AZ EGYLET TÁRGYALÁSAI. Egyetemes szakülés. 1872. évi május 25-dikén. Elnök: Herrich Károly. Elnök megnyitván az ülést, felleéri Északi Károly urat bejelentett értekezésének felolvasására. r Északi Károly felolvassa értekezését A vasutakról államgazdászati szempontból." Az előadás után, mely a bejelentett dolgozatnak csak első részét képezte s melynek folytatását értekező a legközelebbi alkalomra Ígérte: egyéb tárgy nem lévén, az ülés elnök által bezáratott. LXXIIIüik választmányi ülés. 1872. évi junius l-jén. Elnök: Hollán Ernő. 1. Olvastatott az egyleti ház építésére vonatkozólag, Rill és Schomann vállalkozókkal kötendő szerződésnek az építési bizottmány által javaslatba hozott szövege; elnök felkéri Herrich Károlyt, mint a házépítési bizottmány elnökét a mult választmányi ülés által, pénzügyi szempontból kívánt felvilágosítás előterjesztésére. Herrich Károly a következő felvilágosítást adja: A pesti Commercial-bankuál," mihelyt az erre vonatkozó szerződés aláiratik, biztosítva van az egylet számára, ezen banknak jelenleg 92 frt.-ot érő zálogleveleiben 60,000 frt. -ot; ezek, említett árfolyam mellett képviselnek 56,000 frt.-ot. ígérvényekben van Pénztári készlet Összesen: 20.000 frt. 6.000 frt. 82.000 frt.
263 A felolvasott építési szerződés alapján kiadandó munkálatok a költségvetés szerint 63.000 frt.-ot tesznek és az összes munkálatoknak körülbelül 2 /s-dát képezik, tehát az épület kerül 94.000 frtba, Hiány... 12.000 mely jövő évi május végéig lesz födözendő. Ha már most a ház annyira elkészül, hogy még csak 12.000 frt.szükséges annak befejezéséhez: kétséget nem szenved, hogy az egylet mely a rendelkezésére állott csak 1200 frtnyi alaptöke mellett 16.000 frt értékű telket volt képes megszerezni új adakozások utján ezt a hiányt is födözhetni fogja, mert hiszen csak az egylet tagjai közül is mintegy 600-an még semmit sem ajánlottak fel s hihető, hogy csak azért késtek ajánlataikkal, mert a terv valósításában még mindig kételkednek. De hátra vannak még e tekintetben, egynek kivételével, az összes vasúti vállalatok, melyek ép úgy mint egyéb nagyobb magán-vállalatok ha saját kezdeményezésükből nem teszik egyenes felkérésre jelentékenyebb összegekkel fogják bizonyára támogatni egyletünket. Azon nem várt esetben pedig, ha mindez a kivánt sikerre nem vezetne, a csak 60.000 frttal terhelt házra, de személyes hitelre is nyerendő további kölcsön útján is képesek leszünk a még netalán mutatkozó hiányt födözni. Előadó Herrich Károly, ha szükség lesz reá, bármely perczben kész 4000 frt erejéig, s az eddig tett nyilatkozatok szerint épen úgy többen is vannak, kik kisebb-nagyobb összeg erejéig készek kezességet vállalni. A mi a részletfizetéseket illeti: a banktól nyerendő kölcsön első részlete a falazatnak a földszintig való elkészülte után áll rendelkezésünkre. Eze.i munkaköltségvetés szerint körülbelől 10000 frt.-ot képvisel. Ebből biztosíték fejében visszamarad 1000 frt. Készpénzünk ez idő szerint 6000 frt. mire a munka ennyire halad az Ígérvények után időközben befolyó összegek által bizonyára födözve lesz. Előadó 2200 frt.-ra terjedő ígérvényét kész minden perczben lefizetni, ha ezt a nagyobb összegeket aláirt tagok közül még csak néhányan teszik, a 3000 frt.-nyi hiány bőségesen kikerül. Egyébként a legvégső esetben saját és több tagtárs személyes hitelére hivatkozik. Ezen felvilágosítás után a commercial-bank"-kal kötendő kölcsönszerződés is felolvastatván az elnök által feltett kérdésre: a választmány, úgy lé - nyegére, mint alakjára nézve mind a két szerződést egyhangúlag elfogadta és mindkettőnek az egylet nevében leendő aláírásával az elnököt és titkárt bizta meg. A bankkal kötendő szerződés aláírásánál szükséges két tanuul Reitter Ferencz alelnök és Herrich Károly vál. tag kéretnek fel. 2. Olvastatott a kereskedelmi m. k. minisztérium átirata, melyben a Martin Lajos kolozsvári távirda-igazgató által feltalált vízszintes szélkerékkel Tisza-Füreden leendő kísérletre egy szakértő kiküldését kéri. Kiküldetik: Koczó Pál, akadályoztatása esetére Bielek Miksa, s ennek akadályoztatása esetére Vidéky László.
