Az asphalt termelése, műszaki kezelése és alkalmazása az építészetben.

Átírás

1 EREDETI DOLGOZATOK. x. Az asphalt termelése, műszaki kezelése és alkalmazása az építészetben. VIDÉKY LÁSZLÓTÓL. (Vége.) Mastix-asphalt (Asphalt coulé). Mint fentebb előadtam, a mastix őrölt asphaltból, tiszta földgyantának olvasztás közben való hozzávegyítésével, készíttetik. A készítés módját máileírtam, ennélfogva mindjárt áttérek a járdaburkolat kérdésére, mivel ez minden egyéb alkalmazásra nézve leginkább irányadó. Az alapnak, mint már említve volt, keménynek, simának és száraznak kell lenni; de nem szükséges, hogy oly nagy mérvben sima legyen mint az asphalt- compriménál. A bányákban készült mastix-darabok kalapácscsal kis darabokra töretnek és ily állapotban a katlanba tétetnek, melyben az elkészítendő anyagnak körülbelől 3%-a tiszta földgyantában már előre folyóvá tétetett ;a kis mastixdarabok egymás után hozzá adatnak, és folytonos keverés közt felolvasztatnak, végül 1 % tiszta földgyanta kevertetik még a folyadékba. A tiszta földgyantának mennyisége a mastixhoz, természetesen, változik a szerint, a mint a mastix kövérebb vagy soványabb. A mint az anyag eléggé folyékony, hozzáadatik lassanként mely lehet föveny, murva, jól megaprózott mész- vagy egyéb kő. a töltelék, Járdákhoz vizi fövény nem igen alkalmas, mert az igen nagy szemű lévén, a keverék aránylag több mastixot kiván, mint szükséges, öregen aprózott kő szintén nem jó, mert az ily kövecsnek sarkai és élei alkalmat szolgáltatnak az igen gyors átlyukadásra; a gömbölyű és sima kövecsnek pedig azon hátránya van, hogy az anyag nem kötődik jól, sőt könnyen elvál tőle. Legjobb az apróra tört kövecs, mészkő, gránit, trachyt, keselykő stb. Az egyes darabok A. magy. mérn. és épit.-egyl. közi. VI. köt. 17

2 2 2é kitelhetőleg egyenlő nagyságnak legyenek, s nem nagyobbak 10 milliméternél s nem kisebbek 5-nél. A járda rakásánál is nehézségeket okoznak az igen nagy vagy kerekded kövek. A tölteléknek a felolvasztott mastix-al jól és egyenletesen kell vegyülni, s a mastixnak elegyítés közben nem szabad megégni. Ha vizi föveny vagy vizi kövecs használtatik tölteléknek, akkor azt jól ki kell mosni, hogy a hozzátapadt szerves testektől megtisztuljon. Némely községek az anyagkeverés arányát pontosan meghatározzák; de ez az asphaltjárda jó készítésére nézve inkább hátrány, mert a tömegnek annyi töltelékének kell lenni, a mennyit csak más hátrány nélkül magába venni képes, (hogy t. i. a jól összeszoruló kövecsdarabkák között hézagok ne maradjanak) mert csak akkor képes az asphaltjárda, meleg nyárban, a forgalom befolyásának elléntállni. A Párisban tett tapasztalatokból kitűnt, hogy 15 miliraéter vastagságú, e gy D méter terjedelmű járdára, megközelítőleg a következő keverék a legjobb : Vegyítendő anyagok Seysseli asphalt Val de traversi asph. Limmeri asphalt Súly Mastix kilogr. Tiszta földgyanta.... l'a 1 'A 5 / 8 TI Kőtöltelék lő 1 /* A V Más czélokra természetesen a vegyítés aránya is különböző. Ha a tömeg annyira meg van keverve, hogy egyenletes és összefüggő^ akkor beágyaztatik. Kezdetben a tömeg a helyszinén készíttetett el katlanokban, de ezen eljárásnak jelentékeny hátrányai voltak; először a tömeg soha sem keveredett egyenlően; az egyik katlan nagyon sűrű, a másik nagyon híg tömeget szolgáltatott ; a keverőrudakkal való keverés igen terhes s különösen annak vége felé nagyon megerőltető volt; a töltolék ennélfogva sohasem keveredett el egyenletesen; ehhez járult még a gyanta kiégetése (Calcinirung), de különösen kellemetlen volt az utczán az asphaltfőzéssel terjesztett igen erős büz. Ezen hátrányok és kellemetlenségek elhárítása végett, a szükséges gépekkel ellátott műhelyek állíttattak fel, melyekben az ellenőrzés minden tekintetben könnyebben gyakorolható és a folyvást hasonló műveletnek mindig egyenlően kevert tömeg az eredménye. Ha a tömeg a műhelyben elkészül, arravaló katlanokban a felhasználás helyére szállíttatik.

