Tantárgy neve: magyar irodalom Évfolyam: 8. Írásbeli vizsga: A vizsga részei: a tanuló feladatlapot tölt ki, melyen az alábbi feladattípusok szerepelnek a tanult művek felismerése egy részlet alapján, a szerző és a mű címének pontos megnevezésével tanult művek tartalmának bemutatása a tanult fogalmak meghatározása irodalomelméleti ismeretek alkalmazása (költői eszközök felismerése, szerkezeti vázlat elkészítése, szereplők jellemzése stb.) művek igazságtartalmának megfogalmazása szövegértés: idegen szöveg megértésének bizonyítása kérdésekre adott válaszokkal művekkel kapcsolatos önálló gondolatok megfogalmazása és kritikai észrevételek a tanuló fogalmazást ír 1 oldalnyi terjedelemben a tanult műfajok valamelyikében A vizsga időtartama: irodalmi ismeretek és szövegértés: 45 perc fogalmazás írása: 45 perc Segédeszköz: az íróeszközről a tanuló gondoskodik (kék toll) az iskola bélyegzőjével ellátott feladatlapot az iskola biztosítja az iskola bélyegzőjével ellátott jegyzetlapot az intézmény biztosítja a szükséges szemelvényt tartalmazó kiadványt az iskola biztosítja Értékelés: a tanuló a feladatlapra érdemjegyet kap (0-30% =1, 31-50%=2, 51-75%=3, 76-90%=4, 91-100%=5), a fogalmazásra szintén érdemjegyet kap Szóbeli vizsga: Egy tanult mű (tanári választás, melyet csak a vizsgán ismer meg a tanuló) részletének(tanári választás) hangos olvasása (egyszeri előzetes néma olvasás után) tartalmának elmondása a mű tanár által választott szereplőjének jellemzése tanult irodalomelméleti ismeretek alkalmazása tanári kérdések alapján a műben szereplő igazságok (mögöttes jelentések) megfogalmazása tanuló véleményalkotása a művel kapcsolatban beszélgetés keretében vita, mely során véleményét érvekkel támasztja alá Memoriterek megtanulásáról számadás A vizsga időtartama: 20 perc Segédeszköz: íróeszközről a tanuló gondoskodik az iskola bélyegzőjével ellátott jegyzetlapot az intézmény biztosítja a szükséges szemelvényt tartalmazó kiadványt az iskola biztosítja Értékelése:a tanuló érdemjegyet kap
A vizsga értékelése: a szóbeli vizsga 40%-ban, az írásbeli vizsga feladatlapja 40%-ban, a fogalmazás 20%-ban határozza meg a tanuló osztályzatát. Időtartama: 110 perc KISEPIKAI ALKOTÁSOK: A félévi vizsga anyaga: Kosztolányi Dezső, Mikszáth Kálmán és más magyar elbeszélők alkotásai az epikus közlésforma jellemzői a verses és a prózai forma összekapcsolása kisepikai műfajokkal a kisepikai műfajok-novella, elbeszélés, kisregény, anekdota, karcolat, egyperces novella, komikus eposz, ballada-jellemzőinek ismerete tanult művek tematikus meghatározása értelmezi a művek már ismert értelmezési szempontjait (elemzi az idő- és térviszonyokat, szerkezeti megoldásokat, előreutalásokat, késleltetéseket) felismeri az elbeszélői nézőpontot, beszédhelyzetet képes az irodalmi élmény megosztására, érzelmi tartalmak felismerésére, erkölcsi választások értelmezésére és véleményezésére, pl. indulatok, szeretet, együttérzés, segítőkészség, félelem, bizalom, hála stb. a tanult művek kifejező, hibátlan felolvasása memoriterek (verses és prózaepikai szövegrészletek) előadására kulcsfogalmak: kisepika, anekdota, novella, egyperces novella, komikus eposz, szerkezet, időrend, elbeszélői nézőpont, beszédhelyzet NAGYEPIKAI ALKOTÁS: MÓRICZ ZSIGMOND: LÉGY JÓ MINDHALÁLIG a mű keletkezési körülményei idézze fel és rendszerezze az olvasott, feldolgozott regény tartalmát azonosítsa a mű témáját azonosítsa, elemezze az idő- és térviszonyokat, a narráció sajátosságait (az elbeszélés és a történet időrendje, előreutalások, késleltetések); a műfaji változatot ismerje fel az elbeszélői nézőpontot, beszédhelyzetet legyen képes a szereplők jellemzésére, tetteik minősítésére; alapvető emberi helyzetek, erkölcsi választások értelmezésére és megbeszélésére, véleményezésére legyen képes az irodalmi élmény megosztására, az olvasmányainak ajánlására tudjon önálló olvasmányválasztást indokolni memoriterek (prózaepikai szövegrészletek) előadása kulcsfogalmak: elbeszélőinézőpont, hangnem, ábrázolásmód; fejlődésregény, humor, példázat / parabola, történelmi regény Móricz: Légy jó mindhalálig 20 sor TANULÁSI TECHNIKÁK: tudjon segítséggel jegyzetet, vázlatot készíteni tudjon kivonatot készíteni, szöveget tömöríteni tudja alkalmazni a tudástérképet, fürtábrát
LÍRAI ÉS ÁTMENETI MŰFAJOK, MŰTÍPUSOK óda, dal, epigramma, elégia, ekloga, életkép, tájlíra, hangulatlíra, gondolati líra fogalmának ismerete, rendszerezése ismerje fel a tematikus, motivikus kapcsolódásokatfelismerése (a műválasztás felölel alapvető lírai témákat, pl. természet, évszakok és napszakok, szülőföld, haza, család, szerelem, háború, szabadság, öntudat, költősors, költészet / ars poetica) tudja elemezni az alapvető lírai műfajok sajátosságait különböző korok alkotóinak művei alapján, értelmezi néhány lírai mű beszédhelyzetét, a megszólító-megszólított viszony néhány jellegzetes típusát tudja azonosítani a művek tematikáját, meghatározó motívumait; felfedezni műfaji és tematikusmotivikus kapcsolatokat elemezze a zenei és ritmikai eszközök típusait, ismerje fel funkciójukat, hangulati hatásukat elemezze a képeket, alakzatokat, szókincsbeli és mondattani jellegzetességeket, a lexika jelentésteremtő szerepét lírai szövegekben értelmezze a kompozíció meghatározó elemeit (pl. tematikus szerkezet, tér- és időszerkezet, logikai szerkezet, beszédhelyzet és változása) értékelje a művekből feltáruló érzelmi tartalmakat sok szempontú megközelítésben elemezzen, értelmezzen különféle műfajú lírai alkotásokat és meg is tanul néhányat (Ady Endre, József Attila, Kosztolányi Dezső, Weöres Sándor egy-egy művét, Radnóti Miklós Nem tudhatom című alkotását és kortárs magyar szerzők néhány költeményét; rendszerezze műfajelméleti, verstani, poétikai ismereteit ismerje a reklám és a popzene új szóbeli költészet helyét, szerepét, hatását a közműveltségben Szemelvények:Ady Endre, Arany János, Csokonai Vitéz Mihály, Janus Pannonius, József Attila, Kölcsey Ferenc, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós (Nem tudhatom), Szabó Lőrinc, Vörösmarty Mihály, Weöres Sándor műveiből és kortárs magyar lírai alkotásokból kulcsfogalmak:óda, himnusz, elégia, dal, epigramma, ekloga, verselési rendszer, rímes és rímtelen időmértékes verselés, versláb, spondeus, trocheus, trochaikus verselés, daktilus, kötött verssor, hexameter, pentameter, disztichon, rím, rímelhelyezkedés, alliteráció; szókép, hasonlat, megszemélyesítés, metafora, alakzat, ismétlés, párhuzam, ellentét, fokozás, figura etymologica, inverzió