves 15(17éves országos kistérség Forrás:Népszámlálás2011alapján A közbeszédben és a társadalomtudományi szakirodalomban egyaránt többféle meghatározáslétezikarról,hogykittekintsünkromának,ezértnehézerreakérdésre egyértelműtudományosválasztadni.azegyikálláspontszerintazttekintikromának, akit a környezetükben élő nem romák annak tartanak 5. Egy másik megközelítés 4Népszámlálás2011 5Eztazálláspontotképviselteajólismertkutató,KeményIstván:KeményIstván_JankyBéla_Lengyel 13
szerintromaaz,akirománakvalljamagát 6.Anépszámlálásazönbevalláselvéreépít. A 2011_es népszámlálás eredményei szerint Magyarországon 315 ezren 7 vallották romának/cigánynak magukat (ez a lakónépesség 3%_a). Ehhez képest a 2011_es népszámlálásadataiszerintavásárosnaményikistérségbennégyszeres 12%_os_a romák aránya a lakónépességen belül. A Kistérségi tükör 8 a jegyzői becslés alapján ennélismagasabb,22%_osromaaránytregisztrált2012_ben. 3.(tábla:(A(0F17(éves(roma(és(nem(roma(gyerekek(aránya(korcsoportonként(a( Vásárosnaményi(kistérségben((%,(N=689) korcsoport nemroma roma 0_2év 58,6 41,4 3_5év 57,7 42,3 6_14év 56,0 44,0 15_17év 64,7 35,3 kistérségösszesen 57,9 42,1 országos* 88,7 11,3 *TÁRKIHáztartásmonitor2012 Felmérésünkkérdőívébenanépszámláláshozhasonlóanazönbevalláselvétkövettük. Többféleképpen is nyilatkozhattak a nemzetiségről a válaszadók: a megkérdezett Gabriella (2004): A magyarországi cigányság, 1971_2003. Gondolat, MTA Kisebbségkutató Intézet, Budapest. Havas Gábor Kemény István Kertesi Gábor (2000): A relatív cigány a klasszifikációs küzdőtéren.in:horváthágota LandauEdit SzalaiJúlia(szerk.):Cigánynakszületni.Tanulmányok, dokumentumok.aktívtársadalomalapítvány ÚjMandátum,Budapest. 6Ezenavéleményenvannakpéldául:LadányiJános_SzelényiIván(2000):Kiacigány?In:Horváth Ágota Landau Edit Szalai Júlia (szerk.): Cigánynak születni. Tanulmányok, dokumentumok. Aktív TársadalomAlapítvány ÚjMandátum,Budapest. 7 Másfélszer annyian, mint 2001_ben. Bojer Anasztázia, Kovács Marcell, Simor Éva, Vörös Csabáné, Waffenschmidt Jánosné (2013): 2011. évi Népszámlálás. 3. Országos adatok. Központi Statisztikai Hivatal,Budapest. 8BalásGábor,HabaricsAnikó,NagyGábor,CzallerLászló,KulcsárGábor,LuksanderAlexandra(2012): Vásárosnaményikistérségitükör.Helyzetfeltárás.TÁMOP_5.2.1_11/1.MagyarMáltaiSzeretetszolgálat, Budapest. 14
első_ésmásodsorbanmilyennemzetiségűnekvalljamagát,valamintrajtakívülvan_e olyan személy a háztartásban, aki romának tekinti magát. Ezeket a válaszokat összesítveaháztartásokközülazokattekintettükromának,ahollegalábbegyszemély románakvallottamagát. 3.(ábra:(A(roma(és(nem(roma(gyerekek(korpiramisa(a(Vásárosnaményi(kistérségben((fő,( N=693)( Eredményeinkszerintaromákarányaagyerekekkörébenisazországosátlagközel négyszerese (11% versus 42%, 3. tábla). A mintába került gyerekek korcsoportonkéntiarányárajellemző,hogyazáltalánosiskolásésfiatalabbgyerekek körében magasabb a romák aránya, mint idősebb társaik között. Ahogyan 14 évtől lefelé haladunk a korcsoportokban, minimálisan csökken a roma gyerekek aránya a 15
nemromákéhozképest(3.ábra). 4.(tábla:(A(magas(szegénységi(kockázatú(háztartástípusok(előfordulása( a(mintában((%,(n=366)( országos* kistérség egyszülőgyermekkeltípusúháztartások 22 11,2 három_éstöbbgyermekesháztartások 14,2 22,3 *TÁRKIHáztartásmonitor2012 Az egyszülős, valamint a három_ és többgyerekes háztartásokat magas szegénységi kockázatúnak tekintjük, mind a jövedelmi szegénység, mind a súlyos anyagi nélkülözés terén 9. A két veszélyeztetett családtípus közül a sokgyerekes családok arányajóvalmeghaladjaazországosátlagot(4.tábla). A mintába került összes gyermekes háztartás bő harmada (35%_a) roma háztartás. Amiagyerekszámotilleti,azegygyermeketnevelőcsaládok28%_a,akétgyermeket nevelő háztartások 37%_a roma háztartás. A három és több gyermeket nevelők körébenteljesenkiegyenlítettaroma(51%)ésnemroma(49%)háztartásokaránya. Haaháztartásoknemzetiségszerinticsoportosításábólindulunkki,aztlátjuk,hogya romák körében a szegénységgel veszélyeztetett nagycsaládosok aránya (32%) magasabb,mintanemromákkörében(17%). 9KSH(2013):Arelatívjövedelmiszegénységésatársadalmikirekesztés(Laeken_iindikátorok),2012. StatisztikaiTükör2013/66. 16