3 227 Ezen katlanok (közönségesen kettő) egy kis kocsin feküsznek, kürtövei, tüzrácscsal és hamuszckrénynyel vannak ellátva, s a fekvő katlan belsejében egy forgótengelyen keverőrudak alkalmazvák; maga a forgótengely egy lánczczal a kerék tengelyével van összekötve úgy, bogy a kocsi haladásakor a tömeg mindig egyformán kevertetik, hogy a keverőrudakat a katlan megállapodásakor is mozgásban lehessen tartani, a forgótengely kézi bodával (Kurbel) van ellátva. A katlanok mozgásközben úgy fűttetnek, hogy a tömegnek mindig egyenlő hévmérséklote legyen. Kisebb kijavításokhoz, melyek több helyen elszórva eszközlendők, nehezen lehetne ezen szállítható katlanoknál czélszerűbb készüléket feltalálni. A mastixburkolat beágyazásához két munkás szükséges, egyik, ki egy gömbölyű kanállal az anyagot a katlanból meregeti és beágyazásra lerakja, és a második, ki azt feldolgozza és simítja. A kiteregetés élére állított vassinek között történik, melyek magassága a mastixréteg kivánt vastagságával eeyenlő. Az elterített anyagon először simítódeszkák huzatnak végig, azután fa- vagy vas- kézi hengerrel eszközöltetik a teljes simítás. Ezen hengerek a felállított vassíneken mozognak s ez által a tulajdonképeni összenyomás megakadályoztatik. Az anyagnak úgy a kiteregetésnél oly sűrűnek kell lenni, hogy magától szét ne terjedhessen, és a kiegyengetésnél a nélkül, hogy meg darabosodjék, a szerszámnak csekély ellentállást nyújtson. E czélból a teragetésnél é3 hcngerezésnél kevés finom töltelék adatik hozzá; általában annyi tölteléket kell hozzáadni, mennyit a mastix az összefüggés elvesztése nélkül magába beveuni képes. Ha egy pászta (Streifen) készen van, akkor az egyik vassín elvétetik és tovább állíttatik, hogy a második pászta szélét képezze; legczélszérübb az egyes pásztákat a házak mentében kezdeni, és az út szélességében a szegélykő felé haladni. Ha a mastixnak egyenlő szint akarunk adni, akkor összezúzott és kiöblített (geschlemmten) palával kell meghinteni s azt még a mastix kihütése előtt ledöngölni és meghengerezni. Mastixjárdák készítésénél a legnagyobb nehézségeket az egyes pászták kereszt-illesztéke (Stossfuge) képezi és a kijavítások alkalmával szükséges kivágások. Az illesztékek hiányos összefoglalása következtében sok asphaltmunkálat tönkre megy. Mig a mastix meleg, addig a következő pászta odaillesztése nem jár nehézséggel, mivel mindkettő könnyen egyesül, kivált ha az illeszték fölé még forró mastix öntetik és behengereztetik. Ha azonban a mastix már kihűlt, akkor az összekötendő illesztéket forró mastix-al egészen be kell födni s egy ideig melegedni hagyni; későbben ezen felöntmény levétetvén, a katlanba visszatétetik s az illeszték egybekötése foganatosíttatik. A kihűlt ágyazat szélének izzóvassal simítása ártalmas és az anyag mogégését eredményezi. 17*

4 _ 228 A korábbi ágyazat szélét mindenesetben még az illeszték elkészítése előtt jól meg kell tisztítani s az uj anyagot jól az előbb lerakotthoz szorítani. Ha az illeszték roszul van készítve, akkor időváltozáskor az egymás mellett levő két pászta között az egyenetlen feszítés következtében nyilás támad, vagy néhány órával az ágyazás után repedések keletkeznek. Ha azonban az illeszték (Füge) jól kötődik, akkor a mastix természetes ruganyossága elég az egyenetlen feszítés hatásának semlegesítésére. Oly helyeken, hol mastixburkolatot kővel vagy falazattal