Radnóti Miklós: Nem tudhatom Ady Endre, József Attila, Kosztolányi Dezső, Weöres Sándor egy-egy műve Az év végi vizsga anyaga KISEPIKAI ALKOTÁSOK: Kosztolányi Dezső, Mikszáth Kálmán és más magyar elbeszélők alkotásai az epikus közlésforma jellemzői a verses és a prózai forma összekapcsolása kisepikai műfajokkal a kisepikai műfajok-novella, elbeszélés, kisregény, anekdota, karcolat, egyperces novella, komikus eposz, ballada-jellemzőinek ismerete tanult művek tematikus meghatározása értelmezi a művek már ismert értelmezési szempontjait (elemzi az idő- és térviszonyokat, szerkezeti megoldásokat, előreutalásokat, késleltetéseket) felismeri az elbeszélői nézőpontot, beszédhelyzetet
képes az irodalmi élmény megosztására, érzelmi tartalmak felismerésére, erkölcsi választások értelmezésére és véleményezésére, pl. indulatok, szeretet, együttérzés, segítőkészség, félelem, bizalom, hála stb. a tanult művek kifejező, hibátlan felolvasása memoriterek (verses és prózaepikai szövegrészletek) előadására kulcsfogalmak: kisepika, anekdota, novella, egyperces novella, komikus eposz, szerkezet, időrend, elbeszélői nézőpont, beszédhelyzet NAGYEPIKAI ALKOTÁS: MÓRICZ ZSIGMOND: LÉGY JÓ MINDHALÁLIG: a mű keletkezési körülményei idézze fel és rendszerezze az olvasott, feldolgozott regény tartalmát azonosítsa a mű témáját azonosítsa, elemezze az idő- és térviszonyokat, a narráció sajátosságait (az elbeszélés és a történet időrendje, előreutalások, késleltetések); a műfaji változatot ismerje fel az elbeszélői nézőpontot, beszédhelyzetet legyen képes a szereplők jellemzésére, tetteik minősítésére; alapvető emberi helyzetek, erkölcsi választások értelmezésére és megbeszélésére, véleményezésére legyen képes az irodalmi élmény megosztására, az olvasmányainak ajánlására tudjon önálló olvasmányválasztást indokolni memoriterek (prózaepikai szövegrészletek) előadása kulcsfogalmak: elbeszélői nézőpont, hangnem, ábrázolásmód; fejlődésregény, humor, példázat / parabola, történelmi regény Móricz: Légy jó mindhalálig 20 sor TANULÁSI TECHNIKÁK: tudjon segítséggel jegyzetet, vázlatot készíteni tudjon kivonatot készíteni, szöveget tömöríteni tudja alkalmazni a tudástérképet, fürtábrát LÍRAI ÉS ÁTMENETI MŰFAJOK, MŰTÍPUSOK: óda, dal, epigramma, elégia, ekloga, életkép, tájlíra, hangulatlíra, gondolati líra fogalmának ismerete, rendszerezése ismerje fel a tematikus, motivikus kapcsolódásokat felismerése (a műválasztás felölel alapvető lírai témákat, pl. természet, évszakok és napszakok, szülőföld, haza, család, szerelem, háború, szabadság, öntudat, költősors, költészet / ars poetica) tudja elemezni az alapvető lírai műfajok sajátosságait különböző korok alkotóinak művei alapján, értelmezi néhány lírai mű beszédhelyzetét, a megszólító-megszólított viszony néhány jellegzetes típusát tudja azonosítani a művek tematikáját, meghatározó motívumait; felfedezni műfaji és tematikusmotivikus kapcsolatokat elemezze a zenei és ritmikai eszközök típusait, ismerje fel funkciójukat, hangulati hatásukat elemezze a képeket, alakzatokat, szókincsbeli és mondattani jellegzetességeket, a lexika jelentésteremtő szerepét lírai szövegekben
