SAJTÓTÁJÉKOZTATÓK Az ÖKO-Pannon Kht. sajtótájékoztatói Újra újrahasznosítási hét Európai szintű kezdeményezés ösztönzi szelektív hulladékgyűjtésre és újrahasznosításra a magyar lakosságot A Magyarországon keletkezett lakossági szilárd hulladék mennyiségén belül mintegy 400-450 ezer tonnát tesznek ki a csomagolási hulladékok.(az ipari és nagykereskedelmi forrásokat is beszámítva a képződő csomagolási hulladék valamivel több, mint 800 ezer tonna, 1. és 2. ábra.) A lakosságtól származó csomagolóanyag-mennyiség korábban a hulladéklerakókon kötött ki, de az országszerte dinamikus számban megjelenő színes szelektív hulladékgyűjtő szigetek révén ezen anyagok jelentős hányada ma már a hasznosító és feldolgozó üzemekbe kerülhet. Az így nyert másodnyersanyagok előállítása nemcsak kevésbé terheli a környezetet, de sok esetben előállításuk költsége is csak töredéke az elsődleges nyersanyagoknak. A szelektíven gyűjtött hulladék tehát érték, hiszen ha az anyagokat folyamatosan, lehetőleg minél tovább körforgásban tartjuk, akkor csökkentjük környezetünk terhelését, óvjuk tisztaságát, és egyben takarékoskodunk a Föld természeti erőforrásaival is, így hozzájárulunk környezetünk fenntarthatóságához. összesen: 835 000 tonna iparnál, kereskedelemnél keletkező csomagolási hulladék; 376 000 tonna (45%) lakosságnál keletkező csomagolási hulladék; 459 000 tonna (55%) 1. ábra A Magyarországon képződő csomagolási hulladékok mennyisége és megoszlása
Magyarországon immár közel 4 millió lakosnak van lehetősége a háztartásban keletkező hulladékok szelektív gyűjtésére. Közülük 3,5 millió 3039 gyűjtősziget segítségével a csomagolási hulladékok hasznosítását koordináló legnagyobb hazai szervezet, az ÖKO-Pannon Kht. rendszerében válogathatja hulladékát mintegy 33 város, illetve régió 413 településén (3. és 4. ábra). 30 25 27 mennyiség, kg 20 15 10 15 12 17 5 5 4 0 papír fém üveg műanyag fa, textil, egyéb hulladékösszetevők különböző anyagú veszélyes 2. ábra A Magyarországon képződő csomagolási hulladékok mennyisége fejenként fajtánként, kg-ban, 2004 40 413 település 30 219 település 20 24 33 10 0 9 2003 2004 2005 3. ábra Az ÖKO-Pannon szelektív hulladékgyűjtési rendszeréhez csatlakozó régiók és települések számának alakulása
A kht. rendszerében 2003-ban egy lakos átlagosan 6,8 kilogrammnyi csomagolási hulladékot helyezett a szelektív gyűjtés kukáiba. Tavaly ez a mennyiség megközelítette a 8 kilogrammot, 2005 végére pedig várhatóan 9 kilogramm körül alakul (5. ábra). 4 000 000 3 500 000 3 000 000 2 500 000 2 000 000 1 500 000 1 000 000 500 000 0 3 560 533 2 137 857 764 790 2003 2004 2005 4. ábra A szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakosok számának alakulása üveg; 0,831 vas; 0,033 társított; 0,003 alumínium; 0,006 műanyag; 1,811 papír; 5,31 lakossági begyűjtési arány átlagosan 7,9 kg/fő/év 5. ábra Az egy főre jutó begyűjtött mennyiség anyagfajtánként 2004-ben A lakossági szelektív hulladékgyűjtés rendszere 2008-ra épül ki teljesen Magyarországon, de a rendszer léte önmagában nem garantálja az Európai Unió által megfogalmazott célkitűzések teljesülését. mondta Viszkei György, az ÖKO-Pannon Kht. ügyvezető igazgatója. Ehhez a lakosság szelektív hulladékgyűjtésben való aktív részvételére van szük-