3.Gazdaságiaktivitás A kistérségben alacsony az aktív munkaerőpiaci részvétel, holott a foglalkoztatottságjelentősencsökkentiaszegénységikockázatot.magyarországon az összes háztartás viszonylatában azt látjuk, hogy míg a foglalkoztatottak körében 5,3%_os a jövedelmi szegénységi ráta, addig a nem foglalkoztatottak körébenennektöbbmintötszöröse(17%),amunkanélküliháztartásokbanpedig kilencszerese(49,5%) 10. 4.(ábra:(Gazdasági(aktivitás(1980F2011(között(a(15(éves(és(idősebb(népesség(körében(a( Vásárosnaményi(kistérségben((%)( 1980 1990 2001 2011 kistérség országos kistérség országos kistérség országos kistérség országos 31,4 39,7 21,3 8,3 36,2 35,9 43,6 40,3 47,3 6,3 5,7 4,1 2,2 1,2 34,0 29,7 40,3 32,4 27,2 25,6 0,0 20,1 0,0 20,6 28,3 24,9 30,1 27,3 34,7 29,5 39,6 32,1 0,0 20,0 40,0 60,0 80,0 100,0 foglalkoztato= munkanélküli inakbvkereső eltarto= Forrás:Népszámlálás2001,2011( A foglalkoztatás aránya már a rendszerváltás előtt is elmaradt az országos 10 EU_SILC 2012. A felmérés megállapításai a 2011_es évre vonatkoznak. In: KSH (2013): A relatív jövedelmi szegénység és a társadalmi kirekesztés (Laeken_i indikátorok), 2012. Statisztikai Tükör 2013/66. 17
átlagtól; és ez a tendencia azóta is folytatódik. Bár a rendszerváltás után országszerte csökkent a foglalkoztatás mértéke, a visszaesés a Vásárosnaményi kistérségbenazországosátlagközelkétszeresevolt.amutatók2001_benvoltaka legrosszabbak,azezutánbekövetkezőjavuláshatásáraamunkaerőpiaconaktívak aránya2011_remégmindig9%_kalelmaradtazországosátlagtól(4.ábra). Felmérésünkalapjánagyermekescsaládokbanélőaktívkorúak40%_atekinthető munkaerőpiaci szempontból aktívnak (alkalmazott, vállalkozó, alkalmi munkát végez). Bár ez az eredmény a 2011_es népszámlálás kistérségi adataihoz képest kedvezőnekminősül,mégmindig13%_kalalacsonyabbazországosátlagnál 11 (5. ábra). Adataink szerint a családok 82%_ában volt legalább egy foglalkoztatott. Kevesen (2%) nyilatkozták azt, hogy az elmúlt tizenkét hónapban alkalmi vagy idénymunkátvégeztek. 5.(ábra:(A(gyermekes(családokban(élő(aktív(korúak((16F62(évesek)(gazdasági( aktivitása(a(vásárosnaményi(kistérségben((%,(n=783)( foglalkoztatott 14,7 13,0 39,6 közmunkás munkanélküli 5,5 14,8 12,4 öregségivagy rokkantnyugdíjas GYES_en,ápolásidíjonvan eltartott(pl.tanuló) 11Azaktívkorúakközüla_nemközmunkásként_foglalkoztatottakaránya53%volt2012_ben(TÁRKI Háztartásmonitor2012). 18
Akistérségbenjelentősaközfoglalkoztatottakaránya(12%).Magasazoncsaládok száma, ahol a háztartásban a foglalkoztatottság a közfoglalkoztatást jelentette: körülbelülmindenhatodikcsalád(18%)tartozottebbeakategóriába(5.tábla).a közmunka átlagos időtartama nyolc hónap volt az elmúlt egy évben. Még így is magas azok aránya, akiknek közmunka sem jutott, és a háztartásban egyetlen foglalkoztatottsincsen(18%). 5.(tábla:(A(gyermekes(háztartások(összetétele(az(aktív(korúak(foglalkoztatási( státusa(szerint(a(vásárosnaményi(kistérségben((n=366)( % aháztartásbanvanfoglalkoztatott 82,1 ezenbelül:csakközfoglalkoztatottvan 17,8 aháztartásbannincsfoglalkoztatott 17,9 A kistérségről kialakított munkaerőpiaci kép élesíthető és árnyalható, ha a kérdőívesfelvételadataitazinterjúkbólszármazóinformációkkalegészítjükki. A vásárosnaményi munkalehetőségeket az egyik interjúalany így foglalta össze: Létezik(egy(ruhagyár(...,(van(egy(gyümölcslé(üzem(...,(az(Interspan((svájci faforgácslap gyártó üzem, körülbelül kétszáz alkalmazottal)( bezárt,( az( volt( a( legnagyobb(,( és( aztán( a( hivatalok,( amik( a( legtöbb( dolgozót( felvesznek( szerintem.( Gondolok( itt( a( járási( hivataloktól( a( polgármesteri( hivatalokig(...,( pedagógusok. (Most(épül(...(az(adatfeldolgozó(üzem,(hivatal(...,(talán(háromszáz( dolgozót( fognak( alkalmazni.( Ez( egy( hatalmas( szám( itt.(...( Nem( gondolom,( hogy( azzal( kell( foglalkozzanak,( hogy( beiskolázzanak( emberkéket,( mert( van( annyi( olyan(képzettségű,(amennyi(oda(kell.(már(csak(amiatt(is,(mert(akik(munka(nélkül( vannak,( ugye,( a( munkaügyi( központokban( szoktak( indulni( ezek( a( képzések,( és( akkor( ott( a( számítógépes( képzés( szerintem( előnyt( élvez,( tehát( elég( sokan( ezen( már(túl(vannak. (védőnő).( 19