264 3. Metzner Antal igazgató jelentvén, hogy az egyleti oklevelek calygraphja, eddigi csekély dijainak felemelését kéri : Javaslatára a rendes tagsági oklevelek irási dija 75 kr.-ban, az alapítói okleveleké pedig 1 frt 50 kr.-ban állapíttatik meg. 4. A jegyzőkönyv hitelesítésére Herrich Károly és Lecbner Lajos küldetnek ki. Egyetemes szakülés 1872. évi junius l-jén. Elnök : Reitter Ferencz. Jelen volt: 30 egyleti tag. Elnök a gyűlést megnyitván, felhívja Beiwinkler Károly urat, hogy bejelentett felolvasását a pesti kövezés- és csatornarendszer javításáról kezdje meg. Előadó az eddigi rendszer hiányait fejtegetvén, azon következtetésre jut, hogy a jó kőburkolatnak főfeltételei: 1. a lehetőségig szilárdított rugalmas talaj, 2. az egyes kövek kötéseinek folytonossága, merevsége, hogy így az eresztékekben alkalmazott kötszer a legnagyobb esőnek se engedjen és 3. a burkoló anyagnak szívós, ruganyos és lehetőségig szilárd volta. A talaj előkészítésére a gondos döngölést vagy hengerezést ajánlja s az út szelvényének domborúságát is akkép óhajtja enyhíteni, hogy az 5-6 öl közép szélességű utczáknál legfeljebb 2 hüvelyknyire kevesbíttessék. Az eresztékeket akkép kívánja a burokkövek között folytatólag alkalmaztatni, hogy azok szélessége legkevesebb V legyen s a gondosabban faragott kövek lapjai között ép, erős és kiszárított fából készített hosszú faékek veressenek le, melyek a talajba is lehatolván, annak még nagyobb sűrítését eszközlik ; másfelöl a felül- és alulról ható nedvesség folytán megdagadó faékek a kövek közötti összeköttetést oly szorossá teszik, hogy a legnagyobb rázkódások alatt sem inoghatnak meg. A burkolati anyag megválasztására nézve előadó elismeri ugyan, hogy a felállított tulajdonságoknak egyedül az asphalt felel meg, minthogy azonban Pest város körülményei ennek általános használatba vételét csak a jövő kilátásai közé helyezik, annálfogva a meglevő burkolati kövek jobb felhasználásával kiván a burkolatok eddigi hiányain segítni. Vidéky László az előadásra megjegyzi, hogy az eresztékes burkolatok átalánosan elismert hiánya az, hogy az eresztékek a járművek kerekeinek támadó pontokat nyújtanak, s az ezen pontokon előidézett rázkódások okozzák a burkolat megromlását. Ha tehát ezen eresztékek a burkolatnál lágyabb anyaggal töltetnek ki, mint az előadó javasolja fával; ez esetben az
265 eddigi rendszeren nézete szerint semmi javítás sem történt, mert a fának hirtelen elkopásával a támadó pontok az eresztékek nagyobb voltánál fogva csak nagyobb mértékben fognak előállani; ha pedig azon eresztékek, a mit az előadó úr nem említett, bármely, a burkolati köveknél keményebb anyaggal töltetnének ki: ez esetben a kerekek támadó pontjai későbben ugyan, de bizonyosan előállanának a burkoló kövek nagyobb kopása következtében. Nézete szerint csak egyedül az eresztékek nélkül létesíthető asphaltburkolat alkalmazása az, mely az eddig tapasztalt hiányokon segíteni képes. Luczenbacher Pál az asphalt alkalmazása ellen annak sikamlósságát hozza fel, melyből saját londoni tapasztalatai szerint kivált a nagy forgalmú utczákon nem csekély veszélyek származnak. Összehasonlítva a London, Páris s Olaszország nagyobb városainak általa figyelemmel vizsgált kövezeteit, azon véleményben van, hogy nálunk legczélszerübb volna az ujabb angol gránitkövezési módot meghonosítani, melynél a burkoló kövek téglaalakúak, s 12" bosszú, 4" széles és 6 7" magassági méretekkel birnak, s melynél az alap valóságos Macadam-féle előkészítéssel bir. A fővárosi burkolatnál divatozó nyergezést túlságosnak és rosznak tartja, mert a nagy domborúság azt eredményezi, hogy különösen a terhes jármüvek hátulsó kerekei nagyon farolnak s ez állal a burkolat megingatását egész területeken eszközlik. A nápolyi nagy- és vastagtáblás kövekből készülő burkolatot szintén czélszerübbnek találná a fővárosi jelenlegi burkolatnál, ha annak előállítása és különösen béton alapja a költségeket felette nem szaporítaná. Ellenben az