kell összekötni, nem elég a sima felülethez való egyszerű odaillesztés. Kőburkolatnál az összekötés szélén fekvő köveket 3 centm. szélességre és az asphalt vastagságnak IV2 részére mindig ki kell vésetni, hogy ez által a mastix jó összeköt tetést nyerjen; ez által a mastix a bétonalap és a kövek közti illesztékek netaláni hézagát is befödi. Falazatnál legalább is a vakolat leverendő s a mastix a falazat illesztékeibe szorítandó; a járda elkészülte után pedig a fal a mastix rétegig kitelő gonddal ismét bevakolondó. Jobb azonban mindenesetre a falazatba egy csatornát vésni, melynek magassága valamivel a járda felülete fölé ér; ezen csatorna mastixxal jól kibélleltetik és simitó deszkácskával a vakolattal egyenlőre simíttatik, azután a járda addig, míg a mastix a falban meleg, elkészíttetik. Ez tulajdonképen mastix és igen durva kövecsből, vagy kőtördelékből álló keverék s hasonlóan készíttetik és alkalmaztatik mint a járdákhoz szükségelt anyagok, nevezetesen igen nedves helyeken az alap készítésre használ tátik, tengorvízben is sokkal tartósabb, mint a vízálló (hydr. Ivalk) mész. A töltelék nehéz görgelékből vagy aprózott kőből állhat 3 akként legyen elegyítve, hogy 1 / 3 mastix és 2 / 3 kötöltelék jól egyesüljön, a kövek azonban csak annyira legyenek matix-xal burkolva, a mennyi a jól összetapadásra szükséges; t. i. csak a kövecsnek hézagai legyenek matix-xal kitöltve. Ezen béton készítéséhez jobb éles sarkú mint gömbölyű alakú kövecset használni; czélszerü továbbá ö /o homokot és 5% finomra aprózott kőtörmeléket keverni közé. A keverés aránya: Asplialt béton. a fent említett homok stb. hozzávegyítésével. Az asphalt alkalmazásának különféle módja. Országos, vagy egyéb kocsi-utakat, s oly járdákat vagy ház-udvarokat, melyeken nagy és nehéz a forgalom, legjobb asphalt compriméeval burkolni,

5 _ 229 ott azonban, hol éles sarkú nehéz tárgyak, mint ládák, hordók stb. hömpölygetése fordul elö, semmiféle asphalt burkolatot nem kell használni, mivel ezt a nehéz tárgyak ütődése igen hamar elrombolná. A járdákat legczélszerübb mastixból készíteni, mert ez az asphaltnál olcsóbb. Terasseok és tornáczok burkolatához legjobb finom homokkal kevert mastixot használni, mely keveréket apró szines kövekkel, vagy zúzott és tisz tára öblített palával, márvány-hulladékkal, vagy jól égetett tégla porával meg lehet hinteni s aztán ledöngölni, miáltal a burkolat felületének tetszetősb szin és látat adható. A nap hevének igen kitett terasseok legczélszeriibben két mastix rétegből készülnek, az első valamivel higabb, melynek aránya körülbelül kö vetkező : 70 limmeri mastix (seysseli 74) vagy (val de trav. 72.). 6 földgyanta. 4 finom jól kimosott vizikövecs. Ezen réteg a kemény alapra öntetik kézi hengerrel rézsut meghengereztetik. Ezen rétegre, ha már jól kihűlt, egy második öntetik, mely elégséges kőtöltékkel elegyíttetik; ezen réteg az első hengerezésre függélyesen ismét meghengereztetik; végül még a kihűlés előtt egy igen vékony homokréteggel lehengereztetik. Ennél még inkább kell a jó összeillesztésre és a falazattal való összekötésre ügyelni, mint a járdánál. Terasseokat, melyek faszerkezeten nyugosznak, nem kell asphalttal befödni, mert könnyen megrepednek. Limmeri asphalttal burkolt kocsiutak a most leirt módon készülnek. Házfödélzet előnyösen csak asphalt compriméeből készülhet, mert a mastixnak minden tető lejtőssége