Interjúkbólszármazótapasztalatainkszerintazalkalmimunkaelőfordulása gyakoribb,mintafelmérésadataimutatják,csakazsokszoraszürke_vagy feketegazdaságban folyik, ezért is nem adnak számot róla a kérdezettek:( Sok( ember( a( faluban( dolgozott( (a felmérés alatt) alkalmi( munkát( vállalva,( például(krumpli(szedés,(alma(szedés(stb. ( A(családfőnek(két(végzettsége(is(volt,( de(nem(tudott(elhelyezkedni(sehol,(így(alkalmi(munkákból(próbál(pénzt(keresni.( (nagyon(nehezen(élnek. (kérdezőbiztositerepnaplók). Azért( itt( még( van( alma( szedés(...,( nagyon( sok( helyen( ezeket( már( kiirtották.(...( Sajnos(a(szép(almákat(is(lerázzák,(mert(itt(a(léüzem,(és(akkor(léalmának(veszik( át.( (Talán(szó(van(róla,(hogy(a(keleti(piac(hátha(felélénkül,(a(régi,(az(nagyon(jó( volt,(de(megszűnt.(...(vannak(meggyesek,(most(az(erdőtelepítés(volt(nagyon(sláger(,(az(erdőgazdálkodásnál,(facsemeték,(kapálás( (. ((védőnő). Az interjúkból fény derült arra, hogy az ukrán határ közelsége miatt a térségben előfordul az illegális kereskedés, esetenként egyfajta perspektívát, alternatív életpálya modellt kínálva a fiataloknak. A Mi( szeretnél( lenni?( ( Csempész _dialógusnaktöbbszörvoltakfültanúiaszakemberek. 6.(tábla:(A(gyermekes(családokban(élő(felnőttek(legmagasabb(iskolai(végzettsége(a( Vásárosnaményi(kistérségben( fő % kevesebbmint8általános 46 5,9 8általános 257 33,2 szakmunkásképző;szakképzésérettséginélkül 159 20,5 érettségi 230 29,7 felsőfok 82 10,6 összesen 774 100,0 A munkaerőpiacon való elhelyezkedést elősegíti, a szegénységi kockázatot pedig csökkenti a minél magasabb iskolai végzettség. Magyarországon az utóbbi 20
évtizedekben egyre növekedett a népesség iskolázottsági szintje, a legdinamikusabbanazérettségizettekarányaemelkedettafelnőttnépességkörében. 1960_ban a 18 éves és idősebb népesség 9%_ának, 2001_ben már több mint egyharmadának, 2011_re pedig majdnem felének volt érettségi bizonyítványa 12. Adataink szerint a kistérség gyermekes családjaiban az érettségizettek aránya közel 20%_kal marad el a magyar felnőtt népességre vetített átlagtól. A gyermekes családokban élő felnőttek 39%_a pedig legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik(6.tábla). A munkanélküliség elterjedtségére, a tanulás, valamint a minél magasabb iskolai végzettség megszerzésének fontosságára szinte minden interjúalany utalt. Szóba került a korai gyermekvállalás, amely elsősorban a hátrányos helyzetű családok körében nemzetiségtől függetlenül csökkenti a (tovább)tanulás esélyét. Megemlítették azt is, hogy az M3_as autópálya Vásárosnaményig megépülő szakaszától fejlődést remélnek a térségben, közvetveakárafoglalkoztatottságnövelésétis. A(felmérés(során(a(munkanélküliség(mint(jelenség(teljes(mértékben(jelen(volt.( ( ez( visszavezethető( az( aluliskolázottság( magas( számára,( a( településeken( lévő( munkahely(hiányára( (. Az(egyik(legnagyobb(probléma( (a(kistérségben( (a( munkanélküliség,( ami( a( munkahelyek( hiányának( is( köszönhető.( Ezen( kívül( az( alacsony( iskolai( végzettség( is( nagy( szerepet( játszik( ebben. ( (kérdezőbiztosi terepnaplók). ( Nagyon( fontos(...( a( tanulás.( És( ez( egész( életet( meghatározza. ( (a program munkatársa). Tehát( nincs( más( esély,( csak( a( tanulás.( És( ezt( kell( megértetni( a( roma( családokkal. ((nemzetiségiönkormányzatmunkatársa). Reménykedtünk(...,( hogy( végre( lesz( egy( kislánykánk,( aki( roma( származású,( és( lesz(szakmája.(és(nem.(eltelik(az(a(kétfhárom(év,(és(akkor( (elmennek(szülni.(...( És(nem(is(egy(ilyen(van,(jó(képességgel.( (olyan(elkeseredett(volt(ez(az(anyuka,( 12Népszámlálás2011alapján 21
hogy:( Tetszik( látni?( Annyira( bíztunk( benne,( és( mégis( ez( lett.( És( akkor,( ugye,( hazamegy( terhesen( a( kislányka.(...( Valami( menetközben( kisiklik.( Olyan,( mintha( nem(kap(ná)nak(elég(támogatást?(vagy(lehet,(hogy(a(szülő(nem(biztatja(eléggé?( Vagy(nem(hiszi(el,(hogy(őbelőle(lehet(jobb?(Olyan,(mintha(nem(hiszik((hinnék)el( magukról,(hogy(nekik(ez(sikerülhet(...(. (((védőnő). Aterepmunkasoránmunkaerőpiacidiszkriminációraisutaltakakistérségben: ( (a romák) véleményük( szerint( szintén( származásuk( miatt( nem( kapnak( munkát,( közmunkát,( vagy( éppen( segítséget,( és( nagyon( sok( tévhit,( előítélet( van( velük(szemben,(ami(sok(esetben(nem(felel(meg(a(valóságnak. A(településen(élők( szerint( se( a( településen,( se( a( közelben( nincs( munka,( vagy( csak( nekik( nincsen,( mert(diszkriminálják(őket.(kérdezőbiztositerepnaplók). ( (Egyesmunkahelyeken)egy(romát(nem(lehet(látni.(Egyetlenegy(embert(nem( vesznek( fel.(...( És( többször( felvetettük,( hogy( mért( van( ez.( Pedig( a( középiskolai( végzettsége( nagyon( sok( embernek( megvan( a( romák( közül (. ( (nemzetiségi önkormányzatiképviselő). Hiába( tanul( itt( egy( cigány( gyerek,( hiába( okos,( hiába( értelmes.( Sem( állás,( sem( tanulásban(nincs(egyszerűen(motivációja,(mert(azt(látja,(hogy(nincs(lehetőség). Magyarok( nem( takarítanak( utcát( (közmunka keretében). ( (nemzetiségi önkormányzatmunkatársa). Mindenki( ebben( bízik,( hogy( ez( (az M3_as autópálya Vásárosnaményig megépülő szakasza) azért( egy( kicsit( bevonná( az( ország( vérkeringésébe( ezt( a( régiót(is.(hát(le(vagyunk(itt(nagyon(maradva,(egy(kicsit(elzárva. ((védőnő). 22
