Tételek A gazdasági társaságok közös szabályai 2009. Február 12. 15. A társasági jogi szabályozás funkciója 16. A szabályozási rendszer; A gazdasági társaságok fajtái 17. A Gt. általános rendelkezései; A gazdasági társaságok alapítása, szerződésmódosítás 18. A gazdasági társaságok szervei; A gazdasági társaságok megszűnése 19. A társasági határozatok bírósági felülvizsgálata és a tag kizárása; Kisebbségvédelem, hitelezővédelem Gazdasági társaságot üzletszerű gazdasági tevékenység folytatására külföldi és belföldi természetes és jogi személyek valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok alapíthatnak, működő társaságba tagként beléphetnek, társasági részesedést szerezhetnek. Gazdasági társaság alapításához a kft és az rt kivételével legalább két tag szükséges Részvétel a társaságban korlátok: Természetes személy egyidejűleg csak egy gazdasági társaságban lehet korlátlanul felelős tag Kiskorú személy nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja Közkereseti és betéti társaság nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja Egyszemélyes gazdasági társaság ha törvény eltérően nem rendelkezik újabb egyszemélyes társaságot alapíthat, gazdasági társaság egyedüli tagja/részvényese lehet. Törvény a gazdasági társaság alapítását hatósági engedélyhez (alapítási engedély) kötheti. Ha valamely gazdasági tevékenység gyakorlását jogszabály ide nem értveaz önkormányzati rendeletet hatósági engedélyhez (a tevékenységi kör gyakorlásához szükséges engedélyhez) köti, a gazdasági társaság e tevékenységét csak az engedély birtokában kezdheti meg, illetve végezheti. Képesítéshez kötött tevékenységet, ha jogszabály ide nem értve az önkormányzati rendeletet kivételt nem tesz, gazdasági társaság csak akkor folytathat, ha e tevékenységben személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetve a társasággal kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a társaság javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki a jogszabályokban foglalt képesítési követelményeknek igazolt módon megfelel. 1
A gazdasági társaságnál foglalkoztatott munkavállalók jogaira és kötelezettségeire, valamint a munkaügyi kapcsolatokra a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit kell alkalmazni. A gazdasági társaság vezető állású munkavállalónak minősülő alkalmazottai feladatkörükben a társaság érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek eljárni. Társasági jogi jogviták: a) agazdasági társaság és tagjai (részvényesei) ideértve a kizárt vagy a társaságtól egyébként megvált korábbi tagot is közötti, a társasági jogviszonyon alapuló valamennyi jogvita b) a tagok (részvényesek) egymás közötti jogviszonyában a társasági szerződéssel (alapszabállyal, alapító okirattal) kapcsolatban, vagy a társaság működésével összefüggésben keletkezett jogvita c) A gazdasági társaság legfőbb szerve által hozott határozat bírósági felülvizsgálata d) A bíróság az uralkodó tag, valamint a jogi érdekét valószínűsítő más személy kérelmére megállapíthatja, hogy az uralkodó tag és az ellenőrzött társaság (társaságok) közötti tényleges együttműködés megfelel a törvényben előírtaknak Az a) és c) pontban említett jogvitáknál a tagok a társasági szerződésben kiköthetik állandó vagy eseti választottbíróság eljárását! A b) és d) pontban említett jogvitáknál a felek kiköthetik megállapodásukban az eseti vagy állandó választottbíróság eljárását. Gazdasági társaság alapítása, szerződésmódosítás - Témák: - Társasági szerződés - A tag/részvényes vagyoni hozzájárulása - Az előtársaság - A társaság bejegyzése -Szerződésmódosítás - Az elnevezés nem minden társasági formánál egységes eltérések: Többszemélyes részvénytársaság é á esetén: alapszabály Egyszemélyes társaság esetén (Kft., vagy Rt.): alapító okirat Alaki kellékek: 1. Minden tagnak alá kell írnia a) Saját kezűleg b) Megteheti képviselő is, meghatalmazással (közokirat/teljes bizonyító erejű magánokirat kell!) 2. Minősített okiratba kell foglalni a) Közjegyző által készített közokirat VAGY b) Az alapító jogtanácsosa által ellenjegyzett magánokirat Az Nyrt. Kivételével a többi formánál szerződésminta alapján is elkészíthető! (Ez a ctv. /2006. évi V. törvény/mellékletét képezi.) 3. A társaság időtartama: ha nem rendelkeznek róla, határozatlan időre jön létre kötelező tartalma: a) a gazdasági társaság cégnevét és székhelyét; b) a gazdasági társaság tagjait, mégpedig ha a törvény másképp nem rendelkezik nevük (cégnevük) és lakóhelyük (székhelyük), jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság cégjegyzékszámának (nyilvántartási számának) feltüntetésével; c) a gazdasági társaság azon tevékenységeit, amelyeket a társaság a cégjegyzékben feltüntetni kíván; d) a társaság jegyzett tőkéjét, az egyes tagok vagyoni hozzájárulását, valamint a jegyzett tőke rendelkezésre bocsátásának módját és idejét; 2
kötelező tartalma: e) a társaság képviseletét, ideértve a cégjegyzés módját; f) a tagok (részvényesek) által kijelölt első vezető tisztségviselők, illetve ha a társaságnál működik felügyelőbizottság, illetve könyvvizsgáló az első felügyelőbizottsági tagok és az első könyvvizsgáló nevét (lakóhelyét, székhelyét), továbbá jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát); g) a gazdasági társaság működésének időtartamát, ha a társaságot határozott időre alapítják; valamint h) mindazt, amit e törvény az egyes társasági formáknál kötelezően előír. érvénytelensége: a) Jogerős cégbírósági bejegyzés előtt: a Ptk. alapján van lehetőség megtámadásra b) Jogerős ő cégbírósági ébíóáibj bejegyzés után: 1. Megtámadni nem lehet! 2. Semmisséget megállapítani lehet, de kizárólag az alábbi okokból: semmisségének megállapítási okai a jogerős bejegyzés után: a) a társasági szerződés ügyvédi, illetve az alapító jogtanácsosa általi ellenjegyzésére vagy közjegyzői okiratba foglalására nem került sor; b) a társasági szerződés nem tartalmazza a társaság cégnevét, főtevékenységét, jegyzett tőkéjét, továbbá a tagok (részvényesek) vagyoni hozzájárulása mértékét; c) a társaság tevékenységi köre jogszabályba ütközik; d) a társaság alapításában részt vevő valamennyi tag (részvényes) cselekvőképtelen volt, vagy a társaság alapításában részt vevők a tagok legkisebb számára vonatkozó törvényi előírásokat megsértették; e) a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság esetében a jegyzett tőke legkisebb összegére vonatkozó törvényi előírásokat megszegték. Mi történik, ha megállapítják a társasági szerződés érvénytelenségét: 1. A bíróság felhívja a társaság tagjait, hogy küszöböljék ki az érvénytelenségi okot amennyiben ez lehetséges 2. Ha nem lehetséges, akkor a társasági szerződést a megjelölt időpontig hatályosság nyilvánítja 3. Ha szükséges, fel kell hívni a cégbíróságot törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására Az eljárás szabályait a cégtörvény állapítja meg! Az érvénytelenség megállapítása nem érinti azoknak a kötelezettségeknek a fennállását, amelyek a társaság terhére vagy javára az érvénytelenség megállapításáig keletkeztek! A vagyoni hozzájárulás Az