Bugarszky István (Stefan Bugarski) bölcsészdoktor, kémikus,

Arcképcsarnok 65 Tari László KÉT ELFELEDETT ZENTAI HÍRESSÉG PORTRÉJA Bugarszky István (Stefan Bugarski) bölcsészdoktor, kémikus, egyetemi tanár. Zentán született 1868. május 21- én (a görögkeleti naptár szerint május 9-én), az akkori Eugen utca 924. sz. házban (ma Vuk Karadžić u. 22. sz.). Az apa Svetislav Bugarski (több helyen tévesen Svetozarnak írták), járásbírósági iktató, anyja Ana Malešević. A keresztelő (vagyis a születési bejegyzés) a zentai Szent Mihály arkangyal görögkeleti (pravoszláv) templomban történt meg, a régi naptár szerinti május 12-én. Középiskolai tanulmányait a zentai algimnáziumban kezdte meg 1878-ban. A gimnáziumi évek alatt szegény sorsú tanulóként tankönyvtámogatásban részesült, mely adományt a város képviselő-testülete alapította. Eredményei alapján mind a négy év alatt a jó tanulók sorába tartozott (az évfolyamot 48-an kezdték, de csak 16-an fejezték be, köztük Bugarszky is). Kiváló tanárai közül említhetjük dr. Ferenczy Alajost (osztályfőnökét), a magyar nyelv és irodalom tanárát, a bölcsészettudományok doktorát, aki tagja volt több országos hírű egyesületnek, dr. Fülöp Adorjánt, a német nyelv- és irodalom tanárát, dr. Kuthy Lajos matematikatanárt. Mivel akkor Zentán még csak algimnázium működött (I.-IV.), tanulmányait a nagykikindai gimnáziumban folytatta, majd az újvidéki magyar gimnáziumban fejezte be. 1886-ban felvették a budapesti tanárképző intézet természettudományi szakára, s mint ennek tagja a budapesti Tudományegyetemen és a Műegyetemen végezte fizikai-kémiai tanulmányait. 1891-ben bölcsészdoktorrá avatták, majd az Állatorvosi Főiskola kémiai tanszékén helyezkedett el tanársegédként. 1893-

66 Tari László ban kormánysegéllyel németországi tanulmányútra indult, s végiglátogatta a híres német vegytani intézeteket. 1894-ben magántanári képesítést nyert elméleti kémiából. 1896-ban Göttingenben a híres német egyetemi városban töltött egy félévet, az akkor már világhírű német tudós Walter Nernst elektrokémiai intézetében. Itt végzett kísérleteket, hogy meghatározza a kémiai affinitás (vegyrokonság) számbeli értékét a kémiai változások egy csoportjára vonatkozólag. 1898-ban az Állatorvosi Főiskola rendkívüli tanárává nevezték ki, majd ugyanitt a vegytani tanszék tanára 1902-től 1913-ig. 1899-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. Kiemelkedő érdemei vannak az oldatok kémhatásának vizsgálataiban, melyek a ph-érték fogalmának a kialakulásához vezettek. Kutatóként főleg a reakciókinetika kérdéseivel foglalkozott, illetve a fehérjék fizikokémiai sajátosságával, s kimutatta amfotér jellegüket. 1887-ben a vizelet vezetőképességét vizsgálta, s ebből a sótartalomra következtetett. Tangl Ferenc vegyésszel hasonló vizsgálatokat folytatott a vérszérummal kapcsolatban. Kutatásaik közben Liebermann Leó kémikussal a fehérje jellegű anyagok kémhatásait vizsgálták, s ennek során vették észre, hogy ezek az anyagok nagy mennyiségű lúgot és savat képesek felvenni, ezért puffer (tampon) természetűek (1898), bár ezt a szót akkor még nem használták. (Két francia kutató néhány évvel később az ő munkájuk nyomán alkotta meg a puffer kifejezést.) Liebermann-nal szellemes kísérlettel bizonyitották (1893) Arrhenius ionelméletét. Bugarszky megállapította, hogy az oxidálószerek, elektropotenciáljaik szerint sorba állítva, ennek megfelelően oxidálnak. Analitikai módszert dolgozott ki a halogének egymás melletti meghatározására. 1897-ben felfedezte az első endoterm reakcióhőjű galvánelemet. 1912-ben szabadalmaztat-

Bugarszky István szülőháza Cím 67

68 Tari László ta egy gyógyhatású kátránykolloid előállításának módszerét (melyet a boróka desztillációs tisztításával nyert), vagyis az idült ekcémák kezelésére való Cadogel kenőcsöt, melyet több mint 50 éven át gyártottak. Bebizonyította a kémiai affinitásra vonatkozó Thomsen- Berthelot-elv fogyatékosságát. Az 1906/1907-es tanévben rektorhelyettes volt. Munkássága kezdetére esett az Élettani-kémiai Intézet közös épületének kialakítása és bővítése, mely 1911-re fejeződött be. 1913-ban a budapesti Tudományegyetem hívta meg az elhunyt Lengyel Béla utódaként a II. sz. Kémiai Intézet professzorának, illetve tanszékvezetőjének. 1915-25-ig a K.M. Természettudományi Társulat kémiai választmányának tagja, 1926 és 1934 között pedig a Magyar Chemiai Folyóirat egyik szerkesztője volt. 1938-ban vonult nyugalomba. 1941. március 3-án hunyt el Budapesten, s ott is temették el (a Kerepesi temető 50/1. sz. parcella 1-1-18 sírhelyén nyugszik). Dolgozatainak legnagyobb része az MTA által kiadott Mathematikai és Természettudományi Értesítő-ben jelent meg, illetve külföldi folyóiratokban; a tudományos kérdések, melyeket ezekben tárgyal, többnyire a kémiai változások időbeli lefolyásának sebességével, a kémiai egyensúlyállapottal állnak összefüggésben. Ismertebb művei: A bázisok sebességi coefficienseiről. Adatok a chemiai dynamikáról (Bp. 1891); A chemia repetitóriuma és borchemiai practicum a budapesti szőlő- és borgazdasági felsőbb tanfolyam hallgatói számára (Bp. 1894); A közeg befolyása a reakciósebességre és a kémiai egyensúlyállapotok (e művét az MTA 1905- évi nagygyűlésén Lukács Krisztina-díjjal tüntették ki); Ismereteink az anyag szerkezetéről (Bp. 1907.); Traub Izidornak a halmazállapot- és oldatelméletére vonatkozó vizsgálatairól; A tudományos chemia Magyarországon; Vezérfonal a vegytani gyakorlatokhoz kezdők számára (Bp. 1892.).