4.Szegénységéstársadalmikirekesztettség A szegénység és társadalmi kirekesztettség több dimenzióban mérhető 13 ; a nemzetközistandardnakmegfelelőenilyenek:ajövedelmihelyzet(relatívjövedelmi szegénység, 4.1. pont),azanyagi javakkalvalóellátottság (anyagidepriváció, 4.2. pont) és a foglalkoztatottság (3. fejezet és 4.2. pont). Mindhárom feltétel mérésére objektív jellegű, összetett mutatókat használnak. A gyermekes családok életkörülményeikörvonalazhatókszubjektívmutatókkalis,úgy,hogymegkérdezzük azérintetteket,hogymikéntvélekedneksajáthelyzetükről(4.3.pont).aszegénység enyhítésébenfontosszerepetjátszanakaszociálisszolgáltatások.ezekigénybevételét a4.4.pontbantérképezzükfel. Ahogyan az az országos adatokból is kitűnik, a szegénység és nélkülözés bizonyos csoportokat jobban veszélyeztet. Így például a 18 év alattiak körében a jövedelmi szegénység kockázata a magyar átlag 1,6_szorosa. Magasabb továbbá a szegénységi rátaazegyszülőséssokgyerekes,valamintafoglalkoztatottnélkülicsaládokban.az anyagi nélkülözés kockázata a sokgyerekes, az egy szülő gyermekkel típusú és a munkanélküliháztartásokbannagyobbmagyarországon 14. 4.1.Relatívjövedelmiszegénység Eredményeink szerint az alacsony foglalkoztatottság következtében a gyermekes családok bevallott egy főre jutó átlagos jövedelme 39 600 forint a Vásárosnaményi kistérségben. Ez az összeg a 64 400 forintos országos átlagjövedelemnek 15 csupán 61%_a. Jövedelmi értelemben szegénynek tekintjük azokat a háztartásokat, amelyek egy meghatározott havi bevételnél kevesebb 13 KSH (2013): A relatív jövedelmi szegénység és a társadalmi kirekesztés (Laeken_i indikátorok), 2012. Statisztikai Tükör 2013/66. Gábos András Szívós Péter Tátrai Annamária: Szegénység és társadalmikirekesztettségmagyarországon,2000_2012.in:szívóspéter TóthIstvánGyörgy(szerk.): EgyenlőtlenségéspolarizálódásaMagyartársadalomban.TÁRKIMonitorJelentések2012. 14 KSH (2013): A relatív jövedelmi szegénység és a társadalmi kirekesztés (Laeken_i indikátorok), 2012.StatisztikaiTükör2013/66. 15TÁRKIHáztartásmonitor2012alapján 23
összegből gazdálkodnak. A tanulmányban a továbbiakban a _ TÁRKI Háztartásmonitor 2012 eredményei alapján számított _ havi nettó 66 000 forintos jövedelmet tekintjük( relatív szegénységi( küszöbnek 16 ; az ez alatt élő családokat, gyerekeketpedigjövedelmiszempontbólszegénynek. 6. tábla:(a(jövedelmi(szegénységben(élő(0f17(évesek(aránya(a(vásárosnaményi( kistérségben((%)( AzOECD2ekvivalensjövedelemmediánjának60%_aalattélők országos 2009 országos 2012 kistérség2013 roma nemroma együtt 21,9 26 79,9 41,8 58,0 Az alacsonyabb átlagos jövedelemnek köszönhetően a kistérségben a gyermekes háztartások fele, a gyermekeknek pedig 58%_a a szegénységi küszöb alatt él. Különösen magas ez az arány annak fényében, hogy a jövedelmi értelemben vett gyermekszegénység mértéke országosan 26% (7. tábla). A szegénységi kockázat különbözik a magyar és nem magyar nemzetiségű családokban. Felmérésünk eredményei szerint a roma családban élő gyerekek 80%_a szegény; ez közel kétszereseanemromacsaládbanélőszegénygyerekekarányának. 4.2.Anyaginélkülözésésahátrányokhalmozódása A Vásárosnaményi kistérségben a háztartások 65%_a nem képes arra, hogy egy nagyobb összegű (60 000 forintos), váratlan kiadást fedezzen. A kistérségi szegény családok anyagi biztonságánakhiányát karakteresen jelzi, hogy közülük csak hétből 16 A szegénységi küszöb megállapításakor az OECD2 skálával számított ekvivalens jövedelem mediánját veszik alapul a háztartásokban. Az ekvivalens mediánjövedelem 60%_a, a szegénységi küszöbhavinettó66000ftvoltatárkiháztartásmonitor2012vizsgálatban.azoecd2együtthatók értéke:1(elsőfelnőtt),0,5(továbbifelnőttek:a),"0,3"(gyermekek)."képletben"kifejezve:"e=1+0,5*(na" 1)+0,3*NC, ahol% NA% a% felnőttek,% NC% a% gyermekek% száma% a% háztartásban. Forrás: KSH (2005): A jövedelemmintazországosanyagijólétmérőszáma.társadalomstatisztikaifüzetek43. 24