igen nagy ; ezenfelül ugyanazon veszélynek van kitéve, mint a faszerkezeten nyugvó terasseoknál. Asphalt compriméehez a födél felületének jól bedeszkázva és 8 10 cmtr. vastag finomszemü bétonréteggel bevonva kell lenni. Olyan alapzatok, melyeknél a nedvesség felszivárgását szükséges akadályozni, asphalt bétonból készíttetnek; továbbá egy 4 6 cmtr. széles hézag mely az épülő kő- vagy téglafal és az ezt környező föld között van, a száraz földréteg magasságáig, homokkal vegyített folyó mastixxal töltetik ki. Ezen módon készíttetnek a földi gabna-vermek (Silos) is, melyeknek asphalt burkolata mindenütt áthatlan és a boltozat fölé is kiterjed. Vezetékeknél, alagutaknál, hidaknál stb. a legjobb vízmentes borítékok következőkép készíttetnek. Először a falazat lehetőleg kiszáríttatik, vízálló vakolattal bevakoltatik, s azután töltelék nélküli híg forró mastixxal leöntetik; ezen öntetnek meghűlt állapotban 2 milliméternél nem szükséges vastagabbnak lenni, ha a befödés mastixxal tovább folytattatik; ha azonban a további befödés agyaggal történik, ezen öntvénynek 5 milliméter vastagnak kell lenni, s e ezélra körülbelül 10% homok vegyíttetik közibe, hogy ezáltal az anyag süríttessék.

6 _ 230 Az öntvényre egy réteg mastix jön, hasonló a terasseoknál használt alsó réteghez. Oly építkezéseknél, hol a boltozatokhoz szabadon férhetni, az anyag hengerekkel vagy simító-deszkákkal teríttetik el, alagutaknál azonban a boltozat felső felülete és az átvájt földréteg közt maradó hézagba besulykoltatik. Tengeri és más vízi építkéseknél asphalt-bétonból készült mesterséges nagy kövekből készül az alapzat, melyek néhány franczia mérnök állítása szerint tartósabbak lennének a cementből készült mesterséges köveknél. Ilyen alapzatok a Pointe de grave-i kikötőnél már készíttettek, de az idő még igen rövid ahhoz, hogy ezen műkövek tulajdonságaira nézve végleges következtetést lehetne vonni; csak az jegyzendő meg, hogy ugyananynyiba kerülnek mint a cementből készült kőbuczkok, de ezeket a tengervíz behatása feloszlatja; ellenben feltehető, hogy az az asphaltnak mitsem árt, mert ezt csak'naphta, alcohol, aether és terpetin oldja fel, de meglehet, hogy a tengeri állatok ro nbolják el. r Ujabb időben az asphalt a mütanban annyira meghonosodott, hogy alkalmazása naponként terjed és változatosabb lesz. Minthogy az asphalt jelenleg, mint ut-felépítmény anyagja oly nagy szerepet játszik, az üzérkedés keze ügyébe ejtette azt, s kísérleteket tesz természetes tulajdonságait az említetteken kívül más anyagok elegyítésével javítani, épen úgy mint eleinte történt, midőn használása kezdődött, de mindeddig kivánt siker nélkül. A kocsiút burkolatához az asphaltnak egyetlen mesterséges keveréke sem adott elégséges eredményt; a hamisítatlan természetes asphalt még mind ez ideig túltesz minden más összetételen ; épen oly felülmulhatlan a kisszemü kőtöltékkel készült mastix, mint járda-anyag. Közlünk itt röviden egy ily keveréket (Composition). Barneth folyékony patent vas-asphaltja tetszés szerint természetes vagy mesterséges (mint előbb említtotett) asphaitból áll, vegyítve kevés hegyi kátránynyal és vasércz-porral. Ezen vegyítéket katlanokban olvasztják meg, jól összekeverik s meleg állapotban 5 cm.tr. vastagon kiterítik, hasonlóan mint az említett járda-anyagot. Ilynemű kocsiút burkolat készült kisérletképon Párisban Rue Guichet (1867.) és