TARTÁSTECHNOLÓGIA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
Előadás áttekintése A GAZDASÁGI ÁLLATOK LEGELTETÉSÉNEK TECHNOLÓGIÁJA I. - A legeltetés hatás a gazdasági állatok értékmérőire - A különböző intenzitású gyepek hasznosításának lehetősége - A legeltetés hatása a legelő talajára és növényzetére - A különböző gazdasági állatfajok legelési sajátosságainak ismertetése - A legeltetés hatásának ismertetése a legelés intenzitása és a gyep típusa függvényében
A GAZDASÁGI ÁLLATOK LEGELTETÉSÉNEK ELŐNYEI Természetes élőhely stresszmentes környezet Olcsó takarmányforrás Kedvező hatása az egészségre, szaporodásbiológiára hasznos élettartam! Gyógynövények felvétele egészségjavítás Több mozgás kedvező konstitúció Napsugárzás D-vitamin Zöld növények karotin A-vitamin Környezet karbantartás tájkép
KÜLÖNBÖZŐ GYEPTERÜLETEK HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI Gyep típusának jellemzése Szénahozam (t/ha) Állattenyésztési ágazat Intenzív gyep 10-15 Félintenzív gyep 5-8 Tejelő tehenészet Tejelő juhászat Intenzív kettőshasznú Juhászat (nagy szaporaságú, jó gyapjúhozam) Tenyészüsző-nevelés Húslótartás Hízóbika Kasmír kecsketenyésztés Húsmarhatartás Extenzív juhtartás Gímszarvas-tenyésztés Extenzív gyep 1-2 Dámvad-tenyésztés Stefler (1992)
A MAGYARORSZÁGI GYEPEK TERMÉSÉNEK HAVI MEGOSZLÁSA
A LEGELŐ ÁLLAT HATÁSA A GYEPTERÜLETRE Szelektív fűfogyasztás Taposás Bélsár és vizelet
A TAPOSÁS HATÁSA Eltérő taposástűrő növények - szelekció Talajtömörödés Csökkenő vízvezető-képesség Felszíni egyenetlenség Élénkülő talajélet
AZ ÜRÜLÉK ÉS VIZELET HATÁSA Visszajuttatott N, P, K kg (ürülékfoltra) N 800+400 P 2 O 5 400+50 K 2 O 300+800 Fű visszautasítás Trágyalepény alatt fűpusztulás
A LEGELTETÉS HATÁSA FÜGG A legelő állat fajától A legelés intenzitásától A legelőterület típusától
A SZARVASMARHA LEGELÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI Nagy fajlagos talajnyomás Kevésbé válogat Menetközben válogat Magasan legel Távolságtartó
A SZARVASMARHA LEGELŐI VISELKEDÉSE Szakaszos legelés 1. szakasz: 120-180 perc - 90-100 % legel 2., 3. szakasz: 100-150 perc - ősszel, tavasszal 60-80 % legel - nyáron: 5-10 % Legelési idő: 6-8 óra 8 óránál többet akkor sem, ha éhes Kérődzési idő: 6-7 óra kevés fű több legelés kevesebb kérődzés Fekvési idő: 12 óra nyugodt környezet szükséges
A SZARVASMARHA LEGELŐI VISELKEDÉSE Nappali táplálékszerző 4-5 periódusból 1 éjszakai Legelési idő legelési módtól függően - 7-11 óra - tejelő tehenek kiegészítő legeltetése - 4-5 óra A legelés ciklusai - kihajtás után 100 % - 3 órás legelés után akár 0 % Szakaszhosszúság - reggel hosszú - délután rövid - este közepes Legelési mélység - 1-2 cm (tépés) Térköztartó - 2-3 m
A SZARVASMARHA LEGELŐI VISELKEDÉSE Ivás gyakorisága: 2-4 függ a hőmérséklettől, a fű mennyiségétől és szárazanyag-tartalmától itatóhoz egyszerre 10 % hozzáférjen Legelői munka 20-30ezer harapás 4-5 km mozgás Állatok rangsora viszonylag stabil új egyed társítása csak akkor, ha a többi elfoglalt lehetőleg azonos súlyú, korú egyedek társítása
MIÉRT NEM LEGELTETIK A TEJHASZNOSÍTÁSÚ TEHENEKET? A legelő elhelyezkedése és mérete nem megfelelő A legelő hozama nem megfelelő A pótlólagos befektetés nem térül meg A beltartalom nem biztosítja az intenzív tejelő tehén szükségletét Nem illeszthető a monodiétás takarmányozási elvhez Teljesítményorientált termelés nehezebben valósítható meg
A BIVALY LEGELÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI Nagy fajlagos talajnyomás Kevésbé szelektív legelés Igénytelenség Mérsékelt hőtűrő-képesség Dagonyázás Munkavédelmi feladatok
A JUH LEGELÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI Optimális fűmagasság 10-15 cm Mélyen legel Trágyája miatt más állat nem legeltethető utána Kisebb talajnyomás (eltérés a fajták között Nedves területen májmétely veszély Szelektív legelés (lágy,rövid fű) Átlagosan 210 nap-6 rotáció