egy(15%) képes egy nagyobb összegű nem tervezett kiadást fedezni; ez az arány a nemszegényekkörében55%.azországosátlagetekintetbenazösszesháztartásra vetítve 76%; az Európai Unió (EU) huszonhét országának átlaga pedig ennek pontosanafele 17.EgymásikországosreprezentatívfelmérésszerintMagyarországon 81%azokaránya,akikképtelenekaváratlankiadásokfedezésére 18. 8.(tábla:(Az(eladósodás(mértéke(a(gyermekes(háztartások(között(a(Vásárosnaményi( kistérségben((%)( VanKeelmaradásukazalábbiköltségek terén? Lakásfenntartás szegény nem szegény Összesen áram/villanyszámla 31,0 6,3 18,3 víz_,csatornaszámla 20,2 3,9 11,0 lakáshitel,áruhiteltörlesztőrészlet 15,4 5,3 9,5 gázszámla 17,0 2,2 8,1 egyébrezsiköltség(pl.telefon,tévé, lakásbiztosítás) 11,6 1,7 6,2 lakbér,albérletidíj,közösköltség 8,3 0,6 3,9 Egyéb boltitartozás 19 5,2 12 tartozáscsaládnak/barátnak/ismerősnek 13,2 7,6 10,3 egyébköltség 4,6 1,0 2,5 A mintába került háztartások 36%_ának van valamilyen rezsiköltség_ vagy hiteltörlesztés elmaradása. A szegény családok között ez az arány lényegesen magasabb (59%). A fizetési hátralék az összes gyermekes családra vetítve 7 ezer forinttól1,5millióforintigterjed.azelmaradásátlagosan180ezerforint,azadósok 17EU_SILC2012.Afelmérésmegállapításaia2011_esévrevonatkoznak. 18TÁRKIHáztartásmonitor2012. 25
felénél nem haladja meg a 60 ezer forintot. A lakásfenntartás terén legtöbben villanyszámlaelmaradássalküzdenek(18%),dejelentősmértékűavízszámla(11%), lakáshitel (10%), gázszámla (8%) hátralék (8.tábla). A szegények esetében ennél lényegesenrosszabbahelyzet,különösenalakásfenntartásiköltségektekintetében.a szegény háztartások közel harmadának (31%) van ugyanis villanyszámla, ötödének pedig víz_ és csatornaszámla elmaradása. Az alacsonyabb jövedelműek 17%_a tartozik a gázszámlával, 15% pedig az esedékes törlesztőrészlettel. Egyéb rezsiköltség hátralékot a szegény családok 12%_a, albérleti díj hátralékot 8%_uk halmozott fel. Jelentős mértékű a bolti, vagy családi/baráti tartozást esetleg uzsorakamatot _ törleszteni nem tudók aránya a szegény családok (19% és 13%) körében is,a nem szegény családokat ez a probléma kevésbé érinti. Lakáshitel vagy áruhiteltörlesztéselmaradástazösszescsalád6%_ábanregisztráltunk.ennéltöbben vannak azok, akiket érzésük szerint fenyeget az a veszély, hogy hátralék miatt mostvagyajövőbenelveszíthetiklakásukat:amegkérdezettekközeltizede(9%)tart ettől. Egyes családoknál az is előfordult, hogy fizetési elmaradás miatt szüneteltették a közüzemi szolgáltatást. Ez a villanyáram esetében a családok 7%_át (25 háztartás) érintette; a víz esetében 5% (19 háztartás), a villanyáram esetében pedig 3% (12 háztartás)számoltbeerről.ezekközüljelenleg csupán néhánylakásbanszünetela szolgáltatás. Az interjúkból kiderült, hogy az áram hiányát olykor házi megoldással próbálják pótolni az érintettek: Megoldják( másképp,( életveszély( árán. ( (civil szervezet vezetője). A hátralékkal összefüggő problémákat enyhítheti az adósságkezelésitanácsadás,szolgáltatás. Mint említettük, a kirekesztettségnek a jövedelmi szegénységen kívül vannak más elemei is. Az egyik ilyen az anyagi( depriváció, amely bizonyos anyagi javaktól való megfosztottságot jelent. A szakemberek az anyagi depriváció mérésére egy kilenc kérdésből álló indexet fejlesztettek ki. Azt a háztartást, amely a kilenc jószág közül háromban hiányt szenved, depriváltnak a négy tételben hiányt szenvedőket pedig 26
súlyosan( depriváltnak nevezzük 19. A depriváltságot mérő kilenc kérdést (vagyis az anyagi depriváció elemi( indikátorait), valamint a nélkülözők és súlyosan nélkülözők megoszlását(azanyagideprivációösszetett(indikátorait)a6.ábrafoglaljaössze. 6.(ábra:(A(gyermekes(családok(anyagi(deprivációja(a(Vásárosnaményi(kistérségben 20 ( A"háztartásban"..."." nemtelikegyhétnyaralásra képtelenekváratlankiadástfedezni anyagiokbólnincsautó 31,9 nemjutelégpénzrezsire 25,2 nemjutelégpénzennivalóra 18,5 nemjutelégpénzfűtésre 16,1 anyagiokbólnincsmosógép 15,2 anyagiokbólnincstelefon 3,5 anyagiokbólnincsszínestévé 1,3 66,2 65,2 súlyosandepriváltháztartás(4elem) depriváltháztartás(3elem) 29,8 39,9 0 10 20 30 40 50 60 70 Adataink szerint a Vásárosnaményi kistérségben a családok 40%_a nélkülözőnek, 30%_apedigsúlyosan nélkülözőnek minősül. A megfelelő országos adat az összes háztartásravetítve44%és26% 21.Haagyerekekrefókuszálunkakistérségben,akkor 19 KSH (2013): A relatív jövedelmi szegénység és a társadalmi kirekesztés (Laeken_i indikátorok). 