Rue Vaugirard; Londonban Moorgate Streeten, limmeri és val de traversi asphalt mellett, e három fajnak összehasonlítása végett. Valamennyi párisi próba ezen burkolattal már igen rosz állapotban volt, midőn azokat évi deczemberben megnéztem; de ez nem vehető zsinórmértékül, mert Párisnak a poroszok által ostrom alá vétele óta az asphaltburkolat egy utczában sem javíttatott ki. Londonban Barnett vas-asphaltja mindig idején kijavíttatván, sokkal jobb karban tartotta magát a párisinál, de távolról sem oly jól, mint a val de traversi.

7 _ 231 Az asphalt burkolat tulajdonságai. Az asphalt burkolat mindenek előtt az útnak oly egységes s összefüggő takaróját képezi, melynek sem illesztékei, sem mélyedései nincsenek, melyek a kocsi kerekek lökéseinek támadó pontokul szolgálhatnának; a burkolat egészen sima, s ennélfogva az egész vonzerő felhasználását lehetővé teszi; az ily asphaltuton könnyen és kellemesen lehet a kocsival haladni; épen oly kényelmes és kellemes rajta a gyalogolás is. Ezen tulajdonság egyáltalán semmiféle más utanyaggal el nem érhető; még az illesztékeinek cement-beöntéssel, s egyébként is legnagyobb gonddal készített gránitburkolatnak is vannak egyenetlenségei, melyek a keréklökéseknok támadó pontokat nyújtanak, s tudvalevőleg semmi sem rontja annyira az utkövezetet, mint épen ezek lökések hatása. Asphaltnál addig, míg a felülete sértetlen, ez nem fordul elő; ha azonban a felület bármely behatás által csak 3 4 centiméternyi területen is megzuzik, akkor a burkolat ezen sérült pont körül igen hamar tönkre megy, s a kár igen hirtelen terjed tovább azon esetben, ha a keletkező bármily csekély sérvek rögtön ki nem javíttatnak. Ha az asphalt-felületbe más anyagból való test, mint kő, vagy vas tétetik, akkor a burkolatnak az idegen test körüli része igen hamar feltöredezik, ennélfogva minden ily idegen tárgyak beillesztése szorgosan mellőzendő. Legtöbbet szenved az asphaltuak a kőburkolattal érintkező széle, mely javítgatás nélkül hosszabb ideig nem marad épen; sokkal jobban tartja magát, ha faburkolathoz van foglalva, de legrosszabban, ha közvetlenül macadamhoz csatlakozik. Az asphaltburkolat síkjának minden megtörése, vagy hajlítása, illetőleg a törések sarka igen érzékeny és hamar tönkre megy. Párisban, hol a járda szegélykövei a házak kapui előtt alacsonyabbra vannak lerakva, mint másutt, s e miatt a járda felülete lejtős a bejáratok felé, az ezáltal okozott hajlítás élei sokkal hamarabb elpusztulnak, mint maga a sík járda felülete, s ez még nagyobb mértékben történik a kocsiút asphaltján. Minthogy az asphaltburkolat igen sima, könnyű azt tisztán tartani egy vizöntet rövid ideig tartó sürü eső elégséges arra, hogy nedves időben gyorsan és teljesen tisztára mosassék; száraz időben különben is sokkal tisztább minden más burkolatnál, mivel a legcsekélyebb széláramlat a port elsepri maga az anyag pedig port nem képez, mert a forgalom alatt nem kopik, mint a gránit. Az asphalt ezenfelül sokkal gyorsabban szárad a kő- vagy faburkolatnál, mert vízrészecskéket nem vesz magába. De épen nagy simasága keltette azon aggodalmat, hogy biztonsága } tekintetében veszélyesebb lehet a közlekedésre a faburkolatnál. Párisban e tekintetben Homberg, Malo és Darcy mérnökök több mint 10 éven át a legpontosabb észleleteket tették, Londonban is valódi angol szörszálhasogatással gyűjtettek az ide vonatkozó adatok.