alapításhoz valamennyi tag/részvényes hozzájárulása kell Miből áll a hozzájárulás? Pénzbeli hozzájárulás Nem pénzbeli hozzájárulás (=apport) 1. Bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog 2. Szellemi alkotáshoz fűződő jog 3. Egyéb vagyoni értékű jog (lehet elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelés) Nem lehet: munkavégzés, személyes közreműködés, szolgáltatásnyújtás A vagyoni hozzájárulás - Meghatározható a pénzbeli és a nem pénzbeli hozzájárulás aránya (a Gt. el is ezzel a Kft. és az Rt. esetében!) - Korlátozott felelősséggel működő társaságok esetén (Kft., Rt.) meghatározható még - A törzstőke (Kft.) és az alaptőke (Rt.) legkisebb mértéke - Többletszabályok a nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatására 3
A vagyoni hozzájárulás Mi történik, ha valamely tag a társasági szerződésben meghatározott időpontig nem szolgáltatja? 1. 30 napos határidő tűzésével felhívja, hogy fizesse meg (tartalmaznia kell a jelzést arra, hogy a nem teljesítés a tagsági jogviszony megszűnésével jár) 2. Ha nem fizet továbbra sem, akkor a harátidő lejárta utáni napon a tagsági jogviszony megszűnik (erről írásban értesíteni kell!) 3. + a társaságnak okozott kárért a PJ szabályai szerint felelősséggel tartozik Az előtársaság - Ilyen formán működhet a még be nem jegyzett társaság a társasági közokiratba foglalásának napjától/ellenjegyzésétől - Ha ilyen formán köt valamely ügyletet, akkor a b.a. a jelzést fel kell tűntetnie - Üzletszerű gazdasági tevékenység kizárólag a cégbejegyzés iránti kérelem benyújtásától folytatható és hatósági engedélyhez kötött tevékenység NEM végezhető a cégbejegyzésig!!! Az előtársaság - A társaság az előtársasági szakaszban is jogképes - Eltérések a már bejegyzett társaságtól (egyébként arra irányadó szabályok) a) tagjainak személyében a törvény által előírt eseteket kivéve változás nem következhet be; b) a társasági szerződés módosítására a cégbíróság általi hiánypótlásra történő felhívás teljesítésének kivételével nem kerülhet sor; c) nem kezdeményezhető a tag kizárására irányuló per; d) hatósági engedélyhez kötött tevékenységet nem végezhet; e) jogutód nélküli megszűnés, társasági formaváltás, egyesülés vagy szétválás nem határozható el; f) gazdasági társaságot nem alapíthat, illetve abban tagként nem vehet részt. Az előtársaság Jogerős bejegyzés után: Az előtársasági létszakasz megszűnik A megkötött jogügyletek a gazdasági társaság jogügyleteinek minősülnek Jogerős elutasítás: További jogokat nem szerezhet, kötelezettségeket nem vállalhat Köteles a működést haladéktalanul megszüntetni Az elmulasztásból eredő károkért a vezető tisztségviselők korlátlanul és egyetemlegesen felelnek A vállalt kötelezettségekből eredő tartozásokért a tagok a megszűnés szabályai szerint felelnek Az tagok egymás közötti elszámolására is a megszűnés szabályai vonatkoznak Az cégbírósági bejegyzés A gazdasági társaság alapítását a társasági szerződés megkötésétől számított 30 napon belül be kell jelenteni a cégbíróságnak (bejegyzés, közzététel) A törvényességi felügyeletet a társaság székhelye szerint illetékes cégbíróság látja el Cégnyilvánosság: a társaságra, tagjaira, a vezető tisztségviselőkre, a felügyelőbizottság tagjaira vonatkozó jogok, tények, adatok nyilvánosak Szerződésmódosítás A legfőbb szerv dönt róla, NEM kell a tagok aláírása Külön okiratba vagy a legfőbb szerv üléséről felvett jegyzőkönyvbe kell foglalni A társaság jogtanácsosa is ellenjegyezheti A módosítást is 30 napon belül be kell jelenteni a cégbíróságnak a változás megtörténténtől 4