2012. Statisztikai Tükör 2013/66. Gábos András Szívós Péter Tátrai Annamária: Szegénység és társadalmikirekesztettségmagyarországon,2000_2012.in:szívóspéter TóthIstvánGyörgy(szerk.): EgyenlőtlenségéspolarizálódásaMagyartársadalomban.TÁRKIMonitorJelentések2012. 20 A felmérésben alkalmazott kérdéssor tartalmilag megegyezik az EUROSTAT_féle kérdéssorral; a kettő között csupán kisebb fogalmazásbeli különbségek vannak. Nagyobb változtatást csak az ennivalóravonatkozókérdésnélvégeztünk,aholkérdésünkígyszólt:előfordultfe(az(elmúlt(egy(évben,( hogy(nem(jutott(elég(pénzük(ennivalóra?(azeurostatkérdőívbenazszerepelt,hogyaháztartástagjai megengedhetik_emaguknak,hogylegalábbkétnapontahúst,húsfélétfogyasszanak. 21EU_SILC2012.Afelmérésmegállapításaia2011_esévrevonatkoznak. 27
aztlátjuk,hogyagyerekekfeledeprivált,40%_apedigsúlyosandeprivált.ajövedelmi értelembenszegényésnemszegénycsaládokateltérőmértékbenérintianélkülözés. Aszegényháztartások65%_aegybenanyagilagdepriváltis(anemszegények15%_ ára jellemző ez a probléma). A különbség a súlyos nélkülözés terén még nagyobb: a szegények fele (51%), a nem szegények nagyjából tizede (9%) számít súlyosan depriváltnak. 9.(tábla:(A(gyermekes(családok(a(társadalmi(kirekesztettség(dimenzióiban((N=366)( Kirekesztődésekszámaa foglalkoztatottság,relatívjövedelmi szegénység,anyagideprivációterén roma nem roma összesen 0 10,5 56,0 46,1 1 25,5 29,8 27,0 2 58,8 14,3 25,6 3 5,1 0,0 1,2 A gyermekes családok kirekesztettsége a foglalkoztatottság, relatív jövedelmi szegénységésanyagideprivációdimenziókbanegyüttesenismérhető.akistérségben acsaládok46%_átnemérintiegyikhátránysem,többmintnegyedükpediglegalább egydimenzióbanérintett(9.tábla).atöbbiháztartásbanahátrányokhalmozódnak:a háztartások negyedére kétfajta kirekesztődés jellemző. A kistérségben adataink szerint alacsony a mélyszegénységben élő családok aránya(1%), vagyis azoké, akik mindhárom dimenzióban a társadalom peremére szorulnak. Ha csak a roma családokat vesszük alapul, akkor eredményeink szerint mindössze tizedüket nem érinti egyetlen kirekesztődés sem, a hátrányok halmozódása viszont sokkal inkább jellemziőket.kétfélekirekesztődésjellemzőpéldáularomacsaládok59%_ára,anem romacsaládoknakpedig mindössze 14%_ára. Ugyanakkorakérdőívesfelmérésadataiésazinterjúkisalátámasztják,hogya közvélekedéshez képest a szegénységnek kisebb az etnikai színezete a 28
térségben.nemmindenszegényroma,ésnemmindenromaszegény: Nyilván(hátrányos(helyzetűek(vannak(a(nem(romák(között(is.(Sajnos(egyre(több,( azt(kell,(hogy(mondjam. ((védőnő). ( nagyon( sok( magyar( családban( sokkal( rosszabb( anyagi( körülmények( között( élnek,( mint( a( cigányok.( ( Tehát( a( magyar( családoknak( is( ugyanolyan( segítségre( lenne( itt( szükségük.( ( Mert( nagyon( sokan( úgy( használják( ezt( a( szót,( hogy( hátrányos( helyzetű,( akkor( az( csak( roma.( Nem. (nemzetiségi önkormányzati munkatárs). Most( jártam( az( iskolában(...,( bátran( merném( mondani,( hogy( a( roma( diákoknak( nagyobb( százalékban( megfelelő( az( öltözete( (a magyarokénál). ( (nemzetiségi önkormányzatiképviselő). 4.3.Acsaládokszegénységérzete A háztartások alacsony bevallott _ jövedelme ellenére, a kistérségi családok szubjektíve az országos átlagnál jobbnak érzik anyagi helyzetüket. Ebben az is szerepetjátszhat,hogymivelhátrányoshelyzetűtérségrőlvanszó,ahelyireferencia csoportok valószínűleg eleve rosszabb anyagi helyzetben vannak az országos átlagnál, és a kérdezettek nyilván ezekhez a csoportokhoz viszonyították saját helyzetüketaválaszadássorán.azonban,haaszegény/nemszegénydimenzióbanis gondolkodunk, a két családtípus között markáns különbségek rajzolódnak ki a térségben. Ezentúlazismegfigyelhető,hogyaszegénycsaládokválaszaiazországosmintázatot követik, míg a nem szegények az országosnál lényegesen jobbnak értékelik anyagi helyzetüket(10. tábla).agondoknélkülélőkarányatöbbmintháromszorosanem szegények (7%), mint a szegények (2%) körében. Továbbá, a szegény családok mindössze20%_aállítja,hogybeosztássaljólkijönnek,ezazarányanemszegények körében 63%. Még nagyobb a különbség, amikor rendszeres anyagi gondokról van szó. Az alacsony jövedelmű családok közel tizede ugyanis egyenesen nélkülözések 29