8 _ 132 Ezen észleletek általában a következő eredményt szolgáltatták : 1. Az asphalt száraz időben kevésbé sikamlós mint a gránit, és épen oly biztos, mint a simára hengerezett közönséges macadam-út (chaussée). 2. Nyirkos, vagy egészen nedves állapotban épen oly biztos, mint a gránit és macadam ugyanazon viszonyok közt; csakhogy ugyanazon időben kevésbé lesz hibarczos, mint ezek, ennélfogva aránylag biztosabb. 3. Félszáraz állapotban valamivel sikamlósb a gránitnál, mely körülmény különösen Londonban igen érezhető hibája az asphaltnak, mert e várost az év legnagyobb részén át sürü köd borítja, mely az utakat félig nedves állapotban tartja a nélkül, hogy eső módjára megáztatná. 4. Száraz fagyban, ha tiszta, ép oly biztos, mint a gránit; ha azonban keményen megfagyott hóval van födve, akkor tulaj donképen megszűnik mint kövezet tekintetbe jönni, mert akkor a jeges hó képezi voltakép a veszélyes felületet, az asphalton épen úgy mint minden más burkolaton- 5. A megcsuszamlás miatt eleső lovak sokkal kevésbé sérülnek meg az asphaltburkolaton, mint a kőburkolaton, csakhogy amazon sokkal nehezebben állhatnak ismét lábra. 6. Terhes szekereket valamivel nehezebben vontatnak a lovak asphalton mint más érdesebb felületii burkolaton. 7. Hogy a közlekedés mindennemű kocsikra nézve tökéletesen biztos legyen, az asphaltnak nem szabad nagyobb emelkedésének lenni mint legfeljebb 1 50 re. Megjegyzendő, hogy mindezen adatok Párisra és Londonra vonatkoz nak, hol a lovak lapos, saroknélküli patkókkal vannak megvasalva, melyeket a patkolás után 3 4 nap alatt a gránitkövezet simára csiszol. A fentebbi adatokból kiviláglik, miszerint az asphaltburkolatot rosz időben csak annyira, a mennyire lehetséges, tisztán kell tartani, hogy az, ha nem is biztosabb, de legalább épen oly veszélynélküli legyen, mint a gránit vagy njakadam ; a faburkolattal e tekintetben nem versenyezhet. Félnedves állapotban, vagy ha finom jégkéreggel van fedve, homokkal kell meghinteni, mint ez Párisban történik; különben ezen félnedves állapot csak az eső megszűnése után áll be, és sok ideig soha sem tart, mert az asphaltburkolat, mint már említtetett, igen hamar szárad. Az asphaltnak azonban van igen veszélyes ellensége, s ez a légszesz - világítási csővezetékek gáza. Ha a csövek az asphaltburkolat alatt nincsenek elegendőkép jól összeillesztve, s gáz ömlik ki: akkor ez az asphaltot idővel meglágyítja s tapadóssá teszi, minek következtében végre gödrök támadnak benne. Ezen veszély csökkenik, minél vastagabb az asphalt alatt fekvő betonréteg; 25 centim, vastag bétonnal a kiömlő gáznak hatása az aspbaltra máinem érezhető, kivéve, ha egy cső megreped vagy eltörik, mely esetben ezt úgyis ki kell venni s mással pótolni.