előadó által ajánlt fabeékelést nem tarthatja czélszerünek a miatt, hogy a fának változása a nedvesség befolyásától bekövetkező megállapodása számítás alá nem vehető szabálytalansággal következik be; és így a kövezet vagy laza lesz, vagy pedig hullámos a nagyobb mérvben bekövetkezett dagadástól. Az ereszték nélküli burkolatok és azok czement alapjánál nagy bajnak tartja, hogy a különféle cső- és csatornavezetékek számára csak nehezen bontható fel, és ha egyszer felbontatott, rendesen roszúl állíttatik helyre. ZofahI Gusztáv személyes tapasztalatai után az asphalt mellett legjobbnak tartja a nápolyi 4' 6 1 hosszú 2 3 1 széles 6 n - 9 I vastag táblás burkolatot, mely nemcsak Nápolyban, de Olaszország egyéb nagyobb városaiban is puzzolánföldből készült czement rétegre rakatilc s felülete csak a jól fektetett lerakás után egyenlíttetik és faragtatik ki reczés rovatékokkal i ha pedig a burkolat sikamlóssá vált, minden felbontás mellőzésével, helyben barázdáltatik meg újra kellő reczés vésések által. Vidéky László a Luczenbacher úr által ajánlt angol gránit kövezetre csak azt kívánja megjegyezni, hogy mindamellett, hogy az 9" vastag béton rétegre rakatik, az eddigi tapasztalatok szerint csak 13 évig tart; elő állítási és fenntartási költsége megközelíti az asphaltburkolat költségeit, holott ez utóbbi az eddigi tapasztalatok szerint sokkal nagyobb tartósságot igér. A magy. mérnök, és épit.-egyl. közi. VI. köt.
266 Naszl uh ácz Lajos jelezni kivánja, hogy előadó csak a meglevő burkolati anyagok jobb és czélszerübb felhasználását tárgyalván, ennélfogva a tanácskozmány folyamát is csak e körül kivánja összpontosítani. Mely 1 ndítvány helyesléssel fogadtatott. Luczenbacher Pál ekkor a jelenleg alkalmazásban levő burkolatjavítás hiányait részletezi s óhajtaná, ha az egylet a városi hatóságnál oda hatna, hogy ezen mindenki által kárhoztatott burkolatjavítás helyett valamely más, czélszerübb rendszert léptetne életbe. Részéről ajánlja az általa Marseilleben látott burkolatjavítási módot, melynél a behorpadt terület nem szaggattatik fel, hanem az egyes kövek czélszerü szerszámokkal megingattatnak és azután kissé felemeltetvén, az eresztékek ismételve valamely folyó czementanyaggal töltenek ki s ez eljárás addig ismételtetik, mig a kövezetnek mélyedése teljesen eltűnt. Erre nézve állandó fizetéssel ellátott szakértő munkások alkalmazását látja legjobbnak, kik csakis egyedül és folytonosan javítási munkákkal foglalkoznának. Értekező a több oldalról tett észrevételekre röviden megjegyzi, hogy általok, minthogy az illetők nem ami viszonyainkból indulnak ki csak Budapestre vonatkozó s helyi viszonyainkkal, különösen a költségi tekintetekkel számoló javaslatának czélszerüségét megczáfolva egyáltalában nem látja. A tárgyhoz többen nem kivánván szólni, elnök Beiwinkler urat az általa bejelentett második tárgy: a Pest városa részére javasolt új csatornázási rendszerről szóló értekezésének felolvasására kéri fel. Előadó erre mindenekelőtt bemutatja Pest város jelenlegi csatornarendszerét plasztikai előállítással, melynél az egyes csomópontokon lábakra beosztott tük hegyei a föld szinét, a csatornák menetét pedig a megfelelő magasságokon kifeszített színes zsinórok mutatják; Pest város tervrajzának lapszíne pedig a Duna sempontján keresztül fektetett vízszintes síkot képezi. Előadásában megemlíti, hogy a városok csatornázásának czélja hármas úgymint : 1-ször a városok vízmentesítése ; 2-szor az ürülék kivezetése; 3 szor az ürülékeknek, a közegészségi viszonyokra nézve ártalmatlan elhelyezése.' Pest város területe hullámos felszínnel bir s köfülbelől '/io része mély fekvésű. Csatornái jelenleg tíz csoportot képeznek, megannyi főcsatornával (recipiens), melyeknek a Dunára öt nyílásuk van. E rendszernek minden évben tapasztalható hiánya az, hogy a főcsatornák az 0 felett 13 lábnyi magasságban ömölvén ki a Dunába, ha a vízállás ennél nagyobb : ezeknek torkolatai elzáratván, tartalmuk csak szivattyúk segélyével üríthető a Dunába. 0 tehát azt javasolja, hogy a főcsatornák a város legmagasabb pontjai alatt vezettessenek a Dunáig, melyekbe a város mélyebb részein alkalmazott elvezető csövek,illetőleg az ezeket magukba felvevő csatornák beleszakad-