Szerződésmódosítás Egyszerű szótöbbséggel módosítható (ha a társasági szerződésben nem zárták ki): Cégnév Székhely telephely fióktelep Tevékenységi kör A fentiek tekintetében a társasági szerződés a gt. ügyvezetését is felhatalmazhatja a szerződés módosításával, azzal a kikötéssel, hogy a főtevékenység ilyen módon nem módosítható A gazdasági társaságok szervei Témák: A gazdasági társaság legfőbb szerve A gazdasági társaság ügyvezetése A felügyelőbizottság A könyvvizsgáló A legfőbb szerv Elnevezés: Kkt., Bt.:tagok gyűlése Kft.: taggyűlés Rt.: közgyűlés A tagok (szavazati joggal) és meghívottak (szavazati jog nélkül) vehetnek részt. Feladata a társaság alapvető, stratégiai kérdésekben való döntés. Vannak kizárólagos kérdések az egyes társasági formáknál! A legfőbb szerv Egyszemélyes Rt. nél és Kft. nél nem működik ilyen, az egyedüli tag írásban határoz. A határozatait ülésein hozza, ahol a tagok eljárhatnak: 1. Személyesen 2. Meghatalmazott útján 3. Elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével Utóbbi kettőt a társasági szerződésnek engednie kell! Ha bármely tag kéri, a legfőbb szervet össze kell hívni. A legfőbb szerv Nem kell szabályszerűen összehívni és hozható határozat, ha minden tag jelen van és az ülés megtartásához minden tag hozzájárul. + Ilyen hozzájárulás kell ahhoz is, hogy a meghívóban (hirdetményben) nem szereplő kérdésekről tárgyaljanak. A határozatokat a jelen lévő tagok egyszerű szótöbbségével hozza (a törvény és a társasági szerződés ettől eltérhet!) A legfőbb szerv Ha valamelyik tag nem szavazhat valamely ügyben, akkor őt a határozatképesség számításánál figyelmen kívül kell hagyni. Nem szavazhat a tag: A határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít A társaság rovására más előnyben részesít A határozat szerint szerződést kell vele kötni Pert kell ellene indítani Társasági jogviszonyának létesítésére, tartalmára, módosítására vonatkozik a határozat 5
A legfőbb szerv Ha a tagok olyan határozatot hoztak, amelyről tudták vagy az elvárható gondosság mellett tudniuk kellett volna, hogy az a társaság érdekeit nyilvánvalóan sérti, akkor ők korlátlanul és egyetemlegesen felelnek az ebből eredő kárért. Mindazon döntések a hatáskörébe tartoznak, amelyet a törvény nem utal a legfőbb szerv vagy más szerv hatáskörébe Egyes társasági formák: Kkt. és Bt.: ült üzletvezetésre té jogosult lttag vagy tagok Kft.: egy vagy több ügyvezető Rt.: igazgatóság Zrt. alapszabálya egy emberre, a vezérigazgatóra ruházhatja!) Nyrt. alapszabálya igazgatótanácsot választhat, ez esetben nincsen felügyelőbizottság (egységes irányítási rendszer), s ilyenkor ellenőrzési funkciókat is ellát Kizárólag természetes személy lehet (kivéve Kkt., Bt.) és képviseletnek helye nincs! Megbízásként vagy munkaviszonyban látja (látják) el, kivéve: Az egyszemélyes társaság egyetlen tagja munkaviszonyban nem! A Kkt., Bt. üzletvezetésre egyedül jogosult tagja munkaviszonyban nem! A feladatot önállóan látják el, a tagok által nem utasíthatóak, kivéve: Az egyszemélyes gt. egyedüli tagja írásban utasítást adhat, s ezt köteles is végrehajtani A legfőbb szerv vonhat el hatáskört, de csak olyan mértékben, amennyiben azt a társasági szerződés lehetővé teszi. Nem lehet vezető tisztségviselő: Akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül Akit jogerősen vezető tisztség gyakorlásától eltiltottak Akit foglalkozástól jogerősen eltiltottak és a társaság fő tevékenysége ilyen területtel foglalkozik A gazdasági társaság törlésétől számított