9 _ 233 Az előforduló kijavítások tekintetében az asphaltburkolat határozottan előnyösebb minden más burkolatnál, mert nem kell nagyobb területet felszakítani, mint a mennyi okvetlenül szükséges; a ki javítás sokkal gyorsabban eszközölhető s ezáltal a közlekedés megakasztása igen kis térre és rövid időre szorítkozik. Az asphalt-utak sima felületüknél fogva sokkal tisztábbak és kevesebb zörgést okoznak mint bármely más útburkolat, s az előny, mely ebből a lakókra, boltokra stb. háramlik, kiszámíthatatlan; az egészségi viszonyok ezáltal feltűnően jobbak, annyival inkább, mert ezen burkolat víztartó és a talajnak semmiféle kipárolgását nem engedi meg. C h a d w i c k E., ki az asphaltot e tekintetben alaposan tanúlmányozta, erre vonatkozólag a Journal of the Society of Arts"-ban (984. sz. Vol XIX ), kimerítő jelentést közöl s különösen kedvezően nyilatkozik az asphaltburkolat által elért kedvező egészségi viszonyokról és alapos észleletekkel támogatva állítja, hogy közlekedési eszközökben és lovakban a más módon épült utakhoz hasonlítva, a szokásos költségek 50%-nál több takaríttatik meg; ez pedig nem csekélység, tekintettel a nagy városokban naponként közlekedő jármüvek roppant számára. A mi a tartósságot illeti, erre vonatkozólag elég adataink vannak, hogy belőlök a következő tényálladékot vonhassuk le : Jól készített-asphalt burkolat ugyanannyi ideig tart, mint a legjobb granitkövezet, föltéve, hogy mindegyik jól ápoltatik, illetőleg a maga idején kellőkép kijavíttatik. Ha azonban tekintetbe vesszük, hogy a gránit bizonyos számú évek eltelte után, bármily gondos ápolás mellett is, tökéletesen elkopik és haszonvehetetlenné lesz, míg az asphalt hasonló ápolás mellett ugyananynyi idő leforgása után használható marad, következik: hogy az asphalt-burkolat tartósabb a granit-kövezetnél. A tapasztalás mutatta, hogy granit-kövezet a legkedvezőbb viszonyok közt 15 évig tart, a val de traversi asphalt 19, és aseysseli 15 évig, a 1 im m er i ásph altra nézve még hiányzik a 15 évi észlelés ; de valószinü, hogy kocsiúton 12 évig nem tart, míg járdára épen oly kitűnő, mint a két első. Csak a költségek tekintetében nem bír előnynyel az asphalt, a jó gránit buikolat felett; nevezetesen az első elkészítés költsége körülbelül 5%-kai több mint gránitnál. Hogy 'a fenntartás is valamivel többe kerül, mint a gránitnál, ennek okát nem lehet a valósággal szükséges kijavítási munkák költségében keresni, hanem inkább azon körülményben, hogy Párisban úgy, mint Londonban a város községe az egész felületért meghatározott összeget fizet a vállalkozó asphalttársaságnak, akár kiadja az ezen összeget, akár nem ; míg más kövezetekre nézve csak a valóban fölmerült fenntartási költségek vétettek számításba.