között él, míg a magasabb jövedelműek közül senki sem vallotta magáról ugyanezt. Hónapról hónapra a szegények 27%_ának vannak anyagi gondjai, illetve 42%_uk éppenhogykijönhavijövedelméből.amegfelelőarányokanemszegényekkörében jóvalalacsonyabbak. 10.(tábla:(A(háztartások(anyagi(helyzetének(megítélése(a(Vásárosnaményi(kistérségben( Hogyérzi,Önökanyagilag...? (%)( országos* szegény kistérség(n=365) nem szegény együtt gondoknélkülélnek 2 1,6 6,6 4,1 beosztássaljólkijönnek 23 20,3 62,8 41,6 éppenhogykijönnekahavi jövedelmükből hónaprólhónapraanyagi gondjaikvannak 40 42,3 26,8 34,6 26 26,9 3,8 15,3 nélkülözésekközöttélnek 9 8,9 0,0 4,4 összesen 100 100,0 100,0 100,0 *TÁRKIHáztartásmonitor2012 Átlagbananemszegénycsaládokanyagihelyzeteúgyjellemezhető,hogybeosztással jól kijönnek; a szegény családokban pedig azok vannak a legtöbben, akik havi jövedelmükből épphogy fedezni tudják felmerülő költségeiket. Amikor arra kérdeztünk rá, hogy előfordult_e a háztartásban, hogy a hónap végére elfogyott a pénzük,akkorakérdezettek57%_aválaszoltigennel.nemmeglepő,hogyaszegény családok között jelentősen többen voltak azok, akik hó végi pénzzavarról számoltak be(74%). Acsaládokarrólisnyilatkozhattakakérdőívben,hogyszegénynektartják_emagukat (11.tábla).Avázoltanyagigondokkalegyüttazösszesmegkérdezettközelharmada (30,4%) nem sorolta magát, illetve családját a szegények közé. A jövedelmi szegénységi küszöb alatt élők 15%_a úgy nyilatkozott, hogy nem szegény. Ez több 30
dologgal is összefüggésben állhat. Egyrészt azzal, hogy az érintettek hozzájuk hasonlókhoz hasonlítják saját helyzetüket; másrészt azzal, hogy a szegénységnek és kirekesztettségnekajövedelemcsakegy bárkétségtelenülazegyiklegfontosabb dimenziója. A legtöbben a jövedelmi szegények (63%) és nem szegények (51%) körébenisazokvannak,akikbizonyosértelembenszegénynekérzikmagukat. 11.(tábla:(A(szegénység(szubjektív(megítélése(a(Vásárosnaményi(kistérségben( Önmitmondanaaszegénységről: jelenlegönök? szegény % 31 nem szegény % együtt % együtt teljesmértékbenszegények 22,3 1,8 12,3 43 bizonyosértelembenszegények 63,2 51,1 57,3 200 nemszegények 14,5 47,1 30,4 106 összesen 100,0 100,0 100,0 349 A megkérdezettek fele úgy érzi, hogy családjuk anyagi helyzete az elmúlt három évben nem változott, 41%_uk pedig arról számolt be, hogy három évvel korábban jobbanélt,mintmost.haaszegénycsaládokraösszpontosítunk,legtöbbjükhelyzete rosszabbrafordult(48%),vagynemváltozott(45%).aszegénycsaládokmindössze 7%_a nyilatkozott úgy, hogy jobban él, mint három éve. A szegények között azok vannak a legtöbben, akik arra számítanak, hogy az elkövetkező három évben helyzetük rosszabbra fordul (40%); 32% nem számít változásra, 28% pedig optimista. A szegényekhez képest a nem szegények valamivel pozitívabb hozzáállásúakajövőtilletően. A kérdezőbiztosok így számoltak be a kistérségi szegényebb családok életkörülményeiről: A( házban( (négy) generáció( élt( együtt,( nagymama( és( unokák,( valamint( dédunoka(is.(a(ház(rendezett(volt,(de(látszott,(hogy(nagyon(szűkösen(élnek,(amit( a( kérdőívben( is( bevallottak,( hogy( hónap( végére( általában( elfogy( a( pénzük....( elmondásuk( szerint( a( havi( jövedelmünk( épp,( hogy( elég( minden( hónapban. N
Megdöbbentő( volt( számomra,( milyen( körülmények( között( élnek( emberek.( ( Voltak( pozitív( példák( is,( hogy( például( lehet( szegényesen,( de( nagyon( nagy( szeretetben(is(élni,(és(nem(az(anyagiak(a(meghatározók. A(házak(túlzsúfoltak,( kicsik,( a( bevételük( a( lakóknak( szintén( kevés.( Többségük( elmondása( szerint( el( szeretne( költözni( egy( nagyobb( városba,( ahol( több( a( lehetőség. Nagyon( sok( családnál(tapasztalható(volt(a(mélyszegénység.(a(pénz(hiánya(és(a(környezetük( rendezetlensége. (kérdezőbiztositerepnaplók). Egyre( több( és( több( az( a( család,( aki( nagyon( mély( szegénységben( él. ( (civil szervezetivezető). 4.4.Szociálisszolgáltatásokigénybevétele Mivel a szociális szolgáltatások és természetbeni juttatások rászorultság alapján vehetőkigénybe,ezért ajövedelmileg szegénycsaládokértelemszerűennagyobb arányban jutnak ezekhez hozzá. Ami a gyermekeket közvetlenül érintő szolgáltatásokat illeti, azon szegény családok aránya a legmagasabb, amelyek ingyenes tankönyvben vagy ingyenes óvodai/bölcsődei szolgáltatásban (70%), valamintszociálisétkeztetésben(52%)részesültek(12.tábla). 12.(tábla:(Szociális(szolgáltatások(igénybevétele(a(Vásárosnaményi(kistérségben((%)( Milyen szolgáltatásban, természetbeni juttatásbanrészesültazelmúltegyévben? tankönyv,gyermekintézménytérítésidíjának átvállalása 32 szegény nem szegény 69,8 37,1 kisállat,vetőmag 57,3 19,7 szociálisétkeztetés 51,7 32,4 élelmiszer,tüzelőjuttatás 50,2 30,7 közgyógyellátás 20,9 9,1 családsegítés,családgondozás 11,1 6,3 fogyatékosokattámogatószolgáltatás 1,1 0,9 adósságkezelésiszolgáltatás 0,6 1,3