70 Tari László Közös műveik Liebermann Leóval: Liebermann Leo Bugarszky (István) Stefan: Beiträge zur Theorie der vässerigen Lösungen von Salzgemischen (Leipzig 1893.); A fehérjenemű anyagoknak sóssav-nátriumhidroxid és nátriumchlorid lekötő képességéről; Chemia Tankönyv az Állatorvosi Főiskola hallgatói számára (Bp. 1900.), stb. Valamint: Bugarszky István Török Lajos: Az eczema gyógyítása cadogellel, (Bp. 1913). Egyébként Bugarszky István Liebermann Leóval nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a kémiában elfogadják az aciditás (savasság) és az alkalitás (lúgosság) fogalmának jelentőségét. E szerepüket a dán kémikus Sörensen is megemlíti, s Bugarszkyt Libermannal a szakterület vezető kutatói közé sorolja, sőt kettűjüket úgy említi, mint akik a kémiában az új gondolkodásmódot és metodikát teljes mértékben megértik és alkalmazzák. Szakmai tudását, tudós mivoltát szülővárosa kortárs közvéleménye is elismerte, amikor egy helyi lap még 1902. június 22-i számában ezt írta róla: Dr Bugarszky István földink, ország-világhírű kémikus, a bpesti állatorvosi akadémia tanára, a Magyar Tudományos Akadémiának évre nézve legfiatalabb tagja, családi ügyeinek rendezése végett körünkbe érkezett. A budapesti Tudományegyetemen 1968. november 23-án bensőséges ünnepség keretében emlékeztek meg Bugarszky professzor születésének 100. évfordulójáról. Az ünnepi beszédet Nádor Károly egyetemi tanár, a Kémiai Tanszék vezetője tartotta, majd Gergely István miniszterhelyettes felavatta a tanszék falán elhelyezett márvány emlékművet, melyen Bugarszky István oldalnézeti domborművű arcképe látható. (Az emlékmű Madarassy Walter szobrászművész alkotása.) Születésének jövőre lesz a 140. évfordulója. A szülővárosa részéről eddig méltánytalanul elfeledett tudós (2004-ben végre utca lett róla elnevezve Zentán) megérdemelné, hogy szülőház-

Két elfeledett zentai híresség portréja 71 ára (mely még többnyire eredeti állapotában áll) emléktábla kerüljön, illetve egy tisztelgő látogatást Zenta önkormányzata részéről a Kémiai Tanszék falán levő emléktáblájánál, illetve sírjánál a Kerepesi temetőben, ahol szülővárosa küldöttsége talán először róhatná le kegyeletét és emlékezhetne világhírű tudós szülöttére. IRODALOM: Akadémiai Értesitő, Bp., 1941. [nekrológ] Bitskey József Újhelyi Sándor: Bugarszky István. MTA Kémiai Tudományok osztályának Közleményei, 1968 Magyar Tudóslexikon (A ZS). Budapest, 1997 Magyar életrajzi lexikon (A K), Budapest, 1967 Gáspár Margit: A magyar kémiai irodalom bibliográfiája (1926-1945) A Pallas Nagy Lexikona. I. pótkötet. Budapest, 1900 FORRÁSOK: TLZ (Történelmi Levéltár, Zenta) F:007 Szerb Ortodox Plébánia, Szent Mihály Arkangyal Temploma, Zenta (1825-1937) TLZ F:003 Zenta Rendezett Tanácsú Város, Zenta (1850-1918). Kereseti adókönyvek (1869) TLZ F: 031 Moša Pijade Gimnázium, Zenta (1876-1979) TLZ F: 315 Térkép-, tervrajz- és vázlatgyűjtemény, Zenta TLZ F: 381 Joca Vujić gyűjteménye Dudás Andor krónikája Kataszteri Hivatal, Zenta, Zenta város (indukációs térképek, 46. szelvény) A szerző fényképgyűjteménye