két évig az, aki a törlést megelőző naptári évben a társaságnál vezető tisztségviselő volt Határozott időre kell megválasztani, de maximum 5 évre a társasági szerződés eltérhet A megbízás elfogadással jön létre ha elfogadja, a társaságokat, ahol már vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag, értesíteni kell 15 napon belül Újraválaszthatóak A legfőbb szerv által bármikor, indoklás nélkül visszahívhatóak Összeférhetetlenség: Nem szerezhet részesedést az azonos főtevékenységet végző gazdálkodó szervezetben TSZ vagy LSZ engedélyezheti Nem lehet lh vezető ő tisztségviselő i az azonos főtevékenységet végző gazdasági társaságban, szövetkezetben TSZ vagy LSZ engedheti Önmaga, közeli hozzátartozója, élettársa nem köthet saját nevében vagy javára a főtevékenységbe tartozó ügyleteket a TSZ engedheti 6
Összeférhetetlenség: Közeli hozzátartozóval és élettársával ugyanannál a gazdasági társaságnál felügyelőbizottsági taggá nem választható Az összeférhetetlenség megszegésének következménye: Ha kár következik be, akkor a társaság annak megtérítését a keletkezéstől számított egy évig érvényesítheti a vezető tisztségviselővel szemben Munkáltatói jogok: A munkáltatói jogokat a vezető tisztségviselők gyakorolják (testület esetében a TSZ ben rendelkezi kell ennek megoszlásáról a tagok között) TSZ vagy az LSZ a munkáltatói jogok gyakorlását egy vezető tisztségviselőre vagy más, a társasággal munkaviszonyban álló személyre ruházhatja át Törvényes képviselet: Harmadik személyekkel szemben, bíróság és más hatóságok előtt A TSZ korlátozhatja és ha többen vannak, megoszthatja, de ez harmadik személyekkel szemben nem hatályos Ügyek meghatározott csoportjára a munkaviszonyban álló munkavállalókat képviseleti joggal ruházhatják fel Írásban, cégjegyzés útján képviselik a társaságot, cégjegyzési joguk önálló, kivéve: A TSZ eltérően rendelkezik Nem a vezető tisztségviselő látja el a képviseletet két képviseleti joggal rendelkező személy együttes aláírása szükséges A vezető tisztségviselői jogviszony megszűnése: a) a megbízás időtartamának lejártával, b) visszahívással, c) törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével, d) lemondással bármikor megtehető, de csak a bejelentéstől számított 60. napon válik hatályossá, ha ezt a működőképesség megkívánja e) ha a tisztségviselő meghal, f) külön törvényben meghatározott esetben A cégvezető: A TSZ teheti lehetővé, a vezető tisztségviselők segítésére, egy vagy több lehet Munkavállaló, aki a vezető tisztségviselők irányítása alatt dolgozik Telephelyeken, fióktelepeken is működhet Általános képviseleti és cégjegyzési jogot kaphat, de ezt át nem ruházhatja A felügyelőbizottság Tulajdonosi és közérdekvédelmi ellenőrző szerv Kötelezően létrehozandó: a) a nyilvánosan működő részvénytársaság esetében, kivéve, ha a részvénytársaság az egységes irányítási rendszer szabályai szerint működik; b) zártkörűen működő részvénytársaság esetében, ha azt a szavazati jogok legalább öt százalékával rendelkező alapítók, illetve tagok (részvényesek) kérik; c) a társaság formájára és működésének módjára tekintet nélkül, ha azt törvény a köztulajdon védelme érdekében vagy a társaság által folytatott tevékenységre figyelemmel előírja; d) ha e törvény a munkavállalókat megillető ellenőrzési jogok gyakorlása érdekében így rendelkezik A felügyelőbizottság Összetétel, szavazás: 3 15 tag Testületként jár el Tagjai közül választ elnököt és szükség esetén elnökhelyettest Határozatképesség: ha a tagok 2/3 a, de legalább 3 tag jelen van A határozatokat a jelen lévők egyszerű szótöbbségével hozza 7