A KECSKÉK LEGELÉSI SAJÁTOSSÁGAI Agresszív legelés Válogatás nélküli legelés Beerdősödés ellen megfelelő
A JUHOK LEGELŐI VISELKEDÉSE Válogatva legel elsősorban lédús pillangós növényt magasabb szárazanyag-tartalmúakat csak ezek után Szakaszok reggeli délelőtti délutáni ha kint van, éjjel is Anya-bárány kapcsolat szag, íz, ellési váladék alapján ezt hasznosítják dajkásításnál
A LÓ LEGELÉSÉNEK Elsősorban élőhely SAJÁTOSSÁGAI Nagy mozgásigény - 0,5-0,6ha/kanca Állandó pihenőhely Mélyen, válogatva legel ló után szm. Egyedüli takarmányként Ca hiány, fehérje többlet
A SERTÉS LEGELÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI Őshonos, közepes genetikai képességű egyedek Rossz hasznosítás - 40% Csak kiegészítés mellett Szelektív legelés aljfű, lédús, rostszegény fű Olasz perje, disznóparaj, libatop, porcsin Túrás - mocsár, állati fehérje, fertőzés Megszokott nyomvonal
A LÚD LEGELÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI Emésztési sajátosság Szelektív legelés levél, gyenge szár A szelektálás inkább fenofázisra vonatkozik Magas fűben nem legel - leűli Csipkedve, mélyen legel 2-3 cm-ig szabad Perzselő, de értékes trágya Villanykarám alkalmazása lehetséges
A LEGELTETÉS HATÁSA FÜGG a legelő állat fajától a legelés intenzitásától a legelőterület típusától
KÜLÖNBÖZŐ INTENZITÁSÚ LEGELTETÉS HATÁSA A TALAJ TÉRFOGATTÖMEGÉRE g/cm 3 1,4 1,3 1,2 1,1 1 0,9 0,8 0,7 0,6 0,01 0,03 3 10 intenzitás (számosállat-nap/m 2 ) Gyökérkút, n=4, 0-20 cm
KÜLÖNBÖZŐ INTENZITÁSÚ LEGELTETÉS HATÁSA A TALAJ SÓTARTALMÁRA 0,35 só% 0,3 0,25 0,2 0,15 0,1 0,05 0 0,01 0,03 3 10 intenzitás (számosállat-nap/m 2 ) Gyökérkút, n=4, 0-20 cm
KÜLÖNBÖZŐ INTENZITÁSÚ LEGELTETÉS HATÁSA A TALAJ NITRÁT-TARTALMÁRA NO3-N mg/kg 40 35 30 25 20 15 10 5 0 NO 3 -N 0,01 0,03 3 10 intenzitás (számosállat-nap/m 2 ) Gyökérkút, n=4, 0-20 cm
A LEGELTETÉS HATÁSA FÜGG a legelő állat fajától a legelés intenzitásától a legelőterület típusától
HOMOKI GYEP A homoki gyepek legnagyobb természetvédelmi jelentőségét a bennszülött fajok nagy száma és a társulások sokfélesége adja. A homoki gyepekre az igen alacsony produktivitás és nagyfokú sérülékenység jellemző. Sérülékenységük miatt a homoki gyepek csak kis állatlétszámot (0,3-0,5 számosállat/ hektár) képesek eltartani
SZIKES LEGELŐK A szikes puszták megfelelő állapotának és biológiai sokféleségének fenntartása általában viszonylag erős legeltetést igényel. A rövidfüvű területeket juhokkal, a magasabb füvű területeket szarvasmarhákkal kell legeltetni. A "feltétlen gyepként" számon tartott szikes puszták egyetlen fenntartható hasznosítási módja a juh-, szarvasmarha- és lólegeltetés. A széki lile, a széki csér és a sziki pacsirta eltűnése a pusztai területekről időben egybeesik a legelő állatok számának csökkenésével.
Előadás összefoglalása A GAZDASÁGI ÁLLATOK LEGELTETÉSÉNEK TECHNOLÓGIÁJA I. - A legeltetés kedvező hatás a gazdasági állatok értékmérőire - A különböző intenzitású gyepek hasznosításának lehetősége - A legeltetés hatása a legelő talajára és növényzetére - A különböző gazdasági állatfajok legelési sajátosságainak ismertetése - A legeltetés hatásának ismertetése a legelés intenzitása és a gyep típusa függvényében
Előadás ellenőrző kérdései Milyen gazdasági állatfajok legeltethetők az eltérő intenzitású gyepterületeken? Hogyan hat a taposás a legelő talajára és növényzetére? Mennyiben befolyásolja a legeltetés környezetre gyakorolt hatását a legelés intenzitása, illetve a legelő állat faja? Melyek a kérődző állatok legelési sajátosságai?
KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET! Következő ELŐADÁS/GYAKORLAT CÍME: A GAZDASÁGI ÁLLATOK LEGELTETÉSÉNEK TECHNOLÓGIÁJA II. Előadás anyagát készítette: Dr. Béri Béla