értelmezze a kompozíció meghatározó elemeit (pl. tematikus szerkezet, tér- és időszerkezet, logikai szerkezet, beszédhelyzet és változása) értékelje a művekből feltáruló érzelmi tartalmakat sok szempontú megközelítésben elemezzen, értelmezzen különféle műfajú lírai alkotásokat és meg is tanul néhányat (Ady Endre, József Attila, Kosztolányi Dezső, Weöres Sándor egy-egy művét, Radnóti Miklós Nem tudhatom című alkotását és kortárs magyar szerzők néhány költeményét; rendszerezze műfajelméleti, verstani, poétikai ismereteit ismerje a reklám és a popzene új szóbeli költészet helyét, szerepét, hatását a közműveltségben Szemelvények:Ady Endre, Arany János, Csokonai Vitéz Mihály, Janus Pannonius, József Attila, Kölcsey Ferenc, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós (Nem tudhatom), Szabó Lőrinc, Vörösmarty Mihály, Weöres Sándor műveiből és kortárs magyar lírai alkotásokból kulcsfogalmak:óda, himnusz, elégia, dal, epigramma, ekloga, verselési rendszer, rímes és rímtelen időmértékes verselés, versláb, spondeus, trocheus, trochaikus verselés, daktilus, kötött verssor, hexameter, pentameter, disztichon, rím, rímelhelyezkedés, alliteráció; szókép, hasonlat, megszemélyesítés, metafora, alakzat, ismétlés, párhuzam, ellentét, fokozás, figura etymologica, inverzió Radnóti Miklós: Nem tudhatom Ady Endre, József Attila, Kosztolányi Dezső, Weöres Sándor egy-egy műve STÍLUSIRÁNYZATOK A 20.SZÁZAD ELEJÉN: ismeri és tudja jellemezni a 20. század eleji stílusirányzatok (klasszikus modernség): az impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió, azok összefüggéseités formajegyeit, ábrázolásmódjaitady, Babits, Juhász Gyula, Tóth Árpád műveiből vett szemelvények alapján ismeri a korszak irodalmi életét, a Nyugatszerepét, hatását; irodalmi kapcsolatokat megismeri a korszakolás nehézségeit ismeri az irányzatok főbb esztétikai elveit, törekvéseit, ábrázolásmódját, stílus- és formajegyeit (szimbólumhasználat és szimbolizmus megkülönböztetésével) jellemző műveken felismeri az irányzatok jellegzetességeit, főbb vonásait tud kapcsolni a korszakhoz regionális és helyi kulturális kötődéseket (bármely művészeti ágból, pl. festészet, szobrászat, építészet) kulcsfogalmak:impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió, szinesztézia, allegória, szimbólum, összetett költői kép TANULÁSI TECHNIKÁK: az önálló ismeretszerzés többféle módszerének használata pl. internet, elektronikus könyvtár is gyűjt információkat NAGYEPIKAI ALKOTÁSOK AZ IFJÚSÁGI ÉS ASZÓRAKOZTATÓ IRODALOM KÖRÉBŐL: egy magyar vagy világirodalmi regény sok szempontú megközelítése tudja alkalmazni a művek megközelítésének (korábban gyakorolt) lehetőségeit képes az irodalmi élmény megosztására, olvasmányainak ajánlására alkalmas az önálló olvasmányválasztás indoklására tud tájékozódni erkölcsi kérdésekben: az igazság és nézőpont, a személyes és a közösségi igazság konfliktusában képes az önálló műbefogadás mind teljesebb élményére, a hatás feldolgozására