72 Tari László Fekete (Schwarcz) Mihály matematikus, egyetemi tanár. Zentán született 1886. július 19-én. Apja, Schwarcz Sándor neves könyvkereskedő, nyomdász, lapkiadó, aki az elsők között nyitott könyvesboltot Zentán még 1875 decemberében. (Az övé volt akkortájt Bács-Bodrog megye egyik állandó jelleggel működő könyvesboltja a szabadkai és az újvidéki mellett.) Mihály születésekor a Schwarcz család Sever Pecarski özvegye házában albérlő, az akkori Kórház utca 1299. sz. alatt (ma Branko Radičević u. 6. sz.), de később a család megveszi a házat. Középiskolai tanulmányait a zentai gimnáziumban kezdte 1896-ban. Az iskolában igen jó tanuló, az V., VI és VII. osztályban osztályelső (csak ő a színjeles, neve vastag betűkkel szedett a gimnáziumi értesítőkben). Családja 1899 végén magyarosította vezetéknevét Feketére, s ettől kezdve már így szerepel a gimnáziumi osztálynaplókban, illetve értesítőkben. Érettségi vizsgáját 1904 júniusában jól érett minősítéssel teszi le, s a végzettek közül csak ő választja a tanári pályát. Egyetemi tanulmányait Budapesten végzi, majd 1909-ben doktori címet szerez. Ezt követően egy évet tölt a németországi Göttingenben E. Landau, a híres matematikus mellett. Hazatérése után Beke Manó tanársegéde lesz a Budapesti Tudományegyetemen, majd magántanári minősítést szerez. Az egyetemen ismerkedik meg Fejér Lipót matematikussal, kinek hatására az analízis hivatott művelője lesz. (Fejér körül ekkor egy kiváló iskola bontakozik ki neves matematikusokkal.) Első tudományos értekezését 1908-ban írta (Egy ismeretlent tartalmazó lineáris kongruencia-rendszerek általános tárgyalása). 1912-ben az angliai cambridge-ben a nemzetközi matematikai kongresszuson 28 ország 574 résztvevője reprezentálja országa élvonalát. Magyarország ekkor először képviselteti magát Ausztriától külön. A 16 tagú magyar küldöttség tagja Fekete Mihály is, olyan kiváló matematikusok társaságában mint Fejér Lipót, Riesz Frigyes, Beke Manó, Kürschák József, Rátz László, Goldziher Károly stb. 1

Két elfeledett zentai híresség portréja 73 Pár évi tanársegédi működése után azonban meg kellett válnia az egyetemtől, s az eredményes matematikus a budapesti Nagymező utcai polgári iskolában kapott állást, itt dolgozik 1919-ig, majd rövid ideig a Váci utcai és a Práter utcai leánygimnáziumban tanít. Jelentős tudományos eredményei ellenére is a Tanácsköztársaság ideje alatt tanúsított magatartása miatt 1920-ban megfosztották állásától, s kizárták a Matematikai és Fizikai Társulat tagjai közül, sőt magántanári előadásait sem tarthatta meg az egyetemen. Ekkor lesz a későbbi világhírű matematikus a gimnazista Neumann János házitanítója matematikából, s még Neumann érettségije előtt közösen jelentetnek meg egy tudományos munkát (ez Neumann első publikációja) a komplex együtthatós polinomok gyökeinek elhelyezkedéséről (1922). Ezután egy ideig biztosítási matematikusként dolgozik a Phőnix Biztosító Társaságnál, amíg végül 1925-ben a Pesti Izraelita Hitközség fiúgimnáziumában kapott tanári állást. Tudományos eredményei már ekkor világszerte elismertek. 1928-ban maghívást kapott a litvániai Kovno egyetemére, illetve a jeruzsálemi Héber Egyetemre (Hebrew University). A meghívást Hadamard és Landau segítették elő, akik nagyra értékelték Fekete munkásságát. Az utóbbit választotta, ahol egy évig előadó, utána pedig az Albert Einstein Matematikai Intézet igazgatójává nevezték ki, és ott haláláig működött. 1 Figyelemre méltó, hogy a 19. század 80-as 90-es éveiben született tudós matematikusok csoportja milyen népes, és hogy milyen magas színvonalat képviselt ez a csoport: Fejér Lipót (1880 1959), Riesz Frigyes (1880 1956), Kármán Tódor (1881 1963), Dienes Pál (1882 1963), König Dénes (1883 1944), Haar Alfréd (1885 1933), Fekete Mihály (1886 1957), Riesz Marcell (1886 1969), Pólya György (1887 1985), Egerváry Jenő (1891 1958), Kerékjártó Béla (1898 1946) stb.