A felügyelőbizottság A tagok személyesen kötelesek eljárni nem lehetséges képviselet A tagok és a munkáltató által nem utasíthatóak A legfőbb szerv ülésén az FB tagjai tanácskozási joggal vehetnek részt Az ügyrendjét maga állapítja meg és az LSZ hagyja jóvá, ebben rendelkezni lehet arról, hogy nem személyesen, hanem elektronikus úton vegyenek részt a tagok az ülésén A felügyelőbizottság Ellenőrzés: Bármely tag megbízható vele és állandó jelleggel is megosztható Felvilágosítást kérhet a VTV től és a vezető állású munkavállalóktól, a könyveket, iratokat megvizsgálhatja A számviteli törvény szerinti beszámolóról az LSZ csak az FB írásbeli jelentésének birtokában határozhat Ha megítélése szerint az ügyvezetés működése JSZ ba, a TSZbe vagy a LSZ határozatába ütközik, vagy sérti a társaság/tagok érdekeit, összehívja az LSZ t és javaslatot tesz annak napirendjére A felügyelőbizottság Munkavállalók és az FB: Ha a társaságnál foglalkoztatott teljes állású munkavállalók száma éves átlagban meghaladja a 200 főt, a munkavállalók jogosultak részt venni az ellenőrzésben az FB tagok 1/3 része a munkavállalók közül kerül ki (tört esetén kedvezőbb megoldás!!!) A részt vevő munkavállaló az üzemi tanácson keresztül köteles a munkavállalókat tájékoztatni az ellenőrzésekről, és az FB tevékenységéről Az üzemi tanács jelöli őket, a szakszervezetek véleményét kikéri Munkavállalók és az FB: Ha az összes munkavállalói FB tag véleménye eltér az elfogadottól, azt ismertetni kell az LSZ ülésén A munkajogi védelem megilleti a munkavállalói FB tagokat Ha a munkavállaló munkaviszonya megszűnik, ezzel egyidejűleg megszűnik FB tagsága is Az LSZ hívhatja vissza a munkavállalói küldöttet, de csak az üzemi tanács javaslatára, kivéve ha kizáró ok merül fel és az üzemi tanács határidőn belül nem tesz ennek eleget A könyvvizsgáló Az LSZ választja (határozott időre, de maximum 5 évre) olyan személy választható, aki a könyvvizsgálói névjegyzékben szerepel Választható jogi személy is, s ilyenkor neki kell megjelölnie azt a személyt, aki személyében felelős a vizsgálat elvégzéséért (helyettesítésére helyettes könyvvizsgáló jelölhető ki) Gondoskodik a számviteli törvény szerinti beszámoló elkészítéséről A könyvvizsgáló Nem válaszható könyvvizsgálóvá: a) Alapító b) Tag c) Vezető tisztségviselő d) FB tag e) a) d) közeli hozzátartozója f) a) d) élettársa g) Munkavállaló, ameddig jogviszonya fennáll, s attól számított még 3 évig 8
A könyvvizsgáló Jogköre: A gazdasági társaság könyveibe betekinthet A VTV től, a munkavállalóktól felvilágosítást kérhet A bankszámlákat, ügyfélszámlákat, könyvvezetést, szerződéseket megvizsgálhatja Kérheti, hogy az FB az általa javasolt ügyet tűzze napirendjére vagy tanácskozási á ijoggal rész vehessen az ülésen Az üzleti titok megőrzésére köteles!!!! Az LSZ ülésére kötelező meghívni, amikor a számviteli törvény szerinti beszámolót tárgyalják és köteles is ezen részt venni Ha olyan tényt vesz észre, hogy a társasági vagyon jelentős csökkenése várható vagy a VTV k, illetve az FB felelősségvonása várható emiatt köteles az LSZ összehívását kezdeményezni ha nem hívják össze vagy a szükséges döntéseket nem hozza meg, akkor erről értesítenie kell a törvényességi felügyeletet ellátó cégbíróságot A társasági határozatok bírósági felülvizsgálata Ki indíthat pert: - Bármely tag/részvényes bármely szerv által hozott határozat ellen - Bármelyik vezető tisztségviselő és bármelyik FB tag az LSZ által l hozott határozat t ellen Milyen alapon: - A határozat beleütközik: - A Gt.