10 _234 _ Amint valamely város községe elegendő tapasztalati adatra tesz szert az asphalt-burkolat tartóssága és fenntartása körül, sokkal jobb és mindenesetre jutányosabb lenne a fentartást saját kezelés alá venni. Az aspbaltburkolatnak ára Párisban, Londonban, Pesten stb. Q méterenként s frankokban következő: Hely Asphalt comprimée alapzata Évenkénti fenntartás költsége Compriméejárda alapzata Évenkénti fenntartás költsége Couléjárda elkészítése évenk. fentarlás költsége London :o 65 Páris Lyon Bordeaux Pest é vi fentart Bécs centim, vastag bétonalap lerakásával együtt, de a földmunka és az alap meghengerezése nélkül. A bécsi és pesti árak papírpénzben, a többiek ezüstben vannak számítva. / Általában megjegyzendő, bogy az asphalt-bányáktól távolabb fekvő városokban az aspbalt-út és járdaépítés természetesen többe kerül, mint a bányákhoz közelebb eső helyeken. Az asphalt oly anyag ugyan, mely eléghet; de a londoni tüzőrség által tett kísérletek mégis bebizonyították, hogy házégések alkalmával az asphaltburkolat a tűzveszélyt nem nagyobbítja, hanem tönkre megy ha égő anyagok hullanak reá. Párisban a commune idejében a legborzasztóbb tűzvészek idején sem gyuladt meg az asphaltburkolat, noha az épületek napokig akadálytalanul égtek s tüzes íiszkeik az utczaburkolatra hullottak. Ha mindazt, mit az asphaltról mondottam röviden összefoglaljuk, meg fogunk győződni, hogy az asphalt alkalmazása az útépíte'szetben sokkal több előnyt nyújt, mint bármely más anyag, hogy azonban az asphalt-utak létrehozása és fentartása valamivel költségesebb, mint a legjobb gránitburkolaté, ezen költségtöbblet azonban annak számtalan és jelentékeny előnyei által dúsan helyre üttetik. Midőn a franczia kormány 1850-ik évben Darcy H. général inspecteurt Londonba küldte, hogy valami czélszerü módot találjon az akkor már kiállhatatlanná vált kő-utczaburkolatok javítására, visszajöttekor Párisban az első asphalt-burkolatot találta, s a londoni legjobb gránit-burkolat beható tanulmányozására támaszkodva, azon meggyőződésre jutott, hogy a legjobb kő-burkolat sem bír mindazon tulajdonágokkal, melyek megkívántatok, hogy nagy városokban a roppant terjedelmű forgalom által okozott bajok tökéletesen elhárítt athassanak.

11 '235 Kimerítő jelentésének (Annales des Ponts et chaussées 2 ser ) befejezéseül körülbelül a következőket mondja: meg vagyok győződve, hogy az útburkolat kérdésének megoldása az asphaltkő helyes alkalmazásában rejlik." Husz évi tapasztalat alapján ezen nézetet igazoltnak tarthatjuk. Asphalt eomprimée-útpályáknak eddig a legjobb anyaga a val de tráver si asphalt, mivel a limmeri igen sok, a seysseli pedig igen kevés földgyantát tartalmaz. M a s t i x o t, vagy felolvasztott limmeri a s- p h a 11 o t nagyon járt koesiútra nem ajánlanánk. Járdákra a val de traversi asphalt comprimée kitünő; természetesen sokkal kisebb vastagságban, mint az útpályán; minthogy azonban ez valamennyi járdára igen költséges lenne, pénzügyi tekintetből előnyösebb val de traversi vagy limmeri jó mastixot használni a másodrendű járdákra. A mastix előállítására leginkább alkalmas az úgynevezett bitume d' Auvergne",mely földgyantát tartalmazó homok- vagy kőgörgelékből, kimosás által nyeretik; továbbá jól megtisztított földgyanta a trinité szigetről vagy Moreából; szükség esetében más helyeken talált természetes földgyanta is megfelel a czélnak, ha jól megtisztíttatik és 3% finom homokon kívül más idegen anyagot nem tartalmaz, mint földolajt, naphtát stb. Hogy asphaltból jó út készüljön, a felügyelő mérnöknek leginkább a következőkre kell figyelmét fordítania : 1. Jó anyag, 2. Jó elkészítés és esetleg helyes elegyítés, 3. Az anyag helyes beágyazása. 4. Kemény alapra. Ha ezen főpontok szem előtt tartatnak és az asphalt mindig csak természetes tulajdonságainak megfelelő móddal használtatik: nem szenved kétséget, hogy ezen anyaggal jobb, tartósabb és több tekintetben előnyösebb útfelépítményt leszünk képesek előállítani, mint bármely más létező anyagból; -a tudomány haladásától pedig várható, hogy ezen anyag az építészetben hovatovább nagyobb tért foglalva még sokféle czélokra fog alkalmaztathatni.