74 Tari Szerző László Az 1928. évi bolognai nemzetközi matematikai kongreszszuson a 21 tagú magyar delegáció tagjaként utoljára képviselte Magyarországot, a későbbiekben a palesztinai zsidó közösség küldötteként vett részt ezeken a tanácskozásokon. 1935-36-ban a jeruzsálemi Természettudományi Kar dékánja, az 1945-48-as években pedig az egyetem rektora. Érdeklődése kezdetben a számelmélet felé fordult, de Fejér Lipót hatására az analízis lett kutatásainak fő területe. Legjelentősebb eredménye a transzfinit-átmérő fogalmának a megalkotása (a z komplex sík korlátos, zárt, végtelen sok pontot tartalmazó E halmazán értelmezett d(e) halmazfüggvény). Kutatásainak más ismertebb területei: a ponthalmazok elmélete, interpolációelmélet, algebra és komplex változós függvénytan határterülete, divergens sorok szummációja, Fouriersorok. Munkásságáról így ír a Magyar Tudóslexikon: Bebizonyította, hogy E Transzfinit átmérője és Csebisev állandója egyenlők egymással, ami bizonyos polinomok vizsgálatában érdekes fejleményekhez vezetett. A transzfinit átmérő tulajdonságait ő maga és más szerzők is felhasználták ponthalmazelméleti és approximációelméleti kérdések tanulmányozására. Fejér egy problémájából kiindulva érdekes komplex interpolációelméleti feladatokat oldott meg, amelynek kapcsán bevezette az ún. Fekete-féle pontokat. A Rolle-Bolzano-féle tételt a komplex változós függvények bizonyos osztályaira is átvitte. Ismert első együtthatójú algebrai egyenletek gyökeinek elhelyezkedésére adott becslést. Még számos értékes eredménye van a valós és a komplex függvénytan területén. Kiemelkedőek a numerikus és egyes függvénysorok szummabilitásáról írott dolgozatai. Az abszolút szummábilis numerikus sorok Fejér által sugallt gondolatából kiindulva kidolgozta a Hölder, illetve

Fekete Mihály szülőháza Cím 75

76 Tari László Cesáro értelemben abszolút szummálható sorok elméletének alapjait, amit Dirichlet- és Fourier-sorok vizsgálatára is felhasznált. Foglalkozott a Fourier-sorok erős szummálhatóságának a kérdéseivel is. Vizsgálta a sorok szummabilitási tényezőinek problémáit és ennek alkalmazásait a Fourier-sorok elméletében. Sokat utazgatott világszerte, s jól ismert alakja volt a matematikai konferenciáknak és szemináriumoknak. Életének utolsó éveiben visszatér a transzfinit-átmérőnek mint halmazfüggvénynek a vizsgálatára, amelybe időközben sok neves matematikus kapcsolódott be, Pólya György és Szegő Gáboron kívül P. J. Myrberg, J. W. Lindeberg, P. Nevanlinna, J. Gillis, Erdős Pál stb. Nyugdíjba vonulása alkalmával 1955-ben megkapta az egzakt tudományok izraeli díját. 1957. május 13-án, munka közben, az íróasztala mellől ragadta el a halál. Elhunytával nagy veszteség érte a tudományos világot. Fekete Mihály nemcsak kiváló és tehetséges matematikus volt, hanem nagyszerű előadó és kiváló pedagógus is. Egyénisége, jó emberi tulajdonságai miatt rendkívül megnyerő személyiség volt. Egyike Fejér Lipót azon tanítványainak, akik matematikai munkásságukkal nagy elismerést szereztek maguknak. Közel 80 tudományos értekezést, dolgozatot publikált, melyek közül néhányat társszerzőkkel írt. Fekete Mihály is szülővárosa elfeledett nagyjai közt foglal helyet, kinek első lépéseit a tudományos világ felé az akkor méltán híres zentai gimnáziumban alapozták meg kiváló tanárai. Halálának idei, 50. évfordulója jó alkalom lett volna arra, hogy szülővárosa a ma is meglévő szülőházán egy emléktábla elhelyezésével (netán egy utca elnevezésével) emlékezzen meg világhírű matematikusára.