képes a tetszés- vagy véleménynyilvánítás árnyaltabb nyelvi formáinak alkalmazására, az eltérő ízlésítéletek különbözőségének megértésére képes a szórakoztató irodalom, a populáris irodalom egyes alkotásainak, különféle filmes feldolgozásoknak esztétikai szempontú, kritikus értékelésére ismerje a népszerű irodalom műfajait (pl. ifjúsági, bűnügyi, fantasztikus regény, kalandregény, scifi), megoldásait, hatásait; hangnemeit (pl. humoros regény), formáit (pl. naplóregény, levélregény) Választások: Golding: A Legyek Ura / Salinger: Zabhegyező / Rejtő Jenő egy műve / Verne egy műve / egy klasszikus bűnügyi regény. kulcsfogalmak:népszerű irodalom, bűnügyi történet, kalandregény, fantasztikus regény, tudományosfantasztikus irodalom, humoros hangnem DRÁMAI MŰFAJOK: egy tragédia és/vagy egy komédia sok szempontú megközelítése Shakespeare: Romeo és Júlia ismeria drámai műnem főbb jellemzői, a drámai szerkezet, drámai jellem és nyelv néhány jellemzőjét felismeri a tragikumot, mint műfajformáló minőséget, elemzi a műbeli megjelenési formáit tudja jellemezni a drámai hősöket, elemezni kapcsolataikat, konfliktusaikat képes szituációk és instrukciók értelmezésére, esetleg megjelenítésére tud elemezni és értelmezni egy látott jelenetet (színházi előadás vagy felvétele) kulcsfogalmak:dráma, komédia, tragédia, komikum, tragikum, dialógus, konfliktus, alapszituáció, drámai nyelv, drámai jellem A MÉDIA KIFEJEZŐESZKÖZEI, A MOZGÓKÉPI ÉS ÍROTT SAJTÓ SZÖVEGEINEK RENDSZEREZÉSE: tudja értelmezni a filmeket: a valóságanyag természete, dokumentumfilm-fikció; az alkotói szándék és nézői elvárás műfajfilm, szerzői film ismerje a szerzői és a műfajfilm néhány meghatározó jellemzőit ismerje a meghatározó sajtóműfajokat (tudósítás, riport, publicisztika, kritika) kulcsfogalmak: dokumentum, fikció, műfaji, western, sci-fi, melodráma, burleszk, thriller; szerzői, ábrázolási konvenció; tudósítás, riport, kritika, publicisztika A MÉDIA TÁRSADALMI SZEREPE, HASZNÁLATA, NYELVE, MÉDIASZÖVEGEK ÉRTRLMEZÉSE ismerje a média társadalmi szerepét, működését a média története rendelkezzen kritikus médiatudatossággal ismerje lakhelyünk médiumait ismerje fel, hogy a médiaszövegek megformálásához ( írásához ) és megértéséhez ( olvasásához ) az adott médiumra vonatkozó nyelvismeretre van szükség, és a tömegkommunikáció médiumai másés más jelrendszert, kódokat használnak írott, szimbolikus, például egy képen látható tárgy és technikai, például a kameramozgás kódokat) tudja, hogy a technikai úton rögzített képeket (is) alkalmazó kommunikáció sajátossága, hogy a képeken, mozgóképeken látható formáknak, motívumoknak nincs pontosan meghatározott értelme a jelentés nagymértékben függ a befogadótól ismerje a mágikus gondolkodás fogalmának vizsgálatát (a tárgyak képének azonosítása az ábrázolttal, a kép és a valóság öntudatlan azonosítása) ismeri, hogy míg a művek esetében a befogadó a szerző által megjelenített cselekményvilág eseményeiből maga konstruálja a történetet, a média direkt értelmezési kereteket kínál a fogyasztónak a közrebocsátott történetjavaslatok értelmezésére
tud kérdéseket és állításokat megfogalmazni a mediatizált kommunikáció egyirányú és/vagy interaktív jellegével kapcsolatban ismeri, hogy az és aktuális médiaesemények feldolgozásával, miért és hogyan érvényesül a médiában a sztereotip megfogalmazás kényszere, milyen veszélyekkel járhat mindez tudja, hogy a nemeknek, foglalkozásoknak, életmódmintáknak, kisebbségeknek a tapasztalati valóságtól eltérő megjelenítésének felismerése a médiában, annak tudatosítása, hogy a médiaszövegek a közösség kulturális képviselői (reprezentánsai)