267 janak. Ezen mellekcsatornák, a főcsatornától zsilipek által elzárattathatván, a város mélyebben fekvő részei, oly vízállásnál, mely mellett azok különben elárasztatnának, az ártól megkíméltetnének, az esővíz pedig és egyéb folyadék ezen csatornákból a főcsatornába szivattyúztatnék. Míg tehát a jelenlegi csatornarendszer mellett a mélyebb fekvésű területek ármentesítése végett az egész város csatornáinak tartalmát kell szivatytyúk segélyével a Dunába üríteni, az ajánlott rendszer mellett e 'müvelet csak az egyes, mélyebben fekvő területek csatornáira terjedne ki. Előadó ezen javaslata fölött, mely felolvasásának első részét képezte, hoszszabb eszmecsere fejlődött, mely azonban az előrehaladt idő miatt határozott alakot nem öltvén, az ülés, miután előadó tárgyát más alkalommal folytatni igérte, elnök által feloszlattatott. Egyetemes szakülés. 1872-dik évi junius 8-kán. Elnök: Bodoky Károly. Jelon volt: 16 egyleti tag. Elnök az ülést megnyitván: Beiwinkler Károly felolvassa az általa Pest város részére javasolt áj csatornázási rendszerről a múlt egyetemes szakülésen megszakasztott értekezésének folytatását, mely ép úgy mint az első rész igen érdekes eszmecserére adott alkalmat. Előadása fonalán az ürülékek biztos eltávolítására nézve azt ajánlja, hogy minden háznak ürülékmedenczéje úgy készíttessék hogy abban a háziak által felhasznált víz, valamint az esővíz is felfogható legyen, hogy ebben az ürülék keményebb részei részint feloldassanak, részint pedig a nagyobb tömegű víz ereje által a medencze megnyitásakor tova ragadtassanak. Ezen ajánlatát azon tapasztalatra alapítja, hogy az ürülék keményebb vagy sürübb részei a csatornák fenekén és falain leülepedve, a lassanként folyó csatornavíz által ki nem takaríttatnak. Ezek mindaddig ott büzhödnek, míg csak az erősebb esőzésből előálló nagyobb víztömeg magával nem viszi. Ajánlatát közegészségi szempontból is czélszerűnek tartja, a mennyiben az ürülékmedenczék elzárása által ott felfogott folyadék a medenczét mindenkor mintegy kilúgozza, ezenkívül a vastag ürülék a víz által elfedetvén, szagával és kigőzölgésével a levegőt sem fertőzteti. A csatornákból is hasonló módon előidézett duzzadás által volna az ürülék a Dunába vezetendő. Minthogy pedig a városbeli mosadék víztömegét naponként 300,000 400;000 köblábra lehet tenni, ennyi vizet elegendőnek tart arra nézve, hogy a napi ürüléket a medenczének naponta megnyitása által eltávolítsa.
268 Egyúttal egy általa tervezett, a hatóság által használásra ajánlott s több pesti házban alkalmaztatást is talált árnyékszékürítő készülék mintáját mutatja be értekező, mely köztetszésben részesült. Előadása 3-dik pontjára: az ürülékanyagok ártalmatlan elhelyezésére nézve előtte két mód mutatkozik. Az első az, melyet London város főmérnöke 1869-ben ajánlott, hogy t. i. egy fő gyűjtőcsatorna építtessék a Dunáig párhuzamosan a külső katonai kórházig s ott egy szivattyútelep állíttassék fel annak a Dunába szivattyúzására. Ezt a módot felette költségesnek találja a másikhoz képest, mely abban állana, hogy a most meglevő és sugárirányban a Dunába nyiló gyűjtő csatornáink alja annyira sülyesztetnék hogy azoknak nyilása mindenkor a víz szine alatt álljon, hogy igy a csatornák kiürítése mindeukor a víz szine alatt eszközöltetnék, melynek azon eredménye lenne, hogy az ürülék sem szagával sem kifej lő gázaival nem lenne alkalmatlan, minthogy tudvalévő dolog, hogy az ilynemű ürülék 300-szor annyi vízben feloldva, minden kellemetlen és káros befolyású tulajdonságait elveszti. Végül kijelenti előadó, hogy Pest városa érdekében tett hasonnemü tanúlmányait ernyedetlenül folytatja s annak eredményeit koronként közzé teendi. Előadás végeztével elnök az ülést feloszlatta.