78 Tari László Fekete Mihály munkáinak jegyzéke 1908 Egy ismeretlent tartalmazó lineáris kongruenciarendszerek általános tárgyalása. Math. Phys. Lapok, XVII. 229-349. Über die additive Darstellung einer zahlentheoretischer Funktion. Math. Naturwiss. Berichte Ungarn, XXVI. 196-211. 1909 Néhány számelméleti függvény additív előállításáról. Math. Phis. Lapok, XVIII. 349 370. 1910 Hatványsorok összegezhetőségének szükséges és elegendő feltételeiről. Math. Phys. Lapok, XIX. 387 391. Sur les séries de Dirichlet. C. R. Acad. Sci. Paris, 150. 1033 5. Sur un théoreme de M. Landau. C. R. Acad. Sci. Paris, 151. 1911 A széttartó végtelen sorok elméletéhez. Math. Term. Értesítő, XXIX. 719 726. Sur quelques généralisations d un théoreme de Weierstrass. C. R. Acad. Sci. Paris, 153. 463 466. 1912 Laguerre egy problémájáról, Math. Term. Értesítő XXX, 746 782. Über ein problem von Laguerre. Briefwechsel mit G. Pólya. Rend. Circ. Mat. Palermo, XXXIV. 89 120. 1913 Sur une propriété des racines des moyennes arithmétiques d une série entiére réelle. C. R. Acad. Sci. Paris, 157. 574 577. 1914 Sur une limite inferieure des changements de signe d une fonction dans un intervalle. C. R. Acad. Sci. Paris, 158. 1256 1258. Vizsgálatok az obsolut summabilis sorokról, alkalmazással a Dirichlet- és a Fourier-sorokra. Math. Term. Értesítő, XXXII. 389 425. 1916 Vizsgálatok a Fourier-sorokról. Math. Term. Értesítő, XXXIV. 759 786.

Két elfeledett zentai híresség portréja 79 Über einen Satz des Herrn Serge Bernstein. J. Reine Angew. Math., 146. 88 94. 1917 Summabilitási factor-sorozatok. Math. Term. Értesítő, XXXV. 309 324. 1918 Ismert első együtthatókkal bíró egyenlet gyökeiről. Math. Term. Értesítő, XXXVI. 363 372. 1922 Eine Bemerkung zu der Arbeit des Herrn Bieberbach Über die Verteilung der Null- und Einsstellen analytischer Funktionen. Math. Ann., 86. 166 168. Über die Lage der Nullstellen gewisser Minimumpolynome (gemeinsam mit J. v. Neumann). Jber Deutsch. Math. Verein, XXXI. 125 138. Beweis eines Satzes von Jentzsch. Jber. Deutsch. Math. Verein, XXXI. 42 48. Zwei Aufgaben über algebraische Gleichungen. Jber. Deutsch. Math. Verein, XXXI. 65 66. 1923 Über Zwischenwerte bei komplexen Polynomen. Acta Litt. Sci., I. 3 5. Über Faktorenfolgen, welche die Klasse einer Fourierschen Reiche unverandert lassen. Acta Litt. Sci., I. 148 166. Über die Verteilung der Wurzeln bei gewissen algebraischen Gleichungen mit ganzzahligen Koeffizinenten. Math. Z., 17. 228 249. Lösung von zwei Aufgaben. Jber. Deutsch. Math. Verein, XXXII. 45 48. Analoga zu den Satzen von Rolle und Bolzano für komplexe Polynome und Potenzreihen, mit Lücken. Jber. Deutsch. Math. Verein, XXXII. 299 306. 1925 Über Gebiete, in denen komplexe Polynome jedem Wert zwischen zwei gegebenen annehmen. Math. Z., 22. 1 7. Zum Koebeschen Verzerrungssatz. Nachr. Ges. Wiss. Göttingen, 142 150.