-be - Bármely más jogszabályba - be A társasági határozatok bírósági felülvizsgálata Keresetindítási határidő: - A tudomásszerzéstől számított 30 napon belül - Ha a határozat meghozatalától számítva 90 nap eltelt, nem indítható per, még akkor sem, ha azt nem közölték a perindításra jogosulttal vagy nem szerzett róla tudomást Alperes: - A pert a társaság ellen kell megindítani A keresetindítási jog kizárása: - Érvényesen nem lehet, de nem illeti meg azt a személyt, aki a határozat meghozatalához szavazatával maga is hozzájárult, kivéve a)tévedés b) Megtévesztés c) Jogellenes fenyegetés A társasági határozatok bírósági felülvizsgálata Halasztó hatály: - főszabály: NEM - A bíróság maga is felfüggesztheti a végrehajtását - Ez ellen fellebbezés nem lehetséges, de kérelemre a bíróság megváltoztathatja a döntését Képviselet: - főszabály: vezető tisztségviselő - Ha ő kezdeményezi és más vezető tisztségviselő, aki képviselhet: az FB által kijelölt FB tag - Ha nincsen FB vagy valamennyi tagja felperes: a bíróság által kijelölt ügygondnok képviseli a gazdasági társaságot A társasági határozatok bírósági felülvizsgálata Döntés: - A bíróság a jogsértő határozatot hatályon kívül helyezi - Adö döntés hatálya kiterjed azokra a tagokra is, akik nem álltak perben A tag kizárása iránti per Felperes: a gazdasági társaság Alperes: a kizárni kívánt tag Indok: a tag társaságban maradása annak célját nagy mértékben veszélyeztetné Nem indítható ilyen per: a) Részvényes ellen b) Ha a gazdasági társaságnak csak két tagja van c) Ha a kizárni kívánt tag a szavazatok ¾-vel rendelkezik 9
A tag kizárása iránti per - Az LSZ határoz róla ¾-es szótöbbséggel hozott határozatban az érintett tag nem szavazhat! - A határozatot írásba kell foglalni - A határozat meghozatalától számított 15 napon belül kell a keresetet előterjeszteni a határidő jogvesztő - A határozat ellen külön per nem indítható, de annak jogsértő voltára a perben az alperes hivatkozhat A tag kizárása iránti per A tárgyalás: - A keresetlevél beérkezésétől számított 15. napra kell kitűzni a tárgyalás (VÁB esetén a tanács megalakulásától számított 15. napra) - Más perrel össze nem kapcsolható, keresetváltoztatás, viszontkereset kizárt, a felperes az eredetihez képest más ténybeli indokra nem hivatkozhat - Szünetelés, felfüggesztés, bírósági meghagyás nincsen, de a felperes az alperes hozzájárulása nélkül bármikor elállhat A tag kizárása iránti per A tagsági jogok felfüggesztése: - Az eljárás jogerős befejezéséig kérelemre - A felfüggesztő végzés ellen fellebbezésnek helye nincs, de azt a bíróság kérelemre maga is megváltoztathatja t th tj - Az adózott eredményből a felfüggesztés ideje alatt is jár a részesedés - A felfüggesztés alatt keletkezett tartozásokért a felfüggesztett tagnak nem áll fenn korlátlan felelőssége A tag kizárása iránti per A tagsági jog felfüggesztése alatt a gazdasági társaság: a) t nem módosíthatja b) Újabb tag kizárását nem kezdeményezheti c) Nem dönthet átalakulásról d) Nem dönthet jogutód nélküli megszüntetésről A döntés: - Ha a bíróság megalapozottnak látja, akkor kizárja a tagot a társaságból - Az ítélet ellen felülvizsgálatnak és perújításnak helye nincs! Kisebbségvédelem 1. Az LSZ összehívása - A szavazatok legalább 5%-val (vagy TSZ alapján kevesebbel) rendelkező tagok kérhetik - Meg kell jelölni az okát és a célját - nek kell a beérkezésétől számított 30 napon belül összehívnia - Az az ügyvezetés nem tesz meg, a cégbírósághoz kell kérelmet benyújtani, akinek