ség, hiszen annak ellenére, hogy az elmúlt években látványosan nőtt az egy lakos által évente szelektíven gyűjtött hulladék mennyisége, a magyar lakosok által gyűjtött mennyiség még elmarad az Európai Unió átlagától tette hozzá (6. ábra, 1. és 2. táblázat). 600000 540 000 500000 416 650 400000 300000 200000 314 000 144 000 198 113 251 550 128 830 313 030 kibocsátás hasznosítás 100000 0 2003 2004 2005. I. félév 2005 tervezet 6. ábra A települési szilárd hulladékok kezelése az EU-ban és Magyarországon 1 táblázat A Magyarország számára előírt hulladékhasznosítási arányok a vonatkozó EU-irányelv és a Hulladékgazdálkodási Törvény alapján Csomagolási hulladék tömegének minimális hasznosítási aránya: 50% Anyagfajtánkénti hasznosítás: Anyagában Határidő 15% 25% 2005 Távlati célok az EU-irányelv módosítása alapján 2. táblázat Általános hasznosítási arány 60% Anyagában 55% Anyagfajtánként Üveg 60% Papír 60% Fém 50% Műanyag 22,5% Fa 15% Határidő 2012
Magyarországon az ÖKO-Pannon partnerei, a csomagoló és töltő vállalatok 2005-ben várhatóan 540 000 tonnányi csomagolást bocsátanak ki. Ez a teljes hazai csomagolóanyag-kibocsátás 64 százaléka. A kibocsátott csomagolóanyagok több mint 54 százaléka, azaz a törvényi előírásokat meghaladó aránya kerül újrahasznosításra az év végéig (7. ábra). 100% 80% 60% 40% 20% 0% EU 25 EU 15 Ausztria Németország Hollandia Szlovákia Lengyeloszág Portugália Magyarország hasznosítás 33,9 36,4 59,3 57,2 64,4 21,3 3,1 3,5 10,6 égetés 17,2 18,7 10,7 22,9 32,9 9,1 0,4 21,6 5,2 lerakás 48,9 44,9 30 19,9 2,7 69,6 96,5 74,8 84,2 7. ábra A kibocsátott és hasznosított csomagolási hulladék mennyiségének alakulása (tonna) Az elmúlt években Magyarország jelentős eredményeket ért el a szelektív hulladékgyűjtés és annak háttér-infrastruktúrája kialakítása terén, és egyfajta hulladékforradalom folyik az országban. Ma már majdnem minden második lakosnak lehetősége van bekapcsolódni a szelektív hulladékgyűjtésbe, az így gyűjtött hulladékok újrahasznosítása pedig biztosítja mindannyiunk élhető környezethez való alapvető jogát. mondta Dr. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter, az Újrahasznosítási Hét fővédnöke. Más megfogalmazásban: a színes szelektív hulladékgyűjtő edények ahhoz járulnak hozzá, hogy környezetünket ne szürkítsék el a hulladékok. E célok megvalósítását kívánja támogatni az Európai Unió szinte minden országában megrendezett, Magyarországon pedig most második
alkalommal útjára indított Újrahasznosítási Hét. A program részeként a WestEnd City Center Eiffel-kapuja előtt minden nap egy-egy anyagtípus szelektív hulladékgyűjtésének helyes módjával és hasznosításának folyamatával ismerkedhet meg a lakosság. A nyitónapot követően, kedden a papír, szerdán a műanyag, csütörtökön a fém, pénteken az üveg, szombaton az italos kartondoboz napja, vasárnap pedig a zöldhulladékok és az elektronikai hulladékok napja kerül megrendezésre. A résztvevők látványos kültéri oktatóeszközök segítségével sajátíthatják el a környezetvédelem e módszerének gyakorlatát, a fiatalokat Zanzibar és a Venus koncertekkel, a legkisebbeket pedig a Hajnal című ismeretterjesztő mesejátékkal igyekszik közelebb hozni a szelektív hulladékgyűjtéshez az ÖKO-Pannon Kht. A hét folyamán öt vidéki városba (Dunaújváros, Nagykanizsa, Gyula, Jászberény, Kaposvár) látogat a szelektív hulladékgyűjtési road show, ahol a gyerekek a Ki tud többet az újrahasznosításról? elnevezésű vetélkedőn is összemérhetik környezetvédelemi jártasságukat. A központi helyszínen nemcsak az ÖKO-Pannon Kht., de a rendezvénysorozat együttműködő partnerei a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt., a Budafok Recycling, a Remoplast Kht., az Avermann-Holvex Kft., a Fegroup Invest Rt., az ÉAI Kht., az Italoskarton Környezetvédelmi Egyesülés, az Electro-Coord Magyarország Kht. valamint a SZIKE Környezetés Egészségvédelmi Egyesület is aktívan részt vesznek a lakossági tudatformálásban. További információ (Budapest, 2005. szeptember 26.) Pribelszki Edina Kommunikációs Csoportvezető ÖKO-Pannon Kht Tel.: 383-9305 Piskóti Attila Ügyvezető Igazgató Premier Kommunikációs Iroda Tel.: 483-1860