80 Tari László T he zeros of Riemann s zeta-function on the critical line. J. London Math. Soc., 1. 1926 Über Potenzreihen, deren Koeffizienten fast alle ganzzahlig sind. Math. Ann., 96. 410 417. Über die Nullstellenverteilung bei Polynomen, deren Wert a zwei Stellen gegeben ist. Jber. Deutsch. Math. Verein, 34. 220 233. Über Interpolation, Z. Angew. Math. Mech., 6. 410 413. 1927 Zur Theorie der konformen Abbildung. Acta Litt. Sci., III. 25 31. Über den absoluten Betrag von Polynomen, welche auf einer Punktmenge gleichmassig beschrankt sind. Math. Z., 26. 324 344. Über die Wurzelverteilung analytischer, Funktionen deren Wert an zwei Stellen gegeben ist. Jber. Deutsch. Math. Verein, 36. 216 222. Über Interpolation. Z. Verein. Deutsch. Ing., 71. 184. 1929 Über Wertverteilung bei rationalen Funktionen einer komplexen Veranderlichen. Acta Litt. Sci., IV. 234 243. 1930 Sur les changements de signe d une fonction dans un intervalle donné. C. R. Acad. Sci. Paris, 190. 413 415. Sur les changements de signe d une fonction continue dans un intervalle. C. R. Acad. Sci. Paris, 190. 1366 1368. Sur des suites de facteurs conservant la classe d une série de Fourier. C. R. Acad. Sci. Paris, 190. 1486 1488. Über den transfiniten Durchmesser von linearen Punktmengen. Acta Litt. Sci., V. 19 22. Über gewisse Verallgemeinerungen des Landauschen und des Shottkyschen Satzes. Math. Ann., 103. 28 34.

Két elfeledett zentai híresség portréja 81 Über Wertverteilung bei ganzzahligen Polynomen. Math. Z., 31. 521 526. Über den transfiniten Durchmesser ebener Punktmengen. 1te Mitteilung. Math. Z., 32. 108 114. Über den transfiniten Durchmesser ebener Punktmengen. 2te Mitteilung. Math. Z., 32. 215 221. 1931 Sur des suites de facteurs conservant la classe d une série de Fourier et aussi meme de certaines propriétés individuelles locales de la fonction correspondante. C. R. Acad. Sci. Paris, 193. 16 19. Über den Schottkyschen Satz. J. Reine Angew. Math., 165. 217 224. 1932 Sur les changements de signe d une fonctions dans l intervalle (0, oo). C. R. Acad. Sci. Paris, 194. 1208 1211. Le nombre des changements de signe d une fonctions continue dans un intervalle et ses moments. C. R. Acad. Sci. Paris, 194. 1430 1432. Sur quelques généralisations de l inégalité de Jensen. C. R. Acad. Sci. Paris, 194. 1625 1627. Über die Verallgemeinerung der Picard-Landauschen und Picard-Schotkyschen Satze auf Reihen, die nach Potenzen eines Polynoms fortschreiten und polynome niedrigeren Grades zu Koeffizienten haben. Math. Ann., 106. 595 616. On the connection between the limits of oscillation of a sequence and its Cesaró and Riesz means. Proc. London Math. Soc., Ser. 2, Vol. 35. 488 513. (with C. E. Winn.) On the absolute summability (A) of infinite series. Proc. Edinburgh Math. Soc., Ser. 2, III. 132 134. 1933 Sur certaines conditions nécessaires pour la régularité d une fonction en un point de convergence. C. R. Acad. Sci. Paris, 197. 1172 1174. (avec S. Marshak.)