szintén 30 napja van, hogy összehívja vagy a kérelmező tagokat hatalmazza fel erre ez ellen fellebbezésnek helye nincs - Nem köteles rá, csak, ha a kérelmezők az ülés költségeit előlegezik és egyéb feltételeit is biztosítják - A felmerült költségek viseléséről az LSZ az összehívott ülésen dönt Kissebbségvédelem 2. Beszámoló vagy valamely 2 évre visszamenő esemény könyvvizsgálói ellenőrzése - Az erre vonatkozó indítványt az LSZ elveti vagy ebben a határozathozatalt mellőzi - A szavazatok minimum 5%-val rendelkező tagok kérelmére a A szavazatok minimum 5% val rendelkező tagok kérelmére a cégbíróság rendeli el - A kérelmet az LSZ ülésétől számított 30 napon belül kell benyújtani - A cégbíróság jelöli ki a könyvvizsgálót, de nem lehet a társaság választott könyvvizsgálója - A költségeket a társaságnak kell előlegeznie, de azok viseléséről az LSZ dönt 10
Kisebbségvédelem 3. Igény érvényesítése tagok, VTV-t, FB tagok vagy könyvvizsgáló ellen - Az LSZ elveti az ilyen indítványt vagy abbban a határozathozatalt mellőzi - A szavazatok legalább 5%-val rendelkező tagok keresettel maguk is érvényesíthetik az igényt, de a gazdasági társaság nevében - Az ülés napjától számított 30 napjuk van, a határidő jogvesztő Hitelezővédelem 1. Kft. és Rt. esetén nem hivatkozhat korlátozott felelősségére az a tag, aki ezzel visszaélt 2. Ha több tag él vissza a korlátozott felelősséggel, akkor ők a ki nem elégített követelésekért korlátlanul és egyetemlegesen felelnek, ami különösen akkor állapítható tó meg, ha: - A társaság vagyonával sajátjukként rendelkeztek - Ha a társasági vagyont saját maguk vagy más személy javára úgy csökkentették, hogy tudták vagy elvárható gondnokság mellett tudniuk kellett volna, hogy emiatt a társaság a kötelezettségeit nem lesz képes kielégíteni Ezeket a Kkt. És a Bt. Tagjaira is megfelelően alkalmazni kell! Hitelezővédelem 3. Ha a társaság 2 egymást követő üzleti évben nem rendelkezik a társasági formára előírt megfelelő saját tőkével, akkor a) A beszámoló elfogadásától számított 3 hónapon belül biztosítani kell az előírt saját tőkét b) Ha 3 hónapon belül nem biztosítják, akkor innentől 60 napjuk van, hogy olyan társasági formává alakítsák a társaságot, ahol nincsen előírt minimum vagy olyan mértékű, amelynek eleget tudnak tenni ha egyik sem, akkor a jogutód nélküli megszünésről kell dönteni Előírt minimumok: Kft.: 500.000 HUF, Rt.: 5 millió HUF A gazdasági társaság megszünése - Akkor szűnik meg a gazdasági társaság, ha azt a cégjegyzékből törlik! Jogutód nélküli megszűnés esetei: a) A TSZ-ben meghatározott időtartam eltelt vagy megszűnési feltétel megvalósult b) Az LSZ elhatározza a jogutód nélküli megszűnést c) A tagok száma egy főre csökken (ez Kft. és Rt. esetén nem probléma) d) A cégbíróság megszünteti e) Jogszabály így rendelkezik A gazdasági társaság megszűnése Jogutóddal történő megszűnés esetei: a) Társasági formaváltás: egyetemes jogutódlással más társasági formát választ b) Egyesülés: két vagy több gazdasági társaságból egyetlen jogutód gazdasági g társaság lesz a) Összeolvadás: X + Y társaságból Z társaság lesz b) Beolvadás: X + Y társaságból X vagy Y társaság lesz c) Szétválás: a gazdasági társaság két vagy több gazdasági társasággá válik szét a) Különválás: X gazdasági társaságból Y és Z gazdasági társaságok lesznek b) Kiválás: X gazdasági társaságból X és Y gazdasági társaságok lesznek Köszönöm a figyelmet! A következő óra: 2009. február 26-a 15:30 Téma: A közkereseti társaság és a betéti társaság; A korlátolt felelősségű társaság I. 11