Eredményeink szerint természetbeni juttatásként a szegény családok nagyjából fele kapottkisállatot,vetőmagot,illetveélelmiszert,tüzelőt.aháztartásokötöderészesült közgyógyellátásban, tizede családsegítésben, családgondozásban. Ez utóbbi viszonylag alacsony arány valószínűleg azzal is magyarázható, hogy a kézzelfogható juttatásokkal szemben az érintett családokban olykor kevésbé tudatosul, hogy részesültekegyszolgáltatásban. Fogyatékosoknakjárószolgáltatást,továbbáadósságkezelésitanácsadást(1_1%)alig vettek, vehettek igénybe a családok. Az adatokból kitűnik, hogy az említett szolgáltatásokhoz a jövedelmi értelemben nem szegény családok is hozzájutottak. A nem szegények körülbelül harmada kapott ingyen tankönyvet, szociális étkeztetést, ésélelmiszervagytüzelőjuttatást. 33
5. Lakáshelyzet Alakásokhelyzeténekfeltérképezéséreléteznekobjektívésszubjektívmérőszámok. Objektív mérőszámokkal lehet mérni a lakásban lakók számának arányában a lakás alapterületét,aszobákszámát,alakásokfelszereltségét,komfortfokozatát(5.1.pont). Szubjektív mérőszámokkal arra mutathatunk rá, hogy a kérdezett vagy egy külső szemlélőhogyanvélekedik,mitgondolalakásról,annakállapotáról,felszereltségéről (5.2.pont). 5.1.Alakásokállapota AbérlakásokarányaMagyarországonigenalacsony,agyermeketnevelőcsaládoknak is alig 7%_a él bérlakásban. A Vásárosnaményi kistérségben az országos átlagnál is alacsonyabb (5%) azok aránya, akik önkormányzattól vagy magánszemélytől bérelt lakásbanlaknak(13.tábla).ennekmegfelelőenacsaládokdöntőtöbbsége 90%_a tulajdonosként él lakásában, 6% pedig más jogcímen például szívességi lakáshasználókéntvagyszolgálatilakásbanlakóként. 13. tábla:(a(gyermekes(háztartások(lakásainak(főbb(jellemzői(a(vásárosnaményi( Alakásjellege,jellemzői kistérségben((%)( országos* 34 szegény kistérség nem szegény összesen bérlakás 6,8 2,8 6,2 4,5 nincsfürdőszoba 2,5 17,3 1,1 9,1 nincsvízöblítéseswc 2,5 26,4 1,6 13,9 nincsvezetékesvíz 2,3 15,0 0,8 7,8 zsúfoltlakás(>2fő/szoba) 12,3 25,0 6,4 15,6 szubstandardlakások 3 27,9 1,6 14,6 *TÁRKIHáztartásmonitor2012
A családok többsége két_háromszobás lakásban él. A megkérdezettek lakásuk használati értékét 300 ezer és 28 millió forint közötti összegre, átlagosan 3,7 millió forintrabecsülték.csereértékkéntkisebbösszeget,3millióforintotállapítottakmeg. Az objektív mutatók szerint a kistérségi lakások felszereltsége egyes szempontok szerint csak némileg, más szempontok szerint viszont jelentősen elmarad a magyarországi átlagtól. A társadalmilag nem elfogadható lakáskörülmények jellemzéséreaszubstandardmegnevezésthasználjuk.ezenolyanlakástértünk,ahol nincsfürdőszoba,és/vagyvízöblítéseswc,és/vagyvezetékesvíz.afentikívánalmak valamelyikének hét lakásból egy nem felel meg a kistérségben, így a szubstandard lakásokaránya ötszöröseagyerekes családokkörében országosanjellemzőértéknek (13.tábla). Aszegénycsaládokakistérségiátlagnálislényegesenrosszabbkörülményekközött élnek: legalább minden negyedik család és minden harmadik gyermek lakóhelye szubstandardnak minősül. Az összes felkeresett lakás 8%_ában nincs vezetékes víz, annak hiányában nincs fürdőszoba (9%). A vízöblítéses WC ennél is nagyobb arányban, minden hetedik lakásban hiányzik. Körülbelül minden hatodik család zsúfolt_egyszobábankettőnéltöbbszemélynekotthontadó_lakásbanél. ( 14. tábla:(a(gyermekes(háztartások(lakásainak(állapota(a(vásárosnaményi( JellemzőKealakásra? kistérségben((%)( szegény nem szegény összesen beázikatető 33,9 9,5 21,5 nedvesapadlózat,afalak 29 13,1 20,9 korhadazablakkeret,apadlózat 30,8 7 18,7 nincselégfény,alakástúlsötét 17,2 6,6 11,8 zajosakaszomszédok,vagynagyzajszűrődik beazutcáról 28,1 13,5 20,7 bűnözés,erőszak,vandalizmusakörnyéken 25,5 9,7 17,5 35