82 Tari László Über den transfiniten Durchmesser ebener Punktmengen. 3te Mitteilung. Math. Z., 37. 635 646. Eine Bemerkung über ungerade schlichte Funktionen. J. London Math. Soc., 8. 85 89. (mit G. Szegő.) 1935 On generalised Fourier series with non-negative coefficients. Proc. London Math. Soc., Ser. 2, Vol. 39. 321 333. Proof of three propositions of Paley. Bull. Amer. Math. Soc., XLI. 138 144. Some generalizations of paley s theorem on Fourier series with positive coefficients. Trans. Amer. Math. Soc., 38. 237 249. 1938 Relations between the transfinite diameter of an arc and its length. Magnes Anniversary Book. 401 413. 1947 On generalized transfinite diameter (Abstract). Bull. Amer. Math. Soc. 53. 1950 On certain classes of periodic functions and their Fourier constants. William Lowell Putnam Memorial Lecture, May 25, Harvard University, Cambridge, Mass. 1951 On transfinite radius. Proc. Internat. Congress Math. I., Cambridge, Mass. On the structure of extermal polynomials. Proc. Nat. Acad. Sci. U.S.A., 37. 95 103. 1953 On global univalence of meromorphic functions locally univalent in a domain. Part I. Mimeographed prepublication. Stanford Univ. On global univalence of meromorphic functions locally univalent in a domain. Part II. Mimeographed prepublication. Stanford Univ. 1954 Approximations par polynomes avec conditions diophantiennes. C. R. Acad. Sci. Paris, 239. 1337 1339. Approximations par des polynomes avec conditions diophantiennes. III Note. C. R. Acad. Sci. Paris, 239. 1455 1457.

Két elfeledett zentai híresség portréja 83 Asymptotic behaviour of certain polynomials of least deviation on point-sets of a given transfinite diameter (Abstract). Bull. Amer. Math. Soc., 60. 29 30. Generalized transfinite diameter and minimum of the energy integral (Abstract). Bull. Amer. Math. Soc., 60. 146. On the semi-continuity of the transfinite diameter. Bull. Res. Council, Israel III. 333 336. On the accuracy of approximation to given functions by certain interpolatory polynomials of given degree (with Oved Shishy and Chaym Sternin). Riveon Lematematika, 8. 59 64. 1954-55 On the asymptotic behavior of polynomials with extermal properties, and of the zeros (with J. L. Walsh). J. Analyse Math., IV. 49 87. 1955 On algebraic equations with integral coefficients whose roots belong to a given pointset (with G. Szegő. To the memory of I. Schur). Math. Z. Memorial Volume, dedicated to I. Schur, 63. 158 192. Transfinite diameter and Fourier series (Abstract). Proc. Internat. Congress. Math. Amsterdam, I. On the structure of polyonomials of least deviation. Bull. Res. Council, Israel, 5A. 11 19. Approximation by polynomials with Diophantine side-conditions. Riveon Lematematika, 9. 1 12 1956 On restricted infrapolynomials (with J. L. Walsh). J. Analyse Math. V. In press. Asymptotic behavior of restricted extermal polynomials, and of the their zeros (with J. L. Walsh). Pacific J. Math., 7. 1037 1064.

84 Tari László IRODALOM Balázs János: Fekete Mihály munkásságáról. Matematikai Lapok, IX. évf. (1958) 3 4. sz. 197 224.o. Fekete Mihály munkáinak jegyzéke. Matematikai Lapok, IX. évf. (1958) 1 2. sz. 1 5.o. Magyar életrajzi lexikon (A K), Budapest, 1967 Magyar Tudóslexikon (A ZS). Budapest, 1997 Új Magyar Életrajzi Lexikon. Budapest, 2001 FORRÁSOK TLZ F:003 Zenta Rendezett Tanácsú Város, Zenta (1850-1918). Kereseti adókönyvek (1869) TLZ F: 031 Moša Pijade Gimnázium, Zenta (1876-1979) TLZ F: 315 Térkép-, tervrajz- és vázlatgyűjtemény, Zenta Kataszteri Hivatal, Zenta, Zenta város (indukációs térképek, 46. szelvény) A szerző fényképgyűjteménye