Röviden Környezeti szempontok figyelembevétele az új technológiák tervezésekor A XXI. században az elektronikai ipar kulcsszerepet játszik a körta a szövetségi kutatás-fejlesztési ügyekért felelős német miniszter az nyezetbarát és tartós technológiák fejlesztésében legalábbis ezt állítot- Elektronikai ipar környezetbaráttá válik szakmai konferencián, amelyet 2004. szeptember 6 8. között tartottak Berlinben. A konferencián közel 500 nemzetközi szakember vett részt az ipar és a tudomány területéről, illetve a hatóságok részéről. Az elektronikai alkatrészek generációról generációra kisebb tömegűek, mind kevesebb alapanyag, vegyszer és energia felhasználásával készülnek. A mai mobiltelefonok súlya a fejlesztéseknek köszönhetően például 1/10-e az 1980-as években gyártottakénak. A mobiltelefonok növekvő száma ugyanakkor nagyobb környezeti terheléshez vezet. Ezt figyelembe kell venni az új elektronikai tömegtermékek gyártási technológiáinak tervezésénél, különös tekintettel a keletkező hulladékok újrafeldolgozhatóságára és kezelésére. Nem elég azonban csak az egyes termékeket optimalizálni. Elemezni és optimalizálni kell a teljes termelési és termékrendszereket, az értékesítési folyamatot és a termék életciklusát is. Ezt a tevékenységet az állami hatóságoknak támogatniuk kell. (Recycling Magazin, 59. k. 19. sz. 2004. p. 13.) Sárga konténer plusz : a DSD félüzemi projektje Lipcsében Az elromlott mobiltelefonok, a kidobott műanyag konyhai edények és játékok vagy egyéb ún. száraz újrahasznosítható anyagok a sárga konténerbe kerülnek. Így van ez legalábbis Lipcsében, ahol 2004. szeptemberében a hulladékgyűjtés németországi kettős rendszere, az ún. Dualen System Deutschland (DSD) elindította a Sárga Konténer Plusz félüzemi begyűjtési projektjét. Az új begyűjtési rendszer, amelyet az Alba Rt. és a hatóságok egyetértésével helyeztek üzembe, elsősorban a kisméretű elektromos készülékek begyűjtésére szolgál. A DSD Rt. azt reméli, hogy a sárga konténer bevezetésével a száraz, értékesíthető anyagot tartalmazó elektronikai hulladékok begyűjtött mennyisége Lip-
csében évente 12 kg lakos mennyiségről 37 kg/lakos értékre nő. A projekt keretében elemzik a begyűjtés és az osztályozás megváltozott költségszerkezetét, és kidolgoztak egy koncepciót a költségeknek a DSDés a kommunális hulladékok közötti felosztására. A Sárga Konténer Plusz a csomagolóanyagok újrafeldolgozásának hatékonyságát javító Beruházási Programok 2007 félüzemi projektek egyike. (Recycling Magazin, 59. k. 19. sz. 2004. p. 11.) Energiamegtakarítás PC-k felújításával A környezet tehermentesítése és pénz megtakarítása érdekében a Berlini Műszaki Egyetem döntést hozott a számítógépek újrafelhasználásáról és ennek keretében használt számítógépek vásárlásáról. Ehhez kapcsolódik a ReUse Computer Egyesület ajánlata, amely az egyetemi felhasználók száma mellett jelentős költségmegtakarítást eredményez az új beszerzésekhez képest. A partnerek megállapodást kötöttek, amelynek keretében az egyetem az elkövetkező három évben mintegy 600 000 eurót takarít meg, mert nem új számítógépeket vagy szoftvereket vásárol, hanem a ReUse újrafeldolgozott PC-it használják. A ReUse hardver ára 30 50%-a egy hasonló új számítógép árának. Az Egyetem ezzel a szerződéssel nemcsak pénzt takarít meg. A termékek élettartamát kutató egyik hamburgi intézettel közösen, piacgazdasági alapon vizsgálnak az információtechnológiában alkalmazható újrahasznosítási stratégiákat. A projektben részt vevő, a tevékenységüket a szövetségi Kutatás-Fejlesztési Minisztérium támogatásával végző vállalatok alapították a ReUse Computer Egyesületet. Egy PC előállításához annyi energia szükséges, amennyi üzemanyagot egy gépjármű a Berlin és München közötti úton felhasznál. Egy PC hagyományos újrahasznosítása során a fémek visszanyerésével és a műanyagok termikus hasznosításával a gyártás során felhasznált energiának mindössze 13%-a nyerhető vissza, a fennmaradó 87% a PC megsemmisítésekor visszahozhatatlanul elvész. 2002-ben legalább 2 millió PC-t cseréltek ki Németországban. Ha ezen 2 millió számítógép mindegyike egy új PC vásárlását csak egy évvel elodázza, 470 GWh energia takarítható meg. Ez egyértelműen a ReUse termékek alkalmazása mellett szól, mert a használt számítógépek újrafelhasználásával a PC előállításához szükséges energia 100%-a a PC élettartamának a meghosszabbításával megtakarítható. Ezt a ReUse projekt az elkövetkezendő három évben jelentősen segíteni fogja. (Recycling Magazin, 59. k. 19. sz. 2004. p. 8.)
Az elektromos készülékekre vonatkozó törvény módosításának igénye Németországban A Német Hulladékártalmatlanítási Szövetség nyílt levélben tett pa- reaktorbiz- naszt a Szövetségi Tanács környezeti, természetvédelmi és tonsági választmányának, hogy a szövetségi kormány által az elektromos készülékek hulladékaira vonatkozó törvény 11 4. bekezdéséhez előterjesztett módosító javaslat olyan szabályozást tartalmaz, amely a minősítés megszerzésének jelentős bürokratizálását és megdrágítását vonja maga után a kiselejtezett elektromos készülékek feldolgozói számára. A módosító javaslat szerint a feldolgozóüzemek nem szerezhetik meg a tanúsítást sem auditálás keretében, sem rendszeres termékellenőrzéshez kapcsolódóan, ezért az alábbi megfogalmazást ajánlják: A kezelést végző szaküzemek a 3. bekezdés szerint előírt igazolásokat úgy is megszerezhetik, hogy bizonyítják a kezelő szaküzemek minősítésére vonatkozó követelmények teljesítését. A követelményeknek való megfelelést a kezelő szaküzemek éves ellenőrzése során kell felülvizsgálni. A minősítést meg lehet továbbá szerezni egy rendszeresen végrehajtásra kerülő felülvizsgálat során is, amellyel igazolható a 3. bekezdésben rögzített követelményeknek való megfelelés. Hasonló kritikus véleményüknek adtak hangot néhány héttel korábban a német acélt és nemvasfémeket újrafeldolgozó társaságok (ESN) képviselői is. A törvény 11 -ának módosításával tovább nőne a szükséges auditok száma. Példaként említették a kezelési szaküzem minősítés megszerzése mellett az ISO 9000, illetve az ISO 14 000 szerinti minősítéseket, az öko-auditot vagy a használaton kívül került hulladékokra vonatkozó előírásokat. Az ENS véleménye szerint ennyi vizsgálatnak az elektromos készülékek hulladékaival kapcsolatban nincs sok értelme. Az elektromos és elektronikai hulladékokra vonatkozó törvényben tervezett felülvizsgálat kritériumait célszerű a kezelő szaküzemek éves minősítésébe beépíteni. A felülvizsgálatok eredményeit egy egységes kezelő szaküzemi tanúsítványban lehetne dokumentálni, ami nemcsak áttekinthetőbb, hanem nagyobb jogbiztonságot is ad az érintettek számára. Ez nem mond ellent annak, hogy a szükséges auditokat időközönként minősített szakértők elvégezzék. (Recycling Magazin, 59. k. 19. sz. 2004. p. 8.)